Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-09 / Rendkívüli szám

1955. február 9. 7 Csehszlovákia ifjúságának harca a szocializmusért és a békéért (Folytatás a 6. oldalról.) í.júságunk harci felkészültségében és elszánt­ságában. A fiatal embernek ahhoz, hogy jól teljesít­hesse kitüntető állampolgári kötelességét, már a sorozás előtt fel kell készülnie arra, hogy néphadseregünk sorába lép. A CsISz szerveze­tei a honvédelmi szervezettel együttműködve törekedjenek arra, hogy ifjúságunkban felkelt­sék az érdeklődést a katonai ismeretek iránt és megerősítsék benne a haza védelméért érzett személyes felelősség tudatát. A CsISz főiskolai szervezeteinek fontos és felelős feladata, hogy gondoskodjanak a hallgatók, népi demokratikus hadseregünk jövendő tisztjeinek gondos kato­nai kiképzéséről. E szervezetek feladata az is hogy tevékeny támogatást nyújtsanak a pa­rancsnokoknak és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi hallgató öntudatosan teljesítse a katonai kiképzésből következő kötelességeit és példásan betartsa a katonai fegyelmet. Nagyfontosságú a CsISz védnöksége, amelyet légihaderőnk és harcikocsizóink fölött vállalt. Ezek a védnökségek erősítik a hadsereg és a nép kapcsolatait, hozzájárulnak a hadsereg har­ci és politikai felkészültségének gyarapításához azáltal, hogy a CsISz politikailag és szakmailag legjobban felkészült tagjait küldjük ki a cseh­szlovák hadseregbe. Ezek a védnökségek ifjú­ságunkat öntudatos munkafegyelemre nevelik arra ösztönzik őket, hogy gondos és kiváló minőségű munkát végezzenek a hadseregnek szánt felszerelésen és ezzel hozzájárulnak ah­hoz is, hogy megjavítsuk egész termelésünk minőségét és teljesítsük a munkaterveket. Ez­ért e védnöki tevékenységünket még jobban ki kell fejlesztenünk és meg kell szilárdíta­nunk. A pionírszervezet további fejlődéséért és megerősödéséért A CsISz nevelő munkájában rendkívül fontos helyet foglal el az úttörőszervezet. E szervezet feladata, hogy gyerekeinket a szocializmus' szel­lemében nevelje. A pionirszervezet, amely s CsISz új tagjait készíti elő. ma már nagy erőt képvisel és a nevelő munkában fontos szerepet tölt be. Közel fél millió gyereket számlál. A pionírszervezet további, még nagyobb arányú fejlődése érdekében meg kell nyernünk e szer­vezetnek a gyerekek túlnyomó többségét és véglegesen le kell számolnunk a szigorú kivá­lasztás különféle szektáns irányzataival és „el­méleteivel". Egyes elvtársak helytelenül úgy vélekednek, hogy a pionírcsapatokba csak tö­kéletes gyerekeket vehetnek fel, a legjobbak legjobbjait és megfeledkeznek arról, hogy a gyerekeket elsősorban a pionírszervezeten belül kell nevelni és nem várhatunk szájtáti módon kényelmeskedve, amíg a gyerekek — mint hu­sángok az erdőben — felnőnek a pionírszerve­zet magaslatáig. A pionírmozgalom csak akkor válhatik a gye­rekek többségének szervezetévé, ha harcba széliünk a mukáját leszűkítő nézetekkel és le- küzdünk minden olyan helytelen irányzatot, amely a pionírszervezetek munkáját csupán a tanítás kiegészítő eszközének tekinti és a pio­nír összejöveteleket a tanítási órák folytatásá­nak. A pionírszervezet elsőrendű feladata ma és a jövőben is az, hogy igyekezzünk megszilár­dítani, tartósítani a gyerekek tudását és is­kolai fegyelemre neveljük őket. De nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy a pionírcsapat feladatát mint a gyerekek kezdeményezéséből létrejött szervezet teljesítheti csak, amely hi­vatott kielégíteni gyermeki vágyaikat, érdeklő­désüket és igényeiket. Mindezt számba kell venni a pionírmunka beállításánál, tartalmának és formájának meghatározásánál. A pionírvezetők hagyjanak fel az ülésezéssel és az üres szónoklatokkal és értsék meg, hogy a pionírmunkának nemcsak hasznosnak, hanem szórakoztatónak, a gyerekek számára érdekes­nek is kell lennie. Ezért meg kell szervezni a természetjárást, táborozást, kalandos hadijá­tékokat kell rendezni, és nem utolsósorban a gyerekek számára vonzó pionírünnepségeket is. A természetjárás gyarapítja a gyerekek önál­lóságát, fejleszti kitartásukat, találékonyságu­kat, bátorságukat és kielégíti a gyerekek vá­gyakozását, amelynek tárgya a kaland, a szo­katlan esemény és tett. A tudományos és műszaki ismeretek meg­szerzésére irányuló érdeklődést a legjobban úgy elégíthetjük ki, ha gondoskodunk a gyerekek számára olyan érdekes és hasznos munkáról, amely megfelel koruknak, szellemi és testi fej­lettségük fokának. Ezen a téren fontos szere­pet töltenek be a kézügyességi körök, micsu- rinista, rádiós és más körök, amelyek a gye­rekek érdeklődésének megfelelően az önkéntes­ség alapján dolgoznak. A pionírszervezet gon­doskodjék a gyerekek testneveléséről, sporto­lásáról és honvédelmi előkészítéséről is. E té­ren konkrét feladat, hogy megtanítunk minder gyereket úszni, síelni és kerékpározni. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget rendkívül megtisztelő és egyben felelős feladattal bízták meg a pionirszervezet vezetésével. A pionír­mozgalom további fellendülésének előfeltétele, hogy a CsISz minden szerve és szervezete töb­bet foglalkozzék a pionírokkal alkalmas és lelkes pionírvezetőkrő! gondoskodjék, akik né­pünk legifjabb nemzedékének jó nevelői lesz­nek. *** Szerfölött nagyok és széleskörűek a CsISz nevelő feladatai Megvalósításuk sok munkát és fáradságot igényelt. Nincs szebb és nemesebb dolog, mint ápolni az ifjú nemzedék odaadását a szocializmus ügye iránt kifejleszteni alkotó aktivitását a szocializmus építésében, hazánk védelmi képességeinek megszilárdításában és fejleszteni a fiatalokban a szocialista ember legkiválóbb jellemvonásait. Ezzel kapcsolatban legfontosabb kötelességeink a következők' Ki kell fejlesztenünk az ifjúság kezdeménye­ző képességét az épitő munkában, belé kell oltani a munkához való új “szocialista viszonyt meg kell tanítani különösen a testi munka sze- retetére és rá kell vezetni az ifjúságot, hogy áldozatos igyekezettel ott dolgozzék, ahol azt a szocialista országépítés érdeke leginkább megkívánja; meg kell tanítani az ifjúságot ar­ra, hogy fegyelmezetten és kitartóan harcoljon termelési, tanulmányi és egyéb feladatain»k teljesítéséért. Minden fiatal emberben fel kell kelteni a műveltség sz.eretetét, a tanulás vágyát, hogy igy megjavítsák munkájuk minőségét. Az ifjúságot a szocialista hazafiság és a nem­zetköziség szellemében kell nevelnünk, el kell sajátíttatnunk vele a marxizmus leninizmus igaz tudományos világnézetét, ápolnunk kel) a fia­talságban a szocialista ember nemes erkölcsi tulajdonságait, meg kell tanítani fiataljainkat az egészséges életmódra és engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk minden kispolgári tu­lajdonság és szokás ellen Ki kell fejlesztenünk az ifjúság gazdag kul- túrális és társadalmi életét, belé kell oltanunk a nemes művészet ismeretét és sze^etetét, gon­doskodnunk kell számára lebilincselő, változa­tos és kultúrál! szórakozásokról Növelnünk kell az ifjúság honvédelmi felké­szültségét. belé kell oltanunk a népi demokra­tikus haza megvédéséért érzett felelősségtuda­tot és azt az elszántságot, hogy kész legyen népét megvédeni mindenkivel szemben, aki fe­nyegetné szabadságát és biztonságát Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell gondoskodnunk a testnevelésről, a sportról és a természetjárásról, továbbá arról, hogy az 1. országos spartakiádot egész ifjúságunk ügyévé tegyük A pionírs'zervezetet a gyerekek túl­nyomó többségének szervezetévé kell kibövíte- nünk és ki kell fejlesztenünk a pionírcsapatok céltudatos nevelő munkáját, elsősorban a gye­rekek saját kezdeményezésének, vágyainak és igényeinek alapján. IV. A CsISz befolyásának további megszilárdításáéi*! és kiterjesztéséért A szocializmus építésének és az ifjúság ne­velésének nagy feladatai megkövetelik, hogy szüntelenül erősítsük és szilárdítsuk egységes szervezetünket — a Csehszlotfck Ifjúsági Szö­vetséget. A CsISz abban a harcban született meg, ame­lyet népünk nemzeti és társadalmi felszabadí­tásáért vívtunk. Szervezetünk az ifjúsági for­radalmi mozgalmak legjobb harci hagyományai­nak örökös* A CsISz az egész ifjúság tömegszervezete, amely a békéért és a szocializmusért folytatott álarcban egyesíti, előkészíti és neveli az ifjú­ságot. A legnagyobb kitüntetés fiataljaink szá­mára, ha e szervezet tagjai lehetnek, soraiban résztvehetnek a szocializmus építésének nagy művében, az élvonalban harcolhatnak a kom­munista párt és a Nemzeti Front kormánya po­litikájának megvalósításáért. Az ifjúsági szövetség a Nemzeti Front szer­ves alkotórésze, együttműködik a többi tömeg­szervezettel és intézménnyel és tevékenységé­ben tántoríthatatlanul követi a Nemzeti Front vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelveit és tanácsait. A CsISz fá­radhatatlanul tanul a dicső szovjet Komszomol ragyogó példájából és tapasztalataiból. Az egész ifjúság nevelésében való részvétel a CsISz-t arra kötelezi, hogy munkájában kö­vetkezetesen az ifjúság érdekeit kövesse, azo­kat helyesen irányítsa és egybehangolja az egész társadalom érdekeivel. Az ifjúság alapvető érdeke az, hogy hazánk­ban minél előbb felépítsük a szocializmust, az ifjú nemzedék boldog életének biztosítékát Az ifjúság túlnyomó többsége a szocializmus épí­tését a maga ügyének tekinti és minél hatha­tósabban segédkezni kíván ebben a harcban Az ifjúság érdeke, hogy nagyfokú szakképzettsé­get szerezzen, amely megfelel munkakörének, hogy testnevelés és sport útján szilárdítsa egészségét, honvédelmi felkészültségét és hogy kultúrált életet éljen. A CsISz-nek szüntelenül szem előtt kel) tartania az ifjúság ezen érdekeit és a többi szervvel és szervezettel — az üzem vezetősé­gével, a szakszervezeti mozgalommal, sport- szervezetekkel, honvédelmi egyesülettel, isko­lákkal — együttműködve ki kell elégítenie eze­ket az érdekeket. Az ifjúsági szövetség így lesz az egész ifjúság szervezete, amelyet min­den fiatal szükségesnek és vonzónak érez, így lesz ifjúságunk büszkesége, amint a Kom­szomol is az egész szovjet fiatalság szeme- fénye. A fiatalok további százezreit nyerjük meg a CsISz-nek Az ifjúsági szövetség feladatát az ifjúság nevelésében elsősorban azzal teljesíti, hogy soraiban tömöríti és neveli az ifjúság nagy ré­szét. A CsISz-nek 1,100.000 tagja. van. összesen 20.181 alapszervezetben. Az 1. kongresszus óta tehát a tagállomány nem emelkedett. Hogyan történhetett meg, hogy szövetségünk öt év alatt nem gyarapította tagjainak létszámát to­vábbi százezrekkel? Igaz talán az, amit egyes funkcionáriusai állítanak, hogy a fiatalok nem érdeklődnek szervezetünk munkája iránt? Ha­tározottan nem! Ennek a jelenségnek az oka abban rejlik, hogy nem tartottuk szem előtt szüntelenül azt a kötelességünket, hogy kibö- vítsük sorainkat. Az I. kongresszustól az 1953 évi teljes ülésig eltelt időben a tagállomány nagyobb mértékben csökkent, mint gyarapodott. Nem volt kielégítő az új tagok toborzása Gyakran előfordult, hogy tagjaink 26. életé­vük betöltése előtt léptek ki a szövetségből. Az idősebb elvtársakat nem elégítette ki a szö­vetség munkája. Ezek a tapasztalatok arra ta­nítanak, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell munkánkban figyelembe ven­nünk a húsz évnél idősebb fiatalok érdekeit és a munka olyan formáit kell alkalmaznunk, hogy a CsISz egyaránt vonzóerőt gyakoroljon az esküvő előtt álló lányokra és a katonai szolgálatból visszatérő legényre. A Központi Bizottság XI. teljes ülése után fordulat következett be a CsISz munkájában Azóta 420.000 új tagot szereztünk Ez azt mu­tatja, hogy a fiatal emberek örömös környe­zetre vágynak, bajtársi kollektívát keresnek amelynek munkájában maguk is résztvesznek. ha kielégíthetik érdeklődésüket és vágyaikat. Az, hogy elhanyagoltuk szervezetünk szám­beli gyarapítását, a CsISz tömegjellegének hely­telen értelmezéséből következett. Sok funkcio­nárius hosszú ideig nem látta tisztán — és egyesek még ma sem értették meg — hogy az ifjúsági szövetség tömegjellegének amellett, hogy az egész fiatalságra érvényesíti befolyá­sát. különösen abban kell kifejezésre jutnia, hogy a" fiúk és leányok többségét a maga so­raiban tömöríti. Még ma is fel-felbukkan az a helytelen nézet, hogy jobb lenne gondosab­ban előbb nagyobb gonddal nevelni az eddigi tagokat és csak azután toborozni újakat. Hová vezetne az efféle elmélet? Csakis oda, hogy a CsISz elszigetelődnék az ifjúság többi réte­gétől Az ilyen gyász-teoretikusok megfeled­keznek arról, hogy csakis az állandóan gya­rapodó szervezet mondható egészségesnek és erősnek Ez különösen az ifjúsági szervezetre érvényes. Ezek az elvtársak nem értik, hogy egyre újabb és újabb fiatalok nőnek fel, akiket meg kell nyernünk a CsISz tagjaiul. Ezért szervezeteinknek és minden tagunknak napról-napra kell gondoskodniuk arról, hogy további leányokat és fiúkat toborozzanak szö­vetségünkbe. Ez első pillantásra világosnak és érthetőnek látszik. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezt az elvet nem szívlelték meg funkcionáriusaink a nagy üzemekben és azokban a falvakban, ahol a fiatalok többsége mindezi- deig nem tagja a CsISz-nek. A brnói, královo-polei Klement Gottwald gépgyárban több mint 1560 fiatal ember dolgo­zik. Közülük csak 602 tagja a CsISz-nek. 1954. márciusától november közepéig csupán 30 új tagot nyertek meg, azok is javarészt önként jelentkeztek szövetségünkbe. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy sok faluban mindmáig nem alakult meg szövetségünk helyi csoportja. Sőt, az 1. kong­resszus óta még csökkent is a CsISz falusi szervezeteinek száma. A Központi Bizottság maga is abba a hibába esett, hogy a falusi munkát majdnem kizárólag azokra a falvakra korlátozta, ahol már megalakult az EFSz. Ezeknek a hiányoknak az oka abban a né­zetben keresendő, hogy falvainkon kevés a fiatal ember. Azután meg a járási bizottságok funkcionáriusai számára sokkal egyszerűbb lenne felszámolni a falusi szervezeteket, mint újakat alakítani. Már pedig világos, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nagy feladatait falvainkon csak akkor teljesítheti, ha helyi szervezeteire támaszkodhatik. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy különös gondot fordítsunk a falusi szervezetek megalakítására. Azokkal a nagy feladatokkal kapcsolatban, amelyeket a mezőgazdasági termelés növelésé­vel összefüggően kell teljesíteni a CsISz-nek, járási és kerületi bizottságainknak az a köte­lessége. hogy a CsISz falusi szervezeteinek, va­lamint a gépállomások és állami gazdaságok CsISz-szervezeteinek szüntelen és kiadós tá­mogatást biztosítsanak. Sok fiatal munkás jár be faluról a gyárba. Joggal várhatjuk el tőlük, hogy a falusi szer­vezetek pillérei lesznek, elősegítik a falu gazdag politikai, kulturális és sportéletének fejlesz­tését. A CsISz — a szocializmust építő ú,i nemzedék nevelője Munkánkban sokkal jobb sikereket érünk el, ha a CsISz sorai eszmeileg szilárdak és egy­ségesek lesznek, ha a CsISz minden tagja fel- készü arra. hogy hozzájáruljon a szövetség feladatainak teljesítéséhez « A politikai nevelömunka fogyatékosságai a CsISz feladataianak és küldetésének magyará­zatánál pl. a szövetség tömegjellegének kérdé­sében, a múltban sok kárt okoztak és arra vezettek, hogy munkánkban szektáns irányzatok nyilvanuitak meg. Elutasítjuk azoknak a funk­cionáriusoknak és tagoknak nézeteit, akik gyakran csak azért halogatják a politikai ne­velőmunkát, mert maguk se foglalkoznak poli­tikai önképzésükkel. Figyelmeztetjük a CsISz valamennyi szervét és szervezetét, hogy a ta­gok politikai oktatásán és az ifjúság között végzendő nevelő munkának a kérdésére mindig fokozott figyelmet és munkát fordítsanak. A tagok ideológiai nevelésének alapvető esz­köze a CsISz oktatási éve. I. kongresszusunk óta a fiatal emberek százezrei vettek részt ólvasó- és politikai köreinkben. Az oktatási évvel kapcsolatba.í szövetségünket jelentősen támogatja a kommunista párt, elsősorban azzal, hogy a párt propagandistáinak ezreit bocsátot­ta rendelkezésünkre a politikai körök vezeté­sére. Fogyatékosságunk az, hogy a szövetség szervei kevés gondot fordítanak az oktatás magas színvonalának biztosítására, nevezetesen a propagandisták előkészítésére, az oktatás tartalmának egybekapcsolására a szocialista or- szágépités és az ifjúság mindennapi életének problémáival és keveset törődnek azzal, hogy az oktatási évbe minél több tagot és más fia­talt vonjanak be. A legkevesebb gondot az előadás propagandára fordítják, vagyis a poli­tikai oktatásnak éppen arra a formájára, ame­lyet az egész ifjúságunknak szántunk. Első­rendű feladatunk, hogy a politikai nevelésből kiküszöböljük ezeket a hibákat. 'Szövetségünk legfontosabb eszköze az ifjú­ság nevelésénél és a gazdasági feladatok telje­sítésére való megnyerésénél a meggyőző tö­megmunka. Ez azt jelenti, hogy fel kell keres­nünk a gyárban, a faluban, a hivatalban, a boltban és az iskolában < minden fiatalembert és beszélnünk kel) vele. Tömegszervezetünk munkájának és küldetésének lényege az agi­tálás, az ifjúság megnyerése mindig és minde­nütt. E munkánkban sok sikert értünk el különö­sen a nemzeti bizottsági és nemzetgyűlési vá­lasztások alkalmával, az aratás és az őszi me­zőgazdasági munkák idején, az üzemek műsza­ki, ipari és pénzügyi terveinek kidolgozásánál. A választási kampányban 35.850 ifjúsági nép­nevelő vett tevékenyen részt. A feladatok nagysága azonban megköveteli, hogy az ifjúság meggyőzésével tagjainknak ne tízezrei, hanem százezrei foglalkozzanak, mégpedig rendszere­sen és nem csupán esetről esetre. E munkánkban fontos segítőtársunk az ele­ven szemléltető agitáció, különösen pedig az ifjúsági sajtó, amelynek azonban jelentősen meg kell javítani a színvonalát, sokkal mélyre­hatóbban kell megmagyaráznia a fiatalság fő­feladatait a szocializmus építésében és hatáso­sabban kell felkeltenie az ifjúság kezdeménye­zését. Ifjúsági sajtónk, különösen a Mladá fronta (Ifjú Front) és a Smena (Váltás) csak úgy válhatik az ifjúság nélkülözhetetlen segí­tőjévé és barátjává, ha a fiatalok megtalálják eenne az őt érdeklő és izgató legégetőbb prob­lémákra a legtalálóbb választ. A sajtőpropa- ganda legyen minden ifjúsági szervezet nevelő munkájának elválaszthatatlan része. Az első kongresszusunktól máig eltelt időszak tapasztalatai számtalanszor bebizonyították — legutóbb a parasztifjúság nemzetközi találkozó­ja és a Nyugat-Németország felfegyverzése el­len tiltakozó nemzetközi találkozó — milyen nagyjelentőségű az ifjúság tömeges akcióinak megszervezése. Megbízható és bevált módszer ez ahhoz, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklő­dését valamennyi fontos gazdasági' és politi­kai kérdés iránt és alkalmul szolgált arra is. hogy az ifjúság állást foglaljon ezekhez a kér­désekhez. Ezen az úton bevonhatjuk fiataljain­kat a békéért és a szocializmusért vívott aktív küzdelembe. A jövőben még következetesebben és még szélesebb méretekben kell alkalmaz­nunk az ifjúsági munka e formáját. Az ifjúság között végzett munka és a tömeg­akciók szervezése további eredményekre ve­zet a szektáns irányzatok leküzdésében és szorosabbra kovácsolja a kapcsolatot a CsISz és az ifjúság többi része között. Az ifjúsági szövetség — a fiatal emberek szervezettségének iskolája Az ifjúsági szövetség megtanítja a fiatal em­bert a kollektív “letre, a kollektív döntésekre, a munka megszervezésére és irányítására a közösség javára végzett munkára és az együt­tes szórakozásra. Az egészséges ifjúsági szer­vezeti kollektíva a fiatalság neve'ésének legjobb eszköze. Ezért különösen fontos az ifjúsági szövetségben a kollektív munka. Az ifjúsági szövetség szerveinek munkájával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a ve­zetés kollektivitását nemcsak az együttes ha­tározathozatal, hanem a határozat végrehajtá­sában való tevékeny részvétel is jelenti. A kezdeményezés és az alkotó munka kifej­lődésének múlhatatlan előfeltétele, hogy ér­vényre juttassuk azokat az elveket, amelyek minden tagnak lehetővé teszik, hogy állást foglaljon a szövetség munkájának valamennyi kérdésében és az ifjúsági szövetség gyűlésein megbírálja a fogyatékosságokat Ezt a lehető­séget meg kell adni a többi fiatalnak is az ál­talunk rendezett nyilvános gyűléseken és ösz- szejöveteleken. Helyes és kívánatos, hogy azok a fiatalok is, akik mindezideig még nem tagjai a CsISz-nek, véleményt mondjanak szövetsé­günk munkájáról, beszéljenek a megoldásra váró kérdésekről. Olyan feltételeket kell bizto­sítani a bírálathoz, hogy a tagok és a több! fiatal minden félelem nélkül lépjenek fel ja­vaslataikkal és kívánságaikkal, mert a bírálat és önbírálat fejlődésünk legfontosabb mozgató­ereje. A rendszeresen megtartott gyűlések fontos szerepet játszanak a tagok kezdeményezésének kifejlesztésében, a fiatalok nevelésében. A jó taggyűlés valóban a nevelés iskolája. Sok szer­vezet élete azonban gyakran egyoldalú és eset­leges, amint azt a rendszertelenül megtartott taggyűlések bizonyítják. E gyűlések legnagyobb fogyatékossága az, hogy unalmasak és nem keltik fel a részvevők érdeklődését A taggyű­lés válaszoljon az ifjúság életének időszerű kérdéseire, oldja meg a munkahelyeken felme­rült problémákat, a beszámoló pedig ne legyen hosszú. A gyűlést úgy kell előkészítenünk hogy felkeltse minden részvevő érdeklődésé' (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents