Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-05 / 44. szám
Bratislava, 1955 november 5'. Történelmi forduló A Nagy Októberi Szocialista Forradalom határkő, amely két szakaszra osztja a társadalom történetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulat az egész világtörténelemben, átmenet a régi, tőkés világból, az új szocialista világba. Sztálin elvtárs így jellemezte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világ- történelmi jelentőségét: „A forradalmak a múltban rendszerint azzal végződtek, hogy az ország kormányzásában a kizsákmányolók egyik csoportját egyszerűen felváltotta a kizsákmányolók másik csoportja. A kizsákmányolók változtak, a kizsákmányolás megmaradt. Ez volt a helyzet a rabszolgaforradalmak idején, így történt a parasztforradalmak és a kereskedelmi-ipari burzsoázia forradalmai idején. Az októberi forradalom már elvben is különbözik ezektől a forradalmaktól. Nem azt tűzi ki céljául, hogy a kizsákmányolás egyik formáját a kizsákmányolás másik formájával, a kizsákmányolok egyik csoportját a kizsákmányolók másik csoportjával váltsa fel, hanem azt, hegy teljesen megszüntesse embernek ember által való kizsákmányolását, hogy megdöntse a kizsákmányolók mindenrendű és rangú csoportját” Az októberi forradalommal új korszaka kezdődött a világtörténelemnek. Oroszország népei Lenin és Sztálin pártjának vezetésével megdöntötték a kizsákmányolók uralmát, megteremtették .a proletariátus diktatúráját és ezzel utat törtek a világ összes népei számára a kommunizmus felé. A világ munkásosztálya a kapitalizmus megdöntéséért és a proletár diktatúra megteremtéséért folytatott harcához kimeríthetetlen értékű tapasztalatokat meríthet ebből a forradalomból. „Az októberi szocialista forradalom — írja Sztálin elvtárs — szétzúzta a kapitalizmust, elvette a burzsoáziától a termelési eszközöket, s á gyárakat, az üzemeket, a földet, a vasúta- kat és bankokat az egész nép tulajdonává, társadalmi tulajdonná tette. Megteremtette a proletariátus diktatúráját s az óriási állam vezetését a munkásosztály kezébe adta, amely ilymódon uralkodó osztállyá lett”. Az októberi forradalom győzelme után a nemzetközi munkásmozgalom magasabb fejlődési fokra emelkedett. Oroszország proletariátusának példája aktív harcra mozgósította a világ proletariátusát és forradalmi tartalékait az imperializmus éllén. Óriási lendületet adott a gyarmati és függő országok népei forradalmi, nemzeti felszabadító mozgalmának. Ezt a példát követve hazánk munkásosztálya, hazánk dolgozó népe kivívta nemzeti önállóságát szétzúzva az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ez a példa fütötte hazánk dolgoz© népét a felszabadulás után, hogy pártunk vezetésével megragadja a hatalmat és megteremtse nálunk is a proletariátus diktatúráját. Az oroszországi szocialista forradalom azért győzött, mert a munkásokat és parasztokat a dicső bolsevik párt, az újtípusú párt vezette. Az októberi forradalom az egész világnak megmutatta, milyen legyen az újtípusú párt, amely a munkásosztályt és a dolgozókat győzelmes rohamra tudja vezetni a kapitalizmus ellen, s az egész világon meggyorsította a kommunista pártok megalakulásának folyamatát. Az októberi forradalom Rendkívüli mértékben fokozta a világ forradalmi marxistáinak elméleti és politikai érettségét, kiterjesztette a leninizmusnak a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt befolyását, Marx-Engels-Le- nin-Sztálip halhatatlan eszméinek fényével világította be a világ proletárjainak és elnyomott népeinek harcát. Az októberi szocialista forradalom megerősítette a munkásosztály nemzetközi kapcsolatait és egységét. Oroszország munkásosztálya az egész világ proletárjainak megmutatta, mit kell tenni a burzsoázia állam- gépezetével és milyen államapparátussal kell a megsemmisített burzsoá gépezetet helyettesíteni. Azóta nincs olyan erő, amely meg tudná állítani a népek előrehaladását a szocializmus, a kommunizmus felé. Ar» Ró fillér iy. évfolyam, 44. szám. KÜCZKA PÉTER: írni Az idő vályogfalát szétrepesztve elvágva századok egyhangú menetét, izzó vasként ömlött a földre az 1917-es év. Acélesztendő.' A fák lombjukat rázzák, a tereken át őszi szél seper. Az igazságot matrózok magyarázzák szurony és golyó érveivel. A Szmolnij-intézet falát a történelem hullámai mossák. — Minden proletárt felkelésre hív a Forradalmi Katonai Bizottság. Jöttek Viborgból és Putyiiovból, — puskát szorít a vasmarok, — s a felkelő nép oldalára álltak a katonai osztagok. — Tízmillió, százmillió paraszt — öklükben kasza villog, rezg a fejsze, megindult, hogy a régi világot az orosz földről elseperje. Az ég remegett, betörtek a bankok ablakai, mert elindult a vasmellű sereg a tóke láncát szétszakítani. S a kéz, amely a fegyvert fogta akkor, most tollat fog és nagy kombájnt vezet, gátat rakva új útra tereli az északnak hömpölygő vizeket. Kohókban izzik a forradalom, szövőgyárakban a békét szövik, és nincs a földön semmilyen atom szétrombolni a béke terveit. Én Moszkva mellett a Lenin-hegyen láttam, hogyan épül az egyetem, láttam egy teakolhozt Grúziában, láttam egy apró házat Goribsn, tudom, kinek köszönjem, hogy hazám van, és hogy népemnek szabadsága van. A régi világ, a régi világ foszladó hulla már, és mindenütt a földgolyón a kommunizmus ígérete jár. A 17-es év után, — mely lávaként ömlött a földre, — jön egy év, végetvet a háborúknak, s a békét hozza mindörökre.
