Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-12 / 45. szám
2 Trj-üffitäßL 1955. noverhber 12. A járási konferenciák előtt November li-t8l, amikor már az évzáró közgyűlések befejeződtek, van h járási konferenciák ideje. Sok örömet, izgalmat vált ki ez a CSISZ-tagok- ból, a járási vezetőségek tagjaiból. De a járási konferencia sikerét mégis aprólékos szervező munkával kell biztosítani a járási vezetőségeknek és a járási titkároknak. Egy felületesen megszervezett járási konferencia nem tudja kimutatni a járásban elért eredményeket és képtelen helyesen bírálni az aiapszervezetek hibáit. így a küldöttek, CSISZ-tagok a várt, lélekemelő pillanatok helyett úgy találják, hogy sok kérdésre nem kaptak választ a járási konferencián. A járási titkárság dolgozói és a járási vezetőség is tekintélyüket vesztik ezáltal a CSISZ-tagok előtt, ami elkerülhetetlenül az elkövetkező évben az alapszervezetek működésének rovására megy. így volt •z a füleki, tornaijai és részben a losonci járásban is. Sok lényeges pont van, ami sikeressé teszi a járási konferenciát. A pontos kezdet, a meghívok pontos időben való kiküldése a küldötteknek, terem feldíszítése, esetleg a közlekedés bebiztosítása mind hozzájárul a konferencia sikeréhez. A leglényegesebb mégis az, hogy a járási titkár beszámolója konkrét adatokat tartalmazzon. A beszámoló jobb munkára serkentse a CSISZ-tagokat, de kíméletlenül felszínre kell hozni minden hibát, amit az alapszervezetekben elkövettek. Gyakorlatból tudjuk már, mit jelent egy küldöttnek, ha megbírálják az alapszervezetét. Szégyenlí és sokszor a járási konferencián fogadja meg, hogy ezentúl másként mennek majd náluk a dolgok. Legtöbbször komoly jelentősége van ennek a fogadalomnak. Persze a járási titkár, ha már bírál, ne felejtse el azt sem megmondani, mi okozta az alapszervezet visszaesését, vagy gyengébb működését. Ezzel bírálata építővé válik, egyben megmutatja az utat, hogy mit k%l! tenni az alapszervezetnek, ha jobb munkát akarnak kifejteni. A beszámolóban foglalkozni kell a járási vezetőség munkájával Is és a járási titkárság működésével. A hibás működésért a járási vezetőséget és a járási titkárság dolgozóit éppúgy bírálat Illeti meg, mint az alapszervezeteket. Az ilyen bírálat után nagyobb lesz a bizalom a járási titkárral szemben. Amit a járási titkár és a járási vezetőség megígér, megfogad a konferencián okvetlen teljesítsék ezt az ígéretet, mert ellenkezőleg épp olyan hatást vált ki a CSISZ-tagokban, mint egy nagyon rosszul sikerült járási konferencia. Elveszítik a CSISZ-tagok a bizalmukat a járási vezetőséggel szemben, mert amit Ígértek, :iem teljesítik, nem tartják be. Sok járásban nyilatkoznak így a CSISZ-tagok, például a zselizi, somorjai és a losonci járásokban is. A járási vezetőség, vagy a járási titkár, ha szóbakerül, legyintenek egyet a fiatalok és mosolyogva jegyzik meg, hogy nem érmek azok semmit se, csak éppen a funkciót viselik. Ennek az az oka, hogy a járási vezetőséggel szemben elveszítették bizalmukat a tagok. Legtöbbször azért, mert az Ígéretüket nem tartották meg. Már pedig a fiatalok nem szeretik, a feleslegesen beszélő embert. Jó járási vezetőséget válasszunk. A járási vezetőség választása nem azt jelenti, hogy jóváhagyjuk a régi járási vezetőség, illetve a jelölő bizottság javaslatát. Sohase feledjük el, hogy a jelölő bizottság csak javasolja a küldötteknek, hogy kit válasszanak az új járási vezetőségbe. Tekintet be kell venni, hogy akit a járási vezetőségbe választunk, képes lesz-e ellátni feladatát lelkiismeretesen. A jó járási vezetőség a legfőbb biztosítéka az alapszervezetek jó munkájának is. B. 1. Miért nincsenek űj taeok a peredi alapszervezetben Pereden már elég régen megalakult a CSISZ-szervezet. Mégis valami különös furcsa dolog, hogy kevés fiú, leány tagja van nálunk a C.SISZ-nek. Bár a falunk fiatalsága nagy hibát követ el, ha távoltartja magát a Csehszlovák ifjúsági Szövetségtől, de részben az alaoszervezet vezetősége is hibás. — Már régen foglalkozni kellett volna ezzel az üggve! és már régen beszervezhették volna a falu fiataljait is a CSISZ-be. De hogy az alapszervezet vezetősége nem valami példamutató, az biztos. Például nemrég történt meg velem és barátaimmal a következő eset: Szombat délután volt. Az alapszervezet helyiségében a fiatalok asztali- teniszt játszottak. Én és két barátom beléptünk a helyiségbe, levetettük kabátjainkat és megkérdeztem, hogy játszhatunk-e mi is. Az asztal mögül, ahol sakkoztak, felemelkedett ^ egy vezetőségi tag és az első mondanivalója az volt hozzánk, hogy CSIS2- tagi vagyunk-e? — Igen — válaszoltam kurtán,— miután észrevettem, hogy valamit akar tőlem. ■ Memutattam a CSISZ-tagsági igazolványomat és a két barátom is ugyancsak megmutatta. Mikor megnézte az igazolványt, gúnyosan, fölényesen azt mondta. hogy ,,sajnálom, de az igazolvány is mutatja, hogy nem tartoztok a mi alapszervezetünkbe és ... “ nem folytatta tovább, de én megértettem ebből mindent. A két barátom sem érezte azután magát jól a helyiségben és nemsokára eltávoztunk. Nem azért írtam ezt a levelet, hogy esetleg az alzpszervezet vezetősége azt gondolja, hogy ellene vegyünk a CSISZ-nek. Nem, ez tévedés! Én is CSISZ-tag vagyok, tudom, mi a CSISZ-tag kötelessége és a mi iskolai szervezetünkben jól érzem magam. Tudom, nemcsak az a CSISZ célja, hogy a fiatalok fogiák a pingpong ütőt és gyerünk üssük a labdát, vagy megszólaltassuk a gramofont és ropjuk a táncot. Igen, ez is kell, de a CSISZ II. kongresszusa határozata alapján még sok-sok új tagot kell beszervezni az Ifjúsági Szövetségbe. A peredi alapszervezet vezetősége úgy látszik, nincs t/sztában a CSISZ II. kongresszusának határozatával, és igen kistávlatú áttekintésük van az életben a vezetőségi tagoknak. Én és a barátaim továbbra is jó CSISZ-tagok leszünk, mi megértjük, hogy hibát csinált a vezetőségi tag, aki kitessékelt minket a teremből, de a faluban nem minden fiatal értené ezt meg. VARGA LIPOT, Pered s * * : < A X' t NA Díszemelvény Bratislavában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38-ik évfordulója» rendezett itamepsege*. Hazánk dolgozói a szeretet és barátság jegyében ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját PRÁGA Prágában, köztársaságunk fővárosában a dolgozók tízezrei ének és zeneszóval özönlöttek az Óvárosi térre. A manifesztáló délután 4 órakor kez-t dödött. A díszemelvényen helyet foglaltak a párt és kormány képviselői, a Nemzeti Front vezető tényezői a baráti országok követei és nagykövetei. A csehszlovák és a szovjet állami himnuszok elhangzása után Adolf Svoboda, Prága főváros polgármestere nyitotta meg az 'ünnepi ülést Az ünnepi beszédet Viliam áiroky, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a kormány elnöke tartotta. Szavait gyakran szakította félbe a több tízezer főnyi tömeg lelkes tapsa, amely v;harosan éltette a októberi forradalmat és a szovjet népet. Ezt követően M. D Szityenkó, szovjet ügyvivő és V. M Sztoletov professzor a szovjet küldöttség vezetője szólaltak fel. Szavaikat lelkes taps és éljenzés fogadta. , Á manifesztáció végén felolvasták Csehszlovákia népének a szovjet, néphez intézett üdvözletét, amelyet a béke és barátság stafétája visz a szovjet határra. Az üdvözletei I.. Klenhová-Besserová képviselő, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára olvasta fel. Ezt követően útjára indult a staféta, északi és déli ágának első 220 futója. A Szovjetunió iránti örök barátság manifesztációját az In- ternacionálévai fejezték be. BRATISLAVA Az ünnepi díszbe öltözött Bratislavában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén tartották meg az ifjúság és a katonák fáklyás, lam- pionos felvonulását. A szép felvonuláson sok ezer fiatal és katona vett részt és több ezer néző gyönyörködve nézte végig. A felvonulás után eldördültek a nagy ünnepet* jelző ágyúlövések és a hadsereg rendezéséber. megkezdődött az ünnepi tűzijáték. Másnap, november 7-én délután 2 órától ezrek és ezrek meneteltek zászlókkal, jelszavas plakátokkal, ének és zeneszóval a Sztálin térre, ahol délután 3 órakor megkezdődött a ma- nifesztáciő. Elsőnek Karol Bacílek, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB politika: irodájának tagja, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára lépett az emelvényre. Utána megjelentek a diszemelvényen Ludovít Benada, Pavol David, Vojtech Daubner, Rudolf Stre- chaj és Jozef Való, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának tagjai, Milan Rázus és Stefah Sebesta, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának póttagjai, Jozef Kríz és Augustin Michalifka, Szlovákia Kommunista Pártja KB titkárai, Frantiáek Kubáé, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, a Megbízottak Testületé elnökségének tagjai és a megbízottak, Szlovákia Kommunista Pártja KB osztályainak vezetői, a Szlovák Nemzeti F-ont KB elnökségének tagjai, Emília Janecfcová-Murinová vezető titkárral, a Szlovák Nemzeti Front szerveinek és pártjainak képviselői, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és városi bizottságának képviselői, a kerületi és központi nemzeti bizottság és a fegyveres alakulatok képviselői. Az ünnepi emelvényen helyet foglalt V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratis- lavai főkonzulja és M. 1. lerdokiev alkonzul, Zbigniew Miron, a Lengyel Népköztársaság főkonzulja. Mányik Pál, a Magyar Népköztársaság fökon- zulja és Dimitrij Chadzsiev, a Bolgár Népköztársaság alkonzula. A manifesztáció résztvevői szívélyesen üdvözölték Alexander Nikc.lajevics Szaburov vezérőrnagyot, a Szovjetunió hősét. A himnuszok elhangzása után Jola- na Hercková, a Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának titkára, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője nyitotta meg a manifesztánót. A föbeszámolót Karol Bacllex, Csehszlovák Kommunista, Pártja KB politikai irodájának tagja, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára mond- ta. Hatalmas őváciő közben emelkedett szólásra V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. A beszédek után Viliam Záborskv államdijas felolvasta a bratislavai dolgozóknak a szovjet néphez intézett üzenetét. Az Internacionáléval, a világ prole ■ tárjainak harci dalával fejeződött be a hatalmas manifesztáció. Hogyan készítem elő a pionírgyüléseket Tisztelt szerkesztőség! A galántai tizenegyéves magyar középiskola mellett működó CSISZ- szervezet nevében egy kérésemmel fordulok a szerkesztőséghez. A Szerkesztőséggel gyakori levelezést akarunk folytatni. Ogy gondoljuk, hogy mi cikkeket, tudósításokat írnánk a szervezetünk életéről, viszont segítene nekünk a szerkesztőség más feladatokat megoldani, így sok nehézséget ki tudnánk küszöbölni a szervezetünk életéből. Szeretettel fogadjuk a szerkesztőség látogatását. Most készülődünk az új tagok felavatására. Boldog percet jelent majd ez a szervezetünknek és felejthetetlen lesz, az új tagoknak is, akik először ványt. Hatvan tagot veszünk fel a szervezetbe, így száznyolcvanra szaporodik fel a tag létszámunk. Már olvasókört is szerveztünk és kötelezettséget vállaltunk, hogy a csehszlovák-szovjet barátsági hónap befejeztével harminc tag megszerzi a Fucsík-jeivényt. Ez a pár sor nagyjából vázolja csak a szervezetünk életét. Még- . egyszer kérnénk a szerkesztőséget, f hogy látogassanak meg minket, írják meg a levelünkkel kapcsolatos véleményüket. Izgalommal várjuk a levelet és szeretettel a látogatást. LAJTMAN az iskolai IMRE szervezet elnöke ►'s .1 Luca Zoltánnal, Kassán találkoztam először az ifjú micsurinisták konferenciáján. 0 és még két pionír társa küldöttei voltak a ki- rályhelmeci iskolák pionír - szervezetének. Munkájukban szép eredményeket értek el. A királyhelmeciek büszkén néznek egymásra akkor, amikor iskolájuk nevét az éten haladó munkakörök uögt hallják említeni. Ezek az eredmények azonban nem születtek csak úgy maguktól. Nem volt könnyű munkájuk a pionírvezetőknek akkor, amikor erre a feladatra szánták rá magukat. Tudjuk jól, hogy egy-egy munkakör megszületése körül mennyi nehézséget kell leküzdeni, gyerekeknek, vezetőknek. Ezért kerestük fel a konferencia szünetében a királyhelmeciek csoportját és megkérdeztük tőlük, hogyan is sikerült ilyen szép munkát végezmök: Lacó Zoltán mondja el. nilyen módszerrel dolgozik a pionírszervezetben. Lacó Zoltán csoportvezető, most a perbenyiki 'tizenegyéves iskola tizenegyedik osztályába jár. Ezévben fog érettségizni. A pionírszervezetben már harmadik éve dolgozik. A mi csoportunk jól végzi munkáját — kezdi elbeszélését Lacó pajtás. Ezt persze annak köszönhetem, hogy pionírjaink körében sikerült megteremteni, az igazi baráti viszonyt. Miná- lünk a közös munka megszervezése a legkisebb csoj porttól indul ki. A rajtól I kérdezzük meg először mit szeretnének csinálni gyűléseiken. Figyelmesen végighallgatjuk úgy a legkisebb, mint a legnagyobb pionírjaink javaslatát, a félévi ierv összeállításánál. így természetes, elkerüljük a bürokratizmust. azt, hogy felülről diktáljunk a gyerekekre olyan munkát, ami nem érdekli őket. Persze ezért ez nem jelenti azt, hogy az egyes csoportok a maguk kényekedve szerint állítják össze félévi■ tervüket. — Hogyan zajlik le nálatok egy-egy csoportgyűlés? — kérdem a király helmed pionírok vezetőjét. — A csoportgyűlést én magam legalább egy-két nappal előbb előkészítem éspedig úgy. hogy beosztom magamnak a gyűlés idejét. Nekem már előre kell tudnom, hogy mit fogunk csinálni a gyűlésen. Eszerint készülők én is. Elkészítem az olvasmányokat, a könyvet, amiből olvasnánk, igyekszem több példányban megszerezni. a gyerekeknek. Ha futball, vagy más labda játékot teszünk programra, akkor már előre előkészítem, biztosítom a labdákat. Szóval mindég úgy csinálom, dolgokat, hogy soha sem kelt azután utolsó percben kapkodni. Mert a jó előkészülettől függ a gyűlés sikere. A gyűlést azután rendszerint három részre osztom. Az első részben elbeszélgetünk a hét politikai 's kulturális eseményeiről. A második részben olvasunk, ezt úgy szoktuk csinálni, hogy vagy a Fucík- jelvéntfre előírt könyvek ■'gyihéböl olvasunk, vagy pedig valamelyik ifjúsági regényből. A választást ezen a téren is magukra a gyerekekre hagyom. Magam 's tapasztaltam, hogy a gyerekek leginkább a játékot szeretik, a kisebbek pedig a mesét. Ezért a gyűléseken nz idő legnagyobb részéi játékkal töltjük. Nyáron, meg olyan időben, amikot még lehet kint játszani, akkor kint vagyunk, leginkább futballozunk. Ez érdekli a legjobban a fiúkat. A lányok persze inkább labdáznak. De megtörténik az is, hogy egyik-másik leány beáll futballozni a fiúkkal. Nagy gondot fordítok arra, hogy a gyűlések idejét pontosan kezdjem és pontosan fejezzem be. Ha tovább húznánk a játékot, annak az lenne az eredménye, hogy a gyerekek a következő napra nem igen készülnének el a leckével. Hát a tanulásban hogyan segítettek egymásnak? Ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy az osztály-r parancsnokok figyelik az osztályt. Minden egyes feleletet feljegyeznek, még akkor is, ha az illető gyerek nem pionír. Ha az osztályvezetők látják, hogy valamelyikük, egy-egy tantárgyból gyengébben áll, vagy rendszeresen rossz jegyre felel, akkor a jó tanulók patronáiust vállalnak felette. Közösen tanulnak 's közösen készítik el a házijeladatokat. Úra elölt kikérdezik a leckét, elmagyarázzák ha valaki nem ért valamit. Legnagyobb nehézségek számtanból vannak. De minden más tantárgynál ilyen módszerrel járunk el. Közben végigsétálunk a ■eremben, ahol a*fiatal micsurinisták termékeit láthatjuk. Lacó Zoltánnal s a többi pionírral megcsodáljuk a fiatat micsurinisták munkájának gyümölcsét. — Jövőre mi is jobbyn ermelünk, mondja két ki- rályhelmeci pajtásának Demeter Magdának és Karak Évának Lacó Zoli. Ugye, megfogadjuk a konferencia tanácsait. Azután az új tagok felvételéről beszélgetünk. — Ezévben még nem kezdtük el az új pionírok felvételét. Ezt későbbre tervezzük. Itt már most nincsenek olyan nehézségeink, mini eleinte voltak. Azelőtt a szülök nem akarták engedni gyermekeiket a pionír-szervezetbe. A hiba az volt, hogy maguk sem tudták mi is a célja a pionírszervezetnek. Ezen úgy segítettünk, hogy mi pionírve- zetök meglátogattuk a gyermekek szüleit, elbeszélgettünk velük, felvilágosítottuk munkánkról. Lacó Zolinak és pionír- társainak munkájához sok sikert kívánunk. Viszontlátásra GaSánfán A galántai tizenegyéves magyar középiskola CSISZ-szervezetétől kaptuk az itt közölt levelet. Az üj Ifjúság szerkesztősége örömmel fogadj; és megígérjük, hogy ezentúl gyakrabban meglátogatjuk okét, segítünl a nehézségeiket megoldani és várjuk a leveleiket, amelyekben tudósítanak minket arról, hogyan élnek. Minden alapszervezet bizalommal fordulhat az Üj Ifjúság szerkesztőségéhez,