Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-22 / 42. szám

/ J’955. Október 22. 7 on THOMAS MANN: Keservek Mérne'országért (3. foiytátás) — Amit a birodalmi gyűlés fel- gyújtása és az a2t követő szennypör után, amit száz meg száz Európa-ellene s uszító pi­masz beszéd és gyalázatos f.--ti az .1934. június 30-.ki vérfürdő és Doüfuss meggyük láss utált kellett volna tennetek- — te­gyétek meg végre most! Dani­sé tek meg ezt » tehetetlen ?s egész jóvötöket fenyegető kór­m.iny-torzképet, tagad jatok meg tőle minden kapcsolatot és érintkezést, hívjátok vissza kö­veteiteket és szigeteljétek el a világ többi részétől ez orszá­got, amelyet e banda meg’ont. Vessetek végét! Gondoskodja­tok arról, hogy ez a pokoli ha­zug ugatás, ennek a hőtkn szolgának undort keltő hiszte- rikus hangja "égre elnttmul.vm a rádióban és He gyötör je to­vább az európai füleket' Verse­tek véget és ne tartsátok at­tól, hogy tettetek nyoméban talán a káosz következik. NA- metországban nines káosz „bol- sevíztnus” sincs ott — mär mint ha ezen a szón olyasmit értetek, amellyel szemben egy minden boisevizvmt-tntt alantabb bestiát (. kar tűk előnyben része­síteni. Ez . jelenlegi rendszer a'áva’óbb mindennél és . viJ-íj)- ra nézze nagyobb veszélyt rejt magiban, mint bármi más. ami v: 1 ha i.s volt és les?. A JcUtn- l?gi rends; őrnél minden más .jobb, ami átmenetileg "agy tar­tós:;:» helyé;-? lephetne. Avion bánni távol kívtnaSg'iink meg­valósításáról. még ha nem i« Hozza meg a szabadságot. .1 .szociális birodalmat, amelyet Schleicher is kívánt —, minden etkénveihorő és ma talán el nem >s képzelhető jobb lesz. rnltn e? a pestis .. A magdeburgi bőtcsészVopg- -rsszuson Acheüs miniszteri tiScsos a porosz kulttiszminKz ter névében ki.j"!enti: „Az éti főiskola nem a ftluzófia szeli;- tnfu tükrözi majd, hanem, az SA- szőttemét." — Mi törtön^ ezzel a szellemmel június 30- ika óta? MegoyiláirtfiU, megta g&dták. megbuktattak, a gyalá­zatos árulás szellemeként te- aláztfik és kipellengérezték. A lexikonokat és iskolakönyveket át kell dolgozni, mart Rööniöt, Meinest. Ernst- t, RosStwchot ßhriumdtflt még hősökként ün­nepük bennük. ^ (Napló ei, ytelek) Bizonyos, a külső ellenállás közelebb szorítja egymáshoz a népet és a kormányt (minden kormányt). Németország ás a rendszer azonosítása már meg­történt, csakúgy, mint a hábo­rú idején Amikor az angolok hazájukból elűzött német pro­fesszorokat fogadtak be, ezt „némei-etlones" tettnek mond­ták, bár éppen az ellenkező.!- volt. „A német nép megsérté­sének” tüntették fél azt armi -z olasz sajtó Doüfuss meggyil­kol ti sa után írt a nőmet h.i- tatombltorlók hazudozásalról. Nincs s/enltéleftebb elmer/ok­mány. mint ez az azonosítás. Az ehnuH tíz esztendő alatt m. mindem mortdtsk rrtöf „uémm- t-Itenesnsfí” Például ha valaki megállapította, hogy régóta nem fizették a.- esedékes Itadikér- pótlást .Az én beszédeim tu né­met-ellenesek voltak, a köztír- ,saság is sz /olt és amit Itt írok, ugyancsak német-ellenm Felemás ás gyáva ez ü „for­radalom", amely oly radikális­nak 'kendőzi magát. A „barbár" megbecsült szó („fanatikus bru- taütássai"), de mégsem akar­ni k bar'oárn k látsz ni, a világ előtt retteg-k az ódium:*) A- nsgy súlyt bOyoztvüí a müve • löd. ire, ? kultűrpropagundór; B;yr.utb-n karetztül Az > Físchír-köiiyzioadó; megkímé­lik, nagy súlyt fwiyéziMh arra 1; gy 1: .nyveitn tm yjcl-snjen -'k vómetora u.gban, tár a kied-'s után eltüntetik ók a (Az rák „ók 8 tudják majd akadályozni hazs’tőrésoitvn"). Irodalmi aka­démiával hen egn« k. »iriolybtn egy Író tnjbókőlVH nyujrju fit r'da-Hti sj',.’ídákkf-m a német nyelvet a szellőim szegénység űrt.'kodé éx>;ntnst'ifiek, mia­latt ka társ:-,it • táborukban és foghiiztikbrn úgy elverik, hogy f-.ieségük hat hétig nem lát­hat j» őket. Gísiutz.ky, MÜhsvn — -cyan emberek. akikkel majdnem semmink sem közős, mágia elszorul a szívem, hí s.’.- v’k-ól hnllflk. a kftrházak- ban külön oaVÜohok vannak ki­zárólag nemzeti szocialista az,: - mély zó ttel, mórt a? spolbfcat nem láthatja sankt, éllapotukré'. c:> okairól nsm sztvfiroflbat ki’ a nyilvánosságra semmi részlet Es erdők az. államnak «’ tk.t- démlájábsn akadnak Íróit, akik ünnep) beszédek:' t mondanak ér ifjú költők verseikben, amelyek akár csapnivalóan rosszak, is 1'hetitek, pokoli kínokról éne­keinek, amelyckk"! a branden­burgi állam eliten elkövetett vétkeket büntetik.- Különben az íróknak is rossz a soruk. Egyikük sem játszik fontosabb szerepet, egyikük sem jelent sokat ennek az államnak, még uzfflk sem, akik segítettek megszületésénél. Johstot vlfű- részalték, Jungot agyonlőtték, Kolbenheyert megrendszabfi- 'vőztók. Jünger hiába várt kö­szönetét. AUen anyagi csőd szé­lén áll. De, hogy is lehetne másképp ? Ez az állam, ez a forradalom nem egy bizonyos szeüemnok, a „liberális" vagy „marxista** szellemnek az Ellen­sége, Ez az állam, ez a fórra - dftíom - z egész szellemiség el­ten fordul ős az goyalágyurt szitok: „inteüoklbeítia" (egyik? azoknak 8. gyatra szitkoknak smelyükben or-’roagandá.juk bő­velkedik) mindenre vonatkozik, amin- k bármi kis köze van a szellemhez és a gondolkodó s- hőz Ugyanakkor ők maguk sem b'rnak meglenni „széliem" és .gondolkodás” nélkül. Hisz ők is beszélnek. ílbttófálnek és ír­nek. Mindén művészetek egye­düli uraivá nyilvánították ma­gukat, De sitii tőlük származik, mm más, mint kontár sseUem gsz»*.*« értelmiség A megrón­om iroda! m fojtflködé mr h'tss/tt idol? lebegett Németor­szág f lőtt és mrgnehaáftetts a lélegzést. Htez éppen er a nyomnnújég gyökere, hagy a negyed’-r-dveii kö -époaztálybeli tömegeket a né’kíl’Özés és a fi tő rm'ékek gopdőlkőzísra és misztlcl.rálésva késztették ős -< nvigvsahb s-főrőkban lejátszódó i'o’r. ’iiia. am ilynek sorén a» é.Hetn !• ractonatlzrílust, a szelltnyi „lelkiségét”, ez iroda­lom „vér- g -í“ príd*kál, a szel- lemi szegénység alantas íénkö- rébín megismétlőd k és állam- elvvé fajul. Álöptúbuti véve nem rnfls bi. rr.int szabadulás tnin- d n Pszt? sóytöl és kötelesség- fő!, a jspalnntasabb durvaság si-ihád tombotesa, dindalmas tob ódteo minclun.. eljem ami, s/'dltenlt és felvöbbrendfí. - - . A harc, a „.forrtidolml roham" egyébként fáradhatatlanul és •zabolátlanul folyik tovább a győzelem után is. A győztesek nem biztosak diadalukban, gyű­löletük kielégítetlen és sohasem elégíthető ki, nyugtalanságuk, bizonytalanságuk soha néni mú­lik. Huchot, Hösset, fivéremet, lómagnmat százszor meg száz­szor tönkrevertek és elintéz­tek. De azért tovább szidnak bennünket, mintha még mindig fenyegető veszély Volnánk. Ta­lán azok is vagyunk. Nevetséges ez a szó — és „eszme“-fátyol, amely mögött a legkíméletlenebb, legdurvább hatalmi osztozkodás és tüleke­dés folyik! Az ember úgy érzi. saját magát tartja bolonddá, ha ideológiai, „világnézeti”, er­kölcsi, egyáltalában szellemi problémáikkal foglalkozik, rájuk fecsérlí szelleme erejét. A nemzeti szocializmus mint vi­lágnézet! Szőezaporítás! Egy­szerűen a szocializmus sltá.' fenyegetett gazdasági és társa­dalmi' rend fenntartásának esz­köze. Minden „forredalmlsága’ csalás, fintor, handabtindázás, mégpedig kizárólag külsőleg«? és felületes. A forradalmi „szenvedély", amelyet oly ha­tásosan igyekeznek színre vin­ni, közömbös külsőségekben tobzódik. Minden radikalizmu­suk tettetés. Ami döntő ténye­ző; a társadalmi hierarchia, a búrokra tikus-katonai apparatus érintetlen marad és az egész , forradalom” arra szolgál, hogy biztosítsd érintetlenségüket. A legnagyobb szélhámosságot a „német" szóval űzik. Szerintük „német” egyszerűen kispolgárt jelent, szembeállítva a proletár­ral. A megvadult kispolgári tö­megek viszik előre politikailag a tőke által pénzelt mozgalmat. Német szocializmus — kispolgár szocializmust jelent. Ami vala­miféle szocializmus volt benr.C, azt a RÖhm féle irányzat kép­viselte, a „második forradalom”, amely fellázadt az ellen, hogy a náci-mozgalmat beépítsék a régi államba és éppen ellenke­zőleg azt követelte, hogy az fiilanti- kátonal apparátust ren­deljék alá a mozgalomnak. Nem érték fel ésszel, hogy a fasiz­mus (hisz a nácizmus a fasiz­musnak csupán vállfája) tulaj­donképp« ti gátló . berendezés és ellenforradalom, amely csak b'torölja a forradalom nevét. Szellemi téren ez sokkal koráb­ban állt tisztán előttem, mint politikai és társadalmi viszony­latban. Egy középiskolai tanár írja, hogy , ha visszaemlékezik azok­ra a fogalmakra, amelyeket ré­gebben számára a becsület, lel­kiismeret, önbecsülés jelentett, és összahasonlítja őket mindaz­zal, amire azóta kényszerítet­ték, ha számba veszi belső én­jének mai állapotát, úgy nem ismer magára többé. A tanít­ványokat egyenesen felszólítják, hogy kémkedjenek és árulkod­janak, tanítóik ellen, Erkölcsi bomlás. Az önmegaláíás kény- szőre. l’oditóttá: Tóth Tibor (Folytatás következik) Amikor elősz ' r jöttek össze (Andrej Homola, propagandis­ta eivtars a nagy szómba ti Figaro-ilzeniben a S/ark’ítm ;) Kommunista Pártja történe­tével foglalkozó körben elő­ször adott eíő.) Ollnka, tudod, hogy ma há­rom érakor oktatás tesz — kérdezte Kitti elvtárs. ,iz ifjúsági műhely' mestere, Olys Hüdeoová CSISZ-tagot, — Tudom, hiszen azért sietek annyira, be akarom fejezni a munkámat. Aznap sok hasonló beszélge­tés folyt le az üzemben. Ami­kor a sziréna a műszak végét jelezte, a nagyszombati Figa-ó üzemi éttermében első gyűlés­re jött össze a Szovjetunió Kommunista Pártjának történe­tével foglalkozó kör. Sésták Poldd az asztalfö.v’ ült. „Én is eljöttem az el >c összejövetelre, habár tíehi tar­tozom a körhöz, de mint a GSISZ üzemi szervezeíérHk el­nöke. ügy érzem, hogy Itt a helyem" — mondja mosolyogvc Természetesen, hiszen Ssstsk elvtárs nem akármilyen elnök mindenütt ott van, ahol azt akarjs, hogy a C'SiSZ-taqok te jelen legyenek. És így moot senki se lepődött meg Szón, hogy a kör első összéjövtrteléte is eljött. RÉGI ISMERŐSÖK Bizony régi .. Mintha mir találkoztak volna tavaly jgyar.- cbbxrl a teremben, szlntíti gyű­lésre jöttek Itt össze. ((gy m ennél az asztalnál együtt ült ffomolt Andrej propagandistá­val. ctsk a kör neve volt más —' akkor politikai alapfokújtör­nek nevezték. A propaganú sta altkor is- olyan jókedvű volt, mint márna. Már az eláö ösaze - jövetelre is, de a többire W egész éven át készült. Mindig pontosan jött el, pedig nagyon e! van foglalva, hiszen az üzem igazgatója, de mégis talán m - partok annyi időt, hogy ti fia­talok nevelésével foglalkozzon. AZ ELSŐ SZAVAI „Elv társak, elvtársnők! Két hónap leforgása után, most új­ból a Szovjetunó Kommunista Pártja történetének körében találkozunk. Magatok határoz­tátok el, hogy látogatni fogjá­tok. Mától kezdve megkezdjük a tanulást — ezt mondta a propagandista a kör részvevői­nek. „Magatok határoztátok fel.. igaz, gondolja ' magában Hudec. Olya. Hiszen a CSTSZ BlaüSzer- vozotének funkcionáriusai be­szélték Velünk a körről. Bele­egyeztem, amikor Klttn elvtárs. a' vezetőség tagja, az ifjúsági műhely mestere közölte velem, hogy ezt a kört fogom láto­gatni. Nagyon — végtelenül örül­tem ennek.,. A propagandista szavai fel­riasztottak Olgát gondolataiból Homula Andrej tüzesen beszél Hébe-hóba jobb kezével homL- köfól hiitrasirnítja haját, emeiy a szemébe lóg. Tavaly tanultul;*, a körben tí Csehszlovák Kom­munista Párt harcairól, melye­ket népünk igazáért vívott, fizi- dén e párt tanítójával, a Szov­jetunió Kommunista Portjával fogunk megismerkedni. Sokat tanulunk a szovjet emberektől éa még többet keli tanulnunk. — Sokat kell tanulnunk jegyezte meg Olga, Marka, Git- ka és mások. Vissza gondolnak ;t tavalyi oktatási év előadásai-/ ra, amikor a Komszomolokrói beszéltek, híwiességültről és ar­ról, hogy az üzemekben ifjúsági élcsoportokat alakítsanak. Akiroriban néhány bátor egyén élükön Sesták Poldőval, ezí mondták: „MEGPRÓBÁLJUK!” Mi tg ifjúsági élcsoportokat alakítunk az üzemben. A leg­több GSlSZ-tag ekkor hallott először ifjúsági élcsoportokról. Nagy újdonság volt, vajon ér­demes megalakítani — gondolta magában annak idején, Olga Még ma is belepirul, amikor ar­ra gondol, hogy mennyire ké­telkedett benne. No, de tavaly óta Olga sok mindent megtanult, és ma már egész másképp gondolkodik Ha­bár sok munkába került, a CSISZ-tagok 34 .fjúsági élcso­portot alakítottak. Ezek még tna is életben vannak. Azután megindult közöttük a verseny és megindult az igazi ifjúsági élet. A CSISZ-tagok örömmel is, félve is mindennap sajtótízperoet tartottak, ahol megtudták, hogy az élcsoport milyen helyen áll. Mindnyáj! n szinte megdermedtek, amikor meghallották a, leadóbői- Miért nem teljesíti az éicsopirt a tervet. Olga ezt csak egyszer hallotta. Akkoriban a politikai oktatáson' is a terv teljesítésé­ről beszéltek. Egyesek büszkén beszéltek róla, mások szégyen­kezve. Fajt n'-ki, hogy nem ön­tözik az elsők közé. Nehezen tudott a propagandista szemébe nézni. Hiszen az mint az üzem igazgatója felel az üzem terv­tel iesítéséért, Ők a kör tágjai, a C8ISZ- tagokon múlt, hogy segítsenek. Mindig Is ezt mondogatta. És most? Habár több élcsoport nem teljesítette a tervet, senki sem tudta, hogy Olga min megy ke­resztül. Csak ó érezte, hogy milyen mélyen pirul és köny- nyak szöknek szemébe... Akkor megfogadta: Soha többet! Az­tán többet dolgozott, csakhogy ne ismétlődjön az a szégyen. Boldogok voltak, amikor meg­kapták a legjobb élcsoport ván* dörzászlajfit és amikor mások­nak adták át. A munkacsoportokban öröm és báruit váltakozott. A CSISZ- tagok mindenekelőtt teljesítet­ték kötelességüket. Sok sikert értek el, sok hiánnyal küzdöt­tek, de sohase felejtik el, mH lyen örömük telt a jöt végzett munkából. TOVÁBBRA IS MEGÁLLJÁK HELYÜKET „A legnehezebben már túl vagyunk — úgy a munkában, mint a tanulásban — mondja Hamola Ondrej. Együtt gyűrtük le a nehézségeket. Segítettünk egymásnak, úgy a munkában, mint a tanulásban. Így kezdjük el az új oktatási évet A vitában nem vettek sokan részt, mint ahogy már az ele'n- te lenni szokott. Felesleges volt. hogy izguljanak a propa­gandisták: jól fogunk tanulni. A propagandista , tisztában van ezzel, ismeri őket. Nehéz vizs­gákban és most a tanulásban k megállják helyüket. EMÍLIA SÄNDOROVÄ Sakkozásra is jut idő bőven Lehet, hogy ebbe az újság- papirosba édesanyád majd be­csomagolja a 'mákoskalácsot, vagy esetleg egy darab szalo­nét — fiatal újonc barátom, az előkészített fekete katonaládád­ba. Hány gondolat cikázik át a te ciuit fejeden, milyen büsz­keség, . de egyúttal félelem is tölt el, hogy végre megvere­getheted a váltadat és elmond­hatod, no most már aztán iga­zán férfi vágy. Falun, a kuli úr­ház előtt több fiatal verődött össze. Mindjárt eltaláljuk, hogy miről szol a hangos beszéd. A „háborúról“ vitai koznak, hiszen nemsokára katonasorba kerül­nek. Néhány nap múlva felcse­rélik civilrufiájukat és katona mundért kúpnak. Lesz aztán ne- mulass — sok kacaj és könny is. Az idősebbek, a kiszolgáit ka­tonák sokszor félelmet keltenek a tapasztalatlan újoncokban és ilyesmiket mondogatnak! „No, fiúk. katonaságnál már nem lesz olyan jó dolgotok, mint a mamánál, ott aztán a fele se tréfa. A hatalmas kaszárnya­udvar egyik végében ott áll a tiszt, az udvar másik veién egy másik tiszt, a kaszárnyaudvar pedig legalább egy kilométer ■ hosszú és ez a két tiszt ra­gyásig kínoz majd benneteket. Kibírhatatlan kínszenvedés a katonáskodás, de még nem is mondtam el mindent. „Nekünk például volt,.— és aztán megerednek a históriák a bor­zalmasnál borzalmasabb kínzá­sokról, amilyenek valamikor a császárok idején valóban vol­tak. Az újoncnak inába száll a bá­torsága és aztán csak mulatnak rajta a jelenlevők, de aztán mégis csali akad olyan, aki fe­jén tatálja a szöget és helyesen meg is szólal: „Hát lehet, hogy az úgy volt valamikor, de ma már nem az a világ járja." Rs valóban valamikor a ka­tona élete tisztán a tiszt sze­szélyeitől függött. Természetesen ma is igaz, hogy a katonaság­nál más, mint a mamánál. A katonaság kemény szolgálatot jelent, de hazánk szabadságá­nak oltalmáért meg kell tenni. A mai katonaszolgálat nemcsak kiképzést és gyakorlatozást je­lent, sok idd marad a szórako­zásokra is. A katonák jó pajtá­sa a vidám notaszó, mert víg dalolás mellett a legnehezebb gyakorlat is könnyen megy. Ma a kaionaszolgátat idején sok mindent megtanulhat a katona. A politikai oktatás termében' mindig vidám élet jolyik, a ka­tonák énekelnek, táncolnak, mindenki kedvére szórakozhat. Olvasásra is marad idő. 4 CSISZ gondoskodik a katona kultúrigenyeiről. Ének. tánc, Zene, mezőgazdasági, fényképé- szeti sport és más köröket szécsHj vetnek. Rs az ilyen víg élei mellett könnyen viselik el az olyan nehéznek mondott gya-’to korlátozást is. Mert hát milyen legény is . volna az, akinek nehezére esne a katonai szolgálat, a fiatalok minden nehézséget legyőznek, ha vígan vannak és kedélyesek. Bs a mai katonaélet valóban víg, gondtalan étet. Katonáin­kat ismert művészeink is felke­resik és átadják gazdag tapasz­talataikat és élményeiket. A ma­mák ha jól esik nekik, hadd csomagolják be az újoncoknak a jó mákoskalácsot, de még egy darabka szalonat is, de ne so­kat, mert könnyen megromlik. Ti meg jiúk ne feledkezzetek meg arról, hogy néhány jó könyvet tegyetek a katonatádá- tokba és vigyetek magatokkal harmonikát is. így aztán majd hamarabb megSzokjátok az új étetet és csakhamar magatok is meggyő­ződhettek arról, hogy a katona­élet nem olyan, mint' ahogy ijesztgettek vele. Bátornak áll a világ, ember legyen a talpán, aki katona ás akkor a kaionaszolgátat csák játék. Fel a fejjel fiúk, a lábunk tépjen peckesén előre, vígan, bátran, énekelve, meglássátok majd milyen rövidnek tűnik nektek a katonai szolgálat. km. Ferdinand Gabaj író gyakran jár a katonák közé és elbe­szélget velük irói munkájáról. — Képünkön az írót látjuk katonáink közölt. / A mai katonai élet — az már igen Az a terem, ahol a politikai oktatás folyik a kaszárnyában, olyan szerepet tölt be a kato­nák életében, mint a jó kultúr- há2 a falun. A katonák rendsze­rint ebben a teremben jönnek össze és szabad idejükben ott olvasnak, tanulnak és művelőd­nek. A különböző körök össze jöveteleit is itt tartják meg, itt gyakorolnak az énekesek, zené­szek, táncosok. Vígan élnek * katonák. Sokszor bizony túl han­gosak és zavarják a sakkozó­kat. akiknek persze csendre van szükségük. De azért természe­tesen a katonák mindig alkal­mat találnak arra, hogy sak­kozzanak. A szekrényekből elő­kerülnek a sakktáblák. A sakk- játék igen népszerű a katonák Között, hasznos Is és kellemes is, hiszen szellemi tornát jelent, fokozza a sakkozók éberségéi, csiszolja az agyműködést. Vannak olyan alakulatok is, ahol sakkversenyeket rendeznek a téli hónapokban. A sakkjáték valamikor csak a kiváltságos társadalmi osztályok szórakozá­sa volt, ma már katonáink is szívesen elszórakoznak, vele. Alaposan megváltozott a ka­tonák élete. A hazard kártya­játék helyére ma a hasznos, és egyben szórakoztató sakkjáték lépett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents