Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-19 / 7. szám

fefrniár 19.

5

'iy.v@4s4z.

rWj nagy dolgok rendszerint cyu- i v hzerűen kezdődnek. így volt ez a visoéani Klement Gottwald autójá- vító üzemben is, amikor megszületett a prágai kerület fiataljainak a Köz- társasáa Hataljaihoz intézett felhívása — egy éves brigádot szervezni a határmenti parlagon heverd földek megművelésére.

n CslSz kongresszusának első napján kezdődött, akkor érkezett üzemünkbe a CslSz Kerületi Bizottsága instruktorával, a kongresszus egyik küldötte Beszéltek a parlagon heverő földekről, meg arról, hogy a CslSz fi. kongresszusa egy i gazdasági brigádok megszervezésére hívta fel a fiatalokat.

Az első három.

Még az nap hárman jelentkeztek ValíCek Julen Bayer Milan és Kozák Josef. Mind a hárman részt vettek már CslSz csoportjuk által szervezet: gazdasági brigádokon s egyikük sem fél a munkától. Jól tudják, hogy a parlagon heverő földek megmunkál áMásoriik tavasz a hätarvideken

Amikor a CslSz Központi Bizottsága felhívta a CsISz-tagokat. hogy a határvidékre jelentkezzenek, a puhöi Makyta-üzemből elsőkként jelentkeztek. Elmúlt egy év, melyet a Karlove-Vary-i kerületben brigádon töltöttek A lányok közül néhányan mint például Gombálová és Pobezalová elvtársnők visszajöttek és újbői az üzemben dolgoznak. A többiek nem jöttek vissza. Ezekhez tartozik Gros Git- ka elvtársnő is, aki elhatározta hogy a határvidéken marad Nehe- j zen búcsúzott tőlünk, hiszen az Ifjúsági varróműhely legügyesebb dolgozója volt. Ma azonban már Lanskrounban a mezőgazdasági mesteriskolát látogatja Jő agronő- mus akar lenni. A Makyta üzem CsISz-tagjainak a következőket írta: „...hallottam a rádióban hogy a mi üzemünk, CsISz-tagjai teljesítik a CslSz II. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségvállalásokat. Nagyon örültem neki hogy szervezetünk ilyen szépen halad előre. Azt szeretném nektek mondani hogy nagyon örülök neki. hogy az üzemben meggyőztek írről hogy a határvidékre menjek Nagyon megszerettem ezt a munkát, úgy akarok itt dolgozni, mim thogy ezt az ilyen fontos munkarészlegen végezni kell. [gyékezni fogok, hogy minél többet végeztek ..."

Gitka már a második tavaszt tölti a határvidéken és mi. CslSz- tagok a Makyta-üzemben örülünk hosy ott maradt és úgy dolgozik hogy mi büszkék lehetünk rája.

M. Benő

>

satu. lügg. milyen Len- a- ezévi kenyér. Az sem véletlen, hogy ketten a csoporttól Julek és Jósét, a CslSz szervezetj vezetőségének tagjai Különben hagyjuk beszélni őket, Maier Miláné a szó — Minden fiatalnak kötelessége segíteni a határmenti helyzeten. S hogy nem lesz ott könnyű dolgunk, azt is jól tudjuk. De fiatalok vagyunk és ha sátorban is kellene laknunk, akkor is kibírjuk Erre azonban egyelőre nem kerül sor. Vannak ott házak csak meg kell javítani őket. Tőlünk >ügg milyen kényelmessé tesszük lakhe lyünket Bárcsak hamarább mennénk Ha azt mondanák holnap kell mennünk. habozás nélkül mennéjik Lányoké a szó. A lányokat is be kellett szervezni a brigádra hisz az ilyen gazdaságba rengeteg a női munka. A legnehezebb volt az elsőt megtalálni. Azt. aki elsőnek mondta volna, — megyek, de ma már nehéz lenne megmondani melyik volt az el- sO. A vezetőség tagjai egyszerre bestéitek Hanka Brzákovával, Rubina- ková Paulával és Razdoviéová Júliával

— Ha Pavla' megy. megyek én is — mondta az első Megyek! — mondta Pavla.

Ha megy Hanka és Pavla, akkor én is megyek — mondta Júlia

így nem egy volt az első. hanem mind a három.

Ha a fiúknak megígértük, hogy szóhoz juttatjuk őket, akkor a lányoknak sem maradhatunk adósok tgy Hanka Brzákováé a szó.

Én párttag szeretnék lenni Elvtársak de ha úgy vesszük, eddig még semmit sem tettem a hazámért Igaz hogy van funkcióm a CslSz üzemi vezetőségében, a pionírokkal is szívesen foglalkozom, de ez mind kevés. Ha azt kérdeznék tőlem, mit tettem eddig, sokkal nem dicsekedhetnék. Szeretek olvasni. Utoljára két könyvet olvastam „Sztálin neveltjei vagyunk", és a „Botosztroj”-t. A másik könyvet egyik barátomtól kapA zsolnai kerület járásainak CslSz- tagjai sokat tárgyalták a konferencia határozatát, amíg előkészítették a konferencia utáni tervet Olyan tervet szerettek volna kidolgozni, hogy annak segítségéve! a ehető legjobban teljesítsék a X pártkongresszus és a CslSz II. kongresszusának határozatát A zsolnai kerület CslSz szervezetei

tam lelenleg éppen katona S önöknek is csak azt mondom, mint amit neki mondtam levélben: azért megyek a határmentére, hogy nálunk soha többé ne leaven Botostroi"

Nyarat csinál az első fecske.

Azt szokás mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Nálunk ez megfordítva volt Mert alighogy bejelentkeztek az elsők, rögtön jelentkezett utánuk egy egész brigádra való. Akik elsőknek jelentkeztek, azok felkeresték barátaikat, akikkel valamikor együtt dolgoztak És így nemsokára úi nevekkel gazdagodott a jelentkezők listája. Egv hét se telt el péntektől szerdáig - és a jelentkezők száma a duplára nőtt

Csütörtökön a CslSz titkárságán olvav volt a forgalom, mint egy átjáró házban. A jelentkezők egymásután írták alá a jelentkező íveket. Oj érdeklődőket hoztak, s maguk is hosszan kérdezősködtek, hogyan lesz, mi lesz. Vígan terveztek, nem féltek semmitől mert fiatalok, s a fiatalok nem ismernek nehézséaeket.

Még aznap gyűlést tartott az üzemi CslSz-szervezet vezetősége. A munka-csoportok munkájával foglalkoztak megkezdődött az agitációs munka. Estére pedig 18 fiú és lány jelentkezett rt határmenti brigádra.

Hívunk minden fiatalt! Tegyük termővé a földet.

A határmenti parlagon hevert földek sok munkásra várnak. — Azért a Klement Gottwald automobil javitó-üzem fiataljai felhívást intéznek a köztársaság fiataljaihoz: Szervezzetek üzemeitekben mezőgazdasági brigádokat. Tobo- | rozzatok egyre több fiút és leányt. , Egy talpalatnyi föld se maradjon I parlagon. Z. H.

7000 diákot és 165 ipari tanulót akarnak megnyerni a földművelési munkálatok számára Nem lesz könnyű dolguk, ha azt akarják hogv oájus elsejéig százan jelentkezzenek határmenti parlagon heverő földek oeg- művelésére. Továbbá kötelezték magukat hogy a kerületi méretben 1400 tággá1 bővítik a szervezet taglétszámát

Új munkamódszereket

a mezőgazdaságba

A tavalyi tapasztalatokból 'hinduivá elhatároztuk, hogy a mi állami gazdaságunkban még mielőtt nekifognánk a tavaszi munkáknak, kötelezettségvállalást teszünk hogy emeljük a hektárhozamot.

1 Pótbeporzást végzünk ötven hektár területen a rozson és egy hektár napraforgón.

2 Egy hektáron négyzetes fészkes módszer szerint ültetjük a burgonyát

3 Tíz hektáron gondoskodunk a vegyes takarmány silózásáról és pontosan betartjuk az agrotechnikai időszakot.

4. Húsz hektáron megpróbálkozunk az anyarozs termesztésével.

5 Március 30-ig megszervezzük a fiatal kutatók körét, akik új munkamódszereket vezetnek be a termesztésben.

6 Hogy pontosabban ellenőrizhessük az agrotechnikai határidők betartását. a terveket és a gazdaságosságot CsISz-tagokból 2—3 tagú ellenőrző iáratol létesítünk

7. A gazdaságunkban dolgozók számára beszélgetést rendezünk a . Kolhozmezők“ című könyvről, valamint „Ahol ma már a múlté“ és „Távol Moszkvától" című könyvekről.

8 A CslSz alapszervezetek rendszeresen kiértékelik a munkacsoportok versenyének eredményeit, versenytáblákról gondoskodnak és az eredményeket. valamim a szerzett tapasztalatainkat az Ifjúsági ^ajtóban nyilvánosságra hozzuk.

9. Az ifjúsági sajtó számára öt előfizetőt szerzünk.

H Horny-dvori (szenei járás) CslSz alapszervezete.

Tefiesitjük a konferencia Határozatát

Feladataink a mezőgazdaság fellendítése terén

Viliam Siroky elvtars Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott- -ága 1955 február 10-i és ll-i ülésén megtartott beszámolójában értékelte hogyan teljesítjük Csehszlovákia Kommunista Pártja X kongresszusának a mezőgazdasági termelés fejlesztésért a munkásosztály, a dolgozó parasztok szövetségének megszilárdítására vonatkozó irányelveit.

Apró példákon keresztül ecsetelte elénk azokat a hatalmas eredményeket. amelyeket elértünk az ország építése, a dolgozók életszínvonalának emelése terén Kommunista nyíltsággal tárta fel mindazon hiányosságokat amelyeket az államapparátus az egyes minisztériumok és a nemzeti bizottságok munkájukban elkövetnek a X kongresszus irányelveinek való- r„váltása közben A btszámoló leplezetlen elismeréssel nyilatkozik az eredményekről, rávilágít a fejlődést gátló hibákra s utat mutat előre a cél a Feladatok teljesítése felé

A cél messze van, a feladatok nem könnyűek, de mindenkinek tudni s érezni kell hogy a cél a mezőgazdaság felvirágoztatása az ország ügye a mi ügyünk, s elsősorban is kell hogy a fiatalok ügye legyen, azok ügye, akik számára épül a jövő. A fejlődésnek arra a fokára jutottunk ahol tettekre, elsősorban is tettekre van szükség. Tudunk kitő! tanulni, van példaképünk, kinek nevél sokszor oly nagy hévvel . mieget iük, mégis néha csak kullogunk nyomdokain

A Komszomol mindenben követés- reméltó példakép számunkra. A bizonyítékokért nem kell messzire menüi. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya feladatul tűzte ki, hogy az 1956 évben 28—30 millió hektárnyi szűzterületet, tehát köztársaságunk összes szántóterületének csaknem hatszorosát kell gabonafélével bevetni. Ez valóban hatalmas feladat. Ennek megoldása több százezer gépet és csupán az induláskor több- százezer embert követel A szüzterü- let beláthatatlan térségei a Szovjetunió központjaitól nem pár kilométernyi távolságban vannak mint a mi határvidékünkön, hanem föbbezer ki-1 lométernyi távolságban, az új telepesek gyakran lakatlan vidékre mennek, ahol csak kezük nyomán épülnek új lakhelyek, új telepek és városok gazdag kultúrélettel És a Szovjetunió Kommunista Pártja a -Komszomol se- j gítségével és az egész szovjet nép j támogatásával ezt a feladatot sikere- j sen teljesíti A szovjet kormány 1954- j ben 115.000 traktort, 18.000 gabona- | kombájnt és a másfajta gépek hatalmas mennyiségét biztosította a szűzterületek megművelésé-e. A Komszomol bizottságok tavaly a fiatal fiúktól és lányoktól körülbelül félmillió jelentkezőlapot kaptak, akik készek voltak elmenni a megművelendő területekre

Mi 1957. évig 200.000 hektárral akarjuk emelni a szántóterület nagyságát. Az ország népe s főleg a párt joggal elvárja, hogy szövetségünk tagjai a határszél első lakói a parlagon heverő földek termékennyétevői legyenek. Siroky elvtárs szavai a nagy feladatra való figyelmeztetés útmutatást s egyben bátorító bizakodó erőt öntenek felénk:

„Főleg a Csehszlovák Ifjúsági Sző- | vétség, amelynek mindezen feladatok i teljesítésében nagy segítőnek kellene ! lennie, tanulhatna többet a lenini i Komszomoltól és egész tevékenységé- j nek súlypontját az ifjúság körében j végzendő konkrét nevelőmunkára he- j lyezhetné Nincs kétség afelől, hogy ifjúságunk is, ha helyesen fogja fel azt, hogy hazánk szocialista építésének olyan feladatai, amilyen a határvidék betelepítése, vagy a mezőgazdasági munka általában, a dicsőség és becsület ügve. hazafiasságának ügye. akkor az áldozatkészség és munkahősiesség igazi csodáira lesz képes“

A feladat teljesítését megkezdtük. A CslSz II. kongresszusa határozatának visszhangja a prágai üzemek fiataljainak felhívása vszágszerte jő talajra talált. Prágában. Brünnben, Zsolnán és Eperjesen már szervezkednek a fiatalok, egyeves gazdasági j brigádokat alakítanak s . mennek fel- j törni a terméketlen földet.

Ifjúsági szervezetünk előtt álló má- j sik fontos feladat az ifjúság neveié- | sínek kérdése, a szakmai színvonal! emelése éi ezen keresztül elérni azt, hogy az EFSz-ek megszilárduljanak, egyre erősödjenek. Elsősorban is a f'lusi C. z-szervezetek vezetőinek jobban Vei) törődniök a fiatalok ne- i velősével A járási és helyi ifjúsági ! vezetőknek alaposabb n körül keil ! nézni á falun s aakor biztosan meglátják, hogy szövetkezetül ben milyen kevés fiatal dolgozik Meg kell kezdeni a személyes agitáciőt és a fiatalokat vissza kell hódítani a szövetkezet számára. A szervezet tagsági gyűlésein foglalkozni kell -zzel az üggyel és a falu, valamim a szövetkezet vezetőségével karöltve a lehető legtöbb fiatall kell megnyerni a szövetkezet számara. A szőgyéni szervezetnek nem szabad tovább tétlenül nézni azt, hogy a szövetkezetben alig látni fiatalt Nem csodával határos az sem, hogy az ország egyik legjobb szövetkezete Ipolyvisken van. Itt a szövetkezetben minden munkaszakaszon megtaláljuk a fiatalokat. Nem elégedhetünk meg azzal sem. hogy a szövetkezetben dolgoznak fiatalok a CslSz-szervezetnek oda kell hatnia, hogy ezek a fiatalok a szövetkezet legjobb munkásai legyenek.

A ruzindoli szövetkezet fiataljainak kezdeményezését nem követi olyan országos visszhang, amilyet ez a kezdeményezés megérdemelne. Az EFSz- ben alakuló ifjúsági munkacsoportok ügyét kell, hogy minden szervezet elsőrendű feladatának ekmtse. A fiataloknak főleg a CsTSz-tagoknak részt kell vállalniok a munkában és vezetésben egyaránt. Ahol az EFSz vezetősége még idegenkedve fogadja az ifjúsági munkacsoportok tegalakitá- sának javaslatát, ott CsISz-tagok- nak munkájukkal kell bebizonyítani, meggyőzni a vezetőséget, hogy felelősséget éreznek a közös vagyonért és hogy alakuló közös munkacsoportjuk csak segítségére, díszére válhat a szövetkezetnek.

Rendkívül fontos feladat hárul a gép- és traktorállomások CsISz-szer- vezeteire is. Hogy a traktorállomások még mind a mai napig nem váltak a szocialista építés motorjaivá, ezért elsősorban is a CsISz-szervezetek felelősek, hiszen a traktorosok túlnyomó többsége CsISz-tag. Szoros kapcsolatot kell kiépíteni a brigádok és a traktorállomások CsISz-szervezeté- nek vezetősége között, hogy állandó áttekintése legyen s irányítani tudja a brigádok munkáját. Jő lesz, ha a traktorállomásokon lévő agronómusok, akik nagytöbbsége CsISz-tag elgondolkodnak az alábbiak fölött:

„Lényeges javulást követel a gép- és traktorállomások agronómus tisztsége is, amit lényegesen meg kell erősíteni és szakképzett dolgozók kezébe kell adni, akik a tudomány vívmányait a legnagyobb mértékben érvényesíteni tudják a mezőgazdasági termelés gyakorlatában”.

Figyelmeztetés ez, hogy becsületesebben, odaadőbban kell dolgozniok az agronőmusoknak. A kétéves és négyéves mezőgazdasági szakiskolát végzett fiataloktól többet várunk, többet követelünk. Elvárjuk, hogy az új agrotechnikai módszerek bevezetéséért folytatott harc élére álljanak, hogy terjesszék és propagálják a mezőgazdasági tudomány haladó ismereteit. A traktorállomásokon dolgozó minden fiatalnak, brigádvezetőnek, agronómusnak, traktorosnak és javítónak egyaránt nagyobb felelősséget kell érezni a munkájáért, a gépek kihasználásáért, a hektárhozamok emeléséért. A brigádokon, a sajtőtiz- perceken foglalkozni kell külön-külön minden CsISz-tag munkájával, jobban fel kell használni a faliújságokat, konkréten bírálni a hanyag tagokat, példaképül állítani az élenjárókat. így tudjuk csak elérni azt, hogy a CsISz- tagok rugói, motorjai lesznek a traktorállomások munkájának.

Az említett feladatokból számtalan űj feladat járul a CsISz-szervezetek- re. A februári tagsági gyűléseken konkrétan kell foglalkozni a CslSz II. kongresszus határozatával és a mezőgazdasági termelés .íövelése kérdésével. A falusi szervezetek vezetőinek a helyi körülményekből kiindulva tervet kell készíteniük mennyi fiatalt nyernek meg az EFSz számára. Meg kel! vizsgáíniok a szövetkezetben uralkodó viszonyokat és a vezetőséggel közösen megtenni a szükséges lépéseket az ifjúsági munkacsoportok megalakítására. Az állami gazdaságok üzemi szervezeteinek egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy nékik példaképül kell szolgálniok a szövetkezetek számára. Az üzemek és gyárak CsISz-szervezetei kezdjék meg a szervezést. A munkásifjúság mint mindig, ma is mutasson példát, azon a munkahelyen vállaljon munkát, ahol a legnagyobb szükség van rá. *

Nincs kétségünk afelől, hogy nálunk is találunk elég olyan embert, aki kész lesz megmunkálni a ki nem használt területet, aki kész lesz dolgozni a mezőgazdaságban, nem kételkedünk abban hogy olyan ifjúságunk • an, amelyet lángra tudnunk lobbantam és fel tudunk lelkesíteni oly* történelmi jelentőségű hazafias feladat teljesítésére, mint amilyen a határvidék betelepítése.