Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-10 / 36. szám

1955. szeptember 10. 52ERVEZETI ÉLETÜNK A jászói fiatalok is jó szövetkezeti tagok lesznek A jászói szövetkezet elnökétől meg­kérdeztem, hogy dolgoznak-e fiatalok a szövetkezetben. Várjon egy percig — mondotta, mindjárt jön két fiatal szövetkezeti tag és majd beszélget­hetünk. Az elnök az ablakon át az utcára nézett és egy kicsit mosoly­gott. Egész rövid idő múlva tényleg kinyílott az ajtó és két idős bácsi lépett be. Itt a két fiatal szövetkezeti tag! Ilyen fiatalok dolgoznak a mi szö­vetkezetünkben — mondta az elnök is, meg a könyvelő is. Persze lehet, hogy egy-két hónappal fiatalabb em­berek is akadnak, de az már a lénye­gen nem sokat változtat. Hát tényleg nem dolgoznak fiata­lok a szövetkezetben? — kérdeztem, mikor már láttam, hogy az elnök be­ugratott. De nem ám, még legalább egyelőre nem. De azért a fiataiok sokat segí­tenek a szövetkezetnek. Felkerestem a CSISZ alapszerveze­tének elnökét Barblerik Fedort. Váltig erősíti, hogy a faluban alszik a CSISZ. — Azért gondolod ezt, mert te aludtál ? — kérdeztem, mivel éppen az ágyból bújt ki. Éjjeli műszakban dolgozott a gépállomáson. Amint be­szélgetünk, minden igazság kisült a CSISZ-alapszervezetről. Nem sok fia­tal van a faluban, amelyik ne lenne tagja a CSISZ-nek, csakhát a szövet­kezetben nem dolgoznak a fiatalok. Nyolc bánya van a környéken, meg több üzem, ott dolgoznak, meg isko­lába is jár egy-kettő. A föld nagyon rossz itt, ha tervezett hektárhozamot el akarja érni az EFSZ, sokat kell törni az agronómusnak a fejét. A mezőgazdaságra sohasem adtak vala­mi sokat a faluban, mert az egyéni gazdálkodás ideje alatt még annyi hasznot sem tudtak húzni a földből. mint most a szövetkezet. Ezért men­tek hát inkább üzemekbe, bányába dolgozni a falu lakosai. De most már jó lenne, ha a szövetkezetben dolgoz­nának többen, mert a szövetkezet fejlődése együtt jár a falu fejlődésé­vel is, tehát fontos, hogy fejlődjön a szövetkezet. Nagyobbrészt a fiatalokon múlik ez. A fiatalok pedig nem dol­goznak a szövetkezetben, mert nem szokták meg a mezőgazdasági munkát, nem is nagyon értenek hozzá. Hogy szövetkezeti tagokká váljanak előbb meg kell velük szerettetni a mezőgaz­daságot. Ez egyik alapvető célja a brigádmunkáknak, amit az ifjúság a szövetkezetben végez. Tavasszal fontosnak mutatkozott a Iegelőgondozás, mert sok az állat ke­vés volt a széna, rossz volt a rét. Sokat dolgoztak a fiatalok, amig si­került a legelőt és a réteket rendbe­hozni. Már ekkor többen azt mondták, hogy máskor is segítenek a szövet­kezetnek. És bizony más alkalommal Is szüksége volt a szövetkezetnek a segítségükre. Mostanában a len beta­karítása volt a, legégetőbb munka. Szép, nagyra nőtt a len és az esős' nyáron az a veszély állt fenn, hogy tönkre megy, ha időben nem látunk munkához. Rendbe tettük és nem lett kára a szövetkezetnek. Épül a kultúrház is a faluban, » községi kultúrotthon szintén be van rendezve, ahová szabad idejükben, kü­lönösen ősszel, télen ellátogatnak a fiatalok. A kultúrotthonon keresztül is meggyőző munka folyik a szö­vetkezet érdekében és nemsokára a jászói fiatalok is megértik, hogy a mezőgazdasági munka is van olyan értékes, mint az ipari munka, s akkor majd jó szövetkezeti tagok válnak be­lőlük. » Ifjúsági mozgalmunk múltjából A gazdag termés betakarítása után vigadnak a dolgozók. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai is Szép koszorúval köszöntik a. szövetkezet elnökét, Túr­éin Józsefet, és utána vígan megy a mutatás. A munkásifjúság történelmi neve­zetességű kongresszusa 35 évvel eze­lőtt, forradalmi napokban 1920. szep­tember 5-én jött össze. Ifjúságunk életében ez volt az első kongresszus; amely rámutatott arra, hogy mennyire fontos, vallási és nemzeti tekintet nélkül megalakítani az osztályöntudatos fiatal munkások és parasztok szervezetét. A szlovák, magyar és kárpátaljai ifjúság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt közel állt a 'forradalmi eszmékhez, forradalmisá- gával és a társadalmi fejlődés haladó szemléletével a munkásosztály olda­lán, a kapitalista társadalmi rendszer legaktívabb ellenségei mellett és a legforradalmibb erők oldalén helyez­kedett el. Ezt bizonyítja az a valóság is, hogy Szlovákiában, a Szlovák C ovjet Köztársaság idején és főleg utána kezdenek megalakulni az első ifjúsági szocialista szervezetek a „Szlovákiai Szocialista Ifjúság”, amely az ifjúságot fokozatosan megnyerte az ifjúsági kommunista Internaeionále elveinek. Ezek a szervezetek elsősor­ban az ipari központokba^, keletkez­tek, egyrészt, mert az ifjúságot eze­ken a helyeken zsákmányolták ki és nyomták el a legjobban, másrészt meg azért, mert az ipari központokban volt meg minden előfeltétele annak, hogy szervezetek kezdjenek működni és tevékenységet fejtsenek ki, hiszen az ifjúság ott nagyobb számban volt együtt. Ezekben a keletkező és sok helyütt már létező szervezetekben az ifjúság nem értett egyet az áruló szociálde­mokrata párt politikájával. A szociál­demokrata párt egyik része (a jobb­oldal) eladta magát a burzsoáziának. A munkásifjúság ebben az időszakban nyíltan a szociáldemokrácia baloldali szárnyához csatlakozott és ezzel vi­lágosan bebizonyította, hogy a mun­kásosztály magva egészséges és for­radalmi. A szociáldemokrácia opportunista politikája nem tudta megnyerni az ifjúságot és nem kerítette befolyása alá. Ezt a legjobban a bratislaval kongresszuson láttuk, ahol bebizonyo­sodott, hogy az ifjúság az újtípusú párt, a kommunista párt megalapítá­sának úttörője. Az ifjúság volt az, aki elsőnek intézett felhívást a szo­ciáldemokrácia baloldali Szárnyához és a szlovák néphez és felszólította, hogy leplezzék le a szociáldemokrácia vezetőit, távolítsák el őket, olyan pár­tot alapítsanak, amely elfogadja a Kommunista Internacionálé 21 felté­telét és lépjenek be ebbe a pártba. A kommunista ifjúmunkások kong­resszusának felhívása így szólt: „Elvtársak! Ma világos elvekre és jelszavakra van szükségünk! Félre a munkásosztály árulóival — a szociál­demokratákkal! A forradalmi tömegek elhagyják őket és új forradalmi pár­tot alakítanak: Csehszlovákia Kom­munista Pártját! Aki nem megy ve­lünk, az ellenünk van! Ismerjük meg barátainkat és ellenségeinket! Álljunk a kommunista lobogó alá! Ezt üzeni a csehszlovákiai munkásságnak a Kommunista Ifjúmunkások Szlovákiai Szövetsége. Éljen a III. Intemacioná- lé, a proletárforradalom proletár had­serege!” ARATÓ- BAL A terebélyes akácfák és a jegenyék egészen eltakarják a kis családi há­zakat. Most, reggel még a köd is leszállt, s így aztán ismeretlennek ne­héz megállapítani, hogy amott a fák közölt Izsap község lapul meg. Izsap, ahoj ma az aratóbálra készülődnek. A faluban már hét órakor nagy a sür­gés-forgás. Egynéhányon a villany- vezetékkel bajiódnak. Munkájuk na­gyon körülményes, mert a faluban még nincs bevezetve a villany. A bel­ső vezeték már több háznál kész, de ez nem elég az üdvösséghez. Ezzel még nem kezdhetnek semmit. Petró­leumlámpánál maradni? Nem! Ma este igénybe veszik a dinamót. A gyerekeket is idehozta a kíván­csiság. Türelmesen leselkednek a vil­lanyszerelésnél, s ha megbízást kap­nak, azt sem utasítják vissza. Olyan fürgén kapaszkodnak fel a fára, mint­ha ez tenne a foglalkozásuk. Kitün­tetésnek tartják, ha a fővezetékkel a fán megbirkóznak. Ilyen segítséggel a villanyvezeték csakhamar elkészül. Azután még a mikrofont is bekap­csolják. Eközben tekintélyes csoport verődött össze a helyi nemzeti bizott­ság előtt. Hatvan-hetvenéves bácsik nézegetnek jobbra-balra a vezeték útján. Ügy látszik az öreg apók sem vetik meg az ityen látványosságokat. A végén pedig magyar népdalok ad­ják tudtukra, hogy működik minden. Az asszonyok nem érnek rá a ki- váncsiskodásra. Nekik van elfoglalt­ságuk. A sütés-főzés most több időt igényel, mint máskor. Zsoldos elvtárs az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke gondoskodott arról, hogy min­den konyha előtt érezni lehessen a frissen sült hús szagát. Két disznót és egy szarvasmarhát vágatott, amit a tagoknak szétosztottak. Az idő meg azt mutatja, hogy az­óta elkészült az ünnepi ebéd. Mind­nyájan eleget tesznek a gyomor inger­lésének. Hazamennek s elfogyasztják a jó ebédet. Nem sokat időznek ott­hon. Két órakor megjelennek a meg­állapodott helyen. Megindul a menet. Két szép koszorú már a levegőben imbolyog. Egyiket a fiatalok, a má­sikat pedig az idősebb szövetkezett tagok vették pártfogásukba. Nagy do­log ám, mikor a falu egyik végéről is és a másikról is zene kíséretével viszik a koszorút. A házal? előtt ül­dögélő bácsik csodálkoznak ezen, mert ezidáig Izsapon mindig csak egy ko­szorú volt. Most... meg két szép koszorú hirdeti az aratás befejezését. A koszorúk nagyon takarosán el vannak készítve. Messziről látni a gondos kezek munkáját. A szép papír­rózsák messziről elárulják Kati néni hozzáértését. A söntésnél több ember áll. Kezük­ben egy fehér négyszögletes papin tartogatnak, s ha rájuk kerül « sor, kezébe nyomják a kocsmárosnak. A kocsmáros viszont egy liter borrat szolgál. Érdeklődöm a lényegtelennek látszó cédula titka után. Megtudom, hogy a szövetkezeti tagokat egy li­ter borral vendégeli meg a vezetőség. Így.. még én is pártfogolnám azokat a kis cédulákat. A hegedű lágy hangja elárasztja a termet. A párak vígan ropják a tán­cot. Az asztalok mögött megcsördülnek a poharak. Mulat mindenki. Egyik így, a másik amúgy. Hazamenésre csati hajnalban kerül sor. Addig a gabona- betakarítást ünnepük. Mielőtt nyugo­vóra térnének, a dinamó susogása mégegyszer felidézi az ünnepi hangu­latot. Jobb lesz jövőre az aratóból. — Már lesz villanyunk! SALMA IMRE Ezekről az égető kérdésekről tár­gyalt a kommunista ifjúmunkások kongresszusa) amely arra a forradal­mi időszakra esett, amelyben a bur­zsoázia között nyílt és döntő harc folyt a munkásosztály és az első Csehszlovák Köztársaság jellegéről. A szlovák ifjúság már vagy nyolc hónappal a kongresszus előtt kezdte meg tevékenységét, de akkor még meglehetősen el volt szigetelve a munkásosztálytól és a mezőgazdasági fiatal dolgozóktól, és a munkásszer­vezetek felé csak az ifjúság elenyé­sző része irányodott. Ezen néhány el­szigetelt csoport tevékenységéből nőtt fel' a szlovák ifjúmunkások hatalmas szervezete. A szervezetnek új politi­kai és szervezeti programot kellett adni és a szocialista ifjúmunkások kongresszusára várt az a feladat, hogy ezt a programot összeállítsa. A szlovákiai ifjúmunkások kong­resszusát 1920. augusztus 15-re akar­ták összehívni. (Az „Ifjú Gárda” 1920. június 15-én kelt 6. száma szerint). A cenzúra nem engedélyezte a kong­resszus összehívását, mivel a statá­rium még állandóan érvényben volt és ezidő alatt nem lehetett megtar­tani a kongresszust. A szlovákiai szo­cialista ifjúmunkások kongresszusát a statárium ellenére is megtartották, mégpedig Bratislavában, 1920. szep­tember 5-én, a Duna utca 8. szám alatti munkásotthonban. (A mai Ifjú­sági Színház épületében). A kongresz- szuson 51 küldött vett részt, akik 8250 tagot képviseltek. A kongresszu­son részt vett a 18 éves Siroky elv­társ és Kubaő elvtárs is. A kongresszus, amely az Interna- cionálé hangjai mellett jött össze, olyan programot adott az ifjúsági mozgalomnak, amilyenre a munkásif­júság széles tömegeinek ebben az időszakban szüksége volt. A kong­resszuson megbeszélték az ifjúság életének legfontosabb kérdéseit, kiér­tékelték a szervezet eddigi tevékeny­ségét és az ifjúság elé új és merész feladatokat tűztek ki harcban a gaz­dasági és politikai jogokért és szem előtt tartották az Ifjúsági Kommunis­ta Internacionálé vezette nemzetközi ifjúmunkások mozgalmát. A kong­resszus egyidejűleg új szervezeti sza­bályzatot fogadott el. A kongresszus egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy Világosan megmutatta a szlovákiai ifjúmunkások egységét, akik a felnőttekkel vállvet­ve büszkén harcba jelentkeztek jo­gaikért, mert látták, hogy a kapita­lizmus a közös ellenségük. A kong­resszus résztvevői között nem volt kétséges, hogy az ifjúmunkások szer­vezetének a jövőben milyen politikát kell folytatni, hiszen az elnyomatás a nyomor és a marxizmus elterjedése megmutatta az utat, amelyen a mun­kásifjúságnak haladni kell, megmutat­ta a feltételnélküli kérlelhetetlen osz­tályharc — a szabadság és forrada­lom útját. A kongresszuson a küldöt­tek arról beszéltek, hogy: „Meg kell szabadítani az ifjúságot a tudatlan­ságtól és fel kell szabadítani a kul­turális elnyomatás alól, hogy á szo­cializmusért harcoló proletariátus ön­tudatos harcosai lehessünk. A forra­dalmi tettek nevelnek minket. A mi politikai programunkat a kommunista Internacionálé tűzte ki, amely nem­zetközi szövetségbe egyesíti a forra­dalmi munkásságot. A kongresszus küldöttei képviselik a mi munkásif­júságunkat, amely szilárdan a prole­tariátus oldalán áll és a világ prole­tariátusának szövetségében hatalmas erőt képvisel”. Ez az erő olyan gránit-alappá nö­vekedett, melyet a burzsoázia igyeke­zett letagadni, szinleg ki is nevette, de a valóságban félt tőle és reszke­tett, mert meglátta, hogy azt az if­júságot, amely így növekedik és igy gondoskodik a jövőjéről, nem lehet már sokáig elnyomni és kizsákmá­nyolni, hiszen ez az ifjúság tisztában van azzal, hogy már nincs messze az az idő, amikor a szétforgácsolt erők egyesülnek, elseprik az ellenséget és eltávolítják a kizsákmányolást, nyo­mort és éhséget. A kongresszusi program második részében Lékay elvtárs, a Kommunis- ta Ifjúsági Internacionálé berlini vég­rehajtó Bizottságának képviselődé megismertette az ifjú munkásokat azzal a hatalmas, egységes nemzet­közi szervezettel, amely maga köré tömöríti a forradalmi dolgozókat és az összes ifjúmunkás forradalmi szo­cialista és kommunista szervezeteit. Továbbá kihangsúlyozta, hogy a szlo­vákiai ifjúmunkások kongresszusa „olyan időszakban történik, amikor a proletariátus döntő harcot készít elő a tőke ellen, amikor a prole tárforra­dalom hullámai keletről kiindulva ma­gukkal ragadják az összes államot és az ifjúságnak, ennek a hatalmas for­radalmi erőnek készenlétben kell áll­nia. A szocialista forradalom közele­dik és a világ proletariátusa között utat tört. A proletár ifjúságnak egy­ségesnek kell lenni és meg kell mu­tatni az idősebbeknek, hogy megvaló­sítsák Marx Károly szavait: „Világ proletárjai egyesüljetek!" A Csehszlo­vák Köztársaság fiatal proletárjai kell, hogy egységes frontot alkossanak és megszervezzék a forradalmi ifjúság Internacionáléját”. Hogy mennyire előrelátó volt a kongresszus taktikája, azt abból is látjuk, hogy az ifjú munkások katonai szervezetekbe is beléptek, hogy szük­ség esetén azokat is a forradalom szolgálatába állítsák. A kongresszusi tárgyalások é3 a manifesztáció, melyeken további tevé­kenységükre vonatkozó határozatot hoztak, 22 órakor ért véget. Ezen a kongresszuson a „Szocialista Ifjúmun­kások Szövetsége” elnevezést „Szlová­kiai Kommunista Ifjúmunkások Szö­vetségéire változtatták meg Jés szo­ros együttműködésbe léptek a cseh vidék ifjúságával, ami már aránylag rövid idő múlva, 1921. február 6-án Prágában megmutatkozott, ahol meg­alakult az egységes „Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség”. Most, amikor megemlékezünk a „Kommunista Ifjúmunkások Szövet­sége“ megalapításának 35-ik évfordu­lójára, büszkék vagyunk rá, hogy a „Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek” olyan gazdag és dicső hagyományai vannak, melyek a biztonság érzetével és bátorsággal töltik el harcban a szocializmus építéséért. Míg a kommunista ifjúmunkásoknak azért kellett harcolni, hogy nagyobb darab kenyérhez jussanak, dolgozhas­sanak és élhessenek, a mai ifjúság CSISZ-szervezetének már meg van a boldog és' örömteli élet minden elő­feltétele. A mi ifjúságunk a CSKP vezetése alatt élvonalban halad a munka frontján harcban hazánk szo­cialista felépítéséért. ♦ A zsitvaácsi fiatalság is felkészült a silózásra. A damásdi CSISZ alap- szervezet felhívásának hatására 130 köbméter silótakarmányt silóztak már le. Ezt a munkát még tovább folytat­ják és elhatározták, hogy egy szál takarmányt sem hagynak kárbaveszni, ha a szükség kívánja, ünnepnap vagy éjjel is dolgoznak. Kötelezettséget vállaltak, hogy az erre alkalmas ku- koricakórót is lesilózzák. Ezzel hoz­zájárulnak a szövetkezet fellendítésé­hez. * ♦ Az elmúlt vasárnap hatezer szö­vetkezeti tag, kis- és középparaszt és munkás részvételével Érsekújvárban aratóünnepélyt tartottak. A részvevők a Gottwa Id-téren sorakoztak fel és egyúttal ünnepelték azt is, hogy a já­rás 100 százalékban teljesítette a ga­bonabeadást. A gabonabeadásban élen­járó szövetkezetek a kürti, amely 191 százalékra, a jattói 167 százalékra, a tardoskeddi 148 százalékra teljesítette gabonabeadását. A szövetkezetek kö­telezettséget vállaltak, hogy a járás­ban még tovább emelik a termelést. Beadtak még az ünnepség megkezdé­séig 90 000 kg disznó- és 17 000 kg marhahúst, 250 000 tojást és 75 000 liter tejet. Az aratóünnepélyen a CSISZ és a Csemadok tánccsoportjai, kultúregyüttesei léptek fel. * ♦ A bratislavai kerületben is egyre többen térnek vissza az üzemekből a mezőgazdaságba. A legutóbbi napokban 64 dolgozó tért vissza a szövetkeze­tekbe. Közöttük van Molnár Anna is, aki eddig a pöstyéni malomban dol­gozott és most a nemesócsai EFSZ-be tért vissza. Mészáros János, Bratis­lavában dolgozott, most az alistáli EFSZ tagja lett. Kanovics László szin­tén az alistáli EFSZ-ben dolgozik majd tovább. Zerényi László a lak- szakálasi EFSZ-ben, Sidó Lajos pedig a padányi EF^Z-ben dolgozik ezentúl. * ♦ A handlovai szénbányában Lies- kovsky Imre 132,5 százalékra teljesí­tette az augusztusi tervét. A teljesít­ménye után minden műszakban 117,86 Kcs-t keresett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents