Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-26 / 47. szám
4 1955. november 26. Atomenergia az ipar * .iolqálatában Az atomban rejlő mérhetetlen energia békés célokra való kihasználása már valóság. Két jelentős esemény hívta toi erre a figyelmünket. A Szov- jetuniooan a múlt évben üzembe helyeztek az első ipari atomerőmüvet) az ez évi genfi nemzetközi konferencián pedig nyilvánosságra hozták az egyes országokban elért eredményeket. A parányi atommag energiája már nálunk is kedvezően érvényesíti hatását. Nincs még ugyan atomerőmüvünk. de a rádióizotópokat hasznosan alkalmazzuk a tudományos és technikai élet számos ágazatában Nagy segítséget nyújtanak a tudósoknak, , technikusoknál«, biológusoknak, orvosoknak felelősségteljes munkájuk végzésében. Figyelemreméltó jelenség, hogy sok ember képzeletében s főleg a fiatalokéban az atomerőnek békés célokra való kihasználása a Holdra vagy más bolygóra való repüléssel, nagyteljesítményű „atomoiiulák” gyártásával, fantasztikus gépek működtetésével, atom1. ábra A hidrogén három izotópja (normális hidrogén, deuterium és tritium) a magban levő neutronok száma szerint különbözik egymástól. hajtású gépkocsik, mozdonyok és őceánjá ók megszületésével s hasonló többé-kevésbé bombasztikus sikerek elérésével kapcsolódik össze. Nem csodálkozhatunk ezen, mert számos népszerűsítő könyv, cikk és előadás is ilyen irányban igyekszik felkelteni a közönség érdeklődését az atom-t problémák iránt. Pedig az atomban rejlő erő felszabadítása és gyak. rlati békés célokra való kihasználása nem a jövő álma. nem a fantázia birodalmába tartozik, hanem kézzelfogható valóság. Nézzünk körül kissé az iparban és ismerkedjünk meg az atomerő szerepével az ipari termelésben és a segítségével elért eredményekkel. ATOMERŐ AZ IPARBAN . Iparunk akkor érzi majd meg, teljes mértékben az atomerő segítségét, ha atomerőműveink elégséges mennyiségű olcsó villamos áramot fognak szolgáltatni üzemeinknek. Érvényüket vesztik a villamos áram fogy aszta'át korlátozó rendeletek, iparunk teljes egészében kihasználhatja kapacitását. Az atomenergia az egyes iparágak további fejlődését, a termelés növelését, gazdaságosabbá tételét, az energiatermelés fokozását, valamint az áraknak ehhez viszonyított csökkentését segíti majd elő. Ez az idő sincs már messze. A Szovjetunió baráti segítségével második ötéyes tervünk végén üzemben lesz az első atomerőmüvünk, 1975- ben pedig már kb. 60 milliárd kW óra villamos áramot termelnek majd erőműveink. Tervezett atom-reaktorunk és atomerőművünk azonban más irányban is segítségé-e lesz iparunknak: lehetővé teszik a rádióizotópok nagybani előállítását. A RÄD1ÖTZOTÖPOK ÉS ELŐÁLLÍTÁSUK Izotópoknak nevezzük az atomsűly- ban kissé eltérő, de azonos kémiai viselkedésű elemeket. Az elnevezés a 2. ábra. Vázlatos rajz, amely bemutatja. hogyan lehet a reaktorban levő fölös számú neutronokat rádióizotópok előállítására felhasználni. görög isos topos (azonos hely) szavakból származik, ami utal arra hogy az elemek periódusos rendszerében egy adott elem izotóp módosulatai azonos helyet foglalnak el, vagyis egyenlő számú protonnal, de különböző számú neutronnal rendelkeznek. Bizonyos elemek több izotóp-változatban fordulnak elő a természetben, de mesterségesen is előállíthatjuk őket, ha az atom magjába neutront lőve- lünk. Az 1896-ik év nevezetes marad az atomfizika történetében. Ekkor fedezte fel Curiené Maria Sklodowska és férje Pierre Curie, hogy bizonyos elemek, pl. az urán, sugarakat bocsátanak ki, amelyek hatása felfogható a fényérzékeny lemezen, másrészt pedig e sugárzásnak ionizáló hatása is van. Ezt: az általuk vizsgált anyagsugárzást .,rádJóaktivftás”-nak nevezték el. 1934-ben Joüot és Iréné Curie különös jelenségre hívták fel a figyelmet. Azt tapasztalták, hogy ha aíuml- 'hiumlemezt alfa-sugarakkal bombáztak, az alumíniumlemez az alfa-sugárzó anyag eltávolítása után is rövid ideig rádióaktív marad s hasonló hatásai vannak, mint a természetes rádióaktív elemeknek. A jelenség vizsgálatakor kide-ült, hogy több elemet lehet rődiőaktívvá tenni. A rádíóaktív izotópok előállítása főleg akkor indult meg nagyobb mértékben, amikor kitűnt, hogy a neutronok nagyon alkalmas lövedékek az atommagok bombázásánál (a rádióaktív izotópok előállításánál ugyanis neutron reked benn a magban, amely megszünteti az elem stabilitását; a „túltelített” mag nem állandó s beta — valamint gamma-sugarak kibocsátása közben szétbomlik). Az uránreaktorban olyan hatalmas neutronforrásra tettünk szert, amely messze túlhaladja az összes régebbi gyorsító berendezés teljesítményét s ennek következtében megnövekedett a rá- diőizotópok termelése is. Ma a rádióizotópokat egyrészt az atomreaktor hasa dék-termékeiből, másrészt úgy nyerjük, hogy olyan elemeket vagy veoyületeket helyezünk a reaktorba, amelyeket aktiválni akarunk. A rádiőizotópok főleg két irányban érvényesülnek az ipari üzemekben: alá fényérzékeny lemezt helyeznek s az öntvényt a rádiókobalt sugárzásának teszik ki. Néhány perces expozíció után a fényképlemezen ott marad a készítmény képe. A negatív előhívása után jól kivehetők az öntvény belső hibái (repedések, ".regek, stb.) s így azt idejében ki lehet selejtezni, még mielőtt további megmunkálására kerülne sor. Ily módon a rádiókobalt használata (ezidőszerint a Szovjetunióból kapjuk) ’ lényegesen egyszerűsíti s megrövidíti a gyártmányok ellenőrzését, összehasonlítás kedvéért egy példa; Régebben csak legfeljebb 80 mm vastag acéllemezt iehetett átvilágítani. Ehhez megközelítőleg 10 tonna súlyú röntgen-készüléket használtak amelynek 250.000 V feszültségre volt szüksége. Rádiókobalt segítségével 150 mm vastag acélt is átsugározhatunk s emellett maga a rádióizotóp csupán 1 grammnyi súlyú. A RÁDTÖIZOTŐPOK TOVÁBBI ALKALMAZÁSA AZ IPARBAN A rádióizotópok nagy jelentőségre tettek szert a legkülönbözőbb iparágakban. Használják őket pl. acélle3. ábra. A rádióaktív izotópoknak a hengerelt lemezek vastagságának automatikus szabályozására való felhasználása. 1 — hengerlő berendezés (duójárat) 2 — féláru hengerlés előtt, 3 — a lemez hengerlés-után, 4 — rádióaktív izotóp, 5 — számláló, 6 — a lemez vastagságát s a motort szabályozó műszer, 7 — a hengerek közti távolság önműködő szabályozására szolgáló berendezés. elsősorban az öntvények, hegesztett készítmények átsugárzásában, másrészt pedig a kohóiparban a legkülönbözőbb folyamatoknak ún. „nyomjelző atomok” segítségével való vizsgálatában, az anyagok (csapágyak, dugaty- tyúk stb.) kopásának ellenőrzésében, továbbá indikátorként legkülönfélébb technikai berendezésekben, a kőolaj és más ásványok keresésében stb. RÁDIŐIZQTÖPOK A DEFEKTOSZKÖPIÁBAN Az öntészetben, hegesztésben s a gépiparban egyáltalán nagy jelentősége van a gyártmányok, öntvények átvilágításának, hogy ily míjdon megállapíthassuk az esetleges rejtett hibákat (repedéseket, levegőbuborékokat az öntvényben stb.) Ezt az eljárást defektoszkópiának nevezzük (rejtett hibák keresése). Régebben átvilágítási célra az ipari röntgen-készüléket használták, s ma is alkalmazzák olyan helyeken, ahol gyárban végzik az ellenőrzést. De ha meggondoljuk, hogy az ilyen röntgen-berendezés súlya eléri a tíz tonnát is, kezelése bonyolult s nagyfeszültségű áramra van szüksége, megértjük, hogy a technikusok olyan átsugárzó megoldás után kutattak, amelyet a szerelőmunkában, hidak, darupályák s más magas konstrukciók, gőzvezetékek stb. helyszíni ellenőrzésében is alkalmazni lehetne, így került sor az iparban a rádióizo- tópok használatára. Ma főleg a rádióaktív kobaltot (Co 60) használják át- sugárzásra, mert ennek gamma-sugárzása nagy intenzitású, felezési ideje pedig hosszú. Ma már természetesnek vesszük, hogy ez vagy amaz a gyárunk rend- ázeresen végzi az öntvényeknek rádióizotópokkal való átsugárzását. A művelet nagyon egyszerű. Az öntvény Bratislavában az atomerő békés kihasználásáról rendezett konferencián résztvett Dr. Josef Kuba államdíjas tudósunk is, aki gyakorlatilag mutatta be a konferencia résztvevőinek a rádíóaktív kobalttal való átsugárzás módját és az Ily módon nyert rádiógramm értékelését. 4. ábra. A nagyolvasztó bélésének áé- égését ellenőrző eljárás vázlata. 1 — bélés, 2 — e helyekre falazzák be a Co 60-at, 3 — csapoló nyílás. mezek hengerlésénél is. A módszer alkalmazását mellékelt ábránkon látjuk. A sajtolásnál bekövetkező különféle deformációk megfigyelését oly módon végzik, hogy az anyagba pálcikákat helyeznek, amelyek felületét rádióaktív izotóp-réteg borítja. Sajtolás után a pálcikák alakja megváltozik A deformáció úgy állapítható még hogy a vizsgált anyagot kettévágják, fényérzékeny lemezt helyeznek rá s így megkapják a pálcikák új rajzának rádiógrammját. A vágószerszámok kopásának fokát is meg lehet állapítani, ha az egész kést aktiváljuk. A megmunkálás közben keletkező forgácsokat összegyűjtjük s ezek rádióaktivitásából következtethetünk aztán a szerszámok elhasználódására. Hasonlóképpen aránylag könnyen megmérhetjük a különböző gépalkatrészek elhasználódási fokát is, például a gépkocsi-motorokét. A tengely vagy dupattyúgyürűket sugárzás segítségével aktiváljuk s így a gyűrűkben a v»s Fe 59-es izotópja keletkezik. Próbaüzemeltetés közben a dugattyú gyűrűje fokozatosan súrlódík, a rádió- aktív vas a dugattyú falain átmegy az olajba s lefolyik az olajteknőbe. Ha aztán az olaj rádióaktivitását számláló segítségével megmérjük, megállapíthatjuk a gyűrűk kopását. De úgy is ellenőrizhetjük a kopást, hogy a. legjobban igénybe vett helyeket, hogy pl. a dugattyú-gyűrűket finom rádióaktív krómréteggel vonjuk be. Rövid üzemeltetés után leállítjuk a motort s a henger falaira érzékeny filmet helyezünk. Azokon a helyeken, ahol a dugattyú-gyűrűk a legjobban súrlódtak, a film megfeketedik így rövid időn belül megállapíthatjuk, hol van 8 dugattyú legjobban igénybe véve s megtehetjük a szükséges intézkedéseket a gyűrűk kopásának csökkentése érdekében. RADIOAKTÍV ELEMEK ÉS A METALLURGIA Régebben nehéz volt idejében felismerni a nagyolvasztó tűzálló bélésének átégését. Ma a tűzálló bélésbe rádiőkobalt-részecskéket falaznak. E Co 60 sugárzása olyan erős, hogy könnyen áthatol .a fftméteres külső falon is. Kívülről aztán bizonyos idö- közökben számlálók segítségével elvégzik a rádiókobalt részecskék ellenőrzését. Aszerint, hogyan vész el á sugárzás forrása azáltal, hogy a kiégés után a kobalt az öntvényben szétbomlik, kívülről a nagyolvasztó teljes üzemeltetése mellett is a munka megszakítása nélkül ellenőrizhető a 1 első falazat elhasználódásénak foka. Hasonlóan ellenőrizhetjük rádiókobalt segítségével a kupola-kemence szintjét is, ha a kemence falán rá diókéba ltot vezetünk, vele szemben pedig a másik oldalon számlálót, amely reagál a sugárzásra. A kohóiparban egész sor olyan folyamatot ellenőrizhetünk rádiőizotópok alkalmazásával, amelyeknek nagy jelentőségük van a jövő szempontjából. Ha pl. kismennyiségű rádiófoszfort adunk a felolvadt vasba, összekeveredik a vasércekben kisebb-nagyobb mennyiségben előforduló foszforral. Amikor aztán a szokásos eljárásokkal eltávolítjuk a foszfort, arányosan, csökken a vas rádióaktív foszfor-tartalma is. Ennek mennyiségét számlálók segítségével pontosan ellenőrizhetjük s így a vas foszfortartalmát bonyolult kémiai reakció nélkül 15 megállapítjuk. * * * S így folytathatnánk tovább. Sokat írhatnánk Dr. Josef Kuba államdíjas tudósunk munkájáról, aki a CKD Sta- lingrád üzem fizikai intézetében sokoldalú kutatást és kísérleteket végez a különböző rádióizotópok alkalmazásával s kimagasló eredményeket ért el. Sok helyre lenne szükségünk, ha részletesen ismertetni akarnánk a kilátásokat, amelyekkel a rádíóaktív izotópoknak az Iparban való további alkalmazása kecsegtet. A tudományos, technikai és ipari élet forradalmának küszöbén állunk, amely mélyreható változásokat idéz elő életünkben. Ezek a változások nálunk egyetlen iparágban sem váltanak ki nemkívánatos jelenségeket. Terv- gazdaságunk lehetővé teszi, hogy Idejében felkészüljünk arra az időre, amikor első atomreaktorunkat és atomerőművünket üzembe helyezzük. Idejében gondoskodunk a szakemberek képzéséről s így a felszabadított magenergia a termelés tökéletesítése, kibővítése és olcsóbbá tétele felé nyitja meg az utat.- dj Új város született Már késő éjjel volt, amikor Kob- zinek és felesége megérkezte^. „No, most már itthon vagyunk!“ — mondta megelégedetten Kobzinek. „Otthon?“ — kérdezte kétkedőén a felesége. „Hát hol van az a város, amelyről beszéltél nekem? — mondta az asszony csalódottan. A férfi kezével széles kört írt le a levegőben. A fürkésző női szemek azonban hiába mélyedtek el az éjszaka sötétjében ... Nem látott itt semmiféle várost... A húszezer ember számára tervezett település Jiri Kroha nemzeti művészünk terveiben és modelljén teljesen apróra zsugorodott De szinte napról- napra kiugrik a tervből egy-egy épület és valóságos méreteket ölt. Egy szép nap s a házak büszkén hirdetik, hogy itt laknak Kobzinkáék, ott meg Lopatkáék, amott meg Tomásek- ék ... így születik a város. Gyors iramban — nem évek, hanem hónapok alatt épül az új város a Dubnik hegy alatt. Ma még csak mondjuk 15 házat számolsz, esetleg többet. De az emberek már nevet akarnak adni az új településnek: Vorosilovo — mondják sokan — hiszen nem messzire innen vannak a Vorosilov-üzemek. Elnevezik így is, úgy is és a végén még mindig nincs neve az új „városnak.“ ... AZ ELSŐ ÚJSZÜLÖTT... . A házakkal együtt egyre több itt az ember. Kobzinkáékkal szemben például abba a kedves, szép lakásba, ahol ragyog a xilolit padló, ,vígan csobog a fürdőkádba a víz, a fűtőtestek csak úgy ontják a meleget — ebbe a minden kényelemmel ellátott lakásba, Lopatka, marós költözködött be. Éppen karácsony este volt. A Szép, kényelmes otthonokban a gyermekek már díszítették a karácsonyfát, az asszonyok a konyhákban sürögtek-forogtak és ünnepi vacsorát készítettek, hogy az első karácsony estét új otthonukban valóban ünnepélyei keretek között töltsék, — Lopatka elvtárs még nem volt otthon, amikor feleségét Ancsit fájdalmak fogták el. A tapasztalt szomszéd- asszonyok mindjárt látták, hogy a fiatal asszonynak eljött a nehéz órája. Most azonban mit kezdjenek vele? A „városban“ akkoriban még nem volt bábaasszony, de még telefonvonaluk sem volt. A szomszédoknak sikerült még idejében elhozatni a mentőautót. Nemsokára végigjárta a „város“ lakóit a hír, hogy Lopatkáéknak kislányuk született. Ez volt a fiatal „város“ elsőszülöttje. ... AZ ELSŐ KÉTEZER A „városba“ két év alatt kétezer ember költözött. Ennyi ember bizonyára nem elégedne meg azzal, amit itt például Kobzinkáék átéllek. A gyerekek néhány kilométernyire innen gyalog jártak az iskolába, egész Dubnicára. Most már a városnak iskolája, üzletei, postája van. A névtelen város, amely fiatal életében már olyan sok szépet élt meg, nem egész kifogástalan. Ha el akartok oda látogatni, nehogy félcipőben menjetek! Mert, ha csak esni kezd, rögtön úsznak a sárban. De a „város“ ezt már megszokta. Amikor a jövendő főtéren egy fiatal szemüveges férfivJ találkoztunk, gumicsizmát viselt és „montérkát“ V- lefogadtuk volna, hogy építészmérnök. A helyi orvos volt. Az egyik ház folyosóján az asszonyok arról panaszkodtak, hogy nem kapni zöldséget. Zőldségkereskedés csak Dubnicán van. „Ezek a rohamos növekedéssel járó nehézségek“ — mondja kísérőnk, a kommunista Anton Fabus, aki a város „őslakóihoz“ tartozik. „Egyszerre nem megy minden“ — de látogasson el hozzánk, majd egy év múlva! Közben újabb házak emelkednek, felépül a kultúr- ház... és meglássa, csakhamar a zöldségkereskedést is felfedezi. Már az autóbuszban ültem, amely a közeli Dubnicára indult. Éppen elindultunk, amikor valaki hevesen bekopogott az ablakon. A gépkocsi- vezető meglepetten gyorsan kinyitotta az ajtót. Fabus elvtárs volt, aki az új „városon" végigkísért. A futástól szinte megállt a lélekzete, amikor beszólt az autóbuszba: „Elvtárs, írja csak fel, hogy a zöldségüzletet éppen most nyitották meg!..." . 2. HORENl
