Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-12 / 45. szám
1955. novembei 12. 3 £ A jövő mérnökei Vaszil Krettel a moszkvai energetikai intézet ötödéves diákjával, akárcsak nyáron oly napsütéses napon találkoztunk. Az intézet csengője éppen az előadások, végét jelezte. A széles folyosókat hangos, vidám diákcsoport árasztotta el. — Ismerkedjenek meg Vaszil Krettel — mondta a vezetőnk, egy magas nyílt arcú atlétatermetű fiatalemberre mutatva. —_ Öreg moszkvainak tekintjük: már négy éve Moszkvában tartózkodik. Megismerkedtünk és együttesen az egyik terembe nyitottunk be, ahol már vártak ben- nüket Vaszil földijei. Vaszil Krett a legidősebb diák jogán mutatja be Miroslav Cibulát, a hidroenergetikai fakultás másodéves hallgatóját, Irena De- díkovát és Gabriella Csenekát, az ipari hőenergetikai fakultás másodéves hallgatóit, akik csak nemrég jöttek Moszkvába. Elbeszélgettek az életükről és tanulmányukról. Krettet és földijeit lekötötték az új feladatok: a laboratóriumi előadások, a vizsgák előtti napok, a vizsgák izgalmai, a vidám diákvakáció és a síelések Moszkva festői környékén. És el lehet-e felejteni az újévi diákbált a Kremlben? A fiatal szlovák diákok boldogok, hogy a moszkvai energetikai intézetben sajátíthatják el a magasabb technikai szaktudást. Mindnyájan dicsérik a tanulmányi menet jó megszervezését. Több nagyszerűen felszerelt laboratórium áll rendelkezésükre. Az idősebb diákok maguk is megindíthatják az óriási gépeket. Az intézetben éppen most szerelik a villanytelepet. jövő mérnökei gyakorlati kiképzésére. A moszkvai energeíikai intézet diákjai már a második évfolyamtól kezdve a gyakorlatban igyekeznek megvalósítani az ott tanultakat. A műhelyekben és a laboratóriumokban a automatikus beállítását választotta. Munkájában nagy segítségére van Dudnyikov profesz- szor. Ebben az iskolai évben egy turbina tervét kell elkészítenie. Most a berendezés kiszámításán dolgozik. Valamivel rosszabb volt a helyzete Irena Dedikovának. — Otthon a gépipari szakiskolában ugyan megismerkedett a legfontosabb dolgokkal, de az ö általános félkészültsége kisebb volt mint a szovjet kollégáié. De mindennek ellenére sikeresen elvégezte az első évet. Nagy segítségére voltak szovjet barátai. Miroslav Cibu- la, a vízállomási berendezések szerelésének akar specialistája lenni. De ez a jövő kérdése. — Jelenleg diáktársaival a Moszkva alatti hidroenergetikai kisér- leteken dolgozik. A jövő mérnökeinek érdeklődési köre széles és sokoldalú. Figyelemmel olvassák a szovjet és csehszlovák irodalmat, színházakat, mozikat és múzeumokat látogatnak. Szabadidejük nagy részét a sportnak szentelik. Vaszil tagja az MEI sportklubjának, szereti a köny- nyű atlétikát, röplabdázást és a versenyeket. Irena Dedíková inkább a gymnasztikát kedveli, Miroslav Cibula pedig szívesen futballozik. Gábriel Cenek, Valéria Korotkovával, az intézet laboránsával, a vegyészeti laboratóriumban. A Szövetségi Vasút közelebb hoz . .. A motoros vonatunk szinte repül Kassa felé. Már elhagytuk a Tátrát és Igló felé közeledünk. Mindnyájunk szeme az erdei növények pompáját figyeli, melyek vöröses, hol a és sárgás színek, ben játszanak, hej mi mindenre képes a tél előhírnöke, az ősz. — Nagy segítség ez az express — mondja egy idősebb bácsi, meghúzódva az egyik sarokban. Igazán, mikor jártak a gyorsvonatok ilyen ördögi sebességgel, hogy a vasai melletti tele- fonpóznákat is csak nagy nehezen lehet megfigyelni? S megindul a beszélgetés. — Hát bizony ilyen gyorsan még én sem utaztam — szólal meg egy másik utas. Egy kisebb kötekedés keletkezik. Az egyik utas azt állítja, hogy ez bizony nem is olyan különös sebesség. Nem haladja meg talán a hetvenesét sem. — No, no barátocskám! Maga nem nagyon ismeri ki magát a sebességekben. Az, akinek úgy tűnik, hogy nagy sebességgel száguldanak, kézen fogja a kételkedőt. A kabinba igyekeznek, a vonatvezetőhöz. A vezető segítői észreveszik a közeledőket és az egyik már előre ajtói nyit. — Azt szeretném tudni, hogy milyen sebességgel megyünk. A mutáló éppen a 110-en van. Ahá. Kár vol kételkedni. — Nos, hát jó — mondja a hitetlenkedő. De miért nem jártak a gyorsvonatok ilyen sebesseggel azelőtt. A vitába belekapcsolódik egy vasutas is. Ily nagy sebességre valamikor nem is gondolhattunk, mert a pálya girbe-görbe kanyargós volt. úgy nézett ki. mint valami kötélypá- lya. Az új pálya egyenes, akárcsak az országút. Itt bizony maximális sebességgel hajthatunk. — A régi vágány már idejét múlta, már szedik is fel — szólal meg egy szakértő. — Egy kis idő múlva a bu- janovi alagútba futunk be és nemsokára a ruzsinai viaduk- tpn száguldunk át. A dupla- vágányú bujanovi alagút a legnagyobb egész Közép-Európá- ban, a ruzsinai viadukt pedig az egész köztársaságban. Már nem figyeljük a hegyeket, sem az erdőket. Mindnyájan az új pályát nézzük. Már Kassán is vagyunk. Kiszállunk és megkeressük a Kovács-utcát. Az egyik régimódi ház homlokzatán ez a rövid felirat ékeskedik: Szövetségi Vasút it. v„ Kassa. Belépünk az igazgató, Hojda mérnök irodájába. Mint régi ismerősöket fogad bennünket. Röviddel később egy csomó irattal a kezében megérkezik Hambursky mérnök is. — Kicsit a múltba tekintek vissza. A münchenelőtti köztársaságban hasonló építkezésre mégcsak gondolni sem lehetett. Több oka volt. Amint tudják, az első köztársaság vezetői nem támogatták a szovjet barátságot, sőt ellenkezőleg. Hirdetőit üldözték és bezárták. Es még egy fájós pont. A burzsoázia nem úgy épített mint mi. Csak emlékezzenek vissza a Vöröskő—Margecany vasútvonal építésére Jól emlékszem azokra az ajánlatokra, amelyeket a vállalatoknak tettek és amelyek nem voltak elfogadhatók. Szó- ról-szóra arról írtak, hogy azokat az ajánlatokat, melyekben előre látták a bágerek, buldo- zérok és hasonló gépek használatát, el kellett ejteni. Csakis olyan ajánlatokat kelt elfogadni, melyek csakis kizárólag az emberi erőkkel számoltak. Mi volt a kapitalisták célja? Arról volt szó, hogy valamilyen úton-módon kivánszorogjanak a gazdasági krízisből és a fejetlenségből. Lakótelepek nélkül, minden emberről való gondoskodást mellőzve, rabszolgasorsba juttatták az építkezésen dolgozók tízezreit. Tífusz és különféle járványok dühöngtek. De a burzsoázia igazolta magát: „nálunk nincsenek munka- nélküliek", — írták az újságok. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy evvel a régi építkezési módszerrel hasonló építkezést, mint a Szövetségi Vasút, tíz év alatt sem lehetne felépíteni. így beszél Hamburskj) mérnök a múltról, majd a jelenre tér át. Már 1947-ben meglátszott, hogy a régi vasút nem felel meg a követelményeknek. Ahogy erősödött a barátság a Szovjetunióval, úgy vált egyre szákEgy történelmi kiállítás ségesebbé az új pálya felépítése. .4 párt és a kormány nem habozott. Elhatározásukra megszületett az új vasút terve és 1950-ben megalakult Kassán a Szövetségi Vasút n. ti. A feladat világos volt... Munkásokat a közeli falvakban találtunk. Nehezebb volt a technikusokkal. De itt is segítségünkre sietett a párt és a Nemzeti Front kormánya. Technikusokat is kaptunk, Szlovákiából, Cseh- és Morvaországból. A vasútépítés közős ügy- gyé vált. Aztán jöttek a gépek. Csak a mi részlegünkön hét millió köbméter földet helyeztünk át. Hasonló vasútépítkezést történelmünk nem ismer. A munkások lakásáról és egészségéről is gondoskodtunk. — Huszonnyolc modern lakótelepet építettünk számukra, és ötvenhárom konyhát létesítettünk. Fokozatosan hozzáláttunk munkásaink iskolázásához is. Az építkezésen ezer és ezer új embert nevettünk fel. Mindenben nagy segítségünkre volt a párt, a szakszervezetek és a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetségének szervei. De kiváncsiak vagyunk az emberekre is. Hallani akarjuk a bágerek és a különböző gépek moraját, a kalapácsok utolsó hoppanását. — Éppen egy cigánycsoport mellett haladunk el Szorgalmasan dolgoznak és még csak felénk sem néznek. Gyorsan készek akarunk tenni, nincs idő nézelődésre — mondja az egyik közülük. Milyen öntudatosak ezek az emberek, akik még tizenegy évvel ezelőtt az emberiség kivetettjei voltak. Es kinek jár mindezért köszönet, hogy a vasút időben elkészüli? Mindenkinek, a pártnak és a Nemzeti Front kormányának, a munkásoknak és a technikusoknak, a lankadatlan Curny mesternek, Bence, Hambursky és Hojda mérnököknek, Horák mérnöknek, a kormány megbízottjának, az elosztásnak és az orvosoknak, a cseh elvtársaknak és a technikusoknak, akik oly nagy teljesítményű gépekkel segíletlék az építkezést. De nem szabad elfeledkeznünk a legfontosabbról, a szovjet népről, kormányáról és hadseregéről, mely felszabadított bennünket. Nekik jár a legnagyobb köszönet. A fejlődés útjának és eredményeinek bemutatása, minden nagy történelmi leírásnál többet mond — ezt a hatást keltette bennem a Szlovák Múzeum kiállítási termében az a méreteiben, anyagában és művészi elrendezésében agyarám nagyvonalú dokumentális kiállítás, mely a Kulturális ügyek Hivatalának rendezésében november 5-én ünnepélyes keretek között megnyílt. „Tíz év munkája a boldog Szlovákiáért a szocialista Csehszlovákiában” ez a címe a kiállításnak és az előcsarnokba belépve szembetűnik Szlovákia plasztikus térképe, mely ötletes villanyszerkezet segítségével mutatja be, hogy a felszabadulás után eltelt tíz év alatt hogyan lett az elmaradt agrárországból modern ipari és mezőgazdasági ország. De maga a mai állapot lerögzítése nem lenne meggyőző erejű, ha a néző nem hasonlíthatná össze a jelent a múlttal. A bejárat jobb és baloldalán két hatalmas festmény — mindkettő Lőrincz Gyula festőművész, a kiállítás művészeti vezetőjének alkotása — minden szónál jobban érzékelteti a kiállítás lényegét, azt az ellentétet, mely a kivándorlási kényszer és a felszabadult szlovák nép mai duzzadó életöröme között van. Az ősi föld, mely gazdag és termékeny, ezer év alatt kihasználatlan maradt, vagy a hazai és küföldi kizsákmányo- lóknak hozott hasznot Ez a föld nem volt képes eltartani fiait, kik kivándorlásra kényszerültek. A kivándorlási arányok szomorú adatai után képet kapunk az ltthonmaradottak nem kevésbé nyomorult életéről, a szlovák ipar és a bányászat pangásáról és a munkanélküüség ijesztő arányairól. A következő terem nagy anyagban számol be a Csehszlovák Köztársaság kiszolgáltatásáról Hitler fasisztáinak és az úgynevezett szlovák állam gyászos működéséről. Az 1941-ben megkezdődött partizánharcokról és a felkelésről beszélnek a további képek és egy hatalmas festmény, mely Lehen festőművész munkája, Az ellenség megsemmisült, de pusztításait a maga erejéből helyrehozni és a romokon egy jobb világot felépíteni akaró Szlovákia erre egyedül nem lett volna képes. A Szovjetunió ereje akkor mutatkozott meg teljes nagyságában, mikor saját területe szörnyű feldülásának újjáépítésével egyidőben, a szétrombolt és még a múlt bűnei eredményeként visszamaradt Szlovákiának késedelem nélkül nyújtott segítséget. Az újjáépítésben nagy tanasztalatokkal rendelkező szovjet élmunkasok jöttek átadni eredményes munkamódszerüket és ha ma, a f 'isüabadulás óta eltelt tíz esztendő után Szlovákia a kiállítás óriási ipari és gazdaság: eredményeiről számolhat be, abban nagy része van a Szovjetuniónak. A felszabadulás utáni fellendülés minden részletéről informál a kiállítás továbi útja folytatólagos sorrendben A bányászat gépesítéséről, az újonnan bevezetett szénfejt'sröl és ennek szállításáról mozgo gépek kicsinyített másai és új bányavidékek plasztikus modelljei tűnnek fel a szemlélőnek. Az építkezések óriási méreteiről — tíz év alatt 131 090 íaKás épült — és a gyártelepek tömeges létesítéséről győződhetünk meg Az emeletre érve az újítások körül elért eredmények adatai után az egészségügyi kiállítás elé érünk és itt kapunk felvilágosítást arról az óriási harcról, melyet államunk a nép e- gészségéért vív. i Szemünkbe ötlik Báláz festőművész alkotása a februári eseményeket megörökítő körkép, mialatt a mezőgazdasági terembe érünk, hol egy gépállomás és egy hizlalda kicsinyített mása látható. Azonkívül a mezőgazdaság minden ágának eredményeit is szemlélhetjük. A falat Kudlac festőművész képe díszíti. Az iskolaügyi rész bőséges anyaggal számol be, az iskolák építéséről, az óvodáktól a főiskolákig. Majd a zenei élet ma- as színvonaláról, a Szlovák Filharmónia és a zeneiskolák működéséről kapunk képet, tovább a sajtó és a rádió fejlődésének útjáról. A rádió öt leadóállomásának műsorát ötször annyi hallgató élvezi, mint 1937-ben. Ugyanebben a teremben vannak a film és színház fejlődésének állomásai. A híres színpadi és filmjelenetek apró kis színpadokon való megörökítése, nagyon sikerült gondolat volt. A könyvtárak, múzeumok létesítése, a festészet és szobrászat haladásáról művészi rész gondoskodik. Fiataljaink sportteljesítményeiről és exportunk fejlettségéről újra az előcsarnokban látjuk az eredményeket. A kiállítás főtervezője Zde- nek Rossmann építész munkatársaival a kiállító festő- és zobrászmüvészek, a Ivar művészei, a grafikusok és névtelenül egy egész sor doigozó hatalmas munkát végeztek és művészi munkájukkal gyönyörű keretet adtak az összegyűjtött dokumentális anyagnak, mely a szlovák iparművészeinek a fel- szabadulás után eltelt tíz év alatt elért fejlődését és eredményeit bizonyítja. S. M. Örök időkre a <Szov jelű n tó na l ;aaBBaaBBBBaaraaaaaaaaMBBaaaaaBBaBaaaaaaaaBBaaaBaaaaaaaaaaBBB«aBa*aBaaaaBBaaaa»aaaaaaaBBaaaaBaaaBaBa*aa««a«M«a tiimniiHiinamiiMa«» A moszkvai energetikai intézet tanulmányi és technikai lehetőségei állandóan bővülnek. Ez kedvező feltétejeket teremt a gyakorlatban és diploma-munkában válnak elektromérnökökké. Vaszil Krettet leginkább a höfolyamatok automatizálása érdekli. Témául a regulátorok
