Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-09 / Rendkívüli szám

1955. február 9.

7

Csehszlovákia ifjúságának harca a szocializmusért és a békéért

(Folytatás a 6. oldalról.)

í.júságunk harci felkészültségében és elszántságában.

A fiatal embernek ahhoz, hogy jól teljesíthesse kitüntető állampolgári kötelességét, már a sorozás előtt fel kell készülnie arra, hogy néphadseregünk sorába lép. A CsISz szervezetei a honvédelmi szervezettel együttműködve törekedjenek arra, hogy ifjúságunkban felkeltsék az érdeklődést a katonai ismeretek iránt és megerősítsék benne a haza védelméért érzett személyes felelősség tudatát. A CsISz főiskolai szervezeteinek fontos és felelős feladata, hogy gondoskodjanak a hallgatók, népi demokratikus hadseregünk jövendő tisztjeinek gondos katonai kiképzéséről. E szervezetek feladata az is hogy tevékeny támogatást nyújtsanak a parancsnokoknak és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi hallgató öntudatosan teljesítse a

katonai kiképzésből következő kötelességeit és példásan betartsa a katonai fegyelmet.

Nagyfontosságú a CsISz védnöksége, amelyet légihaderőnk és harcikocsizóink fölött vállalt. Ezek a védnökségek erősítik a hadsereg és a nép kapcsolatait, hozzájárulnak a hadsereg harci és politikai felkészültségének gyarapításához azáltal, hogy a CsISz politikailag és szakmailag legjobban felkészült tagjait küldjük ki a csehszlovák hadseregbe. Ezek a védnökségek ifjúságunkat öntudatos munkafegyelemre nevelik arra ösztönzik őket, hogy gondos és kiváló minőségű munkát végezzenek a hadseregnek szánt felszerelésen és ezzel hozzájárulnak ahhoz is, hogy megjavítsuk egész termelésünk minőségét és teljesítsük a munkaterveket. Ezért e védnöki tevékenységünket még jobban ki kell fejlesztenünk és meg kell szilárdítanunk.

A pionírszervezet további fejlődéséért és megerősödéséért

A CsISz nevelő munkájában rendkívül fontos helyet foglal el az úttörőszervezet. E szervezet feladata, hogy gyerekeinket a szocializmus' szellemében nevelje. A pionirszervezet, amely s CsISz új tagjait készíti elő. ma már nagy erőt képvisel és a nevelő munkában fontos szerepet tölt be. Közel fél millió gyereket számlál. A pionírszervezet további, még nagyobb arányú fejlődése érdekében meg kell nyernünk e szervezetnek a gyerekek túlnyomó többségét és véglegesen le kell számolnunk a szigorú kiválasztás különféle szektáns irányzataival és „elméleteivel". Egyes elvtársak helytelenül úgy vélekednek, hogy a pionírcsapatokba csak tökéletes gyerekeket vehetnek fel, a legjobbak legjobbjait és megfeledkeznek arról, hogy a gyerekeket elsősorban a pionírszervezeten belül kell nevelni és nem várhatunk szájtáti módon kényelmeskedve, amíg a gyerekek — mint husángok az erdőben — felnőnek a pionírszervezet magaslatáig.

A pionírmozgalom csak akkor válhatik a gyerekek többségének szervezetévé, ha harcba széliünk a mukáját leszűkítő nézetekkel és le- küzdünk minden olyan helytelen irányzatot, amely a pionírszervezetek munkáját csupán a tanítás kiegészítő eszközének tekinti és a pionír összejöveteleket a tanítási órák folytatásának.

A pionírszervezet elsőrendű feladata ma és a jövőben is az, hogy igyekezzünk megszilárdítani, tartósítani a gyerekek tudását és iskolai fegyelemre neveljük őket. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pionírcsapat feladatát mint a gyerekek kezdeményezéséből létrejött szervezet teljesítheti csak, amely hivatott kielégíteni gyermeki vágyaikat, érdeklődésüket és igényeiket. Mindezt számba kell venni a pionírmunka beállításánál, tartalmának és formájának meghatározásánál.

A pionírvezetők hagyjanak fel az ülésezéssel és az üres szónoklatokkal és értsék meg, hogy a pionírmunkának nemcsak hasznosnak, hanem szórakoztatónak, a gyerekek számára érdekesnek is kell lennie. Ezért meg kell szervezni a természetjárást, táborozást, kalandos hadijátékokat kell rendezni, és nem utolsósorban a gyerekek számára vonzó pionírünnepségeket is. A természetjárás gyarapítja a gyerekek önállóságát, fejleszti kitartásukat, találékonyságukat, bátorságukat és kielégíti a gyerekek vágyakozását, amelynek tárgya a kaland, a szokatlan esemény és tett.

A tudományos és műszaki ismeretek megszerzésére irányuló érdeklődést a legjobban úgy elégíthetjük ki, ha gondoskodunk a gyerekek számára olyan érdekes és hasznos munkáról, amely megfelel koruknak, szellemi és testi fejlettségük fokának. Ezen a téren fontos szerepet töltenek be a kézügyességi körök, micsu- rinista, rádiós és más körök, amelyek a gyerekek érdeklődésének megfelelően az önkéntesség alapján dolgoznak. A pionírszervezet gondoskodjék a gyerekek testneveléséről, sportolásáról és honvédelmi előkészítéséről is. E téren konkrét feladat, hogy megtanítunk minder gyereket úszni, síelni és kerékpározni.

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget rendkívül megtisztelő és egyben felelős feladattal bízták meg a pionirszervezet vezetésével. A pionírmozgalom további fellendülésének előfeltétele, hogy a CsISz minden szerve és szervezete többet foglalkozzék a pionírokkal alkalmas és lelkes pionírvezetőkrő! gondoskodjék, akik népünk legifjabb nemzedékének jó nevelői lesznek.

***

Szerfölött nagyok és széleskörűek a CsISz nevelő feladatai Megvalósításuk sok munkát és fáradságot igényelt. Nincs szebb és nemesebb dolog, mint ápolni az ifjú nemzedék odaadását a szocializmus ügye iránt kifejleszteni alkotó aktivitását a szocializmus építésében, hazánk védelmi képességeinek megszilárdításában és fejleszteni a fiatalokban a szocialista ember legkiválóbb jellemvonásait. Ezzel kapcsolatban legfontosabb kötelességeink a következők'

Ki kell fejlesztenünk az ifjúság kezdeményező képességét az épitő munkában, belé kell oltani a munkához való új “szocialista viszonyt meg kell tanítani különösen a testi munka sze- retetére és rá kell vezetni az ifjúságot, hogy áldozatos igyekezettel ott dolgozzék, ahol azt a szocialista országépítés érdeke leginkább megkívánja; meg kell tanítani az ifjúságot arra, hogy fegyelmezetten és kitartóan harcoljon termelési, tanulmányi és egyéb feladatain»k teljesítéséért.

Minden fiatal emberben fel kell kelteni a műveltség sz.eretetét, a tanulás vágyát, hogy igy megjavítsák munkájuk minőségét.

Az ifjúságot a szocialista hazafiság és a nemzetköziség szellemében kell nevelnünk, el kell sajátíttatnunk vele a marxizmus leninizmus igaz tudományos világnézetét, ápolnunk kel) a fiatalságban a szocialista ember nemes erkölcsi tulajdonságait, meg kell tanítani fiataljainkat az egészséges életmódra és engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk minden kispolgári tulajdonság és szokás ellen

Ki kell fejlesztenünk az ifjúság gazdag kul- túrális és társadalmi életét, belé kell oltanunk a nemes művészet ismeretét és sze^etetét, gondoskodnunk kell számára lebilincselő, változatos és kultúrál! szórakozásokról

Növelnünk kell az ifjúság honvédelmi felkészültségét. belé kell oltanunk a népi demokratikus haza megvédéséért érzett felelősségtudatot és azt az elszántságot, hogy kész legyen népét megvédeni mindenkivel szemben, aki fenyegetné szabadságát és biztonságát

Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell gondoskodnunk a testnevelésről, a sportról és a természetjárásról, továbbá arról, hogy az 1. országos spartakiádot egész ifjúságunk ügyévé tegyük A pionírs'zervezetet a gyerekek túlnyomó többségének szervezetévé kell kibövíte- nünk és ki kell fejlesztenünk a pionírcsapatok céltudatos nevelő munkáját, elsősorban a gyerekek saját kezdeményezésének, vágyainak és igényeinek alapján.

IV. A CsISz befolyásának további megszilárdításáéi*! és kiterjesztéséért

A szocializmus építésének és az ifjúság nevelésének nagy feladatai megkövetelik, hogy szüntelenül erősítsük és szilárdítsuk egységes szervezetünket — a Csehszlotfck Ifjúsági Szövetséget.

A CsISz abban a harcban született meg, amelyet népünk nemzeti és társadalmi felszabadításáért vívtunk. Szervezetünk az ifjúsági forradalmi mozgalmak legjobb harci hagyományainak örökös*

A CsISz az egész ifjúság tömegszervezete, amely a békéért és a szocializmusért folytatott álarcban egyesíti, előkészíti és neveli az ifjúságot. A legnagyobb kitüntetés fiataljaink számára, ha e szervezet tagjai lehetnek, soraiban résztvehetnek a szocializmus építésének nagy művében, az élvonalban harcolhatnak a kommunista párt és a Nemzeti Front kormánya politikájának megvalósításáért.

Az ifjúsági szövetség a Nemzeti Front szerves alkotórésze, együttműködik a többi tömegszervezettel és intézménnyel és tevékenységében tántoríthatatlanul követi a Nemzeti Front vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelveit és tanácsait. A CsISz fáradhatatlanul tanul a dicső szovjet Komszomol ragyogó példájából és tapasztalataiból.

Az egész ifjúság nevelésében való részvétel a CsISz-t arra kötelezi, hogy munkájában következetesen az ifjúság érdekeit kövesse, azokat helyesen irányítsa és egybehangolja az egész társadalom érdekeivel.

Az ifjúság alapvető érdeke az, hogy hazánkban minél előbb felépítsük a szocializmust, az ifjú nemzedék boldog életének biztosítékát Az ifjúság túlnyomó többsége a szocializmus építését a maga ügyének tekinti és minél hathatósabban segédkezni kíván ebben a harcban Az ifjúság érdeke, hogy nagyfokú szakképzettséget szerezzen, amely megfelel munkakörének, hogy testnevelés és sport útján szilárdítsa egészségét, honvédelmi felkészültségét és hogy kultúrált életet éljen.

A CsISz-nek szüntelenül szem előtt kel) tartania az ifjúság ezen érdekeit és a többi szervvel és szervezettel — az üzem vezetőségével, a szakszervezeti mozgalommal, sport- szervezetekkel, honvédelmi egyesülettel, iskolákkal — együttműködve ki kell elégítenie ezeket az érdekeket. Az ifjúsági szövetség így lesz az egész ifjúság szervezete, amelyet minden fiatal szükségesnek és vonzónak érez, így lesz ifjúságunk büszkesége, amint a Komszomol is az egész szovjet fiatalság szeme- fénye.

A fiatalok további százezreit nyerjük meg a CsISz-nek

Az ifjúsági szövetség feladatát az ifjúság nevelésében elsősorban azzal teljesíti, hogy soraiban tömöríti és neveli az ifjúság nagy részét. A CsISz-nek 1,100.000 tagja. van. összesen

20.181 alapszervezetben. Az 1. kongresszus óta tehát a tagállomány nem emelkedett. Hogyan történhetett meg, hogy szövetségünk öt év alatt nem gyarapította tagjainak létszámát további százezrekkel? Igaz talán az, amit egyes funkcionáriusai állítanak, hogy a fiatalok nem érdeklődnek szervezetünk munkája iránt? Határozottan nem! Ennek a jelenségnek az oka abban rejlik, hogy nem tartottuk szem előtt szüntelenül azt a kötelességünket, hogy kibö- vítsük sorainkat. Az I. kongresszustól az 1953 évi teljes ülésig eltelt időben a tagállomány nagyobb mértékben csökkent, mint gyarapodott. Nem volt kielégítő az új tagok toborzása Gyakran előfordult, hogy tagjaink 26. életévük betöltése előtt léptek ki a szövetségből. Az idősebb elvtársakat nem elégítette ki a szövetség munkája. Ezek a tapasztalatok arra tanítanak, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell munkánkban figyelembe vennünk a húsz évnél idősebb fiatalok érdekeit és a munka olyan formáit kell alkalmaznunk, hogy a CsISz egyaránt vonzóerőt gyakoroljon az esküvő előtt álló lányokra és a katonai szolgálatból visszatérő legényre.

A Központi Bizottság XI. teljes ülése után fordulat következett be a CsISz munkájában Azóta 420.000 új tagot szereztünk Ez azt mutatja, hogy a fiatal emberek örömös környezetre vágynak, bajtársi kollektívát keresnek amelynek munkájában maguk is résztvesznek. ha kielégíthetik érdeklődésüket és vágyaikat.

Az, hogy elhanyagoltuk szervezetünk számbeli gyarapítását, a CsISz tömegjellegének helytelen értelmezéséből következett. Sok funkcionárius hosszú ideig nem látta tisztán — és egyesek még ma sem értették meg — hogy az ifjúsági szövetség tömegjellegének amellett, hogy az egész fiatalságra érvényesíti befolyását. különösen abban kell kifejezésre jutnia, hogy a" fiúk és leányok többségét a maga soraiban tömöríti. Még ma is fel-felbukkan az a helytelen nézet, hogy jobb lenne gondosabban előbb nagyobb gonddal nevelni az eddigi tagokat és csak azután toborozni újakat. Hová vezetne az efféle elmélet? Csakis oda, hogy a CsISz elszigetelődnék az ifjúság többi rétegétől Az ilyen gyász-teoretikusok megfeledkeznek arról, hogy csakis az állandóan gyarapodó szervezet mondható egészségesnek és erősnek Ez különösen az ifjúsági szervezetre érvényes. Ezek az elvtársak nem értik, hogy

egyre újabb és újabb fiatalok nőnek fel, akiket meg kell nyernünk a CsISz tagjaiul.

Ezért szervezeteinknek és minden tagunknak napról-napra kell gondoskodniuk arról, hogy további leányokat és fiúkat toborozzanak szövetségünkbe. Ez első pillantásra világosnak és érthetőnek látszik. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezt az elvet nem szívlelték meg funkcionáriusaink a nagy üzemekben és azokban a falvakban, ahol a fiatalok többsége mindezi- deig nem tagja a CsISz-nek.

A brnói, královo-polei Klement Gottwald gépgyárban több mint 1560 fiatal ember dolgozik. Közülük csak 602 tagja a CsISz-nek. 1954. márciusától november közepéig csupán 30 új tagot nyertek meg, azok is javarészt önként jelentkeztek szövetségünkbe.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy sok faluban mindmáig nem alakult meg szövetségünk helyi csoportja. Sőt, az 1. kongresszus óta még csökkent is a CsISz falusi szervezeteinek száma. A Központi Bizottság maga is abba a hibába esett, hogy a falusi munkát majdnem kizárólag azokra a falvakra korlátozta, ahol már megalakult az EFSz.

Ezeknek a hiányoknak az oka abban a nézetben keresendő, hogy falvainkon kevés a fiatal ember. Azután meg a járási bizottságok funkcionáriusai számára sokkal egyszerűbb lenne felszámolni a falusi szervezeteket, mint újakat alakítani. Már pedig világos, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nagy feladatait falvainkon csak akkor teljesítheti, ha helyi szervezeteire támaszkodhatik. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy különös gondot fordítsunk a falusi szervezetek megalakítására.

Azokkal a nagy feladatokkal kapcsolatban, amelyeket a mezőgazdasági termelés növelésével összefüggően kell teljesíteni a CsISz-nek, járási és kerületi bizottságainknak az a kötelessége. hogy a CsISz falusi szervezeteinek, valamint a gépállomások és állami gazdaságok CsISz-szervezeteinek szüntelen és kiadós támogatást biztosítsanak.

Sok fiatal munkás jár be faluról a gyárba. Joggal várhatjuk el tőlük, hogy a falusi szervezetek pillérei lesznek, elősegítik a falu gazdag politikai, kulturális és sportéletének fejlesztését.

A CsISz — a szocializmust építő ú,i nemzedék nevelője

Munkánkban sokkal jobb sikereket érünk el, ha a CsISz sorai eszmeileg szilárdak és egységesek lesznek, ha a CsISz minden tagja fel- készü arra. hogy hozzájáruljon a szövetség feladatainak teljesítéséhez «

A politikai nevelömunka fogyatékosságai a CsISz feladataianak és küldetésének magyarázatánál pl. a szövetség tömegjellegének kérdésében, a múltban sok kárt okoztak és arra vezettek, hogy munkánkban szektáns irányzatok nyilvanuitak meg. Elutasítjuk azoknak a funkcionáriusoknak és tagoknak nézeteit, akik gyakran csak azért halogatják a politikai nevelőmunkát, mert maguk se foglalkoznak politikai önképzésükkel. Figyelmeztetjük a CsISz valamennyi szervét és szervezetét, hogy a tagok politikai oktatásán és az ifjúság között végzendő nevelő munkának a kérdésére mindig fokozott figyelmet és munkát fordítsanak.

A tagok ideológiai nevelésének alapvető eszköze a CsISz oktatási éve. I. kongresszusunk óta a fiatal emberek százezrei vettek részt ólvasó- és politikai köreinkben. Az oktatási évvel kapcsolatba.í szövetségünket jelentősen támogatja a kommunista párt, elsősorban azzal, hogy a párt propagandistáinak ezreit bocsátotta rendelkezésünkre a politikai körök vezetésére. Fogyatékosságunk az, hogy a szövetség szervei kevés gondot fordítanak az oktatás magas színvonalának biztosítására, nevezetesen a propagandisták előkészítésére, az oktatás tartalmának egybekapcsolására a szocialista or- szágépités és az ifjúság mindennapi életének problémáival és keveset törődnek azzal, hogy az oktatási évbe minél több tagot és más fiatalt vonjanak be. A legkevesebb gondot az előadás propagandára fordítják, vagyis a politikai oktatásnak éppen arra a formájára, amelyet az egész ifjúságunknak szántunk. Elsőrendű feladatunk, hogy a politikai nevelésből kiküszöböljük ezeket a hibákat.

'Szövetségünk legfontosabb eszköze az ifjúság nevelésénél és a gazdasági feladatok teljesítésére való megnyerésénél a meggyőző tömegmunka. Ez azt jelenti, hogy fel kell keresnünk a gyárban, a faluban, a hivatalban, a boltban és az iskolában < minden fiatalembert és beszélnünk kel) vele. Tömegszervezetünk munkájának és küldetésének lényege az agitálás, az ifjúság megnyerése mindig és mindenütt.

E munkánkban sok sikert értünk el különösen a nemzeti bizottsági és nemzetgyűlési választások alkalmával, az aratás és az őszi mezőgazdasági munkák idején, az üzemek műszaki, ipari és pénzügyi terveinek kidolgozásánál. A választási kampányban 35.850 ifjúsági népnevelő vett tevékenyen részt. A feladatok nagysága azonban megköveteli, hogy az ifjúság meggyőzésével tagjainknak ne tízezrei, hanem százezrei foglalkozzanak, mégpedig rendszeresen és nem csupán esetről esetre.

E munkánkban fontos segítőtársunk az eleven szemléltető agitáció, különösen pedig az ifjúsági sajtó, amelynek azonban jelentősen meg kell javítani a színvonalát, sokkal mélyrehatóbban kell megmagyaráznia a fiatalság főfeladatait a szocializmus építésében és hatásosabban kell felkeltenie az ifjúság kezdeményezését. Ifjúsági sajtónk, különösen a Mladá fronta (Ifjú Front) és a Smena (Váltás) csak úgy válhatik az ifjúság nélkülözhetetlen segítőjévé és barátjává, ha a fiatalok megtalálják eenne az őt érdeklő és izgató legégetőbb problémákra a legtalálóbb választ. A sajtőpropa- ganda legyen minden ifjúsági szervezet nevelő munkájának elválaszthatatlan része.

Az első kongresszusunktól máig eltelt időszak tapasztalatai számtalanszor bebizonyították — legutóbb a parasztifjúság nemzetközi találkozója és a Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozó nemzetközi találkozó — milyen nagyjelentőségű az ifjúság tömeges akcióinak megszervezése. Megbízható és bevált módszer ez ahhoz, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését valamennyi fontos gazdasági' és politikai kérdés iránt és alkalmul szolgált arra is. hogy az ifjúság állást foglaljon ezekhez a kérdésekhez. Ezen az úton bevonhatjuk fiataljainkat a békéért és a szocializmusért vívott aktív küzdelembe. A jövőben még következetesebben és még szélesebb méretekben kell alkalmaznunk az ifjúsági munka e formáját.

Az ifjúság között végzett munka és a tömegakciók szervezése további eredményekre vezet a szektáns irányzatok leküzdésében és szorosabbra kovácsolja a kapcsolatot a CsISz és az ifjúság többi része között.

Az ifjúsági szövetség — a fiatal emberek szervezettségének iskolája

Az ifjúsági szövetség megtanítja a fiatal embert a kollektív “letre, a kollektív döntésekre, a munka megszervezésére és irányítására a közösség javára végzett munkára és az együttes szórakozásra. Az egészséges ifjúsági szervezeti kollektíva a fiatalság neve'ésének legjobb eszköze. Ezért különösen fontos az ifjúsági szövetségben a kollektív munka.

Az ifjúsági szövetség szerveinek munkájával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a vezetés kollektivitását nemcsak az együttes határozathozatal, hanem a határozat végrehajtásában való tevékeny részvétel is jelenti.

A kezdeményezés és az alkotó munka kifejlődésének múlhatatlan előfeltétele, hogy érvényre juttassuk azokat az elveket, amelyek minden tagnak lehetővé teszik, hogy állást foglaljon a szövetség munkájának valamennyi kérdésében és az ifjúsági szövetség gyűlésein megbírálja a fogyatékosságokat Ezt a lehetőséget meg kell adni a többi fiatalnak is az általunk rendezett nyilvános gyűléseken és ösz- szejöveteleken. Helyes és kívánatos, hogy azok

a fiatalok is, akik mindezideig még nem tagjai a CsISz-nek, véleményt mondjanak szövetségünk munkájáról, beszéljenek a megoldásra váró kérdésekről. Olyan feltételeket kell biztosítani a bírálathoz, hogy a tagok és a több! fiatal minden félelem nélkül lépjenek fel javaslataikkal és kívánságaikkal, mert a bírálat és önbírálat fejlődésünk legfontosabb mozgatóereje.

A rendszeresen megtartott gyűlések fontos szerepet játszanak a tagok kezdeményezésének kifejlesztésében, a fiatalok nevelésében. A jó taggyűlés valóban a nevelés iskolája. Sok szervezet élete azonban gyakran egyoldalú és esetleges, amint azt a rendszertelenül megtartott taggyűlések bizonyítják. E gyűlések legnagyobb fogyatékossága az, hogy unalmasak és nem keltik fel a részvevők érdeklődését A taggyűlés válaszoljon az ifjúság életének időszerű kérdéseire, oldja meg a munkahelyeken felmerült problémákat, a beszámoló pedig ne legyen hosszú. A gyűlést úgy kell előkészítenünk hogy felkeltse minden részvevő érdeklődésé' (Folytatás a 8. oldalon.)