Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-26 / 47. szám
1955. november 26. 'VJ- VffläsigL' * X // ' Ötök utäkm a SoMfetuMwal ■■«■«•■«■•■«■■••■■■■»»■■•■■■■■•■•■■■•a •■■■*»■■*■■'■■*«■■* Eredményes munkáról számolnak be a Csehszlovák-Szovjet Barátok Szövetsége kerületi konferenciáján A ^Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége első szlovákiai kongresszusa előtt \a kerületi székhelyeken e hó 19-én és 20- án tartották meg a szövetség kerületi konferencáit. A kerületi konferenciákon üj kerületi vezetőségeket választottak a kiküldöttek, és megválasztották a szövetség első szlovákiai kongresszusának kiküldötteit is. A konferenciák gazdag munka- programjában jelentó’s szerepet töltött be a szövetség egyes ' helyi, járási szervezetek, illetve szervek munkájának értékelése, és a munkatapasztalatok kicserélése. A Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége kerületi titkárainak főbeszámolóit sok felszólalás egészítette ki, s a felszólalások is azt bizonyították, hogy a szövetség munkája állandóan javul, s új sikereket ér el. A bratislavai kerületi konferencián részivett a Szovjetunió bratislavai vicekonzulja N. I. Jevdokijev elvtárs is, akit a küldöttek nagy szeretettel fogadtak. A konferencia anyagából ki,tűnt, hogy a szövetség- nagy munkát végzett a szovjet munkamódszerek és tapasztalatok népszerűsítése terén. Szép eredményt értek el az egyes helyi szervezetek a szovjet sajtó terjesztése terén, ami azt bizonyítja, hogy az orosz .népi nyelvtanfolyamokon sok dolgozó sajátította már el az orosz nyelvet. A legtöbb helyi szervezet eredményesen dolgozott a tagtoborzás terén is. A konferencián felszólalt Völ- pel Emil, a báhonyi vakok intézete mellett működő Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége helyi szervezetének elnöke is, aki felszólalásában hálás szavakkal köszönte meg pártunk és kormányunk nagy segítségét és gondoskodását a testi hibákban szenvedőkről. Testi hibájuk ellenére részt tudnak venni az építő munkában és egyenjogú állampolgárai hazánknak. Elmondotta, hogy a múltban koldulással kellett a hasonló sorsúaknak megkeresniük mindennapi kenyerüket. A vakok intézete mellett működő Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége igen szép munkát végzett az elmúlt évben. Számos előadást tartottak az intézetben a Szovjetunióról és minden téren kivették részüket a szervezeti munkából. A Szovjetunióból vakok számára készített újságokat kapnak és ezeket az intézet lakói nagy érdeklődéssel olvassák. A bratislavai kerület CSISZ- tagjai példásan veszik ki részükét a szövetség munkájában. Sok fiatal látogatja az orosz népi nyelvtanfolyamokat, részt- vesz a szövetség által rendezett előadásokon és segítséget nyújt a különböző akciók megvalósításában. Ám ezzel az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek, arra kell törekednünk, hogy még több fiatal kapcsolódjon be a szövetség munkájába, hogy még jobban megismerje a szovjet embereket, a szovjet és az orosz irodalmat és az egész Szovjetuniót. Az SCSP bratislavai kerületi konferenciája. A szövetség szervezetei gyakran rendeztek politikai, agrotechnikai és irodalmi előadásokat. A moszkvai gazdasági kiállításról például eddig 128 helyen tartottak előadást az ott járt szövetségi küldöttek. A konferencián harmincán szólaltak fel. A felszólalók különösen az állami gazdaságokon és a gép- és traktorállomásokon működő szervezetek munkáját bírálták. Itt még a szövetség munkájában sok a javítanivaló, s ebben különösen a fiatalok segítségére számítanak. A konferencián átadták a kerület legjobb járási vezetőségének felajánlott vándorzászlót, melyet a nagyszombati járási szervezet nyert el. A szövetség nyitrai kerületi konferenciáján a felszólalók többsége arról számolt be, hogy milyen segítséget nyújtanak számukra a szovjet munkamódszerek és munkatapasztalatok. Benkó János, a partizán- skei Augusztus 29-üzem dolgozója arról beszélt, hogy milyen I I nagy segítséget nyújt nekik a rosztovi A. J. Mikojan cipőgyár dolgozóinak tapasztalata. A szövetkezeti dolgozók Malinino- va módszerének sikeres alkalmazásáról számoltak be. Az eperjesi kerületi konferencián is szép sikerekről adtak számot a küldöttek. Strázské- ban például filmelőadások és szakelőadások segítségével 22 új tagot nyertek meg a szövetség munkája számára. A por- lovcei állami gazdaságok dolgozói arról beszéltek, hogy a szovjet szakirodalom tanulmányozása hektáronként átlag hatvan mázsa rizstermést eredményezett. A konferencia résztvevői vállalták, hogy az év végéig tizenötezer új tagot toboroznak. ' 1 A kassai kerületi konferencián, szombaton részt vett a Szovjetunió bratislavai főkon- zűlja, V. D. Karjakin elvtárs. A konferencia összegezte a szövetség eddigi munkáját és határozatot fogadott el a szovjet munkamódszerek népszerűsítéséről. A határozat különösen a mezőgazdaságban alkalmazható szovjet munkamódszerek és tapasztalatok népszerűsítését tűzi ki a. küldöttek feladatául. A besztercebányai konferencián a küldöttek nagy része a saját munkájáról beszélt. A felszólalók elmondották, hogy milyen sikereket értek el a két ország népeinek barátsága még nagyobb elmélyítése terén. Az igazi barátság szép szimbóluma például a besztercebányai kerületben a Slovenská Lupédban felépített penicilin gyár. amelynek modern gépberendezését szovjet szakemberek készítették el. (bt). •> = Kedves vendégeinket mindenütt szívesen látják A. szovjet emberekről beszélgettünk Most a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjában különösen sokat beszélnek dolgozóink a béke és szocializmus nagy országáról. Ma már az a helyzet, hogy nem elégszenek tnyg csak az újságok száraz tudósításával. Dolgozóink egyre többet szeretnének tudni a Szovjetunióról, Érdeket bennünket a szovjet emberek .munkamódszere, a Szovjetunióban élő nemzetek kultúrája, de mindennél jobban érdekel a szovjet emberek egyéni élete. Erről beszéltek nekünk Szántó, Mráz akadémikusok és a Lucnica tagjaiSzántó akadémikus a szovjet főiskolások életéről beszélt. — Ez alkalommal másodszor troli am a Szerűjét unióban — kezdte elbeszélését Szántó elv- társ. Bevallom, kiváncsi voltain, hogyan néz ki most 38 évvel a 'forradalom után az ország, melyért í920-bah .én is harcoltam. Ha általánosan akarnám jellemezni a Szovjetunió fejlődését minden téren, azt mondanám, hogy azóta óriási sokat fejlődött. ' De beszéljünk csak részletesebben. Engem, mint az ökonómia tanára, az érdekelt a legjobban, milyen számban jelentkeznek az ökonómiára a Szovjetunióban. Bizony íkellemesen csalódtam, mert ott más a helyzet, mint minálunk. Ott körülbelül 8—10 jelentkező közül csak egy-két hallgatót vesznek fel az egyetemre. Nyilván azért, mert ott szigorúbbak a felvételi vizsgák. S ugyanakkor a középiskolákon.'is nagyok a követelmények. Komoly felfldat elé állítják a diákokat. Az egyetemeken már az első évtől kezdve komoly munkára serkentik a hallgatókat. A komoly munkának egyik ilyen módszere az úgynevezett évfolyam-munka. Ezen a téren is sokat tanulhatunk a szovjet főiskolásoktól. Azután Mráz akadémikus beszélt a szovjet emberek baráti vendéglátásáról és a főiskolások életmódjáról. — Véletlenül történt Moszkvában ez az eset, de érdemes elmondani, legalább képet alkotunk a szovjet emberek kedvességéről, — mondja Mráz akadémikus. Moszkvában egy üzlet előtt álldogáltunk, a szlovák küldöttség lobbi tagjával. Beszélgettünk, Egyszer csak egy munkás külsejű ember hozzánk csatlakozott, megszólított bennünket. Bocsánatot kért a zavarásért, de kénytelen volt így tenni — magyarázkodott az emberünk. Bolgároknak nézett minket, s annyira megörült hogy végre bolgárul hall beszélni. Szóhoz sem engedett jutni. Lelkesen elmagyarázta, hogy 9 a második világháború alatt Bulgáriában harcolt, s most nagyon örül annak, hogy bolgárokat lát. S meghívott beftnnünket a lakására egy teá1 ra. Egy ideig elképedve álltunk, mentegetödztünk, hogy kekünk nincs időnk teázni, , meg hogy nem is vagyunk bolgárok, és így nem nekünk szól a meghívás. Nem baj — mondja, legalább a népi demokráciák országának küldötteit vendégelem meg. S már húzott is bennünket a lakása felé. így ismerkedtem meg akaratlanul is a moszkvaiak egyéni .életével, lakáskultúrájával. Ami a főiskolások életét ille- fij azt bizony megirigyelhetnélek gyermekeim, — folytatta elbeszélését Mráz akadémikus. A Lénin-hegyeken épült, Lomonoszov egyetem diákjainak életét volt alkalmam-.figyelni. Egy dolog jellemzi a moszkvai és azt. hiszem a Szovjetunió. többi főiskolásait is, és ez a diákos jókedv és a baráti viszony, ami közöttük fennáll. Példát mondok. Egy moziban voltunk. Az előadásra hamarabb érkeztünk, a mozi előcsarnokában cigarettáztunk, persze közben szólt a zene. Egyszer csak egy ismeri orosz slágert játszott a rádió, erre a fiatalok minden bevezetés nélkül táncra perdültek, és táncoltak addig, amíg be nem engedlek bennünket a nézőtérre. Ezt persze olyan természetesen csinálták, hogy mi szóhoz sem jutottunk a meglepetéstől, Régen bevált mondás az, hogy hazáját az ember csak külföldön tanulja meg szeretni — kezdte elbeszélését Cizek elvtárs, a Lucnica ének- és táncegyüttesének tagja, A mi táncegyüttesünk a Moszkvában rendezett „Tíz év a felszabadulás után" kiállítás, megnyitásának alkalmával került ki a Szovjetunióba. Moszkvához kö- zelgeít gyorsvonatunk. A vonat rádiója bejelentette — kedves utasaink most érkezik vonatunk a Szovjetunió szívébe, Moszkvába. Óriási meghatottság vett rajtunk erőt. amikor a csehszlovák himnusz hangjai mellett gördült be vonatunk a moszkvai pályaudvarra. Soha sem fogom elfelejteni azt a gyönyörű képet. A naplementét és távolban a Lenin hegyet. Mondom, ott éreztem először az állomáson abban a pár perces csendben, mennyire becsülik hazánkat a, szovjet emberek, hogy bennünket ilyen gyönyörű fogadtatásban részesítettek. Másodszor pedig akkor ébredt fel fennünk a hazaszeretet érzése, amikor a kiállításon léptünk fel. Gyönyörűen rendezték meg ezt a kiállítást. Nem győztük csodálni a látogatók ezreinek nyugalmát, mert mondani sem kell, hogy Moszkvában annyi az érdeklődő, hogy minden kiálülás előtt, — s így a mi kiállításunk előtt, is, — két-három órát állnak a moszkvaiak sorban, míg bejutnak . a kiállításra. Nem tudom hirtelen melyik élményemről számoljak be először, hiszen annyi mindent láttunk azalatt a két hét alatt. Körülbelül tízszer léptünk fel Moszkvában, egyszer Kievbén. Mindannyiszor óriási sikerrel. Láttuk a Tretjakov tárlatot — csak az érdekesség kedvéért. jegyzem meg, hogy ennek a kiállításnak több ezer képe van, láttuk a híres drezdai képkiállítást. Ott álltunk a látogatók több ezrével szótlanul, megilletődve, Rafael örókéletü alkotása a sixtusi Madonna képé előtt. Resztvet- tiink a moszkvai Nagy Színház megnyitó díszelőadásán. Láttuk á Cigánybárót, új feldolgozásban. Több koncerien vettünk részt. Ahol csak megfordultunk, mindenütt tapasztaltuk a szovjet nép kedves vendégszeretetét. R. B. A vrsovici autóbusz javítóműhelyben nagy volt az izgalom. Szombaton megtudták, hogy szerdán délelőtt 10 órakor ritka kedves vendégek látogatják meg az üzemet: V. N. Sztoletov tanár, a szovjet küldöttség vezetője és T. A. Ljubezov, érdemes művész. Már jóval 10 óra előtt mindent elrendeztek és izgatottan várták a vendégeket. A zenészek már a helyükön ültek, az udvaron a vrsovici 84. nyolcéves iskola pionírjai menetelnek és most az üzem vezetői haladnak végig az udvaron. A csarnok kapujából, de még a tetők ablakocskáiból is türel- metlenkedők kandikálnak ki. Végre két Tatra-kocsi állt meg a kap« előtt. Üdvrivalgás, integetések. Most üdvözlések hangzanak el. A pionírok oroszul üdvözlik a vendégeket, majd Skoda Frantisek elvtárs, a vállalat igazgatója cseh nyelven mondja el üdvözlő beszédét. Arról beszél, hogy milyen áldozatokat hozott a szovjet nép a mi felszabadításunkért és milyen őszinte mély barátság fűz minket a szovjet néphez. „Köszönöm” — felelte Sztoletov tanár. Majd közvetlenül, egyszerűen hozzáfűzte: „A szovjet nép barátságára mindenkor építhetnek”. — Milyen szívből jövő igaz érzésből született ez a mondat. Milyen sokat tarolhatunk mi még a szovjet emberektől! Az üzem főbejáratánál a szovjet vendégeknek bemutatták a koreai és albán dolgozókat, akik itt kiképzésben részesülnek, továbbá bemutatták a párt és a tömegszervezetek képviselőit és az üzem kitüntetett dolgozóit. Mindenki külön külön igyekszik megértésükre hozni, hogy mennyire örülnek a látogatásnak. A legtöbben választékos orosz nyelven fejezik ki gondolatait. Valahogy ezt egész természetesnek találjuk, hiszen jól tudjuk, hogy az üzemben nagyszerűen működik lődéssel alaposan szemügyre vették a legújabb kísérleti gépeket, köztársaságunk legjobb acélöntődéjét. Az üzem joggal lehet büszke — nemcsak a gépeire. Dolgozói között sok újítóval találkozunk. Itt dolgozik Vilém Srittr is, aki „Az építésben szerzett érdemekért” kitüntetés viselője. Srittr elvtárs újítási javaslata több milliós megtakarítást jelentett a vállalat számára. Srittr elvtárs valóban sokoldalú. Állandóan újabb módosításokon töri a fejét, most például egy olyan gépezetet szerkesztett, amely önműködően elvégzi a burgonya mázsálását és zsákolását. „Charaso! Nálunk — így mondta Makarovova —, ha volna egy ilyen Sritterünk, akkor az arról gondoskodna, hogy át» adja tapasztalatait és minél több követőre találjon. Ján. Ceska elvtárs, az üzem igazgatója úgy szeretne mindent megmutatni a vendégeknek. Kísérőik azonban már tü- rebnetlenül az órájukra néznek. Sietni kell — pedig még beszélgetni szeretnének a példás dolgozókkal. A csarnokok bejáratánál mindenütt kisebb nagyobb csoportok verődnek össze és kérlelik az igazgató elvtársat. „Vezesd még hozzánk is a vendégeket!“ A vendégek kísérői zavartan a vállukat vo- nogatják. Kidin elvtárs és Makarovova elvtársnö megértőén egymásra mosolyognak és eleget tesznek a kéréseknek. Legalább néhány percre mindenhová elmennek és kezet szorítanak a iegközelebbállökkal * A Prazské peciváme karibii üzemében Makarovova elvtársnő egész lázba jön, annyira elemében érzi magát. Dicsérőleg nyilatkozik a termelés gépesítéséről, a szociális intézményekről és a sütemények jó minőségéről. Makarovova kedvesen közvetlenül elmesélte, hogy az Makarova elvtársnő a bratislavai Stollwerck üzemben. a CSSZB-csoport és a népi orosz nyelvtanfolyamok igen szép eredményeket értek el. A vrsovici üzeni dolgozói igen szép kötelezettségeket vállaltak és eddig a legrövidebb idő alatt végezték el a vállalt javításokat. A szovjet küldöttség éppen ezért tisztelte meg látogatásával ezt az üzemet. ■ * I. N. Kiding, a moszkvai Sztálin acélkutató tudományos intézet igazgatója és A. A. Makarovova, a „Bolsevik" cukor- kaiizem igazgatónője megtekintette Letiíanyban a Ru elv Letov hatalmas üzemet. Nagy érdek üzemükből több mint 5000-en nézték meg Moszkvában a „Népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve” kiállítást, ahol meg íz - lelték az itteni süteményeket is. Nagyon Ízlettek a moszkvaiaknak a prágai péksütemények a zsemle és kifli és a „Bolsevik” péküzem csakhamar kipróbálta a prágai recepteket. A moszkvai gyerekek igen megkedvelték a csokoládéval bevont rudacskákat, amelyek nemsokára „pálocski” névén lettek közismertek. A Szovjetunó látogatói ped'g nem győzik kihangsúlyozni, hogy milyen jóízű a moszkvai ■péksütemény. |
