Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-17 / 50. szám

1935. december 1.7. \ Zápotocky elvtárs születésnapjára Zápotocky elvtárs a munkás­osztály hű fia és harcosa, a párt edzett katonája 71 évvel ezelőtt 1881 december 19-én született a Kladno-vidéki Zá- kolanyban, a Budec alatt. Zápotocky elvtárs életét, ke­mény harc és rendíthetetlen helytállás a párt és a nép igazáért, jellemzi. Mindenütt és mindenkor ott volt, ahol szük­ség volt rá a harcban A gya­lázatos müncheni árulás és ka­pituláció napjaiban is rendület­lenül küzdött Gottwald elvtárs oldalán, a térthódító fasizmus ellen, a köztársaság védelméért. Klement Gottwald elvtárs An­tonín Zápotocky 65-i születés­napja alkalmából a következő­ket trta: „... Egész életedet, egész munkásságodat, mely egy bátor munkásvezér, lelkes poli­tikus és elszánt szervező élete és munkássága, egyetlen érzés hatja át, a legnemesebb érzés, melyet munkásosztályunk és kommunista pártja ápol ben­nünk: határtalan hűség és oda­adás, a dolgozó nép felszaba­dító harca iránt, Marx, Engels Lenin tanítása iránt határtalan hűség és ragaszkodás a Szov­jetunióhoz, amelyet sem az ideiglenes balsikerek, sem a börtön, sem a koncentrációs tábort nem tudtak megtörni“. Zápotocky elvtárs, szeretett köztársasági elnökünk, ma is fáradhatatlanul dolgozik népünk szebb életéért, hazánk falvira­gozásáért. Ö ma is Klement Gottwald elvtárs nagy örökéhez híven a párt zászlaja alatt to­vább vezeti előre csehszlovákiai rohambrigádunkat. jaaaommixoDananaac Szálljon a dal Hetvenegy évének hajnalán Szívemnek minden melegével Köszöntőm önt, mint a jó apám. ömöljön szét arany sugara Reményt adó szép . holnapunknak, Dalos kedvem most ezt akarja. Szálljon a vers, mint fehér galamb Lelkemnek kedves, halk dalával Hazám azúrkék \ ege alatt. Szálljon a dal és vigye hírül Hős népének szent akaratát, Ki megküzd, e honért emberül. Mondja meg, hogy éljen soká, Vezesse népét győzelemre, S legyen, mini volt hű is hozzá. TOROK • ELEMER <Oeslvéri egységben 1955 december 15-től kezdve a CSISZ alapfokú politikai kö­rök propagandistáira a III. tárgy magyarázatával kapcso­latosan az a feladat vár, hogy a CSlSZ-tagoknak és d fiata­loknak megmagyarázzák a né­pi demokratikus Csehszlovákia, a munkások és parasztok álla­mának lényegét és feladatát. A tárgykör gazdag tartalmá­ra való tekintettel a propagan­dista nem szorítkozhat szoro­san csakis a tantervre, hanem a magyarázatot bővítse ki. Ma­gyarázza meg a kör hallgatói­nak a legégetőbb kérdéseket, hogy a hallgatók mindent meg­értsenek. A déli járásokban, ahol ma­gyar, szlovák nemzetiségű pol­gárok élnek együtt, nagyon helyes, ha nagyobb. figyelmet szentelünk a Csehszlovákiában élő ,népek nemzetiségi kérdé­seinek. A nemzetiségi problémák kö­zött Csehszlovákiában mindig égető volt a csehek és szlová­kok közötti viszony megoldá­sa, A Csehszlovák Köztársaság a kél nemzeti kívánságára és közös akaratából, közös harc alapján keletkezett. A csehek és szlovákok igen közelálló két nemzet, természetes kapcsola­tait a közös múlt köti össze és ez a kapcsolat egyre inkább elmélyül. A Csehszlovák Köz­társaság a cseh és szlovák nemzet közös akaratából szü­letett és ezért közösen védel­mezik államukat. Ez az egység azonban nem vált a burzsoá­zia kedvére, mert a burzsoázia ebben a dolgozó nép egységét látta és veszélyeztetve érezte a kizsákmányolásra irányuló osztályérdekeket. Az első Cseh­szlovák Köztársaság idején a burzsoázia nemzetiségi gyűlöl­ködést szított a szlovák és a cseh nép, valamint a kisebbsé­gek között. Csakis a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a- mely azt az elvet követte, hogy „Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom”, érvényesítette Csehszlovákiában a nemzetek egyenjogúságának alapelvét, egyben felhívta a szlovák nép figyelmét arra a -veszedelemre, melyet a ,dudák“ nacionalizmus rejtegetett. A munkásosztály és a dolgozó nép számára mindig veszélyt jelenteitek azok a burzsoa na­cionalista nézetek, melyeket az uralkodó kapitalista osztály igyekezett terjeszteni. Az ilyen nézetek gyengítették a nép egységét, harcban a szocialista elnyomatás és kizsákmányolás éllen. A burzsoázia jelszava ez volt: „minél nagyobb a nemzetiségi gyűlölködés, annál több hasznunk van belőle". Ez­zel szemben a kommunista párt következetesen a nemzet­közi internacionalizmust hir­dette és arra tanította a töme­geket, hogy a cseh, szlovák, magyar, német és ukrajnai munkás és paraszt legnagyobb ellensége a kapitalista, a föld­birtokos és a bankár, akiknek teljesen mindegy, hogy kit zsákmányol ki. A párt kitartóan arra taní­totta a munkásosztályt, hogy egyesüljön a szociális elnyo­matás és a nemzetiségi elnyo­matás elleni harcban és alkos­sa meg a csehszlovák munkás­osztály szilárd egységét. A dolgozó nép harcát 1945-ben győzelem koronázta. Ezt a si­kert és azt, hogy népünk a kommunista párt vezetése alatt szabadon a népi demokrácia és a szocializ/nus építésének útját választhatta, csakis a hő­sies szovjet hadsereg győzel­mének köszönheti. A népi demokratikus Cseh­szlovákia megvalósítottai a köz­társaságban élő nemzetek egyenjogúságát. Ezt az egyen­jogúságot a Május 9-i alkot­mány biztosítja. egyidejűleg lényegesen emelke­dett a dolgozók életszínvonala. Ezeket a sikereket azért említ­jük meg, mert nemcsak a cseh és szlovák dolgozók áldozatos munkájának az. eredménye, ha­nem ehhez a sikerhez hazánk más nemzetiségű dolgozói is hozzájárultak. Köztársaságunk megerősítése céljából nemzeteink és nemze­tiségeink egyenjogúsága érde­kében pártunk és kormányunk megoldotta a magyar és ukrán nemzetiségű polgárok életének problémáit és gondoskodik sza­bad fejlődésükről. Köztársasá­gunk törvényei biztosítják, hogy különböző nemzetiségű dolgozóink teljes mértékben ér­vényesüljenek úgy a politikai, mint a gazdasági és kulturális életben. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a köztársa­A fiatalok az oktatási évben minden percet kihasználnak, hogy gyarapítsák tudásukat. Alaposan készülnek, sokat olvasnak és megvitatják az anyagot. Pártunk és kormányunk nem állt meg a nemzetiségek politi­kai egyenjogosításúnak útján. A párt a marxizmus-leniniz- mus elveiből kiindulva azt tar­totta, hogy a teljes egyenjogo- sultságot csak akkor érhetjük el, ha biztosítjuk a különböző nemzetiségek gazdasági és kul­turális egymjogosultságát. A kérdés megoldását sikeresen előmozdította Szlovákia iparo­sítása, a tudomány és kultúra támogatása. Hiszen a felsza­badulásunk óta eltelt tíz év alatt dolgozóink közös erejé­ből nemzetgazdaságunk felépí­tésében sokkal többet értünk el, mint a kapitalista rendszer­ben 150 év alatt. Ipari terme­lésünk az 1937-es évvel szem­ben két és félszer növekedett, Szlovákiában pedig négy és félszer. A szocializáció a me­zőgazdaságban is nagy lépés­ben halad előre. 1949 óta a CSKP IX. kongresszusa utáni időszakban a Szovjetunió és a cseh munkásosztály testvéri se­gítségével száz és száz üze­met, duzzasztógátakat, vízierő- műveket, utakat, vasutakat, is­kolákat, kulturközpontokai. sportlereket építettünk. A leg­nagyobb fellendülést a nehéz iparban értük el. Az ipar és nemzet gazdaságunk fellendü­lése hazánk önállóságának a legnagyobb biztosítéka Ezzel súg legmagasabb törvényhozó szervébe 21 magyar nemzetisé­gű képviselőt választottak. Ezer és ezer magyar nemzetiségű képviselőt választottak a kerü­leti, járási és a helyi nemzeti bizottságokba is. A fiatalok so­raiból száz és száz CSISZ ta­got választoltak a CSISZ köz­ponti, ' kerületi és járási veze­tőségeibe. A magyar polgárok és a fiatalok lelkesen bekap­csolódnak a szocializmus épí­tésébe. mert köztársaságunkban hazára és otthonra találtak, tisztában vannak azzal, hogy csakis közös munkával építhe­tik fel saját boldog otthonukat és a többi dolgozó boldog éle­tét. Ezt bizonyítják az EFSZ- ek építésében, és a mezőgazda- sági termelésben elért eredmé­nyek. Ezt az érdemdús munkát kormányunk minden évben megjutalmazza és nemzetiségre való tekintet nélkül sok ma­gyar nemzetiségű dolgozót tűntet ki. így például Sziget Mária CSISZ tagot a „Béke“ díjjal is kitüntették, a csalló­közcsütörtöki Ferdics József traktoristát, Török József kő­művest, Egri Viktor írót is ki­tüntetésben részesítették. A déli járásokban sok CSISZ funkcionáriust az elért munka­eredményekért és a CSISZ-ben végzett név élőmunkáért a CSISZ KB tiszteletben Fucsik és Jilemnicky jelvényével tün­tették ki. Az egyenjogúság kulturális téren is érvényesül, ezt bizo­nyítja a nyolcéves magyar is­kolák száma is. 1954-ben a 122 magyar iskolát 35.982 ta­nuló látogatta. A München előtti köztársaság idején ma­gyar ipariskolák és mezőgaz­dasági iskolák nem léteztek. Most országunk területén 7 magyar szakiskola és több al­sófokú magyar mezőgazdasági iskola van. Komáromban meg­nyílt a magyar színház, ma­gyar nemzetiségű polgáraink a magyar sajtótermékeket olvas­hatják, van magyar könyvkiadó vállalat is és a csehszlovák rádió keretén belül magyar adás is van. A magyar dolgo­zók kulturális fellendüléséről a Csemadok kulturális egyesület gondoskodik, amely nagy álla­mi. segélyben részesül. A fia­talok az egyesületben élénk tevékenységet fejtenek ki. Ma­gyar és ukrán polgáraink is osztoznak a népi demokratikus rendszer nyújtotta előnyökön. « * * Az ifjúság nevelésében így tehát a CSISZ politikai körei­ben , is teljes egészében vilá­gítsunk rá arra, hogy pártunk és kormányunk milyen helye­sen oldja meg hazánkban a nemzetiségi kérdést, hogy dol­gozóink számára valóban biz­tosítja nemzetiségi egyenjogo- suliságukat. Hazánk népei egyforma jo­gokat élveznek. Ezért helytelen a más nemzetiség mellőzése, lebecsülése és a gyűlölködés semmiesetre sem egyezteifiptő össze a CSISZ tagokkal és az öntudatos polgárokkal. A közös cél érdekében harc­ban a burzsoá nacionalizmus­sal nem azt kell előtérbe he­lyezni, ami a szlovák és ma­gyar nemzetiségű polgárainkat szétválasztotta, — mert az csak az uralkodó osztály érdekében történt, — hanem azt ami for­radalmi múltúnkban, karcban a szebb jövőért összeköt. HAUSKA ALEXANDER Szeretettel emlékezünk meg Sztálin elvtársról, születésének 76-ik évfordulója alkalmából, aki Leninnel együtt acélke­ménnyé edzette a bolsevik pár­tot. O volt az, aki, Leninnel együtt a világtörténelmi jelen­tőségű Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom élén állott, mely a kapitalizmus és impe­rializmus világrendszerén az első mély, széles rést okozta, és a világ egyhatodának dol­gozó népét felszabadította a kapitalista járom alól. Sztálin volt az, aki Leninnel együtt megszervezte a polgárháború és az imperialista intervenció ne­héz napjaiban az ellenforradal­mi és intervenciós hadseregek vereségét és ezzel biztosította a dolgozók októberi győzelmét. Sztálin volt az, aki elindí­totta a Szovjetunió hatalmas iparosítását, a paraszti dolgo­zók' tízmilliós tömegének be­kapcsolását a kollektív gazdál­kodásba és aki a gazdasági- lag elmaradt agrárországot, hatalmas a legkorszerűbb ipar­ral és nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkező szocialista nagyhatalommá formálta. ő volt az, akinek vezetésével a szovjet hadsereg megmentette az emberiséget a fasiszta rab­szolgaságtól, Európa és Ázsia sok nemzetét felszabadította és lehetővé tette nekik az urak és kizsákmányolok nélküli új, sza­bad életet. Sztálin volt az, aki a szo­cializmus éoítésének több mint nyolcszázmilliós hatalmas tömbje élén állott, akinek neve jelképpé vált minden jóakara- tú ember számára, mindazok számára, akik a békéért és a boldogabb életért harcolnak. Harcokban született „Az ifjúságot a Szovjet­unió köztársaságunk sza­badságának és függetlensé­gének oltalmazój'i iránti szeretetre kell nevelni”. (A CSISZ alapszabályaiból) A barátság nagy és jó dolog. Az igazi jelentőségét csak ak­kor fogjuk fel, amikor nehéz helyzetbe kerültünk. Csak ak­kor ismerjük fel a barátság erejét és tartósságát. Az a ba­rátság, amely a háború tüzében edződött meg, melyet a közö­sen kiontott vér pecsételt meg, örök és nem lehet megszegni. A Szovjetunió és Csehszlová­kia között is ilyen barátság áll fenn. Ján Nálepka, azt a fela­datot kapta, hogy Ovrucs, ukrajnai város bevételénél le­gyen a szovjet partizánok se­gítségére. A város vasútállomá­sát, melyet el kellett foglalni egy teljes zászlóalj tartotta kézen, Ján Nálepka énekszóval indult elvtársaival együtt az ütközetbe és a súlyos harcok­ban elesett. Életét áldozta fel harcban az ellenség ellen és hozzájárult a fasizmus feletti győzelemhez. A 19 éves Anna Ivanovna Szergejeva .hadnagy, nyolcvan- ezer elvtárssal együtt Duklánál áldozta fel életét, sokan pedig a Csehszlovák Köztársaság te­rületén haltak meg, hogy ha­zánk ifjúsága boldog életet él­hessen, a slatinai pionírok sok­csöves kukoricát termeljenek, Elena Bacová legyen a repülő­nap hőse, Otto Skala legyen a második legjobb kombájnista és köztársaságunk gyermekei örökké csak mosolyogjanak. Azok a nagy áldozatok, me­lyeket a szovjet nép a mi fel- szabadulásunkért hozott, a Szovjetunió iránti végtelen sze­retetre és hűségre köteleznek. Űj rendszert felépíteni nem olyan egyszerű. A szocializmus felépítésének története a Szov­jetunióban arra tanit bennün­ket, hogy óriási akadályokat kellett a szovjet népnek le­győzni, hány munkahősnek kel­lett születni, hogy hazájukban felépítsék a szocializmust. Mennyivel könnyebb már a mi harcunk, amikor előttünk áll a mintakép,, amikor olyan készséges segítőtársunk és ta­nácsadónk van, mint a Szovjet­unió. Mi már tudjuk, hogy £ falu szocializálását csakis a kji* zös gazdálkodás útján valósig hatjuk meg és a munka term* lékenység emelése attól függ, hogy mennyire érvényesítjük az önálló elszámolási rendszert, a bányákban mennyire használ­juk ki a Donbasz kombájnt, hogyan biztosítsuk a sztahano­vista iskolák és az alapfokú technikai iskolák látogatását. Mi már azt is tudjuk, hogy mi­képpen használjuk fel az atom­energiát, hiszen a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátja az atom villamosmúvek legfonto­sabb berendezését. A szovjet tapasztalatok, melyekhez a szov­jet küldöttségek a szovjet iro­dalom és filmek útján jutunk, nélkülözhetetlen forrásunk és irányadónk mindennapi mun­kánkban. ! A mi mindennapi életünk, békés építő munkában telik. Nem is tudatosítjuk kellőkép­pen, hogy mindezt a Szovjet­unió kitartó és szívós munkájá­nak köszönhetjük és a Szovjet­unió érdeme, hogy a nemzetek között enyhül a feszültség és a békeszerető emberek bátran néznek a jövő elé. Az imperialisták igyekezete, hogy új háborút indítsanak tel­jesen hiábavaló, a cseh éa szlo­vák gyárosok és földbirtokosok hiába igyekeznek idegen urak­nak eladni a mi népi demokra­tikus országunkat. Ez mér so­hase sikerül nekik, mert őrt áll a mi népünk, a népi had regünk és oltalmazónk, a nagy Szovjetunió. Népünk és ifjúságunk mély­ségesen szereti a Szovjetuniót. Ez a szövetség nehéz harcok­ban született és napról napra jobban elmélyül és megszilár­dul. A Szovjetunió iránti sze­retetünk megnyilvánul az ele­sett szovjet katonák sírjára he­lyezett friss virágokban, a Szovjetunió megrendeléseinek idő előtti teljesítésében, abban az igyekezetben, hogy meg aka­runk tanulni oroszul, alkalmaz­ni akarjuk a leghaladóbb szov­jet tapasztalatokat, a szovjet Komszomol nyomdokain igyek­szünk haladni, látni és ismerni akarjuk a Szovjetuniót és ná­lunk is fel akarjuk építeni a kommunizmust.

Next

/
Thumbnails
Contents