Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-12 / 6. szám
2 1955. február 12.------- SZERVEZETI ÉLETÜNK Levél a padányi ifjúsághoz Kedves fiatalok! Őszintén akarok hozzátok szólni. Községetek azon csallóközi falvak közé tartozik, amelyről a múltban keveset hallottak az emberek. és még kevesebbet olvashattunk rólatok a sajtóban. De nem erről akarok most beszélni. Községetekben száz olyan probléma akad, amely fölött hosszan elvitázhatnánk. Azt is tudom, hogy 1950-ben Okítottátok meg a CslSz-szerve- zetet és hogy ma „papíron" 40 CslSz-tagotok van. A papíron szót azért hangsúlyoztam ki, mert a valóságban másképpen áll a helyzet. Amikor tagsági gyűlésről vagy a szervezet munkájáról van szó, alaposan lecsökken ez az aránylag szép szám. Az pedig, hogy a padányi fiatalok csak azért járnak a gyűlésre, hogy agyonüssék az estét esetleg jól kitáncolhassák magukat, vagy hogy nagyonunottm végighallgassák a járási előadót, aztán CslSz-igazolvánnyal a zsebben, nyugodt lelkiismerettel hazaballagnak, ez már régi divat. A vitában senki sem szólal fel. és az ember azt hinné, hogy vagy nincs miről beszélni, vagy nehezükre esik a szó. Azt is hallottam, hogy mi történt 1955 január 20.-án este. Községetek fiatalsága gyűlésre készülődött. Érdekes volt figyelemmel kisérni, hogy a fiúk és a lányok magukat kicsinosítva siettek az összejövetel színhelyére. Minden helyes, csupán azon csodálkoztam, hogy a fiatalok között egyetlen szó sem esett a gyűlésről, vagy a CsISz munkájáról. így hát, nem csoda, ha azt gondoltam magamban hogy táncmulatságra készülődnek. Ezt vettem ki a megjegyzéseikből is. S ugy-e kedves fiatalok. nem tévedtem? Mert először jól kitáncoltátok magatokat, s csak aztán kezdtetek meg a qyülést. Az értekezlet színvonaláról nem akarok beszélni. Minek? Csupán azt szeretném nektek megmondani, hogy én magam is fiatal vagyok, szeretek mulatni, táncolni, de nem lehetne-e ezt a gyűlés utánra hagyni, ha má annyira szerettek táncolni? igazságtalan lennék, ha mindezért csak benneteket hibáztatnálak, Igaz. hogy ti magatok is felelősek vagytok mindazért, ami nálatok történik. Például azért is, hogy olyan tagokat jelöltetek a vezetőségbe, akik nem teljesítik feladatukat. Mert mit is várhatunk a tagságtól amikor a vezetőség munkája sem kielégítő? Az elnök pedig, ifj Rásó Géza, ahelyett, hogy azon. törné a fejét, hogy hogyan lehetne összehívni a vezetőségi tagokat értekezletre a legszívesebben a korcsma felé kacsingat. A korcsma előtt kérdezte meg tőle az egyik elvtársnő hogy mikor lesz gyűlés. — Amikor akarjátok — vont vállat az elnök. Ha már itt tartunk, azt sem hallgatom el, hogy ifj, Rásó Géza a politikai kör vezetője. Hogyan zajlik le egy politikai oktatás Padányban ? A hallgatók leülnek. A politikai kör vezetője megköszörüli a torkát és a kör tagjai azonnal megállapítják, hogy nem készült 'el az órára. Persze, szokás szerint igyekszik másra tuszkolni a dolgot. — Ki olvassa fel a 3. leckét > — kérdi Senki sem siet a válasz- szal. így hát kénytelen ő maga nekilátni az olvasásnak. A teremben ezalatt nagy az ásítozás. Mindenki unatkozik és alig várják, hogy vége legyen az iskolázásnak. Folytassam tovább? Nem szükséges. Csupán még annyit akarok mondani, hogy a padányi fiataloknak van kitől tanulnink, mert nem messze fekszik Padánytól Alistól, ahol a fiatalok példás munkát fejtenek ki. Nem hiszem, hogy László Zsuzsa. László Julia, László Győző és még többen mások akik szívükön viselik a szervezet jövőjét, sokáig tűrik az ilyen nemtörődömséget. Itt az ideje annak, hogy levelem tartalmán el gondol - kozzanak a padányi fiatalok. És én nemsokára azt mondhatom, hogy nem volt időiecsérelés az a rövid két óra. amit e levél megírására fordítottam. Sz. R. A legszebb emlék Nagy volt az izgalom Vásárúton ezen a januári délutánon. Kipirult arcú fiúk, lányok siettek a kultúrterembe, hogy a nagy naphoz mél tön díszítsék fel a kultúrház falait és színpadát. Fehérköténykés lányok ügyes mozdulatokkal teregették az asztalokra a hófehér abroszokat. Igyekeztek Ízlésesen elhelyezni az asztalokon a szülők ajándékát, a jobbnál-jobb süteményeket. Igazán minden ünnepélyes volt, Délután ötöt ütött az óra. A kultúrterem zsúfolásig megtelt emberekkel. A feszült csendben felcsendültek a pionirzenekar műsorszámának első taktusai. Somogyi Erzsébet tanítónő igen szép kultúrműsort tanított be. A közönség a legnagyobb lelkesedéssel fogadta a balett és orosz népi táncosok műsorszámait. Ez a kedves kis műsoros délután felejthetetlen emléket hagyott az emberek szívében. Megható jelenet volt, amikor a színpad jobb szélén felsorakoztak a k^kinges fiatal jelöltek, a halszélen pedig a fehéringes kis pionír jelöltek. A íugadalomtételt Somogyi elvtársnő vezetésével végezték a jövendő CslSz- tagok és pionírok. Huszonkét ragyogó szempár mosolygott a közönség felé, amikor a nyakukba kötötték a piros nyakkendőt. Életük legszebb emlékei közé tartoznak ezek a percek. Lelkesen készültek erre a napra és igazén megmutattak az első félévben, hogy méltók erre a kitüntetésre. Az avatás után az üj CslSz-tagok és pionírok is helyet foglaltak az ünnepi asztal mellett. Az ünnepségek befejezéseként táncos teadélutánt tartottak. Lobéi Zoltán Dunaszerdahely 500 fiatal traktoros megy a határvidékre A plzeni határvidéken százával hever a megnemművelt föld. Ahhoz, hogy ez a föld minél hamarább termőfölddé váljék, megtették már a plzeni kerület CslSz-tagjai is az első lépéseket. Több mint 500 fiatal jelentkezett a plzeni kerület járásaiból traktorvezető tanfolyamra. A jelentkezők között vannak CslSz-tagok, fiatal gyári munkások és olyan EFSz dolgozók, akiknek még nincs meg a hajtási engedélyük. A Rokycany-i gépállomáson 35 fiatal a horazd'ovicei gépállomáson 40 fiatal jelentkezett a tanfolyamra. Ezek közül 15 CsISz-tag marad állandóan az EFSz-ben dolgozni. Blatnán is, ahol ugyan van elég traktoros, 43 fiatal traktorost képeznek ki. Ezek és a tanfolyam többi hallgatói még a tavasszal kikerülnek a parlagon heverő földekre, hogy teljesítsék a CsISz felajánlását — termékennyé tenni a parlagon heverő földeket. Egyetlen műszak alatt... A Dimitrov üzem Forradalmi Szak- szervezeti konferenciáján Klich Sándor, a CsISz II. kongresszus tiszteletére vállalta, hőogy az üzemben mindennap 80 kilowatt villanyenergiát takarít meg. — Kötelezettségvállalásomban onnan indultam ki, — mondotta — hogy a mi műhelyünkben az egész műszak alatt — kivéve a rendes szüneteket, — állandóan teljes kivilágítás mellett doboztunk. Mialatt feladataink végrehajtása között néhány perces szünetek keletkeznek — melyek szorosan összefüggnek a munka természetével — elhagyom a műhelyt és készülök, illetve ellenőrzőm a következő részlegfeladat végrehajtását — a közbeeső ötperces idő alatt kikapcsolom az áramot. Ezáltal 17—21 100-as és 200 kilowattos körte 100 percig tartó világítását takarítjuk meg. Ezt’az árammennyiséget télen-nyáron megtakaríthatjuk, mivel a műhelyt rossz külső világítás folytán, télen-nyáron villannyal kell megvilágítani. Hiszem és remélem, hogy az üzem többi dolgozói is követik kötelezettségvállalásomat. ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: Königová az 1. Országos Spartakiád gyorskorcsolyázó bajnoknője. 'ttJ-WüM#.' Megtartották a Csemadok V. országos közgyűlését A magyar faluk legjobb dolgozói jöttek össze Bratislavában február 6-án. A Csemadok V. országos közgyűlését tartották meg. Hat év távlatára vetett fényt a kétnapos gyűlés. Egyúttal megmutatta azt is, mennyit fejlődött Csehszlovákiában a magyar falu és a kulturális élet. A Csemadok által — ami nagyrészt hivatva van a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális nevelésére — nagy eredményeket értünk már el. A Csemadok hat éves életében döntően hozzájárult a magyarlakta vidék termelésének növeléséhez is. A kétnapos gyűlés fényt vetett a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetségére. A felszólalók közül sokan kritizálták az írókat, újságírókat. Rámutattak közigazgatásunk eredményeire, hibáira. Büszkén beszéltek a szövetkezetek fejlődéséről és a falu, a dolgozó nép jólétéről. Javaslatot tettek a további kultúrmunkára. A felszólalásokat, javaslatokat tekintetbe véve a Csemadok központi vezetősége és központi titkársága hatásosabb vezetést, jobb tevékenységet fejthet majd ki. A közgyűlés bizonyára előreviszi majd a magyar kulturális életét. Fábri Zoltán csehszlovákiai magyar író azt mondotta a beszédében, hogy kultúra és béke egyet jelent. Veszélyben a kultúra, mert veszélyben a béke. Tehát, ha az eddiginél jobb kultúrmunkát végzünk, ezzel a békét is védjük. De a jobb kultúrmunkához hozzá kell járulnia a CsISz alapszervezeteknek is és a szervezetlen fiataloknak is. A Csemadok helyi csoportok működésében kevesebb hiba esne, ha a fiatalok az idősebbekkel, Csemadok tagokkal karöltve végeznék a kultúrmunkát. Ott, ahol az együttműködés megvan pezsgőbb az élet, eredményes kultúrmunka látható. Ahol nincs meg a helyes együttműködés, ott nincs meg a várt kultúráiét sem, már pedig, ha a kultúra veszélyben van, akkor veszélyben a béke is. Az országos közgyűlésen elmondott panaszok túlnyomórészt or- ★ vosolhatók a felvetett problémák megoldhatók, ha az Ifjúság szorosan együtt dolgozik a Csemadokkal. Am a Csemadok központi titkárságának is elő kell segíteni a jobb kultúrmunkát. Cziria Sándor baracskai tanító felszólalásában helyesen mondotta, hogy minden évben úgynevezett idény színmüveket mutatnak be a falvakon. Ezért van rá eset, hogy egy télen csupán a Sárga csikó című színművet mutatják be csaknem kizárólag minden faluban. Ez helytelen kultúrpolitika, mert minden színdarabnak megvan a saját talaja, és nem minden faluban ér el egy bizonyos idénydarab kivánt hatást. Tehát a Csemadok kultúrmunkásainak szorosabbra kell fűzni a kapcsolatait a néppel, mert csak így tudják meg, hogy milyen színműveket kell a falukon előadni. A Csemadok országos közgyűlése a kultúrát szolgálja, ami hozzátartozik a dolgozó nép jólétéhez. B. 1. ★ A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség új Központi Bizottsága (Befejezés előbbi számunkból.) Odlozilová Miloslava, tanítónő, Gottwaldov, Pelikán Jirí, a Nemzetközi Diákszövetség főtitkára, Prága, Perina Petr, díszlettervező, Ostrava, Piatnica Imrich, a CsISz Kerületi Bizottságának vezető titkára, Bratislava, Pietro Paulo, a csehszlovák hadsereg tisztje, Prága, Ing. PÍanger Emil, technikus, Űsti nad Labem, MUDr. Podlipná Julie, orvosnő, Prága, Polednák Alojz, a Pionierske noviny főszerkesztője, Prága, Prchal Miroslav, segédmechanikus, Pardubice, Prosková Éva, tanítónő, Pardubice, Ing. Precek Jaromír, technológus, Ostrava, Pribyl Bohuslav, a gép- és traktorállomás traktorosa, Brünn, Puterová Terézia, az EFSz dolgozója, Bratislava, Rázus Milán, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője Bratislava, Rychtrmoc Zdenek, lakatos, Hradec Králové, Ryznkrová Márie, munkásnő, Gottwaldov, Samohel Karel, agronőmus, Hradec Králové, JUDr. Sequardt Jirí, hivatalnok, Karlové Vary, Ing. Semotan Jozef, építészmérnök, Ceské Budejovice, Sykorajová Anna, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága munkaerő tartalékosztályának vezetője, Bratislava, Sládek Miroslav, a határőrség tisztje, Prága, Sommer Bretislav, nemzetgyűlési képviselő, szövőmester, Olomouc, Siámová Mária, nemzetgyűlési képviselő, szövőnő, Liberec, Szíglová Mária, nemzetgyűlési képviselő, a gép- és traktorállomás a „Kiváló munkáért“ érdemrenddel kitüntetett agronőmusa, Bratislava, Snaiberg Zdenek, az opera tagja, Plzen, Sfastny Karel, a gép- »s traktorállomás brigádvezetője, Liberec, Suchán Frantisek, nemzetgyűlési képviselő, festő, Banská Bystrica, Tománek Eduard, bányász, Ostrava, JUDr. Tymal Zdenek, a KNB tanácsának vezetője, Ceské Budejovice, Vecker Miloslav, a CsISz Központi Bizottságának elnöke, nemzetgyűlési képviselő, Prága, Vedra Vladimír, a CsISz Központi Bizottságának titkára, Prága, Vestenecky Gustav, mester, Kassa, Zátopek Emil, a csehszlovák hadsereg tisztje, Prága, Zelenka Ján, a csehszlovák televízió főszerkesztője, Prága, Zvolensky Alexander, a csehszlovák hadsereg tisztje, Prága, A CsISz Központi Bizottságánál! póttagjai Bednariková Matilda, esztergályosnö. Zsolna, Bejsovcová Jirina, az inszeminációs állomás dolgozója, Üst! nad Labem, Bélacek Stanislav, technológus. Gottwaldov, Bilek Lubomír, tehervonat kalauz, Brünn, ‘ Breznicky Ján, zootechnikus, Bratislava, Brúha Vlastimil, diák, Prága, Cihák Zdenek, ténj leges szolgálatot teljesítő katona, Prága, Denaluc Jozef, mester, Eperjes, Haslbachová Anna, a tudományos zöldségkutatóintézet asszisztensnője. Olomouc, Hecko Jirí, a csehszlovák hadsereg tisztje, Prága, Hejná Dása, tanítónő, Pardubice, Hovorka Vladimír, mester, Jihlava, Jansa Ladislav, kertész, Hradec Králové, Jirásek Miloslav, a csehszlovák hadsereg tisztje, Prága, Klabanová Viera, tanítónő, Liberec, Klc Stefan, munkás, Bratislava. Kocvelda Radovan, a gép- és traktorállomás traktorosa, Olomouc, Kostka Milan, kohómunkás, Ostrava, Kralová Hana, az EFSz könyvelőnője, Plzeft, Kresan Ondrej, az EFSz sertésetetője, Dedina mládeze — Nitra, Kupr Jaromír, mozdonyvezető, Prága, Litavská Rozália, hivatalnoknő, Banská Bystrica, Michalicková Mária, varrónő, Nitra, Musílek Frantisek, munkás, Prága, Pánek Emil, tanító, Zsolna, Plicka Jaroslav, a gép- és traktorállomás igazgatójának politikai helyettese, Prága, Puzejová Viera, hivatalnoknő, Prága, Roucka Oldrich, EFSz-tag, Ostl nad Labem, Srnka Vladimír, csiszoló, Plzen, Sevelová Mária, hivatalnoknő, Olomouc, Svorcová Jirina, a gép- és traktorállomás traktorosa, Hradec Králové, Danovsová Mária, diáklány, Ceské Budejovice, Vavrinová Mária, a Csehszlovák Állami Gazdaságok növénytermesztő munkabrigádjának vezetője, Fardú- bice. A CsISz Központi Ellenőrző Bizottságának tagjai Brach Václav, diák, Plzen, Hlavaty Pavol, műszaki hivatalnok, Bratislava, Hochman Frantisek, a CsISz Központi Bizottsága állami adminisztratívájá- nak vezetője, Prága, Hrlvnáková Bozena, hivatalnoknő, Zsolna. Kohora Bretislav, hivatalnok, Prága, Kotek Antonin, kovács, Prága, Mateja Stanislav, pénzügyi könyvelő, Gottwaldov, Nováková Jana, tanítónő, Prága, JUDr. Obdrzálek Radomil, jogi referens, Olomouc, Pekárek Vladimír, szövőmester, Liberec, Sykora Igor, az állami munkaerőtartalékok szaktanulőotthonának igazgatóhelyettese, Ostrava, Svolbová Jaroslava, hivatalnoknő, Prága, Tousková Viera, könyvelőnő, Karlové Vary, Urban Miroslav, tervkészítő, Ceské Budejovice, Vrska Jozef, gépvezető, Üstí nad Labem. Szépítik a falujukat A garamkövesdi CslSz-tagok a fel- szabadulás 10. évfordulójára megkezdték falujuk szépítését. Megjavítják a sportpályát és a község fásításánál ledolgoznak 500 brigádórát. Ezen munkák mellett nem feledkeznek meg a kultűrmunkáról sem. Februárban betanulnak egy színművet, megala- j kitják az olvasókört és a tagság 75 j százalékát beszervezik a Fucsík-jel- j vényszerző mozgalomba. Nem feledkeznek meg a fiatalok politikai neveléséről sem. Saláta József, a falusi pártszervezet titkára fáradságot nem ismerve dolgozik a szervezet megerősítésén. Főleg neki köszönhető, hogy szépen folyik a politikai iskolázás és a szervezet karöltve dolgozik a többi tömegszervezetekkel. Vannak még olyan idősebb elvtársak is, mint Kolozsvári Jenő, aki már nem CsISz-tag, de mégis kedvvel dolgozik a fiatalok i között. Ha az ilyen tapasztalt elvtár- . sak tanácsait követi a szervezet, akkor a jövőben még sz bb eredményeket tudnak majd elérni. U. L. Képünkön Eliska Brandyová elvtársnő a trncei gép- és traktorállomás dolgozója, a hibás alkatrészeket a műhelyben javítja.