Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-29 / 43. szám

1955. október 29. 3 H«^ fcetáéaa- wmepe i/Ak n A szovjet embe­rek Ivan Vlagyimi- \y/r, rovics Micsurin születésének 100. évfordulója meg­ünneplésére készül­nek. — A mi ha­zánknak a leg­szebbnek kell len­ni, asztalunkon egy­re több gyümölcs kell hogy legyen - erről álmodozott Micsurin, a híres tudós, erről tár­gyaltak Tambov- esinban a fiatai kertészek. A találkozó nem kerületi székhelyen, se nem csillárokkal megvilágított fé­nyes teremben zaj­lott le. A küldöt­tek nem tárgyaltak hosszú asztalok mellett, hanem Mi-' csurinszkban, a nyílt ég alatt, a nagy tudós munkája nyomán átvál­toztatott földeken tartotta összejöve­telét a több mint 800 fiú és lány. Érdekes, tanulságos napok voltak ezek. A küldöttek beszámolóikban, beszélgetéseikben arról szóltak, ami jelenleg üj a természettudományban. Beszéltek tapasztalataikról, új mun­kamódszereikről. A jelenlévők nem­csak száraz előadásokon vettek részt, hanem saját szemükkel győződtek meg az előadásban említett növé­nyek oltott fák létezéséről. A fák gyümölcsét pedig, a különböző faj­tájú almát, körtét, szilvát, meg is kóstolták. Utána meglátogatták a Mi- csurin-műzeumot és a V. I. Micsurin­ról elnevezett kolhozt és a központi laboratór.iumot. A kolhoz kertjében megnézték az újfajta almafát, ame­lyet „pepin Csernyenko”-nak nevez­tek el. Azt az .almafajtát Sz. F. Cser- nyenko professzor nemesítette ki s az a jellemző vonása, hogy ez az al­ma két és fél évet áll anélkül, hogy megromlana. — Pont ilyenre van szükségem, hol kaphatnám meg ezt a facseme­tét — kérdi Alekszej Tatrincev. A fiatal fiú figyelmesen vizsgái minden fát, minden gyümölcsfajtát. Egyetlen egyet sem hagy figyelmen kívül. Alekszej az uvarovszki kerület Matrozov kolhozának jövendő kerté­sze. ő jelenleg Jevgenij Nyecsajewe), a Jakovljev akadémikus által’ kineme- s'tett új körtefajtát igyekszik tovább nemesíteni kolhozukban. Amikor ennek a körtének a fajtá­R widen®.. A BRATISLAVAI kerületben eddig 134 szervezet kapcsolódott be a silő- zási versenybe. A fiatalok eddig több mint 20,250 köbméter silótakarmányt készítettek. A kerület ifjúsága szív­ügyének tartja az őszi munkák gyors befejezését is. Eddig 10,121 órát dol­goztak le a kukorica, répa és a bur­gonya betakarításánál. A kerület két ját meglátta, nem kis büszkeséggel jelentette ki: — Nálunk már ismert ez a körte. Erre körülállják a fiatal kertészt, kérlelik, beszéljen munkája eredmé­nyéről. Nyecsajevet már ismerik a micsurin-laboratórium tanárai is. — Van mit tanulni tőle — mondja A. N. Baharev, a természettudományok kandidátusa. — Nyecsajev törekvő mi- csurinista. Kertészetében több mint száz fajta gyümölcsfát sikerült kine- mesítenie. — A gyümölcsfák termése gazdag — igazi micsurini termés — toldja a szót Maria Szafronova, a kolhoz kom- szomoljának titkárnője. Egy hektáron 10—12 tonna gyümölcsünk terem. A látogatókat meglepte a 7-es szá­mú kert illata és gyönyörű látványa. Százhetven hektáron zödelnek a ti­zenötéves almafák. Ebben a kertben 622 fajta alma terem. Itt egy hektá­ron 12 tonna a termés, Sokat kérde­zősködnek a fiatal kertészek, a pro­fesszorok mindegyik érdeklődővel hosszan foglalkoznak, válaszolnak kér­déseikre. — Andrej Nyikolajevics, mi fertőz­te meg ezt az almát, és mi a neve a fertőzésnek — kérdi Mária Usinkova. — Ez egy különös porréteq fertő­zése — feleli Baharev professzor — látják, ezéven repülőgépeinkkel négy­szer is permeteztük kertjeinket s mégsem sikerült minden betegséget kiirtani. Különösen nagy károkat okoz­nak az egerek és a patkányok. Óv­játok kertjeiteket ezektől a férgek­től. — figyelmezteti a hallgatókat u professzor. A fiatal kertészek közül sokan a kolhoz szőlője iránt érdeklődnek. Sa­ját szemükkel győződnek meg arról, milyen gyönyörű a termés a micsurin- telep szőlőjében. Mihal Drobzsev fi- igyelmesen jegyzi a professzor taná­csát. — A szőlővesszőt a tizedik rügynél kell elvágni, mint azt orszá­gunk nyugati részén szokás, hanem a tizenhat-tizenhetedik rügynél. — De beválik ez a módszer nálunk is? — kérdi Dobzsev. — Azt hiszem, igen — válaszol a professzor. — Mielőtt bevezettük vol­na ezt a rendszert, körülbelül 15 000 rügyet vizsgáltunk meg. — És hogyan védik télen a "ügye­ket? — kérdezte Olga Kosztyina. — Télen új módszerrel védjük őket. Nálunk az a fontos, hogy megerősöd­jön a gyökérvessző és így mi nem a homokba rakjuk el télire a szökés­vesszőket, hanem egyenesen a föld­be és deszkával takarjuk le őket. Semmi bajuk sem történik a télen. Nem fagynak meg egyáltalán. Erre tanított minket Micsurin. Ö sohasem szerette a melegágyakat, téli kerteket, olyan fajta szőlőgyökeret nemesített ki, amely nem fagyott el a télen. Micsurinszkból a konferencia vé­geztével új tervekkel, tapasztalatokkal távoztak a fiatal kertészek, agronó- musok, mezőgazdasági szakmunkások. Megismerkedtek Micsurin utódainak munkájával. Sok új fiatal kertész kö­tött ismeretséget Valja Minkasevaval, a Sztálin-kolhoz micsurin-kertjének vezetőjével. Valja először a „Lenin üzenete” kolhozban dolgozott. Szép eredményeket ért el a fák oltásánál s ezzel magára vonta a kolhoz veze­tőségének figyelmét. Egy nap a Kom- szomol Valját a Sztálin-kolhoz kerté­szének nevezte ki. Egy elhanyagolt parkot vett át Valja Minkaseva. A fák öregek, gondozatlanok voltak. Val­ja munkához látott. Kertészbrigádot alakított a kolhozban s amióta a já­rás komszomol-titkára lett, egyre gyakrabban láttak, az elhanyagolt parkban kertészkedő fiatalokat. Nem alma-, s körteszedésre jártak ide ezek a fiatal fiúk és lányok, hanem dolgoz­ni jöttek. Ma a Sztálin-kolhoz elha­nyagolt parkja helyén a kerület egyik legjobb Micsurin-kertjét látjuk. Sok érdekeset és hasznosat tanul­tak a konferencia részvevői az agro- nőmusoktól, Lida Sadrinátől és az „Új élet” agronómusátől Alekszej Menda- híntól. Most már bátran nevezhetik magukat az ifjúsági kertek élcsapatá­nak. Ezt a kertet Valja Minkaseva javaslata alapján Micsurinszk-kertnek fogják elnevezni. A konferencia rész­vevői kötelezettséget vállaltak, hogy Micsurin születésének 100. évfordu­lója alkalmából rendezett jubiláns évben 1500 hektárnyi területen mi- csurin-kerteket létesítenek. (A Komszomolszkaja Pravda nyomán) legjobb járása a nagyszombati és a dunaszerdahelyi. A nagyszombati já­rásban 33 szervezet versenyez az el­sőbbségért a járás vándorzászlajáért. Dunaszerdahelyen a párt és kormány felhívása óta 1,600 CSISZ-tag vett részt a különböző mezőgazdasági bri­gádokban. A BESZTERCEBÁNYAI kerületben eddig 10,259 köbméter silőtakarmányt készítettek a fiatalok. A kerület ván- dórzászlajáért 70 falusi szervezer küzd. Nagy gondot fordítanak a rétek és legelők gondozására is. A kerület kötelezettséget vállalt, hogy még az ősz folyamán 962 hektár rétet és le­gelőt letisztítanak. A legjobb járások a losonci, az ipolysági és a kékkő: járás. Lemaradt a tornaijai és a ri­Becsületes munkával a jó hírnévért maszombati járás. Itten a járási ve­zetőségek nem fektetnek kellő súlyt a rétek és legelők gondozására. A KASSAI kerület versenyében a királyhelmeci és a moldavai járás ve­zet. A királyhelmeci járásban 20 szer­vezet kapcsolódott be a versenybe. A kerületben eddig 85 hektár rét és legelő tisztítását végezték el. A BÁTORKESZI szervezetben jól sikerült az évzáró gyűlés-. A gyűlésen a fiatalok tervet dolgoztak ki, hogy hogyan segítik a szövetkezetét az őszi munkák idején. 500 brigádéra ledol­gozását vállalták. Betakarították há­rom hektárról a dohányt és a siló­gödrök befedésénél is segítettek a fiatalok. Eddig 300 brigádórát dolgoz­tak le. A munkában az élen járnak Radványszky Gizi és Varga ilonka. Az ifjúsági traktoros brigád tagjai is megteszik a magukét. Kis Sándor traktoros, aki most vonul be katoná­nak, állandóan túlteljestiette tervét Oravek Gyula szakaszmechanikus, aki a szervezet titkára, Kollár barátjával együtt szintén példásan dolgozik. ■ Csehszlovák Ifjúsági Szövetség " sok jelentős sikert ért el a szocializmus építésében. A fiatalok hősiessége és hazafiassága, melyet az Ifjúsági Vasútvonalon, az Ifjúsági Duzzasztógáton, a Szövetségi Vasút­vonalon megmutattak, most kezdemé- nyezően kihat a szocialista falu épí­tésére is. A fiatalok egyengetik a szövetkezetek útját is. Erre az Ifjú­sági Falu a legragyogóbb példa. A mocsaras, teljesen terméketlen tala­jon a CSISZ-tagok kiváló szövetkeze­tét teremtettek. Az Ifjúsági Faluban kezdtek nálunk először rizst termesz­teni. Ma már a Duna mentén, de Ke- let-Szlovákiában is sok helyen ter­mesztenek rizst. Az Ifjúsági Faluban több mint kétezer fiatal trabtoristát képeztek ki és ezek ma már nagy si­kereket érnek el a gépállomásokon Az Ifjúsági Falu tündöklő példaképé lebeg ifjúságunk, különösen paraszt­ifjúságunk előtt. Ezt bizonyítja az is hogy több ezer fiú és leány ment a határvidékre, hogy ott nagy mezőgaz­dasági üzemeket létesítsenek. Azzal, hogy az ifjúság szervezetten a parla­gon heverő földek megművelésére sietett, bebizonyította, hogy tudatában van annak, mivel tartozik a népi de­mokratikus hazának. A CSISZ valóban lényegesen hozzá­járul mezőgazdaságunk fellendítésé­hez, de az eddig elért eredményekkel még nem elégedhet meg. A falvakon, az állami gazdaságokon, a gépállomásokon, a CSISZ példás munkacsoportokat szervez. A CSISZ- tagok kezdeményezésére a gépállo­másokon ifjúsági traktoros brigádokat alakítanak, amelyek sok segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak. A losonci gép- és traktorállomáson négy ifjúsági brigádközpontot szer­veztek. A „Mulka” traktorosbrigád 1955 október 7-éig 19.5%-ra teljesí­tette az őszi munkatervet. Az ifjúsági traktoros brigádok a többi gépállomá­son is első helyre kerültek. így pél­dául a szeredi gép- és traktorállomá­son, a krizovani ifjúsági brigád első­nek vezette be az önálló elszámolási rendszert. A fiatal traktoristák való­ban a maguk gazdái. Kuday CSISZ- tag 870 liter hajtóanyagot takarított meg. További nyolc tag túllépte a tavaszi és nyári munkatervet. Tapasz­talataik alapján a traktoros brigádok sok helyütt bevezetik az önálló elszá­molási rendszert. Az EFSZ-ekben is egyre nő a fiatal tagok száma, önálló ifjúsági csoportok alakultak és így sikerült elvégezni az őszi munkát. Kötelezettséget vállaltak, hogy a szö­vetkezetben rendbehozzák a legelőket. Hatszáz métermázsa kukoricaszárar silőznak, ötven hektárra kiviszik az istállótrágyát és a munkát úgy szer­vezik meg, hogy az őszi munkát 10 nappal korábban fejezik be. A CSISZ szlovákiai kongresszusáig öt új CSISZ- tagot szerveznek és tíz CSISZ-tagot nyernek meg az EFSZ számára. Ilyen bátor célokat tűznek ki a falusi CSISZ-tagok. A damásdi CSISZ-tagok kezdemé- nyezően versenyt indítottak a silózás­ban, gondozzák a réteket és legelőket is. Ma már több mint ötszáz falusi CSISZ-szervezet válaszolt felhívásukra és a takarmány biztosítására irányuló mozgalom egyre jobban kiszélesedik. A mezőgazdaságban a CSISZ-szer- vezeteknek még fokozni kell tevé­kenységüket. Az alapszervezetek a termelésben eddig még nem osztották el úgy a CSISZ-tagokat, hogy azok a szövetkezet, az állami gazdaságok és a gépállomások minden munkájában résztvegyenek. T. Abbulajev elvtárs a taskenfi Sztálin kolhozból ezt írja: . a Kom- szomol szervezet feladata, hogy lehe­tőség szerint minden munkacsoportra kiterjessze befolyását. Ez nagyon fon­tos. Mi úgy osztottuk el a Komszo- mol tagokat, hogy minden munkacso­portba jusson belőlük. Természetesen újból ellenőriztük a munkacsoportok összetételét. A kolhoz vezetősége jó­váhagyta tervünket. Ma már minden munkacsoportban vannak Komszomol tagok, akik természetesen tömegpoli­tikai tevékenységet fejtenek ki. A munkacsoportokban ezek a tagok kép­viselnek minket, általuk terjesszük a Komszomol befolyását, ezek a tagok Képünkön a kistárkányi lányok jj almaszedés közben. M ár közel három hónapja an-1 nak, hogy CSISZ királyhelmect s járási bizottsága vándor zászlaját jj elnyerte a kistárkányi CSISZ-szer- ■ vezet. Erre a kitüntetésre nemcsak a fiatalok büszkék, hanem a falu | összes lakói. A „legjobb falusi | CSISZ-szervezetí" vándorzászlót az! aratási munkákban való részvétért: nyerték el, mert éjjel-nappal dől- 5 goztak az aratás gyors befejezésé-\ ért. { Jó munkájukért nagy tekintély- [ nek örvend a CSISZ-szervezet az : egész járásban és talán mondhat-* juk, hogy az egész kassai kerület-; ben is. A fiatalok az EFSZ leg- • jobbjai közé tartoznak. Ezt etis- j merik a szövetkezet tagjai és az; EFSZ vezetősége is. Pencka Lajos j bácsi például azt tartja, hogtpj ezekkel a fiatalokkal, — különö- \ sen a lányokkal — hegyeket lehet- \ ne elmozdítani, olyan jól végzik : munkájukat." j Most is javában folyik a munka. ■ Hatalmas kertben, roskadozó alma • és szilvajákon dolgoznak a lányok. • Gyümölcsöt szednek. Már messzi- j röl hallani, hogy hol van a lány- • brigád. Vidám kacagás, meg ének- j szó vezeti a látogatókat, vagy az 5 arra sétálót, a gyümölcsöskertbe a • brigádhoz. : A lányok vidáman dolgoznak,: meg vannak elégedve a szövetke-r l zettel. Ebben az évben jónéhány \ vagon almát adnak a dolgozók i asztalára. Jó munkájukért meg: lesz a jutalom is. Dobó Kató, Tol- j vaj Mariska és a brigád többi tag- \ jai már előre terveznek, hogy mi \ mindent vásárolnak még az év vé- ■ géig. Van közöttük olyan is —: nem árulják el a nevét — aki már: megvásárolta a mennyasszonyl ke- ■ éngyét is, a munkaegységek után: kapott „néhány koronából". A CSISZ-szervezet és az idősebb ! tapasztalt elvtársak fáradozása, : munkája nem hiábavaló. A falu- : ban jóravaló, becsületes fiatalok \ nevelkednek, akik szilárd támaszai • észnek a szövetkezetnek. :-sz-— l állandóan együtt dolgoznak a fiatalok­kal“. Ezt a komszomol tapasztalatot ná­lunk is érvényesíteni kel.. A CSISZ szervezetek vezetőségei foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és úgy irányítsák tevékenységüket, hogy a szövetkezet gazdasági, kulturáüs és nevelési kér­déseit is felöleljék. A CSISZ-szervezet erejét úgy kell megosztani, hogy a CSISZ-tagok az ifjúsági munkacsopor­tokban és más csoportokban is dol­gozzanak. Főleg ott, ahol sok a fiatal. Nem helyes, ha a CSISZ-tagok csak egy vagy két munkacsoportba tömö­rülnek és a többi fiatalra nincs kiha­tással a CSISZ-szervezet. A szövetkezet, az állami gazdaság vagy a gépállomás becsületéért har­colni nemcsak azt jelenti, hogy szép terméshozamot érjünk el, hanem az is fontos, hogy gyarapodjon a fiatalok szaktudása és növekedjen a politikai fejlettségük. A közeledő téli időszak alkalmas arra, hogy a CSISZ-szervezet sokol­dalúan felhasználja a téli időszakot és a fiatalokat bekapcsolja a téü mező- gazdasági iskolákba, az üzemi munka­iskolába és a CSISZ politikai oktatá­sába. BEDRICH BASlSTA A CSISZ SZKB dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents