Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-12 / 45. szám

1955. november 12.

?

LATOGATAS SZINAN

H

úsz kilométerre Kassától fekszik Szína. A község semmivel

sem különbözik a kassai kerület többi falujától és mégis nincs még egy olyan község, amelyet annyira látogatnának mint ezt. A nagy látogatás oka az, hogy itt Szinán van a kassai kerület legjobb Egységes FöldmCvesszö- vetkezete. A szövetkezet tagjai már több éven át tartják a kassai kerületben az első heiyet.

— Ezt a szövetkezetét nem létezik, hogy szétverje valaki — mondja a szinai nyolcéves iskola igazgatója Uli- czai elvtárs, amíg az iskolából a szövetkezet irodájába kísér.

Ma, amikor az EFSZ kérdése és a szocialista falu építése egyre inkább előtérbe kerül s amikor a szövetkezeti tagok munkaerkölcse annyira problematikus egyenesen jól esik ellátogatni egy ilyen szövetkezetbe. Bevallom kíváncsi voltam, hogyan dolgoznak, milyenek ezek az emberek, akik ilyen szép eredményekét érnek el a mezőgazdasági termelés terén.

— Nem sokkal délelőtt érkeztem a szövetkezet irodájába. Szerencsém volt éppen egy közös megbeszélésen találtam a csoport vezetőit. Az ősai munkálatok tervét tárgyalták meg a csoport vezetők az elnök meg a? »gro- nómus.

Hogyan értek e! ilyen szop eredményeket eddigi munkájukban, mik a terveik a jövőre nézve, s a szövetkezetnek melyik csoportja dóig ezik a legjobban ezt szerettem volna megtudni az EFSZ elnökétől.

— Hát, hogy melyik csoport a legjobb azt nem könnyű így hirtelen megmondani kezdi elbeszéléséi Cs a hala elvtárs az elnök. Közösen dolgozunk közösek a gondjaink örömeink. Az eddigi eredményeket úgy értük el hogy dolgoztunk reggeltől estig. Ez már benne van a vérünkben. S ami a szövetkezeti tagjainkat illeti azokat nem kell bizony nógatni a munká -a különösen nyáron meg ilyenkor az eszi munkálatok idején dolgozik itt minden épkézláb ember. Csak, hogy pem elóg reggeltől estig dolgozni hiszen niás szövetkezetben is dolgoznak és mégsem érnek e! olyan eredményeket mint mink. Mináiunk más a viszonya a dolgozóknak a munkához, meg azután nagy segítségünkre van az agronómusunk főleg az új termelési módszerek elsajátítása terén. Itt van például Tel József csoportja ezek az emberek néha az éjszakát is kint töltik a malacok mellett.

— Hát bizony ez is megesik néha szólal meg Te! elvtárs.

Tel József nyugodt megfontolt ember az a típusa '« falusi embernek, aki nem szereti a sok szóbeszédet Keveset beszél, de annál többet dől» gozdi. Látni rajta, hogy sokat dolgozott az állatok körül, hosszabb időt töltött a földmunkáknál és így megtanulta érteni a föld szavát., ö is akárcsak az elnök alapító tagja a szövetkezetnek. Jelenleg két emberrel dolgozik a disznóhizlaldában.

— Én már hosszabb időn át vagyok a disznóhizlaldában kezdi elbeszélését Tel elvtárs. Bizony nem könnyű a

munka. Itt az embernek állandóan készenlétben kell lennie. Különcsen akkor van sok dolgunk, amikor Madznak az anyakocák. Ezekkel úgy bánunk, akárcsak a gyerekekkel. Rendszeresen etetjük őket, vigyázunk rájuk, hogy minden nap meglegyen az átlag súlyuk. Ez évben is úgy volt, hogy egyik másik anyakocánknak nyolcnál is több malaca volt. Vannak azután kocáink, arrtelyeknek kevesebb malacuk van, akisor úgy csináljuk, hogy valamelyik kis malacot a másik anyakocához, tessfcük át. Itt persze vigyázni kell, hogy az idegen malacokat meg ne ölje a koca. Érdemes vigyázni, mert nincs annál nagyobb öröme az embernek mint, amikor látja, hogy a malacok szépen nőnek, erősödnek,

— Jelenleg már nagyban folyik nálunk a dlsznóhizlalási akció. Ezen a téren .Surikov féle munkamódszerre! dolgozunk. Az étellel úgy van, hogy jobban ízük az akkor, ha rendesen ízletesen tisztán van elkészítve. Ugyan ez a helyzet a disznóknál is- Itt is sok függ .attól, milyen módon készítjük el az etetést, milyen adagolást használunk, de a legfontosabb az,

hogy pontosan betartsuk az etetés idejét. Eddig csakis külön e célra készült kenyereket sütöttünk a disznóknak és azzal etettük őket. Most egyelőre felhagytunk ezzel a módszerrel.

Hát az eredményeket akarom kérdezni Tel Józseftől, de közben mondja ó már ezt is. — Eddigi gondos etetésünknek megvan az eredménye disznóink naponta átlag nyolcvan dekagrammot híznak. Ha továbbra is így megy jó disznóölésünk lesz a télen, fejezi be elbeszélését.

— Bizony most ősszel van a legtöbb dolgunk. Ilyenkor több a munka mint a nyáron — szólal meg a kályha mellett ülő Spak József.

Spak elvtárs csak egy pár órára jött be az irodába, jól esik egy kicsit megmelegednie, mert ilyenkor össze! nem kellemes egész napokon át kinn lenni a legelőkön. Mert Spak elvtars

és még öt társa már megkezdte a juhok beterelését.

— Most ősszel bizony sok munkánk van a juhokkal, ha rendbe akarjuk tartani a nyájat. Ilyenkor minden juhot meg kell vizsgálnunk nincs e valami bajuk. Most betereljük őket az akólba s nem szeretném, ha valamelyikük is betegen kerülne oda s megfertőzné a többit. Mert akkor már késő keresni a bajt, mondom, nagyon kell vigyázni rájuk. Ha valamelyiknek megsérül a lába, vagy a patájával van baja azt bekötöm és elkülönítem a többiektől.

Spak József számadó juhász és csoportjának munkája nem vész kárba. A gondos kezelés meglátszik az elért eredményeken. A múlt télen is az előirt terven felül körülbelül 12 kilogramm sajtot adott le, egy-egy állat után. A gyapjú termelés terén la szép eredményeket értek el és nem is beszélve arról, hogy juharnak súlya is az alsók között van.

— Az, hogy juhaink egészségesek, s hogy megvan a kellő súlyu.K annak köszönhetjük, hogy a nyájat nem tartjuk sokáig egy helyen — magyarázza Spak elvtárs. Ezt úgy szoktuk csinálni, hogy közülünk az egyik ember már előre keres helyet, legelőt a juhoknak, ahol mindig friss a fű. Meg azután fontos az etetés, itatás idejének pontos betartása.

Mondani sem kell,.hogy a színál, termelő szövetkezet tagjai között szépen dolgoznak a CSISZ-tagok. Az előbb említett munkacsoportok között is vannak fiatalok, akik nem maradnak le az idősebbek mellett a munkában. A kimerítő mezei munka mellett nem felejtkeznek meg a fiatalok a szervezeti életről sem. Azt, hogy CSISZ-szervezetük az elsők között áll a járásban elsősorban a CSISZ szervezet elnökének Juhász Józsefnek köszönhetik a tagok. Juhász József nem csak példaadó szorgalmas munkás, hanem elsőrangú szervező is. Már éveken át 6 áll a CSISZ szervezet

élén. Tekintésével és jó szervező képességével össze tudja tartani a szerveset fiataljait. — Jól ismerem a. falu legényeit, leányait — mondja Juhász elvtárs. Tudom én hogyan kell közöttük rendet tartani. Erőszakkal, terer- rat bizony nem boldogulna itt közöttük az ember. Tudni kell a nyelvükön beszélni. Meggyőző agitációs munkára van itt leginkább szükség. Kemény- fejű legények az itteniek, parancsszóra nem igen hajlanak, de szép szóval mindent el iehet érni náluk. Jó szervezeti munkáról tesz tanúbizonyságot az is, hogy a fiataloknak van önállóan működő tánc és ének együttesük és vgn sok könyvük, amelyből »okát tanulhatnak. Csak egy téren kell még javítani a munkájukon. Egészséges viszonyt kell teremteniük a szervezetük és a helyi Csemadok csoportja között. A helyzet az, hogy a Csemadoknak is van tánc együttese és ezek igyekeznek a CSISZ fiatalok ügyesebb táncosait magukhoz csalogatni. Ezen a téren csak egy tanácsot adhat az ember. Nincs értelme az állandó vetélkedésnek. Egyesüljön a CSISZ és a Csemadok táncesoportja és közösen egész biztosan jobban dolgozhatnak. A két szervezet kultúr- egvüttesének végeredményben agy feladata van: szórakoztatni és tanbani a falu dolgozóit, ápolni a népi hagyományokat. Ha a CSISZ és a Csemadok kultúrcsoportja egyesül, sokkal jobban tudja majd teljesíteni ezt a szép feladatot. Bízunk a CSISZ-tagok kezdeményezésében, hogy ez nemsokára bekövetkezik és a legközelebb már nem torzsalkodásról, hanem a „szinai kultúregyüttes” szép, eredményes munkájáról Írhatunk.

Talán hadd szóljak még néhány szót arról, hogyan tükröződik a szövetkezet tagjainak életén a jó munka eredménye. Errpl legjobban a tények beszélnek, az, hogy körülbelül húsz szövetkezeti tag építkezik, az, hogy ha húsz-harminc diófából készült hálószoba bútor érkezne egyszerre a faluba, az is kevés volna s az, hogy majdnem minden tagnak van mosógépe. Azt pedig, hogy már mindenkinél van rádió, villany gramofon és jó- néhány öltöny, szép ruha, senki sem mondja újnak. Ügy mondják, hogy aki dolgozik, annak van.

R1C3KQ.* BÉLA

A BRATISLAVA! FŐISKOLÁK magyar hallgatói kezdeményezc-sére a CSISZ városi vezetősége mellett e hónap elején művészegyüttes alakult. Az együttes énekkarból, szavalókórusból, színjátszó- és tánccsoportból áll. Eddig több mint száz főiskolás jelentkezett a különböző fakultásokról. Az énekkar és tánccsoport munkájában a pedagógiai Iskola tanulói is rész tvesznek. Az együttes neve: Magyar Főiskolások Művészegyüttese.

Somogyi Mátyás

Teljesítik

vállalásaikét

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából vállalt szocialista kötelezettségvállalások és teljesítésük jő felkészültséget biztosítanak a 2. ötéves terv megkezdéséhez. A második ötéves terv folyamán 50 százalékkal emelkedik az ipari termalés. Ezt a feladatot nemcsak az új technika alkalmazásának segítségével érhetjük el, igen fontos tényező a szocialista kötelezettségvállalások kiszélesítése is. Ezt szem előtt tartják technikusaink és azon üzemek dolgozói is, ahol teljesítik a vállalt kötelezettségeket.

A Kékkői Szénbányák dolgozói azzal a tudattal látnak e feladatok teljesítéséhez, hogy ebben az évben idő előtt végezzék el a* üzemi tervet. Erről tanúskodnak az elmúlt hónap eredményei is, amikor a fejtés havi tervét 101.2 százalékra teljesítették. A tervteljesítéshen a legnagyobb érdem a bukoveci részlegé, amely havi tervét 119 százalékra teljesítette is 1,100 tonna szenet bányászott ki terven felül. A bukoveci részlegen, ahol Ondrej Dulaj falazó csoportja dolgozik, egy hónap alatt kétszer értek el rekordíojtést, amikor t „Donbasz” szovjet kombájnnal 62 folyó métert fejtettek ki egy műszak alatt. Itt bizonyosodott be a legjobban, hogy mit jelent a gépesített munka bevezetése.

A „példás munka napjai” keretén belül, amely november 3-án kezdődött, bányászaink versenyre hívták ki a handtovaiakat, hogy ezzel a bevált módszerrel segítsenek nekik tervük teljesítésében, mert már az év eleje óta vissza vannak maradva. A handlovaiak elfogadták a felhívást s versenybe léptek velünk. Egy másik versenyben, amely négy hónap óta folyik a nováky-l Lehota bányával, októberben győztünk, mert Lehota nem teljesítette a tervet.

A Dolina részleg októberben 120 százalékra teljesítette tervezett feladatait és a bányászok 24 folyó métert fejtettek ki terven felül. E magas eredmény elérésében jelentős része van a szovjet rakodónak Is. A 305-as számú munkaszakaszon, ahol Gejza Benőik elumun- k,ás dolgozik, 136 százalékra teljesítették a havi normát. Példáját követte Juraj Hovorka csoportja 130 százalékos, és Varga Pál csoportja 102.5 százalékos eredmény- nyel.

Az év végéig bányászainknak még 300 folyó métert kell kifejteniük terven felül. Ezt az értékes felajánlást igyekeznek idő előtt teljesíteni. És meg vagyunk róla győződve, hogy ez iskerül is nekik, hiszen vállalásaikat eddig is mindig időben teljesítették.

1 M. U.

Siló - zsír, te), hús

A színpad az igazi otthonom

A nyltrai kerület ifjúsága kötelességének tartja, hogy a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak segítséget nyújtson a silózásban. Hisz valamennyiünk érdeke, hogy értékes takarmánnyal lássuk el a szövetkezetek és az állami gazdaságok állatállományát. A kerület fiataljai alaposan kivették a részüket a silózási munkából. A kukaricakóró, a répaszeletek és a csalamádé silózásán kívül silógödrök ásásával is segítették a szövetkezeteket.

A CSISZ KV plénuma még augusztusban magáévá tette a CSISZ da- másdi helyi szervezetének felhívását, és feladatául tűzte ki, hogy 30,000 köbméter siiótakarmányt készítenek el. A felhívásra eddig 126 aiapszerve- zet válaszolt. 47,710 köbméter silót» - karmány készítését vállalták. Ezenkívül a fiatalok ledolgoznak 7.340 brigádórát, a silógödrök ásásánál, illetve Kizpk karban tartásánál. A silózási munkák gyors elvégzése érdekében 52 készenléti brigád csoportot alakítottak. A brigád csoportok segítenek a zöldségtakarmány begyűjtésében is.

A fiatalok kötelezettségvállalásai nem voltak formálisak. Már eddig 241727 m® silót készítettek és a siló- gödrök kiásásánál 18.620 munkaórát dolgoztak le. A legjobb eredményeket a komáromi és a zselizi járás fiataljai érték el, de példás munkát végeztek az aranyósmaróti gépállomás fiataljai és a drzovcei fiatalok is. Drzovcén még nem alakult meg az egységes földművesszövetkezet és más egyéb körülmények sem voltak kedvezőek a silózásra nézve, mégis úgy döntöttek, hogy 200 m3 silót készítenek.

Példás felajánlásukkal a szomszéd falu catajovce szövetkezetét segítették.

Annak ellenére, hogy némely szervezetek igen szép eredményeket értek el a silózásban, az eddigi eredményekkel mégsem lehetünk megelégedve. A silózási versenyfelhívásra aránylag kevés alapszervezet válaszolt kötelezettségvállalásokkal. Ezért a CSISZ járási vezetőségei is hibásak, mert a silózási akcióra nem fordítottak annyi gondot, mint amennyit kellett volna. Sok helyen azokra az alapszervezetekre sem gondoltak, amelyek jól dolgoztak. Hogy az ifjúság segítsége még nagyobb legyen, szükséges, hogy az állami szervek is nagyobb figyelmei fordítsanak a silózási akcióra. Ki keli küszöbölnünk minden hibát, amely gátolja az eredményes munkát. Bá- noveén például előfordult, hogy vasárnap és hétfőn 510 fiatal várt munkára készen, viszont a járási nemzeti bizottság nem gondoskodott szállító eszközökről, melyek a brigádosokat a munkahelyre vitték volna. A téli takarmány biztosításának sikerét magáévá kell, hogy tegye az üzemekben dolgozó ifjúság is. Helyes, ha a védnökséget vállalt üzemek fiataljai segítséget nyújtanak a silózásban azoknak a szövetkezeteknek, amelyek erre rászorulnak. Ilyen segítséget különösen a nyltrai fiatalaktól várunk, A nyitrai üzemek, iskolák és hivatalok ifjúság« nagy segítséget nyújthatnak a nyitrai környéki szövetkezeteknek. Fgy percre sem szabad elfelednünk, hogy az Ifjúság teljes mértékben felelős a silózási terv teljesítéséért. Tudni kell minden CSISZ-tagnak, hogy asztalunkra nagyohb darab hús, több tej és vaj csak úgy kerül a .jövő évben, ha elegendő siiótakarmányt biztosítunk.

MJCHAt KUSY a CSISZ nyitrai fcerüteti bizottságának dolgozója

Mikor a Színművészen főiskolán

felkerestem Andrej Bagar államdíjas nemzeti művészt, a főiskola rektorát, azt a felvilágosítást kaptam, hogy 11 őrakar értekezlete van a Nemzeti színházban, ott megtalálhatom.

Az óramutató pontosan az egyesen állt, mikor megérkezett. Csodálkozásomat észrevéve, mosolyogva mondta el — meglepetésemre folyékony magyarsággal — hogy ö olyan elfoglalt ember, hogy nem engedhet meg magának egy perc késést sem, mert csak így tud megbirkózni azzal a sokoldalú elfoglaltsággal, mely az életét betölti.

Lálhatólag mulattatja meglepetésem, mit nem is titkolok.

—■ Művész elvtárs, hogy bírja ezt a nagy programot?

— Gyakorlat és egészség dolga. Munkáscsaládból származom. tőlük örököltem egészséges szervezetemet, a munkát gyermekkoromtól szoktam meg és nem is tudnék, de nem is akarok nélküle élni. Soka életemben — pedig már keresztülmentem egyen- máson — nem éreztem fáradságot és ezt elsősorban rendszeres és mértékletes életmódomnak köszönhetem.

Szinte irigyelve nézem ezt a vas- szervezetü művészt, ki kérésemre visz- szatekint a maliba, egész gyermekkoráig.

— 1900-ban születtem — bele a XX. századba Trencsén Teplicén. Apám téten a Jürdöigazgatáság műhelyében dolgozott, nyáron a betegeket csomagolta iszapba. Magyar népiskolába jártam és mikor bevégeztem, meghalt az apám. Szegény anyám egyedül maradt hat gyermekkel. Mikor 1914-hen kitört a háború, bátyúim bevonultak katonának én és anyám Becsbe költöztünk, hoj anyáin gyárban kapott munkát Mindig azon volt, hogy tovább tanuljak, így én is nappal munkába jártam, de este

tanfolyamon elvégeztem az ipariskolát. Háború után visszatértünk szülőhelyemre és alkalmi munkákból éltünk. Minden örömöm a műkedvelői előadások voltak és az itt elért első sikereim döntötték el további pályámat. Színész lettem. 1921-ben egy vándorszínész társulathoz álltam be és egy évig úgy éltem, mint a nagy magyar költő Petőfi Sándor. Az is vándorszínész volt ugye?

—■ De az ám! Bár igaz, akkor még a vándorszínész az ország koldusa volt.

— No, ami azt illeti, ebben az időben sem volt különb sorsa a vándorszínésznek. Hányszor feküdtünk le az összetákolt színpad deszkáira kor- gó gyomorral éfszakára és takarónk a rongyos díszletek vásznai voltak. Ennek az életnek csak az vetett véget, hogy a társulat szétesett. Ereztem. hogy ha valamire vinni akarom, tanulnom kell. Prágába mentem. A vasúti jegyemet megváltva, csak pár koronám maradt, ezt meg elvesztettem, így bátran mondhatom, hogy a színipátyát egy fillér nélkül kezdtem el. Újra csak mint munkás kerestem kenyerem,, de beiratkoztam az állami korzervatórium drámai szakára, hol mivel az első évet kitűnő eredménynyel fejeztem be, egy ér múlva kisebb stipendiumot kaptam. Elvégezve a drámai szakot újra 5 éven át vándoroltam az egész országon keresztül kis társulatokkal, míg végre a bratis- lavai színház szerződtetett. 1939-ig dolgoztam a színházban és az illegális mozgalomban színházon kívül. 1939 április 14-én a gestapó kezébe kerültem, kik Németországba hurcoltak.

De már nem sokáig kellett így tengődnöm. Megtörtént a felkelés, én megszöktem és major Petrov partizáncsoportjának tagja lettem. 1945- ben a felszabadító orosz hadsereggel

tértem vissza és megbízást kaptam a Szlovák színházak megalakítására. — Engem kineveztek a Nemzeti Színház igazgatójának. 1961-ben ez alól funkció alól felmentettek és megbíztak a művészeti főiskola megszervezésével, melynek nemcsak rektora, hanem tanára is vagyok,

— Es a színészet?

— A színpad továbbra is az ért igazi otthonom marad, állandó vendége ' vagyok a színházaknak és a filmnél is játszom.

— Kis szünetet tart emlékezéseiben és énv felteszem a kérdést:

— Melyik szerepét szerette a legjobban?

t Olyan nincs! Aki igazán színész

— és én annak tartom magamat — az minden szereltevei összeforr any- nyitra, hogy nincs kedves vagy kevésbé kedves szerep, csak egy van,

— a szerep! A játék, az 'alakítás tökéletessége, a komédia, a szó kiasz- szikus értelmében!

— Ma, ötvenöt életéve után, mikor már ismeri e göröngyös út minden nehézségét, ha újra elkezdené . ?

•— Soha nem választanék más pályáit — ragyognak fel lelkesen szemet — még ka százszor is annyit kellett volna küzdeni.

— Szóval, mit üzen a fiataloknak, kik erre a pályára szeretnének tépni? Menjenek?

— Menjenek, de csak azok, akik nagy tehetséget éreznek magukban, akik úgy szeretik a színházat, hagu minden fáradságot eltudnak érte viselni, azok, akik ágy szeretik a népet, hogy játékukkal feltudják gyújtani a közönség szívében azt a lángot, mely egy szebb és boldogabb haza felépítésére buzdítja őket, minden dotgozó ember javára.

Sitnkó Margit.