Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-09 / Rendkívüli szám

VW5. február $ 6 Csehszlovákia ifjúságának harca a szocializmusért és a békéért (Folytatás az 5. oldalról.) A diákok és a tanulók szerezzenek tartós, alapos ismereteket Ifjúságunk oktatásának és nevelésének leg­fontosabb eszköze a népi demokratikus iskola Az iskola feladata, hogy a fiatal embereket a tudás szilárd alapjaival lássa el. melyeken fel­épül egész további művelődésük, megismertesse őket a tudományos világnézet alapjaival és be­léjük oltsa a legszebb emberi tulajdonságokat A CsISz feladata, hogy az iskolát e nemes munkájában minden úton-módon támogassa. Jelenleg fontos változásnak vagyunk tanúi iskoláink munkájában — bevezetik a politech nikai nevelést. Azt akarjuk, hogy iskolánk a tudás alapjaival együtt megismertesse a gye­rekeket a korszerű ipari és mezőgazdasági ter­melés alapelveivel is, beléjük oltsa a műnk; ismeretét és szeretetét, szolgálva ezzel jövő­beni gyakorlati tevékenységüket. A CslSz-nel támogatnia kell az iskolát az ifjúság politech­nika nevelésében A CsISz szervezetei az általános iskolákban harcoljanak továbbra is és az eddiginél még hathatósabban azért, hogy a diákok szilárd és tartós tudást szerezzenek, teremtsék meg az iskolában az öntudatos munka és tudásszomj légkörét, alakítsák ki a diákok közvéleményét és állítsák szembe a felelőtlenség és közöm­bösség megnyilvánulásaival. Az iskola és a CslSz-szervezet fontos nevelő feladata, hogy szeret.etet és tiszteletet ébresszen és ápolja az ifjúságban a testi munka iránt, az anyagi termelőmunka iránt, amely döntő jelentőségű a társadalom fejlődésének szem­pontjából. Ehhez nem elég csak általánossá­gokban megmagyarázni a munka jelentőségét a szocializmusban, hanem harcolni kell a testi munka, különösen a mezőgazdasági munka le­becsülése ellen, amely a tanulóifjúság egyré- szénél megnyilvánul. Lehetővé kell tenni az ifjúságnak, hogy megismerje és megszeresse e munkát és ugyanakkor megértse a testi munka új helyzetét társadalmunkban. Az ifjúsági szö­vetség iskolai szervezeteinek feladata, felkelteni a fiatalok vágyát arra, hogy szakmunkásokká és mezőgazdasági dolgozókká váljanak. Hisz ez a szabad alkotó munka népünk gazdagságának forrása, hősi feladat, biztosítja az ember meg­tisztelő helyzetét a társadalomban és mai vi­szonyainkban lehetőséget nyújt a népnek, hogy elérje a tudás és a műveltség legmagasabb színvonalát. Erről tanúskodik többek közöt az a tény is, hogy egyre több dolgozó folytatja tanulmányait munkája mellett A tizenegyeves középiskolák és a szakiskolák esti tanfolyamain és távokta­tásán tízezerszámra vesznek részt a dolgozók, javarészt fiatal munkások és parasztok. Hason­ló módon folytatja főiskolai tanulmányait 16.000 dolgozó. Iskolai szervezeteink fogyatékossága az, hogy munkájukat csak a tanítás támogatására korlá­tozzák. bár tény hogy tevékenységüknek ez a legfontosabb része. A tanuló ifjúság általá­nos fejlődésének érdekében azonban a CsISz iskolai szervezeteinek ki kell szélesíteniök ne­velő munkájukat kulturális és testnevelő te­vékenységüket meg kell nyerniük a tanulóif­júságot a közhasznú munkáknak, közelebb kell hozniok hozzájuk a nép örömeit és gondjait hogy így megtanítsák a diákokat a népnek és munkájának szeretetére. Oj iskolánk feladata nemcsak az. hogy a fiatalokat felvértezze a szükséges tudással, hanem az is, hogy kialakítsa jellemüket és a szocialista hazafiság szellemében nevelje őket. Az oktatás szüntelen megjavításával együtt fo­kozott súlyt kell fektetnünk az iskola és az iskolai CsISz-szervezetek nevelő munkájára. Fejlesszék ki a tanulókban és a diákokban az elvhüséget, a becsületességet, a hiányok bí­rálatát. Le kell leplezniük az olyan diákok fe­lemás arcát, akik ugyan kitűnőre felelnek a társadalomtudományokból, de magatartásukkal azt bizonyítják, hogy nem értették meg a társadalomtudományok lényegét és régi módon élnek. Az ifjúsági szövetség elvárja az oktatásügyi minisztériumtól, hogy nemcsak a tantervek megjavításáról és kiegyensúlyozásáról gondos­kodik, hanem a tanítóságot hathatós nevelő munkára, nevezetesen a CsISz szervezeti és szervezeteivel való együttműködés elmélyítésé­re ösztönzi, és ezzel megjavítja az iskola, a család, és az ifjúsági szövetség egységes ne­vető munkájának föltételeit. Segítsük elő a fiatal, szakképzett munkások és az új szocialista értelmiség felkészülését A munkásifjúság fontos részét alkotják az állami munkaerőtartalékok tanintézeteinek és a tanonciskoláknak a diákjai, hisz ezekben az intézetekben közel 70.000 fiú és leány készül jövőbeni hivatására. A CsISz feladata gondos­kodni arról, hogy a tanintézetek és tanoncis­kolák diákjaiból a munkásosztály új és öntu­datos nemzedéke nőjjön fel, munkásságunk forradalmi hagyományainak és mesteri tudá­sának büszke örököse, társadalmi rendünk biz­tos alappillére. A CsISz szervezetei a tanítók­kal és nevelőkkel karöltve türelmesen és kö­vetkezetesen támogassanak minden jövendő munkást abban, hogy helyes, öntudatos vi­szonyt fejlesszen ki magában a munkához és a szocialista tulajdonhoz, megszeresse válasz­tott hivatását és igyekezzék hivatásában kitűn­ni. A legnagyobb fokú szakképzettséggel rendel­kező dolgozókat főiskoláink készítik elő hiva­tásukra. A CsISz főiskolai szervezetei segítsék elő az eddiginél még hatásosabban az új szo­cialista értelmiség nevelését, olyan kiváló szak­emberek nevelését, akik mélyrehatóan elsajá­tították a marxizmust-leninizmust és odaadás­sal viseltetnek a szocializmus és hazájuk iránt. Kifejleszteni kapcsolatait a munkás és pa- rasztifjúsággal, 'elmélyíteni a tudomány és a gyakorlati munka együttműködését/ feléleszte­ni a diákság tudományos munkacsoportjainak tevékenységét, kifejleszteni az ifjú szellemi, kulturális és társadalmi életét, elősegíteni a sportot és a testnevelést — ezek a CsISz fő­iskolai szervezeteinek időszerű feladatai. Még mindig gyakran előfordul, hogy a főis­kolák végzett hallgatói nem hajlandók ott dol­gozni. ahol a hazának szüksége lenne rájuk és igyekeznek minden áron a nagyvárosokban ma­radni. Ez a magatartás méltatlan a fiatal ér­telmiségiekhez, mert az igazi boldogságot nem a kényelmes élet, hanem a munka és az aka­dályok. nehézségek elleni eredményes, bár fá­rasztó harc jelenti. A gyakorlati munkában, a termelésben, a mezőgazdaságban edződik meg a főiskolát végzett dolgozó, önálló munkaköré­ben gyorsabban fejlődik és olyan tapasztalato­kat szerez, amelyekre egy hivatali íróasztal mellett sohasem tehetne szert. Élete teljesebb és gazdagabb lesz. Üj szocialista erkölcsre neveljük ifjúságunkat Említettük már, hogy az ifjú nemzedék szo­cialista nevelésének legfőbb eszközei a tett és a munka. Ezt a fontos elvet azonban néha egy­szerűen úgy érvényesük, hogy a fiatalokat termelési és tanulmányi feladatok teljesítésére mozgósítják és nem veszik figyelembe a fiatal emberek érdekeinek és szükségleteinek sokol­dalúságát. A gyakorlati munka a nevelésnek igen fon­tos eszköze, de nem az egyetlen és kizárólagos és teljes hatását csakis úgy érvényesíti, ha egybehangoljuk a nevelőmunka többi eszközé­vel. Fiatalságunk olyan életre vágyik, amely tet­tekben és törekvésekben egyaránt gazdag. Ilyen a szocializmus építőinek élete, hisz korlátlan lehetőségeket biztosít a fiatalok legmerészebb álmainak megvalósítására is. Csak értenünk kell ahhoz, hogy megfelelő módon szüntelenül meg­mutassuk fiataljainknak életünk egész nagy­ságát, romantikáját és ennek alapján ápoljuk bennük a haza mélységes szeretetét, az egész­séges nemzeti büszkeséget és tettrekész szo­cialista hazafiságot, azt a törhetetlen akaratu­kat. hogy önfeláldozóan dolgozzanak az új éle­tért és akár a legnagyobb áldozatok árán is megvédjék az ellenség támadásaival szemben. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell tájékoztatnunk ifjúságunkat az egész világ- béketábor fiatalságának életéről és harcáról elsősorban meg kell ismertetni velük a Szovjet­unió ifjúságának életét és törekvéseit, gya- rapitanunk kell ismereteit a szocializmus ha­talmas országáról és nemeslelkü embereiről, fiataljainkban el kell mélyítenünk a Szovjetunió szeretetét és a nemzetköziség érzelmeit. Az új szocialista erkölcs alapja és mércéje a szocializmus építéséért vívott harcban való részvételünk. Az ifjúság zöme e harc élvonalá­ban foglal helyet. Mégis, ifjúságunk egy részé­nek tudatában még élnek a kapitalista múlt csökevényei: a legyőzött burzsoázia és az egy­kori aranyifjúság moráljának maradványai. Mily bizarr jelenség új. pezsgő életünkben, ha de­•ék öntudatos és kulturált fiatal emberek meg­lett naplopókkal, semmirekellő élösdikkel talál-, kozunk, akik csak azon törik a fejüket, hnoyan bújhatnának ki kötelességeik alól és hogyan élősködhetnének mások terhére. Nem szabad szemet hunynunk azok fölött a káros jelenségek fölött, amelyeket fiatalságunk egyrészénél tapasztalhatunk. Éppen a közömbös­ség, engedékenység, szemethúnyás, ame'y e helytelen magatartással és életmóddal kapcso­latban megnyilvánul, e jelenségek egyik legfőbb okozója. A CsISz-tagok nem maradhatnak kö­zömbösek az olyan erkölcsi zülléssel szemben, mint pl. lógósság, munkakerülés, a munkafe­gyelem megsértése, a társadalmi tulajdon meg­károsítása, „jampecség", egészségtelen életmód, részegeskedés, fiú és leány könnyelmű viszo­nya. ifjú házastársak együttélésének felbomlá­sa, hisz min.dez.ek a jelenségek előfordulnak ifjúságunk, sőt szövetségünk tagjainak sorai­ban is. Ezért a szülőkhöz fordulunk. Hisz elsősor­ban apa és anya felelős gyermeke neveléséért. Az efféle jelenségek egyik oka éppen az, hogy egyes szülők nem törődnek eleget gyerekeik­kel mindent megengednek nekik, kényelemre, önállótlanságra, szerénytelenségre nevelik őket és gyakran azzal se törődnek, mit csinálnak gyerekeik szabad idejükben, milyen könyveket olvasnak, kivel érintkeznek, milyen ruhákat hordanak. A kapitalista műit csökevényei ellen vívott harcot nem korlátozhatjuk csupán arra, hogy küzdünk az ifjúság erkölcsi fogyatékosságainak külső megnyilvánulásai, csőnadrágok és más bizarr ruhadarabok ellen, hanem harcba kell szállnunk azokkal az okokkal, amelyek ezeket a torz jelenségeket létrehozzák, harcolnunk kell elsősorban azért, hogy az embert belsőleg megnyerjük, hogy megtanítsuk az új, jobb és gazdagabb életre hogy átformáljuk gondolko­dását. Ezt elsősorban a példamutatás erejével és elvtársi kollektív nevelőmunkával érhetjük el. Minden fiatalember magatartásának legfon­tosabb elve az ember megbecsülése legyen. Minden durvaság, gorombaság, sértés a műit csökevénye, amelyet nem tűrhetünk meg. A fiatal ember. CsISz-tag. pionír legyen udvarias figyelmes és készséges. Minden fiú és leány tisztelje a nála idősebbeket, szüleit, gondoskod­jék szeretettel az idősebb nemzedék tagjairól akik kiharcolták fiatalságunk boldog életét Kulturált fiatal ember nem maradhat ülve a villamosban vagy a vonaton, ha mellette idő­sebb emberek állnak. Előzékeny az asszonyok iránt, segít az öregeknek és a gyermekeknek. Fiataljaink, CsISz-tagjaink. pionírjaink odaha­za, az utcán és egyebütt viselkedjenek úgy, hogy meglássák rajtuk: már a szocializmust építő, büszke, új nemzedék tagjai. Öntudatos, nagyműveltségü, kulturált fiatalságot! A CsISz egyik főfeladata, hogy az ifjúságot a tudományos világnézet szellemében nevelje felkeltse benne a marxizmus-leninizmus igaz. forradalmi tanítása megismerésének vágyát Arra kell törekednünk, hogy a marxizmus-le­ninizmus alapjait necsak az ifjúsági szövetség aktivistái sajátítsák el, hanem valamennyi tag és egyáltalában minden fiatal ember is elsajá t.ítsa. Az ifjúság mindig elevenen átéli a társadalmi élet nagy eseményeit, igaz választ keres az élet felvetette égető kérdésekre, bonyolult erkölcsi és világnézeti problémákkal küszködik, leszámol az idealista előítéletekkel, igyekszik világos nézetet felépíteni a világról és az élet­ről. A mi feladatunk az, hogy megkönnyítsük a fiatalságnak ezt az utat. A marxizmus-leni­nizmus alapjainak propagálása és szövetségünk politikai ismeretterjesztő munkája vegye szám­ba a fiatal ember e természetes hajlamait és problémáit, használja fel érdeklődését minden iránt, ami ú.i, haladó és forradalmi és érthető érdekes módon válaszoljon a fiataloknak min­den égető és létfontosságú kérdésükre. Ezt a feladatot csak jó propagandisták vé­gezhetik el, amilyen pl. Mazoch elvtárs, aki a Klement Gottwald új kohóművekben vezette a politikai tanulókört. Mazoch elvtárs megérti a fiatalokat, beleéli magát gondolkodásukba és ért ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésüket a po­litikai kérdések iránt. Nemcsak a tanuló kör­ben elmondott magyarázataival, hanem az ti­zemben végzett példás munkájával hatni igyek­szik az ifjúságra Propagandista munkája meg­hozta gyümölcsét. Két fiú. aki azelőtt javítha­tatlan lógósnak számított, teljesen megváltozott és ma már a legjobb dolgozók közé tartozik, a kör többi tagjához hasonlóan. Nagyra becsüljük az ilyen propagandisták munkáját. Valóban az ifjúság nevelői ők, szere­tettel és nagy felelősségtudattal magyarázzák meg a fiataloknak a társadalmi fejlődés tör­vényeit, rámuttnak a marxizmus-leninizmus eszméinek nagy átalakító erejére és ezek az eszmék erőt adnak ifjúságunknak ahhoz, hogy hősiesen végezze munkáját, elszántan viaskod­jék az akadályokkal — olyan erőt öntenek be­léje, amely a hegyet is megmozgatni képes. Ezek az elvek határozzák meg munkánkat a CsISz oktatási évében és szövetségünk egész propagandista tevékenységét is. Következetesen meg kell szabadulnunk a felületes frázispuffog- tatástól, száraz szalmacséoléstől. amely méltán ébreszt ellenszenvet az ifjúságban. Az ifjúság szocialista nevelését nemcsak a politikai ismeretek terjesztése és a marxista- leninista világnézet alapelveinek propagálása szolgálja, hanem az ifjúsági szervezetek, va­lamint a különféle kulturális és népművelési intézmények egész kiterjedt és sokrétű kultu­rális tömegmunkája is. Csak velük együttmű­ködve és az ő segítségükkel hathat a CsISz komolyan a fiatal emberek lelkére. Az ifjúság érzékeny lelkére, világnézetének és erkölcsének kialakítására különösen nagy hatással van a művészet és a szépirodalom. Szövetségünk különösen a könyvpropagandával ért el jelentős sikereket, ezt bizonyítja az a tény, hogy már több mint 200.000 fiatal sze­rezte’ meg a FucsSk-jelvényt E mozgalmat még tovább fejlesztjük és a fiatal emberek további ezreit nyerjük meg a szépirodalom olvasásá­nak. Kihasználjuk azonban a könyvpropaganda egyéb formáit is, olvasóköröket, könyvvitákat és olvasóértekezleteket szervezünk, megismer­tetjük a fiatalságot nemcsak a jelenkori cseh, szlovák, szovjet és más haladószellemű írók műveivel, hanem igyekszünk megszerettetni ve­lük nemzeti irodalmunk és a világirodalom, különösen az orosz irodalom klasszikusainak nagy és nemes alkotásait. Felhasználva azokat a gazdag tapasztalatokat és hagyományokat, amelyeket a CsISz a népi művészegyüttesek versenyein szerzett, tovább kell fokoznunk az ifjúság részvételét a népi művészegyüttesek országos versenyében és űj ének- és táncegyütteseket kell szerveznünk. Az ifjúság kulturális érdekeinek és igényei­nek gyarapodásával egyre nagyobb követelmé­nyeket támaszt mai íróink és művészeink al­kotásaival szemben. Oj irodalmunk minden ed­digi sikere ellenére komoly fogyatékosságokkal küzd az ifjúsági és a gyermekirodalom terén. Szinte azt mondhatnánk, nincs egyetlen olyan irodalmi művünk, amelynek főhőse korunk fia­tal embere lenne, akinek példája követésre ösz­tönzi az ifjúságot. Ugyanilyen sajnálatosan érezzük az ifjúság mai életét megjelenítő filmek és színdarabok hiányát is. Kevés színdarabunk van az ifjúsági együttesek számára, zeneszerzőink is csak ke­vés mai tárgyú dalt alkottak. Azzal a kéréssel fordulunk az írókhoz és a művészekhez, ábrázolják gazdagabban és telje­sebben az ifjúság mai életét, alkossanak mű­veket az ifjúság számára, támogassanak ben­nünket az ifjú nemzedék nevelésében és a szovjet írók példájára fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság körében végzett eszmei mun­kára. Hisz az ifjúság soraiban találják műveik legérzékenyebb legfigyelmesebb és leghálásabb olvasóit és kedvelőit. A CsISz vezető szerveinek az alkotóművészek szervezeteivel karöltve többet kell foglalkozniuk az alkotó munkát végző fiatal értelmiségiekkel, fiatal írókkal, költőkkel és zeneszerzőkkel. Az új élet szolgálatára mozgósítunk minden egész­séges alkotóerőt és ugyanakkor határozottan visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely dekadens hangulatokat, a gyász, a fáradság az életből való menekülés érzését, búskomor­ságot igyekszik ébreszteni a fiatalokban. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a fiatal­ság eseményekben gazdag társadalmi életének és szórakozásainak szervezője akar lenni. If­júságunknak még mindig kevés valóban kultu­rált szórakozásban van része, az ifjúsági szö­vetség e téren mindezideig keveset tett. Ki kell elégíteni az ifjúság igényeit, szórakozó és táncos kedvét, de nemcsak azáltal, hogy mulatságokat és társadalmi összejöveteleket rendezünk, hanem azzal is. hogy biztosítjuk e rendezvények kulturális színvonalát. A legfon­tosabb az, hogy ezeknek az akcióknak a tömeg­jellegét, vagyis különféleségét és - vonzóerejét egybehangoljuk a kultúrális és eszmei köve­telményekkel és leszámoljunk mind a szek- tánsság csökevényeivel, mind pedig az ifjúsági mulatságokon fel-felbukkanó, tőlünk idegen kispolgári hatásokkal. Főzett, munkára és honvédelemre kész ifjúságot nevelünk Az ifjúság minden irányú fejlődésében nagy a jelentősége a sportnak és a testnevelésnek, amely nemcsak egészégünk megszilárdítását, szellemi és testi képességeink fejlesztését szol­gálja, hanem az ifjú nemzedék védelmi fel- készültségét is. Ifjúságunk jelenleg az első országos spar- takiádra készül. Az ifjúsági szövetség szerve­zetei megtesznek mindent annak érdekében, hogy az 1. országos spartakiád az ifjúság bol­dog ünnepe, egészségének és szépségének se­regszemléje legyen. A CsISz szervei gondos­kodjanak arról, hogy az egyes szervezetekben begyakorolják a tömeggyakorlatokat, törődjenek azzal, hogy biztosítsák a járási és kerületi spartakiádok sikerét. A CsISz szervezeteinek eddigi részvétele a spartakiád előkészítésében nem felel meg teljesen a spartakiád jelentő­ségének. Az eddiginél sokkal jobban kell tö­rődnünk azzal, hogy az első országos spar­takiád sportolóink sikeres fellépése és egyben ifjúságunk ama elszántságának meggyőző ki­fejezője is legyen, hogy minden erejével meg­védi hazáját és a békét. Hagyjunk fel végre minden ifjúsági szerve­zetben azzal a helytelen gyakorlattal, amely a testnevelést mostohagyermeknek tekinti és segítsük elő a testnevelés és a sport vala­mennyi ágazatának fejlődését. Semmivel sem mentegethető például az a tény, hogy elha­nyagoljuk a testnevelés egyik fontos ágazatát a természetjárást, amely a testi edzést haza­fias neveléssel, országunk természeti szépségei­nek, történelmi emlékeinek és a nép alkotó munkájának megismerésével kapcsolja egybe. Minden fiatal ember számára hazafias állam­polgári kötelességeinek legfontosabbika, a szol­gálat népi demokratikus hadseregünkben. A CsISz szervezetei, a fegyveres alakulatok ke­retében kifejtett négyéves tevékenységük során jelentős sikereket értek el. A CsISz-csoportok segítségével sok ezer példás katonát neveltünk jelentősen emelkedett a fegyveres erő tagjai­nak politikai öntudata és kiszélesült kultúrát' munkájuk is. A CsISz szervezetei á fegyveres erők keretében végzett politikai munka rend­szerének nélkülözhetetlen alkotó részévé vál­tak, sokban támogatják munkájukban a pa­rancsnokokat. a politikai dolgozókat és párt- szervezeteket. A fegyveres alakulatok ifjúsági szervezetei tagjaikat még nagyobb igyekezettel arrra nevelik, hogy példát mutassanak a fegy­veres kiképzésben, politikai felkészültségben és katonai fegyelemben, hogy lelkiismeretesen el­sajátítsák a haditudományt és előljárjanak a katonaeskü teljesítésében. Az ifjúsági szerve­zeteknek arra kel' nevelniük a fegyveres ala­kulatok tagjait, hogy lelkiismeretesen gondját viseljék annak az értékes hadifelszerelésnek, amellyel népünk látta el hadseregét. Ifjúsági szervezeteink továbbra is segítenek a kultúrális tömegmunka kifejtésében és a katonák baj- társisságának elmélyítésében. Az ifjúsági szer­vezetek munkája járuljon hozzá ahhoz, hogy hadseregünkből és más fegyveres alakulataink­ból megacélozódott CsISz-tagok kerülnek ki. akik munkahelyükön, a közéletben és a CsISz munkájában példát mutatnak fiatalabb elvtár­saiknak Az ifjúság honvédelmi nevelése nemcsak az egyes alakulatokban működő szervezeteknek, hanem az egész ifjúsági szövetségnek is az ügye és át kel! hatnia szövetségünk egész munkáját. A CsIS; hivatott előkészíteni ifjú­ságunkat a katonai szolgálatra, személyes fe­lelősségérzetet ébreszteni fiataljainkban az ál­lam védelméért, -zeretetet és csodálatot kelteni bennük a katonai szolgálat iránt, megszerettet­ni velük a katona hivatását és segítő kezet nyújtani nekik abban, hogy ezt a hivatást vá­lasszák. Ugyanakkor rendszeresen meg kell szerveznünk az ifjúság honvédelmi nevelését a forró hazafiság. a személyes vitézség, a nem­zeti öntudat és büszkeség, a személyes bátor­ság szellemében. Hazánk így még megbízhatód bástyáját láthatja majd hadseregében, égés (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents