Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-03 / 35. szám

8 1955. szeptember 3. Az észak-afrikai események miatt 100 ezer francia katonát a leszerelési határidő után is fegyverben tartanak A szovjet bányászok ünnepe \ Boyer de la Tour tábornok lesz az ú.i marokkói fő­kormányzó Az észak-afrikai helyzettel kapcsolatban kedden, főként katonai téren több fontos fej­leményre került sor. A francia hivatalos lap keddi számában rendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a 18 hó­nappal ezelőtt bevonult katoná­kat, akiknek hamarosan le kel­lene szerelniük, meghatározatlan ideig továbbra is fegyverben tartják. Ez a rendelet körül­belül 100 000 katonát érint. Egy másik rendelet, amely szintén kedden jelent meg. az összes korosztályhoz tartozó tisztek és altisztek egyenként való behívására ad lehetőséget. Ez a rendelet nyilvánvalóan az első rendelettel, vagyis a fegy­verben levő katonaság létszá­mának megnövekedésével áll összefüggésben. Ezzel kapcsolatban emlékez­tetni kell arra, hogy a francia kormány már néhány nappal ez­előtt elrendelte körülbelül 75 ezer rendelkezési állományban levő tartalékos behívását. Mind­ezek a rendeletek azt jelentik, hogy a francia kormány az észak­afrikai eseményekkel kapcso­latban csaknem 200 000 kato­nát tart tovább fegyverben, vagy hív be soron kívül. A hivatalos lap keddi számá­ban megjelent egy. harmadik rendelet Is, amely kimondja, hoqy a szükségállapot, amelyet eddig csak az algériai Constan­tine megye vidékére hirdettek ki, kiterjesztik Algéria egész területére. A szükségállapot le­hetővé teszi a hatóságoknak a sajtó cenzúrázását, házkutatá­soknak a nap bármely szakában való végrehajtását, s voltakép­pen a katonai hatóságok kezé­be adja a hatalmat. Politikai téren is több újabb fejlemény történt. Mindenek­előtt megerősítették azt a hírt hogy az új marokkói főkor- mányzp Boyer de la Tour tá­bornok, az eddigi tuniszi kor­mányzó lesz. ő lesz egyúttal a marokkói francia csapatok parancsnoka is. A tábornokot Marokkóban az a hír előzi meg, hogy „erőskfzű ember“ és emiatt — megfi­gyelők szerint — a marokkói nacionalista körök nagy tartóz­kodással fogadják A szélsősé­ges gyarmatosítókhoz közelálló francia körökben szintén bizo­nyos tartózkodás észlelhető sze­mélye iránt, mert úgy tekinte­nek rá, mint Mendes-France tuniszi politikájának kivitelező­jére. A tábornok feladata Ma­rokkóban az lenne, hogy való­sítsa meg az aix-les-bainsi kompromisszumos tervet, a- melynek útjában #még bizonyos akadályok állnak. Ben Arafa, a marokkói báb-szultán továbbra is vonakodik elhagyni az orszá­got. A Foure miniszterelnökhöz közelálló lapok azt írják ugyan, hogy Ben Arafa megy, a szél­sőségesen reakciós gyarmato­sítókhoz közelálló Aurore azon­ban azt írja, hogy marad. Csak e kérdés tisztázása után ketül­A Nyugatnémet kormányküldöttség zöms vasárnap este induS Moszkvába KIDOLGOZTAK ADENAUER MOSZKVAI TARTÓZKODÁSÁ­NAK RÉSZLETES PROGRAMJÁT Tschirschky követség! tanácsos, a nyugatnémet külügyminisz­térium protokollosztályának helyettes vezetője, aki Moszkvában illetékes szovjet szervekkel megbeszélést folytatott -a nyugat­német—szovjet tárgyalások technikai előkészítéséről, kedden visszaérkezett Bonnba és Brentano külügyminiszternek be­számolt moszkvai tevékenysége eredményéről _ A kölni rádió szerint TschirSchky közölte, hogy szovjet részről mindent nieg- tesznek a tárgyalások zökkenesmentes technikai lefolyásának biztosítására. A szovjet hatóságok a tárgyalások idejére a moszkvai Szovjetszkaja-szállót a nyugatnémet kormányküldött­ség részére tartják fenn. Ezenfelül Adenauer kancellárnak pihenés céljára Moszkva közelében kényelmes villa áll majd rendelkezésére. A szovjet posta két moszkva—majnafrankfurti közvetlen távbeszélő-vonalat a nyugatnémet' küldöttség kizáró­lagos rendelkezésére bocsát. Tschirschky jóváhagyás céljából Brentano elé terjesztette Adenauer moszkvai< tartózkodásának részletes programját, amelyet a nyugatnémet küldöttek a szov­jet külügyminisztérium protokollosztályával együtt dolgoztak ki. Tschirschki, szerdán ismét a szovjet fővárosba _ utazik és újra bekapcsolódik a nyugatnémet—szovjet tárgyalások ottani előkészítő munkálataiba. A több mint 100 tagú nyugatnémet kormányküldöttség zöme szeptember 4-én, vasárnap este különvonaton utazik el Bonn­ból és kedden este érkezik meg Moszkvába. A küldöttség különvonata. a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengye! Népköztársaság területén halad át. Adenauer és a kormány­küldöttség vezető csoportja szeptember 8-án, az eredeti tervtől eltérően nem Leningrádon, hanem leszállás nélkül a Német Demokratikus Köztársaságon és Lengyelországon keresztül repül Moszkvába. A kormányküldöttség< vezető csoportjának összetétele az eddigi értesülések szerint a következő: Brentano külügyminiszter, Arnold. Észak—Rajna—Vesztjália tartományi miniszterelnöke, a szövetségi tanács külügyi bizottságának elnöke. Kiesinger, a szövetségi gyűlés külügyi bizottságának elnöke, Carlo. Schmid, a külügyi bizottság szociáldemokrata társelnöke. Hallslein külügyi államtitkár, Blankenhorn és Eckardt nagykövetek. Grewe. a külügyminisztérium jogi ta­nácsadója. Scherpenberg, a külügyminisztérium . kereskedelem­politikai osztályának vezetője. Bräutigam, a külügyminisztérium keleti ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, Kilb, a kan- 'cellar titkára. Az Európában tartózkodó Livingstone Merchant, amerikai külügyi államtitkár szerdán és csütörtökön Bonnban megbeszé­lést folytat Adenauer kancellárral és Brentano külügyminisz­terrel. A megbeszélés tárgya a genfi külügyminiszteri értekezlet és a moszkvai nyugatnémet—szov/et eszmecsere programja. hét sor az aix-les-bainsi meg­állapodás további pontjainak al­kalmazására, nevezetesen a kor­mányzótanács és az új kormány megalakítására. A Francia Szocialista Párt ve­zetősége hétfőn este ülést tar­tott, melyről kedden délelőtt közleményt adtak ki. Eszerint a párt ellenzi, hogy a marokkói kérdésben francia belpolitikai meggondolásokat érvényesítse­nek. vagy olyan erőszakos in­tézkedésekhez nyúljanak, mint hadianyagok tömeges átszállí­tása, vagy tartalékosok behívá­sa, mert mindez zavarná a tár­gyalásokat elősegítő légkör kia­lakítását. A szocialista párt ve­zetősége állást foglalt a trón­kérdés azonnali megoldása és Ben Jusszef trónfosztott szul­tánnak Franciaországba való át­szállítása, továbbá olyan marok­kói kormány megalakítása mel­lett. amely valóban képviseli a .marokkói közvéleményt. A szo­cialista pá.t tehát lényegében az aix-les-bainsi kompromisz- szumot teszi magáévá. A párt- vezetőség tagjai egyébként kér­ték, hogy a köztársasági elnök fogadja őket. A szocialista pártvezetőség határozatával kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy annak egyes pontjai megfe­lelnek a Francia Kommunista Párt álláspontjának, ami meg- könnyí i a komunista és a szocialista dolgozók egyseges állásfoglalását ebben a kér­désben. Casablancából jelentik, hogy Marokkó nagy városaiban, vala­mint a fontosabb utakon erős rendőri és katonai különítmé­nyek cirkálnak. Algírból számos incidenst — köztük sok véres kimenetelű összecsapást — jelentenek A razziák és házkutatások állan­dóan folynak. Hírügynökségi je­lentések Tunisz és Algír hatá­rán súlyos összeütközésről szá­molnák be a fellaghák és az idegenlégió egyes alakulatai kö- ött. A fellaghák vesztesége — egyesek szerint — 40. mások szerint 52 halott, a francia ka­tonaságnak 11 vagy 12 halottja és számos sebesültje van. Con­stantine megyében a hét végén történt összetűzés során 17 fel- lagha vesztette életét. ANDREÉ CARREL Befejeződlek a hat ország szakértőinek tárgyalásai az atomerő békés felhasználásáról Genfben augusztus 27-én be­fejeződtek a szakértőknek az atomerő békés felhasználásával foglalkozó zárt ülései. A szombati ülésen D. V. Szkobelcin akadémikus elnökölt. Az ülés után a következő nyi­latkozatot adták 'ki: „Kanada, Csehszlovákia Fran­ciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egye­sült Államok képviselői Genf­ben augusztus 22-től 27-ig zárt ajtók mögött találkoztak, hogy megvitassák az atomerő békés felhasználása < szavatolásának problémáit és azokat az intéz­kedéseket, amelyekkel meg le­het akadályozni, hogy az anya­gokat más célra használják fel. A tárgyalások az említett problémák néhány műszaki ol­dalára vonatkoztak. A műszaki szakértők meg­vizsgálták az egyes országok által előterjesztett több előze­tes javaslatot. Ennek következ­tében hasznos műszaki eszme­cserére került sor. E problémá­kat most a megfelelő kormá­nyok fogják megvizsgálni”. ü román kormány 40.000 fővel csökkenti a fegyveres erők létszámát A Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a nemzetközi fe­szültség • enyhítését elősegítő genfi értekezlet eredményeként és minthogy hozzá kíván járul­ni az államok közti feszültség további enyhítéséhez, elhatároz­ta, hogy 1955. december 1-ig negyvenezer fővel csökkenti a Román Népköztársaság fegyve­res erőinek létszámát. A fel­szabaduló anyagi eszközöket la­kásépítésre és egyéb szociális, valamint kulturális szükségle­tekre használják fel. A Szovjetunióban minden év­ben az utolsó augusztusi vasár­napon tartják meg a bányász­napot. Ezen a napon a bányá­szok kívánsága szerint ünnepé­lyes összejöveteleket, népmu­latságokat, filmelőadásokat és sportünnepségeket rendeznek. A hangversenyeken és a nyári színházak előadásain, valamint a klubokban is a legjobb szovjet művészek lépnek fel. Másrészt viszont a lapok a legjobb bá­nyászok cikkeit közük és a leg­jobb bányászok széleskörű elő­adásokat tartanak. Amint tudjuk, a Szovjetunió ma annyi szenet termel, hogy széntermelésben világviszonylat­ban a második helyen áll. Ezi- dén, több mint 390 millió tonna szenet termeltek. A bányákban évről évre tökéletesebb gépe­ket alkalmaznak, ezek meg­könnyítik a bányász munkáját és emelik a. termelést. 1940-ben még csak 24 szénkombájn dol­gozott a bányákban, 1954-ben már 1600. A háború utáni idő­szakban a Szovjetunióban szám­talan bányát nyitottak. Az 1940- es évvel szemben nyolcszorosára emelkedett a termelés. Egyre tökéletesebb gépeket gyártanak a Szovjetunióban és nagy gon­dot szentelnek a munkavéde­lemnek. Ilyen célokra nagyon sok áldozatot hoznak. A bányá­szok kulturális színvonala és szaktudása állandóan emelkedik. A bányászok 50 százaléka kö­zépiskolát, bányásziskolát vég­zett, vagy szaktanulóotthonban nyert kiképzést. Ezer és ezer bányász látogatja a szaktanfo­lyamokat anélkül, hogy a mun­kamenetet megzavarná. Sok bá­nyász látogatja a főiskolát is. A mérnökök és műszaki szak­emberek közül sok olyannal ta­lálkozunk, aki azelőtt mint egy­szerű bányász dolgozott. A bá­nyák, kombinátok és trösztök élén sokszor volt bányászok áll­nak. A háború utáni időkben 11 millió négyzetméter lakáste­rületet kaptak a bányászok. Az utolsó öt évben a bányászok 54 ezer lakásegységet állítottak fel. 1950—54 között a bányaváro­sokban 320 iskolát, 150 klubot, 250 éttermet, 400 üzletet, 70 kórházat és 119 egészségügyi központot nyitottak. A bányá­szok számára egész éven ke­resztül a legszebb szanatóriu­mok és üdülők állnak rendel­kezésükre. A bányászok gyer­mekei 205 pionírtábor felett rendelkeznek. A bányászokat nagyszerűen fizetik, munkakép­telenség esetén lényegesen na­gyobb segélyben részesítik a bányászokat, mint a többi dol­gozót. Fizetésük felét kapják a nyugdíjaztatás esetén A szén­ipar 200 dolgozóját tüntették ki eddig, sok bányász nyerte el a „szocialista munka hőse” és a „kiváló bányász” címet. A szovjet bányászok a nem­zetköziség elvéhez híven kap­csolatot tartanak fenn idegen országok bányászaival és köl­csönös megértéssel igyekeznek elmélyíteni a nemzetek közötti barátságot és megerősítik a harcot a világbékéért. K. GOMOGORCEV, a bányaipari dolgozók szak- szervezetének titkára. Helyreigazítás Múlt heti számunkban a 9. oldalon a külpolitikai rovatunkban a helyes cím így hangzik: „Tizenegy éve szabad Románia." A Kínai Állami Opera tagjai megtekintik Prága nevezetességeit Az új Sztálin Duzzasztógát. Bulgáriában Amerre csak nézel, minden­felé dimbes-dombos a vidék. — Télen zöldéinek a rétek, de nyá­ron mindent felperzsel az égető nap. Nyugaton a tengerpartig futnak a dombok, a tenger fe­hér kavicsokat vet a partra és végtelennek tűnő strandot ké­pez. Míg a másik oldalon t a dombok hirtelen emelkednek és az Andok hegyláncolatába men­nek át. A völgyekben itl-olt fa- törzsekből összetákolt kunyhók állnak, közelükben egy kis rozs­vagy krumpli földecske, • néha valami urasági házzal is talál- -kozunk. A kovácsolt rácsokon keresztül fehér oszlopokra esik tekintetünk, ezek védik a bejá­ratot a nap ellen A hegyek kozott csak a puma él, éjjel, mint egy árnyék, úgy húzódik a völgy felé, hogy valami bá­rányt vagy tehenet zsákmányol­jon Ez Coutin, a mopuchok, a chilei indiánusok hazája A chilei Indiánusok hosszabb ideig ellenálllak a betolakodók­nak, mint a többi dél-amerikai országok bennszülöttei. Csak u é' X. században győzte le őket a chilei hadsereg Temuce vá­ros 1881-ben azon terület hatá­rán keletkezett, melynek egy­kor az indiánusok voltak az urai. Temuce utcáin a múlt év de­cemberében néhányszáz indiánus jött össze. Ez nem volt szokat­lan jelenség, hiszen a mapu- chok Temucéban gyakran ren­deznek ünnepségeket. Az in- duánusok fahangszerek és . kis trombiták mellett éneklik dalai­kat. A férfiak színes gyapjú, kendőkbe burkolódznak s az asszonyok nehéz vert ezüst láncokat hordanak. Az utazási irodák gondoskodnak róla, hogy a szállodák mindig tele legye­nek idegenekkel, akik érdeklőd­nek az itteni látványosságok iránt. Az ünnepségek után az indiánusoknak adnak néhány pesos-t és visszaküldik őket viiyillóikba. De most, a decemberi össze­jövetelen a férfiak nem visel­tek színes kendőket, a nők nem vették fel ékszerüket. Nem akar­tak táncolni, tanácskozni akar­tak. Százezer mapuchot képvi­selteké és velük együtt vonultak fel a fehér parasztok bizalmi emberei is. Az indiánusok és parasztok kongresszusa két napig tartott. Negyvennyolc óra alatt lerán­tották a hallgatás bástyáját, amely Coutin és a külvilág kö­zött emelkedett. Egyik szónok követte a másikat és hűen le­festette a nyomort, melyben él­nek. Jósé Antonio Huenter, az egyik törzsfőnök is eljött, itt él, nem messze Temuce köze­lében „Nagyon sokat éhezünk, a nyomorunk leírhatatlan" — mondotta. Különös, amikor Temuceban éhségről beszélnek. Ahogy el­hagyjuk a várost kilométer tá­volságokra mást se látunk, mint síkságot. Itt rozs és burgonya teremhetne. Teheneket és juho­kat tenyészhetnének. De az or­szág már nem az indiánusoké A fehé' betolakodók elvették tőlük. „Miért az övék a föld" — mondják a mapuchok a kongresszuson — „talán a lo­vaikon hozták ide ?" A mes- gyékdi eltolták, és hamis ta­uk alapján lassacskán teljesen kiűzték a bennszülötteket. A íróságok feladata lett volna, hogy véget vessen az igazság­talanságnak, de a bírák csak szentesítették a földrablást. A perek a legtöbb esetben a fe­hér földbirtokosok javára dőltek el. Temuceban a bíróságon több mint 25 ezer indiánus beadvá­nya fekszik elintézetlenül. A kongresszuson felhozták harmincöt sanalfonzói család esetét. Ezek is indiánus csalá­dok voltak és elűzték őket föld­jükről. Feleségükkel és gyer­mekeikkel együtt. ott ültek az út porában és nem tudták, hova menjenek. A közelben sok tö­retlen föld feküdt. Fogták ma­gukat és felszántották a földet, babot és burgonyát ültettek és kunyhókat tákoltak össze. Több­ízben fordultak a kormányhoz és kérték, hogy utalják ki ré­szükre azt a földet. Kérvényü­ket még csak feleletre sem mél­tatták. Ellenben az aratás előtt egy héttel hirtelen lovasrendőrök vették őket körül és az indiánus családokat kikergették hajlé­kukból. Ezek az indiánusok most a szabad ég alatt tanyáznak csak a kis gyermekek részére állítottak össze tehénbőrböl sátrakat Ha a szomszédos fal­vakban nem gyűjtenének szá­mukra, már régen éhen haltak volna. Sok hasonló esetet hoztak jel a kongresszuson. Itt vannak például a cordillera-sarai pa­rasztok esete. Ezeket is egy fe­hér akarta a földjükről elker­getni. A férfiak• sarlókat és kaszákat fogtak és összefogódz­kodtak. „Lőjjetek, ha akartok, mi innen egy tapodtat sem moz­dulunk, a föld a mienk" Egy emberként állt ott a tömeg. A rendőrség nem tehetett mast, mint elsomfordált. Az indiánusok tudják, hogy nemcsak a földbirtokosokkal nyí­lik meg a bajuk, a rendőrök akik őket földjeikről elkergették chilleiek, de fegyvereik az Egye- sülLAllamokból származnak. Ha az indiánusok m fellázadnak a kormány ellen, akkor az ameri­kaiak még. több fegyvert kül­denek. „A mi ellenségeink a földbirtokosok és az imperia­lizmus" — mondták az indiá­nusok a kongresszuson. A mapuclufkat éveken kérész- , tül kijátszották a „huincasok" — a fehér parasztokkal szem­ben. Véres összeütközéseket rendeztek az indiánusok és a fehérek között, hogy a mapu- chóktól még továbbra is földe­ket rabolhassanak és elkerges­sék őket hazájukból. A kongresz- szuson kezet fogott az indiánus a fehér paraszttal. „A földbir­tokosok egyformán . kizsákmá­nyolnak minket" — <mondta Santiago Tonseca.’ Miért ne harcoljunk együtt? A kongresszuson az indiánu­sok és a napszámosok képvise­lőin kívül 25.000 bányász is képviseltette magát\ „Az indi­ánusok és •napszámosok nem állnak egyedül — mondta Julio Solozov bányász — „mi bányá­szok is támogatjuk őket." A küldöttek a kongresszus után visszatértek a sztyeppére és a tengerpartra. Látszólag semmi sem változott. A magas fűszálak hajladoztak a szélben, a völgyekben összebújnak a ju hók, amikor érzik, hogy köze ledik a puma, a tenger szünte lenül kavicsokat vet a partra De az ország már mer !to zott. 230.000 indiánus és pa­raszt kezet fogott és vállvetve együtt halad. KLEIN E.

Next

/
Thumbnails
Contents