Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-05 / 44. szám

2 1955. november 5. Tanuljunk oroszul M ár szinte hagyománnyá válik, hogy évről évre megrendezzük a népi orosz nyelvtanfolyamokat. Idősek, fiatalok egyaránt jelentkeznek a nyelvtanfolyamokra és korra való tekintet nélkül tanulják az orosz nyelvet. Sok helyről lehetne felsorolni szép példákat, de korántsem ál­lunk úgy, hogy ne lehetne még kibővíteni a népi orosz nyelvtanfolyamok hallgatóinak táborát. Külnösen a fiataloknak fontos, hogy megtanuljanak oroszul, nekik lesz a legnagyobb szükségük az orosz nyelvre. A fiataloknak könnyebb is tanulni, mert már az iskolában is tanulták és sokan talán né­mileg értenek is oroszul. Az orosz nyelvtanfolyamokon tovább bővíthetik még a nyelvtudásukat, kipótolhatják, amit esetleg eddig elfelejtettek Ha kellő akarattal, szorgalommal tanulnak, megtanulhatnak oroszul folyékonyan beszélni. A CSISZ alapszervezeteknek és a járási vezetőségeknek tehát na­gyon nagy súlyt kell arra helyezni, hogy minél több fiatal jelentkezzen a népi orosz nyelvtanfolyamokra. Miért tanuljunk oroszul beszélni? Ezt bizony meg kell magyarázni min­denkinek, aki jelentkezik a nyelvtanfolyamra, vagy pedig be akarjuk arra szervezni. Sok érvet hozhatunk fel a magyarázatunkba, talán mind nem is soroljuk fel, mikor arról beszélünk, hogy miért fontos az orosz nyelvet tanulni. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ein bér vagy — tartja a közmondás. Bizony nagy kincs a nyelvtudás, egy vagyonnal ér fel, ha valaki beszélhet idegen nyelven. Régen az úri gyerekek mellé nyelvtanárokat, nevelőket fogadtak, hogy idegen nyelvet tanulhassanak tőlük. Persze a szegény mun­kások, parasztok gyermekei jóformán a saját anyanyelvűket sem ismerték tökéletesen. Az urak hatalmának egyik támasztéka * pedig éppen a nyelvtu­dásuk volt. Idegen népekkel érintkezhettek és gyakran szövetségest talál­tak bennük a hazai munkásmozgalommal szemben. Ma pedig módjuk van a munkásoknak, parasztoknak, idegen nyelvet tanulni, ki kell tehát hasz­nálni ezt az alkalmat. A Szovjetunió legerősebb szövetségesünk és a szovjet hadsereg szaba­dította fel hazánkat is. A Szovjetunió népeiről a világ minden népe példát vehet. A termelés megszervezésében, az új munkamódszerek bevezetésében a Szovjetuniótól tanulhatunk legtöbbet. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a Szovjetunióban aránylag rövid idő alatt példátlanul fellen­dült az építkezés, az Ipari és mezőgazdasági termelés, új tudományágak alakultak ki és a művészet is óriási teret futott be az egész világ csodá­latára. A Szovjetunió népeinek életszínvonala a régivel szemben ezáltal megsokszorozódott. Sokat, nagyon sokat lehet tanulni a Szovjetuniótól! Hogyan tanuljunk a Szovjetuniótól, ha nem ismerjük az orosz nyelvet? Oroszból lefordítva sok tudományos, szépirodalmi és szakkönyv jelem meg, de ez mind kevés és halvány tükröződése csak a Szovjetunió mérhetetlen tudományos kincseinek. De ha bírjuk az orosz nyelvet, akkor eredetiben olvashatjuk a legkülönbözőbb tárgyú könyveket, amit orosz nyelven írnak. Minden nagyobb városban, kerületi székhelyeken, szovjet könyvesboltot rendeztek he. Milyen olcsók itt a könyvek! Egy-két koronáért lehet vásá­rolni a gyönyörű, képes, szebbnél-szebb kivitelű könyveket. Ha valaki el­megy a szovjet könyvesboltba és ott körülnéz, a szép könyvek hatására, elhatározza, hogy megtanul oroszul. Bizony ma már sok üzemben a dol­gozók orosz szakkönyveket olvasnak. Például a partizánskei Augusztus 29. üzem könyvtárában minden este megtalálhatjuk a legjobb dolgozókat, amint orosznyelvú szakkönyveket lapoznak, tanulmányoznak, és a belőlük merített szaktudást másnap már érvényesítik is. Nem csoda tehát, ha a partizánskei üzem az élenjárók között van. Milyen jó lenne, ha a szövetkezeti tagok is legalább annyira értenék az orosz nyelvet, hogy a nyomtatott szöveget ol­vashatnák, megértenék. így az orosz mezőgazdasági szakkönyvekből sokat tanulhatnának és e tudománnyal virágzóbbá tehetnék a szövetkezeteket. Ki tudja, mit hoz a jövő, milyen sors vár valakire. Hová kerül életében valaki, melyik országba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, a Szovjet­unióba? Nyaralás, kirándulás alkalmával bizony sokan elkerülhetünk hazulról külföldre, mint ahogy már sokan el is kerültek. Mennyi vesződése volt annak a szövetkezeti tagnak Romániában, aki nem értett románul. De ha oroszul tudott volna, szebb napokat élt volna át. Hiszen Romániában is és még sok más országban tanulják az orosz nyelvet, tehát mint nemzetközi érintkező nyelvet is felhasználhatjuk. Emlékezzünk csak vissza, hogy a bukaresti, varsói, de a budapesti VIT-en is a legkülönbözőbb nemzetek fiai­val érintkezhettünk orosz nyelven. Ne féljünk tehát az orosz nyelv tanulásától, bátran fogjunk hozzá minél többen. Ha jól megszervezzük a nyelvtanfolyamokat, akkor az alapszerveze­tek vezetőinek nem kerül sok munkába meggyőzni a fiatalokat, hogy vegyenek azon részt. A munkások, parasztok nem állnak félre a tanulás elől, ha lehetőségük van erre és a nyelvtanulást is kedvelik. Az orosz nyelv szorgalmas tanulásával ünnepelhetjük legjobban a csehszlovák-szovjet barátság hónapját. BAGOTA ISTVÄN----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------„ Sok függ a helyi vezetőktől A CSISZ füleki járási vezetősége figyelmébe ajánljuk az alább közölt levelet. Ferencz Béla panasza, amit Guszonáról ír, bizonyára helytálló, de ennek az éremnek másik oldala is van. Mégpedig az, hogy mennyiben törődik a járási vezetőség a guszQnal alapszervezettel? Bizonyára, ha jobban törődne vele, tanácsokkal látnák el az alapszer­vezet vezetőségének tagjait, többször kijárnának Guszonára, beszél­nének az ottani fiatalokkal, segítenének megoldani a problémáikat, más lenne a helyzet a guszonai alapszervezetben. Ügy látszik a já­rási vezetőség tagjai felelőtlenek a fiatalok nevelésével és az alap­szervezetek működésével szemben. Guszonán sok probléma van, talán több, mint a járás többi falujában. Pedig egész más lehetne itt a helyzet, ha a CSISZ itt is úgy dolgozna, mint sok más faluban, ahol • jórészt a fiataloknak lehet köszönni a falu fejlődését és a szövet­kezet megerősödését. Ügylátszik a füleki járási vezetőség nincs en­nek tudatában, mégis jó lenne, ha végre okulna a guszonai esetből és ezentúl többet törődne a fiatalok nevelésével. KEDVES SZERKESZTŐSÉG Guszonán alig van olyan fiatal, aki ne lenne tagja a CSISZ-nek. Legtöbbjük vidéken dolgozik, de amikor hazajönnek, szívesen dol­goznak a szövetkezetben is és mindannyian ledolgozzák a vállalt brigádot. Ebből következtethetünk arra, hogy idővel jó szövetkezeti tagok lesznek. Az alapszervezet körül mégis alapos hibák vannak. Bár a fiata­lok dolgoznak a szövetkezetben és munkahelyükön becsületesen el­végzik munkájukat, rendes szerve­zeti életet mégsem élnek. Ennek leginkább az alapszervezet vezető­sége az oka. Ritkán hívnak össze tagsági gyűlést. Legutóbb augusz­tusban akartak tagsági gyűlést tartani, de a vezetőség nem jelent meg és ezért elmaradt a gyűlés. Pedig meg kellett volna tartani! A tagsági díjak rendezéséről lett volna a szó és ez igazán fontos lett volna. A tagsági igazolványok kicserélésével kapcsolatban sem beszéltük meg a teendőket. Persze előbb rendezni kellene a tagsári díjakat, mert a tagsági igazolvány- csere csak ezután jöhet létre. De hogy mikor történik ez meg, azt elgondolni is nehéz, mert vannak olyan CSISZ-tagok nálunk, akiknek 50.— koronát is meghaladja vagy megközelíti az elmaradott, kifize­tetlen tagsági díjuk. Amint látjuk éppen ideje lenne rendbetenni a guszonai alapszerve­zet szénáját. Jobb, erélyesebb ve­zetőségi tagok kellenének, akkor menne itt minden. Ha munkaidő után a fiatalok brigádba tudnak dolgozni az EFSZ-ben, akkor más egyéb munkát is elvégeznének, ami a szervezeti élettel jár együtt. Ám nálunk a vezetőségben kevés a kezdeményező erő, ennek követ­keztében rosszul működik az alap- szervazet. FERENCZ BÉLA Gvjszona Alaposabb munkát a tornaijai járásban Vasárnap délután, háromnegyed négy órakor Molnár István a CSISZ tornai­jai oktatója gondolatokba mélyedve kerékpározott végig Harmac községen. Bőséges háromnegyed órája volt még a CSISZ évzár£ közgyűlésének megkezdéséig. Addig — gondolta ma­gában — utána néz, hogy hogyan ké­szítették elő az évzáró közgyűlést? Elolvassa az elnök beszámolóját, átte­kinti a gazdasági jelentést és ha kel! segít valamit. Tíz perc múlva három óra. A fia­taloknak lassan gyülekezni kellene. A legtöbb helyen 30—35 perccel a gyű­lés megkezdése előtt már csoporto­sulni szoktak a fiúk, lányok Hiába kémlelt azonban jobbra, balra semmi megmozdulást sem észlelt a faluban. Elértettük volna a gyűlés megkez­désének ide’ét? Nem lehat, hisz maga a vezető tifk-1’’ beszélt telefonon a harmad CS‘S7 elnökkel. Félnégyre hívtak ki bennünket — tűnődött to­vább. Gondolataiba mélyedve észre sem vette, hogy az iskola énülete elá ér­kezett. Az ifjúsági szövetség elnöke k 'ményfüzettel a kezében ebben a pillanatban lépett ki az iskola ajtaján. — No. hogy állunk elnök elvtárs? — kérdezte az oktató az elnöktől. A *** A tornaijai járásban öt üzemi, két iskolai és harminc falusi alapszerve­zetben folyik a tagsági igazolványok kicserélése. A CSISZ járási titkárságán már ele­gendő új tagsági igazolvány van, és így minden lehetőség megvan arra, hogy a tagsági igazolványokat időben kicserélhetik. Hiba azonban, hogy a járási vezető­ség nem ellenőrzi rendszeresen ezt a fontos munkát. így például nincsen áttekintésük a járási vezetőség tag­jainak arról, hogy az alapszerveze tekben hogyan hajtják végre ezt a feladatot. Nem szabadna megelégedni azzal, hogy az alapszervezetek nagy­része már kivitte a tagsági igazolvá­nyok kicseréléséhez szükséges nyom­tatványokat, hanem meg kell látogat­-L­feleletre már nem volt idő, mert ab­ban a percben kinyílt az iskola ajtaja és vidáman özönlöttek ki az utcára a fiatalok. Molnár oktató érthetetlen arccal nézett az elnökre. Az elnök észre vette az oktató zavarát, ünne­pélyesen kijelentette, hogy éppen most ért véget az évzáró gyűlés. — De hiszen félnégyre terveztétek a gyűlést — szólt hosszúsan az ok­tató. — Félnégyre, de háromnegyed há­romkor megkezdtük. Az oktató gyors pillantást vetett órájára. — Ez... lehetetlenség, hiszen még csak három óra tíz perc van. Hát ed­dig tartott az évzáró közgyűlés? Nek­tek 25 perc elég idő volt ahhoz, hogy kiértékeljétek egyévi munkátokat? Hiába hüledezett az oktató már nem seaíthetett a dologon. A harmad fia­talok „express” évzáró közgyűlést rendeztek. S még hozzá jegyzőköny­vet som írtak, mert „nem értek rá” Elvégre 25 perc alatt mindenkinek gyorsan, szabatosan és konkrétan kel­lett hallgatni, hogy a gyűlést 25 perc alatt befejezhessék. Ez szenzációsan sikerült! Ez nagyszerű teljesítmény! Ezt jól előkészítette Arany Elemér tanító elvtárs. Gratulálunk neki! ni az alapszervezeteket, segíteni kell a munkájukat. A járás területén eddig 34 alapszer­vezetben zajlott le az évzáró közgyű­lés. Ezek a gyűlések kedvező ered­ményeket mutattak az elmúlt hetek­ben. Szeptember elsejétől október kö­zepéig 71 új taggal gyarapodtak az alapszervezetek. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatalok érdeklődnek a szerve­zeti élet iránt, ha most a tagsági igazolványok kicserélését összekap­csolják tagtoborzással, jelentős e- rodményeket érhetnek el. Persze ehhez szükséges, hogy a já­rási vezetőség javítsa meg eddigi, munkáját. Többet járjanak ki az alap­szervezetekhez, így több áttekintést nyerhetnek a fiatalok életéről, mun­kájukról. ★ ♦ Hétfőn, október 31-én helyezték el az elhúnyt Frano Kráf nemzeti művész hamvait tartalmazó urnát, a bratislavai Slavínon, ahol Szlovákia fővárosának hős felszabadítói — a szovjet katonák nyugszanak. Az urnát Peter Jilemnicky nemzeti művész ur­nája mellé helyezték. A kegyeletes aktuson resztvettek Szlovákia Kom­munista Pártja KB irodájának tagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségé­nek tagjai, a Megbízottak Testületé­nek elnökségi tagjai és szlovákiai írók. Helena Kráfová, az elhúnyt fele­sége is jelen volt a kegyeletes aktu­son. * ♦ A plzeni kerület határmenti kör­zeteinek állami gazdaságaiban 1600 fi., és leány dolgozik, akik a párt és a kormány felhívására jöttek ide, a parlagon heverő földek megművelésé­re. * ♦ A nagybiccsei 20-as számú tanu- lóotíhonban nyolc olvasókört szervez­tek a tanulók és hetenként kétszer jönnek össze. Az utolsó összejövete­len Portásik elvtársnő vezetésével Já- nosíkról tartottak vitát. * ♦ A liseni traktorgyárban újtípusú traktor szerelésén dolgoznak. Az új Z-26-os traktor sebessége 0,8—28 km-ig terjed óránként. * ♦ Sosztaki vies Sztálin-díjas orvos- professzor új gyógybalzsamát. tág kör­ben ismerik már a Szovjetunióban. A balzsam sűrű, világossárga színű fo­lyadék, amely spirituszban alig, vízben pedig egyáltalában nem oldódik. A bal­zsam megöli a gennyes gombákat, égési és fagyási sebekre, gyomorfe­kély ellen használható. * ♦ A berlini Nőmet Állami Opera­házban október 29-én ünnepélyesen megnyílt a német-szovjet barátság hónapja. Az ünnepi ülésen résztvett a K M. Bikov vézetésével Berlinbe érkezett szovjet kulturális küldöttség Az évzáró közgyűlés már eleve némi izgalmat vált ki a CSISZ-tagokban. Fölteszik magukban a kérdést, hogy fog sikerülni, milyen lesz a munka­beszámoló, kit fognak megdicsérni, megbírálni. Az idei évzáró közgyűlést mégis különösebbnek tartottuk, mert előre tudtuk, hogy akkor adják majd át minden tagnak az új tagsági iga­zolványt. Az iskolai szervezetünk különösen a kultúrmunkában ért el nagyobb ered­ményeket, persze a tanulásban sem maradtunk le, mert azt mindenekelőtt legfontosabbnak tartjuk. A beszámoló a hibáinkat is felsorolta és további feladatok elé állította szervezetünket. Felhívta a figyelmünket arra, hogy segítsünk a szövetkezeteknek az őszi munkában. Az évzáró közgyűlés alkalmával 12 új tagot vettünk fel a CSISZ-be. Most már szervezetünk erősebb, mint eddig volt és nagyobb eredményeket is érünk majd el. BUJÄNSZKY ISTVÁN Mezőgazdasági technikum Lelesz *« ♦ November 1-én elkezdődött a posta hírlapszolgálat rendezésében a sajtóelőfizetési kampány, amely de­cember 20-ig tart. A posta hírlapszol­gálata nyilvántartást vezet az előfize­tőkről és rájuk bízza, hogy lakáscí­mükre, vagy munkahelyükre rende­lik-e meg az általuk előfizetett sajtó­terméket. A CSISZ alapszervezetek is segítenek a postai hírlapszolgálatnak a sajtóelőfizetési kampányban. H arminchét éve alakult meg a Kornszomol, a Szovjetunió ifjúságá­nak forradalmi szervezete. Harminchét év sok küzde­lemmel, munkával, vidám­sággal tarkítva, milyen hosz- szú idői Alig hogy megala­kult, a fiaialok százezrei kapcsolódtak soraiba. Küz­delmes, harcos időszak volt ez. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után több oldalról támadták meg a Szovjetuniót és még a belső ellenség is veszélyesen sorakozott fel a fiatal szov­jet állam ellen. Ebben a ne­héz időszakban alakult meg a Kornszomol. de egyben a létért is küzdeni kellett ek­kor. A Kornszomol teljes erejével belevetette magát a küzdelembe és jó harcosnak bizonyult, úgy az Idegen betolakodókkal, mint a belső ellenséggel szemben. Sok áldozat, grán harcolta ki magának a Kornszomol a létjogosultságot és megmu­tatta, hogy méltó támasza a Szovjetunió Kommunista Párjának és a párt mindig, minden körülmények között számíthat rá. Az intervenciósok támadá­sai után nagyrészt romok­ban hevert a fiatal szovjet állam. Építeni kellett, rend­be kellett hozni a vasutakat, el kellett indítani az ipari és a mezőgazdasági terme­lést. A termelést új utakon kellett elindítani, ami kez­detben nem volt könnyű, feladat. Hatalmas méreiü ipari termelésnek kellett az alapjait lerakni és meg kel­vagy mezőgazdász lett. Es a Szovjetunióban a termelést példásan szervezik és tudo­mányos alapon igazgatják a Szovjetunió gazdaságát. Hosszú idő harminchét év, magába öleli a Nagy Hon­védő Háború dicső győzel­meit is. A komszomolisták- nak újra fegyverrel kellett védeni a szovjet hazát és ragyogóbbnál ragyogóbb hős­tetteket vittek véghez a kom­szomolisták. A világ dolgo­zóinak szeme a Szovjetunión függött. Mi lesz most <t szovjet néppel és vívmá­nyaival, a hitleri hordák ökölcsapásainak súlya alatt? De a párt irányításával a Kornszomol hősi munkái vég­zett, a fiatalok százezrei, milliói sorakoztak a vörös hadseregbe, a vörös hadse­reg pedig kivívta a végső győzelmet a hitleri betola­kodókkal szemben. A világ dolgozói nem csalódtak szá­mításaikban. Nekünk CSISZ-tagoknak is sok a tennivalónk, bizony el vagyunk foglalva a saját udvarunkban. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 38-ik évfordulója alkal­mával gondoljunk a Kom- szomolra, merítsünk gazdag tapasztalatokat a tetteiből. A Nagy Októberi Szocialista . orradalom vívmányai tették lehetővé, hogy harminchét évvel ezelőtt megalakult a Kornszomol és a harminchét év küzdelmei, örömei jó pél­da előttünk és fényes tanul­ság. Leleszrői írják: Erősebbek lettünk r* lldvözoljük a harminchét éves Komszomolt domántjos alapon igazgatni". A komszomol tagokra ha­tással voltak Sztálin elvtárs szavai és a lázas építkezés mellett fokozottabb mérték­ben tanulni kezdtek, azért, hogy új értelmiség nőj jön a Szovjetunióban és tudomá­nyos alapon tudják a gaz­daságot igazgatni. Az akko­ri komszomolisták ma már komoly vezetőszerepeket, funkciókat ' töltenek be a Szovjetunióban, Többen kö­zülük suárigazgató, mérnök, lett teremteni a mezőgazda­ság kollektivizálásának fel­tételeit. A munkaszervezés nagy feladatot rótt a pártra, új típusú munkások, szak­emberek kellettek a feladatok megvalósításához. A Kom­szomol most is hü segítője volt a pártnak, a legjobb párttagokkal egyvonalban végezték munkájukat a kom­szomolisták, a párt irányí­tásával és sokszor a legne­hezebb helyeken döntötték cl a termelés csatáját. 1928 májusá­ban, amikor a Komszomol már tíz éves volt, tartották meg Moszkvában a Komszomol VIII. kongresz- szusát. A kong- resszuson Sztá­lin elvtárs be­szédet mondott és kijelentette: „A munkásosz­tály nem lehet az ország igazi gazdája, ha nem tudja levetkőzni a kulturátlansá- got, ha nem tudja megterem­teni saját értel­miségét, ha nem sajátítja el a tudományt és nem tudja a gazdaságot tu­Patyjon3 Teleginya és Taíyjana Mak- szimova a moszkvai technikai főiskola ösztöndíjas tanulói, komszomol tagok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents