Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-09 / Rendkívüli szám
4 Éfts. mtu9r &. Csehszlovákia ifjúságának harca a szocializmusért és a békéért (Folytatás a 3. oldalról) stafétáink, határmenti találkozóink, békemeneteink. stb. Csehszlovákia ifjúsága támogatja a kapitalista és gyarmati országok fiatalságát a nemzeti függetlenségért, gazdasági és politikai jogaiért vívott harcában, fejleszti és szilárdítja kapcsolatait valamennyi ország ifjúságával. A CsISz az elmúlt két esztendőben 85 külföldi ifjúsági és diákküldöttséget hívott meg országunkba, hogy megismertesse velük hazánk életét. A mi ifjúságunk 54 küldöttsége látogatott el más országokba ismerte meg az ottani ifjúság munkáját és harcát. Számos küldöttségünk amelyet a CsISz a berlini ée bukaresti Világifjúsági Találkozóra küldött, sikeresen képvis 1- te Csehszlovákiát a kulturális és sportvetélkedésben, új baráti kapcsolatokat létesített és ezzel erősítette az ifjúság harcos szolidaritását. A jövőben még messzebbmenően akarjuk fejleszteni és erősíteni kapcsolatainkat valameny- nyi ország haladó és demokratikus ifjúsági és diákszervezeteivel. Baráti kapcsolatokat akarunk létesíteni mindazokkal, akik a német kérdés békés megoldását és Európa kollektív biztonságát' akarják. A közelmúltban Prágában. Berlinben. Varsóban, Ostíban, Karl-Marx-Stadt- ban, Pozsonyban és egyebütt Csehszlovákia Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország és Ausztria ifjúságának képviselői tettek hitet a béke, a nemzetek közötti testvériség gondolata mellett. Újból bebizonyosodott, hogy ifjúságunk mélyen gyökeredző szocialista hazafisága egyben harcos együttérzést jelent mindazokkal, akik a békéért és hazájuk függetlenségéért küzdenek. Résztveszünk a varsói V. Világifjúsági Találkozón. ahol igyekszünk tájékoztatni az egész világ ifjúságának küldötteit szocialista országépítésünk eredményeiről, kultúránk vívmányairól és újabb baráti kapcsolatokat létesítünk velük. A CsISz kifejezésre juttatja fiatalságunk együttérzését az egész világ haladószellemű ifjúságával, tevékenyen támogatja és részvételével elősegíti a Demokratikus Ifjúság Világ- szövetségének munkáját, amely 93 ország ifjúsági szövetségeit egyesíti A CsISz aktív tagja a Nemzetközi Diákszövetségnek is. Ifjúságunk határtalanul szereti a Szovjetuniót, a béke legyőzhetetlen bástyáját, a nemzetek szabadságának zászlóvivőjét. Ifjúságunk ragyogó példaképét látja a szovjet ifjúságban, a szovjet fiatalok hősi munkájában és vitéz harcában hazájuk megvédéséért. Megbonthatatlan szövetség fűz a népi demokratikus országok, a nagy Kína, Lengyelország. Románia, Magyarország, Bulgária Albánia, Mongólia, a hős Korea és Vietnam fiatalságához. A CsISz különösen fontosnak tartja, hogy megszilárdítsa barátságunkat Németország haladószellemű fiatalságával, amely arra törekszik, hogy hazáját demokratikus és békeszerető elvek alapján egyesítse és harcol a békéért. Nyugat-Németország újrafelfegyver- zése ellen. Az egész világnak fennen hangoztatjuk: fiatal barátaink! veletek vagyunk harcotokban, amelyet a békéért, a demokráciáért és a szabadságért. a nemzetek barátságáért, az emberiség jobb jövőjéért vívtok' Hazánk jólétéért, védelmi képesséaének megszilárdításáért Hogyan akarjuk megvédeni a békét, elvtársaim. idehaza, ki-ki a maga helyén, munkájának szakaszán? Ogy, hogy még szilárdabban tömörülünk a szeretett kommunista pártunk vezette egységes Nemzeti Frontban, úgy, hogy az eddiginél még jobban dolgozunk. A béke megvédésének biztos útja. ha tovább szilárdítjuk országunk gazdasági hatalmát, fegyveres erőit. Békepolitikánkat a legjobban gazdasági sikereinkkel támasztjuk alá. Az új világháború gyujtogatói atomháborúval rémítik a világot, mi pedig fokozzuk erőfeszítéseinket, amelyek célja, gazdaságunk és kultúránk továbbfejlesztése, a dolgozók élet- színvonalának emelése. A világ közvéleményével együtt mi is örömmel üdvözöltük a szovjet kormány nagyvonalú döntését, hogy tudományos, műszaki és termelési segítséget nyújt más államoknak az atomenergia békés célokra történő kihasználásában- Hála a Szovjetunió segítségének, nálunk is megkezdjük az atomenergia békés célokra történő kihasználását, az atom óriási erejét a békés országépítés szolgálatába állítjuk. Ezért a legnagyobb felháborodással tiltakozunk az imperialisták szándékai ellen, akik atomháborút akarnak kirobbantani. Határozottan támogatjuk a Világbéketanács felhívását és követeljük, hogy valamennyi országban semmisítsék meg az atomfegyvereket, szüntessék be azonnal a gyártásukat. Elmegyünk minden gyárba, minden faluba, minden emberhez, hogy egyetlen hang se hiányozzék nagyszerű tiltakozásunkból, amellyel felemeljük szavunkat az imperialista háborús gyujtogatók gaz szándékai ellen Az emberek százmillióinak ereje lehetetlenné teszi az atomháború kirobbantását. Elvtársak! Csehszlovákia ifjúsága alkotó erőinek virágában. kimeríthetetlen energiával el van szánva rá. hogy még nagyobb lelkesedéssel, még nagyobb hősiességgel dolgozzék hazája jólétéért, hatalmának gyarapításáért Harcunk fő irányvonala az országépítő munka. Ifjúságunk azonban fel van készülve és el van szánva arra is, hogy megvédje népi demokratikus hazáját, szülőföldjét, édesanyját, ellenségeink minden hódító kísérletével szemben. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség legszentebb kötelességének tartja, hogy fokozza egész ifjúságunknak a hazánk védelmi készségének gyarapítására irányuló erőfeszítéseit. A CsISz államunk minden fiatal polgárát arra neveli és arra ösztönzi, hogy személyes felelősséget érezzen népi demokratikus hazájának megvédéséért. A CsISz II. kongresszusának küldöttei, a hazánk minden részében élő fiatalok képviselői egész fiatalságunk nevében megfogadják kommunista pártunknak és a Nemzeti Front kormányának, hogy fiatalságuk minden erejét a további országépítésnek, a népi demokratikus Csehszlovákia megerősítésének és megvédésének szolgálatába állítsák. FI. Az itíúgág feladatai az országépítésben A CsKP X. kongressAtsa egész népünk előtt világossá tette, hogy az életszínvonal további emelése, a népgazdaság további fejlesztése és hazánk védelmi képességének biztosítása érdekében jelentősen növelnünk kell a mezőgazda- sági termelést, elegendő szenet kell biztosítanunk. ki kell bővítenünk az energetikai és ércalapot, meg kell javítanunk a közszükségleti cikkek minőségét, a közlekedés munkáját és jobban kell gazdálkodnunk. Biztosítani akarjuk országunkat minden eshetőséggel, a kívülről jövő imperialista támadásokkal szemben. Tovább akarjuk fejleszteni békés népgazdaságunkat, émelni akarjuk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát. Mindehhez anyagi eszközök szükségesek. Ezért ma már nem elég, ha bármiképpen teljesítjük a népgazdasági tervet. Ma már az a döntő, hogyan teljesítjük a tervet, különösen pedig hogyan növeljük a munka termelékenységét és hogyan csökkentjük a termelési önköltségeket. Nagy feladatok ezek, amelyeket csak akkor válthatunk valóra, ha minden dolgozó összefog s nem szűnő munkás lelkesedéssel és igyekezettel törekszik megvalósításukra. Az ifjúság, amely népgazdaságunkban hatalmas termelőerőt képvisel, a többi dolgozóval vállvetve törekszik arra, hogy becsülettel megállja a helyét e feladatok elvégzésében. Egyre inkább megérti, hogy csak mindennapos becsületes munkával változtathatja át a népgazdasági terv számadatait gyártmányokká és terményekké, csakis ezúton biztosíthatja boldog életünket. Ezért lesznek sokan közülük élenjáró dolgozók, a munka hősei. Gondoskodnunk kell azonban arról is, hogy egész fiatalságunkat az élenjáró dolgozók színvonalára emeljük, ■mozgósítsuk a benne rejlő óriási erőt. A nagyobb munkatermelékenységért, a jobb minőségért és a gazdaságosságért Biztosítani akarjuk hazánkat az ellenséggel szemben? Azt akarjuk, elvtársak, hogy köztársaságunk virágozzék, hogy emelkedjék életszínvonalunk? igen, ezt akarjuk! Ezért többet kell termelnünk gyárakban és szántóföldeken egyaránt, még jobban kell dolgoznunk, mint eddig, el kell sajátítanunk a műszaki ismereteket, gyarapítani szakmai tudásunkat, jobban kell megszerveznünk munkánkat, egyszóval fokoznunk kell munkánk termelékenységét. Nem ar- ’•61 van sző tehát, hogy többet gürcöljünk, hanem arról, hogy célszerűbben, fegyelmezettebben. szervezettebben dolgozzunk. Azt akarjuk-e mindnyájan, hogy az árucikkek olcsóbbak legyenek, hogy nőjön a pénz vásárlóereje? Igen, ezt akarjuk! Ezért csök- kentenünk kell a termelés önköltségeit. Ma a magunk hasznára dolgozunk, a közösség javára és nem a tőkések zsebére A magunk gazdái vagyunk. Népünk munkájának és gazdálkodásának eredményei bizonyítják, hogy országunk dolgozói nem rossz gazdák. De nem jó gazda az olyan, aki nem ügyel arra. hogy a gyártmánysk minél olcsóbban készüljenek. A fiatalok között akadnak olyanok is, akik nem •iqyelnek a gazdaságosságra, selejtet gyártanak és elfecsérlik a nyersanyagot. A jó gazda fiatal korától tanul. Az ifjúság érdeke, b°gy 9az" daságosan dolgozzunk. A legnagyobb fokú gazdaságosság elvének érvényesítése azt jelenti, hogy harcolunk a dolgozók egyre jobb életéért. Ezért oly fontosak a gazdaságosság őreinek ifjúsági brigádjai, ezért oly fontos, hogy személyes takarékossági számlát nyissunk és bevezessük a vállalaton belül az önelszámolás rendszerét. A vítkovicei Element Gottwald vasgyár, a Tatrasvit művek 'fjúsági műszakai és számos más üzem példája, ahol az ifjúság a takarékossági mozgalom és a vállalaton belüli önelszámolási rendszer bevezetésének kezdeményezőjeként lépett fel, azt bizonyítják, hogy a fiatalok felismerik a gazdaságosság jelentőségét. Büszkén jelenthetik kongresszusunknak a trineci V. M. Molotov vasgyár fiataljai, hogy teljesítették vállalásukat. Megfogadták. hogy a CsISz kongresszusáig 1,110.000 koronát takarítanak meg és 1,508.000 korona értékű árut termelnek terven felül. Már ez év január 14-ig 1,410.000 koronát takarítottak meg és 4,484.000 korona értékű árut termeltek terven felül. így tanulnak fiataljaink gazdálkodni. De folytassuk tovább gondolatmenetünket elvtársak! Jobb minőségű árut akarunk? !gen. akarunk! De akkor gondoskodnunk kell arról ie, hogy megjavítsuk munkánk minőségét arra kell törekednünk, hogy csak kiváló minőségű áru kerüljön műhelyeinkből a boltokba. Nem elég, ha csak magunk gyártunk elsőrendű minőségű árut, környezetünkben is harcot kell folytatnunk a kiváló minőségért, ügyelnünk kell arra, hogv valamennyi munkatársunk jó! dolgozzék. Minden munkáját szerető dolgozó örül a jól végzett munkának. Ezt az érzést kell felkeltenünk elsősorban a fiatal dolgozókban, hogy necsak örüljenek a munkának, hanem szégyenkezzenek is, ha kezük alól selejt, gyatra munka kerül ki. A fiatal munkások feladata, úgy dolgozni, hogy büszkék lehessenek munkájukra. Ügy kell nevelnünk őket, hogy harcoljanak a selejtgyártók és a lógósok ellen, hogy megjavítsák és tökéletesítsék munkájukat, hogy csökkentsék a selejtet, hogy szilárdítsák a technológiai fegyelmet. Ezért oly fontos, hogy széles körben terjesszük és fejlesszük „a gyár nevének becsületéért“ mozgalmat, amelynek kezdeményezői a Mladá Boleslav-i automobilművek fiataljai. Minden fiatal ember dolgozzon úgy, hogy büszke lehessen üzemének nevére, gyártmányainak kiváló minőségére! Ez az az út, amelyen mielőbb és lényegesen emelhetjük egész társadalmunk és mindegyikünk életszínvonalát, ez az az út, amely biztosítja gazdaságunk további felvirágzását és egyben népi demokratikus államunk megerősödését is. Ez a mi programunk. Az egész ifjúságot sorainkba hívjuk, hogy velünk együtt a magáénak vallja ezt a programot és minden erejével törekedjék megvalósítására. Gyarapítsuk a fiatalok szakképzettségét Az ifjúság sikerrel oldhatja meg a munkatermelékenység növelésének, az új technika bevezetésének, a gazdaságosság fokozásának és a minőség megjavításának feladatait, ha szorgalmazza szakképzettségének gyarapítását és elsajátítja az idősebb dolgozók tapasztalatait. Az a dolgozó, aki nagyobb szakképzettséggel, több tapasztalattal és szakmai jártassággal rendelkezik, ugyanazt a gyártmányt sokkal rövi- debb idő alatt és sokkal jobb minőségben állítja elő, mint az olyan dolgozó, aki nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Mivel a fiatal embereknek gyakran nincs elég tapasztalatuk, szakmabeli jártasságuk és szakképzettségük, arra kell törekedniök, hogy ezeket a hiányokat pótolják. Fiataljainknak a legjobb előfeltételei vannak ahhoz, hogy gyarapítsák szakmai tudásúkat, szakképzettségüket. Az első pillanattól kezdve, ahogy bekapcsolódnak a termelési folyamatba, lehetőségük van arra, hogy tanuljanak, jó munkát végezzenek és szakmájukban tovább képezzék magukat. A fiatalokat az állami munkaerőtartalék tanintézeteiben, üzemi iskolákban neveljük, az egyes üzemek mellett munkaiskolákat, esti ipari iskolákat, tanfolyamokat stb. szervezünk. Minden fiatal ember legsajátabb érdeke, hogy kihasználja mindezeket a lehetőségeket és növelje műszaki ismereteit. A nagyobb szaktudás, szakmai jártasság, a gyártási berendezések jobb kihasználása, az egész társadalom javát szolgálja, elsősorban azonban azonnal és közvetlenül annak a javát, aki többet termel, túlteljesíti a normáját és ezzei nagyobb jövedelemre tesz szert. A dolgozó nép teljes joggal várja el az ifjú nemzedéktől, hogy necsak a mai munkafeladatok jó teljesítésére készüljön fel, hanem megfelelően felkészüljön a jövőbeni feladatokra is, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket munkásaink és műszaki dolgozóink nemzedékei gyűjtöttek hosszú évek során, országunk további fevirágoztatására használja fel. Ifjúságunk hálás az idősebb munkásoknak és műszaki dolgozóknak, akik átadják neki tapasztalataikat és tudásukat. Kívánatos, hogy minden időkebb szakképzett dolgozó fontos és felelős feladatának tekintse a fiatal fiúk és leányok tanítását és nevelését. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra, hogy az ifjúsági szervezetek munkája a gyárakban, bányákban, gépállomásokon, állami gazdasagokban és falvainkban elmarad az élet támasztotta követelmények, pártunk és kormányunk kitűzte feladatok mögött. Az ifjúsági szervezetek néha valósággal begubőznak, csak saját belső ügyeiken rágódnak, szervezeti munkájuk elszigetelődik a termelési tervek teljesítéséért folytatott harctól, nem szervezik meg az ifjúságot a termelés gyarapítását szolgáló konkrét feladatok megoldására. Minden ifjúsági szervezetnek az a feladata, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkozzék a gazdaság és az országépítés kérdéseivel. Az ifjúsági szervezetek munkájának kárára van az is, hogy az ifjúsági kollektíva nem jártas eléggé az ipari és mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseiben. A Központi Bizottság, valamint a kerületi és járási bizottságok feladata lesz, hogy fokozzák a műszaki és gazdasági ! ismeretek propagálását, az ifjúság aktivá^ ját felvértezzék a szükséges gazdasági tudással, hogy megmagyarázhassák és megindokolhassák a fiatalok előtt pártunk és kormányunk határozatait s ezzel e határozatok teljesítésére, á szocialista munkaverseny kiszélesítésére mozgósíthassák őket. Vonjunk be minden fiatalt a szocialista munkaversenybe A fiatalság öntudatosságának bizonysága, ha résztvesz a szocialista munkaversenyben. A munkaverseny segít leküzdeni az elavult termelési módszereket, növelni a ' munka termelékenységét, gazdaságosabbá tenni a termelést; önképzésre ösztönöz és a lemaradó dolgozókat az élenjárók színvonalára emeli. A CsISz I. kongresszusán Gottwald elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította: „Ha az ifjúságot úgy akarjuk vezetni, hogy tevékenyen résztvegyen a szocializmus építésében, úgy ez elsősorban azt jelenti, hogy a fiatal emberek ezreit, tízezreit és százezreit kell megnyernünk az élmunkásmozgalom és a szocialista munkavef- seny gondolatának az ötéves terv teljesítésénél. Az élmunkás, az újító, a sztahanovista' legyen ifjúságunk új hősi eszményképe”. E szavak továbbra is harcos irányelvet jelentenek egész fiatalságunk számára, hogy munkahelyein minden erejével, minden lelkesedésével résztvegyen a szocializmus építéséért folytatott nagy küzdelemben. Fiatal dolgozóink ezer számra kapcsolódnak be a szocialista munkaversenybe és kiváló eredményeket érnek el. De nem hagyhatunk figyelmen kívül bizonyos fogyatékosságokat sem, mint pl. a verseny formális jellegét. Egyes üzemekben keveset törődünk azzal, hogy teljesítik-e a vállalt kötelezettségeket. A fiatal embereket, különösen az ifjúsági szövetség tagjait az jellemezze, hogy betartják adott szavukat, erős akarattal törekesznek vállalt kötelezettségeik becsületes valóraváltására. A vállalt kötelezettségek következetes teljesítése a fiatal embereket fegyelmezettségre, felelősségtudatra nevelik és szilárdítja jellemüket. A kötelezettségek teljesítésének előfeltétele, hogy ellenőrizzük a munkaverseny lefolyását és nyilvánosságra hozzuk eredményeit. A CsISz egyes szervezetei törődnek ugyan a kiváló egyénekkel, néhány élenjáró ifjúsági kollektívával, de elhanyagolják a legfontosabb feladatot: az egész ifjúság megnyerését a munkaverseny ügyének. Helyes, ha az adott feltételeknek és szükségleteknek megfelelően élmunkás ifjúsági brigádokat alakítanak idősebb tapasztalt eívtár- sak vezetésével. Ezek a brigádok mutassanak néldát a többieknek, különösen azokon a munkahelyeken, ahol valóban élmunkás módra kell dolgozni, harcolni az idővel: ott, ahol veszélyben forog a terv teljesítése, stb. A legfontosabb i azonban az, hogy valamennyi fiatal dolgozó bekapcsolódjék a szocialista munkaversenybe. Ezt sohasem szabad szem előtt tévesztenünk. Nem szabad megengednünk, hogy az élenjáró ifjúsági brigádok elszigetelődjenek a többi fiataltól. Kötelességünknek tartjuk, hogy az egész ifjúság soraiban kifejlesszük a szocialista munkaverseny hazafias mozgalmát, a munka termelékenységének növeléséért, az önköltségek csökkentéséért, a normák túlteljesítéséért, a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. A CsISz azonban egymaga nem vezetheti az ifjúságot a munkatermelékenység növelésére, a gazdaságosságért, a technika elsajátításáért folytatandó harcra, nem késztetheti tömeges részvételre a szocialista munkaversenyben. Az ifjú némzedék nevelésének fontos tényezője a dolgozók legnagyobb tömegszervezete — a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Csak a CsISz és az üzemi bizottságok együttműködése biztosíthatja, hogy valamennyi fiatal dolgozó lelkes igyekezettel bekapcsolódjék az országépítés munkájába. Helytelen lenne, ha a fiatalolt munkaversenyét az üzem többi dolgozójának versenyétől elszigetelten szerveznénk, hiba lenne, ha a fiatalok munkájának eredményeit csak a fiatalság körében népszerűsítenénk éb méltatnánk. Csakis az FSzM révén és vele együttműködésben érhetjük el, hogy a fiatalok munkájának eredményeit az idősebb dolgozók is megismerhessék, csak az FSzM útján biztosíthatjuk, hogy éppen az idősebb elvtársak, szakszervezeti tagok is elősegítsék a munkásosztály ifjú nemzedékének nevelését, gondoskodjanak a fiatalok egészséges fejlődéséről. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség csak az FSzM-al együttműködve válthatja valóra egyik legfontosabb feladatát — az ifjúság érdekeinek gondozását és védelmezését. A szakszervezeti funkcionáriusoktól elvárjuk, hogy több figyelmet fordítsanak az ifjúság nevelésére, hogy a gyárakban tanácsokkal és gyakorlatilag támogassák gz ifjúsági szövetség tagjait munkájukban. Az ifjúság ott segít munkájával, ahol a legnagyobb szükség van rá Gazdasági életünk legfontosabb szakaszain, különösen a bányászatban, az építőiparban és a mezőgazdaságban nagyon érezhető az állandó munkaerők hiánya. Elsősorban az erőtől és lelkesedéstől duzzadó fiatalokra vár a feladat, hogy kiegészítse azoknak a sorait, akik gazdaságunk legfontosabb szakaszain dolgoznak. Ismét feltehetjük a kérdést: akarjuk-e elvtársak, hogy több zsír, több hús, több lakás ■s több tüzelő álljon rendelkezésünkre? Bizony ikarjuk. De, ha akarjuk, akkor ott kell dolgoznunk, ahol munkánk a legszükségesebb. Ez azt jelenti, hogy sokkal ‘öbb fiatalembernek kell munkát vállalnia a mezőgazdaságban, a bányászaiban és az építőiparban. Ez az egyetlen útja i annak, hogy lényegesen és mielőbb emeljük az egész társadalom és mindnyájunk életszínvonalát. Nem ijönnyü elhagyni a gyárat, a hivatalt, eddigi barátainkat és más munkahelyet választani, amely gyakran meglehetősen messze esik eddigi otthonunktól. Ez az elhatározás merészséget és bátorságot kíván. De hisz éppen ezek az ifjúság legjellegzetesebb tulajdonságai Az ifjúság hfrci feladata, hogy átmenetileg lemondjon fényeiméről és bekapcsolódjék a több (Folytatás az 5. oldalon)
