Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-12-24 / 51. szám
Bratislava, 1955. december 24. Ars 60 fillér IV. évfolyam, 51. szám /Q béke diadalmaskodik Amikor végétért a genfi külügyminiszteri értekezlet, az erőpolitika híveinek egyszerre megerősödött a hangjuk. Elérkezettnek vélték az időt, hogy eltemessék a genfi szellemet, miután már a konferencia egész tartama alatt lépten-nyomon kongatták felette a lélekharangot. Akik mindvégig a békés tárgyalások, a nemzetközi feszültség enyhítése ellen mesterkedtek, most hangosan fellélegeztek. Sóhajuk az első napokban gátlás nélkül hirdette a tárgyalások politikájának csődjét, a hideg háború folytatásának szükségességét. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy egyedül az imperialisták tevékenységének megélénkülése jellemzi a Gení-utáni nemzetközi helyzetet. Ellenkezőleg. Éppen a közelmúltban igen jelentős konkrét lépések történtek a békés együttélés kiszélesítésére, a genfi szellem továbbfejlesztésére. Érdemes felfigyelni arra, hogy egy NATO állam, Norvégia miniszterelnöke a békés együttélés szellemében kötött megállapodást a szocialista nagyhatalommal, bizonyítva, hogy igenis lehetséges békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű államok között, ha mindkét fél őszintén törekszik erre. Vagy nézzük a szovjet államférfiak diadal- útját Indiában. Szinte párját ritkítja az a mérhetetlen szeretet és lelkesedés, amellyel a négyszáz milliós India népe Bulganyin és Hruscsov elvtársakat elhalmozta. Mi mást jelent ez, mint a békés együttélés elvének páratlan diadalát, két nagy nép egységét a béke védelmében! Az ENSZ közgyűlésének döntése a demokrácia és a béke erőinek nagy győzelme volt az elmúlt napokban. December 14-e óta tizenhat új zászló leng a Hudson folyó partján álló sokemeletes ENSZ palota homlokzatán. Ez a tény önmagában is bizonyítja, hogy az ENSZ tizedik ülésszaka — amit úgyis emlegetnek, mint „genfi ülésszakok New Yorkban” — a világszervezet fennállása óta az államok közötti együttműködés és bizalom helyreállítása szempontjából a legnagyobb jelentőségű döntést hozta meg. Ebben is, mint a világpolitika számos más kérdésében a Szovjetunió kitartó és következetes állásfoglalása távolította el a megoldás útjába helyezett akadályokat és teremtett olyan helyzetet, amelyben nem lehetett többé kitérni a pozitív döntés elől. Az előzmények ismeretesek. A Biztonsági Tanács a múlt hét keddi tanácskozásai után a világsajtó általában borúlátóan ítélte meg az új tagok felvételének kilátásait, s ami egyes nyugati saitőkommentárok állásfoglalását illeti, ebből a borúlátásból nem is hiányzott a célzatosság. A zsákutca-hangulat azonban nem tartott huszonnégy óráig se. Szerdán a Szovjetunió új javaslatot terjesztett be a tizenhat ország felvételéről s ezzel — mint most már a nyugati lapok is elismerik — elmozdította a holtpontról a kérdés megvitatását és reális alapot teremtett az azonnali megoldáshoz. A genfi külügyminiszteri értekezlettől máig — egy pillanat csupán a nemzetközi élet forgatagában. De az azóta eltelt idő eseményei is azt bizonyítják, hogy a béke és a háború erőinek gigászi küzdelmében a mérleg mindinkább az előbbi javára billent. Egy maroknyi — bár kétségtelenül befolyásos csoport megkísérli, hogy visszafelé fordítsa az idő szekerét. A céltudatos békepolitika azonban lépés- ről-lépésre visszaszorítja őket. Hiába szedik elő egyesek az erőpolitika idejéből ittfelejtett poros maradványokat — Genf szelleme ellenállhatatlan erővel tör magának utat a nemzetközi politikában. Ezekben a napokban karácsonykor a béke gondolata és az embertársi szeretet érzése még jobban eltölt minden becsületes embert és a béke ügye győzni fog az egész világon. ■ k N^jfevsi\.\3 wksxv-N s*w s\*&sm\x i^\mw\ Wbj\ W^VV*.<0*A S^Q9 *0*A i>^V ^KUV>\3 MNSZtVv HVfA >tön\'l\S V.'OS'SkNkV^N^ ^'t.Pk^'kÁVN ttÉiÉÉMÉaailKMlátÉI
