Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-24 / 38. szám

4 1955. szeptember 24. A villanyossá^ gyors kiszélesítéséért a második ötéves tervben A Szovjetunió önzetlen testvéri segítségének köszönhetjük, hogy 1960-ig már mi is üzembe helyezzük az első atom vil­lanytelepet. Ez az építkezés új korszakot jelent majd és államunk energetikai alapja teljesen megváltozik. Természetesen eddigi energetikai forrásaink még hosszú ideig fontos szerepet tölte­nek be a villanyáram termelésében. Ezért továbbra is nagy fi­gyelmet szentelünk a földgáz feldolgozó villanytelepeknek és a vizi erőműveknek. (Dr. F. Vlasák, energetikaügyi minisz­ter, az energetikai dolgozók II. orszá­gos értekezletén.) Az energetikai dolgozók II. országos értekezletén arról volt szó, hogy a második ötéves tervben necsak új energetikai erőművek építésével, ha­nem villanyerőművek és az elosztó üzemek munkája technikai színvona­lának lényeges emelésével biztosítsuk az energetika fejlesztését. Az értekezleten résztvett a párt és a kormány küldöttsége. A küldöttség­ben volt Dr. Alexej Cepicka hadsereg tábornok, a miniszterelnök első he­lyettese, nemzetvédelmi miniszter, Bruno Köhler a CSKP KB titkára és Dr. Frantisek Vlasák energetikaügyi miniszter, valamint Rudglf Strechaj a Megbízottak Testületének elnöke, Jozef Kriz az SZLKB KB titkára, Ja- roslav Kolár, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára, a miniszte­rek helyettesei, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia és főiskolák kép­viselői, a legjobb és kitüntetett dol­gozók, technikusok és újítók. A vitában, amelyben arról beszéltek, hogyan teremthetjük meg energeti­kánk fejlődése második ötéves terve teljesítésének feltételeit és hogyan szervezhetjük meg a szükséges előnyt népgazdaságunk többi ágazatai előtt, felszólalt Dr. Alexej Cepicka hadse- regtábomok a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter is. Szeptember 16-án kezdődött a csehszlovák energetikai dolgozók II. or­szágos értekezlete. Az új technika, amely előtt a szocialista rendszer korlátlan lehetőségeket nyit, fő ténye ző a dolgozók állandóan növekvő szükségletei kielégítésének biztosításában. Ebben az irányban az ország villamosításáról szóló lenini tanítás és az energetika gyors fejlődésének üteme mutatja az utat, melynek egyes állomásai az Árvái Duzzasztógát, a slapy-i erőművek és számtalan vizierőmüveink jelentik. Szlovákia egymaga az idén annyi vlllanyenergiát termel, mint amennyit 1937-ben egész Csehszlovákia. RÖVIDESEN ELKÉSZÜL Már jövőre elkészül a bratislavai televíziós adóállomás. Az I. Országos Spartakiád idején hány bratislavai iri­gyelte ezer és ezer prágaitól, hogy kellemes családi körben élvezheti a szép testnevelési ünnepségeket. Há­nyán mondták — ha már nálunk is volna televízió. Es leszl Már jövőre, illetve pontosabban jövő nyár végén megkezdik a kísérleti televíziós lea­dást Bratislavábun. Közvetlenül meg­látjuk majd a leadásokat a Nemzeti Színház előadásairól, koncerteket, fot- ballmérkőzésekei és más rendkívüli eseményeket. A Zergehegyen nagyban folyik a mun­ka és csak alátámasz- sza állításunkat. A Priemstav dolgozói ás­nak, betonoznak, hogy a televíziós leadóállo­más mielőbb elkészül­jön, Nem egész négy hónap alatt felépítet­ték az oda vezető utat, befejezték a víz­tartály és a lakóházak építését és kiásták a televíziós adóállomás alapjait. Szorgalmasan végzik feladatukat, hogy a bratislavaiak álma minél előbb be­teljesedjen. Ha a bratislavaiak valamivel ké­sőbb is élvezik majd a televíziót, mint a prágaiak, az illetékes szakkörök azt állítják, hogy a bratislavaiak nemcsak hogy utolérik a prágaiakat, hanem még el is hagyják őket. Sokan csó­válják a fejüket, hogy vajon hogy is lehetséges ez. No de a helyzet az, hogy a bratislavai televíziós állomás a Zergehegyen nagyon előnyös elhe­lyezést nyert és a bratislavai. vala­mint a szlovákiai dolgozók az anten­na körzetén kívül (amely 150 km kosz- szú) figyelemmel kísérhetik a televí­ziós adásokat Bratislavából, Prágá­ból, Ostravából, Budapestről és Bécs- ből. Ez majd különleges antennák és retranszlációs állomások segítségével lesz lehetséges, ilyeneket több helyen felállítanak. Tehát érdemes takarékos- kodniok azoknak, akik még nem vá­sároltak televizorokat. Van minek örülniI O. VESTEG Fehér főkötősök Elmúlt szeptember elseje is már. Megkezdődött a tanév. Ez pedig azt jelenti, hogy lassan végé felé jár a szép nyár és beköszönt az ősz, hogy letarolja a nyár szépségeit. Elmúlt az aratás és cséplés, megkezdődött a gyümölcs- és zöldségfélék betaka í- tása. Mondhatnánk ügy is, hogy a konzervgyárak munkásai most arat­nak. Számukra az augusztus hónap utolsó két hete és a szeptember any- nyit jelent, mint dolgozó parasztsá­gunknak az aratás. Most van náluk a munka dandárja. A címből úgy tűnik, mintha ápoló­nőkről Írnánk, pedig nem. Nekem is ügy tűnt, mintha orvosi rendelőbe té­vedtem volna, amikor keresztül men­tem a dunaszerdahelyi Dunostrov n. v. helyiségein. De rövidesen meggyő­ződtem róla, hogy jó helyen járok, mikor láttam, hogy a fehér köpenyes és főkötős lányok nem betegek mel­lett állnak, hanem munkaasztal mel­lett. A munkaasztalok pedig telítve uborkával, zöld paprikával és üres, vagy már m gtelt konzerves dobozok­kal vagy üvegekkel. Gyorsan jár a lányok keze. Tekin­tetem alig tudja követni mozdulatai­kat. Anélkül, hogy odanéznének, be­lenyúlnak az előttük lévő uborkaha­lomba, valamit csinálnak vele és máris a dobozban, illetve az üvegben van az uborka. Miközben a lányok gyors kezejárását nézem, Drancsik elvtárs, az egyik munkavezető, szívesen magyarázza az egyes munkameneteket, és arról be­szél, hogy az üzem hogyan teljesíti a tervet. Bizony szép eredményeket érnek el a Dunostrov n. v. munkásai. Augusztusi tervüket átlag 109,75 szá­zalékra teljesítették. A baromfi felvá­sárlásban pedig rekord teljesítményt értek' el a terv 450 százalékos telje­sítésével. A gyümölcs és zöldség fel- vásárlási tervét is jóval 100 százalé­kon felül teljesítették. — A szép e- redményeP elérésében leqn" "vobb ré­szük a gépkocsivezetőknek van — mondja Dancsik elvtárs — ők éjt nappallá téve dolgoznak, hogy a fel- vásárlási tervet a lehető legmagasabb százalékra teljesítsük és a termelők­nek ne legvi okuk panaszra. Beszélgetés közben gyorsan repült az idő. Azon vettük magunkat észre. hogy Földes Teri csoportjánál va­gyunk. Csupa fiatal menyecske és lány dakjozik ebben a csoportban. Vala- nrohnyien CSISZ-tagok. Fürgén mozog a kezük. De nemcsak kézzel dolgoz­nak, hanem ésszel is. Ügyelnek arra, hogy a dobozok, üvegek, .cözel legye­nek és kezüknek a lehető legrövidebb utat kelljen megtenni. Igyekezetüknek meg is van az eredménye. Csoportjuk az üzem legjobb munkacsoportjai közé tartozik. A tervet már hosszabb idő óta 100 százalékon felül teljesítik. Augusztus havi tervüket pedig 137 százalékra teljesítették. Hogy ki a csoport legjobb munkása, azután sem tejlett sokéig kérdezősködni. — ő, Gsomor Irma, — mutattak rá egy fia­tal barna lányra, aki az üvegeket le­záró gépet kezeli. Csömör Irma már régóta dolgozik az üzemben. Ismer minden munkafo­lyamatot és módszert, sok éves ta­pasztalatait állandóan érvényesíti mun­kájában. De nemcsak saját teljesít­ményét igyekszik emelni, mely eddig napi 144 százalékot tesz ki, hanem tapasztalatait átadja fiatalabb munka­társainak is. De nem maradnak el a többiek mö­gött a Csiba és Brieska csoportok sem. Ők főzik és konzerválják a pa­radicsomot. Drancsik elvtárssal Csiba Józsi birodalmába mentünk, ő . kezeli a hatalmas tartályokat, melyekben forr a paradicsom. Csiba Józsi szin­tén régi munkása az üzemnek. Fárad­hatatlanul megy egyik tartálytő] a másikhoz, hogy ellenőrizze a minősé­get és a kész paradicsomlevet a sűrí­tőbe engedje. Á két munkacsoport tagjai kötelezettségvállalást tettek, hogy a tervet a kedvezőtlen időjárás ellenére is 100 százalékon felül fog­iák teljesíteni. Az eddigi tervük tel­jesítése bizonyság arra, hogy szavu­kat megállják. Az utolsó dekádéban 140 százalékra teljesítették a tervet. VARGA ERNŐ A pótori bányászok kezdeményeznek A bányásznap a kékkői szénbányák dolgozói számára, de különösen a Háj-tárna dolgozói számára, — akik az első félévben a leggyöngéb­beknek mutatkoztak, — örömteli távlatot nyitott. A bányásznap tiszte­letére elindított szocialista munkaverseny folyamán új munkahelyeket nyitottak, ahol egyre több szenet termelnek. A Háj-tárna dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38-ik évfordulója tiszteletére már most kötelezettségeket vállaltak. Kollár Pál és Bella Pál munkacsoport­jai a 42-es és 44-es tárnában kijelentették, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójának tiszteletére terven felül naponta négy tonnával többet termelnek. Koronci András csoportja a 33-as számú fal­nál több mint 33 tonna szenet termel terven" felül. Ez azt jelenti, bogy a Háj-tárnában naponta egy vagonnal túlteljesítik a tervet. Az előké­szítő bányászok is szocialista munkaversenyben állnak egymással. Ala- gyerő Pál gyorsfúró munkacsoportja vállalta, hogy a dicső évfordulóig terven felül naponta 10 tonna szénnel többet termel. Fűzik Jakab és Nagy Gyula előkészítő bányászok 9 százalékkal túlteljesítik a tervet. Három nap Horvátországban Már reggel láttuk, hogy gyönyörű nap lesz, kevés ilyen volt az idén Jugoszláviában. Autónkkal átmentünk a Dutta hídon és végigfutottunk a Belgrád—Zágráb közötti négyszáz kilométeres autostrádán, melyet rövid­del a háború után önkéntes brigádok építettek. Az út mentén keskeny ku­korica és búza földsávok váltakoz­nak. Ezek aZ egyénileg gazdálkodók földjei. Csak ritkán látjuk a goseno- zovok és a zadrugok (különböző EFSZ típusok) földjeit. A sok eső miatt nem takaríthatták be idejében a termést és így még most is látunk kereszteket a földeken. A parasztok most kihasználják a szép időt és igyekeznek a behordással. A horvát parasztok azért meg lehetnek elé­gedve az idei búza és rozsterméssel. Helyenként 15 métermazsa hektár­hozamot is elértek. Estefelé érkeztünk Zágrábba, Horvátország fővárosába. A széles aszfaltútokat magas fák sze­gélyezik és néQy—ötemeletes épüle­tek. A Szövetséges Jugoszláv Nép- köztársaság hat köztársaságból áll. Horvátország is közéjük tartozik. A horvát dolgozók a háború utáni években szép sikereket értek el az iparban. Jugoszláviában 1939-ben szetzegyezer tonna öntvényt készítet­tek és 1954-ben a horvátországi ko­hóüzemek már százhúszezer tonnát olvasztottak. Egyharmaddal többet mint azelőtt egész Jugoszlávia. A köztársaságban fellendült a pet­róleum ipar is. A háború előtt Hor­vátországban nem is termeltek pet­róleumot. Tavaly már 172 ezer tonna petróleumot és 12.2 millió köbméter földgázt termeltek. 1946-ban 440 mil­lió kilowatt áramol termeltek, ma már egy milliárdnál is többet. A há­ború utáni években építették Horvát­országban a „Vinodol" vízműveket a „Konsina" és a „Juhovinit" villany- művekek és több régi villanyüzemet helyreállítottak. A gépipar is nagyon fellendült, különösen a könnyű ipar. Zágrábban, Horvátország legna­gyobb kulturális és gazdasági köz­pontjában igen szívélyesen fogadtak. Zlatko Kliko újságíróval együtt meg­néztük a Május 1. gépüzemet, me­lyet 1945-ben építettek. „A háború előtt, mesélte nekünk Mecko Vilim, az üzen} igazgatója ezen a helyen egy egész kis gyáracs- ka, jobban mondva, csak egy műhely állt. Most ugyanezen a helyen emel­kedik Jugoszlávia legnagyobb gép­üzeme. Természetesen mi már sokkal könnyebben dolgozunk, mint valami­kor apáink." A köztársaság legnagyobb üzeme a Jednota," A mi üzemünket — ma­gyarázta Luakas Sladko elvtárs, az üzem igazgatója — az ifjúság épí­tette fel. Komplex cukor és konzerv­gyár felszereléseket gyártunk, ezen­kívül hús és tej feldolgozó üzem jelszereléseket, valamint mosoda fel­szereléseket, sütödéket és szeszfőző felszereléseket. Másnap délután elindultunk Kar- lovacba. Ötvenhat kilométernyire van Zágrábtól. 1941 július 27-én Jugo­szlávia Kommunista Pártja vezelese mellett Itt kezdődött a felkelés a fa­siszta betolakodók ellen. Egész Ju­goszlávia ezen a napon ünnepli nem­zeti ünnepét. Karlovacban meglátogattuk a Ju- hoturbina üzemet, ez az egyetlen jugoszláv üzem, ahol gőz és víztur­binákat, valamint Diesel-motorokat gyártanak a tengeri hajók számára. Voltunk a ,Duga Resa“ -üzemben is. Ez viszont a legnagyobb gyapot­üzem. A J uhoturbina üzemben Orslak mérnök elvtárs végigvezetett az üze­men és elmondta, hogy már nincs szükségük külföldi szakemberekre, képzett és tapasztalt mérnökeik és mestereik vannak. A termékek ia- v at észét külföldre sz llitják. Ryeka várost is megtekintettük, az ország legnagyobb kereskedelmi ki­kötője, nagy hajóüzemei is vannak. A város az Adria partján épült. Két részre oszlik, a felső városrészt az­előtt Fiumének nevezték, a másik ré­sze pedig Susak, dombokon épült. A hajóüzemet május 3-án látogat­tuk meg, Stare elvtárs az üzemi bi­zottság elnöke és Bogdan Lukovic, üzemi párttitkár igen szívélyesen fo­gadtak. ,,A mi üzemünk — mondotta Stare elvtárs — 500—10.000 tonnás ha­jókat épít. A háború utáni években több mint 200 különböző típusú ha­jót bocsátottunk vízre. Ezidén már három tízezer tonnás hajót építet­tünk. Az év végéig még két hajót fejezünk be." Bogdan Lukovic, üzemi párttitkár végigvezetet minket az üzemen „A mi üzemünket meglátogatták Hrus- csev, Bulganyin és Mikojan elvtár­sak is — mondotta. — És figyeljék csak meg, a mi hegesztőink egész új módszert alkalmaznak, mint ahogy azt Hruscsev elvtárs tanácsolta." ... Pula, ez a horvát város két­ezer évvel ezelőtt keletkezett. Szin'én nagy tengeri kikötő. Itt van az „VI- janik“ hajóüzem. ahol halászbárká­kat is építenek. Ezen kívül Diesel- motorokat is. A város üzemei közül említésre méltó még a kötőszövő- gyár és az üveggyár is. A város ne­vezetességeihez tartozik a „Kolosse­um", melyet a rómaiak i. e. első évszázadban építettek. A szorgalmas horvát nép szép eredményeket ért el az ipar és a kultúra telepítésében és lelkesen építi új életét. V. PLATKOVSK1J

Next

/
Thumbnails
Contents