Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-05 / 5. szám
6 A/oís Jirásek: Rég cseh mondák í'95^. . Alois Jirásek ..Régi cseh mondái” a legnépszerűbb olvasmányok közé tartoznak Csehszlovákiában. Olyan könyv ez. amelyet az ifjúság és a felnőttek egyaránt szeretettel íresznek kezükbe s újra meg újra visszatérnek hozzá. Ennek egyik oka. az, hogy az itt összegyűjtőit mondák a rieh nemzet történetének kezdetéihez inssza'ny'út - na; úgyszólván minden évszázadból felszínre hóznak eqy-egy színes, vonzó képet, amely közel hozza az olvasóhoz a tragikus hagy dicső korok emberét és szellemét. A könyv nagy népszerűségének másik oka Jirásek művészetének nagyságában rejlik Jirásek ugyan a régi krónikákban (Kosmas. Dalimé) foglalt s a nép ajkán élő mondák cse'ev ménveit változatlanul vette át. de áyan mézbe öltöztette amelyet elbeszélőkészsége mindén gazdagságával tett ragyogóvá. .linlseket kdének Nejedig, a nagy tudós „népe 'krónikásának'' nevézte.s ‘joggal, hiszen Jirásek hatalmas'történelmi regényeiben a huszitizmus első felvillanásaitól kezdve úgyszólván végig feldőlqozta a cseh nemzet tŐr- rérptét. S a valósághoz híven dolgozta fel: nem egyes hősöket énekeit meg, hanem a népei, a nép harcát az elnyomó 'Osztályok éltén, a nép hősi küzdelmét a szabádságért, a jobb jövőért. Ez Jitásék rcaUimukáhak magra 'ezéél 'mutat rá a cseh név haladó hagyományaira s ezzel segíti és lelkesíti népét a további küzdelemre. A régi Pr agár ól (részlet,) M ég három 'eve sem dolgoztak a L"‘ „-Szláv Templom” ,/építésén, s IV. Károly már új templomot alapított az Új Váron legmagasabb helyén, Vi/kehráddut szemben. (Karlov, 1351.) Ez cpWet tériét egy ifjú prágai me ter készítette el. A császár látván a ferVct elcsodálkozott, mily szépen s mily merészen képzelt el mindent az ifjú nicster. Csodálkozott a császár, s csodálkoztak h 'tavasziált neves mesterek is, mondván, hogy ifjú társuknak nem sikcrüÍKét megépíteni a hatalmas boltozatot, melyet maga elé képzelt. Ám a király mégis az ifjú mesterre bízta as 'cpHést, 'az mnhpn áhítván. véghezvinni, a milyet, melyhez hasonlót még nem látott Prága, buzgón s lelkesen munkába fogott. Épített és épített, és a templom nyolcszögtetes alapra rakva, nőni kezdett. Emire magasabbra emelkedtek falai s már ott voltak bennük a két részes és három részes ablakok szépséges, ívéi, már állt a 'gazdagon rovátkáit bejárat csiicsrVe, mélyet- bőven díszítettek a kőből faragott falevelek. 'virágok, koszorúk, s már elkezdték rakni a soha nem látóit, Vakmerő, csí(tagulakú kupolaböltozatot. .4 bofióiatot sűrű állványzat borította 'trfift, % a gerendák étdeíe mindern eltakart, de':az dkatóit Méstefek máris csodálták a művet. Ám trittst 'meg inkább mondotta mindegyik, hogy az ifjú mester az építményi nem fejezi be, hogy a boltozat nem áll meg, mért lehetetlen, hogy megálljon és ha a javánál tartanak majd, megenged a fal. s a vakmerő boltozat 'iríegfepéd s '■'Összeomlik. % beszédek htilltitdrn 'téitdiilt meg az ifjú mester mátfáb'dn váló bízö- "dttlma. Félni kezdett és a kétség kígyója férkőzött szivébe. Már nem sietett olyan örömmel s bizakodással az építés helyére, mint annak előtte. S á'kkdr -/fém i'bft'nyugta, ámikdr magában Kbit óttlión. Éjjel-ntippdl számolt rajzolt, gondolkozott, elmélkedett. megált-e a boltozat, avagy sem. 'A grind s a Icétély elűzték tőle az álmth. KcsÖ éjszakáig ült műhelyében, s amikör alildhi fért, tovább húrig forgatta magában a boltozat dolgát s elméjébe idézte a többi mester beszédeit, ellenvetéseit, aggodalmait és biztos jövendöléseit, hogy a bot to- \ zatat nem lehet bev'égezni. Gúnyolódásuk is eszébe jutott' s mikor arra gondolt, hoxpj mi lenne, ha a boltozatot hem tudná befejezni, vagy ha az dsszeomlarla, hogi/ becsület s dicséret Helyébe nevetség és szégyen jutna osztáh/résziil: akkor fófró horrtloktihoz kapott, vagy sóhajtozva járt fel sitiid kamrájában. Egyszér éjszaka kirohant. otthonából és egyenest ;az Új Városnak tartott. Ott a homályban feketén méreűe- zett éUltte miivé a befejezetlen templom gerendákkal, állványzattal rakva, meg tekintetével, ahol a boltozat ive zaja, az épület csendes ivott, elhagf/a-j tóit. Csak alkotója járt körül e, végig- iártatia faija szemét, s ott állapodva meg tekintetével, ahol a boltozat íve: szökkent a magasba. Aztán besurrant oda. ahol majd a templom belső tere lesz, ahol ájtatas ének. és imádság fog majdan zengeni. A még nyitott abldkszemekeh át benéztek a csillagok 'és beszűrődött aj holdvilág. 'A 'komor s nt/iigltatat'an mester e gyenge világoss'ágbríiri Icnri'd- jártatta tmiíntétii, de mindjárt félkapta a magasb'ay ahol a sók "gerenda, között a készülő boltodat felietélléjt. Ám a mester e 'sienípWav fásban már ott látta ítészen, ’amint njWész] Ívben emelkedik 'a magasba, nyolcágú csillagot alkotván, amely két kisebb csillagot 1visel magábrin. látta fajta a festéket, az afríni/dt, tirftéUi díszíteni fogja, látta az egész széketfégyházat, rímint pompázva ragyog a nap tényében, színnel, ararinyal ékeséh. És. bevonult a király és udvara ‘és íftintl- ünnyian a ínagáéba néztek, az óriási boltozatta és ámúlva csodálták. Mikor álmodozásából kiszakította magút, s elképzelte, hof/y mindez nein valósul" rrteg, hogy a boltozat összeomlik, léikébe felforrt a ddc. Mentében nagy fogadalommal fogadta hogy jfiüvét végbe’ ins ti, hokjy a boltozatót tíeVégzi — fia máskép nem. hát a sátán segedelmével. S így ás lett. Sebítségill hívta a sátánt, eladta nekik lelkét s a sátán megígérte. hogy a templom felépül. És fel is épült. Amit a tapasztalt építőmesterek rtap mint nap vártak, tíeln következett el. a boltozat nem omlott TÖfeÖK tétóMEfi: ÉVFORDULÓRA tégy pillantít és mtírinyit adott, mennyit szivem mén dem kapott. Egy pillanat volt, annyi se, hogy Szemed szememben ragyogott. S mond, Ho/Zad most mily kedves vágy virh'z, mi az, ami nyugtom bántja, mtitió, éveim számontartja, felélj, édes drága lányka. Öli, te tudod, mond hát meg • nékem, vagy csak álom az egész, mit én képzelek mióta nem látlak *az ősz hervadó színén? Alom, akkor mért lángol szivem, mi az a tűz, mi hevíti? majdcsak hogy lángra nem gyűl, hogyha a lépteid neszét sejti. Szerelem, mit te gyújtottál Szívemben? Szerélem. forró nagy szerelem, Ő, félek, félek kimondani, hogy rútul kikacagsz engem le. A pántot beverték, 's az óriási boltozat, amilyet eddig "jóim sehol sem láttak, egész maraflt. Most már cStfíc az állványzatot kellett eltakarítani, hogy a dicső - művet mindenki láthassa. De senki a kőművesek s a napszámosok közül nem mert az állványzathoz hozzányúlni Mindenki félt, hogy a boltozat széthull,'amint az állványzat megmozdul. Hiába kérlelte embereit az ifjú mester, hiába ígért nékik jutalmat. Aztán egymaga akarta 'lerántani a gerendázatot. De az öregebb átestetek nein engedték közel az épülethez. ,,Hát akkor meggyújtom!” kiáltott az ördög sugallatára. SúVíí sokakábban álltak az emberek a templom körül, türelmetlenül várták mi lesz,' s arról beszéltek, hogy a boltozat bizton leomlik, mihelyt a mester meggyújtja az állványzatot. S már látták is. amint dúlt arccal jön ki a 'templomból. Éppen, hogy 'kilépett, s "mintha 'a 'frléhriy hasadt volna meg. szörnyűséges dörgés rázta meg, a levegőt. Mindenki ’azt 'Hitte, hogy a boltozat omlott össze, hogy széthullt a templom, s az emberek kiáltozva, jaj- veszékelve menekülni kezdtek. Sehki Sem gondolt az if jú mester- ■ tel. Az pedig a fülsiketítő zajtól der- medten állt ott. mintha magánkívül volna és eífeh’érült arccal, kétségbeesve nézett a templomra. amelynek ablakain át gomolyogva dőlt a pór. ■„Az ördög műre.!'’ szaladt át a mester fején 'a gondolát. „Az 'latén büntetése!” — és nem akarván látni müve pusztüláiát, futásnak eredt, s menekült. fnintha "kergették volna. /I pargomólyok szertefoszlottak és mikor az emberek 'vidszanterésikeűtek a templomhoz, újra felkiáltottak, de mást már ámulatukban. A földön vad összevisszaságban dhxk'ék, deszkák, gerendák 'hevertek ''szaitífstéjjél, "de1 fölöttük a templom belseje fölött, soha nem látott csodálatos boltozat terült széjjel. Ott magaslött fölöttük a délutáni nap fényében szabadon, m'esteri bordázatával, s ők álmélkodva nézték és örvendeztek mindnyájan. Most eskükbe jutott az ifjú mester. Hívták, kiáltoztak utána, keresték, míg kamrájában meg nein találták, holtan. Fájdalmában saját kezével vetett véget életének. Amit leikében aníaz éjsiaKán látóit,' amikor kétségeitől űzve h templomhoz rohant, amiről álmodott, beteljesedett. .4 templomot befejezték, feldíszítették 'és a király még az ridvarb'etíék e's 'fhindénki,'aki először lépte át küszöbét. mindenek előtt a vakmerőén Ívelő hátalmas boltozatra emelte szemét, s a boldogtalan ifjú mesterre emlékezett, aki művéért életével fizetett. Kifímő cseh film a cigányokról A 2 élititíit év égyik legjobban sikerült. cseh filrrye, á Fábián a barátom címú alkotás, amely a Szocializmus építésébe bekapcsolódó cigánysái) nevelésének riagyoh komoly problémáját veti Jel. Osztravába érkezik égy óSoport Cigány, hogy részt vállaljanak köztársaságunk acéls?ívének építésében. írástudatlanok valamennyién. Cédulára van felírva, höl kell jelentkezniük. A'"siető utasoktól hiába kéritek útbaigazítást. Végre egy csupaszív hegesztő, Trojan ség ft rajtuk. De az öntudatos munkás segítsége nemcsak annyiból áll, hogy munkahelyükre vezeti őket. Áz építkezésen magátioz veszi az étjyik cigányt, Fábiánt “és kitűnő műríkássá nevéli, bár körülötte a legtöbben tartózkodóan, sőt cllénségeáéh viselkednek Fábiánnal szélit ben. Fábián nehezen tudja lerázni magáról "a régi szokásokat, de barátja,' Tróján, mindig 'mellette áll. Krásövával (Viera Bublíková, az olomouci színház tehetséges művésznője alakítja) megszervezik a cicjáhyök oktatását. írni, olvasni tanítják őket. Á vadóoság, durvaság mögött kibótítáközik áz_ etriber. Fábián életében először kap lakást. Avatóünnepséget, rendez. Meghívja Trojant, a tanítónőt férjével, az építkezés főmérnökével, Téréba mestert. Megígérik,t hogy elthéntiék ;a kitügő műrikashöz, de vathmi 'mind egy ikük ti ék közbejött. Fábián azt 'hiszi, lenézik, elveszti önbizalmát és ivásra adja ,'a fejét. Az ellenséges mesterkedés eredményeképpen ’munkahelyéről is él- Küldik. Ott akarja hágym Osztravát, 'mért ügy 'gondolja illúzió áz égész. a cigányból ritefn 'lehet új ember. Ezt a lépést 'mégsem képes 'hiégtérírii. Túl sokat változott. VissZÜkérül á münkáhelyere és tántoríthatatlanul megy a megkezdett úton. A film szerzője L. ASkénáZi és J. WéísS (az utóbbi a íiltn rendezője is.) eredményes munkát végeztek. A, film két szlovák főszereplője, Otto Lac- kövic, Fábián szerepében és L. CHtldlk, mint Tróján hegesztő nagy .’tehetséggel ‘alakították szerepükét. De jó volt Ötomár 'Krejóa förnérnökt ÍS, aki nehezén döbben rá, hbfly az emberek nemcsak szátnök a nagy építkezésen. ,1 . A film gördülékehysége . Itt-Qtt elakad és. az 'epizódok gyákráh 'yorita- töttak. A néző szeretné a •főcSdfekfnétty 'további fejlődését kötfötfl), de a rertdezö és a vágók nem engedik. Mindegek ellenére a Fábián a bdrátarfi értékes alkotás, sok nézőt elgondolkoztat. De niéghlutcitja a Hazánkban ejti 100.000 cigánynak is a becsületes munka, a fölemelkedés, a tanlllSs útját. x'— -ds-á Jaroslav Hasek első könyve magyarul Ha az ember figyelmesen átlapozza I a Csehszlovákiában kiadott magyar könyvek jegyzékét, bizony csak itt-dtt találkozik a cseh és szlovák klasszikusok műveivel. Mindenesetre a legutóbbi időben javult a helyzet, ezt 'bizonyltja Jaroslav Hasek írásainak most megjelent gyűjteménye a Dala ton partján címmel. De még bízta több a következő év kiadói terve Cápek. Hasek. Hviezdoslav, Bottó és., mások neveivel találkozunk. Örömmel fogtam kezembe Haäek könyvét, hiszen magyarul csak nagy- néha olvastam égy-euy írását folyó- | j iratban. Most pedig égy egész kötet- | tel jutottam hozzá, ínég hozzá olyan művekhez, amit se a cseh, sem a szlovák Hasek-kötetekben nem találtain . Ezekből az ‘elbeszélésektől, karcolatokból, egy letűnt világ alakjai figurái bontakoztak ki előttem. Csak íz igazán nagy írók tudják így álta- ‘ánosífva megrajWitni koruk etnbereit, mindent, amit á világon jártukbán- , keltükben láttak. Ma annyi vita folyik az irodalomban, a tipikusság kérdéséről, a légyeg felnagyításáról, általánosításáról Hasek ennek mestere volt. Nemcsak olvasók, de Írók is tanulhatnak belőle. ✓Nézzük csak meg a címadó írást, Boll János flegma birtokosát, aki agyönlőtj egy cigányt és 'tüzes borok mellett elsimítják a nagyságos szolgá- bftó úrral. A „Dohány“-ban ki.ne ismerne rá a kisváros mindenható uraságainak nagyképü hazugságaira Cserer gazda dohányát hamisítatlan hercegovinál dohánynak nevezik\*ki. Tudják egymásról, hogy hazudnak. ( J. Hasek írásait Tóth Tibor fordította magyarra. Sikerült visszaadni a szerző könnyed stílusát, ragyogó humorát. A magyar olvasó számára nögyon értékes Zdena Átlóik bevezetője is, amely röviden és találóan rajzolja ! meg Jaroslav Hasek életútját és mű- I vészetét. Kíváncsian várjtik legmar'andóbb müvét, a „Svejk, a jó kátórta’’-t, amelyet a világ sok-sok nyelvére *te- j fordítottak már ' Szűcs Béla mW •
