Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-05 / 5. szám

1955. február 5. SZERVEZETI HETÜNK Szépítsük falvainkat, városainkat A szép lakóhely, környezet, szép falu vagy város nemcsak a szemünk­nek kellemes, hanem szeretetet is vált ki belölünk. Ha idegen városba, faluba vetődünk, azt nézzük, szép. vagy csúnya-e az a hely. ahová ér­keztünk. Azt mondjuk, hogy Beszter­cebánya. vagy Rimaszombat szép vá­ros. Vágyunk oda. szívesen laknánk, dolgoznánk ott, ha éppen úgy hozná a sors Azonban vannak olyan váro­sok is, vagy faluk ahová nemigen vá­gyik az ember, ha egvszer mégis odavisz az utunk, alig várjuk, hogy elmeuessünk onnan mert rendezet­lensége nem nyer meg minket Sok községben nagyon ló nép van, de a jóságot az idegen mégsem tudja ér­tékelni ha rendezetlen a falu. mert elsősorban ebből következtetnek a falu életére. A falu és városok szépítésével ez­ért sokat kell törődnünk. Az utóbbi időben kormánybizottság alakult, ami­nek feladata a faluk és a városok szépítése. Minden kerületi és járási székhelyen szintén alakul egy ilyen bizottság. Mondani sem kell, hogy a tömeg szervezetek vállvetve támogatják a bizottságok munkáját. A fiatalok­nak sem szabad lemaradni, hazánk szépítésében. A fiatalok eddig is sokat törődtek a falu szépítésével, csak sok esetben kevés támogatást kaptak. A garam- mikulai liatalok például nemrég egy hosszú árkot ástak, ami a főutcáról elvezeti a vizet. Voltak ehhez ha­sonló példák a múltban más helyen is. Ma pedig a CsISz járási bizottsá­gai a járási szépítészeti bizottsággal karöltve tervet dolgoznak ki az alap­szervezetek számára, hogy ezzel is elősegítsék a faluk szépítését. A terv készítésénél tekintetbe veszik a he­lyi lehetőségeket. A zselízi járásban a garammikulai alapszervezet hívja ki versenyre a többi falusi alapszer­vezeteket. Nagysallóan és [polybélen is nagyban készülnek már a szépítés­re. Amint az idő engedi, azonnal mun­kához fognak. Bátorkeszi, Garamkö- vesd és Szőgyén sem marad el. Az itteni fiatalok egymással és a kör­nyékező falvak fiataljaival versenyez­ve, fognak a szépítési munkákhoz. Minden fiatal tudja azt, hogy szép faluban, szebb az élet. Nagyon sokat kell törődni azokkal a falukkal, városokkal, ahol még nagy mértékben meglátszik a háború pusz­títása. Például Érsekújváron ötszáz új lakásegységet építenek, ami által megoldódik majd a lakáshiány. A vasútállomás környékével és a vasú­ton túli résszel mégis keveset törőd­tek eddig. A Nyitra-sziget felé veze­tő út mentén olyan házak vannak, amelyeket kevés javítással rendbe le­hetne hozni. Az állomás környékén még nemrég láthattuk a hatalmas bombatölcséreket, pedig igen szépen lehetne ezt a részt parkosítani. Ipoly­ságon is látni még a háború nyomait. A városba vezető úton több romház van, üres telkek, embermagasságú gazzal benőve. Egy idegen a vasútról ha a városba igyekszik, egész biztos nem jő benyomást vált ki ez belőle. Lehetne itt beszélni az utcák rend- behozataláról is. Különösen a Hídvég felé vezető utcára vonatkozik ez. Kőhídgyarmaton, Kéménden, Bény- ben Kicsinden sok házat láthatunk, amiről két-három cserép hiányzik csak Az esővíz a padlásra folyik e- lőbb-utóbb nagyobb károkat okoz. Pe­dig két-három cserepet könnyebben lehet szerezni, mint később a nagyobb kárt kijavítani. Ezekben a községek­ben a fiatalok akciót indíthatnának, amin keresztül kezdeményeznék a la­kások kijavítását. A csallóközi falvakban nagyon so­kat adnak a lakásépítkezésre. Egy­szerű. mégis takaros házakban lak­nak az emberek nem hiányzik a vi­rág az ablakból és a házak előtt levő kertekből. Az utcákkal, te -ekkel, par­kokkal azonban nagyon keveset tö­rődnek. Ősszel, tavasszal, a nagy sár, nyáron pedig hatalmas por jellemzi a csallóközi falvakat. Az utcákon ál­talában kevés a fa. Itt a fiatalságnak elsősorban a faültetésre kell az ere­jüket összpontosítani. Gondoljunk csak a somorjai. a gombai, vagy a nagymegyeri parkokra. A somorjai és a gombai park a gondozatlanság miatt lassanként tönkremegy, Nagymegye- ren pedig nem sikerül a parkosítás, mert elfelednek fákat ültetni a park­ba. Ezért a CsISz járási. bizottságai és az alapszervezetek vezetői a szé­pítési terv összeállításánál gondolja­nak az utcák sártalanításán kívül a faültetésre is. Az is kérdés, hogy hol szerezzenek facsemetéket, vagypedig hol vegye­nek anyagot az építéshez, a szépí­téshez. A falu szépítésével foglalkozó kormánybizottság határozata értelmé­ben anyagot kell adni a szépítéshez. Az anyagkiadás a helyi, a járási nem­zeti bizottság és a járási szépítészeti bizottság gondja. Tehát, ha valami probléma vagy akadály merül fel a szépítésnél, akkor forduljunk az em­lített illetékes szervekhez, és a ké­relmet elintézik. A szép falvak, városok nemcsak a nép jólétét, hanem a műveltségét is tükrözik Egy cigánytanyától senki nem várja a rendet és nem lepődünk meg az ottani rendetlenségen. Azonban meglepődünk azon, hogy Nagymegyer főterét füvesítették és egyetlenegy fát nem ültettek oda. Az is meglepő dolog, hogy Muzslán a főtérre mázsa­házat építettek. A grófi parkok és az urak számára fenntartott üdülők szép­sége mindannyiunkat meghatott. Ha­zánk a nép állama és most ne szé- nítenénk? Szépítsük a falvainkat, vá­rosainkat, mért szépségük minket gyönyörködtet és vidámít. Szilárdan őrt állunk Tíz évvel ezelőtt véres harcok folytak hazánk területén a fasiszta megszállók ellen. Hazánk dolgozó né- l»v torkig volt a fasiszta önkényura­lommal és partizán harcokkal támo­gatta a Vörös Hadsereg elörevonulá- sát. Tíz év telt el azóta, hogy a ha­talmas szovjet hadsereg szétverte a fasiszták utolsó maradványait. Tiz éve annak, hogy elnémultak a gyilkos fegyverek és a felszabadult nép gyá­rakat, üzemeket, iskolákat, napközi­otthonokat és városokat épít, mert a hatalom a dolgozók kezébe jutott Mi nem feledjük el a háború borzal­mas napjait! S azt sem feledjük el, hogy szabadságunkért háromszázezer szovjet katona vére öntözte meg a haza földjét. Nem feledjük és örökre a szívünkbe zárjuk a hős szovjet népet, akik megszabadították hazánk népét az évszázados elnyomás alól. Nyugaton ismét éled a fasizmus. Nyugat-Németországban gyilkoló had­sereget szerveznek a békeszeretö népidemokratikus államok ellen. De mi ezt nem engedjük! A mi hatá­rainkat soha többé nem lépi át az ellenség! A béketábor ereje legyőz­hetetlen és bármikor képesek va­gyunk fegyverrel a kezünkben meg­védeni gyárainkat és városainkat. Mi a hadsereg tagjai dolgozó népünkkel együtt szilárdan állunk őrt épülő szép hazánk határain. Az egész világon egyre nagyobb visszhangra talál a békevágy, s ma már kilencszázmillió ember tiltakozik egy újabb háború ellen. Hiába fegyverzik fel a német militaristákat, hiába kürtölik a világ­ba a nyugati rádiók a iegaljasabb vádakat, mi nem ijedünk meg! Nem rettenünk meg sem a háborútól, sem az őrült fegyverkezésektől, sem az arcátlan propagandától, sempedig az atomfegyvertől! Mert bármikor kez­denek háborút a győzelem a miénk lesz. Ilyen gondolatokkal készülünk a CsISz 11. kongresszusára és egyben fogadjuk, hogy amíg hazánk legjobb fiai és leányai fővárosunkban a II. kongresszuson ülésezik, mi a hadse­reg tagjai szilárdan állunk őrt hazánk határain. MALIK JÓZSEF tizedes ÍGY KÖSZÖNTJÜK Ä KONGRESSZUST 3.220 kilowattot már megtakarítottak A rőcei Tátral'an-üzem CsISz-tagjai a CsISz II. kongresszusa tisztele­tére intézett felhívása, hogy takarékoskodjanak a villanyárammal, nagy visszhangra talált. Azok az üzemi szervezetek, amelyek a CsISz-kongresz- szus tiszteletére elfogadták a felhívást, a kongresszusig összesen 23.000 kilowatt villanyáramot takarítanak meg. A villanyáram megtakarítására in­dított mozgalom kezdeményezői a kézsmárki Tátral'an-üzem CsISz-tagjai, jó példával járnak elő a kötelezettségvállalás teljesítésében. A legjobb öt CsISz-tagot párttagságra javasolták és tizenöt tagot vettek fel a CsISz-bt. Most ifjúsági műhelyt akarnak berendezni, mert a kongresszusig a kassai járásban a legjobb CsISz üzemi szervezet címét szeretnék elnyerni. A rő­cei Tátral'an-üzem felhívását a kézsmárki Tátral'an-üzem CsISz-szervezete is elfogadta. Már is teljesítették azt a vállalást, hogy a kongresszusig 3.200 kilowatt áramot takarítanak meg és 1.000 kg hulladékvasat gyűjtenek. A CsISz II. kongresszusáig márcsak vállalásuk utolsó pontja maradt hátra — összejövetelt rendezni és beszélgetéseket tartani Július Fucsík, nemzeti hős könyveiről, valamint 500 órát ledolgozni az üzem szépítésénél. A CsISz kongresszusán errről beszél kiküldöttük, Gálik Anna CsISz-tag, a legjobb dolgozójuk egyike. A traktorokat kijavították Pribovcén terv szerint két héttel később kellett volna csak befejezni a javítási munkákat, de a pribovcei gép- és traktorállomás javítói meg­gondolták magukat. — Miért ne fejezhetnénk be a ja­vítási munkálatokat már január 31- én? És valóban befejezték. Vállalásuk úgy szólt, hogy február 15-éig fejezik be, de aztán hallották és olvasták, hogy az aranyosmaróti és a trsztenai gép- és trakiorállomás már befejezte a javításokat. így tehát a pribovcei fiatal javítók feltették magukban a kérdést: és miért ne fejezhetnénk be mi is? Saját maguk adták meg a vá­laszt is: kötelezzük magunkat hogy eredeti kötelezettségvállalásunkat megváltoztatjuk, mégpedig 15 nappal előbb, tehát már január 31-én fejez­zük be a gépek javítását. Pár nappal ezelőtt a gép- és trak­torállomáson lázasan folgt a munka. nagy nehézségeik voltak. Két nagytel­jesítményű szovjet traktorhoz hiá­nyoztak az alkatrészek. De a pribov­cei fiatalok nem voltak restek és egész Dél-Szlomkiát végigjárták csak­hogy megtalálják a szükséges alkat­részeket. Nagy izgalommal várták őket a CsISz-tagok, kiváncsiak voltak, hogy vajon sikerült-e megtalálniuk a szükséges alkatrészeket. De szeren­cséjük volt, megtalálták. Most már csak feltűrik az ingujjakat és neki­fognak a munkához. Hogyis nézne az ki, ha a pribovcei gép- és traktor- állomás dolgozói néhány gépalkatrész miatt elrontanák a jó hírnevüket. Az a traktor, melyet terven felül a CsISz II. kongresszusa tiszteletére akartak megjavítani, már szintén elkészült. Zálmán fiúk, Gregor Jankó, Jaku- bec Jozkg és ti többi CsISz-tagok tartsátok csak a tempót és készülje­tek a nyári munkára, továbbra is példaadók legyetek. Fedezzük & fémszükségletet AZ ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: Hazánk ifjúsága bátran, vágyakkal telítve, szilárd elhatározással néz a lövőbe s készenáll a kitűzött feladatok teljesítésére. A CsISz 20 tagú zenekara már egy hete szorgalmasan gyakorol. Már ré­gebben megfigyeltük, hogy milyen nyüzsgés-mozgás folyik itt az Ifjúsági Gát építkezésein. Valamire készülnek. Az üzemi hangszóró, de az ízléses feliratok is hirdetik, hogy a CsISz- nek ma tagsági gyűlése lesz. A szo­katlanul élénk készülődés azt mutat­ja, hogy valami rendkívüli gyűlésről van szó. Pedig csak egyszerű tagsági gyűlés lesz, csakhogy a CsISz II. kongresszusa előtt ez lesz az utolsó. Hetven torokból hangzik fel a Munka dala. A szép eredmények lelkesítik a fiatalokat. Hiszen az építkezéseken 113 %-ra teljesítik a tervet. Az idén is teljesítjük feladatainkat. Az egyes részlegekről 14 kollektív vállalás biz­tosítja a sikert. — Tízezer koronát takarítok meg az oxigénüvegek helyes beraktározása által.— kötelezi magát Markó elvtárs, hegesztő. Rosina elvtárs kijelenti, hogy majd ß vezeti az énekkart. — Negyven tonna hulladékvasat gyűjtünk — hangzik a vita végén. Azután vígan, jókedvűen táncolnak a fiatalok saját zenekaruk hangjainál, Kongresszusunkat nem üdvözölhet­jük üres kézzel. A szót tett követte, másnap este Rosina elvtárs már jer leüthette: „A villanyszerelő-CslSz- tagok már gyűjtik a színes fémet. Nem árulhatjuk el, hogy mennyi van már eddig, csak annyit mondhatunk, hogy építkezésünk negyedévi tervé­nek fémszükségleteit magunk fedez­zük.” Népünk szokásává vált, hogy a ne­vezetes napokat munkával ünnepel­jük meg, ezért mi e szerény kötele­zettségvállalásainkkal üdvözöljük a CsISz II. kongresszusát. Cvecko György a kongresszusra ment Cvecko György, a dévényújfalusi CsISz alapszervezet elnöke. A fia­talok között végzett jó szervező munkájával hívta fel a figyelmet magára. Most a CsISz II. kong­resszusára küldték, képviselje ott is a dévényújfalusi fiatalságot. De nemcsak a szervezeti, hanem a termelő munkában is kitűnően megállja a helyét. A falun sok­szor megy keresztül zúgó trakto­rával, amint a mezőre tart. Régeb­ben sohasem hitte volna senki, hogy traktoros lesz belőle. Min­denki azt hitte, nem alkalmas er­re a szép, de mégis nehéz mun­kára. Ő azonban megmutatta, hogy alkalmas. Már diák korában is na­gyon jól tanult és a tanulás min­dig a legnagyobb öröme volt. A kitartó szorgalma és tanulása tet­te lehetővé, hogy traktoros lett. Lehet mondani, hogy kezdettől fogva ő a dévényújfalusi traktoros­brigád legjobb traktorosa. Már szorgalmasan készül a tavaszi munkák megkezdésére. A napi munka után a CsISz-szervezet he­lyiségébe megy és ott tölti sza­bad idejét. Ott találjuk a vezető­ségi ülésen, a politikai oktatásnál és a színdarab-próbáknál is. , ,A fiatalok örülnek, hogy Cvecko György ment a CsISz II. kongresz- szusára. Büszkék rá, örülnek azok­nak az eredményeknek is, amelye­ket az ő tanácsai, vezetése foly­tán elértek. A kongresszus idején összejövetelt rendeznek a dévény­újfalusi fiatalok, ahol megbeszélik a kongresszus lefolyását. A traktorosbrigád dolgozói bíz­nak abban, hogy a kongresszus után még jobban szervezi meg a CsISz munkáját. mmiiiiHimiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimMiniiiiiiiiiiiiiiiHiiiimiHiiiiiiitiiiiiiiimiiiiimimiiiiiiiiiimiiiiimiiiimiiiimiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiitiiimHii A fiatalok tanítói Ügy értesültünk, hogy Szódon a zselízi járás egyik kis falujában jól folyik a politikai iskolázás. Nem alap nélkül értesültünk erről. A jó hír szárnyon kél, mi pedig lábra keltünk, megnéztük mi igaz a hírből. A havas faluban egyébként nem sok érdekességet láttunk. Azonban azt ki kell ragadnunk, hogy az idő­sebbek segítnek a fiataloknak a polti- kai körök vezetésében. Ha mindenhol így lenne, de jó lenne akkor! Sokkal nagi/obb szorgalommal tanulnának a fiatalok és szívesen látogatnák a po­litikai iskolázást. Lenne így a fiata­loknak kitől tanulni, mert az időseb­bek mégis csak többet tudnak, és a rendet is jobban fenntartanák maguk között. Az idősebbek jelenlétében rös- teűenék a helytelen viselkedést, amit sok helyen tapasztalhatunk, még a CsISz helyiségekben. Liska elvtársnő törődik legtöbbet a falu fiatalságával. Pedig Ő nem éppen fiatalnak néz ki, a sors sem bánt vele keztyüs kézzel. Elcsüggedést mégsem tapasztalni nála. Sok helyen az idő­sebbek csak legyintenek, ha a fiatal­ság problémáiról van ' szó, s azzal vágják ki a rezet, hogy kár vesződni az itteni fiatalokkal, mert úgy sem hallgatnak szóra. Valami keménykezű tanító kellene ide — szokták monda­ni, attól rendet tanulhatnának. Dehát mi — mutatnak ezzel magukra, nem sokat tehetünk, mert hát idősek va­gyunk, a fiataloknak való a kultúr­munka, meg a politikai iskolázás, az­zal sarkon fordulnak, s továbbállnak, igaz, hogy ilyen helyeken aztán a fiatalok sem sokat segítenek az idő­sebbeknek. Liska elvtársnő nem így beszél, nem szabadkozik, amikor a fiatalok ügyéről van szó. Ügy határoztuk el a nem­zeti bizottságba — beszéli, hogy a fiatalsággal nagyon sokat törődünk. Elsősorban is helyiséghez juttattuk őket. Azóta élénkebb az életük, min­den este ellátogatnak odas Segítsé­günkkel gramofont is vásároltak, amit alaposan kihasználnak. Kár, hogy még könyvtár nincsen, de ezt a hibát amennyire lehet, ellensúlyozom. A zselízi járási könyvtárból hordok haza könyveket, hadd olvassanak a fiata­lok. A politiki iskolázást Tóth János ve­zeti. Nem tudtunk vele beszélni, nem tartózkodik odahaza. Komáromban dolgozik, minden két hétben jár ha­za. A rövid otthonlétét a fiataloknak szenteli. Többször előfordul, hogy Tóth János mégsem mehet a fiatalok közé. ilyenkor aztán Liska elvtársnő veszi át a szót. megtartja ő a politikai is­kolázást. Vasárnap délelőtt szokták tartani az iskolázást, mert így találták jobbnak. Ilyenkor ráérnek, az előadók is, és a fiatalok is. Munka ilyenkor nemigen van és pihent is mindenki. Például ha csütörtökön este tartanák, akkor a napi nehéz munka állna mögöttük, fáradtan érkeznének az iskolázásra, alig várnák, hogy hazamenjenek, hi­szen korán reggel már megint mun­kába kell menni. Kinek lenne ilyen­kor kedve vitatkozni és figyelni az előadást? Vasárnap mind a 18 fiatal örömmel megy a CsISz-helyiségbe, alig várja az iskolázás kezdetét. Ilyen­kor pihentek, frissek, mint a hóvirág, minden az eszükbe vésődik, amit hal­lanak, sosem felejtik el. Amikor a propagandistákat válasz­tották, azt beszélték a fiatalok, hogy ha lehetséges, akkor idősebbet válasz­tanak. így esett Tóth Jánosra és Liska élvtársnőre a választás. Elfogad­ták, örültek a fiatalok kérelmének. Örömmel tanítják ők a fiatalokat. Sokan nagyon sokat tanulhatnának ebből a szódói példából. Nemcsak Szódon kérték meg már a fiatalok az idősebbeket, hogy tanítsák őket. Ha jól körülnézünk, minden faluban elő­fordult már ez. Persze az idősebbek sok esetben nem törődnek a fiatalok kérésével, úgy tesznek, mintha leala­csonyító munka lenne, vagypedig te­kintélysértés, a fiatalokkal való foglal­kozás. Mélyen tévednek, akik így gondolkoznak. Liska elvtársnőt szere­tik a faluban, becsülik. Tóth Jánost úgyszintén. Azonkívül, a fiatalok a szövetkezet legjobb munkásai. Ha nem tanítanák őket. akkor is jó munkások lennének? Neveljük a fiatalokat, társadalmunk friss hajtásait. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents