Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-19 / 7. szám
6 1955. február 19. A legfiatalabb nemzedék — hazánk hű fiai és leányai Régzletek Meisner eivtársnak, a C«ISz Ül. kongresszusán elhangzott beszámolójából Igen minden tanulónak elsősorban az a kötelessége, hogy tanuljon. Eme1- lett ne feledkezzünk meg arról, hogy a pionlrszervezet küldetése az, hogv a fiatal nemzedéket hazaszeretet e nevelte A hazáért dolgozni és a hazát megvédelmezni megtisztel« feladat Dolgozó népünk Iránti szeretet « kell nevelni, annak a népnek a szereiére, ame'v munkáiéval a mai boldog jelen felépítésén fáradok és megalapozza a még szebb jövöt Szeretőire a Kommunista Párt, a Szovjetunió és a világ dolgozói iránt, akik a béke megüt zésén fáradoznak. A mi gyerekeink megcsodálják Szasa Cse- ka'in, Zoja Kozmogvemianszká hősi tetteit. Példáik nvomán a gvermeke- ket becsületességre, bátorságra, szorgalomra neveltük gvűlöletre az ellenség iránt tiszte'etre a tanítók és szülök iránt és baráti érzésekre pajtásaikkal szemben A pionlrvezetők közül sokan azt hiszik. hogv a szocialista tulajdonságok neveléséhez elég. ha egv-két összejövetelt rendeznek és az adott témára szónoki módon előadunk. Ezek a vezetők nagvon tévednek. A pionir- szervezet minden tevékenysége tulajdonképpen nevelő munkábó1 áll. A helyes nevel« módszer nem tűri el a sab'onosságot, az unalmassá vált állandó rendreutasítást és oktatást. A pionírokkal érdekes kirándulásokra kell menni és ott keltsük fel a gyermekek szeretetét szü'öhelvük iránt Alaposan elő kell készíteni a gviülé- seket és beszélgetéseket (ezeket tábortűznél is meg lehet tartani), nemzeteink forradalmi hagyományairól. a Nagy Honvédő Háború hőstetteiről. a tudomány, technika ‘Hés kultúra úttörőből, a szovjet ifjúságról. A jó könyvek, színház vagy mozié'ő adás nagv kihatással van a gyermekek érzésvilágára, akik aztán kedvenc hőseik szellemében maguk is hőstetteket akarnak véghezvinni. Ä gyermekeket munkaszeretetre nevelni A pjonír-S7ervezet feladata, hogy a gyermekeket az életre, jövő munkájukra e'őkészítse. Ezért nagvon fontos hogv már a legkisebb koruk óta a gyermekekbe beoltsuk, hogy a tni társadalmunkban mindent a nép munkájának köszönhetünk. Meg ke'] magvaráznunk, hogvha azt akarjuk, hogv mindenkinek az élete szép és örömteli legven, mindenkinek dolgozni ke1! az egész társadalom érdekében. A gyermekek ezt az elvet csak akkor érthetik meg, ha saját maguk erejükhöz mérten dolgozni fognak és apróbb fe'adatok te'jesítéséve1 hasznos munkát végeznek. Nem szabad, hogv a pion'rok között „elkényeztetett gyermekek” legyen* k, ak;k kép teien harapófogót, vagv kalapácsot a kezükbe venni és akik arra várnak hogv az anyukájuk felvarrja a leszakadt gombot. A mi felad tunk, hogy a gyermekek természetes érdek ődését a technika és a micsurini tanítások iránt felkeltsük. Ehhez minden lehetőségünk megvan. Már három évvel ezelőtt versenyt indítottunk a fiatal technikások és fiatal micsurín-do'gn- zök között és ez a' versenyzés igen kedve't lett a gyermekek körében Ezt bfzonvitia az is. hogv az érdekkörökben a tavalyi Iskolai évben 240 ezer gyermek dolgozott és 100 000-en jelentkeztek erre a versenyre. Ellenben nem helves, ha a technikai és micsurini tevékenységet csak az érdekkörökben ápolják, Ez a tevékenység az összes csoportban és osztagban a munkához tartozzon. A Kmo melletti Albreohtovce-i nyolcéves középiskolában elhatározták hogv trenden csapat két segédeszközt állít össze Csakis igv nvar1 ük meg a fiata' technikusokat, további ezer és ezer fiút és toánvt a micsurini köröknek, és ezze' ielentékenven fe"endittük az is- ko’ánan a politechnikai neve'ést és kiméi vítiük a gvermekek tudását. Ne fe'edezzünk meg arról, hogy a gvermekek mennvire érdeklődnek a közhasznú munkák iránt. A pionírok ezidén különösen hasznos munkát végezhetnek, arrekor megünnepeljük hazánk a szovjet hadsereg által va'ó fe'szabadításának 10. évfordulóiát rendezhetik a tereket, gvüirrt csfákat ültethetnek, parkokat sétánvokat készíthetnek ligeteket ü'tertr tnek és ápolhatnék A munkára való nevelés ven fontos mái a gvé'xn'kek 'óvóiéra nézve is. A f;úk és leányok hőnk szeretnének enni és hazájuknak tics'tsAgpt skarnak szerezni Rókán azonban azt hisz k hogv hős csak re- nü'ö, orvos, vagv tengerész lehet. — Országunkban a munka, a becsületesség. dicsőség és hősiesség dolga lett Mindenkiből lehet hős — a munkásból, parasztból — ha minden erőnket. lelkesedésünket. tudásunkat, .ügyességünket hazánk felvirágoztatására szenteljük Ezért az, aki a leghasznosabb munkát akarta végezni, az ép:tés legfontosabb részlegére megv dolgozni. Minden Pionír-csoport be- csü'etbeij ügve legven. hogv minél több fiút és leánvt küldiön a mező- gazdaságba. Jó példával jár elől a vel’ké-pavlovieei nyolcéves iskola nionír-csoportja. ahol céltudatos mun- ; káva' elérték hogv az elmúlt iskolaévben a gvermekek 65 százaléka a mezőgazdaságba ment. Hazánkban a falunak óriási jelentősége van. A pion r-szei-vezettöl megkívánjuk, hogv a mezőgazdasági dolgozók név “lése térén több segítséget nvujtson Hogv ezt elérhessük, nem elég, megjavítani a falusi pionír-csoportok munkáját, hanem ott, ahol még nincsenek pionír-szervezetek. a falusi iskolákban is pionír- cso- Dortokat kell szervezni és meg kell nyerni a gvermekek túlnvomó részét, A testnevelés és védelmi nevelés előkészít a ha/a építésére és védelmére A pionírok jelszava: „A haza építésére és védelmére légy kész'” — Ha a pionír a jelszó szerint él. akkor nemcsak jól tanul és felkészül iövd munkáiéra, hanem egészséges bátor és testileg ügves is. Minden fiú és eánv természetes kívánsága, hogy bemutassa ügyességét bátorságát., a versengésben összemérje az ereiét, g' őz/ön a sportversenyben A pion r- szervezet feladata, hogv helyesen fogja fel a gyermekek érdek'ödését, kibontakoztassa és különösen most az T. Országos Spartakiád előkészítésében felhas?nália. hoev a testnevelés, snort és véde'mi fe'készü'tség a pionírok és gvermekek között jobban fellendülőn. A pionír-csoportokban e' kell érni, hogv minden fiú és leánv tanuljon meg úszni, síelni, biciklizni és nverie e' a? MHK jelvényt. Ennek az az e'őfeltéte’e hogv a gvermekek rendszeresen gyakorolianak és minden oionir-gvűlésen és összeiövete'en lega'ább néhánv percet szente'ienek a gyakorlatoknak és játékoknak. A gyermekek szabad idejüket tö’tsék a szabadban, a friss levegőn és testneveléssel sporttá1 fog'alkozzanak. A gyermekeknek a legtöbb újat és izga'mas ka'andot a természetben töltött idő jelenti, a . gvermekek olvan benyomásokat szereznek. amelyek egész é’eUiknn keresztü' felejthetetlenné válnak. A turisztika, kirándulások. táborozások, vándorlások meg- edzik a gyerekeket, megacélosítia jellemüket és javítják egészségüket, A gyermekeket önállóságra és találékonyságra vezeti, megtanulják hogvan kell 'eavőzni a nehézségeket és akadályokat. A turisztika és a szabad természetben va'ó élet a gyermekeket megszoktatia a testi munkára és hasznos tu'aidonságokat fejleszt ki bennük Ne legven egyetlenegy pionír sem, aki nem volna kénes arra hogy maga álb'tsa fel a sátrat. tnegí”zzön egv egyszerű ételt. Mnden pionír ismerte a térképet, tudíon bánni az 'ránvtüve és tájékozódni tudjon a természetben. A gvermekek nagvon szeretik a mi népi demokratikus hadseregünket, önállóságunk és szabadságunk hű őrzőiét A Dionir-esaoatok és rajok életében örömteli eseményeket jelentenek a katonákkal való ta.- 'á'kozások. a védelmi iátékok és a kaszárnyák látogatása. Ezért fejleszteni kell az ilven irányú tevékenységet, mert megerősíti a gyermekeknek a hadsereghez való viszonyát. A fiúk nagv megtiszte'tetésnek veszik, ha naitása;k. a Ján 2izka kntonaisko’a növendékei példája szerint ök is katonák és hazánk becsü'etes. derék véde'mezői lehetnek. Sok munka vár ezen a téren a Hadsereggel Együttműködő Szövetségre és a Csehszlovák Vöröskereszt segítségére, va'amint a véde'mi körök és az egészséeügvi körök elkészítésére Ezért az iskolákban ilven kö'öket akarunk alanitani és a Hadse’-eggel Együttműködők Szervezetének és a Csehszlovák Vöröskereszt seg tsége me'lett dolgozni akarunk Egvirioíűlpg gondoskodunk a író', hogv a védelmi ™ egészségűm 1 -Kikészítés alánját az összes fiú és eánv nemcsak a kör résztvevői hanem mind- ováion e'saiát’ts*k A pionir-szei-vezet az összes gyermek szervezete Csak akkor teljesrt- heti küldetését, ha az iskola és a szülők segítőtársa lesz és az összes gyerekre kiterjeszti befolyását. Ehhez természetesen az szükséges, hogv soraiba megnyerje a fiúk és leányok túlnvomó részét Az 1955. január l5-i jelentés szerint a pionír-szervezethez a pionír korban lévő gvermekek 55 százaléka tartozik Ez a helyzet azt mutatta, hogy a pionír-szervezet munkáiénak és fejlődésének nem szenteltünk kellő figyelmet és helytelenül magvarázzák és hangsúlyozzák f't, hogv a Pionír szervezet — tömegszervezet. Sok iskolában újból :,s újból fe'üti felét az a felfogás hogv a szervezetet csak példás tanulókból kell megszervezni, akik aztán állítólag befolyásuk alá kerítik a többi, gyereket is. Ebből azt látjuk hogv sok vezető és tanító nem éltette meg, hogv sokkal jobb, ha a tanulók előmenetele lesz jó és a gyerekek többségét beszervezik a pionír-szervezetbe. Ha a pionír-szervezetben csak jó és kiváló tanu'ók volnának és a gyengébb tanulókat nem vennék fel. akkor a szervezet nevelő hatása gyengülne és a pionír-szervezetet elválasztanánk a gvermekek többségét«', így természetesen a pionír szervezet mint az iskolák és tanu'ók segítőtársa elvesztene jelentőségét. Meg kell nyernünk az összes gyereket a pionír-szervezet számára, azokat. akik szeretnének a szervezetben enni és akik te'iesíteni akarják a pionír kötelességeket. Mellékes hogy felvételük ideién tiszta egyesük voít- e, csak az a fontos, hogv leki'smeie tesen akarjanak tanú1 ni tehetsegük és adottságuk szerint és érdek'ödienek a píonir-szervezet munkája iránt. Bizonyára akadnak a gyerekek között olyanok akik viselkedésükkel és tanulásukkal gondot okoznak tanítóiknak és nevelőiknek. A pionír-szervezetre vár az a feladat, hogv hozzásegítse ezeket a gyerekeket ahhoz hogy jobban vise'kedjenek és jól tanuljanak. A fogadalomtéte' és a monír- szervezetóo va'ó felvétel körül sok minden még nem elég világos. Eddig az vott a szokás, hogy a pionírok felvétele és a fogada'omtétel között sokszor hosszú idő te't, el, úgyhogy a pionírok között két kategória keletkezett- a ie'ö'tek és a pionírok. Ta- vagv októberben 155 000 gyermek készütt a foéadalomtételre. November végéig összesen 12 000 gyereket vettek fel a piorer-szervezetbe. Azok közű1. akik már tavaly iúreus óta ké- szü'tek. a '“gtöbb csak januárban lett felvéve tgv történt ez például Bra- tislavában a városi szervezetnél is. ahol iúniustó' októberig egvet'enegy gyermek se tette le e fogadalmat Ebből is láthatjuk, hogv mennvire elhanyagoltuk a pionír-szervezetet. Hogy elkerüljük a fogadatomtételre vató hosszadalmas előkészülteket, a gyermekeket már 9 éves koruk óta előkészítiük a piorer-szervezetbe va'ó belépésre A gyei ekek csak akkor akarnak maid a pionír-szervezetbe be'épni. hogvha a szervezet munkája érdekre és vonzó lesz Tartsuk be a pionír-szervezet irányelveit A gvermekek nevelésénél rendkívül fontos, hogv a gyerekek büszkék legyenek arra, hogv a oionir-sze-vezet- hez tartoznak. A gvermekek őszinte viszonva a szervezethez a tudatos fegyelmezettség a baráti. gyermeki kollektíva hozzásegítenek ahhoz, hogv megerősítsük a pion r ielképek helyes felhasználását. A pionír-szervezet íe’- képe a Csehsz'ovák'a Kommun'sta Párt Központi Bizottságának vörös zászla'a A nárt a zász'ó aiándékozá- sávai kifeiezte a pionír-K?e-vezet nevelő munkájába és további fellendülésébe vetett mé'v biza mát. Nagy megtiszteltetést ielentenek a pionírok számára azok a vörös zászlók, amelyeket a nárt kerületi és iárási bizottságaitól kaptak A gyermekeknek meg kell magvarázni hogv mit jelentenek a pinn'r- tolképek. meg ke' 1 magyarázni, hog' mit ie'ent a nionír-zásztó. kendő, jelvény és a köszöntés. Azoknak a be- szé'getéseknek, amelveken a pionírjelképeket magyarázzuk a gvermekek nevelése szempontjából mély ie'entő- ségük van, mert rámutatunk arra. hogy hol van az ő helyük hogv vehetik ki részüket abbtV a nagv mű- j bői, me'vert a dolgozók egész eene rációi harcoltak. Ezzel a gyermekekben bátorságot és lelkesedést ke'tünk és könnyebben 'eküzdik a nehézségeket. . A gvű'éseken menetelésnél, szemléknél táborozásnál ne feledkezzünk meg a dobról és a kürtről A gyermekeket ezzel fegyelmezettségre neve'- (Folytatás a 7. oldalon.) Legenda a sz^reUmröl Nazim Hikmet, a török nép költő- jenek neve egyre inkább Ismerté Ildiik, a békét szerető emberek tudatában. Az (! verseit éneklik mindazok, akik Nazim Hikmettel akarják szebbé tenni a tőidet Neve Csehszlovákiában tőlep a „Lependő a szerelemről című Urai költeményében vált ismerté. Ebben a Urai költeményében foglalta össze Nazim Hikmet életének egész munkásságát, szenvedését és örömét És bizony élete gazdag volt az élményekben Nazim Hikmet Rád 1902-ben született Szaloniki városában. Szüei 15 éves korában tengerész iskolába küldik Innen 1919-ben forradalmi ténykedése miatt kititiák. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óriási hatást váltott ki a fiatal költőben. (A negyven rabló foglya.) 1921-ben érkezik először Moszkvába, s itt hallja először a legnagyobb szovjet kö'tö, Majakovszkij hangját, s- egy év múh>a személyesen is megismerkedik vele. 1924-ben visszatér Tő ökországba és itt mint újságíró igyekszik lelep'ezni a török burzsoázia politikáját. Ezután bujdosni ke!l s többször ül böHőnhen 1950-ben szabadul ki. 1932-ben írja első drámáját, a „Ko- ponyá”-t, s eisll vígjátékát a „Megboldogultak házá"-t. A „Legenda a szerelemről” színmüvén 1948-tól dolgozik a kö'tö. A legenda két a’akiának Sirinnek és Eer- chadnnk a szerelme ismert a középázsiai hagyományban és irodalomban Július Fucsik emHti. hogy I93fí-ban amikor a Szovjetunióban járt hallotta először ezt a történetet egy népi elbeszélő ajkáról A legendának egyébként három iroda’mi fe'dolgozását ismerjük eddig.. A Xll. században Nizami. a XV. században Navoji és legújabban a szovjet Aze^bejdzsanban Vwguna dolgozta fel a legenda történetét. Mind a három fel do1 go zásban a legenda tragikusan, Ferchad halálával .végződik Nazim Hikmet feldolgozásában újra éled a mese. A régi alakok e'evened- nek fel előttünk, csakhogy ezek az alakok már teljesen mások. A színmű főszereplőié Ferchad. az egyszeri/ származású lestö önálló útján iut el a nép szolgálatába. Igazi műrész ak az é’ei minden percében híren teljesíti a művész hivatását Soh.se feledkezik meg arróhbqy minden tudását a népnek köszönheti, azért azzal a népet kell szolgá’nia. Mellette áll szerelme Sirin, a tö é- keny, hűen szerető nő védők epe. Csakhogy szerelmét gátolja gyengesége. Vele, s ve ük szemben áll az ország gyönyörU, de félelmetes Nagy királynője Mechmene Ranu és annak árnyéka Vezír. s végül ott látjuk a palota lakóinak eVentétét az egyszerű, állandó nyomorban élő népet. Ezek az élet alkotó mesterei. A színmű álapgondo'ata a szerelem. A szerelemnek négyféle a’akját állítja elénk Nazim Hikmet. Első az önző, egoista szerelem Ezt a’akítja Mechmene Banu és hű szolgája Vezír. A másik szerelem ez az odaadó, de személyi ieHegü szere’em. ilyen a Sirin és Ferchad szerelme. Aztán ott van az önfe'áldozó szerelem Merhmena Banu, Sirin testvére iránt érzett szerelme. És végű’ ott van Ferchad a név és a művészet iránt érzett szerelme Ez ösztönzi munkáiéban a fiatal mUvészt, ez vezeti a néphez és ez teszi boldoggá Ferchadot. R. B. MONTESQUIEU A Béke—Világtanács határozata Montesquieu francia filozófus ha'álá- nak 200-ik évfordulóiára emlékeztet. Keveset tudunk Montesauieurói. holott művei érdemesek arra, hogy ne- csak szertartásosan elismerjük saját kcabeli s egyúttal egyetemes világirodalmi jelentőségét, hanem a ma folytatott küzdelmünk új fényénél tanuljunk tö'e. Élénk szelleme a tudományok minden ága iránt érdeklőd k. értekezést ír a röma'ak vallásáról és természettudományi kérdésekrő is. A neve nélkül kiadott „Perzsa leve'ek” című műve óriási sikere eldönti sorsát, tel- lesen Dolitikai tanu'mánva'nak él. Ebben a művében levelek formájában Montesquieu saját korának szat rikus kénét adja. A vallás. n''kérdés, gyarmatosítás, leánv nevelés, a politikai és társada mi kérdések egész tömegét fe'ö e’i ez a szatirikus regény. Európai utazása során Magyarországon is járt. A természet titkaira, az országok politikai és jogi intézményeire, a dolgozók életmódjára vágva'ra egyaránt k'váncsi volt ez a nagv gondolkodó. Utazásai után a „Törvények sze'- teme’' című művén dolgozik. Ebben a müvében é esen szembefordul a történelemben akkoriban elfogadott teológiai tárgyalásával. Az események szerves szükségszerű kapcsolatát Montesquieu veszi észre e'őször, a ! modern tö ténetírásban. A törvények eredetét fontosságát közelebbi vagy távolabb 'mvetkerzménve’ő vizsgálja. Óva inti az embereket a despotikus uralomtól, ellenzőié a rabszolgaságnak, ellensége a gvarmatosítisnak. A népek közötti megértést és békét h-:r- dette. Montesquieu nagy hatással vo't századára, a XVill. századi francia forradalom vezetői Montesquieu tanítványainak mondták mamikat. Montesquieu műve egyértelmű 1- lásfoylalás a zsarnokság és a ve si faj^rtr/mus eben és egyúttal !vt>a' > az emberi jogok, a népszabadsá'- üg e met lett. ’ w KULTUR? KRÓNIKA Bratis'avaban most nyitották meg Guderna i,ászló fiata szlovákiai festőművész képkiá'lita.sát Guderna ne héz utat tett meg, mi° e'in'rit idáig Képei a Szlovák Nemzet Felkelés té- m»kö’mer t- tárgyát Nagvon szenek gyermek noitréi is, tájképei Aä csendéletei. Budapest lelszabadu'ásának 10-ik évfordulója a'ka'mából ünnepi han - versqnv keretétien Somogyi t,ászv>. Kossuth-díjas karnagy vezére, lété e e'őadták Kodály Felszállóit a oaro. maid pedig Sosztakovics: X. szimfóniáját. * * * Aleksze.j -Tolsztni ha'ál»n"k 10 evfordu'óiáró' 'eh not in'éke' tek meg a mnszkva indáim kV-v Most ünnepelték c.s--k sí. ár nr<- gvai festőművész w-it s/irt t -imii-: ' * * > Ró'vai Farka-., a n. v.: - < nn- tematikus trenden idők egv'k . legei e- det'hb gondolkodású tudósa 180 évvel ezelőtt 1775 február 9-én született. t
