Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-09 / Rendkívüli szám
1955. február 9. Csehszlovákia ifjúságának harca a szocializmusért és a békéért (Folytatás a 4. oldalról; szénért, új lakásokért, több mezőgazdasági termékért Indított küzdelembe. * » * A CslSz valamennyi szervének és szervezetének feladata, hogy az iparban, helyiipari üzemekben. közlekedésben és a kereskedelemben dolgqzó fiataloknak megmagyarázza a munkatermelékenység növelésének és a gazdaságosságnak óriási jelentőségét népgazdaságunk további fellendülésében. Kötelességünknek tekintjük, hogy az egész ifjúságot megnyerjük a szocialista munkaversenynek, harcra mozgósítsuk őket a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a munkatermelékenységének növeléséért, a gyártmányok minőségének megjavításáért és az önköltségek csökkentéséért. A CsIS? minden gyárban, minden munkahelyen harcolni fog a fiatal dolgozók körében a munkafegyelem megszilárdításáért, a munka- mulasztás, szájtátiság és hányavetiség ellen. Napról napra több gondot fordítunk az ifjúság szakképzettségének gyarapítására és a fiatalokat arra ösztönözzük, hogy tovább tanulja szakmáját, elsajátítsa a technikát Megnyerjük a fiatalokat, hogy munkát vállaljanak gazdasági építésünk kulcsfontosságú ágazataiban. Harcba szólítjuk az ifjúságot a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséért, az egész termőterület megműveléséért Fiatalságunknak fontos szerep jut azoknak az irányelveknek a valóraváltásában. amelyek célja a mezőgazdasági termelés lényeges növelése a legközelebbi két-három év folyamán. A mezőgazdasági termelést gyarapíthatjuk az egész termőterület megművelésével, a hektárhozamok fokozásával és a haszonállatok nagyobb hasznosságának biztosításával. Országunkban sok az olyan termőföld, amely parlagon hever, vagy amelyet nem művelünk kielégítően. Talán tétlenül nézzük, hogy a szántóföldek, amelyeken gabona vagy takarmány teremhetne, ugaron hever? Ez a kérdés a fiataloknak semmiképpen sem lehet közömbös, különösen, ha számba veszik, mennyi hasznot hajthatnának ezek a földek. Ha százezer hektárral többet művelnénk meg és szemes takarmánykeverékkel vetnénk be, hektáronként csak 8 mázsa hektárhozamot számítva elegendő takarmányunk lenne annyi hús termelésére, amennyi egy több mint félmilliós lakosú város (vagyis Brno és Bratislava együttvéve) évi szükségletét fedezi. Ha gépállomásaink számára annyi traktorost szerzünk, hogy legalább traktorállományunk fele két váltásban dolgozhasson, további 380.000 hektárt művelhetnénk meg. . Ifjúságunk ezeket a feladatokat mind megoldhatná. Hisz maga előtt látja a szovjet fiatalság lelkesítő példáját, azokét a fiatalokét akik a történelemben eddig példátlan nagyszerű munkát végeznek: Tíz millió hektárnyi szűzföldet törnek fel. A komszomolisták habozás nélkül követik hazájuk hívó szavát, elhagyják a városokat, ahol eddig dolgoztak és lelkesülten szállnak harcba a mezőgazdasági termeié: gyarapításáért. Eddigi munkahelyeiken elvtársaik dolgoznak helyettük kétszeres igyekezettel. Ragyogó példa ez fiatalságunk számára: Ifjúságunk számára hazafias és becsületbeli ügy. hogy termővé tegye az eddig parlagon heverő földeket. Ennek érdekében számos brigádot kell alakítanunk ifjú traktorosokból, a gépállomások a falvak, üzemek és hivatalok fiatal dolgozóiból Felszántani, bevetni, termővé tenni a földet! Biztosítani, hogy több gabonánk teremjen, több hús és tej kerüljön asztalunkra. Országunk szép és gazdag. Gazdagságának és szépségének elválaszthatatlan része a megművelt termőföld Az olyan földek, amelyeken csak bogáncs és pittypang terem, elcsúfítják országunk képét és szegényebbé teszik népünket. Ezért felhívjuk egész ifjúságunkat, szálljon harcba az egész termőföld megművelésé ért. Képünkön a Komszomol küldöttei mit. Housková a telei mezőgazdasági tanulóiskola vezetőinek támugatásával az ottani állami gazdaságban bevezette a sertéseknek kenyértakarmánnyal való etetését, Surikov elvtárs módszere szerint. Szívósan harcolva, leküzdötte h nehézségeket. Az állandó kenyérrel, való etetés azonban csökkentette a sertések étvágyát, idővel ügyet se vetettek a teli vályúra. Housková gondolkozni kezdett azon, hogy hogyan tehetné változatosabbá az állatok étrendjét. Különféle előételeket alkalmazott, szénateát, répa és meltafőzetet, zabtejet stb. Végül is állatonként 1.37 kilóig terjedő napi súlygyarapodást ért el. Housková törhetetlen ereje, lelkesedése és győzni akarása éreztette hatását a többi etetőnél is, akik átvették módszerét és szintén nagyszerű eredményeket értek el munkájukban, Milada Housková, aki a közelmúltban még a téléi iskola növendéke volt, most az iskola tanítványainak adja át tapasztalatait. Megtanítja őket arra is, hogy munkájukban bátrak, kitartók és türelmesek legyenek. A mezőgazdaság fiatal dolgozói csak akkor állhatják meg becsülettel helyüket a mezőgazdasági termelésben, ha szüntelenül tanulnak, művelődnek és elsajátítják a haladó mezőgazdasági tudomány alapjait. Erre bőven nyílik alkalmuk a mezőgazdasági és szövetkezeti iskolákban Számos tankönyv is jelenik meg számukra. A falusi fiatalság használja fel a mezőgazda- sági tudomány tapasztalatait, foglalkozzék maga is kísérletező és kutató munkával, bizonyítsa be a többieknek, milyen nagyszerű eredményeket hoznak az új munkamódszerek és használja fel a tudomány vívmányait. A mezőgazdaság fiatal dolgozói előtt fontos feladat áll: elsajátítani a mezőgazdasági tudomány eredményeit és segítségükkel rákényszeríteni a földet, hogy többet teremjen az eddiginél és biztosítani, hogy az állatállomány hasznossága ezideig példátlan magas színvonalat érjen el. Az ifjúság — a falu új életének úttörője Fiatal dolgozókkal erősítjük a mezőgazdaságot felhívást, A mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítása érdekében növelnünk kell a mezőgazdasági dolgozók számát. Az első ötéves terv idején, az ország szocialista iparosításának végrehajtása során sok falusi fiatal vállalt munkát az iparban, amelynek állandóan újabb munkaerőkre volt szüksége. Voltak köztük azonban olyan fiatalok is, akik azért mentek el faluról, mert ök és szüleik lenézték a mezőgazdasági munkát. Még ma is megesik, hogy egyes fiúk és leányok lebecsülik a mezőgazdasági munkát és szüleik is azt akarják, hogy fiúk vagy lányuk gyárban, hivatalban, boltban dolgozzék. Kevésbé fontos, kevésbé szükséges, kevesebb becsületet érdemlő talán a mezőgazdasági munka'' Társadalmunkban megbecsülünk mindenkit, aki tisztességesen dolgozik és szereti munkáját. Népi demokratikus rendszerünk különösen az olyan munkát értékeli, amely a legfontosabb és legszükségesebb hazánk további felvirágoztatására. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági munka különösen szükséges. Fiatalságunknak is elsősorban ott a helye. Az elmúlt évben a mirovicei pionírok felhívták társaikat, hogy hozzájuk hasonlóan a mezőgazdaságban keressék hivatásukat. Az idén a richnovi pionírok küldenek hasonló felhívást, amelyre számos válasz érkezett már. Ezek a fiúk és lányok szüleikkel együtt megértették, mily fontos a mezőgazdasági munka, meggyőződtek arról is, hogy a mezőgazdaságban megfelelően értékelik a becsületes munkát. A mi feladatunk, hogy kiszélesítsük a pioníroknak e mozgalmát, hogy a mezőgazdaságban a fiatal emberek további tízezrei vállaljanak munkát és erősítsék mezőgazdasági termelésünket. A kacsicei egységes földművesszövetkezet számára számottevő gyarapodást jelentett az a tizenkét CsISz-tag, akik — a többi fiatalnak példát mutatva — elhatározták, hogy bekapcsolódnak a mezőgazdasági munkába és beléptek’ az EFSz-be. A fiatalság öntudatát és igazi hazafiságát bizonyítja, ha olyan munkahelyet választ, ahol erejére a legnagyobb szükség van. A CslSz tagjai, akiknek erejét fokozza ifjúságuk, öntudatuk és harcos lelkesedésük, mutassanak példát a többi fiatalnak, jelentkezzenek munkára a mezőgazdaságban, a szövetkezetekben, a gépállomásokon, az állami gazdaságokban és vegyenek részt országos jelentőségű nagy feladatunk megoldásában — a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapításában. A mezőgazdasági termelésnek és a mezőgazdasági munka termelékenységének szüntelen és meg nem torpanó növelése csak akkor lehetséges, ha a kistermelékenységű felaprózott mezőgazdasági kistermelést egységes földmű- vesszövetkezetek építésével szocialista mezőgazdasági nagytermeléssé alakítjuk át. Fiatalságunk nem vonta ki és nem is vonhatja k: magát a szocialista falu építéséért vívott harcból. A földművesszövetkezetek megakaíulásával falvainkban új élet kezdődik és ettől elválaszthatatlan a parasztfiatalság jövője. Az ifjúság, amelyre legkevésbé hatnak a múlt csökevényei. a régimódi gazdálkodás hagyományai, faivaink haladásának fontos tényezője és ő hivatott képviselni e haladás eszméit. Mindezideig azonban nem minden falusi fiatal ismerte fel forradalmi feladatát. Nem mondható fiatalnak az olyan ember, aki egy helyben topog vagy hátrafelé sandít, még akkor sem, ha nem idősebb 18 vagy 25'évesnél. Az igazi fiatal mindig előrefelé tekint, utat tör az új életnek, a boldog együttes munka új eszméit hirdeti. Mezőgazdaságunkban ez a fiatalság feladata. Öntudatos munkájával hivatott elősegíteni egységes földművesszövetkezeteink megalakítását és megerősítését, fiatal erővel és lelkesedésével előbbre vinni a szocialista falu építésének ügyét. A CslSz föfeladatának tekinti, hogy egész ifjúságunkat a párt és a kormány irányelveinek teljesítésére lelkesítse és minden fiatal szövetkezeti tagot, traktorost, állami gazdasági dolgozót, az egyéni gazdálkodók fiait és leányait, a fiatal asszonyokat arra lelkesítse, hogy naponkénti igyekezettel törekedjenek a föld hektárhozamának és az állatok hasznosságának növelésére, hogy terjesszék az új munkamódszereket és a haladó mezőgazdalsági tudomány vívmányait. A CslSz elsőrendű feladatának tekinti, hogy a fiatal emberek tízezreit nyerje meg a mező- gazdasági munkának, elsősorban azoknak a fiúknak és leányoknak soraiból, akik falun laknak, de városban dolgoznak, kötelességének tekinti, hogy az üzemek, hivatalok és kereskedelem fiatal dolgozóinak ezreit győzze meg arról, hogy traktorostanfolyamot végezzenek és munkát vállaljanak gépállomásainkon; a CslSz minden erejéből hozzájárul ahhoz, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon ugaron. Nagy munkaidőben ezentúl is brigádokat szervezünk a gyárak, iskolák, hivatalok, a kereskedelem fiatal dolgozóinak részvételével, hogy megsegítsük a szövetkezeteket, egyénileg gazdálkodó parasztokat és állami gazdaságokat. Az ifjúság segédkezet nyújt az EFSz-eknek, a mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges létesítmények, silőgödrök, közös istállók stb. építésénél, E munkánkkal hozzájárulunk a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez, amely népi demokratikus államunknak és az egész dolgozó nép egységének alapja. A mezőgazdasági termelés gyarapítása nagyszerű feladatának legjobb módszere a széleskörű szocalista munkaverseny, amelynek keretében egész ifjúságunk harcolni fog azért, hogy becsületes és tiszteletreméltó eredményeket érjen el. E téren az a feladatunk, hogy az adott feltételeknek megfelelően ifjúsági munkacsoportokat szervezzünk és az FSzM-al, a szövetkezetek vezetőségével és a nemzeti bizottságokkal karöltve minél széleskörűbbé fejlesszük a munkaversenyt. III. A CslSz elsőrendű feladata — az ifjúság nevelése a szocializmus szellemében Az ifjúság — a mezőgazdaság gépesítésének fontos tényezője A mezőgazdasági termelés fejlesztésében fontos szerepet játszik a gépesítés. A gépek, traktorok, kombájnok megkönnyítik a paraszt munkáját és sok dolgozót helyettesítenek, akiknek azelőtt a szó szoros értelmében robo- tolniok kellett a földeken. Gépállomásaink dolgozóinak az a kitüntető feladat jutott, hogy megkönnyítsék az emberek munkáját. Ifjúságunk becsületére válik, hogy a gépállomások dolgozóinak több mint a fele fiatal ember, akik elsősorban képviselik a mezőgazdaságunkat magasabb színvonalra emelő korszerű technikát. Nem lebecsülendő azonban ifjú gépkezelőink felelőssége sem. Arra kell törekedniök, hogy valamennyi munkát jól és agrotechnikai- lag előírt határidőre végezzenek el. Elsősorban ettől függ a bőséges termés. Nem törődhetünk bele abba, hogy egyes traktorosok hányaveti módon végzik munkájukat, ügyet se vetnek annak minőségére. Igen fontos, hogy minden gépet teljesen kihasználjunk. Mindezideig azonban igen nagy a hibás gépek száma, amelyek kiesnek a termelésből. Igaz az is, hogy egyes traktorosok nem törődnek gépükkel, elhanyagolják a karbantartást és nem végzik el idejében a kisebb fajt* javításokat. A CslSz szervezet tekintse feladatának, hogy a gépállomások valamennyi fiatal dolgozóját úgy nevelje, hogy szeressék gépüket, elsajátítsák annak minden csínját bínját és szükség esetén el tudják végezni a kisebb javításokat is. A jő traktorosnak nemcsak ahhoz kell értenie, hogy vezesse a traktort, hanem ismernie is kell gépét, hogy elvégezhesse a javításokat. Az, aki csak üggyel-bajjal elvezeti a gépet, de többhöz nem ért, felemás ember és adott esetben komoly károkat okozhat. A gépállomásokon dolgozó CsISz-tagok és a többi fiatal sokat segíthetnek mezőgazdaságunknak, ha harcolni fognak a gépállások számának csökkentéséért és gondosan karban tartják gépeiket. A szocializmusnak, az embernek ember által való kizsákmánvolásától mentes új társadalmi rendnek az építése a fejlődés nagyszerű távlatait nyitja meg népünk és az új nemzedék, az ifjúság előtt. Nemcsak minden tekintetben fellendíti az ipart és a mezőgazdaságot, hanem új, a legnagyobb mértékben demokratikus társadalmi rendet is hoz létre és szükségessé teszi új, valóban emberi viszonyok kialakulását a megalázó osztályelnyomástól és kizsákmányolástól megszabadult emberek között. A szocialista országépítésben való részvétel kialakítja az ember új erkölcsi jellemvonásait és tulajdonságait, szocialista erkölcsi arculatát. Ezek az új jellemvonások egyre inkább és egyre nagyobb számban nyilvánulnak m >g ifjúságunk életében. Fiataljaink a népi demokrá ia viszonyaiban egészséges, kulturált és nemeslelkű állampolgárokká, a szocializmus lelkesült és áldozatkész építőivé nőnek fel. A szocializ- jnus és a népi demokratikus haza iránti odaadás, a nép szeretete és ellenségeinek gyűlölete, szerénység, saját érdekeik öntudatos alárendelése a nép, a társadalom és a népi demokratikus állam érdekeinek, áldozatkészség a nép ügyéért vívott harcban, babonáktól és előítéletektől mentes világos értelem, fejlett kultúra és . nagy műveltség a munka és a választott hivatás szeretete, elv- húség, becsületesség, szilárd akarat a nehézségek és akadályok leküzdésében, közösségi érzés és elvtársiasság — ezek a szocializmus korszakát képviselő ifjú nemzedék legnemesebb tulajdonságai. Mi, az ifjúsági szövetség tagjai, azt akarjuk, hogy minden fiatal ember felismerje az általános fellendülésnek azokat a lehetőségeit, amelyeket a kommunista párt és népi kormányunk biztosít, azt akarjuk, hogy mindnyájan szeressék országunk életét, mélységesen higy- jenek szocialista jövőnkben, lelkesülten dolgozzanak hazájuk javára, a szocialista világnézet humanizmusától lelkesítve szeressenek mindent, ami jó és szép és engesztelhetetlen gyűlöletet erezzenek minden iránt, ami gonosz és embertelen. Az emberek e gyönyörű tulajdonságai természetesen nem fejlődnek ki ösztönösen és cintevékenyen; az a harc szüli őket, amelyet az új rendért vívunk, minden ellen, ami elavult, rabszolgamult és a burzsoá erkölcs csökevényei ellen és ezeket a nemes tulajdonságokat fáradhatatlan és céltudatos nevelőmunkával kell ápolnunk. A szocializmus építésében való tevékeny részvétel — ifjúságunk alapfokú iskolája A mezőgazdasági tudomány elsajátítása — ifjúságunk feladata A nagyobb terméshozamok és hasznosság elérése érdekében szükséges, hogy ne elégedjünk meg az elavult munkamódszerekkel, hanem alkalmazzuk az új haladó módszereket. Felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy megismerjük és felhasználjuk- a nagy terméshozamok szovjet mestereinek tapasztalatait. ^ mezőgazdaság fiatal dolgozói legyenek újítók cáfolják meg a gyakorlatban és tegyék nevetségessé az ártalmas, maradi elvet: „Mire bajlódjunk mindenféle újdonságokkal, jő nekünk az is, ahogy az apáink dolgoztak“. Ami régen volt, ma rftár elmúlt és nem elégíthet ki bennünket. Erre gondoljanak fiataljaink, harcoljanak az újért, ami több hasznot és kevesebb eröfogyasztó munkát jelent. Nem az a fontos, hogy éjt nappallá téve gürcöljünk, hanem az, hogy gondolkozzunk is a munkánkról így tesz Milada Housková, aki hazánkban az egyik legjobb és egyben legfiatalabb sertésetetőnek száFiainkat és leányainkat erkölcsileg elsősorban a szabad alkotó munka acélozza meg és megtanítja őket a kezdeményezésre, a fegyelemre és a kitartásra. A CslSz nevelő munkájának feladata az, hogy ifjúságunk gyakorlati részvételét népünk harcában a szocializmus építéséért egybekapcsolja a fiatal emberek művelődésével és beléjük oltsa a szocialista ember »rkölcsi és politikai tulajdonságait. A nevelés elsőrendű feladata, hogy az ifjúságban öntudatos szocialista viszonyt ébresz- szen és fejlesszen a munkához és harcoljon a munkafegyelem minden megsértése, a ló- gósság és hányavetiség minden olyan megnyilvánulása ellen, amellyel még találkozhatunk az ifjúság egy részénél termelésben és iskolákban egyaránt. Az ifjúságnak el kell sajátítania a tudomány, a technika és a kultúra minden vívmányát, fel kell készülnie azok továbbfejlesztésére és gyarapítására, hogy számottevően vehessen részt a szocialista országépítésben, hogy a jövőben sikeresen foglalhassa el az idősebb nemzedék helyét és társadalmunkat tovább vezethesse előre, Lenin jelszava a tanulás fontosságáról ma fokozott erővel érvényes egész fiatalságunkra, iskolákban, gyárakban és falvakon egyaránt. (Folyatás a t>. oldalon)
