Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-31 / 52. szám

A prágai 50. nyolcéves iskola tanu­lói kijöttek az Iskola épületéből és élénken vitatkoztak. Zdenka Rabasová elvtársnő, csoportvezető megismertet­te a pionírokkal az üj vezetőket és arról beszélt, hogy mi vár rájuk az iskolában. x A pionírok érdekköröket és össze­jöveteleket szerveznek, ünnepélyekre készülnek, dalokat, táncokat és játé­kokat tanulnak be. „Abban az esetben, ha az AERO üzemből vezetők jönnek, akkor be­kapcsolódunk a fiatal technikusok versenyébe”, — így tervezgetnek a pionírok. „Én a modellező körbe akarok je­lentkezni“ — mondja az egyik pionír. Én meg a zenekarba, — mondja a másik. Tele vannak tervekkel és kí­váncsisággal, vajon valóban olyan ér­dekes lesz a pionírok élete, mint a- hogy azt a „Pionírok Lapjában” írják. No, de nemsokára az első csopo-t- gyülésen mindent megtudnak és meg­beszélik a pionlrcsoport munkáját. Bizonyára mindnyájan eljönnek majd a gyűlésre, hiszen már előre örülnek a munkának. Milyen kár, hogy nem minden isko­lában élnek ilyen vígan a pionírok. Bizony sok alapszervezet teljesen el­hanyagolta a pionírok kérdését, pedig az ő feladatuk, hogy a pionirszerve- zetről gondoskodjanak. Vajon miért olyan hanyagok. Idézzük csak fel mit is mondott Klement Gottwald elvtárs a CSISZ I. kongresszusán. „Legyetek tudatában annak, hogy ezekből a szép élénk pionírokból nevelitek fel utódaitokat, és amilyen a pionírmozgalom, olyan lesz a jövőben az Ifjúsági Szövetség." A CSISZ-nek sok tehetséges tagja van, aki nyerné meg őket arra, hogy a pionír-szervezetben dolgozzanak, ha e CSISZ alapszervezet tagjai nem tö­rődnek velük? A vezetőség feladata, hogy körültekintéssel válogassa ki a pionír vezetőket, figyelemmel kísérje munkájukat, segítsen nekik, hogy a pionír csoportok ne legyenek elszige­telve és mindig újabb feladatokkal bízza meg a pionlrvezetöket. Az alapszervezetek kötelessége, hogy gondoskodjanak a pionh-okiól és jó vezetőket neveljenek számukra. Egyik szervezet sem végzett jó mun­1955. december 31. Többet törődjünk a pionírokkal zettel. A pionírvezetőket az alapszer­vezet legjobb tagjai közül kell kivá­logatni. Az alapszervezet többi tagjai pedig nyújtsanak segítséget a pioní­roknak az érdekkörökben és olyan te­vékenységet fejtsenek ki, amely a legjobban érdekli Őket, például segít­senek a fiatal technikusok, vagy mi- csurinisták érdekkörében, a művésze­ti érdekkörökben, vagy a turisztika terén. A pionírcsoporttal jó kapcsola­tot vehetnek fel, ha a CSISZ üzemi szervezet tagjai közös tábortüzet rak, közös kirándulásokat rendeznek és ha a CSISZ-tagok segítenek a játszótér rendbehozatalában, vagy a bábszínház rendezésében. Milyen legyen a pionírvezető? N. K. Krupszká erről a kérdésről így ír: Kedvvel és lelkesedéssel dol­gozzon, legyen tudatában annak, hogy mit jelent a szocialista építés, érde­kelje a munka, legyen kezdeményező és tudja azt, hogy állandóan tanulni és művelődni kell. A mi szervezetünkben vannak ilyen emberek és éppen ezeket nyerjük meg pionírvezetöknek. A CSISZ tag­sági gyűlések keretén belül bízzuk meg őket a pionírvezetők funkciójá­val A többi tagok pedig mondják meg véleményüket arról, hogy vajon a jelölt elvtársak alkalmasak-e arra, hogy pionirvezetők legyenek és a többi tag egyúttal lássa, hogy milyen gondosan kell kiválasztani a pionlrve­zetöket. A pionírvezetőkre vonatkozó javas­latokat jóváhagyás végett természe­tesen a CSISZ körzeti vezetőséginek kell benyújtani. A prágai Vysocany-i Finom Mecha­nikai Üzem szervezetének vezetősége kiszemelte a vezetőség egyik tagját és azzal bízta meg, hogy törődjön a pionírvezetőkkel, havonta adjon a ve­A kékkői tizenegyéves Iskola repülőmodellezői. kát, ha az üzem közelében lévő isko­lában, vagy a faluban nem teljes a pionír vezetők száma, ha a pionírok unatkoznak az összejöveteleken és kimaradoznak. Prága XVI. kerületében. az üzemek védnökséget vállaltak az egyes isko­lák felett. A CSISZ körzeti vezetősé­ge gyűlésre hívta össze a CSISZ üze­mi szervezeteinek elnökeit, a pionír- vezetőket, a CSISZ körzeti vezetősé­gek pionlrvezetőinelí képviselőit, hogy kapcsolatot teremtsen közöttük és együttműködésükre vonatkozólag ta­nácsot nyújtsanak. A védnökséget vállalt üzemben az alapszervezet tagjaira vár az a fela­dat, hogy törődjenek a pionír szerve­re tőségnek jelentést a tevékenység­ről. Ez nagyon helyes eljárás volt, de mégsem elegendő, mert nincs kizárva, hogy a pionírvezetöknek nyújtott se­gítség ilyen körülmények között csak formális lenne. A feladatot úgy kell megoldani, hogy minél több CSISZ- tag vegye ki részét a pionír csopor­tokkal való együttműködésben. Ha például nincs meg az az adottságod, hogy pionírvezetö légy, azért még nagyszerűen érvényesülhetsz, mint valamelyik érdekkör vezetője, ahol alkalmad nyűik arra, hogy a pionírok­kal megismertesd saját foglalkozásod problémáit. Már van valami funkciód? Az még nem jelenti azt, hogy ne se­gíts a pioníroknak. Ma például az A fiatal építész újítók győzelme Az idősebb kőművesek és ácsok egy bizonyos „fenntartással” fogadják a' fiatalabb szakembereket. — Ugyan, mit tudtok már ti, fiúk, sok víz le­folyik még a Dunán, míg ti valóban kőművesek és ácsok lesztek ... Ezzel fogadták a Zábreh-Sztalingrád 19-es számú szaktanulóintézet végzett tanu­lóit Ladisláv Stankát, Jarosiav Lis- kát, Ervin Harazinát, akiket az idő­sebb és tapasztaltabb ácsokhoz osz­tottak be. A fiatal fiúkat bizony bos­szantották a megjegyzések. És ezért annál lelkesebben fogadták /Emil Kő­vár vezetőjük javaslatát, aki azzal jött elő, hogy mi volna, ha önálló munkacsoportot alakítanának és telje­sen önállóan készítenék elő a tetőze­teket. Hogy mi történt ezek után, azt hadd mondja el a harmonogram: a 133-as ház munkamegkezdése szep­tember 14, — befejezése szeptember 22, — átadása szeptember 19, — a terminust tehát három nappal lerö­vidítették. — a tetőzetet pedig egy nappal előbb ácsolták össze. A 134-es ház tetőzetének ácsolását hét napra tervezték, a fiúk már há­rom nap alatt eikészültek ezzel a munkával, tehát négy nappal lerövi­dítették a tervbevett időt. A 138-as házon is sikeresen vé­gezték el az ácsmunkákat. Mivel ma­gyarázzuk meg ezeket az eredménye­ket? A fiatalok titka az, hogy új munkamódszereket alkalmaztak, előbb felszerelték a teljes tetőzetet és a Wolf-daruk segítségével a helyszínen azonnal felszerelték. Minden simán ment és a fiúk mégse voltak megelé­gedve. — Akkor aztán a teljes tetőze­tet összeállították és a daruk segít­ségével az egészet felemelték és rá­helyezték a kötőgerendákra. Tizenkét műszak alatt huszonnégy műszak n r- malizált munkáját végezték el. A há­rom fiatalember valóban derekasan dolgozott, amíg az új munkamódszert alaposan kidolgozta. A többi ács be­csületére szolgáljon, hegy az új mun­kamódszert azonnal átvették és még tökéletesebb formában alkalmazzák. egyik pionírvezetőnk énekeket és tán­cokat gyakorol be a pionírokkal. Bi­zonyára nagyon megörül maid annak, ha a szervezet kiküid olyan tagokat, akik szépen játszanak harmonikán, vagy akiknek jő hangjuk van. Vasárnaponként a pionírvezetö vé­delmi játékokat, síversenyeket és tor­naünnepélyeket rendezhet Ilyenkor több szervező erőre van szüksége. Milyen jól jön, ha a CSISZ-azervezef kiküid néhány tagot, aki segít a ren­dezésben. A pionírok különösen a felsőbb osz­tályokban szívesen fogadják körükben a CSISZ-tagokat és a kiváló dolgozó­kat, örülnek, ha azok elbeszélgetnek velük munkájukról és a CSISZ-szer- vezet életéről. Szives örömest beszél­getnek a pionírok a CSISZ-tagokkal, hiszen rövid idő múlva már ők is a CSISZ szervezet tagjai lesznek és tudni akarják, hogy a szervezeti élet mit nyújt majd nekik. Tudni szeret­nék, hogy a CSISZ-szervezet gondos- kodik-e az érdekkörökről. Természe­tesen. A CSISZ tagok énekkara pél­dául holnap mutatkozik be a pioní­roknak. Gyertek csak, és hallgassátok meg! Mi is közösen látogatjuk a szín­házakat és mozikat, mint a pionírok. Hasonló kérdéseket tesznek fel a pio­nírok és természetesen egészen kü- lönböző lehet az a segítség is, me­Letartóztatták, mert résztvett a VIT-en 1955 március 1. Ezen a napon le­tartóztatták, később pedig bíróság elé állították Pichotka Irmát, a nyugat­németországi ifjúsági szövetség tag­ját. A hatalmas vádirat első oldalán vörös betűkkel ezt a szót húzták alá: ..Staatsgefährdung — áüamveszé- lyes". Mindenki, aki Irmuskát ismerte — így becézték — feltette a kérdést: ,.Mit követhetett el ez a nyugodt, örökké jókedv!' fiatal leány? vajon milyen államellenes csínyt?" Irma még nem töltötte be 25-ik életévét. Gyermekkorúban két ese­mény rázta meg a legjobban: a ge- stapó letartóztatta az apját és kon, centrációs táborba cipelték — és a háború, a bombák zápora, a gyilkos­ságok és a halál. A háborús emlékek mélyen beideg- zödtek Irma emlékezetébe és sors­döntő hatást gyakoroltak rá. Inna el­határozta. hogy minden erejével a békéért fog harcolni, belép a FDJ-be a Szabad Német Ifjúság Szövetségi­be. Ott hasonló gondolkodású fiúkkal és lányokkal találkozott, azok is ké­szek voltak a béke győzelméért a végsőkig harcolni. Irma hivatalnoknb, fizetéséből öreg édesanyját is eltartja. Szabad idejé­ben részivesz az ifjúsági szövetség gyűlésein és megmagyarázza a fiata­loknak, hogy milyen veszélyt refte­get magában Nyugat-Németorseőg újrafelfegyverzése. Azon a márciust napon a nyugat- németországi rendőrség azonban erő­szakosan közbelépett és Irmát elhur­colták, A bíróság előtt nyugodtan vi­selkedett és félelem nélkül a bíró szemébe vágta az igazságot. Az íté­let így hangzott: harc a békéért — kilenc hónapos börtönbüntetés. * * * Irma öt hónapot töltött a düssel­dorfi női fogházban, majd szabad­lábra helyeztek azzal a feltétellel, ha propagandával többé már nem fog­lalkozik. Irma visszatéri az ifjúsági szövet­ség kötelékébe, nem tért el kitűzött útjáról és továbbra is bátran a bé­kéért és az emberi jogokért harcolt. Részfvett a varsói ,VIT-en. megismer­kedett a különböző országok küldöt­teivel, igen jókedvű volt és bizakodó. Varsóból hazajövet otthon terjesztette a VIT eszméket. Ekkor azonban vá­ratlanul újból rácsaptak és letartóz­tatták. — Nem javultál meg. és ezért most te kell ülni a büntetésed hátralevő részét, 4 hónapot. Ezt mondták neki a rendőrségen. — Freundschaft — négy hónap múlva újból találkozunk — mondta Irma búcsúzóul barátainak és mögöt­te lezárult a fogház súlyos vaskapu­ja. A szenyei CSISZ szervezet teljesí­tette a kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásait. Ezer köbméter siiótakar- mány helyett két ezret készítettek a szövetkezet állatállománya számára. Huszonhét hektáron összeszedték a kukoricakórót, tizenöt hektárról beta­karították a burgonyát, huszonöt hek­tárról pedig a cukorrépát. * A szkárosi fiatalok egyéves szorgal­mas munkájukkal, a falu dolgozóival együtt felépítették a szép, új kultúr- házat. A kulturházban hatalmas szín­játszó-, mozi- és tánctermet találunk. Az ifjúsági szervezet igazi otthonra talál majd a szép kultúrházban, ahol kedvére szórakozhat. * Az ostravai televíziós adóállomás ez év december 31-én kezdi meg műkö­dését. A jövő év első három hónapjá­ban csak kétszer hetente sugároz mű­sort, az év második felében azonban felveszi az összeköttetést Prágával. * 1956 novemberében üzembe helye­zik a bratislavai televíziós adóállomást is, amelyet korszerű filmvetítő és át­vevő berendezéssel látnak el. A jövő évben tovább bővítik a kapcsolatokat a külföldi televíziós állomásokkal. Csehszlovákia széleskörű híradó és művészi filmcserét folytat jövőre a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal és néhány nyugati ál­lammal is. * Az 1956-os évben fokozódik az ed­dig használatban lévő motorkerékpá­rok gyártása tizenöt százalékkal. Az eddigi ismert gépeken kívül piacra kerülnek a Jawa—50, az 550 típusú (Pionír) könnyű motorkerékpárok ele­gendő mennyiségben. A bevált Jawa Cí további 175 köbcentiméteres tí­pussal bővül A Jawa 500 OHC, amely a legerősebb motorkerékpár, a jövő évben az eddiginél négyszerié na­gyobb mennyiségben kerül a piacra. * Télapó összpontosított vásárain Kas­sán, Iglón, Poprádon, Kézsmárkon, Gölnicbányán, Szepesváraiján, Király - helmecen, Gálszécsen. Hranovnicán és Sviten a dolgozók két millió korona értékben vásároltak különféle árut. * A bajcsi állami gazdaság dolgozói évről évre jobb eredményeket érnek el. Míg 1951-ben az egész gazdaság nyers értéke 44 millió korona volt, az idén eléri' a 114 millió koronát. A nö­vényi és állattenyésztési termelésben kitűnő eredményeket értek el Össze­sen 80 vagonnal több gabonát, 167 vagonnal több cukor- és takarmány- répát termeltek, mint amennyit a terv előirányzott. Túlszárnyalták az anya- sertéstö! felnevelt malacok tervét is s így 107 800 kilogramm húst adtak be terven felül A tervén felül ter­melt termékek összértéke több mint 3,500.000 korona. Januári feladatainkról lyet a pioníroknak nyújthatunk. Az üzemvezetőség tudtával külön­böző hulladékokat gyűjthetünk a uio- nírok számára, mint például deszka, vagy vasdarabokat, amelyeket s pio­nírok az érdekkörökben ügyesen hasznosíthatnák. Munkaidő után a CSISZ-tagok segíthetnek a pionírok­nak, közösen kijavíthatják az iskolai segédeszközöket, segíthetnek, a klub- helyiség berendezésében. A CSISZ- tagok az üzemükben elintézhefk, hogy a pioníroknak lehetővé teszik az üzem megtekintését, ahol megismer­tetik őket az üzem munkamenetével és» a terv teljesítésével A pionírok tevékenysége sokban a CSÍSZ alap- szervezetek kezdeményezésétől függ. Például a Vysoíany-i Finom Mechani­kai Üzem megengedte, hogy a pioní­rok az üzemi klubhelyiségbe járjanak. A pionírok négyszer hetenként jön­nek össze az üzemi klubhelyiségben és így természetesen megsdláidul a kapcsolat az üzemi CSISZ szervezet tagjai és a pionirszervezet között. Ha azt látjuk, hogy az alapszervezet már bekapcsolódott ebbe a munkába és a pionírokkal való együttműködés szépen halad, akkor a tagsági gyűlé­sek programjába már nem keü erő­szakosan beiktatni a pionlrcsoport ki­értékelését és nem kell vita tárgyává tenni azt sem, hogy milyen módoza­tai lehetnek még az együttműködés­nek. Az alapszervezetek gondoskodjanak és törődjenek a pionírokkal. Ha a ra­jokban, csoportokban érdekes munkát végzünk, akkor a gyermekek többsé­gét megnyerjük a pionírszervezetnek és a pionírszervezet hatalmas tarta­lékot jelent majd a CSISZ számára. J. K. Itt az új év és az alap- szervezeteinket sokkal na­gyobb munkára ösztönzi, mint amit eddig végeztek. Az alapszervezetek vezetősé­gei jó, ha a hónap elején átgondolják, hogy mi a ten­nivaló, mit kell megvalósí­tani a hónapban. Ezért rö­viden beszélünk itt a janu­ári tennivalókról, hogy se­gítsünk ezzel az alapszer­vezeteknek. Minden alapszervezet ren­dezzen beszélgetést, össze­jövetelt, vagy emlékestéi, Lenin elvtárs ételéről, mun­kájáról, munkájának céljáról, Január 21-én lesz Lenin elv- társ halálának 31. évfordu­lója, ezért úgy szervezzük meg a Lenin elvtársról való beszélgetéseket, hogy azpß lehetőleg 21-e körül folyja­nak le. Szintén minden alapszer­vezet feladata, hogy a ja­nuári tagsági gyűlésen, vagy egy külön gyűlésen értékel­jék ki a tagsági igazolvá­nyok kicserélésének lefolyá­sát. Az alapszervezetek ve­zetőségei pontosan vezessék be az új tagnyilvántartást és ezzel kapcsolatban az ed­diginél nagyobb súlyt he­lyezzenek arra, hogy min­den fiatalt szervezzenek be a CSISZ-be. .4z üzemi szervezetek, kü­lönösen a hónap elején fog­lalkozzanak az új ötéves terv megkezdésével. Ismer­tessék a fiatalokkal az öt­éves terv célját és azt, hogy milyen feladatok hárulnak az ötéves tervben az üzem­ben dolgozó fiatalokra. Ha­tározzák el, hogy milyen új munkamódszert vezetnek be azért, hogy sikeresebben tel­jesítsék a tervet és értékel­jék ki, hogy milyen előnyö­ket biztosit az üzemben az önálló elszámolás rendsze­re. ,4z ötéves terv megkez­déséi ünnepélyekkel, kultúr­műsorokkal tegyék színeseb­bé. A falusi alapszervezeiek és az állami gazdaságok üzemi szervezetei szintén ismertessék a fiatalokkal az ötéves terv jelentőségét. — Ezenkívül nagyobb gondot fordítsanak a kultártényke- désre, lehetőleg kéthetenként rendezzenek kultúrműsort, ami rövid színdarab jelene­tekből, szavalatokból, felol­vasásokból álljon. A politi­kai iskolázásra szintén nagy gondot fordítsanak a falusi és az állami gazdaságokban dolgozó CSISZ-tagok. A ki­jelöli anyagot pontosan ve­gyék át, tanulják meg, az aiapszevezetek vezetőséget pedig a januárt taggyűlése­ken ismét értékeljék ki a politikai iskolázást és a pro­pagandista munkáját. Az alapszervezetek vezetőségei, továbbá az állami gazdasá­gok üzemi szervezeteinek vezetőségei értékeljék ki a téli mezőgazdasági iskolá­záson résztvevő vagy pedig a szövetkezeti iskolázásokon résztvevő fiatalok előmenete­lét is és ha hibát észlelnek ezen a téren igyekezzenek azt kiküszöbölni, A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt szervezzék be a falusi fiata­lokat a CSISZ-be és még a kongresszusa előtt teljesít­sék az évzáró közgyűlésen vagy a járási konferenciáéi lett kötelezettségvállalásai­kat. A lányok számára ren­dezzenek főző-, varró tan­folyamokat. A faluban elő­forduló régi népdalokat, né­pi táncokat pedig mulatsá­gok, kultúrműsorok alkalmá­val adjuk elő, mutassuk be a közönségnek, mert ezzel is vidámabbá tesszük a téli napokát és így még na­gyobb örömmel várjuk a CSISZ szlovákiai kongresz- szusát. Az iskolai és a főiskolai CSISZ-szervezetek készítsék elő a tanulókat a félévi vizsgákra. Az iskolai szer­vezetek tagjai mutassanak példát a többi tanulónak abban, hogy pontosan jár­nak a konzultációkra. A tanulóoithonokban és a munkaerőtartalékok iskolái­ban beszéljék meg a tag­gyűléseken a tanulók tanul­mányi eredményeit és hoz­zanak határozatot, hogy mi­lyen formában javítsák a gyengébb tanulók osztály­zatát. A tanulmányi ered­mények javítása érdekében ott, ahol még nincsenek technikai körök, a CSISZ- szervezet szervize meg azokat. <4 januári taggyűléseken tárgyalják meg a CSISZ­szervezetek a tagsági illeté­kek fizetését az 1955. évben és tárgyatják meg, hogy milyen formában biztosítsák a ' tagdíjak rendes fizetését az 1956-os évben. A szakmai képzettség emelése érdekében a CSISZ alapszervezetek rendezzenek beszélgetéseket a szakmá­jukba vágó könyvekről.

Next

/
Thumbnails
Contents