Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-17 / 37. szám
2 „in 1955. szeptember 17. VERSENYFELHÍVÁS a mezőgazdasági iskolák tanulóihoz Mi, a komáromi mezőgazdasági műszaki és mesteriskola tanulói versenyre hívjuk ki a mezőgazdasági iskolák tanulóit. A verseny célja: minél több előfizetőt és levelezőt szerezni az Üj Ifjúságnak, A versenyben győztes Iskola tanulói a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal iskolaügyi osztályának vándorzászlaját kapják jutalmul. Ezenkívül azokat a tanulókat, vagy tanulócsoportokat, akik a legtöbb előfizetőt szerzik az Üj Ifjúságnak, a szerkesztőség értékes könyvjutalomban részesíti I A versenyt november 1-én értékeljük ki. A versenyhez sok sikert kívánunk! A komáromi mezőgazdasági műszaki és mesteriskola CSISZ-szervezete Orömmd oldjuk meg a nehéz feiada ot Az éjjeli csendet a zászlóalj ügyeletes hangja zavarta meg. Riadó! A néma sátrak mintha megelevenedtek volna, gyorsan öltözködtek a katonák. Húsz peicen belül felsorakozva állt az egész zászlóalj. Subcik tiszt ismertette az elkövetiezö gyakorlat célját: átkelés a folyón. Az éj csendjében felzúgtak a motorok. felszálltunk az autókra és elindultunk teljesíteni a feladatot. A gyakorlat a valóságos harcot megközelítőét) folyt. A hepe-hupás terep próbára tette a gépkocsivezetők tudását és némelyike a hűvös idő ellenére is izzadt a kormánykerék mellett. Járatlan utakon jobbra-bálra dűlve haladtunk a kitűzött cél felé. Ha elakadtunk, segítettük kitolni a járművet a kátyúból, sárból. Pontosan érkeztünk az átkelés színhelyére, előttünk kígyózott a folyó sebes vize. Két gumicsónak állt rendelkezésünkre az átkeléshez, ez azonban nem volt elég, hogy feladatunkat a kitűzött határidőre teljesítsük. Ezért a katonák nagy része a vízbe gázolva, úszv jármű nélkül, kelt át a folyón. A hosszú és nehezen járható útszakasz megnehezítette műveletünket, de örömmel teljesítettük feladatunkat, mert úgy gondoltuk, hogy a valóságos harcban még sokkal nehezebb feladatok várnának ránk. MAJERSZKY MÁRTON altiszt Az évzáró közgyűlések megszervezéséről Alapszervezeteink mindig nagy gonddal készültek az évzáró közgyűlésre. Szinte említeni is felesleges, hogy a jól előkészített évzáró közgyűlés nagy mértékben fellendíti az alapszervezet munkáját. A tagság fellelkesül, amikor az elmúlt év eredményeit és a következő év munkatervét hallja. Éppen ezért fontos, hogy jól készítsük elő az évzáró közgyűlést. Az előkészítés legelső pohtja az, hogy biztosítsuk minden tag jelenlétét. Az alapszervezet vezetősége a tagokkal egyetértésbe jóelőre határozza él, hogy mikor, melyik nap, hány órai kezdettel tartják rfteg az évzáró közgyűlést. Azt is előre beszéljék meg. hogy milyen módott !dl- j szítik ki mbjd a termét és minden lehetőséget használjanak fel a gyűlés ünnepélyésébbé tételére. A fiatalok tanuljanak be rövid színdarabot, szavalatokat, az ének és tánccsoport is felkészülhet és a gyűlés után lépjenek fel, hogy szórakoztassák majd a jelenlévőket. A gyűlést, ha színessé tesszük, döntően biztosíthatjuk ezzel minden tag jelenlétét. Persze az évzáró közgyűlést megelőző tagsági gyűlésen — amit okvetlenül meg kell tartanunk — már a vezetőség győzze meg a tagságot a közgyűlés fontosságáról' Utána meghívóval, vagy személyes agitáció útján hívjanak meg minden tagot. Persze lesznek olyan tagok is — ezt a vezetőség már körülbelül tudja, hogy kik azok — akik egyszeri meghívásra nem jelennek meg az évzáró közgyűlésen. Az ilyen tagokkal többször is beszéljen a vezetőség, hogy ők is jelen legyenek. Nagyon fontos minden tag jelenlétének bebiztosítása, mert így teljes határozatképes a közgyűlés és az elhangzott beszédek, viták minden tagot lelkesíthetnek. H'vjuk meg a helyi pártszervezet, helyi nemzeti bizottság, EFSZ és a tömegszervezetek, képviselőit, is, hogy hozzászólásaikkal segíthessék az alapszervezet ügyét. A közgyűlésen az elnök beszámol az elmúlt évben végzett munkáról, az alapszervezet életének' fontosabb mozzanatairól, kiértékeli a vezetőség működését név szerint, megdicséri a jól dolgozó tagokat és megbírálja azokat, akik a lehetőséghez képest keveset tettek az alapszervezet további fellendítéséhez. Az elnöki beszámolónak konkrétnak, tartalmasnak és1 amennyire lehet, rövidnek kell lenni. Az elnök készítse el a beszámolót, mutassa meg a vezetőség többi tagjainak, hogy a beszámolóból nem maradt-e ki valami fontos dolog. Különösen a tagok termelő munkájára, a politikai iskolázásra, a kúltúr- tevékenységre, beleértve a könyvtár működését is, a tagszerzésre, a sajtó előfizetésre, sportéletre és az EFSZ további megerősítésére térjen ki az elnök figyelme, amikor a beszámolót állítja össze. A beszámolót az említett főbb pontok szerint állítsa össze és konkrétan számoljon be arról, hogy mit végeztek. Ha úgy érzi, hogy saját maga nem tett eleget a tagság kívánalmainak és az alapszervezet munkájában, akkor nyugodtan mondja ézt meg a közgyűlés előtt, tegyen önkritikát. Persze arról is számoljon be, hogy mit kellett volna elvégezni még az év folyamán. A beszámoló összeállításakor — ha ez valamiképpen nehézségbe ütközik — forduljon segítségért a helyi pártszervezethez, vagy a nemzeti bizottsághoz. Á beszámoló utáni vitában a tagság véleményét, kritikáját vegye komolyan a vezetőség és eszerint járjon el a munkájában. Az új vezetőség megválasztásánál pedig arra kell törekedni, hogy a tagság nézete érvényesüljön. A régi elnök és bármelyik tag tehet előzőleg javaslatot, hogy kit válasszanak az alapszervezet vezetőségébe. A javaslatnál mindig tekintetbe keli venni, hogy olyat válasszunk, akinek ideje és : tehetsége van a fiatalok között végzendő munkára.- Há az új vezetőség választásához .jelölő bizottságot nevezünk ki, akkor is alaposan rágja meg a közgyűlés, hogy ki legyen a vezetőségben. A jelölő bizottság javaslatát, véleményét nem szükséges véglegessé tenni, hanem csak irányvonalnak használjuk fel. A jelölő bizottság javaslata után még a tagok többsége nyilvánítsa véleményét, hogy ki legyen az új vezetőség tagja. És utána szavazással döntsék el a végleges eredményt. A régi elnöknek és a vezetőség tagjainak már körülbelül tudni kell, hogy kit javasolnak az új vezetőségbe, mert ismeri a faluban és az alapszervezetben a helyzetet és részben a tagság véleményét is. Ezért akikről gondolják, hogy a vezetőségbe választják, okvetlenül külön hívják meg őket az évzáró közgyűlésre, nehogy véletlenül is távol maradjanak, Helytelen, ha valakit távollétében választunk a vezetőségbe, vagy ráerőszakoljuk a funkciót. Az új vezetőség megválasztása után meg kell tárgyalni a jövő évi munkatervet is. Nem elég az, hogy az új vezetőség — vagy esetleg a régi — csak egy rövid határozati javaslatban foglalják össze a jövő évi munkatervet. Sokkal jobb, ha a tagsággal közösen beszélik ezt meg, mert a tagok akkor felelősséget éreznek a jövő évi munkatervvel szemben és iparkodnak azt véghezvinni. A tervet a lehetőséghez mérten állítsák össze. Csak olyasmit tervezzenek, amit véghez tudnak vinni. Itt újra szem előtt tarthatjuk a mezőgazdaság, jelen esetben az EFSZ további fellendítését, a CSISZ II. kongresszusa határozatainak teljesítését, a falu kultúréletének további fellendítését, a sportot, stb. Tennivaló bőven van és ha a tagokkal együtt határozza el a vezetőség a jövő évi tennivalót, akkor a tennivalókat el is végzik. Amikor alaposan megvitattuk a jövő évi munkatervet, akkor készítsük el a határozati javaslatot és vegyük bele a tagság kívánságát. Ne felejtsük el, hogy a jó munkaterv, munkára ösztönzi a tagokat. Itt csak a legfontosabb teendőkről beszéltünk az évzáró közgyűlésekkel kapcsolatban. Általában sokkal több munkába kerül az évzáró közgyűlés megszervezése, mint ahogy itt leírtuk, több tennivaló is van, de mégis jól szervezzük meg, ne féljünk a munkától, mert egész évi sikerünket biztosíthatjuk vele. BAGOTA ISTVÁN Prágából indulva Pitzenen keresztül jutunk el Chebbe, ebbe a történelmi nevezetességű határvárosba. A következő ■ vasútállomás Schirnding, már Nyiigat-Némelország. Cheb vidéke, vagy mint ahogy a krónikák is írnak róla: Egerland, ezer évvel ezelőtt teljesen szláv jellegű volt. A cseh uralkodók azért telepítettek erre a határvidékre németeket, mert Róma és a birodalom támadásaival szemben inkább bíztak a németek hűségében. A megerősödött feudalizmus idejében a Cheb vidéki nép szabadságszeretete egész egyedülálló autonom polgári kormányt vívott ki magának, amely 1320 óta a cseh királyság fennhatósága alá tartozott. A XIX. században szidó ellenes irányzat hatalmasodott itt el, amely aztán Hitler hatalomra jutásának hatása alatt az 1938-as években a szudétanémet fasiszta pártban csúcsosodott ki. Vezérük Mentein volt, henleinistáknak is nevezték őket és főhadiszállásuk éppen Cheb volt. A történelmi események gyors egymásutánban peregtek, bekövetkezett ami várható volt, amire Csehszlovákia Kommunista Pártja jóelőre figyelmeztette a dolgozókat, bekövetkezett München — a határvidék megszállása — a Protektorátus és a második világháború. A többit már tudjuk. Robogó vonatunk ablakából érdeklődéssel figyeljük a tájai, miközben emlékezetünkben felfrissítettük kissé a történelmet. Már messziről feltűnnek a chebi vár körvonalai, hatalmas gyárkémények, egész nagyváros jellegű negyedek bontakoznak ki, minden jel arra mutat, hogy nagy állomásra érkezünk. Meglepetésünkre azonban hosszú, alacsony, fabarakszerü vasútállomás fogad minket. Hát ez volna az ilyen nagy határszéli gyárváros állomása? Egy vasutas aztán készségesen elmondja, hogy az amerikai bombázók 1945 április 4-én teljesen tönkretették a chebi állomást és környékét. A németországi koncentrációs táborokból hazatérő foglyok voltak az elsők, akik hozzáláttak a mentési munkálatokhoz és üzemképessé lették az állomást. Még alig tettük be lábunkat Cheb városába, máris nyomon követnek a múlt emlékei. Közvetlen az állomás mfltett — olvassuk az emléktáblát — a náci németek védtelen cseh vasutasokat gyilkoltak te. Ezzel kezdődtek azok a nyugtalanságok, melyeket Hitler a cseh és a német lakosság között szított. Romházak mellett haladunk, a városba igyekszünk. Ha ezek a kövek mesélni tudnának, elmondanák milyen véres utcai harcok folytak itt 1938. szeptember 14-én a város cseh lakossága és a henleinistúk között. Már október 3.-án, közvetlenül a müncheni tárgyalások plán, Hitler itt Chebnél lépte át Csehszlovákia határát és a főtéren lázitó beszédet tartott. Igen nagyforgalmú utcán haladunk keresztül Már az állomásnál megfigyeltük, hogy a mostani ideiglenes állomásépület, de az épülő állomás kibontakozó épületei is alacsonyabban feküsznek, mint maga a város és hogy az új utcák tulajdonképpen a régi városi erődítmények mögött épültek. Nagyon érdekesek a házak. A várost múzeumban szinte minden régi háznak megtaláljuk a történetét, de majdnem mindenütt még olvashatók az emléktáblák is. Cliebet kis NürnbergCHEB nek is nevezik, mintha valamilyen elvarázsolt városban járnánk. A háztetők különösen felkeltik figyelmünket, apró ablakok nyílnak a tetőn, több sorban egymás felett. Megtudtuk, hogy ezekben a házakban laktak a gazdag komlótermelök és nehogy ellopják a komló termésüket, a padláson szárílgatták. A házak építésénél adómentességet élveztek az építkezők és ha történetesen a háztulajdonos közben meghalt, az örökösei csak újabb hozzáépítésnél kapta': - adómentességet. Ilyen körülmények játszottak közre például a főtéren a „Spalicek" nevű hát építésénél, mert amint megfigyelhetjük hat részletben készült, hatféle ablakai vannak és kívülről is hat színűre van festve, pedig tulajdonképpen csak egy Ház. Ez a város legjellegzetesebb épülete. A múzeumban volt szerencséin látni, hogy Hitler is a Spalicek nevű ház ablakából beszélt a fanatizált nácikhoz. Ezzel a házzal szemben a tér másik végén egy hóhér szobra áll, bárddal a kezében. A szobor 1542-böl származik és az a jelentősége, hogy Cheb városnak önálló joghatalma volt és halálos ítéleteket is hoztak. A szomszédos karcsú háromemeletes házban hét éven keresztül (1703—10) Brankovics György, szerb bán lakott, aki a török hódoltság alól akarta, felszabadítani hazáját, de mivel a császár megbízhatatlannak találta, ide száműzte és Brankovics itt írta meg a szerb nép történetét. ’ Valószínűnek tartom, hogy hébe- hóba áljárogatott a szomszédos Fekete medve nevű kocsmába és jó chebi sörrel öblögelte~le torkát. A chebi sör már a XV. században jó hírnévnek örvendett. Csakhogy úgy látom, a Fekete medve nevű kocsma nem volt ám valanii akármilyen hely, mert azt olvasom az emléktáblán, hogy a XVlI. században a chebi országgyűlés itt Néhány házzal odébb — hiteles adatok alapján — megölték Wallenstein Albertet. Ebben az jépületben helyezték el a városi múzeumot. Nyolc évvel ezelőtt jártam utoljára ebben a múzeumban. Annak idején örökmécses égett abban a teremben, ahol Wallensteint meggyilkolták. Ma, történelmünk marxista magyarázata alapján rendezték át a múzeum kiállítási anyagát és a mécses helyén egy 1634-ben írt gúnyirat hiteles fordítását olvassuk, amely teljes mértékben kijejezi a nép félelmét és gyűlöletéi Wallenstein ellen, aki gonoszságban felülmúl la uralkodó kortársait és még nagyobb szerencsétlenségbe döntötte a népet és százereket koldusbotra juttatóit. Cheb város egész fejlődésére rányomta a bélyegét Wallenstein itteni ' uralma. Ki is volt ez á Wallenstein? .4 szörnyű harmincéves háború idején élt és furfangos ügyességgel nagy karriert futott be. Háborús kalandor volt, aki áruba bocsátotta a szegény emberek életét. A fehérhegyi csata után a győzök oldalán látjuk, majd nagyvállalkozó, nagytőkés lesz és fegyvereket gyárt Chebben. » Akkor aztán már a császár is veszélyesnek tartja és ezért meggyilkoltatja. Érdekes volna alaposabban áttanulmányozni a múzeumban az okiratokat, de már indulunk innen, fel akarunk frissülni a szabad levegőn. Elgondolkodunk Cheb múltján. Az első köztársaság idején negyvenszer lakosa volt, ma pedig tizenhatezer. Háromezer cigány él ebben a városban, külön tanácsuk és polgármesterük van. Általában nagyon dicsérik a cigányokat. Szorgalmasak, megbecsülik a munkát, szorgos tig&nyasszonyok tisztán, csinosan felöltözve járnak a városban, hófehér gyerekkocsikban ápolt cigánygyerekek szunnyadnak. Az, aki nem isméri a tegnapot, ne at érti meg a mai kort. és aki. megbecsüli, -.tisztában van azzal, hogy még nagyon sokat kell tenni, hogy a fövő még. szebb. tegyenMegőrizzük a-máit 'emlékeit, melyek ihíHzonyiijáftr-a :történelmi igazságot: és‘a sötét idők - emlékéből erőt merU tünk a szocialista társadalom felépítéséhez. Cheb' is épül. Mennyivel más. mint amikor nyolc évvel ezelőtt itt jártam. Akkor csupa idegen . járta az utcákat, mindenki csak körülnézett és érdeklődött. Egy perc alatt húszán is megkérdezték, merre van az állomás, vagy a posta. Ma már Chebben sokezer ember boldog otthonra talált. Cheb mar nem a ke'undorok városa, békés szorgalmas emberek lakják. A házakat javítják, mindenfelé építkeznek. A városban újból jel lendül az ipar. Sok fiatal dolgozik az „ESKA" kerékpár-üzemben és a CREMONA hangszer-üzemben. Innen szállítják külföldre a legexoli- kusabb hangszereket Kínába, Indiába és a világ különböző sarkába. Elektro- fon. azaz villanyhangszereket is készítenek itt legújabban. Világhírűek az itt készített kaolin építkezési kellékek. Munka van itt' bőven — mondja Kiss József, ifjúmunkás, akivel a Béke-parkban elbeszélgettem. Békéscsa- i bárói került ide,, szülei átvettek itt tartotta összejöveteleit és olyan komoly határozatok estek itt, például 1721 -ben, hogy a Cheb vidéket a cseh királysághoz csatolják és elismerik a cseh királyságban uralkodó törvényeket. Henlein is a Fekete medve < nevű fogadóban tartotta meg a fasiszta német ház gyűléseit, ügylátszik ott jő sört mérlek. egy szép kertészetet. Sokkal többet termelhetnének, mert a föld jó, csak a családjával együtt nem győzi megművelni. Sok-sok segítő kéz kellene ide, mert van itt munka, lakás is elég, csak fiatal munkáskezekre van szükség, akik lelkesedéssel csatlakoznának azokhoz, alflk szorgalmas munkával építik szocialista hazánk határvidékét. MICHAL MARTA
