Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-05 / 5. szám
=------------------------------= A Cslbz SZLOVÁKIÁI KOZPOIM 1 BlZUilSÁGÁJNAK LAPJA Bratislava, 1955. február 5._______________________________________ Ara 69 fillér FV. évfolyam, 5. szám. Á nagy cél érdekében Ha valaki idegenből eljönne hozzánk és azt kérdezné: van-e közietek olyan fiatal, aki nem óhajt békét, aki nem vágyódik boldogságban élni — azt hiszem mindannyian ösztönösen minden gondolkodás nélkül így felelnénk nincs, nálunk nincs ilyen fiatal! A mi ifjúságunk az élete tavaszán, delén járó nemzedék, jövőt, öiömökkel telített, szép napokat óhajt. Vágyaink, álmaink. kitűzött céljaink vannak, amit elakarunk érni, valóra váltani A jóból jobbat, a szépből szebbet, az öregedő mából boldogabb holnapot akarunk kovácsolni, ahol az apák és fiúk valóra váltják az ősök és nagyapák álmait. Érezzük mindannyian, hogy döntő fontosságú történelmi jelentőségű eseményeknek vagyunk tanúi. Míg nyugatról fegyvercsörgés, az új Wehrmacht menetelésének zaját, a mágnások újabb milliókat szerezni akaró rekedt s mindinkább tehetetlen dühbe fúló ordítását halljuk, addig keleten a nagy barát, a Szovjetunió épít és nyugalmat, békét sugároz. Vízierőművek, gyárak ezrei nőnek s fiatal kezek munkája nyomán parlagon heverő földek, végeláthatatlan síkságok válnak termővé. Az atomfegyvernek emlegetése már nem reszketést, félelmet, hanem gyűlöletet, átkot s még szorosabb összefogást vált ki a világ népeiből. Már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió az atomot békés építő célokra használja, milliók munkáját teszi vele könnyebbé, s életét szebbé. Hazánk ifjúsága nem nézte s nem is nézi ölhetett kézzel a körülöttünk lezajló eseményeket. Napjainkban szemtanúi vagyunk annak, hogy az ifjúság mennyire átérzi a reá háruló feladat fontosságát. Magáénak érzi a hazát, a mát, a holnapot, csak ezzel magyarázhatók azok az események, megmozdulások, amelyeket hazánk ifjúsága az elmúlt hónapok során végzett. Egyetlen rövid hírnek, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének hallatára százezrek emelték fel tiltakozólag hangjukat Csak a galántai járásban rövid öt nap alatt több mint nyolcezer fiatal írta alá a tiltakozó íveket. Bányászok, tanulók, szövetkezeti dolgozók, ifjú értelmiségünk ezrei nyúltak a toll után, hogy epesztő vágyukat papírra vetve éreztessék a világgal. „Mi békét akarunk, s ha kell. a békét meg is védjük.“ Mi. fiatalok érezzük és tudjuk legjobban, mit kaptunk az elmúlt tíz év alatt. S mi a kapott javakat nemcsak megtartani, de gyarapítani is akarjuk. Mindjobban az ország felelős gazdáinak érezzük magunkat munkahelyeinken. Ezt nemcsak mondjuk, hanem tettekkel is bizonyítjuk. Nem volt még egy olyan kampány, s megmozdulás, mely annyi önfeláldozást hozott volna felszínre, s annyi kötelezettségvállalást szült volna, mint a szervezetünk kongresszusa előtti időszak A kicsi faluktól a főiskolákig, megmozdult az ifjúság szervezett tömege, hogy méltóan üdvözölje kongresszusát. Felélénkült a falu, új ének, tánc, és színjátszócsoportok, zenekarok alakultak, s a szervezetlen ifjúság ezrei váltak szervezetünk alkotó részévé. A munkásifjúság most is az élen halad. Az üzemekben, bányákban a terv túlteljesítésével, éjjeli, vasárnapi műszakok szervezésével bizonyítják, hogy reájuk mindenkor számíthat az ország. A galántai tejüzem fiataljai is erről tettek tanúságot, mikor üzemüket a „Fiatalok üzemé”-nek keresztelték, hogy már az üzem neve is hirdesse, ime, itt a CsISz-tagok felelnek mindenért. A puszták, a faluk, a parasztifjúság is ezt a gondolatot erősíti meg felajánlásaival: Megnyerünk minden falunkban élő fiatalt, kultúrcsoportot alakítunk, új tagokat szerzünk szövetkezetünk számára, Micsurin-kertet létesítünk ilyen s ehhez hasonló a vállalások tömege. Megtört a jég az EFSz-ben szervezett ifjúsági munkacsoportok ügyében is. A ruzsindoli szövetkezet ifjúsági munkacsoportja példaként halad s mind több szövetkezet ifjúsága igyekszik követni e szép példát. Most, amikor összeült ifjúsági szervezetünk II kongresszusa, hogy értékelje hazánk ifjúságának munkáját, bizalommal tekinthetünk Prága felé. Az elért eredmények jogos büszkeséggel, a kitűzött új feladatok újabb lelkesedéssel, önbizalommal töltenek el bennünket, s fogadalomtételre ösztönöznek. Nem hangzatos szólamok elmondásáról, hanem hazájukat szerető, mások munkáját tisztelő, szabadon, békében élni akaró, tettrekész ifjak s leányok sorbaállásáról van szó. Tíz év alatt eggyé for- rottunk, megtanultunk közösen örülni, küzdeni, s most bátran kiállunk: Vállalunk mindent, minden reánk háruló feladatot mert tudjuk, érezzük, hogy bár ezek a feladatok sokrétűek különbözőek de egy célt szolgálnak, irányítanak vezetnek bennünket, a fiatalok álma, a békés, boldog holnap megteremtése felé. Prágában, a Julius Fucsík kultúrparkban csütörtökön 1955. február 3-án a kongresz- szusi palotában ünnepélyesen megnyitották a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség II. kongresszusát. Az ülésteremben, ahol nyolc hónappal ezelőtt a CsKP X. kongresszusa folyt le. A vörössel díszített termet csehszlovák, szovjet és CsISz zászlók díszítik és felettük a CsISz hatalmas jelvénye látható. A kék CsISz-inges kiküldöttek már jóval kilenc óra előtt helyet foglaltak a tágas ülésteremben. A küldöttek között vannak olyanok, akik a legmagasabb állami kitüntetésben részesültek, a CsISz kitüntetések hordozói, fiúk és leányok az ország minden sarkából, akiket a CsISz kerületi konferenciáin választottak meg Pontosan kilenc órakor a kiküldöttek szívélyes üdvözlése közepette az emelvényen helyet foglalnak a CsISz KB vezetőségének tagjai, a tiszteletbeli vendégek és a külföldi ifjúság küldöttségei. A terem csak úgy zúgott az ütemes „Éljen a CsISz” kiáltásoktól, a Kommunista Párt, a Szovjetunió és a Komszomol éltetésétől. Milos Jakes, a CsISz központi bizottságának titkára lépett a mikrofon elé, üdvözölte a jelenlévő kiküldötteket, közéletünk kiválóságait és a külföldi küldöttségek tagjait, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség küldöttségét, melyet Bruno Bernini, a szövetség elnöke vezet, a Nemzetközi Diákszövetség küldöttségét, a Népi Kína, valamint a népi demokratikus államok küldöttségeit, az osztrák, holland, belga, dán és finn haladó ifjúsági küldöttségeket A küldöttek néma felállással adóztak az ifjúság felejthetetlen tanítói J. V Sztálin és Kleinem Gottwald emlékének Rövid bevezetőjében Milos Jakes, a CsISz KB titkára összefoglalta az I. CsISz kongresszus óta elért eredményeket és rámutatott a II. kongresszus feladataira Azután a CsISz KB megbízatása értelmében a kongresszust megnyitottnak nyílvánította. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után egyhangúan jóváhagyták a kongresszus programját és megválasztották a kongresszus különböző bizottságait. Majd Miroslav Vecker képviselő, a CsISz KB első titkára beszámolt a CsISz tevékenységéről és további feladatairól. Beszédét, amelyben elvi irányvonalat ad az ifjúságra váró feladatoknak néhányszor helyeslő tapssal szakították meg. Ezután a kiküldöttek meghallgatták a központi ellenőrző bizottság jelentését, melyet a bizottság nevében Jaromír Balcar olvasott fel. A kongresszus első napjának délelőtti megbeszélése végeiért. ■HÉ Megnyílt a CsISz II. kongresszusa
