Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-24 / 38. szám

4

1955. szeptember 24.

A villanyossá^ gyors kiszélesítéséért a második ötéves tervben

A Szovjetunió önzetlen testvéri segítségének köszönhetjük, hogy 1960-ig már mi is üzembe helyezzük az első atom villanytelepet.

Ez az építkezés új korszakot jelent majd és államunk energetikai alapja teljesen megváltozik. Természetesen eddigi energetikai forrásaink még hosszú ideig fontos szerepet töltenek be a villanyáram termelésében. Ezért továbbra is nagy figyelmet szentelünk a földgáz feldolgozó villanytelepeknek és a vizi erőműveknek.

(Dr. F. Vlasák, energetikaügyi miniszter, az energetikai dolgozók II. országos értekezletén.)

Az energetikai dolgozók II. országos értekezletén arról volt szó, hogy a második ötéves tervben necsak új energetikai erőművek építésével, hanem villanyerőművek és az elosztó üzemek munkája technikai színvonalának lényeges emelésével biztosítsuk az energetika fejlesztését.

Az értekezleten résztvett a párt és a kormány küldöttsége. A küldöttségben volt Dr. Alexej Cepicka hadsereg tábornok, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, Bruno Köhler a CSKP KB titkára és Dr. Frantisek Vlasák energetikaügyi miniszter, valamint Rudglf Strechaj a Megbízottak Testületének elnöke,

Jozef Kriz az SZLKB KB titkára, Ja- roslav Kolár, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a miniszterek helyettesei, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és főiskolák képviselői, a legjobb és kitüntetett dolgozók, technikusok és újítók.

A vitában, amelyben arról beszéltek, hogyan teremthetjük meg energetikánk fejlődése második ötéves terve teljesítésének feltételeit és hogyan szervezhetjük meg a szükséges előnyt népgazdaságunk többi ágazatai előtt, felszólalt Dr. Alexej Cepicka hadse- regtábomok a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter is.

Szeptember 16-án kezdődött a csehszlovák energetikai dolgozók II. országos értekezlete. Az új technika, amely előtt a szocialista rendszer korlátlan lehetőségeket nyit, fő ténye ző a dolgozók állandóan növekvő szükségletei kielégítésének biztosításában. Ebben az irányban az ország villamosításáról szóló lenini tanítás és az energetika gyors fejlődésének üteme mutatja az utat, melynek egyes állomásai az Árvái Duzzasztógát, a slapy-i erőművek és számtalan vizierőmüveink jelentik.

Szlovákia egymaga az idén annyi vlllanyenergiát termel, mint amennyit 1937-ben egész Csehszlovákia.

RÖVIDESEN ELKÉSZÜL

Már jövőre elkészül a bratislavai televíziós adóállomás. Az I. Országos Spartakiád idején hány bratislavai irigyelte ezer és ezer prágaitól, hogy kellemes családi körben élvezheti a szép testnevelési ünnepségeket. Hányán mondták — ha már nálunk is volna televízió. Es leszl Már jövőre,

illetve pontosabban jövő nyár végén megkezdik a kísérleti televíziós leadást Bratislavábun. Közvetlenül meglátjuk majd a leadásokat a Nemzeti Színház előadásairól, koncerteket, fot- ballmérkőzésekei és más rendkívüli eseményeket.

A Zergehegyen nagyban folyik a munka és csak alátámasz- sza állításunkat. A Priemstav dolgozói ásnak, betonoznak, hogy a televíziós leadóállomás mielőbb elkészüljön, Nem egész négy hónap alatt felépítették az oda vezető utat, befejezték a víztartály és a lakóházak építését és kiásták a televíziós adóállomás alapjait. Szorgalmasan végzik feladatukat, hogy a bratislavaiak álma minél előbb beteljesedjen.

Ha a bratislavaiak valamivel később is élvezik majd a televíziót, mint a prágaiak, az illetékes szakkörök azt állítják, hogy a bratislavaiak nemcsak hogy utolérik a prágaiakat, hanem még el is hagyják őket. Sokan csóválják a fejüket, hogy vajon hogy is lehetséges ez. No de a helyzet az, hogy a bratislavai televíziós állomás a Zergehegyen nagyon előnyös elhelyezést nyert és a bratislavai. valamint a szlovákiai dolgozók az antenna körzetén kívül (amely 150 km kosz- szú) figyelemmel kísérhetik a televíziós adásokat Bratislavából, Prágából, Ostravából, Budapestről és Bécs- ből. Ez majd különleges antennák és retranszlációs állomások segítségével lesz lehetséges, ilyeneket több helyen felállítanak. Tehát érdemes takarékos- kodniok azoknak, akik még nem vásároltak televizorokat. Van minek örülniI

O. VESTEG

Fehér főkötősök

Elmúlt szeptember elseje is már. Megkezdődött a tanév. Ez pedig azt jelenti, hogy lassan végé felé jár a szép nyár és beköszönt az ősz, hogy letarolja a nyár szépségeit. Elmúlt az aratás és cséplés, megkezdődött a gyümölcs- és zöldségfélék betaka í- tása. Mondhatnánk ügy is, hogy a konzervgyárak munkásai most aratnak. Számukra az augusztus hónap utolsó két hete és a szeptember any- nyit jelent, mint dolgozó parasztságunknak az aratás. Most van náluk a munka dandárja.

A címből úgy tűnik, mintha ápolónőkről Írnánk, pedig nem. Nekem is ügy tűnt, mintha orvosi rendelőbe tévedtem volna, amikor keresztül mentem a dunaszerdahelyi Dunostrov n. v. helyiségein. De rövidesen meggyőződtem róla, hogy jó helyen járok, mikor láttam, hogy a fehér köpenyes és főkötős lányok nem betegek mellett állnak, hanem munkaasztal mellett. A munkaasztalok pedig telítve uborkával, zöld paprikával és üres, vagy már m gtelt konzerves dobozokkal vagy üvegekkel.

Gyorsan jár a lányok keze. Tekintetem alig tudja követni mozdulataikat. Anélkül, hogy odanéznének, belenyúlnak az előttük lévő uborkahalomba, valamit csinálnak vele és máris a dobozban, illetve az üvegben van az uborka.

Miközben a lányok gyors kezejárását nézem, Drancsik elvtárs, az egyik munkavezető, szívesen magyarázza az egyes munkameneteket, és arról beszél, hogy az üzem hogyan teljesíti a tervet. Bizony szép eredményeket érnek el a Dunostrov n. v. munkásai. Augusztusi tervüket átlag 109,75 százalékra teljesítették. A baromfi felvásárlásban pedig rekord teljesítményt értek' el a terv 450 százalékos teljesítésével. A gyümölcs és zöldség fel- vásárlási tervét is jóval 100 százalékon felül teljesítették. — A szép e- redményeP elérésében leqn" "vobb részük a gépkocsivezetőknek van — mondja Dancsik elvtárs — ők éjt nappallá téve dolgoznak, hogy a fel- vásárlási tervet a lehető legmagasabb százalékra teljesítsük és a termelőknek ne legvi okuk panaszra.

Beszélgetés közben gyorsan repült az idő. Azon vettük magunkat észre.

hogy Földes Teri csoportjánál vagyunk. Csupa fiatal menyecske és lány dakjozik ebben a csoportban. Vala- nrohnyien CSISZ-tagok. Fürgén mozog a kezük. De nemcsak kézzel dolgoznak, hanem ésszel is. Ügyelnek arra, hogy a dobozok, üvegek, .cözel legyenek és kezüknek a lehető legrövidebb utat kelljen megtenni. Igyekezetüknek meg is van az eredménye. Csoportjuk az üzem legjobb munkacsoportjai közé tartozik. A tervet már hosszabb idő óta 100 százalékon felül teljesítik. Augusztus havi tervüket pedig 137 százalékra teljesítették. Hogy ki a csoport legjobb munkása, azután sem tejlett sokéig kérdezősködni. — ő, Gsomor Irma, — mutattak rá egy fiatal barna lányra, aki az üvegeket lezáró gépet kezeli.

Csömör Irma már régóta dolgozik az üzemben. Ismer minden munkafolyamatot és módszert, sok éves tapasztalatait állandóan érvényesíti munkájában. De nemcsak saját teljesítményét igyekszik emelni, mely eddig napi 144 százalékot tesz ki, hanem tapasztalatait átadja fiatalabb munkatársainak is.

De nem maradnak el a többiek mögött a Csiba és Brieska csoportok sem. Ők főzik és konzerválják a paradicsomot. Drancsik elvtárssal Csiba Józsi birodalmába mentünk, ő . kezeli a hatalmas tartályokat, melyekben forr a paradicsom. Csiba Józsi szintén régi munkása az üzemnek. Fáradhatatlanul megy egyik tartálytő] a másikhoz, hogy ellenőrizze a minőséget és a kész paradicsomlevet a sűrítőbe engedje. Á két munkacsoport tagjai kötelezettségvállalást tettek, hogy a tervet a kedvezőtlen időjárás ellenére is 100 százalékon felül fogiák teljesíteni. Az eddigi tervük teljesítése bizonyság arra, hogy szavukat megállják. Az utolsó dekádéban 140 százalékra teljesítették a tervet.

VARGA ERNŐ

A pótori bányászok kezdeményeznek

A bányásznap a kékkői szénbányák dolgozói számára, de különösen a Háj-tárna dolgozói számára, — akik az első félévben a leggyöngébbeknek mutatkoztak, — örömteli távlatot nyitott. A bányásznap tiszteletére elindított szocialista munkaverseny folyamán új munkahelyeket nyitottak, ahol egyre több szenet termelnek. A Háj-tárna dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38-ik évfordulója tiszteletére már most kötelezettségeket vállaltak. Kollár Pál és Bella Pál munkacsoportjai a 42-es és 44-es tárnában kijelentették, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére terven felül naponta négy tonnával többet termelnek. Koronci András csoportja a 33-as számú falnál több mint 33 tonna szenet termel terven" felül. Ez azt jelenti, bogy a Háj-tárnában naponta egy vagonnal túlteljesítik a tervet. Az előkészítő bányászok is szocialista munkaversenyben állnak egymással. Ala- gyerő Pál gyorsfúró munkacsoportja vállalta, hogy a dicső évfordulóig terven felül naponta 10 tonna szénnel többet termel. Fűzik Jakab és Nagy Gyula előkészítő bányászok 9 százalékkal túlteljesítik a tervet.

Három nap Horvátországban

Már reggel láttuk, hogy gyönyörű nap lesz, kevés ilyen volt az idén Jugoszláviában. Autónkkal átmentünk a Dutta hídon és végigfutottunk a Belgrád—Zágráb közötti négyszáz kilométeres autostrádán, melyet röviddel a háború után önkéntes brigádok építettek. Az út mentén keskeny kukorica és búza földsávok váltakoznak. Ezek aZ egyénileg gazdálkodók földjei. Csak ritkán látjuk a goseno- zovok és a zadrugok (különböző EFSZ típusok) földjeit. A sok eső miatt nem takaríthatták be idejében a termést és így még most is látunk kereszteket a földeken. A parasztok most kihasználják a szép időt és igyekeznek a behordással. A horvát parasztok azért meg lehetnek elégedve az idei búza és rozsterméssel. Helyenként 15 métermazsa hektárhozamot is elértek. Estefelé érkeztünk Zágrábba, Horvátország fővárosába. A széles aszfaltútokat magas fák szegélyezik és néQy—ötemeletes épületek. A Szövetséges Jugoszláv Nép- köztársaság hat köztársaságból áll. Horvátország is közéjük tartozik.

A horvát dolgozók a háború utáni években szép sikereket értek el az iparban. Jugoszláviában 1939-ben szetzegyezer tonna öntvényt készítettek és 1954-ben a horvátországi kohóüzemek már százhúszezer tonnát olvasztottak. Egyharmaddal többet mint azelőtt egész Jugoszlávia.

A köztársaságban fellendült a petróleum ipar is. A háború előtt Horvátországban nem is termeltek petróleumot. Tavaly már 172 ezer tonna petróleumot és 12.2 millió köbméter földgázt termeltek. 1946-ban 440 millió kilowatt áramol termeltek, ma

már egy milliárdnál is többet. A háború utáni években építették Horvátországban a „Vinodol" vízműveket a „Konsina" és a „Juhovinit" villany- művekek és több régi villanyüzemet helyreállítottak. A gépipar is nagyon fellendült, különösen a könnyű ipar.

Zágrábban, Horvátország legnagyobb kulturális és gazdasági központjában igen szívélyesen fogadtak. Zlatko Kliko újságíróval együtt megnéztük a Május 1. gépüzemet, melyet 1945-ben építettek.

„A háború előtt, mesélte nekünk Mecko Vilim, az üzen} igazgatója ezen a helyen egy egész kis gyáracs- ka, jobban mondva, csak egy műhely állt. Most ugyanezen a helyen emelkedik Jugoszlávia legnagyobb gépüzeme. Természetesen mi már sokkal könnyebben dolgozunk, mint valamikor apáink."

A köztársaság legnagyobb üzeme a Jednota," A mi üzemünket — magyarázta Luakas Sladko elvtárs, az üzem igazgatója — az ifjúság építette fel. Komplex cukor és konzervgyár felszereléseket gyártunk, ezenkívül hús és tej feldolgozó üzem jelszereléseket, valamint mosoda felszereléseket, sütödéket és szeszfőző felszereléseket.

Másnap délután elindultunk Kar- lovacba. Ötvenhat kilométernyire van Zágrábtól. 1941 július 27-én Jugoszlávia Kommunista Pártja vezelese mellett Itt kezdődött a felkelés a fasiszta betolakodók ellen. Egész Jugoszlávia ezen a napon ünnepli nemzeti ünnepét.

Karlovacban meglátogattuk a Ju- hoturbina üzemet, ez az egyetlen jugoszláv üzem, ahol gőz és vízturbinákat, valamint Diesel-motorokat gyártanak a tengeri hajók számára. Voltunk a ,Duga Resa“ -üzemben is. Ez viszont a legnagyobb gyapotüzem.

A J uhoturbina üzemben Orslak mérnök elvtárs végigvezetett az üzemen és elmondta, hogy már nincs szükségük külföldi szakemberekre, képzett és tapasztalt mérnökeik

és mestereik vannak. A termékek ia- v at észét külföldre sz llitják.

Ryeka várost is megtekintettük, az ország legnagyobb kereskedelmi kikötője, nagy hajóüzemei is vannak.

A város az Adria partján épült. Két részre oszlik, a felső városrészt azelőtt Fiumének nevezték, a másik része pedig Susak, dombokon épült.

A hajóüzemet május 3-án látogattuk meg, Stare elvtárs az üzemi bizottság elnöke és Bogdan Lukovic, üzemi párttitkár igen szívélyesen fogadtak.

,,A mi üzemünk — mondotta Stare elvtárs — 500—10.000 tonnás hajókat épít. A háború utáni években több mint 200 különböző típusú hajót bocsátottunk vízre. Ezidén már három tízezer tonnás hajót építettünk. Az év végéig még két hajót fejezünk be."

Bogdan Lukovic, üzemi párttitkár végigvezetet minket az üzemen „A mi üzemünket meglátogatták Hrus- csev, Bulganyin és Mikojan elvtársak is — mondotta. — És figyeljék csak meg, a mi hegesztőink egész új módszert alkalmaznak, mint ahogy azt Hruscsev elvtárs tanácsolta."

... Pula, ez a horvát város kétezer évvel ezelőtt keletkezett. Szin'én nagy tengeri kikötő. Itt van az „VI- janik“ hajóüzem. ahol halászbárkákat is építenek. Ezen kívül Diesel- motorokat is. A város üzemei közül említésre méltó még a kötőszövő- gyár és az üveggyár is. A város nevezetességeihez tartozik a „Kolosseum", melyet a rómaiak i. e. első évszázadban építettek. A szorgalmas horvát nép szép eredményeket ért el az ipar és a kultúra telepítésében és lelkesen építi új életét.

V. PLATKOVSK1J