Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-03 / 48. szám

1955. december 3. H N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak Indiában. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak megtekintették a Nagy Mogul uralmának idejéről származó Tadzsmahal emlékművet. Képünkön az emlékmű megtekintése után N. A. Bulganyin kö­szönetét fejezi ki a szives vendéglátásért. A FRANCIA KORMÁNY LESZAVAZÁSA A keddi bizalmi vita során a francia nemzetgyűlés lesza­vazta a kormányt. A Faure-kormány sorsa egyre bizonytala­nabb lett már több mint egy hónap óta, amikor október 25-én a parlament elé terjesztette a decemberi parlamenti választá­sokról szóló javaslatát. Ha a nemzetgyűlés időközben elfogadta volna a választásokhoz szükséges módosított választójogi tör­vénytervezetek valamelyikét, akkor Faure saját pártjabeli fö- ellenfele, Mendes-France idő hiányában nem szervezhette volna meg az úgynevezett „balra a középtől" csoportját, amellyé: igyekszik elhódítani a kommunista párt szavazóit és ugyanak­kor a parlament legerősebb csoportjává tenni pártját. Faure elé az első gáncsot akkor vetették, amikor a választásuk elöbb- rehozását összekapcsolták az új választójogi törvény elfogadá­sával. Ez megnyitotta az utat a végnélküli alkudozások felé. A? elmúlt hónapban Mendes-France aknamunkája, másrészt pedig a jobboldali képviselők félelme miatt, hogy a vártnál korábban elvesztik mandátumukat, sikerült megakadályozni az új választójogi törvény elfogadását és ezzel lehetetlenné tenni a választások megtartását decemberben. A kormány ellenfelei azonban belátták, hogy a további halogatás a választójogi tör­vény körül olyan színben tünteti fel őket, mintha félnének a választók elé állni. Ez egyébként meg is felelt a valóságnak. Ezért új taktikát dolgoztak ki és vitát követeltek a kormány általános politikájáról és ezzel kapcsolatban akarták ledöfni a Faure-kabinetet. A miniszterelnök viszont azt követelte, hogy kedden a nemzetgyűlés ne a kormány általános politikájával, hanem a választójogi törvény eldöntésével fog'aikozzon. A par­lament napirendi bizottsága azonban elutasította a kormány javaslatát és az általános politikai vitát tűzte a keddi ülés napirendiére. Faure tehát a végső eszközhöz, a bizalmi kérdés felvetéséhez folyamodott, vagyis az elé a választás elé állította a parlamenL't. hogy vagy kormányválság lesz. vagy elfogadják a választások megtartását jövő év februárjában. Mint a l‘Hu- rnsnité korábban megállapította, a kormányválság már akkor elkerülhetetienné vált. amikor Faure feladta a decemberben megtartandó választások tervét. A parlamenti szavazás minden valószínűség szerint a válság hosszabb szakaszát nyitja meg a francia politikai életben. A múlt héten Bagdadban megtartották az úgynevezett KÖZÉP-KELETI „VÉDELMI” SZERVEZET (MEDO) első értekezletét. Az értekezleten a .török, iráni, iraki, és pakisztáni miniszterelnök, valamint MacMillan angol külügy­miniszter vett részt. A tömb tagállamainak vezérkari főnökei­be! katonai bizottságot alakítottak, amely lényegében az egye­sült parancsnokság feladatát tölti majd be. Á török, pakisztá­ni, iraki és iráni kormányt gyakorlatilag megfosztják attól a lehetőségtől, hogy rendelkezzék saját hadseregével és flottá­jával, mert ezeket amerikai és angol tábornokok ellenőrzése alá helyezik. Sajtóközleményekből és az értekezlet résztvevői- ■ nek nyilatkozataiból kitűnik, hogy az említett négy ország „saját területe védelmére kereteit túlhaladó kötelezettségeket’ lesz kénytelen teljesíteni, vagyis be akarják őket vonni a gyarmattartó hatalmak által tervezett agresszív háborúba. A New York Times nyíltan megírja, hogy a MEDO „a Szovjetunió és Egyiptom ellen irányul”. A TÄSZSZ közleménye a Szovjetunióban végrehajtott legutóbbi hidrogénfegyver kísérletekről A legutóbbi időben az atomenergiával kapcsolatos tudomá­nyos kutató és kísérleti munkák tervének megfelelően a Szov­jetunióban újtípusú atom- és termonukleáris (hidrogén) fegy­vereket próbáltak ki. A kísérletek teljesen igazolták az erre vonatkozó tudományos-műszaki számításokat, bebizonyítva a szovjet tudósok és mérnökök fontos, új eredményeit A leg­utóbbi hidrogénbomba robbantás az eddig végrehajtott robban­tások közül a legerősebb volt. A rádióaktív hatások kiküszöbö­lése céljából a robbantás nagy magasságban történt. Egyide­jűleg széleskörű vizsgálatokat végeztek az emberek megvédé­sét illetően. Mivel egyes nyugati országokban lármát csaptak a Szovjet­unióban végrehajtott említett kísérletek körűi, a TASZSZ-t felhatalmazták a következő közlésére: A szovjet kormány síkraszállt és síkraszáll az atom- és hidrogénfegyver hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő megtiltásáért. Ilyen döntés lehetővé tenné, hogy az atomener­giát kizárólag békés célokra használják fel. A Szovjetunió mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind a négy hatalom külügyminisztereinek nemrégiben megtartott genfi értekezletén javasolta az atom- és hidrogénfegyver feltétlen megtiltását. De javaslatait nem fogadták el. A Szovjetunió javasolta az atom- és hidrogénfegyver erkölcsi-politikai elitélését is. A nyugati hatalmak ezt a javaslatot sem voltak hajlandók elfogadni. A Szovjetunió, noha biztonságának biztosítása céljából végez ilyen kísérleteket, továbbra is törekedni fog az Egyesült Nem­zetek Szervezetében az atom- és hí (Írógép fogy ver megtiltásáról és az összes többi fegyverfajía csökkentéséről, a nemzetközi feszültség további enyhítéséről és az államok közötti bizalom megteremtésérő!, az egyetemes béke fenntartásáról és megszi­lárdításáról megegyezésre jutni. Emlékezés a nagy hazafira Huszonegy éve gyilkolták meg Kirov elvtársat Huszonegy évvel ezelőtt 1931 december 1-én dördült el a le- ningrádi Szmolnij-palotában a gyilkos pisztolya, amely megöl­te Szergej Mironovics Kirov elvtársat, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának titkárát. Sz. N. Kirov egész életét a munkásosztály ügyének, a pro- Ietáríorradalom győzelmének, a szovjet állam megerősítésének szentelte. Kora ifjúsága óta résztvett a munkásmozgalom­ban, a hivatásos forradalmár teljes szívével és energiájával harcolt. A cári csendőrség többszöri letartóztatása sem törte meg. Tevékenysége Orosz­ország nagy részére kiterjedt, nevéhez fűződik a Kaukázuson túli Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok megala­pítása is. A XIV. kongresszus után a párt Leningrádba küldte és ott is nagy lendülettel vé­gezte munkáját. Kirov elvtárs a bolsevik em­ber példaképét testesítette meg, aki nem ismert fáradságot, ne­hézséget a párt elé tűzött nagy cél elérésében. Határozottságát, vasakaratát, szilárd jellemét megszerette a szovjet nép. Ha­lálának 21 -ik évfordulóján a szovjet néppel együtt az egész haladó világ kegyelettel emlé­kezik a kommunista párt ne­veltjére, tribusijára, a Nagy Hazafira, Szergej Mironovics Kirovra. Amikor besötétedett, elindul­tunk felfelé. Átmentünk Biliké falun és nemsokára Sliitike fa­lu közvetlen közelébe értünk. Vártunk egy fél órányit, amíg Süllő — partizáncsapatunk egyik legbátrabb tagja — be­ment a faluba, hogy főttünkről értesítse a már illegálisan meg­alakult shitikei népi tanács el­nökét. Stillo több felfegyverzett paraszttal tért vissza. Röviden megbeszéltük a csendörőrs be­kerítésének tervét. — Nyolcán vannak összesen — mondotta az egyik falubeli. — Parancsnokuk egy részeges őrmester, aki minden éjjel le­issza magát. De a többiek sem maradnak el tőle. Csak kerül­jenek a kezembe, magam vi­szem őket a pokol kapujáig. A lelkünket is kiszorítják az át­kozottak. Ha ezektől egyszer megszabadulunk, az egész falu ünnepelni fog. Stillo parasztruhát öltött, a parancsnok szétosztotta az erő­ket. Négy partizán a parancs- nők vezetésével rajtuk üt, míg a többit — az épületet beke­rítve — tartalékban maradnak. Ejfél. Stillo égisz közel kú­szik az őrhöz és amikor meg­látja, hogy az a félfának tá­maszkod horkol. Aposzlolival, az egyik paraszttal együtt le- fegyverzi és ártalmatlanná te­szi! Szabad az út! A parancs­nok vezette kis csoport beha­tol az épületbe. A meleg szo­bában a csendörök gyanútlanul alszanak. Zseblámpa fénycsóvá­ja ébreszti fel őket. Fegyvereik után kapnak. — Fel a kezekkel! Meg ne mozduljatok, mert mindjárt a másvilágon vagytok, gazembe­rek! — kiáltotta parancsnokunk és rájuk szegezte géppisztolyát. A csendőrök őrmesterük pél­dáját követve, magasba emel­ték a kezüket. Megkötöztük őket. Minden iratot elégettünk. Kelten közülünk lementek a pincébe, ahol a foglyokat őriz­ték, Egymáshoz közel bújva aludtak, hogy egy kicsit átme­legedjenek a hideg, nyirkos pincében. — Testvérek, keljetek fel, menjetek haza, mert megfáztok ebben az átkozott pincében — szőtt az egyik partizán. — Ne csúfoljátok már a sze­gényt — szólt vissza valaki. — Keljetek fel elv,társak, par­tizánok vagyunk! — Partizánok?! — kiáltották és felugráltak. — Aposzíoli, te vagy az? — Eri vagyok, a partizáncsa- pattal. Gyertek! A parasztok sokáig ölelgettek bennünket. — Kapitány úr! — száll a parancsnokunkhoz egy öreg pa­raszt. — Isten adjon nektek erl't és jó szerencsét! Add ide a kezedet, hadd csókoljam meg. Eleiemet mentetted meg. Ezek a csendőrök valami táborba akarlak vinni bennünket, mert nem fizettük ki az adót. Áldott legyen a kezetek, nagy gondtól szabadítottatok meg. Gyertek csak beljebb a faluba, szegé­nyek vagyunk, de összeadjuk amink van, hogy becsületesen megvendégelhessünk benneteket és egészségetekre koccintsunk egyet. — Bácsíkám — szólt á pa­rancsnok — mi, partizánok azé■ járjuk a hegyeket, azért karcolunk, hogy megszabadít­suk a népet a csendőröktől, az uraktól, az ellenségtől. Nem kell nekünk sem sültcsirke, sem ital — Ne haragudjatok rám, nem ériek én ezekhez a dolgokhoz. Öreg vagy k már. Ha semmi­képpen sem akartok jönni... legyen jó utalok, s találjon mindig telibe fegyveretek. Feladatunk befejeztével elkö­szöntünk a parasz/oklól. A esendő őket, magunkkal vittük. Nem sokkal a falun túl, az őr­mestert kivéve, elengedtük őket. azzal a figyelmeztetéssel: fel ne húzz'"- még egyszer a mun­dért, amelyet a nép annyira gyűlöl. Az őrmestert — akit oly sok bűn terhelt — később a parlizánbíróság halálra ítélte. ... Tovább mentünk. A hó lassan olvadozoít. A szelenicai fenyves zöldéit már. A nap is éreztette erejét. Belülről pedig a parasztok bizalma és szere­tet e melegítette szívünket... 9 i*e t*9 4999*,% főimül KÍNAI NEPKÖZTARSASAG VAKISZ1 / KAvkorl Y° ftMVVAWOijjc: BENGALI- ÖBÖL lto 5»íí, lyúAiAity-:’AcC'0p INDIA India a világ második legnépesebb országa. Terje­delmére nézve pedig a ne­gyedik helyen áll. Az 1950 januárjában ki­hirdetett alkotmány értelmé­ben India föderatív köztár­saság, melyhez 16 ország tartozik. Az állam élén Pra­sad elnök, a kormány élén pedig Dzsavaharlal Nehru áll. A képviselőház az alsó­házból és az államok felső tanácsából áll. Az ország­ban több politikai párt mű­ködik. A legerősebb az „In­diai Nemzeti Kongresszus pártja”, második helyen áll „India Kommunista Pártja.” Ezenkívül még a következő pártok léteznek: a „Szocia­lista Párt”, a „Pradzsa”, to­vábbá : „Dzsan Sangh” és a hindu „Mahasabha”. A lakosság nyolcvan szá­zaléka vidéken él és csak ti­zenhárom százaléka lakik a városokban. * Az indiai kultúra ősrégi. Tudományos alapon bebizo­nyították, hogy az indiai ci­vilizáció az i. sz. előtti 3300- as évek időszakába nyúlik vissza és az európai civili­záció gyökereit is oda veze­tik vissza. Már az időszá­mításunk előtti 2500—1500- as években India területén hatalmas birodalom létezett, melyben városokat, csator­názást. vízvezetéket építet­tek. fejlett mezőgazdasága, "-'tenyésztése volt. Az ó- kori India kultúrája rendkí­vül gazdag lehetett, ezt bi­zonyítják az építészeti, iro­dalmi és művészeti műemlé­kek. 1498-ban az ország déli részén először kötöttek ki európaiak. Előbb portugálok, később aztán angolok. Az angol kizsákmányolok rög­tön kezdettől fogva az el­nyomott nép ellenállásába ütköztek. Az angol uralom ideje alatt sohase volt Indi­ában békesség. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom hatása alatt az 1918— 2? években Indiában is nemzeti felszabadító harcok lángoltak fel. Ezekben a harcokban jelentős szerepet játszott Mahatma Gandhi. 1933-ban alapították meg In­dia Kommunista Pártját, melynek befolyása mindazon­által, hogy a párt kénytelen volt illegalitásban működni — állandóan növekedett. * Az indiai nép feladata, hogy lerázza a szomorú „örökséget” melyet a gyar­matosítók hagytak rá és olyan ipart teremtsen, amely az ország terjedelmének megf'lel. A gyarmatosítók azt hozták fel ürügyül, hogy Indiának nincsen megfelelő nyersanyaga és ezért nem lehei fejleszteni az iparát. Különösen a nehézipart teljesen elhanyagolták, pedig India a valóságban nyers­anyagokban rendkívül gaz­dag ország és minden adott­sága megvan hozzá, hogy fejlett ipara legyen. India különösen vasérc­ben gazdag és a Szovjet­unió után a legtöbb man­gánt termeli. Óriási kőszén- kcszl ei, bauxlt, arany’, ■ólom és petróleum készletei van­nak. Eddig még a textilipa­ra a legfejlettebb. A nehéz­iparát csal; az utóbbi időben kezdték fejleszteni. Rendkívül fontosságú a februárban megkötött szov­jet-indiai megegyezés, mely szerint a Szovjetunió egy millió tonna kapacitású ha­talmas acélöntődét épít fel és technikai $egü réget nyújt. A gyarmatosítók súlyos helyzetben hagyták India mezőgazdaságát is. Az in­diai kormány minden igye­kezete most oda összponto­sul, hogy Felszámoljon a gyarmati uralom örökségé­vé-!. A háború utáni Ázsia fej­lődésére jellemző, hogy a gyarmati India helyére" az Indiai Köztársaság" került. India nemzetközi tekintélye egyre növekedik és a béke, valamint a nemzetek közötti barátság megerősítése terén mindinkább fontos tényező. Nagy jelentőségűek voltak az olyan események is, mint Csőn En-laj látogatása In­diában, Nehru látogatása Kí­nában és nemrég a Szov­jetunióban, valamint több más európai országban. Tagadhatatlan, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov baráti látogatása és kapcsolata az indiai politi­kusokkal, lényegesen hozzá­járul a két ország közötti barátság megszilárdításához és a béke megteremtéséhez úgy Ázsiában, mint az egész világon. JBizalom és szeretet _ írta: FUAT SARACI ■ Kedden ünnepelte a testvéri albán nép felszabadulásának II-ik > évfordulóját. Ez alkalomból részletet közlünk Fuat Sarad fia- 8 tál albán író „Emlékek” című elbeszéléséből. A jugoszláv nép ünnepe November 29-én ü pelte a jugoszláv nép a köztársaság naoját. Kettó's évfordulót ünne­peit ezen a napon. Már csak­nem két és féléve folyt a vér­áztatta jugoszláv földön a ju­goszláv kommunisták vezetésé­vel a hősi népi felszabadító harc, a hitleri megszállók el­len, amikor 1943 november 29- én megtartotta történelmi ne­vezetességű második ülésszakát Jajca városában a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács. Ezen a tanácskozáson határozta el a szabadságért.fel­kelt nép 2-10 küldötte, hogy a szabad és független új Jugosz­láviát fodereíív, vagyis szövet­ségi alapon szervezik meg, s ekkor alakult meg, mint ideig­lenes kormány, a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság. S két esztendő múltán 1945-ben ezen a napon november 29-én kiáltották ki a' Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaságot. A jugoszláv nép a szovjet hadseregnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott világtörté­nelmi győzelme, a szovjet és jugoszláv népek fegyveres erői­nek barátsága és harci. együtt­működése során szabadult fel és kezdte meg új szabad épí­tését. A jugoszláv nép hősi har­ca, amely 1941 július 7-én né­hány. pappal azután, hogy a náci hadigépezet gáládul rátört a Szovjetunióra, a kommunis­ták pártjának felhívására indult meg Szerbiában, hogy hamaro­san szerbek, horvátok, szlové­nek, macedónok közös, nagy partizánháborújává szélesüljön: nagyban hozzájárult az egész emberiség ádáz ellensége, a hit­leri imperializmus Icterííéséhez is. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Jugoszlávia Kommu­nistáinak Szövetsége közti kap­csolat és közeledés megterem­tésében eddig elért ismeretes eredmények hozzájárulnak a bé­ke, a demokrácia és a'szocia­lizmus további megszilárdulá­sához. A jugoszláv nép a szo­cialista országok baráti népei­vel egyetemben olyan körülmé­nyek közt ünnepelte a jugoszlá­viai népi forradalom győzelmé­nek évfordulóját, amikor elosz­lottak' a bizalmatlanság felhői, amikor ismét fejlődnek a bará­ti, testvéri' kapcsolatok. Jugosz­lávia és az új életet építő ösz- szps országok között. Ez a ba­rátság még nagyobb örömmel tölti el a népek szívét, még na­gyobb történelmi jelentőséget ad a jugoszláv népek nagy nemzeti ünnepének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents