Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-05 / 44. szám
1955. november 5. 7 'Ttj. VßifatßL nUNKANK, NAPI FELADATAINK A jó CSISZ tag kiváló szövetkezeti dolgozó A falu biztos jövő A scólyomszalatnyai szövetkezeti tagok tavaly jó eredménnyel fejezték be a szövetkezeti munkaiskola első évét. Az idén már másodikosok... Megkezdődtek a szövetkezeti munkaiskolák Paraszifiataiok, vállatok szakemberekké! Pártunk és kormányunk minden módot megad arra, hogy a parasztif- júság megfelelő szaktudást szerezzen magának. Ez_ év szeptemberében majdnem négyezer fiatal fiú és leány lépett a mezőgazdasági technikumokba és mesteriskolákba. Sokkal többen, mint tavaly. De ez még mindig' nem elég, mert mezőgazdaságunknak még több olyan dolgozóra van szüksége, aki legalább lényegében tisztában van a mezőgazdasági termelés alapjaival. Tehát jól képzett szakemberekre van szükség. A téli szövetkezeti és az üzemi munkaiskolákban, a fiataloknak alkalma nyílik arra, hogy mezőgazda- sági szakismeretekre tegyenek szert. Ezek az iskolák már november 1-én megnyíltak. A téli iskolák az egész ifjúságra várnak, de főleg azokra a fiúkra és leányokra, akik a nyolcéves iskolából jöttek a mezőgazdáságba. Ilyen iskolákat minden községben nyitnak. Az iskola elvégzése után minden tanuló bizonyítványt kap. Az, aki sikeresen elvégzi a kétéves téli iskolát, magasabb fokú mezőgazdasági iskolába léphet. Az idősebbek számára üzemi, vagy szövetkezeti munkaiskolákat létesítenek. Minden mezőgazdasági vállalat üzemi munkaiskolát létesít. A szövetkezeti munkaiskola tömeges oktatásban részesíti a szövetkezeti tagokat, a kis- és középparasztokat. A szövetkezeti munkaiskola három éves. A rendes tananyagon kiwi az oktatást még külön tanfolyamokkal bővítik ki, például a méhészek, a zöldségtermelők és szőlészek számára. Az egyes osztályok elvégzése után a végzett tanulók éwégi bizonyítványt kapnak. A tömeges oktatás lehetővé teszi, hogy a tanulók alaposabb felkészültséggel kerüljenek a mezőgazdasági közép- és főiskolákba és a mezőgazdasági nagytermelés fejlett és tökéletesen képzett szervezőket nyerjen. A CSISZ-szervezet elsőrendű feladata gondoskodni a fiatalok szakképzettségének emeléséről, továbbfejlesztéséről. Ezért fontos, hogy a CSISZ vezetőségei rendszeresen ellenőrizzék az iskolák látogatását, a tanulók előmenetelét és segítsenek a fiataloknak a szakismeretek elérésében. Eddig még sok szervezet nem szentelt kellő figyelmet ennek a kérdésnek. Az" alapszervezetek tagsági gyűlésein, valamint a járási vezetőségek ülésein keveset foglalkoztak a parasztifjúság szakmai nevelésének kérdésével. Nagy hiba, hogy az elmúlt évben a fiatalok közül aránylag kevesen látogatták a téli mezőgazdasági iskolákat, a szövetkezeti és az üzemi munkaiskolákat. Például Dolná Kru- pán. a nagyszombati járásban az EFSZ-bén ötvén fiatal dolgozik és még csak a negyede sem látogatta a szövetkezeti munkaiskolát és más szakoktatásban sem részesült. A szemerei alapszervezet tagjai közül egyetlenegy fiatal sem látogatta a szövetkezeti munkaiskolát. Sok helyen nem fejezték be rendesen a tanévet. így volt ez Bélyen, a királyhelmeci járásban Trstenán és Malatinban is. Sajnos a CSISZ-szervezetek nem tettek semmit azért, hogy a helyzeten változtassanak. Megfeledkeztek arról, hogy a CSISZ-szervezetre vár a feladat irányítani a fiatalok nevelését, hogy valóban elsajátítsák Micsurin és Liszen- ko tanítását. Fontos lesz, hogy a jövőben a járási vezetőségek szélesítsék ki befolyásukat és érjék el, hogy a fiatalok saját érdekükben . használják ki a lehetőségeket, érdeklődéssel járjanak a szakelőadásokra, konferenciákra és az olyan beszélgetésekre, ahol mezőgazdasági kérdéseket vitatnak meg. A kísérleti körök és telepek alkalmat nyújtanak a fiataloknak arra, hogy elméleti tudásukat a gyakorlatban is érvényesítsék. Minden parasztfiatal, fiú és . leány leghőbb vágya az legyen, hogy jó mezőgazdasági szakemberré váljék. A fiatalokat általában, de főleg az. Ifjúsági Szövetség funkcionáriusait sokkal közelebb kell hozni a mezőgazdasági kérdésekhez. A fiatal mezőgazdasági szakemberek csakis akkor keltenek bizalmat, ha valóban értik szakmájukat és tudásukkal hozzájárulnak a mezőgazdasági kérdések megoldásához. Ezért a CSISZ-szervezet feladata, hogy a fiatalokat a mezőgazdasági szakiskoláknak és tanfolyamoknak megnyerje, segítse őket a tanulásban, hogy az előttük álló feladatokat még jobban és könnyebben teljesíthessék. SEDIVT GUSTAV, a CSISZ SZLKB dolgozója BESZTERCEBÁNYA: A kremnickai CSISZ-tagok eddig 100 köbméter takarmányt silőztak. Ezenkívül 15 hektár rétet és 5 hektár legelőt vesznek gondozásba, hogy így jövőre is jó szénatermést biztosítsanak. A besztercebányai kerületben is silózási verseny folyik, a szervezetek küzdenek a járások és a kerületek vándorzászlajáért. A kerületi versenyben Ipolyság vezet. Itt silóztak a CSISZ-tagok legtöbbet. Marsov nagyon szép falu, Tábortól nem messzire fekszik. A falu közepén, terebélyes hársfák alatt egy kis kápolna áll. Szemben vele új, modern épületben a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet irodahelyiségei. Körülötte új és újjá épített házak fűtődnek az őszi napfényben. A kis szervezetnek tizenhárom tagja van, még hozzá olyan tagok ezek, akik mindannyian szövetkezeti tagok is. Sajnos„ ez még nem mindennapos jelenség fatvainkban. Egy idősebb ela- ttírstól próbálunk magyarázatot kérni, hogy vajon mi az oka annak, hogy itthon maradiak a fiatalok? — Hál ez főleg a szülőktől függ. Nálunk az emberek már jól tudják, hogy aki a Szövetkezetben dolgozik, unnak biztos u jövője. Ezt természetesen manapság már minden szillö szépen meg is tudja magyarázni gyermekeinek. Minek mennének et innen, amikor itt a szövetkezetben is van kereseti lehetőség és együtt élhetnek családjukkal. A szövetkezet jövőjébe vetett bizalmat az embereknél nem lehet elérni csak szép szóval. Marsovon jól tudják, hogy a gyakorlati tények erősítik legjobban a jövőbe vetett hitet. Ha a falu jövőjéről beszélnek, nem bocsájtkoznak jóslatokba, hanem, mindig reálisan gondolkoznak. A jövőtől nincs miért félniük, már csak azért sem, mert állatállományuk számára gondoskodtak télire valóról. Az eddig elraktározott készleteket számítva, 20 kilogramm siló, P—10 kilogramm széna jut naponta fejenként egy-egy állatnak. A szövetkezet azért lendül előre, mert jó a munkamegszervezés. Marsovon is rossz időjárás volt az idén, de azért az aratási munkában mégis megelőzték a többi falut. Drhovszky elvtárs. a szövetkezet elnöke, megmagyarázza, hogyan sikerült ez nekik. — Előbb tanulmányozom az időjárást, kérem, ne nevessenek, ez nagyon fontos. Meghallgatom több meteorológiai állomás jelentését és ennek alapján készítem a másnapi munkatervet, Használjunk ki minden percet: Persze, még ez sem. biztos, mert az idő óráról-órárá változik. A gyakorlatban ez ilyesformán néz ki: Például ma. Tegnap elterveztük, hogy kora hajnalban munkába állunk. Persze, reggelre hatalmas köd ereszkedett alá. Most mit tegyünk, nem várhatjuk meg, míg a köd felszáll. Hat órakor megkezdtük a trágyahordást. Végre aztán tizenegy órakor elmehetett az egyik traktoros borsóért, a másik meg vegyes takarmányért, az asszonyok meg kimentek burgonyát szedni. Hát így néz ki ez nálunk. Most nagy munkában vagyunk, mert tulajdonképpen nemrég fejeztük be az aratást és máris nyakunkon az ősz. Amint látják, minden munka itt van rakáson, no, de mi megbirkózunk vele. — Es a fiatalokkal hogy van megelégedve? Elmosolyodik. „Nálunk főleg két dolgot értékelek. Azt, hogy nem válogatnak a munkában, hanem mindig odaállnak a legfontosabb szakaszra. Emellett alkalmazzák az új munka- módszereket, helyesen értelmezik a szövetkezeti gondolatot és szerelik a kollektív életet." A CSISZ-tagokhat a burgonyaföldeken találkoztunk. Szedik a burgonyát. A lányok kezét gumikeztyú védi, mert azt akarják, hogy kezük továbbra is szép 'egyen. Kérdésünkre, hogy mi nem tetszik nekik a marsovi szövetkezetben, melepődve néztek ránk. — „Hogy mi nem tetszik?“ Többet nem is szóllak, csak a csodálkozó tekintetükből olvashattuk ki gondolatukat, hogy „hogyan lehet ilyet kérdezni?" ' — Télen majd színdarabot tanulunk, mert van jó csoportunk, és gyakran összejövünk az ifjúsági otthonban... — meséli Hejny elvtárs. a szervezet elnöke. Közben lovahaladunk a szép sárga burgonyát szállító szekerek mellett. A földek szélén a gyermekek apró tüzeket élesztenek. A nap már lenyugvóban van, a iáj lassan elcsendesedik. „£n azt hiszem, minden faluban olyan az emberek élete, amilyennek ők maguk csinálják." •> Václav Vejsada A cél érdekében A CSISZ hradistei helyi szervezete versenyfelhívással fordult a poltári járás valamennyi szervezetéhez. A verseny célja elősegíteni az őszi munkák gyors befejezését. A szervezetek versenyeznek a kapás növények betakarításában, a silózásban, valamint a rétek és legelők gondozásában. A hra- distei szervezet vállalta 25 hektár rét és legelő őszi és tavaszi gondozását. Az egyes szervezetek kéthetenként kiértékelik munkájukat és jelentést küldenek a CSISZ járási vezetőségének, amely ennek alapján állapítja meg, melyik szervezet a legjgbb. A hradisteiek ezen kezdeményezésükkel hathatósan hozzájárultak az őszi munkák gyors befejezéséhez. A HATÁRSZÉLEN nagy munka folyik. Üj gazdasági épületeket építenek, lakóházakat javítanak, hogy még a tél beállta előtt szép lakásokba költözhessenek azok, akik a határszélre jelentkeznek. A határszélen dolgozó bri- gádosok közül nap mint nap újabb fiatalok jelentkeznek, akik elhatározták, hogy állandó lakhelyül választják a határvidéket. Az itt dolgozó fiatalok hatalmas segítséget nyújtanak a mezőgazdasági termelés emelésében. A plzeiii kerületben az állami gazdaságokon több mint ezerhatszáz fiú és leány dolgozik. A kerület legjobb ifjúsági brigádja Horsovsky Tynben az Eiseníolt gazdaságban dolgozik. A brigád ötven tagból áll és kiváló munkát végez. Ebben a brigádban hat CSISZ-tag elhatározta, hogy állandóan a határszélen maradnak. Ezek a fiúk a napokban mentek el egy , nyolchónapos mezőgazdasági szakiskolába, hogy bővítsék ismereteiket és szakmunkásokká váljanak. -sA tallósi micsurinisták az egész év folyamán szorgalmasan dolgoztak kertjükben. Termeltek sokféle zöldséget, tengerit és kísérleteztek a keresztsoros vetésű árpával is. Szép eredmények mutatkoztak. Azonban... A kertet az állami gazdaságtól kapták. Ám hiányzott a kerítés. A helyi földrnűvesszövetkezet biztosította a kerítéshez szükséges oszlopokat is. A drót azonban még máig is hiányzik. Ennek következtében sok-sok munka kárba veszett. A keresztsorosan vetett árpát és a zöldségfélék egy részét megették a libák. Elképzelhető a fiatal kísérletezők csalódása, amikor meglátták a letarolt árpát. Minden eddigi munkájuk kárba veszett. De kísérleti földecskéjükön nem is győződhetnek meg saját szemükkel a kísérlet eredményéről, a keresztsoros vetés előnyéről. Pedig mennyire várhatták, mennyire fűthette őket a kíváncsiság! Az elpusztult zöldség is hiányozhat a napközi otthon konyháján, mert hát a zöldség nagyobb részét az kapja meg. Ezáltal is jobb, olcsóbb a koszt. S mindez a kerítésen múlt... Ne okoljuk most se azokat, akiktől a drótot, várták, de azokat se, akik a drótra vártak. Példaként felhozzuk a lakszakállasi micsuri- nistákat, akik az egész kerítést maguk szerezték be saját eszközeikből. A pénzt a kísérleti kertben kitermelt korai saláta árából szerezték. Maguk vették a drótot is s maguk készítették el a kerítést is. Bizonyára nekik is voltak nehézségeik a beszerzés körül, de nem vártak arra, hogy azt más végzi el helyettük. De büszkék is munkájukra, kertjükre! Azt hisz- szük, a tallósiak megküzdenek ezzel a nehézséggel s akkor még szebb eredményekkel büszkélkedhetnek majd. Mert eredményeik azért mégis csak vannak. A zöldség nagyobb része megmaradt, ami a napközi otthon konyhájára kerül. Kertjüket a termés betakarítása után előkészítik a jövő évre. Mert aki jövőre jó termést akar elérni, annak már most elő kell készítenie a talajt. — zs — Pártunk^ Központi Bizottságának júliusi ülése fokozott figyelemre hívta fel mezőgazdasági dolgozóinkat a takarmányalap bebiztosítására. Elegendő és jó takarmány bebiztosításával egyben megteremtjük a legfontosabb előfeltételt az állatállomány termelékenységének állandó fokozására. Van egy jó falusi közmondás: „A tehenet szájától fejik.“ Ha elegendő takarmány lesz biztosítva, lesz elegendő tej is, vaj is, zsír is. Ennek a feladatnak a teljesítése megköveteli a mezőgazdasági dolgozóktól, a falusi CSISZ-szervezetektől, bogi'- még a hideg, esős napok elölt, felhasználva minden erőt, takarítsanak be minden takarmány kultúrát, beleszámítva a kukoricakórót, a répaleveleket és hulladékot. Különösen nagy fontosságú takarmány tartalékot nyerhetünk a kukoricákéra besilózásával. A falu dolgozói rengeteg munkát fejtettek ki a kora tavasztól a kukorica termelésére. A felsőpatonyi, damásdi, perényi és a többi EFSZ-ben az ifjúsági munkacsoportok nagy’ gondot fordítottak ennek a „csodás növényinek a termesztésére. A föld gazdagon jutalmazta falusi dolgozóink munkáját. Ugyanilyen eredményeket ériek el a Többi EFSZ-ek is. A föld bő termését idejében és gazdaságosan betakarítani, ez most a legfontosabb dolog, a télre való előkészületben. Szükséges idejében betakarítani nemcsak a kukorica- csövet a földről, de nem szabad kint hagyni a földön a kukoricakórót se. Ebben a munkában nagy segítséget nyújthatnak a CSISZ-szervezetek a Betakarítani az összes takarmányt földműves szövetkezeteknek, kis- és középparasztoknak, és az állami gazdaságoknak. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága tudatában van a takarmány idejében való bebiztosításának fontosságával, ezért csehszlovákiai versenyt hirdetett ki a CSISZ-szervezetek között a kukoricakóró, cukorrépa hulladék sílózásában, valamint a rétek és legelők karbantartásában. A CSISZ falusi szervezetei és a járási bizottságok nem nézhetik tétlenül a takarmány bebiztosítását. Minden CSISZ- szervezei hazafias kötelessége segíteni falusi dolgozóinkat ebben a munkában. Ennek a feladatnak eléréséhez szükséges ezekben a napokban megnyerni minden fiút és leányt, minden egyes CSISZ alapszervezetet. A királyhelmeci és a nagymegyeri járásban valamennyi falusi CSISZ- szervezet aktívan kapcsolódott be a versenybe. A nyitrai kerületben bontakozott ki a verseny a legjobban, ahol ezideig már 135 szervezet vesz benne részt. Például a komáromi járásban a versenybe nemeik a falusi szervezetek kapcsolódtak be, de aktívan segít a falunak az iskolai, üzemi szervezetek ifjúsága is. A fiatalok segítenek a kukoricatörésben, kó- róvágásban, sílózísban. Ezek a példák nem egyedülállók. Például a perényi szervezetben 500 mázsa, silót készítettek a fiatalok. Az ifjúság a losonci, ípolysági, dunaszerdahelyi, szepsi és a többi járásban is öntudatos munkával segít a silózási terv túlteljesítésében. A legnagyobb eredményeket a CSISZ azon járási vezetőségei érik el, ahol a silózási versenyt és az őszi munkákat elválaszthatatlanul összekötik az évzáró közgyűlések előkészületeivel. A királyhelmeci járásban a legnagyobb segítséget nyújtották a falusi CSISZ- szervezeteknek a járási aktivisták, akik nemcsak a verseny feltételeivel ismertették meg az ifjúságot, de megmagyarázták a silótakarmány nagy államgazdasági jelentőségét is. A járási "vezetőség az ifjúság részvételét állandóan értékeli és a legjobb falusi CSISZ-szervezetet a járási vándor- zászlóval ajándékozza meg. Fontos jelentősége van a takarmányalap biztosításában a rétek és legelők gazdaságos kihasználásának is. Pártunk Központi Bizottsága határozatában rámutatott a rétek alacsony hozamának okozójára is. Ezideig az EFSZ-ek, állami gazdaságok, kis- és középparasztok kevés figyelmet szenteltek a rétek karbantartására és tervszerű trágyázására. Ebben a munkában is aktívan veszik ki részüket a CSISZ- szervezetek, különösen a zsolnai és eperjesi kerületben, ahol a fiatalok 3339 hektár rét és legelő tisztítását vállalták magukra. Azonban az eddig elért eredményekkel, a versenybe bekapcsolódott CSISZ- szervezetek számával nem lehetünk megelégedve. Egész sor falusi CSISZ szervezet még nem kapcsolódott be versenybe és nem ismertették az ifjú Sággal a silózási terv túlteljesítésé nek fontosságát, tétlenül nézik, hog elhúzódik a kukoricakóró betakarítás és semmit se tesznek, hogy' az EFSZ ben túlteljesítsél? a silózási tervet. A verseny további kiszélesítése sok ban függ attól, hogy milyen segítse get nyújtanak a CSISZ járási vezeti: ségei a falusi szervezeteknek az ifjú ság mozgósításában. Nem lehet meg békülni azzal a CSISZ járási vezető ségeinek, hogy egy-két alapszervezí segít a silózásban. Ezt a besztercebá nyai és a kassai kerületben teszik. . CSISZ rimaszombati, tornaijai és fi leki járási vezetőségei a versenyt csa a forma kedvéért teszik. Ennek a eredménye aztán, hogy a járásba csak kevés CSISZ-szervezet kapcsok dott be a versenybe. Az ilyen és hasonló hibákkal ner lehet megbékülni. A CSISZ vezetőié gek, az aktivisták csak akkor tudja sikeresen teljesíteni feladatukat, h teljesen felhagynak a bürokratiku vezetési módszerekkel, és ehelyett szí lesen fogják alkalmazni az életképe szervezési munkát. Irányítani, vezetr a versenyt annyit jelent, mint állar dóan törődni azzal, hogy a műnk jól legyen szervezve, hogy az elölje ró CSISZ-szervezetek tapasztalatai példáját, ismertessük valamenny CSISZ-szervezettel, valamennyi fiata lal.
