Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-17 / 37. szám
3------------i%.ü@iís40l / A falu fiai I955. szeptember !7. ---------»--. .. ■— Damásd néhány kilométernyire fék- szik Zseliztől. Külsőleg semmiben sem. különbözik a többi dél-szloyákiai falutól, de ha megismerjük a falu népének életét, akkor látjuk, hogy Damásd mégiscsak különbözik valamiben: itt van a járás legjobb CSISZ- szervezete. Ki ne ismerné a környéken a damásdi fiatalokat? Egyik helyen azt mondják, hogy kitűnő a kultúrműsoruk, a másikon meg azt állítják, hogy a járási aktívákon ők beszélnek a legbátrabban. Ezenkívül persze még más is van, amiről szívesen beszélnek fiatalok, idősek egyaránt. A szocialista munkaverseny eredményei után nem kell sokáig kutatni. A CSISZ és az EFSZ vezetősége még tavaly megállapították „nagyon helyes volna, ha ifjúsági munkacsoportot alakítanánk“. Tavasszal meg is valósították ezt a tervüket. A szövetkezet vezetősége 70 hektár gabonát és 25 hektár ipari növényt osztott ki a tizenkét tagú ifjúsági csoportnak. A CSISZ vezetősége gondoskodott a csoportról, betartották az agrotechnikai határidőt és azon igyekeztek, hegy a fiatalok jobban dolgozzanak, mint a többiek. Nagy volt az öröm, mikor megtudták, hogy a rozsból hektáronként egy mázsát termeltek terven felül. Szép termésre számítanak cukorrépából is, mert szorgalmasan elvégezték az . ápolást és időben elszórták a fejtrágyát is A dohány és kukoricatermésük is kitűnőnek ígérkezik. A munkaverseny elindítása már nem egyszer segített a terv teljesítésében. Tavaly például hátramaradtak a trágyahordásban. Már úgy látszott, hogy nem is végezhetik el időben. Ekkor szólaltak meg a fiatalok. A CSISZ- szervezet vezetősége javasolta az EFSZ vezetőségének, hogy szervezzenek versenyt. Ez rövidesen megtörtént és a trágyát sikerült idejében kihordani. Az EFSZ tagsági gyűlésén a legjobb munkásokat 600 korona értékben szép ajándéktárgyakkal tüntették ki. Az első és második díjat Hrnciar János és Hrnciar György kapták. Valóban ők a szövetkezet legjobb dolgozói. Már eddig' az aratásban 250 munkaegységet szereztek. Igen szigorúak saját magukkal szemben. Ügy mondják, hogy „felhúzzák” 500 munkaegységig. Üj munkamódszerekkel A szervezet nagy gondot fordít arra is, hogy a fiatalok érvényesítsék az új munkamódszereket. Az Ifjúsági munkacsoport az EFSZ utasítása szerint 45 métermázsa burgonyánál sikeresen elvégezte az előcsfráztatást. Az eredmény nem maradt el. A burgonyánál két héttel rövidítették le a fejlődési időt. A korai burgonya eladásából a szövetkezetnek több mint 16,000 korona haszna volt. így járultak hozzá a fiatalok a szövetkezet jövedelmének emeléséhez. Biztosítják a takarmányt Mint ahogy az a gondos gazdákhoz Illik, már jóelöre gondolkoztak arról, hogyan segítsenek a silózásban és a takarmány biztosításában. A CSISZtagok már eddig többszáz köbméter vegyes takarmány silózásában segítettek. Nagy készleteket silóznak majd kukoricaszárból és répaszeletből. A CSISZ vezetőségi gyűlésein a szövetkezet elnökének' és az agronómus- nak jelenlétében beszélték meg, hogy miképpen járulhatnak hozzá a legjobban a takarmányalap biztosításához. A szervezet vezetősége ajánlatára a CSISZ tagsági gyűlése elfogadta a kötelezettségvállalást. „Ifjúsági munkacsoportot alakítunk és 1,100 köbméter kukoricaszárat besilőzunk". Az EFSZ vezetőségével együtt versenyt rendeznek a szecskavágónál és a behordásban is. A legjobb fiatalokat az EFSÉ vezetősége szép ajándéktárgyakkal tünteti ki. így akarják teljesíteni a fiatalok kötelezettségvállalásukat és az állatállomány számára darabonként a terven felül két köbméterrel több silót készítenek. A fiatalok kezdeményezését magasan értékelte a CSISZ nyitrai kerületi vezetősége is. Felhívást intéztek a kerület járási vezetőségeihez, hogy szervezeteiket a damásdi ifjúság példája szerint vezessék és a silózás terén is kövessék a damásdiak példáját. Erre a kezdeményezésre már befutottak az első válaszok. A gutái fiatalok jelentették, hogy 4,500 köbméter takarmányt akarnak silózni. A damásdi fiatalok példáját a nyitrai kerületben több szervezet követi. Az EFSZ vezetősége mindenben segíti a fiatalokat. — Mi tudjuk, hogy amit a fiataloknak adunk, azt mindig többszörösen visszaadják a szövetkezetnek. A fiatalok a mi szövetkezetünkben jól dolgoznak — mondja a szövetkezet elnöke. A- kölcsönös segítségre sok alkalom nyílik. Eddig például a fiatalok keveset sportoltak. Ekkor a CSISZ vezetősége az EFSZ vezetőségéhez fordult anyagi segítségért Kérésüknek eleget tettek és az EFSZ kultűralapjából 3,000 koronát folyósítottak a testnevelés és a sport céljaira. A szövetkezet a különböző kultúrfeliépések alkalmából autóját is a fiatalok rendelkezésére bocsájtja. A CSISZ és EFSZ vezetősége együttműködésétől nagyon sok függ. — A mi szövetkezetünkben még sok mindent kell megoldani — mondja Mészáros elvtársnő. Sokszor fordultunk már kéréssel a szövetkezethez, de a szövetkezet is gyakran ford,ult hozzánk. Mindenben segítünk egymásnak. Az aratásban a fiatalok vasárnapi műszakot szerveztek, Így hordták be a gabonát. így aztán több idő jutott a dohányra, s idejében megkezdhették a törést. Tudtuk azt, hogy legfontosabb az aratás, de a mező- gazdaság többi ágát sem szabad elhanyagolni, mindenütt jól, idejében kell elvégezni a munkát. A tagsági gyűléseinken gyakran részt vesz a szövetkezet elnöke és az agronómus is. így a szervezet vezetősége velük karöltve alaposabban foglalkozhat a szövetkezetben előadódó problémákkal. A CSISZ-tagok mindamellett, hogy szorgalmasan kivették részüket az aratásban, cséplésben és a többi mezőgazdasági munkában, nem hanyagolták el a kultúrmunkát sem. Az aratás ideje alatt is rendszeresen kétszer-háromszor hetenként készültek kultúrfellépésekre. Vasárnaponként kultúrprogramjukkal ellátogatnak a közeli falvakba. Habár itt a szervezet sok kiváló eredményt ért el, természetesen rpég akadnak hibák, még mindig van hol javítafu. Damásdon például elhanyagolják az ifjúság szakképzését. A fiatalok nem látogatták szorgalmasan a téli szövetkezeti iskolát és nem igyekeztek emelni szaktudásukat. A CSISZ-tagok eddig kevés figyelmet szenteltek az állattenyésztésnek. Ezen a részlegen csak egy fiatal dolgozik. Mindezen apró hiányosságok figyelembevételeivel is el kell ismerni, hogy a szervezet igyekszik állandóan jobban dolgozni és most az őszi, valamint a téli időszakban mindent megtesznek, hogy további sikerekkel köszönthessék a CSISZ szlovákiai kongresszusát. . ALOJZ BUZNA A Pstrusi kerületi mezőgazdasági kutató intézet dolgozói izietes sílótakar- mányt készítenek: minden 100 kg szecskához 1,5 kg melaszt adnak vízzel felhigitva 1:3 arányban. A szenei molnárok közölt Szencet egész környéke ismeri fürdőjéről, melyet a meleg nyári napokban sok-sok strandoló keres fel. De ismerik Szencet országunk molnárai is. A kisváros peremén van egy hatalmas épület jóval a környező akácfák és a házak felett, — a Nyugatszlovákiai Malmok, n. v. üzeme. Gazdaságunk gyors fejlődése, a modern technika alkalmazásának korlátlan lehetőségei, a malomiparban sem maradhatott visszhang nélkül. Mindeddig a gabona kiőrlésére csupán az állami norma volt a célmutató. Ez pedig nem tett különbséget a műszakilag fejlettebb és a lemaradotlabb berendezések között. Így a rossz eredménnyel . dolgozó üzemek egyszerűen azzal okolták rossz munkájukat, hogy berendezésük nem tökéletes, vagy a nyersanyag rossz minőségére hivatkoztak. A szovjet tapasztalatok felhasználásával ezeket a hibákat csaknem teljesen kiküszöbölték. A gabonaszem teljesebb kiőrlésének kérdését tudományos alapon fejtették meg. Figyelembe veszik a malom műszaki berendezését és a nyersanyag minőségét Ezt .a . programot a szenei molnárok egyhangúan elfogadták. Hiszen maguk is rájöttek, az új módszer igazságosabban értékel. Munkába fogtak bizonyítva, hogy a jó eredmények nem a véletlenség müve, hanem becsületes és szaktudással végzett munkáé. £s amit elértek, hamarosan felülmúlta a várakozást is. Két hónap múlva az új munkamódszer' bevezetése után a szenei malom már 4.5—5 százalékkal meghaladta az állami kiőrlési normát. Így lettek hj Nyugat-szlovákiai Malmok n. v. legjobb üzemévé. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg. Amikor átvették a minisztérium vörös zászlaját, arra kötelezték magukat, hogy a gabona kiőrlését 5 százalékkal növesztik anélkül, hogy a termékek minőségét csökkentenék. A búzaszem 80—83 százaléka a fehérje, a liszt, db eddig ebből csak 72 százalékot sikerült kiőrölni. A szenei molnárok a gépek „idomításávaV és a munka jó szervezésével pár hónap alatt 77—78 százalékos kiőrlést értek el. Ez az eredmény avatottaknak alig hihető, laikusnak pedig kevés is. Hanem amazok már meggyőződtek róla, ezeknek pedig elég azt mondanom, hogy ez a különbség 60 vagon lisztet jelent, és az üzem a szocialista akkumuláció tervét így 265 százalékra teljesíthette. Ez az eredmény mintegy forradalomszerűen hatott a malomiparban. A lisztes képű, mosolygós molnárok látva, hogy az ő szakukban is van újítási lehetőség, nekifogtak a szenei molnárok által elért eredmények tovább fejlesztéséhez. A szenei molnárok pedig elsők lettek egész országunkban. Ez az eredmény mindnyájuk érdeme volt, az igazgatótól egész a zsá- kólókig. De a legnagyobb érdem Molnár Ferencé, a szenei műmalom fő- molnáráé. Már több mint ötven éves, de aki ránéz, alig mondaná azt. O azon erős termetű molnár legény, akikről annyit mondanak népdalaink. Már 1913-tól ebben a szakban dolgozik. Bejárta Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és sok tapasztalatot szerzett. Molnár Ferenc minden idejét a szakmájának és a családjának szenteli. Nem érdekli a kocsmák zaja, kártyázni még csak -nem is próbált egész életében. Érdekes ember, a törhetetlen és a minden erejüket és tudásukat a munkájának szentelő emberek típusa. Már 3 órakor jelkel, elnézi családját, megcsókolja kislánya homlokát, aztán kimegy a szabadba. Ilyenkor, amikor mély csend van és kipihent az agya, szokott gondolkodni munkájáról. Álár reggel elhatározza, mit fog csinálni egész nap. — Es van valamilyen új terve —- kérdeztem. — Hogyne, — mindenkinek kell hogy legyen — mondja természetesen. Azon gondolkodik most, hogyan lehetne a szovjet minta szerint őrölt négy féle lisztet elkülöníteni és minőségüket is emelni. Később hozzáfűzi, hogy már fiatal korától mintegy rögeszméje elkülöníteni a búzaszem fehérjét és a korpát. Fölsorolt sok akadályt és mégis bízik, hogy ez egyszer sikerülni fog, ha neki. nem, másnak. Sajnálja ugyanis azt a 6—7 százalék lisztet, amely még az ő általa elért, kiőrlés mellett is a korpába kerül. Az ilyen emberek eredményes munkájában lehet bizalmunk. p. J. A jó munka eredménye . . . „Beadási kötelezettségünket már teljesítettük” — jelentette a nagy- abonyi EFSZ elnöke a helyi leadóban. Ugyanezt jelentette a járásnak és az üzemnek, amely védnökséget vállalt felettük. Mit látunk a fenti képeken? Már az utolsó zsákokat hordják, vígan folyik a munka. Hát még mekkora volt az örömük, amikor a felvásárlási üzem kocsisa jelentette: „rendben van minden, ez volt az utolsó...” Az első képen látjuk, amint Benedek Ferencnek 25 métermázsa gabonát szállítanak haza. Ennyit tesz ki a félévi természetbeni jutalom a szövetkezetben. Második képünkön a fiatal szövetkezeti tagok Tóth Jánosék- hoz hordják a járandóságot. Tizenegy gyerekes családapa jól gondoskodott a családjáról. Nincs, gondja, hiszen jól tudja, hogy a szövetkezetben senki sem szenved hiányt. Lesz majd puha, fehér cipó ... ★ ★ ★ Zselízről jelentik: Síi ózunk (Tudósítónktól) A CSISZ zselízi járási vezetősége foglalkozott a takarmány bebiztosításának kérdésével. A járási nemzeti bizottsággal közösen aktívára hívták össze az EFSZ-ek és a CSISZ-szervezeték elnökeit. Az aktíva nyomán határozat született, hogy a járás harminckilenc szövetkezetében ifjúsági munkacsoportokat alakítanak. -Ezen Ifjúsági csoportok feladata lesz biztositani, hogy az összes kukoricaszárat besilózzák. Damásdon ilyen ifjúsági munkacsoport már régen működik és a napokban a garammi- kolai szövetkezetben is megalakult az ifjúsági munkacsoport. A kukoricaszár levágását és a silókhoz szállítását a fiatalok biztosítják. A gépállomás fiatal traktorosai vállalták, hogy ezer hektáron levágják a kukoricaszárat. A szövetkezet vezetői minden segítséget megadnak a fiataloknak, hogy ezt a nagy feladatot sikeresen teljesítsék. Győz a szövetkezeti gondolat A nyitrai kerületben az aratási és begyűjtési munkák ideje alatt 355 új tag jelentkezett a szövetkezetekbe. A kis- és középparasztok két III. típusú és egy I. típusú EFSZ-t alakítottak. Ezenkívül négy községben megalakult az előkészítő bizottság. A szövetkezeti gondolat a zselízi járásban szerzett legtöbb hivet. Itt 101 új tag jelentkezett az EFSZ-ekbe, akik 148 hektár földdel növelték a közös vagyont. Követjük a damásdiakat A CSISZ damásdi alapszervezete példájára a bagotai CSISZ-tagok is silózáshoz láttak. Rendkívüli gyűlésen elhatározták, hogy minden erejükből segítik az EFSZ-t. A gyűlésen részt- vett az EFSZ elnöke is és örömmel állapította meg, hogy a fiatalok már eddig Is sokat dolgoztak a szövetkezetben. A fiatalok vállalták, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére három egésznapos brigádon vesznek részt. Silózni fognak, hogy a szövetkezet állatainak több takarmány jusson. Az első brigádnapot vasárnap, szeptember 11-én tartották. Az EFSZ udvarába harminc fiatal jött el és munkához láttak. Már az első napon szép eredményt értek el és jelentősen gyarapították a szövetkezet takarmány készletét. A szepsi járásban lévő ifjúsági munkacsoportok tevékenyen kivették részüket az aratásban és a többi mezőgazdasági munkában is. A perényi ifjúsági munkacsoport 1.300 métermázsa silótakármányt készített Ezen kívül gondoztak 15 hektár kukoricát, és 15 hektár cukorrépát is. Júliusban 2.410 munkaegységet dolgoztak le az EFSZ-ben. A cséplést négy cséplőgéppel végezték és a brigád naponta 140 métermázsa gabonát csépelt ki. Bányásznap Pótorban A bányásztelep ünneplőbe öltözött. Már a kora reggeli órákban minden irányból autóbuszokon érkeztek a bányászok, hogy megünnepeljék legnagyobb ünnepüket, a bányásznapot. — Még sohasem ragyogtak annyira az arcok, mint ma. Nagyon örültek az elért eredményeknek. A bányásztelepen a bányászok zenekara játszott, gyülekeztek a legjobb dolgozók, az ünnepség végre megkezdődött. Az üzemi bizottság elnöke és az üzem igazgatója tartott beszédet, a vendégek közül is többen felszólaltak, majd az ünnepség fénypontjához, — a kiváló dolgozók kitüntetésére került sor. Ott álltak sorban a szlovák szénbányák legjobb dolgozói. Du- laj András, SpringI Rudolf, akik túlteljesítették a tervet és teljesítették a bányásznap tiszteletére vállalt kötelezettségvállalásukat. Ott állt Gáfrik János, a „Háj“ részleg vezetője, egy idősebb, tapasztaltabb bányász. Molnár József és Bozó István bányászokat a Vörös Csillag renddel tüntették ki, mint a Slatinka legjobb élmunkásait, akik a legnehezebb körülmények Hb,zött is teljesítették a normát. Hovorka Juraj, a dolinái részleg legjobb előkészítő bányásza, az „Áldozatos Munkáért“ érdemrendet kapta. A Dolinában méterenként vágta az utat és ma a munkahősök sorában áll. Vagán Ján, Fáid Dezo, Koronczy Géza és a többiek is jogosan érdemelték meg a kiértékelést, A kitüntetések után kifizették a hü- ségpénzt. Bányászaink a norma teljesítéséért és kitartó munkájukért- valóban megérdemelték a jutalmat. Az ünnepélyes ebéd után a nagykürtösi sportteren ünnepséget rendeztek, ahol gazdag műsort nyújtottak a bányászoknak és családjaiknak. Este vidám táncmulatságot rendeztek, ahol nagyon jól érezték magukat, nagyon, örültek a szép munkaeredményeknek. A mi bányászaink minden igyekezete oda irányul, hogy a szlovák szénbányák legjobbjai közé kerüljenek és /az év végéig teljesítik azokat a kötelezettségvállalásokat, melyeket a bányásznap tiszteletére tettek. MIRO ÜLIK, PÚm
