Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-24 / 38. szám

1935. szeptember 24. 3 —----------------------------------------'Uf.ÜßliStfeL A nyitrai kerület ifjúsága tettekkel válaszol Augusztus utolsó Bapjaíban Össze­jöttek a CS1SZ nyitrai kerületi veze­tőségének tagjai és megbeszélést foly­tattak a parasztifjúság előtt álló fel­adatokról. VjI miről beszélni. A nyit­rai kerületből szép' számban mentek a fiatalok a határvidékre, és « nyári munkák eredményei is arról tanúskod­nak, hogy a CSISZ-szérvek aktív te­vékenységet fejtenek ki. Az egyes já­rások az elsők között fejezték be az aratást és a kerület köztársaságunk­ban elsőnek teljesítette a felvásárlás tervét. A kerület vezetősége megértette a silózás jelentőségét is. A damásdi fi­úk és leányok kezdeményezését kö­vetve kötelezettséget v*]láiíak4 hogy az ifjúság segítségével 50000 köbmé­ter kukoricaszárat silóznak. Felhívták a járási vezetőségek, valamint a falu­si szervezetek figyelmét, hogy harcol­janak a silózási terv túlteljesítéséért. A szikra felpattant. A funkcionáriu­sok lementek a járásokba, a falvakra és felkészültek a feladat teljesítésére. A felhívás visszhangra talált. Két hét leforgása alatt több mint 40 alapszer­vezet kapcsolódott a versenybe. Ez 25,000 köbméter kukoricaszár silózását jelenti. Ez e mozgalom a járási ve­zetőségek kezdeményezése folytán egy­re szélesedett. A kezdeményezés sokszor nem ele­gendő. Fontos, hogy a kérdést alapo­san meggondoljuk és a fiatalokat szaktanácsokkal is ellássuk. A komá­romi, ógyallai és a párkányi járásban a járási nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági osztályán sokat tanácskoztak az agronómusokkal, zootechnikusokkal és az EFSZ-ek elnökeivel arról, hogy ebben a kérdésben miképpen segíthet­nék legjobban a fiatalokat. Nyitran és Aranyosmaróton a járási v etőségek CSISZ-tagokat, a gépál­lomás fiatal agronómusait bízták meg azzal, hogy brigádokat szervezzenek és a silózási munkákban tanácsokat adjanak a CSISZ alapszervezeteurek. A járási vezetőség Nyitrán megbízta Liziciar agronómust, a chrenovi gép­állomásról, hogy Alsó Bodakon szer­vezzen ifjúsági brigádot és a szak­kérdésekben adjon nekik tanácsot. A vállalkozás sikerült és a szövetkezet­ben az ifjúsági munkacsoport segít­ségével 200 köbmétr zöld kukoricát és napraforgót silóztak. Sok mindent kellett megmagyarázni, főleg fczt, hogy miképpen keli megszervezni a mun­kát, hogyan kell kezelni * vágógépet, miképpen kell szakszerűen elvégezni a sílózást, hogy a takarmány ne ve­szítsen értékéből. Ezek persze olyan kérdések, amelyeket fiatal szakembe­rek magyarázhatnak meg legjobban. Az aranyosmaróti gépállomás fiatal agronómusa részt vett a tesári alap­szervezet vezetőségének ülésén. Meg­magyarázta a fiataloknak a $iíózás jelentőségét. Később segített a mun­kacsoportok megszervezésénél s így n fiatalok 130 köbméter silótakarmányt készítettek. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a CSISZ-szervezeteknek job­ban el kell mélyedni a szövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos: kérdések­ben. Sokszor előfordul, hogy a szer­vezet kötelezettséget vállaC de Tfém biztosítják előre a vállalát teljesítésé­nek feltételeit. Mindenre gondolni kell. Felsőszecsén (lévai járás) a CSISZ alapszervezete az EFSZ vezetőségé­vel közösen tizenhárom tagú ifjúsági munkacsoportot szervezett, hogy ki­tisztítsák a silógödröket s előkészít­sék a silózást. Az alsószecsei szövetkezeti tagak már tavaly meggyőződtek a silózás fontosságáról. Csakis a jó takarmány­nak köszönhetik, hogy tavaly átlag­ban 6.2 literes átlagot értek el, még egy évvel ezelőtt 4.3 liter tejet fejtek átlagosan. Azáltal, hogy az állatok fejadagját 15 kilogramm silótakar­mánnyal kibővítették, az átlagos tej­hozam hét literre emelkedett. Ma már a 62 fejőstehéntől átlag 8.4 liter tejet fejnek. Ennyit jelent a jó silótakar­mány. Egyik komoly kérdés az is. hogy vajon helyesen oszfják-e el a szövet­kezetekben a fiatal dolgozókat. Elv­ben az a helyes, hogy a silózás 'meg­szakítás nélkül történjen, mert külön­ben a silőzott takarmány könnyen el­veszti az értékét. Helyesen jártak el azok a CSISZ- szervezetek, melyek megállapodtak az EFSZ jk vezetőivel, munkacsoportokat szerveztek, és arányosan elosztották a munk«röket. Az ifjúsági munka­Megérett a kukorica! A damásdi fia falat munkába álltak, hogy továbbra is megtartsák az elsőséget. csopprtok a biztosítékok arra, hogy az tFSZ silózási tervét időben telje siti. Ezért alakult ifjúsági munkacso poTt Szódon, Marcelház^fc Garammi kólán és sok más szervezetben. A gépállomáson dolgozó fiatal teak toristak nagy segítséget nyújthatnak a falusi szervezeteknek. A térvényéi ifjúsági trakiorosbrigád már vállalta hogy * kukorica behordása után le vágják a kukorica szárát, biztosítják • behordást és segítenek a vágógé pék kezelésénél is. Így közős erővel akarják teljesíteni az EFSZ silózási tervét. A párkányi járás vezetősége az üze­mi és iskolai csoportokat is bekap­csolja a munkába. A párkányi közép­iskola tanulói 250 brigádórát dolgoz­unk 1» a kukoricaszár behordásánál. ssanként egyre több járási veze­tőség népszerűsíti a silózást és igye­kezik segítséget nyújtani a munka megszervezésében. A komáromi járás Vezetősége táblázatot készít, ahol fel­tüntetik 4^ alapszervezetek vállalása­it, feljegyzik majd az eredményeket és a teljesítésüket is. így a funkcio­náriusoknak -és a fiataloknak állandó áttekintésük lesz a terv teljesítéséről. Ebben S járásban a falusi szerveze­tek még a helyi adóban is felhívták á dolgozók figyelmét a silózásra. Az ifjúságban nagy a lelkesedés s most már a járási vezetőségekre vár a feladat, hogy a falusi szervezetek segítségére siessenek. Fontos, hogy kiszélesítsék a versenyt a szállítás­nál és' a vágógépeknél, hogy még job­ban támaszkodjanak a fiatalok kezde­ményezésére. mert csak így tudják teljesíteni vállalásukat. A többi kerületek vegyenek példát a nyitrai kerület ifjúságától, tegyék magukévá ők is a jelszót, s biztosít­sanak elegendő takarmányt. ALOIS BUZNA A CSISZ SZLKB dolgo­zója. Uj ifjúsági munkacsoport Ziar riad Hronomban a Szlovák Nemzeti Felkelés üzemben már műkö­dik egy ifjúsági munkacsoport. A fia­talok most elhatározták, hogy még egy ifjúsági nihnkacsoportot állítanak fel. A veztőjük Minárik Károly, azt ígért, hogy az ifjúsági csoport a CSISZ üzemi szervezetének büszke­ségévé válik. m a mm A Nyitra völgyében is rizskalászok hajladoznak. Komját és Nagykér ha­tárában a kietlen rét és legelő helyén szintén rizstáblák terülnek el. A vízlevezető- csatornákban jó tanyára találtak a ha­lak, amik a szövetkezet­nek jó mellékjövedelmet biztosítanak. A kacsák csapatai — mert ezekbő) is van itt elég — már lassan leszorulnak a rizstáblákról, mivel az érni kezdő rizsben kárt tennének. A- komjáti rizs­mezők őre nap-nap után figyelemmel kíséri a rizs fejlődését, ügy mondja, hogy „maradhalóé ter­més ígérkezik," Gyuszonan crömünnep volt Talán úgy kezdhetném ezt a kis örömhírt, mint mesécskét, amelyet a kis gyermekek oly szívesen órákig Is elhallgatnak édesanyjuk ölében. Egy meséről, vagy inkább talán, egy álomról van szó, amely valóra vált. Van Gömörben a hegyek közé elbújtatva egy íahicska a neve Gyu- szona. Erről a kis faluról s a benne élőkről nem írt még soha senki. Pe­dig itt is élnek és dolgoznak szorgalmas emberek, épp úgy mint széles-e hazában. Itt is építik a szebb, boldogabb jövőt, amely egy egész ország közös akaratából növekedik. .Itt is érezhető a boldog élet melege, itt is megvan a fiatalokban az építőkészség és élni akarás. Ezt a kicsiny falucskát szeptember 10-én nagy öröm érte. Üj korszak kezdődött a falu életében. Üj fény gyulladt ki a gyuszonai házakban, boldog életünk fénye, dolgozó népünk közös építőmunkájának eredménye. Lehanyatlott egy régi kor szomorú emlékével a petróleum lámpákkal. Eltűntek ezek a régi világító eszközök s az unokáik már csak meséből fogják Ismerni a petróleum lámpát, amely elődeink nyomorral teli életé­nek hú kísérője volt. Nehéz lenne leírni azt a határtalan örömet, amelyet ezen az estén éreztünk. A villanyfény új életet, akaraterőt, lelkesedést hozott a mi fa­lunkba. Mi ezt a gondoskodást jó munkával háláljuk meg, s a jövőért ví­vott harcban sohasem rettenünk vissza. Sajnos még vannak emberek, akik nem tudják megérteni, hogy egyéni felemelkedésüket csak a közösben tudják szilárd alapokra helyezni. Pedig csak nyitott szemmel körül kell tekintenünk és látjuk, milyen az élet ma: autóbuszok közlekednek, s majdnem minden házban rádió szól. Milyen nagy haladás ez, hacsak alig többet, mint egy évtizeddel eze­lőtti időt idézzük, amikor még dúlt a háború, dörögtek az ágyuk és a ki­csiny házak falai rázkódtak a borzalmas robbanásoktól. Ha Így visszapil­lantunk, akkor látjuk, mennyi áldozatba került mai boldog életünk. S mi úgy akarunk dolgozni, hogy e szörnyű időknek még az emlékét is eltöröl­jük. Hogy ezen az úton haladunk, ezt nálunk a villanyfény Is bizonyítja. FERENCZ BÉLA Gyuszona Ipolyságról jelentik: 4000 m3 silózunk Az Ipolysági járásban a fiatalok ed dig több mint 1.000 köbméter takar­mányt silóztak. A damásdi fiatalok felhívása nagy visszhangra talált és a CSlfó járási vezetősége elfogadta azt a tervet, hogy az egész járás silózási tervét fele részben a fiatalok végzik el. Ősszel tehát az a feladat vár ránk, hogy 4.000 köbméter takarmányt silőz- zunk. A CSISZ alapszervezetei ezenkí­vül a rétek és legelők gondozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat is tettek. Ezt a járási kötelezettségvállalást a CSISZ százdi alapszervezete is támo­gatta és ott .500 köbméter takarmányt silóztak. A szalatnyai CSISZ-tagok már teljesítették vállalásukat, 250 köbméter takarmányt silóztak és még 250 köbmétert akarnak sílózni. Szö­vetkezetük 250%-ra teljesíti a síló- zási tervet. JÁMBOR JÓZSEF a CSISZ JV titkára Új konzervüzem Szibériában Altaj-vidékén Bysku városban új konzervüzemet helyeztek üzembe. Szi­bériában ez a legnagyobb üzem, me­lyekben naponta több mint 900.000 húskonzervet készítenek. F alijuk be, vagyunk úgy nem egyszer, hogy /wkotba kíván­juk a sok papírost, amelyen a betűk garmadája, kinólgütja magát. De hát rostáljuk ki a konkolyt a búzából, mondjuk ki a szentenciát: van hasznos papiros is, de olyan is van, amely inkább megmaradhatott volna eredeti formájában, hűvös, árnyékot nyújtó lombsáiornak. Az utóbbi 'gondolat kavargóit a fe­jemben, amidőn vagy tíz méterről megpillantottam a palárikovói áltatni gazdaság szehtmiklósi udvara tehén- istállójának ajlójélfájára kiakasztott táblafélét, amelynek nagyobbik há­romszögét elém tárta a villanyfény. Ez az első, amit észrevettem: hi­vatalos formájú papírlapokat a táb­lán, nem is egyet. — Hű, a mindenségit neki, hát mát ide is befészkelte magát a papiros, olyan gondolatom támadt egysimiben — gaz nagyon rövid ideig tartolt, — bogy jó volna az erdők egy ré­szét védeit területnek nyilvánítani és a műemlékvédő hivatal gondjaira bízni. Mikor azonban közelebb kerültem, közvetlen a papiroshoz, • szertefoszlott minden előző képzelgésem, s lélek­ben visszavontam a kételyeimet. Mert lássuk csak, csak úgy. rövi­den. mi is van azon a papiroson? Hát ilyesmi, csak egy nevet raga­dok ki a sok közül, Szolár Ferenc, előirányzott fejésmenni/ség, fejés- hozam, elért terméktöbblet, és mindet pontosan feltűntetve. • És még más egyéb is, de arra már nem jutott időm. hogy hirtelenében végigolvassam, mert valaki mellém állt és köszönés alán kilétemről ér­Az ember meg a papiros deklődött, meg hogy kit keresek. — Szótár Ferencet — mondom. Mitldjárt szólok neki, — s ezzel elment. Fél perc sem tett el, előkerült Szolár elvtárs, a fejő. Nem íróm le külsejét. Egyrészt azért, mert este volt s. nem tudtam pontosan megnézni barna volt-e a haja, vagy szőke, milyen volt a sze­me, vagy a szemöldöke. Ügy gondolom, ez nem is fontos, enélkül is jót ismerik a szentmikló- siak. Nekem ugyanis az a szerény véle­ményem, hogy nem a testalkat meg a hajszín adja meg az ember értékét, meg nem is az, hogy harmincéves-e valaki vagy negyvenöt. így kát rövidesen megismerked­tünk és megvártam őt, mert még volt olyan tíz percnyi munkája. Szorgalmas ember, a munkahelye, u kötelessége az első. Adélig is megnéztem a tejgyűjtöt, ahoi két asszony foglalatoskodott. Az egyik Szolár elvtárs felesége. Panaszkodik a legyekre, s igaza van. Nem ártana még most sem, ha kék égő volna a villanykörtébe, « az ablaküvegekre is kerülne valami kék papír. Mert a légy az szemtelen jó­szág és nem terjeszti az egészségei. Míg beszélgettünk, előkerült Szo­lár elvtárs is a csoportvezetővel. Az udvar csendesebb zugába, olyan jó vastag rönkfára telepedtünk le. — El kél egy kis pilienés — mon­dom neki. — Bizony el, hajnaltól talpon va­gyunk. A csillagos égbolt alatt összedug­tuk a [éjünkét, hogy kihámozzuk a lényeget, rátérjünk a tárgyra. — Az önálló elszámolásról hallot­tam valamit, hogy már a fejőknél bevezették. —, Aha, ahogy mondja az a hoz- raszcsol, — Jó. elmondom, s mé­lyen tüdejére szívja az esti levegőt, — Először is talán onnan, hogy eleinte sokan húzódoztunk ettől az új dologtól, ,4zí mondogatták az embe­rek, már megint valami újdonság. És mikor még a papiros is hozzá­jött, hál bizony az orrfintorgatás nem volt ritka vendég. De a csoport!- vezető sorra járta a fejőket, elment minden egyeshez, akárcsak a vőfély, magyarázott, érvelt. Csak ezzel azonban még nem ju­tottunk volna előre. Valakinek út­törőnek is kellett lenni, elsőnek, aki megkezdi. — És itt — s felém fordul — ma­gamról beszéljek? — Hát csak mondjad Feri, hisz te kezdted. Bíztatja a csoportvezető. — Na jó, mondom. Hát úgy volt az, kiadták a takarmányt, aztán meg­kezdtem az egyedi etetést. — Mi annak az előnye? — Az, hogy az ember meg tudja mérni a munkáját. — Megmérni? Hát azt meg hogy? — Meg bizony, — s kezét a tér­dére fekteti. — Mert úgy van az, hogy az ember necsak azt nézze, mit ad bele a jószágba, de azt is, mit vesz ki belőle. Aztán elmagyarázza, hogy az ete­tők, vagy a fejők, akik ismerik a te­heneket, tudják, hogy melyiknek mennyi takarmány kell. s a kapott takarmányt . jól el tudják osztani köztük. — Mert nagyon, fontos a pontos etetés, meg a szakszerű fejes. — Fejni tudni kell — folytatja. — Nem szabad a tehenet kihasználni. A borjas teheneket hét hónapig kelt fejni, aztán lassan elapasztani. Har­minc esztendeje, hogy ezt csinálom, érlek hozzá. Aztán Azt emüti meg, hogy takaré­koskodni kell. még az alomszalmá­val is. — Tudja, a papír megmutatja az eredményei, olyan az,, mint a tükör, hogyha az ember jókedvű arcot vág, olyannak látja benne magát. Én is, ha rendesen, szakszerűen dolgozom, megvan a látszata, s az a „hogyis mondjuk" (önálló elszámolás), jót mutat. Valóban így van. Szolár Ferencnek a féléves személyi számlája azt mu­tatja, hogy 650.0b koronát takarított meg. S az a kutya papiros azt mutatja, hogy mások is követik a példát.. 13 endes, becsületes dolgozók ők, H és szerelik az ilyen papirost, mert az elszámolásnál azt nézik meg, hogy mennyi is lesz a ropogós pa­piros. G. A­t A brigád apja Csend honol az eldugott kis gaz­daságban. Három házban még vilá­gítanak és az iskola melletti, disz­nóólban még fény imbolyog. Nem is hinnéd, hogy Ily eldugott he­lyen találod meg a tachovi vidék legjobb brigádosaít. Pedig elhihe­ted, hogy így van. Az a kis fén.\ ott, 3Dban a deszkákból összetá­kolt ólban, egy brigádos munkahe­lyét világítja meg. Most bizonyára meggyőződött róla, hogy a munka­helyén minden rendben van, mert eloltotta a világosságot. Egyet csi- kordult az ajtó, lépések hallatszot­tak s kis idő múlva kinyílt a ha­lastó melletti kis házikó ajtaja. Itt lakik a brigádos. Tavasszal jött ide. Azelőtt asztalos volt. Eljött, hogy megművelje a parlagon heverő föl­det. A gazdaságban kevés asztalos- munka akadt, így hát Németh elv­társ, a brigádos, a faólak körül fop'vlatoskodott. Teljesen átalakí­totta, vályút készített és kibeto­nozta. Amikor már elkészült mun­kájával, bár nehezen vált meg tőle, de beállt sertésgondozónak. A bri- gá1 csupa fiatal tagból áll, senki se szólítja nevén, vagy a foglal­kozása szerint. Mihelyt megemlí­ted hogy az „apával” akarsz be­szélni, azonnal hozzá vezetnek és magyarázatképpen még elmesélik róla, hogy milyen komolyan fogott hozzá' új mesterségéhez. Alaposan tanulmányozta az ete­tés technikáját és a fiatal malacok nevelését. Nemsokára még több fehér malacot hoztak ide és köz­tük berkshire malacokat is. Múltak a hónapok és az állami gazdaság igazgatóságán a diszpécser, ami­kor átvette a jelentéseket, egyre jobban felfigyelt a Bazantovból ér­kező adatokra. Júliusban megálla­pította, hogy a takarmányból so­kat megtakarítottak. Német elv­társ minden kilogramm élősúly- gvarapodás mellett 1,80 kg szemes takarmányt takarít meq és mégis eléri a súlygyaraDOdás normáját. Az utolsó hónapban 47 métermázsa takarmányt takarított meg. Mun­kájában fiatal felesége is segíti és a munkahelyükről a brigádosok úgv beszélnek, hogy a Némethék gazdasága a legjobb. JAROSLAV TERC Halze (tachovi járás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents