Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-12-24 / 51. szám
ft 1955. december 24. A mult hét kiemelkedő eseménye a szovjet vezetők indiai látogatásának befejezése alkalmából kiadott SZOVJET-INDIAI KÖZÖS NYILATKOZAT Az Indian Expres című delhi lap vezércikkében ezt írja: „Indiát az összes országok iránti barátságra törekvés politikáján kívül Oroszországhoz vonzza az a tény is. hogy a nyugat’ demokráciáktól eltérően Oroszország nyílt együttérzést tanúsít az egész világ főtörekvései iránt, hogy Oroszország az atom- és hidrogénfegyver terén meglevő hatalma ellenére a fegyverek haladéktalan eltiltását követeli és szívvel-lélekkel arra törekszik, hogy az ENSZ valóban nemzetközi szervezetté váljék .. A nyilatkozat, amelyet világszerte lelkesedéssel üdvözöltek a béke és a haladás hívei, ingerültséget váltott ki a háborús tömbpolitikusok körében. A pakisztáni Morning News című kormány barát lap szerkesztőségi cikkében világosan megírja: „baljós az egyezmény azon pontjának értelme, amely szerint India és Oroszország szembeszegül a katonai szövetségek és övezeti blokkok létrehozásával”. AZ ATLANTI TANÁCSBAN résztvevő tizenöt állam minisztere megkezdte tárgyalásait Párizsban. Az Egyesült Államok leplezetlen célja, hogy a tanácsülésen az Atlanti Szövetség (NATO) tagállamait rávegye a háborús készülődés fokozására. Jellemző, ebből a szempontból a Wall Street Journal Párizsból keltezett cikke, amely ezzel a címmel jelent meg: „Vérszegény szövetség: a megriadt „orvosok” tónusfokozó szereket keresnek, hogy életet leheljenek a lelkileg fáradt szervezetbe”. Miller, a cikk szerzője arról-pa- naszkodik, hogy a tanácsülés résztvevői, köztük Dulles amerikai külügyminiszter, Wilson hadügyminiszter és Humphrey pénzügyminiszter „szomorú helyzetet” találtak: egyes nyugateurópai országok kevésbé érdeklődnek a NATO iránt, s nem hajlandók olyan nagy költségeket vállalni, mint amilyeneket Washington szeretne. „Keveset tesznek az egy évvel ezelőtt jóváhagyott elv végrehajtására, amely szerint a NATO fegyveres erejét egész Európában elő kell készíteni az atomháborúra és eruwd| megfelelően kell őket felszerelni“ — siránkozik a cikkíró. ‘Még komolyabb az a tény — folytatja — hogy „egyes NATO tagállamok ahelyett, hogy a kommunista veszélyre összpontosítanák figyelmüket, más ügyekkel törődnek. Miller emlékeztet arm, hogy Görögország az idén nem vett részt a NATO földközi-tengeri hadgyakorlatain, Franciaországnak négy hadosztálya hiányzik abból a tizennégyből, amelyet a NATO rendelkezésére kell bocsájtania, Nagy Britannia csökkenti fegyveres erőinek létszámát, „bár — mint állítják — a tűzerő csökkentése nélkül”, Nyugat-Németországban pedig az új érig elhalasztották a katonai behívásokhoz szükséges törvényjavaslat tárgyalását. Meg kell hagyni, hogy az amerikai küldöttség a tanácsülésen mindent megtett a fegyverkezési hajsza felszít.ására. ,.Dulles ismét megkezdte ámokfutását” — így jellemezte a londoni Daily Worker az amerikai külügyminiszter agresszív beszédét A tárgyalások egyik következményeként a NATO tagállamok katonai költségt etess továbbra is igen magas színvonalon marad. Határozatot hoztak a „közös légiriasztási rendszer" létrehozásáról és a NATO légierőinek „összehangolásáról” A NATO tagállamok légvédelmének irányítását gyakorlatilag amerikai tábornokok és szakértők ellenőrzése ala rendelik, mivel — mint Gruenther amerikai tábornok kijelentette — az új rendszer „az Egyesült Államok új rádiótechnikai felfedezésein“ alapul. Franciaország megpróbált tiltakozni az ellen, hogy Nyugat- Németország fegyverkezése túllépi a párizsi egyezményekben megszabott kereteket, de erre a tiltakozásra ügyet sem ve- tsttGk. Az angol Munkáspárt parlamenti csoportja megválasztotta ATTLEE UTÓDÁT A vezért székbe Hugh Gaitskell, a jobb szárny fö reménysége került. Meglepetést okozott, hogy Bewan a párt beiső ellenzékének fő képviselője a vártnál több, szám szerint hetven szavazatot kapott, míg Morrison, Attlee eddigi helyettese csupán negyven szavazathoz jutott. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a jobb szárny jelentős része igyekezett az esélyesebb negyvenkilenc éves Gaitskellre összpontosítani szavazatait, a kiöregedett Morrison helyett. Morrison emiatt le is mondott a vezérhelyettesi tisztségéről. Gaitskell már első megnyilvánulásaiban igyekezett túllicitálni gróffá emelt elődjét. A United Press, hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „a Nyugatnak erélyesebb ellenállást kell kifejtenie a komgiunizmussal szemben” és azt állította, hogy „a genfi szellem szertefoszlott”. Mr. Gaitskell felhívta a nyugati hatalmakat „tegyenek többet az elmaradott országok gazdasági segélyezése vonalán”. Nyíltan célzott azonban arra, hogy ezt csupán propaganda szempontból tartja fontosnak. „Ügy gondolom, — mondotta —, hogy kissé foglalkoznunk kellene az ön- reklámozással”. Egyébként nyomatékosan hangsúlyozta, hogy híve a legszorosabb angol-amerikai kapcsolatoknak és mély sajnálatát nyilvánította amiatt, hogy nem utazhat nyomban az Egyesült Államokba. Reméli — mondotta —. hogy a közeljövőben sor kerülhet ilyen utazásra. A SZOVJET-AFGÁN KÖZÖS KÖZLEMÉNY_ A szovjet államférfiak dél-ázsiai útjuk utolsó állomásaként tárgyalásokat folytattak Afganisztán fővárosában, Kabulban és a két kormány vezetői közötti tanácskozás eredményeit közös közleményben hozták nyilvánosságra. E közlemény jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy megszilárdítja és elmélyíti a két. ország népeinek hagyományos barátságát, ami kifejezésre jut abban is, hogy további tíz évre meghosszabbítják az 1951- ben kötött semlegesség! és kölcsönös megnemtámadási szerződés érvényességét. A tárgyalások' következményeként jelentősen bővülnek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai. A nemzetközi helyzet egészét érintően nagy jelentősége van annak, hogy a két kormány állást foglalt a hétté együttélés öt alapelve mellett és így a szovjet államférfiak agy hónapos dél-ázsiai útjának eredményeként India és Burma mellett Afganisztán is megerősítette, hogy erre az öt aíapeivre építi fel politikáját és nemzetközi kapcsolatait. A két kormán'’ vezetői a nemzetközi helyzet szbmos döntő kérdésében azonos álláspontot foglaltak el. Így a közös nyilatkozat megállapítja, hogy a világ tartós békéje az egyetemes leszereléstől s az atomfegyver feltétlen eltiltásától függ. Mindkét kormány kifejezte azt az óhaját, hogy a jövőben is hívjanak össze a genf’ értekezletekhez, hasonló nemzetközi konferenciákat a nézeteltérések kiküszöbölése céljából. Azonos a két kormány álláspontja abban is, hogy a, Kútára vonatkozó kérdéseket a kíné:' nép nemzeti jogainak figyelembe vételével kell megoldani és a Kínai Népköztársaságnak el keli foglalnia helyét az Egyesüli Nemzetek Szervezetében. DDDDDOOÜDDÜOOÜDOÜQDOD □ Krakkó Lengyelország ősi H városa. Lakosainak száma □ közel négyszázezer. Hajdan, ^ a középkorban az ország fővárosa, királyi székhely volt,. Ala gyönyörű épületein, gazdag kultúráján túl jelentős az ipara is. Közelében épült fel Kova Huta, a lengyel nehézipar egyik fellegvára. Röviden ennyi \ az, amit a földrajzkönyvek mondanak róla. Oh, Krakkó Ősi tornyai, kedvesen csendes utcái, örökké búgó harangjai, hamvas lányai, erős fiai! Hogy tartottad magad a történelem minden viharában, hogy őrizted a lengyel szabadságot, rejtegetted e tehetséges . nép minden kultúrkincsét és osztogattad azt az arra érdemes világnak. Hol volt Párizs. Berlin, London, a- mikor te már alkotón léteztél. Hol volt kultúrájúk, tudományuk, amikor egyetemeden már Kopernik tanított. Csak Prága volt akkor miliő hozzád! Te Ko- pernikot, ő Husi adta a világnak. Krakkó európai fogalom volt, marädt és vtr lágfogalom lesz! Itt székel ma is a Lengyel Tudományos Akadémia és vele a tudományos intézetek, kísérleti laboratóriumok egész tömegé. Az egyetem filozófiai karán éppen a fölvéteti vizsgák folytak. Kiollózott fiatalok, csinos lányok vártak „sorsukra“. Izgultak, mint vizsga előtt a diákok mindenhol a világon. Izgult Soja Aniela is. Lengyel irodalma! és történelmet akar tanulni. Hamvas arcú falusi - lány. Csodálkozó szeme úgy meredt ránk, hogy megszédültünk. Nem lehetett meg nem szólítani. Utitársam -U egy tehetséges fiatal bolgár knliő — „Hibátlan lengyelséggel" meg is kérdezte, hogy mi szeretne lenni. — Irodalomtanár. — Az nagyszerül A következő per'cben már szenvedélyesen vitatkoztak. A két irodalmár egymást akarta meggyőzni az irodalom szépségéről. A költő szavalta a saját pecsét, a kislány Miczkiewwz-csel válaszolt. óit. költők, ti csak nem változtok! . Hiszen közel négyszáz éve megesett ez ezen a vidékén Balassi Bálinttal is. Hallgassuk csak, mit mond rpla: Lengyel szép Zsuzsámnak vervén citeráját Es mondván utána gyönyörű nótáját, Eszem vesztve. Eltévesztve Szereiméibe sillyesztve, Felgerjesztve És ébresztve, Szivemet elrekesxtve, Belső tűzzel emésztve. IX. Utitársaim Krakkóban Hogy a mi bolgár költő barátunkkal mi történt, nem tudom. De hogy azon az éjjelen nem aludt, azt .láttam. Papír fölé hajolva írt. írt, egyre csak irt. Bizonyára verset. Hogy miről? Nem mutatta meg, de mindenki gondolhatta. Krakkóban az emberek — s. | »ŐS«« ÚJ"' az égy belga újságíró sem, aki velünk volt, amíg meg nem kérdezte a Mária-ternp- ' lom előtt; állva, hogy hogyan járnak fel a, (oromtba. — Helikopterrel! — bugy- gyant ki valakiből a válasz s a következő pillanatban mindenki harsányan nevetett. Hogy miért nevettünk. — különösen a nők — sokkal gyorsabban igazodnak a legújabb divathoz, mint Varsóban. Talán ez okozta azt a nagy feltűnést, amit az egyik kétméteres egyiptomi fiatal okozott. Fehér tógája és turbánja akkora sikert aratott, hogy még a Mária- templornban iincsörgö öregasszonyok is hátraforogtak. Igaz, megtörténi ez Varsóban is, amíg az emberek meg nem szokták, ‘ Hiszen minden csoda csak három napig tart és Krakkóban csak egy napot voltunk. Mi csehszlovákok itt sem keltettünk nagy feltűnést. Olyanok voltunk. mint. a lengyelek. Nem kelteit az azi csak mi értettük. Ugyanis „z a mi kedves barátunk rendkívül fitymálva beszéli mindenről, amit . útközben láttánk,. Ügy viselkedett, mintha számára a világ már semmiféle meglepetést sem tartogathatna. 'Adta a tudálékost és a nagyot. Panaszkodott, hogy nincs itt semmi szenzációs, semmi említésre méltó. Bosszantott bennünket az' a viselkedés. Ha. nem is szóltak, éreztük, hogy - sérti viselkedése a lengyel vezetőinket, mint a-t hogy sértett bennünket is. Ha jól sejtem. éppen az egyik francia újságíró felelt ilyen gúnyosan a kérdésére. Ok már többször összeakasztották útközben a bajuszt. Hadd morMjak el egy esetet. Alig pár perccel azelőtt, hogy megálltunk a Mária- templom előtt, jártunk a Sukiennicében. Európa legrégibb áruházában, (a XIV. század közepén épült,) ahol a tni francia barátunk és á belga újságíró közöli a következő párbeszéd zajlott le: —. Hát ez az? — mondja savanyúan a belga. — Ez! — válaszolt a francia. — En azt hitiem, hogy valami érdekes lesz. — Miért? Az néked nem elég érdekes, hogy ez Európa. és a világ legrégibb áruháza? — Régi, régi! Mit ér, ha nem modern( — Hát hogy lehel valami modern, há régi? — Ha régi, minek tartogat jak?- — Azért, hogy Te hülye kérdéseket, tehess fel! — üű- laszott epésen a francia. Tehát ez történt a „helikopter" előtt. Es ez a mi belgánknak elég volt. Európa legrégibb botanikus kertjébe már nem is jött el. Beült egy kávéházba és esté szomorúan panaszkodott, hogy Lengyelországban fekete kávét se tudnak főzni. Csak a lengyel vodka tetszett neki. Es mondhatom, ez is nagy dolog, ha a coca cola elé helyezte. Nyugati „szenzációval" valóban Krakkó sem rendelkezett. És higyjé el Mister, nem bosszankodtunk miatta, sem mi, Sem lengyel barátaink. Nálunk valóban nem szenzáció, hogy Krakkótól pár kilométerre 1950-t/öl egy 70 000 lakosú új varos épült és vele hatalmas acélkombinát. Ez nálunk az élet természetes menete, becsületes munkánk gyümölcse. De önöknél az lehetne, ha a munkásoknak írna és ha megírná. És hogy meg nem irta, higyje el, étele legnagyobb szenzációját szalaj- lotta el. Hiába, jól mondta Ön. hogy , peches ember és ezért egy kicsit sajnálom. Rossz kocsira ült.. . De azért hazudhat. Csakhogy azt sem a gazdái nem hiszik el, mert tudják, hogy miért hazudik, sem az olvasói, akik már bizonyára ismerik szavahihetőségét. Ez aztán valóban pech! (Folytatása következik) Kasmír és Afganisztán A régi indiai költők i „Boldog Vö!gy"-nék nevezték a Himalaja ölében nyugvó India és Pakisztán között elterülő Kasmírt, melyet a szovjet államférfiak Indiába visszatérve, meglátogattak. Kasmír több állam közé beékelt magas hegyvidéki ország, népe néprajziiag. (földrajzilag, történelmileg Indiá részét alkotja, őslakossága hindu. Az elmaradt feudális kötelékekben élő mintegy négy és félmillió lakosú Kasmír állandó viszály tárgya India és a szomszédos Pakisztán között. A deikelet- ázsiai tömbhöz tartozó Pakisztán már nem egyszer fegyveres Összetűzéseket provokált a független hercegség határain. Az indiai álláspont szerini Ka -mir helyzetét, az önrendelkejzési jog. a kasmíri lakosság kívánsága szerint keli rendezni. A vadregényps tájakban bővelkedő Afganisztán jhatáros Kasmírral. A lakossága tizenegy millió. A .népesség túlnyomó "észét a hegyek között húzódó mezőgazdasági müvelésr^ alkalmas völgyekben és síkvidéki területeken találjuk. Fejvárosának. Kabulnak mintegy negyed- millió lakosa van. Afganisztán alkotmányos monarchia. Az 1951. rivi alkotmány szerini az államfő, 'a í király (sah) és ennek méltósága örök- ődik. A kormányt a király ne vezi ki és csak a királynak felelős. A képviseleti szervek tanácskozási joggal rendelkeznek. Az államügyekre nagy befolyása van a muzulmán papságnak is. Ezért a stratégiailag fontos területért évszázadokon át elkeseredett harc tómból a nagy ázsiai feudális államok között. Az afgán nép hősies szabadságharcokkal küzdött az idegen hódítók ellen s a XVIII. században sikerült leráznia a perzsa rabigát. Alig száz év múlva azonban megjelentek az angol gyarmatosítók. Tndia leigázása után kezükbe kaparintották az ország feletti katonai és gazdasági ellenőrzést. A Nagy Októberi Forradalom után új lendülettel bontakozott ki az afgán szabadságmozgalom. A szabadságharc eredményéként 1919- ben Afganisztán politikailag független, szuverén állam lett. Az évtizedes gyarmati elnyomás következtében az Ország elmaradt fejlődésében. A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság, noha megművelhető terület az egész földterületnek alig három százaléka. Emellett kifejlődött a nomádjellegü állattenyésztés. Az ipar kezdetleges állapotban van. /Az ország 12 könnyűipari üzeme csak a szövet, cukor síb. szükséglet 10-15 'százalékát fedezi. A közszükségleti cikkek kilenctizedét ■ külföldről importálja, amiért cserébe karakülprémet, gyapjút, és , gyapotot szállít^ A Szovjetunióval 1250 kilométeren határos Afganisztán mindig baráti és jószomszédi viszonyban élt a szovjet állammal. Már 1921-ben barátsági szerződést, kötött a két állam. Ez volt Afganisztán első egyenjogú szerződése egy nagyhatalommal. A Szovjetunió azóta is tettekkel bizonyította be barátságát és segítőkész,ségét. A szovjet-afgán áruforgalom 1950 ua megkétszereződött. A Szovjetunió gyapot, gyapjú, nyersbőr. szárított gyümölcs és olajos magvak ellenében ásványolajtermékeket, fémet; szövetet, gépkocsit és gépieket szállít. A tavaly megkötött egyezmény értelmében Afganisztán szovjet hitelt kap malom-, kenyér-, aszfalt- és betongyár, gabonaraktárak építésére. Az ország gazdasági fejlesztésében szovjet szakértők nyújtanak segítséget. Szovjet technikusok irányításával aszfaltozzák a városok utcáit, Több népi demokratikus ország, így Csehszlovákia is hitelalapon gyárakat épít Afganisztánban. Mindez rendkívüli mértékben hozzájárul az afgán nemzeti függetlenség megszilárdításában, a gazdasági elmaradottság leküzdéséhez. Afganisztán vezetői a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeinek megfelelő kü'politi- kát folytatnak. Ennek a politikának alapja a támadó katonai tömböktől való tartózkodás és az összes országokkal a baráti és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Afganisztán reszt vett az ázsiai és afrikai országók baíjdungi értekezletén é.s elítéli a SEATO-t és a bagdadi paktumot, a háborús tervek eszközeit. Az afgán nép és vezetői a szomszédos Pakisztán fenyegetőzései és nyomása ellenére kitartanak a független, békés külpolitika útján. A szovjet-afgán baráti kapcsolatok erősítése fontos tényező Ázsia békéjének és biztonsagának fenntartásában. 1
