Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-24 / 51. szám

1955. december 24. Imiről nem beszéltek a járási konferenciákon------------------------------------------------------------------------------­A CSISZ Központi Bizottságának ülése Az ifjúsáq fe készül a második ötéves terv feladatainak teljesítésére Az utóbbi években sok faluban nyáron is rendeztek kultúrelőadáso- kat, de falusi viszonylatban a kultúr- életnek tejen még mindig nagyobb szerepe van. A nemrég lezajlott CSISZ járási konferenciákon kitűnt, hogy majdnem minden alapszervezet tanul be színdarabot, tehát főleg télen végeznek fokozott tevékenysé­get. A járási konferenciákon az is kitűnt, hogy az alapszervezetek a színdarab betanulásán kívül nemigen mentek tovább a kultúrmunka fejlesz­tésében. Bár sok helyen alakítottak ének- és táncegyütteseket, melyek alkalomadtán szórakoztatták a kö­zönséget. A színdarabok bemutatása sem lebecsülendő dolog, de mégis többet kell már tenni a falusi kul- türnumka érdekében. Minden faluban van könyvtár, a legtöbb helyen a CSISZ alapszerve- zetnek is van könyvtára. Vajon kik olvassák a könyveket? A járási kon­ferenciákon nem hallottunk arról, hogy valaki beszámolt volna a könyvtáruk állapotáról, és arról1, hogy a fiatalok olvassák-e a köny­veket. Nem egy helyen a könyvek rendezetlenül, porosán hevernek a könyvszekrényekben, de sokszor, az asztalfiókokban vagy a pókhálóval beszött polcokon. Néha még annyi fáradságot sem vesznek a fiatalok, hogy papírba csomagolnák a könyv fedőlapját, hogy az új könyvet meg­védjék a bepiszkolódástól. Milyen visszataszító látvány az ilyen elha­nyagolt könyvtár. A fiatalok valóban csak a színjátszásban és némely esetben a tánc- és énekcsoportban ta­lálják meg a kultúrténykedés összes lehetőségeit? A járási vezetőség tagjainak és minden CSISZ tagnak kötelessége, hogy az ifjúság soraiban propagálja, terjessze a jó könyveket. A tudásúnk­kal sohasem -^elégedhetünk meg, kü­lönösen amikor a termelés fokozásá­ban is ki kell, venni részünket. A mezőgazdaság egyre nagyobbfokú gé­pesítése szintén megkövetelj, hogy mindig többet tanuljunk, egyre töb­bet tudjunk. Már pedig ezt csak úgy érhetjük el, ha olvassuk a könyvtár­ban porosodó könyveket, tanulunk belőlük. A színjátszás mellett az ol­vasás és könyvtárak rendbehozatala is kultúrmunka, amiről eddig rész­ben megfeledkeztek az alapszerveze­tek — talán azért nem beszéltek er­ről a járási konferenciákon sem — de a téli estéket okvetlenül használ­juk ki és olvassunk, tanuljunk sokat. Sokat beszélhetnénk az alapszer­vezetek helyiségeinek rendbentartá- sáról is. Nagyon fontos, hogy az alapszervezetek helyiségei tiszták, gondozottak legyenek, mert a fiata­lok, csak akkor érzik magukat ott jól, Az olyan helyiségben, ahoi füs­töl a kályha, cigarettavégektől fehér­ük a padló, porosak a szekrények, asztalok, nem szeretnek tartózkodni a fiatalok. A helyiségek rendbentar- tása szintén a kultúrmunkához tar­tozik. Sok faluban azért nem járnak az alapszervezet helyiségébe a fiata­lok, mert nem érzik magukat ott jól. Az is előfordul, hogy némely eset­ben inkább a kocsmát választják, minthogy az alapszervezet helyiségé­be menjenek. Persze ha rendben lenne a helyiség, kellemes meleg lenne ott, nyugodtan lehetne sakkoz­ni, vagy más társasjátékkal szóra­kozni. Ha érdekes újságot, folyóira­tot is találnának, akkor inkább oda mennének a fiatalok, minthogy az utcán csavarogjanak, ácsorogjanak. így erősödne az alapszervezet is, na­gyobb lenne a faluban a tekintélye, a felnőttek is azt mondanák, hogy jól cselekesztek fiatalok, járjatok csak el szorgalmasan a CSISZ helyiségé­be, hiszen tanultok ott és azzal csak jót tesztek. Igaz, sok fiatal azt állíthatja, hogy az ő alapszervezetük helyisége nem a legjobb állapotban van, nincs pén­zük újságokat rendelni a helyiség számára, társasjátékokat vásárolni, fát, szenet venni. Éppen , azért tanul­janak be színdarabot és ennek a jö­vedelméből vásárolhatnak egyet- mást a helyiségbe. A helyiség ha nincs is a legjobb állapotban, mégis ha kimeszelik, rendben tartják, ha kell, megcsinálják az ablakokat, ak­kor már jól érzik magukat a fiata­lok és megelégednek vele. Bizony a kultúrmunkának sókkal nagyobb lendületet kell venni a tél folyamán. Az alapszervezetek hozzák rendbe a helyiségeket, könyvtárakat és a fiatalok között szélesítsék ki az olvasó-mozgalmat. Ez is kultúrmun­ka. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága megtartotta Prá­gában harmadik teljes ülését, amelyen M. Vecker, a CSISZ Központi Bizott­ságának elnöke bevezető beszámolójá­ban rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a második ötéves terv első évében az ifjúságra várnak. A beszá­moló megvitatása után a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák If­júsági Szövetség szervezeteinek fő feladata az üzemekben a gépállomáso­kon, az állami gazdaságokban az, hogy az egész ifjúságot megnyerjék a szo­cialista munkaverseny számára. Mind­járt az 1956 év kezdetétől fogva szük­séges kiszélesíteni az ifjú doljozók és munkakollektívák szocialista mun­kaversenyét és a legjobb fiatal mun­kásokat és munkaegyütteseket tüntes­se ki a CSISZ. A CSISZ Központi Bizottsága utasí­totta a CSISZ szerveit és alapszerve­zeteit, hogy mindenképpen támogas­sák a fiatal újítókat és feltalálókat, rendszeresen értékeljék a munka eredményeit az ifjúság újító mozgal­mában, bővítsék az ifjúság részvételét az új technika alkalmazásában és keltsék fel az ifjúság érdeklődését a további szakképzés iránt. A CSISZ Központi Bizottsága kiemelte a CSISZ falusi szervezeteinek fontos feladatát, amelyeknek meg kell győzniük az if­júságot az EFSZ-ek jelentőségéről és meg kell nyerniük az ifjúságot arra, hogy belépjenek az EFSZ-ekbe, aktí­van segédkezzenek a szövetkezetek megalakításában és megszilárdításá­ban, gondoskodjanak arról, hogy a fiúk és lányok látogassák a szövetke­zeti munkaiskolákat, megismerkedje­nek az agro- és zootechnika alakjai­val s látogassák a traktoros tanfolya­mokat. A CSISZ Központi Bizottságának harmadik teljes ülése kötelezte a CSISZ szerveket és alapszervezetcit, hogy azokban az ifjúsági brigádokban, amelyek a határmenti járásokban dol­goznak, biztosítsák a téli munkák ter­vének teljesítését és győzzék meg a brigádosokat, hogy tartsanak ki új otthonukban. A fiúk és lányok számá­ra pedig szervezzék meg a megfelelő szórakozást a szabad időben, vasárna­pokon és ünnepnapokon és meg kell őket nyerni a testedzés és sport szá­mára. Vidámmá tesszük a tagsági gyűléseket Az ezredünknél nemrég tartottuk meg a CSISZ konferenciáját. A kon­ferenciát Varta elvtárs nyitotta meg, amelyen résztvett az ezredesünk Is. Az ezredünkben működő CSISZ-szer- vezet vezetősége beszámolt az elmúlt kiképzési év eredményeiről. Bizony kitűnt a beszámolóból, hogy sokkal jobb munkát is végezhettünk volna, mint amilyent végeztünk, mert nem iparkodtunk, hogy a CSISZ-be űj ta­gokat szervezzünk. Azonkívül nem végeztünk az alapszervezeteinkben megfelelő ellenőrző munkát, ezért né­mely alapszervezet magárahagyatva dolgozott, elszigetelten az ezredben működő CSISZ vezetőségétől. A beszámoló után Mrácek tiszt “ív­társ is szót kért. Beszélt arról, hogy milyen feladatok hárulnak a hadse­regben a CSISZ szervezetre. Hadsere­günket túlnyomóan fiatalok alkotják, épp ezért az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az egyes alap­szervezetek vezetőségeinek a CSISZ tagokra, mint eddig. A vitában sokan bekapcsolódtak és így kitudódott, hogy milyen hibákat követtünk el az elmúlt évben. Ezen­túl jobban dolgozunk, különösen a tagsági gyűléseket iparkodunk vidá­mabbá tenni. Többet énekelünk, dalo­lunk, táncolunk majd, és szélesebb- kijrü kultúrmunkát fejtünk ki, hogy a CSISZ-tagoknak kellemesebbé' tegyék szabad idejüket. VÉGH OSZKÁR katona téMS, f, n Miért vannak nehézségeink Jó arra visszaemlékezni, hogy ná­lunk is jól működött a CSlSZ-szerve- zet, Nem voltak akkor unalmasak a vasárnap délutánok, sem a hosszú téli esték, mert kuiltúrelőadásokat, színda­rabokat rendeztünk, és az alapszerve­zet keretében mással is eltölthettük az időt. Egy fiatal CSISZ-tagot Bulgá­riába küldtünk üdülésre, amit ügy ér­tünk el, hogy a mi szervezetünk volt a legjobb a járásban. Amióta a füieki járáshoz tartozunk megváltozott a helyzet, nem járnak ki hozzánk a CSISZ járási titkárságá­ról, nem irányítják munkánkat és ezért munkánk aláhanyatlott. Sok baj van nálunk most, amin segíteni kell és elsősorban ezt úgy érhetjük el, ha új tagokat szervezünk be az alapszer­vezetbe. Persze a szervezeten kívü­liek is tétovázva lépnek a CSISZ-be, mert az a rémhír járja a falut, hogy az alapszervezetnek adóssága van. ezt az új tagoknak kell kifizetni. Persze ez nem igaz, nincs nekünk adóssá­gunk. Ha pillanatnyilag rosszul is mennek nálunk a dolgok, azért vi­gyáztunk, hogy adósságba ne kieve­ted jünk. A tagtoborzás terén mégis sikereket érünk el és nemsokára jóra fordul nálunk a helyzet. A jelenlegi állapotunkból azt a tanulságot von­hatjuk le, hogy abban a járásban, ahol a járási titkárság dolgozói nem láto­gatják az alapszervezeteket és nem Irányítják a fiatalok szervezeti életét, ott olyan nehézségekbe keverednek az a'apszervezetek, mint Guszonán a nil alapszervezetünk. FERENCZ BÉLA Guszona // számol szervező Mezőgazdasági gépeket jo­gok gyártani. Gatina Ruszinová tavaly ősszel a rosztovi hármas számú technikum növendé­ke lett. Csakhamar megis­merkedett a tantervvel és aktivan bekapcsolódott a szervezeti munkába. Osz­tálytársai komszomol szer­vezőnek választották meg. , Oj funkcióját kellő feletős- segérzeitel töltötte be. Mária Sefcsenková és Rajsa Kaszianová rossz osztályzatot kaptak. Galina mozgósította a csoportot, Komszomol gyűlést hívtak össze. — Lányok, — jelentette ki Galina, miért ne se­gíthetnénk Máriának és Raj- sának. Néni értik meg jól a fémek és gépek techno­lógiáját, pedig az nálunk főtantárgy. — Én majd Máriával fo­gok foglalkozni — mondta Lidia Gubszkaja. — Én meg majd Rajsá- nak segítek — vetette köz­be Margarita T üres ina, a Komszomol iskolai szerveze­tének vezetőségi tagja. Mária és Rajsa az osz­tálytársnők segítségével ki­javították a gyenge osztály­zatokat és most a csoport­ban a legjobbakhoz tartoz­nak. Galina Ruszinová egyszer felkereste Lev Dejgant, az iskolai Komszpmol szervezet titkárát, aki a normázók csoportjába tartozott. — Munka után nagyon unalmas nálunk, tervbe vet­tünk valamit, de a te cso­portod nem támogat ben­nünket- Mi ugyanis elhatá­roztuk, hogy Gogoly iro­dalmi estet rendezünk. Arra is gondolunk, hogy előad­juk a „Szorocsini vásár" című darabot. Szükségünk van rád. A klub színpadán nemso­kára részleteket adtak elő a nagt/ orosz író műveiből. A szaktanulóotthon társa­dalmi élete egyre gazda­gabb lett. Lidia Gubszkaja előadást tartott a szovjet ember erkölcséről. Tanulmá­nyi kirándulásokat rendez­tek Taganrog és Sztarocser- koszk történelmi helyeire. Énekkart is szerveztek. Ga­tina Ruszinová aktivan hoz­zájárult a megalakításához. A szaktanintézetek művészeti alkotó versenyén az ének­kar fellépését igen magasra értékelték. A Komszomol szervezet aktív munkája hozzájárult a kollektíva egy­ségének megszilárdításához. Az elméleti tudáson kívül elsajátították a lakatos, he­gesztő és modellező mester­séget is. A szerelőosztály jövendő diszpécserének ala­posan tisztában kell lenni, a mezőgazdasági gépek al­katrészeivel. Galina is ké­szített már kalapács, körző és más modelleket az ön­töde számára. A gyakorlat­ban is felhasználta elméleti tudását. Amikor sor került arra, hogy még jobban el­mélyítse tudását, Galinát el­küldték, a „Vörös Akszoj" üzem szerelő osztályára. Az iskolaév végén a szaktanin- tézetböl jól képzett munká­sok kerülnek ki. Közöttük lesz Galina Ruszinová is, aki a középiskolák többi ezer és ezer végzett tanuló­jával együtt, a nem könnyű, de nemes és dicső úton ha­lad előre. A PRÁGAI iparművészeti > főiskola rektorátusa az 1956/57-es évre 1956. január 7-ig a következő címre fogad­ja el a jelentkezéseket: Rektorát Vy- sokej skoly ume-lecko-priemyselnej, Praha I. Námestí Krasnoamejcov 80. * ♦ * A CSEHSZLOVÁK Államvasutak ve­zetősége az ünnepek alatt a fokozott személyi forgalom lebonyolítása érde­kében december 22. és Január 3. kö­zött különvonatokat indít. Ennek el­lenére szükséges, hogy a vasúti for­galmat főleg december 22-e előtt, Il­letve december 28—30. között vegyük igénybe. A MOSZKVAI állatkertben egy 63 éves saskeselyú.él, egy másik szovjet állatkertben egy 68 éves bagoly. Van­nak olyan sólymok és papagályok is, amelyek elérték a száz évet'és hollók, amelyek 140 érig élnek. Találtak már 80 éves libát és 20 éves tyúkot is. Ezekből az adatokból következtethe­tünk arra, hogy meddig élnek a ma­darak. A KALIFORNAI mammut fák a vi­lág legöregebb fái. Akadnak köztük 3500 éves fák is. Sokan közülük 112 méter magasra Is megnőttek és kilenc méter átmérőjüek. A mi éghajlatunk alatt vannak 2,000 éves tölgyek, 1,200 éves hársfák, 1,000 éves fenyőfák, Az 500 éves borókafenyő és a 300 éves körte- és cseresznyefák is elég gya­koriak. BRATISLAVÁBAN december 18-án a Budková u. 54. szám alatt ünnepé­lyesen megnyitották a Micsurin Tech­nikai Intézetet. A KARÁCSONYI vásárlások alkal­mával több mint 6000 villanymosógé­pet és 738 villanyjégszekrényt 'ásá- roltak a bratislavai kerület dolgozói. Ez is bizonyítja azt, hogy a dolgozók­ra boldog karácsony vár. MOLNÁR FERENC, Pál utca: t uK című regénye most jelent meg Auszt­riában. Die Jungen von der Paul­strasse címen. A 201 oldal terjedel­mű könyv ára félvászonkötésben 39.50 Schilling. * • * ELKÉSZÜLT az első Csehszlovak- DEFA közös gyártmányú film. A film címe: „Hegyek és tenger”. A felvéte­lek a Tátrában és a Balti-tengernél készültek. A film bemutatja a iseh pionírok üdülését a Balti-tengernél és a német pionírok üdülését a Tátrában. A film németországi bemutatóját no­vember 27-én tartották a berlini Ba­bylon moziban. > Többért fizessenek efő az Uj ifjúságra a kassai járásban Ha jobban dolgoznának a politikai körök, és többen fizetnének elő az ifjúsági sajtóra, akkor bizonyára na­gyobb eredményeket érnének el az alapszervezetek is. BARTHA VILMOS A CSiSZ kassai járási konferenciá­ját, a járási titkár beszámolója, után, a nagyidai pionírok köszöntötték. Utá­na rövid kultúrműsort is rendeztek a CSISZ-tagok mulattatására. A beszámolóból és a vitafelszőlalá- sokbó) is azt tűnt ki, hogy a fiatalok nevelése terén a járásban még mindig nagy a lemaradás. Sok alapszervezet­ben még mindig nem működnek a politikai körök, és a legtöbb esetben a járási vezetőségi tagok hibájából következik ez. Az is nagy hiba vodt, hogy a propagandistákat nem jól vá­logatták össze, nem iskolázzák, él nem törődnek velük a járási vezető­ség tagjai. Az olvasókörök ennek el­lenére jól működtek, mert 24 ^olvasó­kört alakítottak az elmúlt évben, és 277 fiatal szerezte meg a Fucsík-jel- vényt. Több küldött rámutatott arra a vi­tafelszólalásában, hogy a falusi könyv­tárak nincsenek eléggé kihasználva. Könyvvel gazdagon ellátott könyvtárak állnak az ifjúság rendelkezésére, de a könyvtárosok felelőtlen munkájuk kö­vetkeztében, a fiatalok nem juthatnak könyvekhez. A CSISZ járási vezetősé­gének többet kellene foglalkozni a könyvtárosokkal és jobban propagálni az olvasó mozgalmat, Nagy hiányos­ságok mutatkoznak az ifjúsági sajtó terjesztése terén is. Az Oj Ifjúságra is kevesen fizetnek elő és a CSISZ járási vezetősége nem is törődött va­lami sokat az Oj Ifjúság terjesztésé­vel. A kultúrmunkában a kassaújfalu- si CSISZ szervezet vezet, színjátszó és táneesoportot, valamint énekegyüt­test alakltgttak. Sacán és Nagyidán néhány hónappal ezelőtt avatták fei a kultúrházat, ami szintén elősegíti majd a kuitúrmunkát. Egyes falusi alapszervezsetek szép' eredményeket értek A az EFSZ-ek- ben Szinnán 6.000 brigádórát dolgoz­tak le a fiatalok a szövetkezetben segítettek a silózásban is. A fiatal traktoristák 3.860 hektár földet mü­veitek meg a járásban. A konferencián sok szó esett a pio­nírszervezetekről is. Ebben az évben 300 piunír vett részt a nyári üdülé­sen, Közülük ketten Bulgáriába is ki­kerültek, ahol az iskolai szünidejüket töltötték. Jól működnek a Mícsurin- körök. Szép eredményeket értek el a pionírok az egyes növényfajták ter­mesztésének kísérletezésében. | Amikor Galina megtudta, hogy neve nem szerepel azok között, akiket felvet­tek a pedagógiai intézet el­ső évfolyamába, rettenetesen kétségbeesett. Minden vá­gya az volt, hogy a főisko­lára kerülhessen és most egyetlenegy osztályzat dön­ti el a sorsát. Nem maradt más hátra, mini hogy Leningrádból visszatérjen délre, Kraszno- dorszk vidékére, Szlavjansz- koje kozák falucskába. Útközben állandóan ' az­zal a kínzó kérdéssel vias­kodott, hogy most mihez fogjon. Az iskolában jól ta­nult, néhány évig komszo- mol szervező volt az osz­tályban és most egyszerre ilyen sikertelenség érte. — Ne veszítsd el a re­ményt Galya — vigasztalta az apja, Fedor Prokefjevics, aki nagy érdeklődéssel hall­gatta lánya beszédét. Mert tudod, ott, ahol meg van az akarat, ott sohase késő, Látod én is most tanulok, pedig már 47 éves vagyok. Gatina mosolygott. Egyszer a rádió azt je­lentette, hogy új technikai szakintézeteket szerveztek. — Rosztovba megyek — így határozott Galina‘és ezt azonnal közölte az apjával. — Nem beszéllek le — jelelte Fedor Prokofje.oics. És milyen szakmára men­nél. — A te szakmádra, apám. Leonid Makarenko:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents