Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-10 / 49. szám

Í935. december 10. ? •Tt-qgitite: ft NE HARAGUDJ habjaiddal Játsza­dozó folyócska, de nálunk ilyen idők járják. Megerősödtünk, okosabbak let­tünk, túljártunk az eszeden. Tőled nagyobb vízóriásokat is megfékeztünk. Rád is gondoltunk, tervbe vettünk, de sürgősebb teendőink miatt csak most került rád a sor. Ej, nem sokáig fogsz már rakoncátlankodnil Hosszú idők óla kígyóként tekeregtél, ki-kí- rándultát mezeinkre, de most már zsi- nóregyenesen fogsz folyni és te fogsz nekünk engedelmeskedni, nem pedig mi. neked. Varga mérnök és munka­társai megtalálták az orvosságot, amely megnyugtat téged. Eligazítjuk kanyargós medredet, gátak közé szo­rítunk és mindkettőtöket — Zsitva és Nitra — csatornával kötünk össze, amely szabályozni fogja vizeteket, hogy soha többé kárt ne tehessetek s haszontalanul el ne árasszátok föld­jeinket. BECSAPTAK BENNÜNKET Adíok? Adunk! Miért ne adnánk? Hiszen a szabályozás hasznos dolog, meg­Egy levél Mi a zsélyi mezőgazda,sági iskola növendékei nagy odaadással és lelki­ismerettel végeztük el az őszi »un­kákat. Az őszi munkákban a betakarítás folyamán versenyt indítottunk az osz­tályok, a csapatok, valamint az egyé­nek között. A verseny most ér véget, mivel már elvégeztük a begyűjtést. Megtörtént a kiértékelés is. Az A. osztály győzött, ők lettek az elsők. A legjobb csapatnak az 5-ös csapatot ismerték el, melynek vezetője Nagy Mária volt, aki odaadöan dolgozott es mindent megtett azért, hogy az ő csapata legyen az első. Az egyéni ver­senyben Nagy Dezső nyerte el a leg­jobb munkás címet és a vándorzász­lót. A vándorzószlót a győztesek névso­rával együtt a folyosón helyeztük el. Fiatal szervezetünk vezetősége nagy gondot fordít a tanulók szakmai és politikai tudásának fejlesztésére. Az olvasókörben Gorkij „Az anya’’ eirtvü könyvét olvassuk. Huszonegyen ké­szülünk a Fuc.sík-jelvény megszerzé­menfi földünket és javítja minőségét. A surányt járás parasztjai 300-tól 600 pengőig fizettek Horthy hivatalainak. Ezek váltig ígérgették, hogy megféke­zik a csintalan folyót, amely 4.000 hektáron pusztította a termést. A pa­rasztok a szabályozásra, a hivatalok meg a pénzre gondolták. A Zsitva pariján gátak helyett földhányások, árkok keletkeztek. A parasztoktól ki­csikart pénzen építették, hogy meg­mentsék rothadó rendszerüket a szov­jet hadsereggel szemben. Becsapták a népet és elmenekültek. A Zsitva to­vábbra Is elárasztotta időnként a Szántókat, a réteket sőt még a kerte­ket és a házakat is veszélyeztette már. Hogy is jöhettünk arra a gondolat­ra, hogy Ilyen pinznélktlli, oktalan koldusok megvalósíthatnának ekkora építkezést?... — áikoxódtak a becsa­pott parasztok és keserűen nézték elárasztott földjeiket. így volt ez a Zsitva völgyében 1939-ben, 1943-ban, meg 1947-ben te. Amikor a Zsitva betónhídja mellett Udvardon felépítették a fabarakkokat és az országúiról hatalmas gépek ereszkedtek a Zsitva partjára, minden­ki tudta, mi fog itt épülni. Eljöttek és munkához láttak. Nem kérdezték a parasztoktól: Adtok? November 3-án e hideg szét bele­kapott a magas rúdon lengő három zászlóba és megkezdődött a mű épí­tése. A Zsitva bal partján W0 brigd- das és 70 munkás kezdte meg a gát építését. A ZSITVA PARTJÁN Az építkezés vezetője, Svacara elv­társ megáll a hídon, a csendes folyó jeleit, megjelöli a báger helyét s meg­indul az épülő gát felé. Arckifejezése örömet árul el. minden nap több a gép és az ember-brigddos. — Szinte váratlanul történt kez­di mesélni — november harmadikén kezdtük s nézzék, a bal pari gátjá­nak körvonalai már rajzolódnak. A brigádosok özönlenek, az embereknek jó ételt és meleg hrhht Ml biztosí­tani... — Kinyújtott kefe trdtmdfmn hemzsegnek az emberek, zakatolnak a gépek. A gumikerekeken mozgó bá­ger előtt megáll. Gyártotta: Katinylni ekszkavátorgyár, tehát szovjet gyárt­mány. — Hogy a gumikerekek be ne süp­pedjenek, új módszert próbálunk ki. A kerekek alá matracot teszünk. Az új módszer lényege abban áll, hogy a kerekek előre történő mozgásukkal maguk előtt tolják a Jaalátéteket s a gép igy sohasem süppedhet be. — A mostani munkaszakaszunk 12 kilométer hosszú, Vlkanovtól Udvar- dón keresztül Besenyőig terjed. Mind a két oldalon egyenes gátak tesz­nek, amelyeket befüvesílünk. s a külső lejtőt beültetjük gyümölcsfákkal. A régi meder mentén meghagyjak a Iá­kat, sőt újabb fűzfacsemetéket ülte­tünk. Olyan lesz, mint a kert. Kissé lejebb a Zsitva és a Niira csak üt kilométerre vannak egymás­tól. A tavaszi árvizek idején a hét folyó vize egyetlen tengert alkotóéi, 7.000 hektár területet öntött el. A szabályozás elöli ezen a területen 13 millió korona értékű termény ter­meit. A szabályozás után a termények mennyisége 9 millió korona értékkel emelkedik. Megteremtődnek az öntö­zés előfeltételei, A két folyót össze­kötő csatorna egyben a vízetosztó szerepéi fogja betölteni. A Zsitva ta­vasszal előbb éledezik, mint a Nitra. Ezért a csatornán át a Nitrába ve­zetjük a felesleges vízmennyiséget. Amikor a Zsitva leapad és a Nitra áradni kezd, akkor ennek felesleges vizét vezetjük át a Zsitva medrébe. A novemberi szél süvöltve száguld a fejek felett és a Zsitvát szemlél­jük. Vize nyugodt, csendes. Négy napja leapadt. A felszíne szinte moz­dulatlan, egyetlen hullám sem töri meg. •— Nos, melyik irányba folyik? ^ kérdezi Svacara huncutkásan, moso­lyogva. Forgolódunk, nézelődünk és csak sejtjük, melyik a folyás iránya, A víz mozdulatlannak tűnik, akárcsak a tó felszíne. Nem fairt Ifid el sere. BÁRÁNY! SÁRA A legjobb állattenyésztők találkozóján mindjárt a vita elején egy fiatalasszony lépett az emelvényre. Maga­biztosan szétnézett a terem­ben, és szavai bátran csendül­tek a padsorok felett. — A kerületi mezőgazdasá­gi kísérleti állomás VíglaShoz tartozó pstrusani gazdaság­ban dolgozom mint fejönő. Már az elmúlt 1954-es évben is tizenhárom tehenet gondoz­tam. A terv szerint 44 810 li­ter tejet kellett volna kifejnem egy év alatt. Ez 9.24 liter darabonkénti napi átlagot je­lentett. Munkámat becsülete­sen végeztem. Hogy tervemet sikerült túlteljesítenem, ebben döntő része volt annak, hogy jól előkészítettük a takar­mányt, hogy elegendő sava­nyú takarmányt, répát, síl^t adtunk a fejősöknek és hogy Malinyinova módszere szerint dolgoztunk. Átível nálunk élénk szocia­lista munkaverseny folyik, me­lyet havonta kiértékelünk, az évvégi kiértékelésnél engem is kitüntetésre javasoltak. Az 1955-ös évet azzal az erős elhatározással kezdtem; hogy még szebb eredményt akarok elérni. Az első félév­ben, 32 923 liter tejet fejtem a tizenhárom tehéntől. Ez azt jelentette, hogy elértem a 13.55 liter darabonkénti napi átlagot. A legmagasabb átla­got, 14.24 litert darabonként naponta, az áprilisi hónapban értem el. Az első félévi terv­teljesítés kiértékelése után nagy öröm ért, mikor meg­tudtam, hogy a Szovjetunióba es­küidének tanulmányútra. A Moszkvában eltöltött napokat sohasem felejtem el. Alkal­mam volt elbeszélgetni több kiváló szovjet fejőnővel, akik­től sok hasznos és jó taná­csot kaptam. Hazatérve még nagyobb kedvvel kezdtem munkához, mert világosan lát­tam, hogy van miért küzde­ni. A taps felharsant, majd el­ült, a szó is elszállt, csak a néhány papírra vetett szám maradt meg, de azt hiszem, ezek a számok elég meggyő­zően beszélnek. Hozzátok szól­nak, fiatal fejők, állatgondo­zók! Kövessétek Emília Kuli- chová példáját: váljatok ki­váló állatgondozókká! s s N — A brigádosok? Meg kell őket dicsérnem. Képzeljék csak el, vala­melyik nap csupa apróság érkezeit ide. diákok valahonnan Érsekújvárból. Mit fognak ezek itt csinálni? — tet­tem fel magamban a kérdést. De bi­zony tévedtem. A nyolc óra alatt egy személy munkájúnak értéke kitett száz koronát. Ha leszámoljuk a napi élel­met, ló koronát, akkor megkapjuk a végeredményt: egy brigádos 85 koro­na értékű munkát végzett. Nagyon szép teljesítmény. Még az idősebbe­ket is ieföziék. S ez olyan, tény, amely büszkeség­gel tölti el az embert. A nagy m& még csak most van születőben s már-f is dicsérik a fiatalokat. Dekát így is keilt A nemzeti építkezés a fiatalok müve is. A barakk előtti rúd egyikén ugyanolyan zászló leng, mint amilyet az Ifjúsági Vasútvonalon és az Ifjú­sági Duzzasztó gáton láttunk... A színe kék, közepén a három betűből álló jelvény ékeskedik. S a gáton végig fiatalok dolgoznak. A nemzeti építkezés a Zsitva, és nemsokára a Niira partján is, elsősorban az ö mű­vük. Az 5 jövőjük épül itt. Ha nem is énekelnek , róluk énekel a csípős novemberi szél és rájuk gondol az a szövetkezeti tag is. aki kocsijával las­san áthalad a hídon, —z— Az' elmútt napokban találkoztak Besztercebányán Szlovákia legjobb ál­lattenyésztői. A találkozó résztvevői a második nap meglátogatták a Královi EFSZ-et, ahol a szövetkezet elnöke Kovácik elvtárs készségesen válaszolt a látogatók minden kérdésére. Külö­nösen nagy érdeklődést tanúsítottak a látogatók a szövetkezet állatállomá­nya iránt. Az állatgondozók büszkén hangsúlyozták, hogy a szövetkezet fő jöyedehnét az állatállományból merí­tik. A munkaegység érték« 3f> korona, de számításuk szerint dz év végéig még néhány koronával emelkedni fog ez a szám. Képünkön Bárány Zoltán, a perini szövetkezet fiatal zootechnikusa, nagy érdeklődéssel nézegeti az elválasztott borjúkat. Náluk még nem alkalmazzák a hideg borjúnevelést, de a látottak során megígérte, hogy a jövő év fo­lyamán már a perini szövetkezetben is így nevelik majd a borjúkat. folyók kiegyenesednek JEGYZETEK a CSISZ érsekújvári járási konferenciájáról Bevezetőül el kelt mondanom, hagy ez a konferencia semmiben sem ma­radt el a többi járási ikonterencia mö­gött, sőt talán többet adott a jelen­lévőknek — rajtuk keresztül az egész járás ifjúságának — mint bármelyik csallóközi járás konferenciája. Ezt azért merem állítani, mert a felszóla­lók nemcsak felsorolták az elért ered­ményeket ős hiányosságokat, bár ezzel is hiteles képet nyújtottak volna éle­tükről, hanem keresték a kivezető utat is. Ha egyesek helytelenül is vá­dolták személyeket, szerveket vagy szervezeteket, melyek szerintük a fej­lődés gátlói, még ezt sem róhatjuk fel véteknek a tizenhét-tizennyolcéves felszólalóknak, mert hiszen a jobblét elérésének kialakításának ösztöne késztette őket a bírálatra. Az egyes falusi-üzemi- és iskolai szervezetek munkájúról igazán az elis­merés hangján kell szólnom. Sajnos nem tehetjük ezt, ha a járási veze­tőség munkájáról akarunk beszélni. A járási vezetőségnek csak néhány tagja dolgozik. A meglevő hiányosságokat főleg ezzel lehet magyarázni. INTŐ JEL „A fiatalok Tardoskedden, Udvardon olyan kevesen járnak a néppel való beszélgetésekre, a nyilvános pártgyü- lésekre, hogy nagyítóval kell keresni őket a tömegben". Vajon miért? Erre is feleletet kapunk. A járásban a fiata­lok nagyobb része nincs szervezve. Ha még jobban megnézzük, azt látjuk, hogy a szervezettek döntő többségét diákok alkotják. Kevés a parasztfidtal, ez pedig nagy hiba. Udvardon még ma som tudják, hogy az év elején szám- bavett 250 CSISZ-tag közül ma 180 avagy csak 90 tagjuk van-e. Lehat itten beszélni szervezeti munkáról, kampányokról és politikai iskolázás­ról? Egyelőre még nem, de ha a ka­tonaság tői hazatért elvtársak kezükbe veszik a szervezőt vezetését és a ta­nítók nem elégednek meg azzal, hogy van egy jó tmiítói CSISZ-szervezetü'k, hanem segíteni fognak a falusi fiata­loknak is, akkor újból talpraáll a szervezel. Tardoskedden annyival jobb a hely­zet, hogy a szervezet vezetősége már tudja, hogy mit kell cselekedni: be­vonják a hazatérő katonákat s főfela­datuknak tartják a tagtoborzást. RENDES ÉS RENDETLEN TAGOK így mondta a fűn küldött, s még jőné'hánysn bizonyították, hogy a ren­detlenekből igen sok van, pedig ezek csak szégyent hoznak a rendes CSISZ- tagokra. Igazuk van. Talán még gyen­gén is Ítéltek, mert az, hogy Fürön tömve van a kocsma és üres a kul- túrház, hogy Tardoskedden a kocsmá­ban kártyáznak és verekednek a fia­talok, hogy a koltai CSISZ-szervezet elnöke nem vonulhatott be katonának, mert előbb büntetését kell letöltenie, azt bizonyltja, hogy a nevelés kérdé­sét messze a termelési kérdések mögé helyezték, sót egyes falvakban erről végképp megfeledkeztek. A helyi szer­vezetek vezetői megelégedtek a pusz­ta megállapítással, hogy ez rendes tag, mért eljár a gyűlésekre, ez pedig rendetlen, mert kártyázik és iszik. Persze nem tettek semmit sem azért, hogy az illető abbahagyja a kártyá­zást és elhagyja az ivást. Bár tagad­hatatlan, hogy rendesekre és rendet­lenekre is fel lehetne osztani az ifjú­ság tömegét, de nem szabad elfeledni azt sem, hogy ezekből a rendetlenek­ből is rendeseket kell nevelni, éppen ez az Ifjúsági Szövetség feladata, te­hát minden jó CSISZ-tag feladata is. Nem könnyű, de nem is teljesíthetet­len feladat ez. Ezt bizonyltja Dudás elvtársnö felszólalása Is. A csehi szer­vezetben ma már örömmel mennek a fiatalok a gyűlésekre és részt vesznek minden munkában. Nincsen verekedés, dulakodás, kocsmázás, helyes a fiúk és leányok közötti viszony, megértik egymást, közösen szórakoznak szabad idejükben. Persze, hogy ez minden faluban így legyen, ahhoz szükséges, hogy legyen egy helyiség, amit a fiatalok maguké­nak mondhatnák, ahová esténként, vasárnaponként összejöhetnek, ahol helyet kap a ping-pong asztal és a gramafon is. Ahol ez a szoba meg van, ott vasárnap délutánonként már nincsen tömve a kocsma fiatalokkal, s ha még vannak is ott egynéhány an. azok is lassan elandalognak onnan, mert hiszen a kocsmába nem mennek a falusi lányok, de a falu másik végén lévő ifjúsági otthonba szívósén elmen­nek szórakozni. Kétségtelen, hogy a lányok jelenléte idővel minden fiút, még a legmegrögzöttebb kocsmázót is idevonja. Ha ez megtörténik, akkor már a közösség feladata lesz, hogy hasson ezekre a fiatalokra és nevelje Ókét. Az új járási vezetőségnek a falusi helyi nemzeti bizottságok segítségével minden faluban egy szobát kell sze­rezni a fiatalok részére. Azokban a falvakban, ahol nincsen kulturház, az ifjúsági otthon megteremtése lesz az előfeltétel arra, hogy a kocsmától el­vonjuk az ifjúságot, hogy minden ifjú rendes, jó CSISZ-taggd váljon. KÖVETENDŐ PÉLDA „A legjobb propagandisták közé tar­tozik Pintér Vilmos tanító, aki a ka- mocsai alapszervezetben vezette a politikai iskolázást“. Nem véletlen hát, hogy a kamocsai alapszervezet ma oklevelet kapott és a járás legjobb falusi szervezete. Nem akarom azt mondani, hogy minden arodmény tisztán Pintér eivtárs érdé-! me, de hogy a nagyobb rész őt illeti, azt még letagadni sem lehetne. Már több mint egy éve, mikor Kamocsára került. A szervezet akkor csak a pa­píron létezett s néhány hőnap múlva az új tanító a falusi fiatalok barátja lett. Mindenkihez volt néhány jó sza­va, kérdése, s ha tudott, segített. A politikai iskolázás, a színjátszó kör megalakítása mellett, a brigádmunká­ról sem feledkeztek el. Felvették a versenyt Szlmövel és lassan az élre kerültek. Persze Kamoncsán ma ts az k a fiatalok vannak, akik egy évvel eze­lőtt voltak, de valójában mégis má­sokká lettek. Egy jó vezető összefog­ta őket, utat mutatott nekik, s ők hallgattak a jó szóra, tanultak, ezért tudtak elérni ilyen eredményt. Az ifjúság szakmai és politikai tu­dásának növelése döntő jelentőségű. Éneikül nem képzelhető el előbbreju- tásunk. A CSISZ-szervezet azt kívánja a fiatal falusi tanítóktól, hogy ennek az előrehaladásnak motorjaivá •-'áljá­nak. A tanítók nevelési feladatai nem korlátozódhatnak az iskola padjai kö­zé, látniuk kell a falut, és szoros kapcsolatot kell fenntartaniok a falusi fiatalsággal. Ők tehetnek a legtöbbet azért, hogy a faluban felnövekedő új nemzedék valóban szocialista szellem­ben nevelkedjen, magáénak érezze és vallja a közöst. A falusi tanítók csak akkor teljesítik küldetésüket, ha nem­csak a pionírok, hanem az iskolán kí­vüli ifjúság és az egész falu tanítóivá, nevelőivé válnak.; CS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents