Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-19 / 46. szám
3 W55. november 19* If/' Ay// ^Űc&U idékcc a $<zwfáutAÍwal v:BBasaaai9ia«aBHaaaBi;a»(i*Baaaaaaaiiaaaajia**acc«aftsfleBBaaaaaBBa*»aBiaaa«aaBftw*aaaaBaBafttt»*Bft *«»»iMi*M»»»iMí«»*H«iH*«MiH*«»«*B»itMiiHB»*«ai»«i»H«w*Bii«» Mihail Ivanovics Kalinyin az ifjúság nagy nevelője MIHAIL IVANOVICS KALINYIN, a nagy' forradalmár és államférfi életpályája szorosan összefügg a hősi orosz munkásosztály történetéve:. Mihail Ivanovics Kalinyin, Lenin és Sztálin hű harcostársa, a bolsevik párt és a szovjet állam egyik kiváló építője és vezetője volt. 1875. november 20-án született, szegény parasztcsaládból származik. Hamarosan megismerte a parasztsors nyomorát és reménytelen életét. Ő maga tizennyoloéves korában kezdett dolgozni a „Stary arsenál“ üzemben és két évvel később a „Putyrlov“ művekben. Leninnel és Sztálinnal együtt dolgozott már az első illegális marxista körökben, részéveit •z Iszkra és a Pravda megalakításéban és aktívan együttmű- ■ködött a cárizmus megdöntésében és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészületeiben és végrehajtásában. KaKnyin illegális munkássága példaképe az igazi bolsevik dé- rekasságnak és kitartásnak. Miután Petrográdban letartóztatták a párt Tbiliszbe küldte, ahol mint esztergályos dolgozatott a vasúti műhelyekben. A trendőrségi üldözések elöl kény- ítelen volt Reveibe menni, ahol [szintén vasúti műhelyekben ^dolgozott. De a rendőrség üldözése nem szűnt meg. Egyik ’házkutatás a másikat érte, egyik letartóztatást a másik követte. 1899-től 1916-ig Kali- nyint tizennégyszer tartóztatták le De semmi sem tudta msgiö - ni Kalinyin lelkében osztályának ragyogó jövőjébe vetett hitét, s csak egy kicsit is meg- gyöngíteni harci elszántságát. Bárhová vetette is őt a hivatásos forradalmár sorsa, mindenütt fáradhatatlanul dolgozott a párt érdekében. Mihail Ivanovics Kalinyin igazi, meggyőződéses bolsevik volt, kitürd egyenes és világos politikai vonalával és bátorságával. Könyörtelen volt az ellenséggel ga volt a szorgaimasság megtestesülése. A cári Oroszországban nem állt módjában, hogy tanuljon, de kitartó, állandó tanulással és önszorgalmával a legnagyobb tudásra és műveltségre tett szert. Kalinyinnak felbecsülhetetlen érdemei vannak a kommunista nevelés terén. Egész életében tanította a szovjet ifjúságot, a haza és a kommunizmus iránti forró szeretetne és áldozatkészségre nevelte a fiatalokat. A mindennapi lelkes munkára, az akadályok leküzdésére tanította a szovjet népet és arra, hogy egy percre sem szabad megfeledkezni a végső célról — a kommunista társadalom felépítéséről. A Nagy Honvédő Háború alatt Mihail Ivanovics Kalinyin, bár komoly beteg volt, fáradságot, pihenést nem ismerve dolgozott. A háború alatti tevékenysége a népért való odaadás hősies mintaképe. Cikkei és' beszédei a szovjet hazafiak millióit buzdították harcra a fasiszta ellenség ellen. A párt és a szovjet nép méltóan értékelte Kalinyin munkásságát. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa felelősségteljes állásába való lépésének huszonötödik évfordulóján a Szocialista Munka Hőse címmel tűntette ki. Hetven éves születésnapja alkalmából a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága a következőképpen köszöntötte Mihail Ivanovics Kalinyint: „Több mint huszonhat éve a szovjet állam legmagasabb szervének vezetője. Ezen idő alatt minden erejét, tudását, és a bolsevik forradalmár gazdag tapasztalatait a munkásság, parasztság és az értelmiség egységének megszi- 1 lárdítására és a Szovjetunió nemzetei közti barátság meg- * szilárdítására -szentelte. Ezzel a 1 munkájával a szovjet állam > megerősítésével méltán kiérde- 1 melte a párt őszinte tiszteletét 1 és országunk dolgozó népének < forró, igaz szeretetét”. M. K. i Gazdag szovjet filmműsor a barátsági hónapban szemben és alapos az állami fontosságú kérdések megoldásában. Éles esze, és határozott, szilárd jelleme hozzásegítette az akadályok legyőzéséhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a petrpgrádi munkások és munkásnők Kalinyint Petrográd polgármesterévé választották, 1919-ben pedig a párt állította igen felelősségteljes helyre. Ő lett az Oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnöke. A választás Lenin javaslatára történt, aki azt mondta Kalinyin- ról, hogy ő testesíti meg a munkások és parasztok egységét. És Kalinyin bebizonyította, iogy megérdemli a párt és a nép bizalmát. 1938-ban Kalinyint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökévé választották. Huszonhét évig dolgozott önfeláldozóan és ezen idő alatt mindig magasan tartotta Lenin és Sztálin pártjának zászlaját. Okos és bő tapasztalattal rendelkező államférfinek és éleslátású politikusnak bizonyult. A harcban nem ismerte a félelmet, kérlelhetetlen volt az ellenséggel szemben és sohasem döntött elhamarkodva bonyolult kérdésekben. Igazságos, becsületes volt, és mindenekfelett szerette népét. Mihaü Ivanovics Kalinyin maGondolatban velünk vannak ' A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában igen gazdag szovjet fihnmüsorban válogathat a mozilátogató közönség. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában összesen 471 egész műsort kitöltó és rövid film kerül bemutatásra. A kerületi székhelyeken a csehszlovákszovjet barátság hónapjában november 11-tői 17-ig rendezték meg a szovjet filmfesztivál hetét is. A filmfesztivál műsorán szereplő fő filmeket: a Zsurbin- család-ot, Rómeó és Jűliá-t, a Megismerkedés-t, az Emirátus bukásá-t, a Tengerparti járőr- ség-et és még három új szovjet filmet, amely szintén szerepel a fesztivál műsorán a filmfesztivál után is vetíteni fogják filmszínházainkban. Tavaly a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában több, mint tíz millió mozilátogató nézte meg a szovjet filmeket. Az idén a gazdag és szép szovjet filmműsor még ennél a számnál is nagyobb látogatottságot ígér. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában gyermek filmfesztivált is rendeznek, melynek műsorán a szép, színes mesefilmeken kívül gyermekek életével foglalkozó filmet és természetrajzi filmet is vetítenek. A Zsurbin család, a Rómeó és Júlia a jelenlegi szovjet filmgyártás legjobb alkotásai. Mindkét film nagy elismerést, sikert aratott a nemzetközi filmfesztiválokon. A Zsurbin csatád Kocsetov re9Ónye alapján készült. Heifetz mesteri rendezése, elképzelései, kiváló színészi teljesítményekre adtak lehetőséget. A film gazdag emberábrázolása, bátorsága, őszintesége, magával ragadja a nézőket és mély benyomást gyakorol rájuk. A népes Zsurbin család tagjai és a többi hajógyári munkás is régi munkamódszerrel dolgozik. Az egyetemet végzett Anton megérkezése robbantja ki a konfliktust: új munkamódszert vezet be: Előre gyártott részekből hegesztéssel gyártják a hajókat. A régi módszerrel, a szegecseléssel nem tud boldogulni a sztahanovista Aljosa sem: új szakma után kell néznie. Ilja Zsurbin, az apa ráeszmél, hogy az új módszer nagy szaktudást kíván. Ilja Zsurbin hosszabb lelki vívódás után megküzd saját hiúságával s öregapa létére nem rostéi tanulni, hogy boldoguljon. A boldogságot megtalálja Aljosa is. Ebbe a konfliktusba szorosan beilleszkedik két asszony-tragédia is. A film magas színvonalon mutatja be 'az új haladó munkamódszer győzelmét a régi felett, s az emberek, akiket az űj módszer kimozdítja megszokott egyensúlyukból, így, vagy úgy megtalálják a boldogulás útját. S ez a nagyszerű a filmben: a szocializmus világában nincsenek, s nem is lehetnek elveszett, felesleges emberek. A főszereplők megtalálják az élet igazi célját. Rómeó és Júlia búén és kifejezően tolmácsolja a zene és a tánc nyelvén Shakespeare drámáját, amely a sok ellenséggel szembeszálló, sírig tartó szerelem örök történetét mflisé« ja el. A film zenéje mélyen kifejező, erős szenvedélyeket festő, sokszínű. Rómeó és Julia, Prokofjev balettje, az egész világon megérdemelt sikert aratott. A Rómeó és Júliát a Moszkvai Állami Nagy Színház balettegyüttese adja elő mesteri módon, a Nagy Színház zenekara kíséretében. A Megismerkedés kedves, színes film. Boldog fiatal szovjet emberekről szól, okik egy útépítkezésen találkoznak. A Szovjetunió minden tájáról találkozunk itt fiatalokkal, akik segíteni jöttek a szovjet hasának. ftt ismerkedik meg egymással a film két hőse is, Kati és Vaszjo. A film megkapom ábrázolja a szovjet ifjúság gazdag érzésvilágát, foglalkozat a fiatalok munka- és magánéleti problémáival és megoldja a kollektív egyénekre való hatásának kérdését. Az Emirátus bukása című film Üzbegisztán dicső történelmi napjaiba vezeti vissza a nézőt. A íilm Üzbegisztán népének a feudális rabszolgaság alóli felszabadulását és a Szovjetunió népeivel való boldog együttélését ábrázolja művészi eszközökkel. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában kitűnő szovjet filmekben gyönyörködhet a mo- zilátogatő közönség. A színvonalas és gazdag moziműsor igen jó alkalmat nyújt i szovjet emberek megismerésére és még szorosabbá fúzi a csehszlovákszovjet barátságot. (bt) A moszkvai Bureveszinyik ciigyárban Levcsenková és Gri- gurin Muchanov sztahanovisták másik otthonában ismerkedtem meg Grigorij Voszko- bojník mesterrel. — Ön csehszlovákiai? — kérdezte és furcsa mozdulatot tett kezével. Ennek a szovjet embernek 'szinte ragyogtak a szemei, amikor valamelyik nyugat- szlovákiai vagy morvaországi falura emlékezett. Résztvett Va- lakske Mézifiéi és más községek felszabadításában. Találkozása alkalmával embereinkkel a legaprólékosabb dolgokra is visszaemlékezett. Voszkobojník és bajtársai münden évben a Győzelem Napján visszagondolnak a háborús időkre. Szinte hagyománnyá váll, hogy ezen a napon családostul résztvesznek az emlékestén, Térképpel a kezükben, gondolatban bejárják régi harci útjukat. Különös> szeretettel emlékeznek útjuk azon részére, mely hazánkon keresztül vezetett. Részese voltam egy Ilyen találkozónak. Grigorij Vossskoboj- nik meghívására mentem el. Az emlékest résztvevői feleségeikkel és gyermekeikkel jelentek meg. Nemcsak a háborús emlékekről beszéltek, hanem értékelték békés munkájuk gyümölcseit és nem feledkeztek egyes családok eseményeiről sein. Latiam, hogy ezek az emberek kollektívájuk erősségei, akik nemcsak szovjet hazájuk érdekeit, hanem barátjuk, a csehszlovák nép érdekeit is szolgálják. Egy alkalommal részt vettem a Komi Szövetségi Autonóm Köztársaság fővárosi pedagógiai tanulöptthona diákjainak moszkvai tanulmányútján, A csoportban volt Arkagyij Ivanovics, Prosev, komi nemzetségit tanító is. Amikor a Vöröstérre érkeztünk, a csoport vezetője a Kremlre mutatott és megjegyezte: — Itt összpontosul az egész békeszerető emberiség tekintete. — Helyes — szolalt meg Prosev — a Vörös tér nevét Csehszlovákiában is a legnagyobb tiszteletiéi ejtik ki. Erről magam is meggyőződtem Prágában 1945 májusában. Amikor a tanulmányút és a kísérő magyarázata véget ért, Prosepvel, a Kreml fala mellett húzódó parkba tértünk be. Éppen alkonyodat!. A gyárakból, az irodákból és az iskolákból hazatérők sokasága árasztotta el a Forradalom- és a környező tereket. A Kreml fala melléit húzódó parkot elözönlötte a látogatók tömege. A szemközti Lomonoszov egyetem épületét elöntötték a lebukó nap sugarai. Az utcákon a nagyváros ismert ritmusa morajlott, de Prosevvel mégis találtunk egy üres padot. Leültünk és örültünk, hogy elbeszélgethetünk. Nagyon kiváncsi voltam, hogy milyen barátaink is vannak ebben az erdős köztársaságban. A barátom viszont nagyon érdeklődött Csehszlovákia felől. Amit ez az ember mondott, az olyan szép, hogy érdemes az idézetre. — Először talán én mondja) valamit köztársaságunkról? — kezdte Arkagyij —- hát jól van — Köztársaságunk nem nagy helytálló népe van, nagy mull ra tekint vissza. Arkagyij égi pálcával a homokban lerajzolti egész Komi köztársaságot — itt a Vicsegda folyó és itt var Snktiykar, a fővárosunk. Árka gyij elbeszélte a kmni nemze, egykori nehéz életét a cáriz v mus alatt, beszélt a gazdaságé és kultúrája felvirágzásáról c szovjet hatalom alatt. Aztán türelmetlenkedni kezdett. Észrevettem, hogy kévé> ideje van, hogy nem szívesen hagyná el témáját. Segítségére siettem és kérdést intéztem hozzá. — És mit beszél ön a diákjainak Csehszlovákiáról? — Arkagyij elmosolyodott. — Mit beszélek? A halálom órájáig fogok beszélni. Hisz részfvet- tem arany Prága felszabadításában. Amit nekem mondott, annak nagy részét már többször elismételte a komi népnek. De sokat — úgy érzem — csak most mondott el nekem először. — Hogy fogadtak bennünket! Mintha közepén kezdte volna, — Minden tárva volt előtted, a házak és az emberek szívei. Virágesővel árasztottak el bennünket, öleltek, csókoltak. Mindezt el lehet felejteni? Sokat Arktwyij aztán elmondta, hogy figyelemmel kisér mindent, ami Csehszlovákiában történik. hogy nem hagy ki egy előadást sem hazánkról, mindent tudni akar rólunk. Aztán tovább folytatta: —■ Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de ági van, hpgy: elalszom és álmom bann tíöghszlovákiát látom. — Látok mindent, kezdve az ele jétől. Ahogy tankjainkkal átfér tűnk a hegygerinceken, látói mindent az első falucskáié egész Prágáig. Almomban , is mit azokkal az emberekkel ta látkozom, akik fogadtak bennük hét és szinte ' érzem, ahogi hevít ez az igazi barátság. Arkagyij a Kremlre tekinteti A Kreml csillagai szinte égte: a lebukó nap fényében. Aztát megszorította a kezemet é: mondta: — Adja át üdvözletemet ha tájában mindenkinek. Én a fel szabadítás részvevője, és az öt gyönyörű hazájának barátja kívánom, hogy a megkezdet úton sikeresen járjunk és közös ügyünk diadalmaskodik. J. V. /I Rómeó és Júlia című szovjet film egyik drámai jelenete
