Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-10 / 36. szám

4 ’955. »zeptember 10. Az ENSZ LESZERELÉSI ALBIZOTTSÁGA, amelyben a Szov­jetunió az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kanada képviselője vesz részt háromhónapos szünet után ismét össze­ült. Emlékezetes, hogy az előző ülésszakon május 10-én a szovjet kormány új átfogó leszerelési tervet terjesztett elő amely nagy mértékben figyelembe /ette a nyugati hatalmak leszerelési elgondolásait Akkor nem érkezett érdemleges vá­lasz a szovjet tervezetre és az ülésszakot elnapolták. A közben lezajlott genfi kormányfői találkozó azonban ezen a téren is lefektette az összeegyeztetésre váró irányelveket. Ez megte­remtette a gyorsabb előrehaladás reális feltételeit. Az első ülés alkalmából Nutting angol megbízott megálla­pította, hogy a bizottság a genfi értekezlet eredményeként „kedvezőbb és reménytkeltöbb légkörben" kezdi meg munkáját. Szoboljev szovjet megbízott hangsúlyozta, hogy ha követik a Szovjetunió példáját a hadsereg létszámának csökkentésében, az elősegítené a leszerelési probléma megoldását. Az eddigi üléseken több új javaslat merült fel az álláspon­tok közelebbhozására, Az albizottság most tárgyalja a szovjet tervezetet. A leszerelés kérdésével kapcsolatban figyelemreméltó, hogy a moszkvai, majd a prágai döntés után a múlt héten Buka­restből közölték: a román kormány 40.000 fővel csökkenti de­cember elsején a hadsereg létszámát és Albánia úgyszintén az év végéig 9.000 fővel csökkenti a hadsereg létszámát. A hét kiemelkedő eseménye volt, hogy Moszkvában aláírták A SZOVJET-JUGOSZLÁV GAZDASÁGI MEGÄLLAPODÄSOKAT, amelyek értelmében az elkövetkező három év folyamán az árucsere forgalom eléri az évi hetven millió dollárt. Hosszú- lejáratú áruszállítások keretében a Szovjetunió a többi között ólmot .és bauxitot, Jugoszlávia pedig egyebék között kokszol­ható szenet, ásványolajat és gyapotot kap. A közeljövőben egyezményt írnak alá a műszaki együttműködésről és tapasz­talatcseréről, amelynek fejlesztésére külön pénzalap létesül. Ezenfelül 1956 januárjában kétféle hitelegyezményt kötnek: 54 millió dolláros hároméves egyezményt nyersanyag bevásár­lásra a Szovjetuniótól, továbbá egy másik egyezményt két nagyteljesítményű jugoszláviai nitrogén-műtrágya, illetve szu- perfoszfát-gyár építésével, valamint három ércfejtő újjáalakí­tásával kapcsolatos hitelről. Az ugyanakkor aláírandó kölcsön­egyezmény értelmében a Szovjetunió valutában vagy aranyban két-három évre 30 millió dollárt folyósít Jugoszláviának. A tárgyalásokon megvitatták az atomerő békés felhasználása területén megvalósítandó együttműködés lehetőségét is. ARGENTINA most ismét a világsajtó érdeklődésének előte­rébe kerül a múlt héten lezajlott Buenos-Aires-i eseménysoro­zattal kapcsolatban. Peron elnök a jobboldali ellenzék tevé­kenysége következtében lemondó levelet írt a Peronista Párt­nak és a Peronista Általános Munkásszövetségnek. A jobbol­dali ellenzék ugyanis nem nyugodott meg abban, hogy június 16-án az amerikai haditengerészettel szoros kapcsolatban álló argentin flottaparancsnokság által kirobbantott fegyveres láza­dás — a lakosság támogatásának hiányában — kudarcba fulladt. Peron pártja és szakszervezeti szövetsége nem fogadta el a lemondást, sztrájkot hirdetett és tömegtüntetést rende­zett az elnök mellett, aki visszavonta lemondását. A parlament által jóváhagyott törvény a múlt pénteken ostromállapotot rendelt el Buenos Airesben. AZ ÉSZAK—AFRIKAI HELYZET A marokkói helyzetben vasárnap és hétfőn annyi változás történt, hogy három marokkói nacionalista személyiség Mada­gaszkárba utazott, ahol hivatalosan is felveszik a kapcsolatot Ben Jusszef volt szultánnal. A két nagy marokkói párt — az Isztikla! és a Függetlenségi Demokrata Párt — képviselői azonban nem utaztak el s mielőtt utazásokra sor kerül, min­denképpen tárgyalnak majd a francia miniszterelnökkel. Meg­figyelők szerint a három nacionalista személyiség utazása bizo­nyos engedmény akar lenni a marakkói közvéleménynek, amely egyre élesebben követeli Ben Arafa jelenlegi szultán távozását. A hírek szerint ezt az utazást Boyer de1 la Tour főkormányzó is szükségesnek tartotta. A francia kormány és a marokkói nacionalisták közötti ellen­tétek mindeddig nem oldódtak meg. Különösen három vonat­kozásban mutatkoznak komoly ellentétek. I. a marokkói nacio­nalista pártok képviselőinek madagaszkári útja; 2. az ala­kítandó kormányzótanács összetétele és 3. a két ország jövőbeni viszonyának pontos meghatározása. A marokkóiak a protekto- rátusi szerződés revízióját akarjuk. A gyarmatosító körök viszont továbbra is mindent megtesznek, hogy megnehezítsék a tárgyalásokat a nacionalistákkal. A rendezést egyáltalán nem segíti elő az, hogy közben tovább tartanak az úgynevezett „átfésülési“ műveletek. Az Isztikla] közleményt adott ki, amely­ben élesen tiltakozik a fegyveres akciók ellen és felhívja a francia kormány és a közvélemény figyelmét azokra a ka­tasztrofális következményekre, amelyek a vad erőszak mód­szerében, rejlenek és vizsgáló bizottság kiküldését követeli az augusztus 20.-Í események igazi eredetének és okainak felderí­tésére. A SZOVJET—NYUGAT-NÉMET TÁRGYALÁSOK ELŐKÉSZÜLETEI Vasárnap este a bonni főpályaudvarról elindult Moszkvába a nyugat-német kormányküldöttség mintegy száz tagját szállító különvonat, amely a Német Demokratikus Köztársaságon és Lengyelországon keresztül halad a szovjet határ felé. A kor­mányküldöttség tizenhárom tagú vezető csoportja Adenauer kancellárral az élen csütörtökön délután két repülőgéppel érke­zett Moszkvába. Szerdán, egy nappal elutazása előtt a bonni parlament külügyi bizottsága rendkívüli ülésen vitatta meg a kormányküldöttség moszkvai tárgyalási programját. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap Bad-Münderben beszédet mondott, amelyben kifogásolta, hogy Adenauer ,,a német nép e sorsdöntő órájában nem tartott megbeszélést az ellenzek és a szövetségi kormány között a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatos tervekről.“ Azt a remé­nyét fejezte ki, hogy Moszkvában semmi olyasmi nem történik majd, ami megerősítené Németország ketteosztottságát. Carlo Schmidt, a bonni parlament szociáldemókrata alelnöke, aki mint a külügyi bizottság társelnöke, ugyancsak Moszkvába utazott, vasárnap egy mannheimi gyűlésen hangsúlyozta, hogy nem Adenauer politikájának támogatására, hanem kizárólag a szö­vetségi gyűlés képviseletében utazott a Szovjetunióba. Schmidt hangsúlyozta, hogy a német újraegyesítés kérdésében nem lehet azonnali megoldást várni a moszkvai tárgyalásoktól. — A Szovjetunió — mondotta — többször hangoztatta, hogy a párizsi szerződések az újraegyesítés útjában állnak. Jóllehet, a szovjet kormány beleegyezett abba, hogy Moszkvában a né­met újraegyesítés kérdéséről is tárgyaljanak, mert nem szabad megfeledkezni, arról, hogy a szovjet kormány elsősorban a két állam között diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok rendezéséről tartandó megbeszélésre hívta meg Moszkvába a bonni kormány képviselőit. Külföldi diplomaták látogatása a szovjet atomvillanytelepen Szeptember 6-án külföldi dip­lomaták egy csoportja kiutazott a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának atomvillanytelepére. A kirándulást a Szovjetunió külügyminisztériumának proto­koll osztálya szervezte. A kirán­duláson a Szovjetunióban mű­ködő következő rendkívüli és meghatalmazott nagykövetek vet­tek részt: Svédország részéről R. Sohlman, a Burmái Unió ré­széről Mong On, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ré­széről Nguen Long Bang, az Olasz Köztársaság részéről M. di Stefano, a Lengyel Népköz- társaság részéről W. Lewikow- ski, a Csehszlovák Köztársaság részéről J. Vosahlik, Argentína részéről L. Bravo, az Amerikai Egyesült Államok részéről Ch. Bohlen, Albánia részéről M. Prifti, Nagy-Británnia részéről Sir William Hayter, Mexikó ré­széről Alfredo Rosenzweig-Diaz. A kirándulóknak bemutatták a telepről készült „Az első a vi­lágon“ című szines dokumen­tumfilmet. Ezután jártak abban a teremben, ahol a telep szíve, az atommáglya-reaktor van el­helyezve. Megtekintették a gőz­generátort, a gőzturbinákat, a központi kapcsolótáblát. A. K. Kraszin és N. A. Nyikolajev szovjet tudósok ismertették a vendégek előtt az állomás mű­ködését. Elmondották, hogyan A bolgár nép nagy ünnepéről 1944. szeptember 9.-e, a leg­dicsőbb nap a bolgár nép tör­ténetében. Bulgáriában új kor­szak kezdődött. Végre valósággá vált az. amit a bolgár nép any- nyira várt, amiért harcolt — és valóban kivívta nemzeti és szo­ciális szabadságát. Bulgária az állam ünnepet nemzetgazdaságának eddig nem látott fellendülése és a szocia­lizmus építésében elért sikerek közepette ünnepli. Nemcsak az új falu teljesíti sikeresen a me­zőgazdasági termékek beadási tervét, hanem az egész ország teljesíti és túlteljesít1 az 1955-ös gazdasági év feladatait. Bulgária elmélyítette szilárd testvéri szövetségét a nagy Szovjetunióval és a népi demo­kráciákkal és állandóan javul a kapcsolata a szomszédos álla­mokkal, főleg Jugoszláviával. Az idei államünneppel egyi­dejűleg a bolgár nép szeretet­tel ünnepli meg Vlk Cserven- kov, a bolgár minisztertanács elnökének Dimitrov hű tanítvá­nyának 55-ih születésnapját. A szeptember 9-e szorosan összefügg Vlk Cservenkov éle­tével. ö volt az, aki felszólí­totta a bolgár népet a Coburg, dinasztia és a bolgár burzsoá­zia ellen. A bolgár uralkodó osztály teljesen kizsákmányolta a népet és nem adta meg a le­hetőséget arra, hogy a nép ta­nuljon és művelődjön. 1923 szeptemberében volt Bul­gáriában az eisö munkásfelke­lés, ahol sok-sok ezer bolgár a nemzet legjobb fiai estek ál­dozatul az uralkodó osztály ter­rorcselekményeinek. 1942-ig a bolgár kommunista párt vezet­te hazafias front megalakulásá­ig Cservenkov vezette az ellen­állást, majd Georgi Dimitrov vette át a vezetést. Csak 1944 szeptember 9-én a szovjet had­sereg vetett végett Borisz cár és a burzsoázia uralkodásának, amely vérszomjasán elnyomta a bolgár nép szabadság utáni vá­gyát. A baráti orosz nép már nem először sietett Bulgária felsza­badítására, hiszen az 1870—Ti­es években is orosz . hadsereg szabadította fel Bulgáriát a tö­rök járom alól. bankokat, az ipart és az új kor­mány elkobozta a nagybirtoko­kat. Az új nemzetgyűlés demo­kratikus alkotmányt dolgozott ki, melynek alapján megalakul­tak a nemzeti bizottságok. Üj távlatok nyíltak a bolgár nép számára. A bolgár fiatalok és nők először kaptak szava­zati jogot, először nyílt meg a sajtószabadság és először szer­vezkedhettek a bolgár fiatalok is. Bátran kijelenthetjük, hogy trágyagyárak, a textilüzemek és új gépgyárak, valamint a me­zőgazdasági gépüzemek azt bi­zonyítják, hogy Bulgária hatal­mas lépéseket tesz meg a szo­cializmus építésében. Különösen az élelmiszeripar terén egész kiváló eredményeket ért el. A mezőgazdaságban a szö­vetkezetek szintén nagy sikere­ket érnek el, a termőföld több mint 65 Vo-án már közös gaz­dálkodás folyik, és az állami 1944 szeptember 9-én fogadják a bolgár partizánokat a bolgár nép történetében még nem volt olyan egységes mint ma. A népi demokratikus Bul­gária biztosította az országban élő kisebbségek jogait is. A mai Bulgária teljes mértékben azon az úton halad, melyet Georgi pimitrov a párt V. kongresszu­sán tűzött ki számára, megva­lósítja az ország iparosítását, emeli a széntermelést, új érc­bányákat nyit, fejleszti a ne­hézipart és megszilárdítja a bél­és kül piacot. A baráti Szovjetunió és a né­pi demokratikus államok segít­ségével Bulgária felépítette az iparát. Az ipari és elektromos berendezések számlásában Cseh­szlovákia második helyen áll- A Lozen fennsík és a hegyek között az Iskra folyón 28 km hosszúságban Gorny Pasariel, Kalkovo és Sismanová községek területén hatalmas mesterséges beadás 69 %-át a földműves szövetkezetek és az állami gaz­daságok teljesítették. Mindez a mezőgazdaság gépesítésének kö­szönhető, melyet a Szovjetunió tett lehetővé. Ma már 1.500 szovjet és hazai gyártmányú kombájn dolgozik a bolgár szántóföldeken, Bulgária kulturális téren is hatalmas változáson ment ke­resztül. üj színházak, mozik, könyvtárak, kultúrházak épültek. A bolgár népkormány új kór­házakról, szanatóriumokról gon­doskodott. Ma már négyszer annyi beteget helyezhetnek el a gyógyintézetekben, mint 1944 szeptember 9-e előtt. A bolgár iskolaügy is hatalmas változá­sokon ment keresztül. Bulgáriá­nak nem voltak •főiskolái és a tanulóifjúság elárasztotta a kö­zépeurópai egyetemeket. Ma már Szófiában, Plovdivban és Sztá­linban szépen felszerelt főisko­érik el a személyzet munkájának teljes biztonságát, hogyan ellen­őrzik az igen bonyolult berende­zés működését. A telep megte­kintése után villásreggeli volt, amely fesztelen baráti hangulat­ban telt el. A villásreggeli alatt R. Sohlman, a moszkvai dip­lomáciai testület doyenje kije­lentette, hogy a kirándulás rend­kívül érdekes volt. A szovjet tudósoknak még nagyobb sike­reket kívánt további munkájuk­ban. A legközelebbi napokban a moszkvai nagykövetségek és követségek vezetői számára to­vábbi kirándulásokat rendeznek az atomvillanytelepen. A szófiai állami politechnika épülete 1944 szeptember 9-én a kom­munista párt vezette munkás- osztály vette át Bulgáriában a hatalmat, élén Georgi Dimit- rovval, a nemzetközi munkás- mozgalom halhatatlan harcosá­val. Az új munkáskormány meg­valósította a nép régi álmait. A jogos szavazók 91.67 %-a a szabad demokratikus nemzeti bolgár köztársaságra szavazott. A szavazás bebizonyította, hogy a nép felszámolt a múlttal és új életet kezd. Fokozatosan államosították a tó keletkezett, ott épül a Szlá- lin-duzzasziógát. Az építést még ez évben fejezik be a bolgár ipar számára 28.000 kilowatt áramot fejleszt majd óránként. Ezen a részlegen még két ha­sonló hatalmas vízmüveket építe­nek. Az ismeretlen Iskra folyó az új Bulgáriában igen fontos szerephez jut, táplálja a vizi- eröműveket és az újonnan ke­letkezett tavak mellett pedig üdülőtelepeket létesítettek a bol­gár dolgozók számára. A dimitrovgradi—vegyiüze­mek a 'hatalmas cement és mű­Iák működnek. Hatszor annyi ovoda és böl­csőde van Bulgáriában, mint azelőtt. Különösen büszkék a bolgárok a szófiai nemzeti könyvtárra. A második világháború mély sebet ejtett a bolgár nemzet- gazdaságban és Szófiát különö­sen sújtotta. Ma már azonban , majdnem nyoma sincs a hábo­rúnak, ezer és ezer új épület és új lakásegység épül. A bolgár nép nagyon hálás kormányának és V. Cservenkov- nak, miniszterelnökének, aki folytatja Dimitrov művét és most ünneplik 55-ik születés­napját. A mi hazánk is hozzá­járul Bulgária iparának felépí­téséhez és kölcsönös szerződé­sünk alapján gépeket és üzem- felszereléseket küldünk oda, ml viszont nyersanyagot kapunk tőlük. Az a segélynyújtás, amely a kölcsönös barátság és tisztelet alapján nyugszik, példaképül szolgáljon a világ összes nem­zete számára. A genfi konferencia is bebi­zonyította, hogy tárgyalások alapján kell enyhíteni a nem­zetközi feszültséget, ezt bizo­nyítja a hadseregek létszámá­nak leszállítása és az atom­energia békés célokra való fel- használása is. Ezek olyan való­ságok, melyek közelebb hozzák egymáshoz a nemzeteket. A Szövetségi Jugoszláv Népköztársaság és a Szovjetunió között szeptember 1-én gazdasági szerződés jött létre. — A jugoszláv gazdasági küldöttség élén Sveiozar Vukmanovié-Tempo állt. aSzovjetunió gazdasági bizottságát pedig A. I. Mikojan. a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mzstte. A szerződést a Kremlben írták alá. —

Next

/
Thumbnails
Contents