Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-19 / 46. szám

3 W55. november 19* If/' Ay// ^Űc&U idékcc a $<zwfáutAÍwal v:BBasaaai9ia«aBHaaaBi;a»(i*Baaaaaaaiiaaaajia**acc«aftsfleBBaaaaaBBa*»aBiaaa«aaBftw*aaaaBaBafttt»*Bft *«»»iMi*M»»»iMí«»*H«iH*«MiH*«»«*B»itMiiHB»*«ai»«i»H«w*Bii«» Mihail Ivanovics Kalinyin az ifjúság nagy nevelője MIHAIL IVANOVICS KALI­NYIN, a nagy' forradalmár és államférfi életpályája szorosan összefügg a hősi orosz mun­kásosztály történetéve:. Mihail Ivanovics Kalinyin, Lenin és Sztálin hű harcostársa, a bol­sevik párt és a szovjet állam egyik kiváló építője és vezető­je volt. 1875. november 20-án szüle­tett, szegény parasztcsaládból származik. Hamarosan megis­merte a parasztsors nyomorát és reménytelen életét. Ő maga tizennyoloéves korában kezdett dolgozni a „Stary arsenál“ üzemben és két évvel később a „Putyrlov“ művekben. Leninnel és Sztálinnal együtt dolgozott már az első illegális marxista körökben, részéveit •z Iszkra és a Pravda megala­kításéban és aktívan együttmű- ■ködött a cárizmus megdöntésé­ben és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előkészületei­ben és végrehajtásában. KaKnyin illegális munkássága példaképe az igazi bolsevik dé- rekasságnak és kitartásnak. Miután Petrográdban letartóz­tatták a párt Tbiliszbe küldte, ahol mint esztergályos dolgo­zatott a vasúti műhelyekben. A trendőrségi üldözések elöl kény- ítelen volt Reveibe menni, ahol [szintén vasúti műhelyekben ^dolgozott. De a rendőrség ül­dözése nem szűnt meg. Egyik ’házkutatás a másikat érte, egyik letartóztatást a másik követte. 1899-től 1916-ig Kali- nyint tizennégyszer tartóztatták le De semmi sem tudta msgiö - ni Kalinyin lelkében osztályá­nak ragyogó jövőjébe vetett hitét, s csak egy kicsit is meg- gyöngíteni harci elszántságát. Bárhová vetette is őt a hiva­tásos forradalmár sorsa, min­denütt fáradhatatlanul dolgo­zott a párt érdekében. Mihail Ivanovics Kalinyin iga­zi, meggyőződéses bolsevik volt, kitürd egyenes és világos poli­tikai vonalával és bátorságával. Könyörtelen volt az ellenséggel ga volt a szorgaimasság meg­testesülése. A cári Oroszország­ban nem állt módjában, hogy tanuljon, de kitartó, állandó tanulással és önszorgalmával a legnagyobb tudásra és művelt­ségre tett szert. Kalinyinnak felbecsülhetetlen érdemei vannak a kommunista nevelés terén. Egész életében tanította a szovjet ifjúságot, a haza és a kommunizmus iránti forró szeretetne és áldozatkész­ségre nevelte a fiatalokat. A mindennapi lelkes munkára, az akadályok leküzdésére tanította a szovjet népet és arra, hogy egy percre sem szabad megfe­ledkezni a végső célról — a kommunista társadalom felépí­téséről. A Nagy Honvédő Háború alatt Mihail Ivanovics Kalinyin, bár komoly beteg volt, fáradságot, pihenést nem ismerve dolgo­zott. A háború alatti tevékeny­sége a népért való odaadás hő­sies mintaképe. Cikkei és' be­szédei a szovjet hazafiak mil­lióit buzdították harcra a fa­siszta ellenség ellen. A párt és a szovjet nép mél­tóan értékelte Kalinyin mun­kásságát. A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa felelősségteljes ál­lásába való lépésének huszon­ötödik évfordulóján a Szocialis­ta Munka Hőse címmel tűntet­te ki. Hetven éves születésnapja al­kalmából a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága a követke­zőképpen köszöntötte Mihail Ivanovics Kalinyint: „Több mint huszonhat éve a szovjet állam legmagasabb szervének vezető­je. Ezen idő alatt minden erejét, tudását, és a bolsevik forradal­már gazdag tapasztalatait a munkásság, parasztság és az értelmiség egységének megszi- 1 lárdítására és a Szovjetunió nemzetei közti barátság meg- * szilárdítására -szentelte. Ezzel a 1 munkájával a szovjet állam > megerősítésével méltán kiérde- 1 melte a párt őszinte tiszteletét 1 és országunk dolgozó népének < forró, igaz szeretetét”. M. K. i Gazdag szovjet filmműsor a barátsági hónapban szemben és alapos az állami fontosságú kérdések megoldásá­ban. Éles esze, és határozott, szilárd jelleme hozzásegítette az akadályok legyőzéséhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a petrpgrádi munkások és mun­kásnők Kalinyint Petrográd polgármesterévé választották, 1919-ben pedig a párt állította igen felelősségteljes helyre. Ő lett az Oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnöke. A választás Lenin javaslatára tör­tént, aki azt mondta Kalinyin- ról, hogy ő testesíti meg a munkások és parasztok egysé­gét. És Kalinyin bebizonyította, iogy megérdemli a párt és a nép bizalmát. 1938-ban Kalinyint a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának el­nökévé választották. Huszonhét évig dolgozott önfeláldozóan és ezen idő alatt mindig magasan tartotta Lenin és Sztálin párt­jának zászlaját. Okos és bő ta­pasztalattal rendelkező állam­férfinek és éleslátású politikus­nak bizonyult. A harcban nem ismerte a félelmet, kérlelhetet­len volt az ellenséggel szemben és sohasem döntött elhamar­kodva bonyolult kérdésekben. Igazságos, becsületes volt, és mindenekfelett szerette népét. Mihaü Ivanovics Kalinyin ma­Gondolatban velünk vannak ' A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjában igen gazdag szovjet fihnmüsorban válogat­hat a mozilátogató közönség. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában összesen 471 egész műsort kitöltó és rövid film kerül bemutatásra. A kerületi székhelyeken a csehszlovák­szovjet barátság hónapjában november 11-tői 17-ig rendez­ték meg a szovjet filmfesztivál hetét is. A filmfesztivál műsorán sze­replő fő filmeket: a Zsurbin- család-ot, Rómeó és Jűliá-t, a Megismerkedés-t, az Emirátus bukásá-t, a Tengerparti járőr- ség-et és még három új szov­jet filmet, amely szintén sze­repel a fesztivál műsorán a filmfesztivál után is vetíteni fogják filmszínházainkban. Tavaly a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában több, mint tíz millió mozilátogató nézte meg a szovjet filmeket. Az idén a gazdag és szép szovjet film­műsor még ennél a számnál is nagyobb látogatottságot ígér. A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjában gyermek film­fesztivált is rendeznek, mely­nek műsorán a szép, színes mesefilmeken kívül gyermekek életével foglalkozó filmet és természetrajzi filmet is vetíte­nek. A Zsurbin család, a Rómeó és Júlia a jelenlegi szovjet filmgyártás legjobb alkotásai. Mindkét film nagy elismerést, sikert aratott a nemzetközi filmfesztiválokon. A Zsurbin csatád Kocsetov re9Ónye alapján készült. Heifetz mesteri rendezése, elképzelései, kiváló színészi teljesítményekre adtak lehetőséget. A film gaz­dag emberábrázolása, bátorsága, őszintesége, magával ragadja a nézőket és mély benyomást gyakorol rájuk. A népes Zsur­bin család tagjai és a többi hajógyári munkás is régi munkamódszerrel dolgozik. Az egyetemet végzett Anton meg­érkezése robbantja ki a kon­fliktust: új munkamódszert ve­zet be: Előre gyártott részek­ből hegesztéssel gyártják a ha­jókat. A régi módszerrel, a szegecseléssel nem tud boldo­gulni a sztahanovista Aljosa sem: új szakma után kell néz­nie. Ilja Zsurbin, az apa ráesz­mél, hogy az új módszer nagy szaktudást kíván. Ilja Zsurbin hosszabb lelki vívódás után megküzd saját hiúságával s öregapa létére nem rostéi ta­nulni, hogy boldoguljon. A bol­dogságot megtalálja Aljosa is. Ebbe a konfliktusba szorosan beilleszkedik két asszony-tra­gédia is. A film magas színvonalon mutatja be 'az új haladó mun­kamódszer győzelmét a régi felett, s az emberek, akiket az űj módszer kimozdítja megszo­kott egyensúlyukból, így, vagy úgy megtalálják a boldogulás útját. S ez a nagyszerű a film­ben: a szocializmus világában nincsenek, s nem is lehetnek elveszett, felesleges emberek. A főszereplők megtalálják az élet igazi célját. Rómeó és Júlia búén és ki­fejezően tolmácsolja a zene és a tánc nyelvén Shakespeare drámáját, amely a sok ellen­séggel szembeszálló, sírig tartó szerelem örök történetét mflisé« ja el. A film zenéje mélyen kifejező, erős szenvedélyeket festő, sokszínű. Rómeó és Ju­lia, Prokofjev balettje, az egész világon megérdemelt sikert ara­tott. A Rómeó és Júliát a Moszkvai Állami Nagy Színház balettegyüttese adja elő meste­ri módon, a Nagy Színház zene­kara kíséretében. A Megismerkedés kedves, színes film. Boldog fiatal szov­jet emberekről szól, okik egy útépítkezésen találkoznak. A Szovjetunió minden tájáról ta­lálkozunk itt fiatalokkal, akik segíteni jöttek a szovjet hasá­nak. ftt ismerkedik meg egy­mással a film két hőse is, Kati és Vaszjo. A film megkapom ábrázolja a szovjet ifjúság gaz­dag érzésvilágát, foglalkozat a fiatalok munka- és magánéleti problémáival és megoldja a kollektív egyénekre való hatá­sának kérdését. Az Emirátus bukása című film Üzbegisztán dicső történel­mi napjaiba vezeti vissza a né­zőt. A íilm Üzbegisztán népé­nek a feudális rabszolgaság alóli felszabadulását és a Szov­jetunió népeivel való boldog együttélését ábrázolja művészi eszközökkel. A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjában kitűnő szovjet filmekben gyönyörködhet a mo- zilátogatő közönség. A színvo­nalas és gazdag moziműsor igen jó alkalmat nyújt i szovjet emberek megismerésére és még szorosabbá fúzi a csehszlovák­szovjet barátságot. (bt) A moszkvai Bureveszinyik ci­igyárban Levcsenková és Gri- gurin Muchanov sztahanovis­ták másik otthonában ismer­kedtem meg Grigorij Voszko- bojník mesterrel. — Ön csehszlovákiai? — kér­dezte és furcsa mozdulatot tett kezével. Ennek a szovjet em­bernek 'szinte ragyogtak a sze­mei, amikor valamelyik nyugat- szlovákiai vagy morvaországi falura emlékezett. Résztvett Va- lakske Mézifiéi és más közsé­gek felszabadításában. Találko­zása alkalmával embereinkkel a legaprólékosabb dolgokra is visszaemlékezett. Voszkobojník és bajtársai münden évben a Győzelem Nap­ján visszagondolnak a háborús időkre. Szinte hagyománnyá váll, hogy ezen a napon csa­ládostul résztvesznek az emlék­estén, Térképpel a kezükben, gondolatban bejárják régi har­ci útjukat. Különös> szeretettel emlékeznek útjuk azon részére, mely hazánkon keresztül veze­tett. Részese voltam egy Ilyen ta­lálkozónak. Grigorij Vossskoboj- nik meghívására mentem el. Az emlékest résztvevői feleségeik­kel és gyermekeikkel jelentek meg. Nemcsak a háborús em­lékekről beszéltek, hanem ér­tékelték békés munkájuk gyü­mölcseit és nem feledkeztek egyes családok eseményeiről sein. Latiam, hogy ezek az embe­rek kollektívájuk erősségei, akik nemcsak szovjet hazájuk érdekeit, hanem barátjuk, a csehszlovák nép érdekeit is szolgálják. Egy alkalommal részt vettem a Komi Szövetségi Autonóm Köztársaság fővárosi pedagó­giai tanulöptthona diákjainak moszkvai tanulmányútján, A csoportban volt Arkagyij Iva­novics, Prosev, komi nemzetsé­git tanító is. Amikor a Vörös­térre érkeztünk, a csoport ve­zetője a Kremlre mutatott és megjegyezte: — Itt összponto­sul az egész békeszerető embe­riség tekintete. — Helyes — szolalt meg Prosev — a Vörös tér nevét Csehszlovákiában is a legna­gyobb tiszteletiéi ejtik ki. Er­ről magam is meggyőződtem Prágában 1945 májusában. Amikor a tanulmányút és a kísérő magyarázata véget ért, Prosepvel, a Kreml fala mellett húzódó parkba tértünk be. Ép­pen alkonyodat!. A gyárakból, az irodákból és az iskolákból hazatérők sokasága árasztotta el a Forradalom- és a környe­ző tereket. A Kreml fala mel­léit húzódó parkot elözönlötte a látogatók tömege. A szem­közti Lomonoszov egyetem épü­letét elöntötték a lebukó nap sugarai. Az utcákon a nagy­város ismert ritmusa morajlott, de Prosevvel mégis találtunk egy üres padot. Leültünk és örültünk, hogy elbeszélgethe­tünk. Nagyon kiváncsi voltam, hogy milyen barátaink is van­nak ebben az erdős köztársa­ságban. A barátom viszont na­gyon érdeklődött Csehszlová­kia felől. Amit ez az ember mondott, az olyan szép, hogy érdemes az idézetre. — Először talán én mondja) valamit köztársaságunkról? — kezdte Arkagyij —- hát jól van — Köztársaságunk nem nagy helytálló népe van, nagy mull ra tekint vissza. Arkagyij égi pálcával a homokban lerajzolti egész Komi köztársaságot — itt a Vicsegda folyó és itt var Snktiykar, a fővárosunk. Árka gyij elbeszélte a kmni nemze, egykori nehéz életét a cáriz v mus alatt, beszélt a gazdaságé és kultúrája felvirágzásáról c szovjet hatalom alatt. Aztán türelmetlenkedni kez­dett. Észrevettem, hogy kévé> ideje van, hogy nem szívesen hagyná el témáját. Segítségére siettem és kérdést intéztem hoz­zá. — És mit beszél ön a diákjainak Csehszlovákiáról? — Arkagyij elmosolyodott. — Mit beszélek? A halálom órájáig fogok beszélni. Hisz részfvet- tem arany Prága felszabadítá­sában. Amit nekem mondott, annak nagy részét már több­ször elismételte a komi népnek. De sokat — úgy érzem — csak most mondott el nekem először. — Hogy fogadtak ben­nünket! Mintha közepén kezdte volna, — Minden tárva volt előtted, a házak és az emberek szívei. Virágesővel árasztottak el bennünket, öleltek, csókol­tak. Mindezt el lehet felejteni? Sokat Arktwyij aztán elmondta, hogy figyelemmel kisér min­dent, ami Csehszlovákiában tör­ténik. hogy nem hagy ki egy előadást sem hazánkról, min­dent tudni akar rólunk. Aztán tovább folytatta: —■ Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de ági van, hpgy: elalszom és álmom bann tíöghszlovákiát látom. — Látok mindent, kezdve az ele jétől. Ahogy tankjainkkal átfér tűnk a hegygerinceken, látói mindent az első falucskáié egész Prágáig. Almomban , is mit azokkal az emberekkel ta látkozom, akik fogadtak bennük hét és szinte ' érzem, ahogi hevít ez az igazi barátság. Arkagyij a Kremlre tekinteti A Kreml csillagai szinte égte: a lebukó nap fényében. Aztát megszorította a kezemet é: mondta: — Adja át üdvözletemet ha tájában mindenkinek. Én a fel szabadítás részvevője, és az öt gyönyörű hazájának barátja kívánom, hogy a megkezdet úton sikeresen járjunk és kö­zös ügyünk diadalmaskodik. J. V. /I Rómeó és Júlia című szovjet film egyik drámai jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents