Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-03 / 48. szám

1955. december 3. 7 A mostec-vidéki moravsi tizenhat tagból álló szlová­kiai brigádot a CSISZ KB. a Komszomol vörös zászlajá­val tüntette ki. A brigád el­határozta, hogy végleg a határvidéken marad. hogy clSvh A z állatni gazdaság kultúrtermé- zj ben víg élet folyik. Szól a zene és a fiatalok vidám táncot járnak. Üjabb és újabb vendégek érkeznek, a mosii járás ifjúsági brigáclaiból rnesz- sZé vidékről is eljöttek, hogy a mo­ravsi CSISZ brigádnak gratuláljanak a legmagasabb kiíüntelésHez. amely a határvidéken dolgozó brigádokul ér­heti, a Komszofnol vörös zászlajához. Az itteniét: jól tudják, hagy a láto­gatók komoly vei&lutáfSak és ha to­vábbra is meg akarják tartani a Kom­szomol zász'jf, akkor bizony alapo­san kell dolgozni, mert. a 'vendégek eltökélt szándékkal beszéltek arról, a jövőben is harcolni, fognak az ihhségért. Bizony a legtöbben egy kicsit irigykedve nézték ezt az isme­retien tizenhat tagú csoportot, amely elvitte a zászlót, a mosteci vidék leg­jobbjai, a bylaniak, a hornzlukaiak és a többi, kerület legjobb brigádjai elöl. De vajon hogy is történi, miért is kapta meg a moravsi brigád a zász­lót? Ragyogó nyári nap volt. amibor Morat’esbe, ebbe a határszéli falucs­kába tizenhat, tagú fiúkból és leányok­ból álló Vígan daloló csoport érke­zett, valahonnan a Dunamenti termé­keny síkságról, hogy megmutassák erejüket, erős akaratukat, és ezt a kopár határmenti. vidéket termékennyé változtassák. Azzal az elhatározással jöttek Ide. hogy mimten erejüket latba vetik, megművelik a parlagon heverő földet, hogy minél több búzát, burgo­Inczecly Bözsi munka közben nyát, cukorrépát termeljenek, minél több sertést hizlalhassanak. Ez volt a céljuk, csakhogy a meg-1 valósítás még messze járt tőlük ,4 föld várta a gazdát, az érett kalászok vártuk az öntözőgépekre, a burgonya és a répa várta, hogy meg kapód fák. Mindjárt megérkezésük után alighogy összetákolták az ablakrámákat, üve­get teltek belé, rendbehozták a hábo- rúrongálta háztetőt., máris előhozták a géneket, megjavították, kimentek a földekre, hogy behordják a házát és u többi gabonát. Alig fejezték be az egyik munkát, máris várta őket a másik. Hajnaltól szürkületig hajtották a gyorsjáratú lovakat a terjedelmes krumpliföldeken. Az a néhány fiatal RÖVIDEN a szovjet mpzoz azdat saaro GEK megelőzésére most azzal kísér­leteznek, hogy anyavért fecskendez­nek a borjuk bőre alá. A coliparaíi- fus OS, ragályos gyomor és bélmeg- betegcdéseknél ezzel a módszerrel ed­dig már igen szép eredményeket ér­tek el. Különösen az olyan esetekben, amikor az anyateheneket előzőleg már paratlfusz ellen beoltották. C. I.UKINOV. a sztovropnlszki Ki- j rov gabona szóihoz mechanikusa ha- j sonló gépet szerkesztett mint amilye- | neket háziasszonyaink a háztartásban j a hús darálására használnak. A siló- í zott kukoricaszárat a gép segítségével j megdarálja és igen jóízű eledelt nyer , belőle. Eddig igen sok silózott kuko- j rícaszár ment tőnkre, mert a malacok ! és a baromfi nem szerette a fás ku- ■ koricaszárat, így viszont feldarálva 1 jóízűen elfogyasztják. k'z 1,880 óra alatt több mint t,400 métermázsa burgonyát szedett össze. A huszonegy hektár föld gazdag ter­mést hozott. Akkor kezdődött meg a verseny is. Valahogy egészen magá­tól indult el a dolog. Mindenki meg akarta mutatni saját erejét és be akarta bizonyítani képességeit. A harmincöt hektár legelőről gyorsan a padlásra került a széna. Dolgoztak, a munka haladt előre s ők nem is igen törődtek a környékbeli brigádok­kal Elfelejtették, hogy a mosti já­rásban rajtuk kívül még kilenc bri­gád van! Egy szép nap eljutott hozzájuk a hír, hogy a CSISZ járási vezetősége kiértékelte a határvidéki brigádok munkájút, és a szomszédos hljtahi brigád győzött. A harminc. bylahi CSÍSZ-tag dolgozott olyan jól, mint a moravsi brigád, sőt még előnyük is volt. Ezt jól látta a járást vezetőség is. Betartották a tábori rendet, figyel­met szenteltek a CSISZ-tagok szerve­zeti tevékenységének és arról is gon- doskodták, hogy a fiatatok hasznosan töltsék el szabad idejükét. Mórav esen erre az apró, de mégis nagyon fontos dolgokra nem gondoltak. Pinke elvtárs, a politikai vezető, egy napon bement a járási szék­helyre. Be akarta bizonyítani a CSISZ járási vezetőségének, hogy a mora- vesiek mégsem érdemlik meg az Utol­só helyet. — Ismerjük mi jót a brigádotokat. Mindent jól tudunk. XagyOn megbe­csüljük az elért eredményeteket, de tudod-e, hogy a többi brigádjaink nemcsak termelnek, hanem nevelnek is... Es li a nevelésről valahogy megfeledkeztek. — Elismerem. De majd meglátjátok ... a mi brigádunk még nem mondta ki ■ az utolsó szót — s ezzel Elnke elvtárs elbúcsúzott a járási vezetőség­től. Ez még október elején történt. A CSISZ járási vezetőségének tagjai ké­sőbb felkeresték a brigádot és bizony nagyon meglepődtek. A mordvsi bri­gád mindamellett, hogy a termelés­ben kitűnő teljesítményt mutatott fel (teljesítették a határmenti brigádok járási versenyének pontjait) ~ időbeh küldték a heti kiértékeléseket a látás­nak s megkezdődött az örömteli szer­vezeti élet is. A tábori rendszabályok értelmében mindennap kiértékelték a tagok mun­káját, törődtek az olvasókörökkel, so­kat beszélgettek könyvekről és azok igen jótékony hatást gyakoroltak a brig&dosokra. Dudás elvtárs, a bri- gáavezető és felesége Dudás Marian­na szinte szülői gondoskodásban ré­szesítették a 16—18 éves munkatár­saikat, akik a határvidéki földeken igaz emberekké érlelődtek. Az Őszi estéken nap-nap után meg­beszélték munkájukat. Sokat vitatkoz­tak, s minden törekvésük arra össz­pontosult, hogy a jövő évre gazdag termést biztosítsanak, eleget tegyenek vállalt feladatuknak, jól megműveljék a parlagon heverő földeket. A mun­kától megkeményedett gyermekkezek­ben lassan megjelentek az első szov­jet tapasztalatokról szóló könyvek. A Szovjetunióban elért magas termés­hozamokról olvasgattak. Az állatgon­dozókat főleg az érdekelte, hogy a Szovjetunióban miképpen nevették a sértések napi súlygyarapodását. Közö­sen megvitatták az agrotechnika alap- elveit, foglalkoztak a müírágijaszórás, a szántás, vetés, kérdéseivel s még aszal is. hőgy miképpen kell előkészí­teni a földet a kapás növények és a konyhakerti vetemények alá. Sokan közülük különböiő tanfolyamokra is jelentkeztek, melyeket a CSISZ járási vezetősége rendez a téli hónapokban. Kapról-napra, erősödött bennük egy ki nem mondott gondolat, mely végre erős elhaiározássá érett, — itt mara­dunk végleg, a határvidéken, itt ala­pítunk magunknak új otthont. A tizen­hat fiatal hazafi elhatározását tolmá­csolta a CSISZ járási vezetőségének. A Vezetőség, amely már eddig ts élénk figyelemmel kísérte a brigád életét, őrölt az elhatározásnak, ötömiik akkor érett igazán naggyá, mikor megtud­ták a hírt, hogy a CSISZ KB a mo- ravesi brigádnak a Csicsórót és Ekecs- rőt származó tizenhat fiatatnak a nagtimegyeri járás kitűnő ifjúsági brigádjának ítélte oda a Komszomol vörös zászlaját. Kedden már a zászló alatt vonul­tak ki a földekre és aZ utolsó hek­tárról is begyűjtötték a kukoricát. — Másnap etluingzOtt énekük a szom­széd falu határában, ahol a dunaszer- dahelyi járásból jött brigádosoknak segítettek a cukorrépa begyűjtésében. A közösség, a munka és a szép cél, melyet a mostec-vidéki ifjúsági brigá­dok máguk elé tűztek, erős egységgé kovácsolta, őket. Alkotó közösségük, amely már egyszer győzött, nem áll meg a végső győzelemig: amíg r.nem terem minden talpalatnyi föld. LYDIA JEZOVA* A moszkvai K- A. Timiriazev mezőgazdasági akadémia most ünnepli fennállásának 90-ik évfordulóját. Az évek folyamán sok világhírű tanár adott itt elő. A moszkvai K. fA. Timirjazev, akadémia, a tudományos mezőgaz dasági kutatás központja. Az aka­démia épületéhez 700 hektár kiter­jedésű állami rezerváció is tarto­zik. Ezenkívül a Szovjetunió kü­lönböző vidékén 12.000 hektár te­rületen még hat iskolai kísérleti gazdasági iskolában végzik a ku­tatásokat. Az akadémia életében az 1917-es év fordulópontot jelen­tett. Ettől az időtől kezdve válik igazán a tudományok kútfőjévé. A forradalom előtti ötvenkét év alatt összesen csak háromezer növendék szerzett képesítést az akadémián. Az idén négyezer hallgatója van az akadémiának, tehát egy év alatt több, mint fél évszázad alatt. Az akadémiát negyvennyolc féle nemzetiségű hallgató látogatja és a népi demokráciák ifjúságának képviselőit is megtaláljuk itt. Csehszlovákiából az- idén tizen­kilencen tanulnak az akadémián. Az iskola internátusában nyertek elhelyezést és minden lehetőségük megvan, hogy elsajátítsák a szov­jet mezőgadaság haladó kutató módszereit és ismereteit és azokat nálunk is meghonosítsák. Éva Hlavácková, a moszkvai me­zőgazdasági akadémia volt hallga­tója ma már a prágai tudományos kutató intézetben érvényesíti tudá­sát. A bratislavai származású Ja- romír Havlíéek például most a következő tárgyról ír disszertációt: „A csehszlovákiai gép- és traktor- állomások jelenlegi helyzetéről és további fejlődési lehetőségeikről.” A moszkvai mezőgazdasági aka­démia csehszlovákiai hallgatói szorgalmasan tanulnak, hogy ha­zatérve, tudásukat érvényesítsék és a szovjet tudomány tapasztala­tait nálunk is hasznosítsák. „ ... hogy az ifjúság minden falu­ban, minden városban gyakorlatilag oldhassa meg a közös munka ilyen vagy olyan problémáját, bár a legki­sebbet és a legegyszerűbbet is“. (V. I. Leninnek a Komszomol 111. kongresszusán elhangzott beszédéből) NYIKOLAJ PROZOROV komszomo- lista gyorsolvasztár, katonai szolgálat­ra való bevonulásának ideje közelgett. Tanítványt vett maga mellé, akit sa­ját íjépén tanított. — Magam helyett hagyom itt, -*■ mondotta Nyikolaj. Többet erről nem beszélt, de így is megértettük. A komszomolista távozik az üzemből, s az új életbe azzal az aggodalmakkal lép, hogy vajon régi munkahelyén ki fogja őt helyettesíteni? Ez a példa nem szokatlan a mi életünkben, mé­gis a fiatal munkás széles, saját sor­sát túllépő látóköréről tesz tanúságot. wm A közösség nevelöerö üzemünkben — a Moszkvai Gépüze­mekben — sc-k ilyen fiatal található. Amikor megkezdték ft luzsníki stadion építését, Vadim Juvgens bem hagyott 'békén. Küldjétek csak engem is Oda. A vezető nem akarta őt elengedni: kiváló munkás vagy. Vadim íelhor- tyant. — Miféle beszéd ez? Ha jó munkás vagyok, akkor elsőnek kell odakülde­netek. A párt első felhívására sok önkén­tes jelentkezett a parlagon heverő földek megművelésére. Még ezen a napon értesültünk, hogy Moszkvában fiatal munkaerőkre van szükség, üze­münk fiataljai rögtön jelentkeztek. „Közéleti dolgozónak” jobbára azo­kat hívjuk', akiket valamilyen túszt­' A fiatal Komszomol tagok önkéntesen jelentkeztek a parlagon heverő földek megművelésére. ségbe választanak meg. Ha azonban mélyebben elgondolkozunk a „közéleti dolgozó” fogalmának jelentőségéről, rájövünk, hogy e fogatom értelme sokkal szélesebbkörü. Az embernek az élethez, az emberekhez való belső vi­szonyának, a munkahelyén, az üzem­ben, az országban végzett munkája felöli fokozöttt érdeklődésének a ki­fejezője. A Komszomol ilyen embere­ket nevel. Ezért a mi munkásainkat — komSzomoBstáinkat nem csupán a távoli városokban, a parlagon heverő földek megművelésénél, a Donbaszban, hanem a védnökségi kolhozokban a termés betakarításánál, a piontrtábo- rokban, a tanulóotthonok bizottságai­ban is, és mindenütt ott megtalálhat­juk, ahol segítségre, erőre és tudásra van szükség. Nemrégiben a következő eset tör­tént meg nálunk: Négy új munkás, akik az éjszakai műszakban dolgoztak, elhatározták, hogy a munkaszünetben lefekszenek. Csak akkor keltek fel, amikor a többiek már gépjeik mellett álltak. A fiúk azt gondolták, hogy ezzel semmi rosszat nem követtek el. Társaik csipkelődésére még meg is sértődtek: No, még az is valami! Hát elaludtunk egy kicsit. Csakhogy nem első esetben bontották meg a munka­fegyelmet. Az ügy annyira elmérgese­dett, hogy el akarták őket bocsátani. A komszomolisták nyugtalankodni kezdtek. Mi lesz azután a fiúkkal? Hová mennek? Hosszabb töprengés után elhatároztuk, hogy kezességet vállalunk értük. Jól is néznénk ki, ha a közösség nem tudná őket a helyes útra téríteni? A fiúk maradtak, csu­pán az egyik távozott el. Semmiféle { különleges _ intézkedésekre nem volt í szükség. Az üzem közösségi élete lassan arra kényszerítette őket, hogy é&zretérjenek. Nagy hatással volt rájuk az üzem tisztaságáért indított mozgalom, me­lyet a Komszomol indított. A mi osz­tályunkon elég nagy volt a rendet­lenség. Néhány raktárban talán még az üzem megalakulása óta hányódtak az egyes alkatrészek. A polcokoh fel­halmozódott a limlom. A lámpákon ujjnyi vastagságú por ülepedett le. Minden szögletet átnéztünk, azután összehívtuk a komszomol-gyűlést és elhatároztuk, hogy mindenütt rendet teremtünk. Amit csak lehetett, ma­gunk végeztünk el. Megmostuk az ablakokat, eltávolítottuk a szemetet. Három vasárnapot áldoztunk rá ... Amit magunk nem végezhettünk el, jelentettük az osztályvezetőnek és cikket írtunk a faliújságba. Azok a fiúk, akik nálunk maradtak, eleinte csodálkozva néztek ránk. A jég nem tört meg egyszerre. Nem tudták el­képzelni, hogy így is el lehet tölteni a vasárnapot. Ám később maguk is kezdtek ér­deklődést tanúsítani a tisztasági moz­galom felől. Egy vasárnap aztán el­jöttek, velünk együtt takarítottak. Természetesen, addig még nem jutot­tak, hogy teljes mértékben tudatosí­tanák társadalmi feladatukat, mint például Nyikolaj Prozorov. Ők, főleg Anatolij Smirnov, még gyakran zavar­ják a munkát. De ami a fő, kezdenek érdeklődni a közös dolgok felel. Ahogy az ember érzi, hogy közös­ségben él, a közös munka magával ragadja — gondolatai szárnyat kap­nak és így az ember saját gépénél sokkal messzebbre lát — meglátja az életet MÁRIA PARSINOVÁ W KULTIVACIOS TRAKTORT szerkesztettek a Tudományos Traktor- kutató Intézetben. Az új traktornál a motort hátul he­lyezték el. A gép elejét könnyű keret alkotja, ehhez kapcsolhatók a külön­böző agregátok. A gép előnye az, | hogy' a fraktorista jói ellenőrizheti az agregátok munkáját. BAKTJRAN a növények • fiziológiai kísérleti laboratóriumaiban a burgo­nya trágyázásával kapcsolatosan már két éve kísérleteznek az, úgynevezett mikrotrágya hozzáadásával. A mikro- trágyál már az ültetés előtt szórták szét, vagypedig csak a virágzás ide­je alatt. Mindkét esetben jó ered­ményt, értek el. Minden hektárról, melyet egy kg. ólomszulfiddal trá­gyáztak, 20 métermázsával több bur­gonyát termeltek. Azokon a földeken viszont, ahol hektáronként 20 kg. man­gánt használtak fel, 33 métermázsával több hozamot értek el. IVAN ALÉKEJEVICS DOBROSZ­TAN, az irkutszki kerületben az örö­kös tél országában éi. Azon a vidé­ken, az átlagos hőmérséklet 5 fok a fagypont alatt. Télen gyakran 60 fo­kos a hideg. Dobrosztan természet- kutató ilyen zord körülmények között is virágzó gyümölcsöst létesített. Al­mát, ribizlit és málnát is termel. Az első gyümölcsfákat még 1038-ban ül­tette. A fák tökéletesen alkalmazkod­tak az éghajlathoz1 és igen jóízű gyü­mölcsöt hoznak. Egy-egy almafán 30 kiló gyümölcs is terem. Az ottani gyümölcsfa csak 1 méter magas és az agak 15—20 cm-re vannak a föld­től. Télen többnyire teljesen a hó alá kerülnek és Dobrosztan természetku­tató a még csak kiálló ágakat le­takarja. Az egrest is hó fedi és ezért a legborzasztóbb hidegeket is jól bír­ja. A málnabokrokat Dobrosztan a föld felé hajlítja és hóval takarja be. Az irkutszki terület sok kertiében látni ma már fákat és bokrokat. Dobrosztan természetkutató meg uborkát, paradi­csomot, káposztát és burgonyát is ter­mel. AZ ATOMKUTATAS MÓDSZEREIT fiziológiai kísérleteknél is alkalmaz­zák. A mész átalakulását például most rádióaktív mésszol figyelték meg és megállapították, hogy például a nyu- laknál egy bizonyos törvényszerűség alapján aíakul át. Az új módszerek alkalmazásával bizonyéra sok újat derítenek fel, a fehérjék zsírok és egyéb anyagok fiziológiai átváltozásá­val kapcsolatosan. A DON MELLETTI „Rosztszeimos” üzemben minden 13-ik percben elké­szül egy „Sztálinyec 6.” kombájn. — Naponta 110 kombájn készül el. Tíz hónap alatt az üzem dolgozói több mint 3.000 kombájnnal többet adtak át a szocialista mezőgazdaság cél­jaira, mint tavaly. Az év eleje óta annyi gépet gyártottak, mint a há­ború utáni első három évbpn. A GYOMOR ÉS BELBETEGSÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents