Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-03 / 35. szám
6 1ÖS5. szeptember 8, ^Tfßds4^L „Á sikeres aratás után most mindent elkövetünk, hogy biztosítsuk a takarmányt.” A mi CSISZ alapszervezetünk nyerte el a CSISZ SZLKB vándorzászlaját. Ezt-a kitüntetést úgy értük el, hogy minden figyelmünket a szövetkezeti földeken lévő értékes növények gondozására fordítottuk. Az ifjúság gondjaira bízott részlegeken példásan gazdálkodtunk. Ötven kilogrammal emeltük a kalászosok hektárhozamát. Előcsíráztatással emeltük a korai burgonya hozamát és 16 000,— koronával több jövedelmet biztosítottunk a szövetkezetnek. Jó cukorrépa-termést várunk, mert gondosan ápoltuk a répát. Niért lépett Bátora a szövetkezetbe Négy-öt évvel ezelőtt sokszor megfordultam Százdon. A hegyoldalhoz tapadt falu, ha szép is a fekvése, mégsem a legkellemesebb benyomást keltette az idegenben. Nem volt_ villanyhálózata, kultúrháza és a nép is szegényen élt benne. Kezdetben a szövetkezetről sem igen akartak hallani. Nekünk jó úgy, mint öregapáink idejében volt, beszélték az emberek, ha dolgozunk, lesz mit ennünk, más meg nemigen kell. A szövetkezet később mégis megalakult, s ezzel kezdetét vette a falu fejlődése is. Ma már szép, új kultúrház van a faluban, szerelik a villanyi, jobban él a nép is. Több ruhát vásárol, kevesebb is a gondjuk. A fiatalok mégis úgy látják, jobban is fejlődhetné a falu. adva vannak erre a lehetőségek. Sok itt a legelő, erdő, jó itt a föld, sok állatot kell tartani és gazdagodik a szövetkezet. Az elgondolásoknak, hogy gyakorlati értelmet is adjanak, beálltak a szövetkezetbe és az állattenyésztésbe mentek dolgozni. A fiatal tehéngondozók, borjúnevelők hajtják a legtöbb hasznot a szövetkezetnek. Bátora József is egyike a legjobb bor- júnevelőknek. Hatalmas akácerdő szélén legelnek a borjúk,- de ő azon töri a fejét, hogy miért a nedvesebb földre mennek az állatok, amikor a szárazon is lefeküdhetnének. — Nagyon meleg van. tálán a vi- zenyősebb talaj hűsíti őket — mondom neki. — Az meglehet, én is erre gondoltam. Nagy tudomány az állattenyésztés! Jó lenne, ha többen és jobban értenék ezt a mesterséget. Bátora Jó -séf pedig elhatározta, hogy tökéletesen megtanulja az állattenyésztés mesterségét. _ Ha már a szövetkezetbe lépett, még nagyobb hasznot hajt a szövetkezetnek. Iskolába megy maid, utána visszajön a faluba szebb, kövérebb borjúkat nevel mint most. Azért lépett a szövetkezetbe is, mert szereti a mezőgazdasági munkát, de legjobban az állatokat, bár alaposan meggondolta a dolgot, amikor belépett. Sokan azt mondták neki, miért mégy a szövetkezetbe, hiszen te fiatal vagy, jobban érvényesül- • hetsz, ha ipari munkát végzet. Menj el géplakatosnak, autószerelőnek, mert biztosabb a. kenyere egy iparosnak, mint egy szövetkezeti parasztnak. Es volt olyan idő, amikor azt gondolta, hogy valóben elmegy géplakatosnak. De a szövetkezet vezetőségének egykét tagja beszélt vele. Gyerekkorod óta az állatok körül settenkedtél, miért hagynál most itt minket. Jó lesz neked a borjúknál az akácerdő szélén, olyan szabad leszel, mint a madár és ínyedre való munkát végezhetsz. Látta, hogy értékelik a munkáját, ha a szövetkezetben dolgozik. Döntött és odahaza maradt. A fost mégis elkívánkozik hazulról, mert tanulni akar. Tudja, hogy a friss, fiatal munkások képesek még eredményesebbé tenni a közös gazdálkodást. Azt is tudja, hogy még nagyobb változások lesznek a faluban, ha az ifjúság élére áll a munkának. Kima- gaslóbb lesz a falu kultúrája, még jobb lesz az élet. Azért tanul hát, hogy többet tehessen a faluja érdekében. . B. I. ivei tapasztalatból tudjuk, hogy a silózott takarmánynak milyen nagy a jelentősége, elhatároztuk, hogy a takarmány silózásában a szövetkezet segítségére sietünk. Már eddig 210 köbméter tavaszi takarmánykeveréket silóztunk. Mielőtt tovább végeznénk a takarmány további silózását, a CSISZ helyi csoportja az EFSZ vezetőségével, a zoo technikussal, valamint az ag- ronőmussal együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Az ifjúsági munkacsoport felelősséget vállal a szövetkezeti takarmány silózásáért. A CSISZ-csoportok két szecskavágóval fognak dolgozni és munkaversenyt indítanak. A győztes csoport az EFSZ-től 200,— Kcs értékű jutalmat kap. 2. A silózásban olyan CSISZ-tagok is részt vesznek, akik különben nem dolgoznak állandóan az EFSZ-ben. Fiatal munkások és diákok is. A vasárnapi műszakokon minden CSISZ-tag öt brigádórát dolgozik le. 3. Szeptember 1. és 10-e között 1100 métermázsa kukoricaszárat silóznak, szükség szerint répaszeleteket és más növényeket is. 4. A kukorica és a répa gyors be- hordásával lehetővé teszik, hogy az agrotechnikai időszak pontos betartása mellett gyorsan elvégezzük a közép- és mélyszántást. Egyidejűleg friss takarmánnyal is hozzájárulunk a tejhozam emeléséhez. Terv szerint minden tehénre 24 métermázsa takarmányt számítottunk és mi darabonként számítva 2 métermázsával több takarmányt silóztunk. Szövetkezetünkben gondoskodunk az állattenyésztési termelés' fellendítéséről és így nagy jövedelmet biztosítunk a szövetkezet számára. Felhívjuk a járás és kerület többi szervezeteit, hogy a takarmány silózásával járuljanak hozzá a hús, tej, vaj és más termékek hozamának emeléséhez. A CSISZ damásdi alapszervezete Zzelízi járás. NYÁRASDI JEGYZETEIMBŐL Mikor három évvet ezelőtt először jártam ebben a csallóközi nagy faluban, még sejtelmem sem volt arról, hogy mennyi érdekesség és mennyi szépség rejtőzik ezekben az apró, itt- ott még nádfedeles, puritán fehérségben tündöklő házakban, de különösen ezekben a szűkszavú, feleslegesen talán sohasem beszélő egyszerű parasztemberekben. Azóta már többször voltam itt, ismerem az utcákat, külön-külön megnéztem házait is, megcsodáltam a falu közepét szinte határként kettészelő vízmedencét, ismerőseim vannak, — mégis mindmáig, — és egyre inkább — az a meggyőződésem, hogy emberi kincseiben, érdekességében, szépségében és igaziságában kimeríthetetlen ez a falu. , sok minden közül csak valamit: (Mert ez is — habár csak puszta adatokról van szó —, érdekes. Érdekes és igazi. Ez az utóbbi, vagyis hogy „igazi" emeli arra az értékre a tényeket, hogy hírük túlszárnyaljon a nyárasdi házakon és jegenyéken, tudja, ismerje, sőt dicsekedjen vele egesz országunk népe.) Aratóünnepély. Vasárnap este. Az ízlésesen kimeszelt, és sárgáspiros virágindákkal mintázott kultúrteremben három sorban húzódnak az asztalok, az asztalokon borosüvegek, akik körülülik — parasztemberek. Ölben hozott csöppségek, anyák, apák, dereshajú megtört öregek ünnepelnek. Milyen felséges, nagy dolog ezt Magtárban az élet, egy egész év küzdelmének gyümölcse, ... a paraszt ünnepel! Az emelvényen fiatal lányok táncolnak, az ifjúsági szervezet tagjai. Üdvözlő kultúrszámuk után egy tömött, feketebajuszú, az egyik kezére hibás ember jut szóláshoz. Találgatom: negyven—negyvenötéves lehet. Dömény a neve. Szomszédom súgja: ez az elnök, a szövetkezet elnöke. Okosan, édes errevidéki hangsúly- lyal beszél, csak úgy fejből, a papirt is csak azért tartja kezében, hogy a számokat pontosan közölhesse a tagsággal. Számok: a nyárasdi Egységes Földműves Szövetkezet (körülbelül 170 tagja van) kilencvenegy vagon gabonatermésre számított ezen a nyáron, ez volt a terv. A termés több: száztizenegy vagon életet termelt a szövetkezet földje. Csak összehasonlításképpen: míg az egyéni gazdálkodók Nyárasdon hektáronként csak tizenhét mázsa terméshozamot értek el, a szövetkezet földjén, minden hektáion huszonhét és fél mázsa termett... / Tovább hasonlítok: míg a nyárasdi egyéni gazdálkodók ; gabonabeadási kötelezettségüknek még máig sem tudtak eleget tenni, az Egységes Földműves Szövetkezet több vagon élettel többet szolgáltatott be. Es mindezen túl még a munkaegységekre tervezett gabonamennyiségen kívül a tagság között szét osztanak tizenhárom vagon gabonát. A szövetkezetben jelenleg 700.000^ korona készpénz van. A termelőeszközökbe befektetett tiszta érték 3 millió korona. Egy fiatal fiúval beszélgettem. A kertészetben dolgozik, könnyű munkát végez, minden hónapban ötszáz koronát keres, persze ezen kívül megkapja a neki járó terménymennyiséget. Az elnökkel beszélgetek. Ami probléma volt, nem tudták állandóan foglalkoztatni a szövetkezeti tagokat. Megoldás: Néhány héttel ezelőtt üzembe helyeztek egy téglavető gépet, amely évente legkevesebb százezer téglát képes kitermelni. Ez azt jelenti, hogy a hézagos mezőgazdasági munkaidőben is minden tag dolgozhat, tovább jelenti: hogy a jövő évben minden munkaegységre a szövetkezet képes lesz tíz darab téglát adni a tagoknak. Számoljuk ki, nem sok ész kell hozzá, — és látjuk, hogy alig néhány év múlva eltűnnek majd Nyárasdon a nádjedeles, vályogból vetett házak. Számok voltak, nem sok ez, csupán néhány adat, egy piciny kép a nyárasdi emberek életéből, de amint a vízcseppben tükröződik a tenger, e néhány számban is úgy tükröződik a nyárasdi szövetkezeti tagok mája, sőt holnapja is. Repüljetek számok, repülj hír, repülj öröm! Szét az országban.. ! —kar— A KOMSZOMOL TAPASZTALATAI: Segítsük a tanítói nemes munkájában Azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyeket a Kommunista Párt a szovjet iskola elé állított, a fő szerep a tanítóé. A tanító adja meg a tanulóknak a rendszeres tudást és fejleszti ki náluk a szervezett tanulás és kulturális magatartás szokásait, ő alakítja ki a tanulók világnézetét, neveli őket a kommunista erkölcs, az éltető szovjet hazafiság szellemében. A szovjet emberek megbecsülik és tisztelik a tanító munkáját. „A néptanítók falanxa — mondja Sztálin elvtárs — országunk ama nagy dolgozóserege nélkülözhetetlen egységeinek egyike, amely a szocializmust építi,“ Néptömegeink felviíSgositásának, serdülő nemzedékünk tanításának óriási munkáját a szovjet tanítók 1250 000 főnyi serege végzi. A Szovjetunióban megteremtettük a tanítók eredményes és gyümölcsöző munkájának feltételeit. A tanító nálunk olyae; magaslaton áll, ahol sohasem állott, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban, A lenini Komszomol a Kommunista Párttól tanulja meg nagyrabecsülni a tanító munkáját és tiszteletreméltó szerepét szocialista államunkban. A Komszomol az ifjúságot a tanítónak és munkájának szeretetére és tiszteletére neveli. A Komszomol Központi Bizottsága jelentős munkát végez annak érdekében, hogy a komszomol-szervezetek és a szovjet tanítóság között megerősítse a kapcsolatot. A Komszomol határozottan állást foglal a tanító tekintélyének általános megszilárdítása mellett. A Komszomol és a tanítóság együttes munkájának kérdését állandó figyelemmel kísértük. A Komszomol Központi Bizottságának 1939. év decemberében megtartott X. plénuma arra kötelezte a komszomol-szervezeteket, hogy küszöböljék ki azokat az előforduló eseteket, amelyek a tanítókkal szemben való helytelen magatartásról tanúskodnak. Azt javasolta a komszomol-s^ervezeteknek, vonják be a tanítókat a Komszomol iskolai problémáinak megvitatásába, minden iskolai munkájukban támaszkodjanak azok tapasztalatára és tudására. A Komszomol Központi Bizottságának 1944 márciusában megtartott XII. plénumán az iskolai komszomol-munka megjavításának kérdését vitattuk meg. A felgyülemlett tapasztalat alapján a plénum szervezeti intézkedések egész sorát léptette életbe. Ezek arra irányultak, hogy a Komszomol és tanítóság kapcsolatait kiszélesítsék és a tanító iskolai tekintélyét erősítsék. A Komszomol segítséget nyújtott a Pártnak és a népművelési szerveknek a tanítók marxista-leninista előképzése és képesítésük emelése terén. Egyúttal dicséretes hagyomány gyökerezett meg akkor, amikor a városi és kerületi tanítói értekezleteken komszomol-munkások részvételével megbeszélték a tanulók oktatása és nevelése megjavításának terén a Komszo- mo! és az iskola együttműködésének kérdéseit. Sok területen, tájékon és köztársaságban a Komszomol-szervvel a népművelési ügyosztályokkal karöltve a Párt vezetése mellett politikai, természettudományos és neveié.,tani tárgyú előadásokat és beszámolókat szerveznek: megszervezik az új színdarabok, filmek megtekintését, megszervezik a szovjet irodalom és művészet új alkotásainak megvilágítását. Hogy a tanítók a szovjet tudomány és technika vívmányaival, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság sztahanovistáinak haladó munkamódszereivel megismerkedjenek, ipari üzemekbe és építkezésekhez, kolhozokba, szovhozokba és mezőgazdasági gépállomásokra kirándulásokat szerveznek. A fiatalság tanítóságunk jelentékeny részét tiszi ki. Évente a pedagógusképzőintézményekből az ifjú tanítók tízezrei mennek az iskolába. 1948-ban egyedül a középiskolai tanárképző-intézetek 48 000 ifjú tanárt bocsátottak ki az iskolába. Avégből, hogy a Komszomol munkáját az ifjú tanítók között megjavítsa, a Komszomol Központi Bizottsága 1943-ban határozatot hozott a tanítói komszomol-szervezetek felállításáról. Ez az intézkedés teljes mértékben helyesnek bizonyult. Most 25 000 tanítói komszomolszervezet működik és ezek 224 000. komszomol-tanítót foglalnak egységbe. Az iskola életében a tanítói Komszomol-szervezetek fontos szerepet játszanak. Hatást fejtenek ki az iskolai tanítás folyamatára a tanulók Kom- szomol-szervezeteinek, úttörő őrseinek és rajainak munkájára. A tanító Komszomol-szervezetek segítségére vannak a fiatal tanítóknak képzettségük fokozásában, politikai és művelődési látókörük klszél'ésítésébfen. Az a feladatuk, hogy az ifjú tanítókat a Komszomol aktívabb tagjaivá tegyük. A tanítói Komszomol-szervezetek bátrabban terjesszenek az igazgatók, a népművelési szervek, a párt- és szovjet szervezetek elé az iskolai munka megjavításával kapcsolatos kérdéseket.Figyelembe kell vennünk ezeknek a szervezeteknek fontos jelentőségét az iskola életében és a kerületi bizottságoknak, valamint a városi bizottságoknak nap, mint nap javítaniok kell tevékenységük irányítását. A tanítók elméleti képzésének fokozására országunkban nagyszámú magán- és esti tanfolyam működik. Ezeknek mintegy 300 000 hallgatójuk van. Évről-évre anélkül, hogy munkájuktól elszakadnának, a tanítók ezrei emelik pedagógiai műveltségüket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a népművelés szervei nem fordítanak kellő figyelmet a magántanulás ügyére. Sok pedagógiai főiskola nem törődik a magánúton tanuló ngvelők igényléseivel, nem kíséri figyelemmel tanulmányaikat, nem küldi meg idejénen a tanmeneteket és a segédeszközöket. Ez arra vezet, hogy néhány magánúton tanuló nevelő néha évekig foglalkozik ugyanazzal az évfolyammal és a tananyagot nem végzi el idejében. A vezető Komszomol-szervek kevéssé érdeklődnek a nevelők magánúton folyó tanulása iránt, Űj tanítókáderek képzése céljából a pedagógusképző-intézetek széles hálózata létesült. 337 középiskolai és általános iskolai tanárképző-intézetben, valamint 770 általános iskola tanítóképző-intézetben mintegy félmillió hallgató tanul. A Komszomol nem kis munkát végzett a pedagógusképző-intézetek benépesítésének kérdésében akkor, amikor a tanár- és tanítóképzőintézetekbe a komszomolcok és az ifjúság ezreit irányította. Amint azt a múlt tanévi képesítő államvizsgák megmutatták, a közép- és általános iskolai tanárképző-intézetekben a tanítók készültségének minősége jelentősen emelkedett. A hallgatók tudása magasabb színvonalra emelkedett. Egyúttal azonban a tanév eredményei a közép- és általános iskolai tanár, valamint elemi iskolai tanítóképző-intézetek munkájában fennálló nagy hiányosságokról tesznek tanúságot. A tanítás elméleti tudományos és ideológiai színvonala nem mindig felel meg a jólképesített nevelő- képzés feladatainak. Néhány professzor és előadó az egyes kérdések tárgyalásakor eltűri az apolitikus magatartást, a burzsoá kultúra túlbecsülését. Néhány főiskolán a biológiai tudományok tanítása áltudományos, Mi- csurin-ellenes irányban folyt. Az orosz műveltség fejlődésének, a tudomány és technika történetének kérdéseit néha nem világítják meg kellőképpen. Sok főiskolán rossz a hallgatók önálló munkájának megszervezése. A gyakorlati és laboratóriumi munka gyakran nem tervszerű, hanem formális, érdektelen. Lényeges hiányosságok mutatkoznak a pedagógia tanításában és a pedagógiai gyakorlatok, vezetésében. A gyakorló jelölteket nem vonják be intenzíven gyakorlati tanításba. Néhány főiskolán gyenge lábon áll a hallgatók politikai nevelése. Az is előfordul, hogy egyes hallgatók fegyelmezetlenek. Ezek és egyéb hiányosságok arról tanúskodnak, hogy a Komszomol Központi Bizottsága XVI. plénumának a főiskolák és technikumok komszomol-szervezeteinek munkájáról szóló határozatait sok pedagógusképző-intézetben lassan hajtják végre. Minden közép- és általános iskolai tanárképző-, valamint elemiiskolai tanítóképző -intézet becsületbeli ügye, hogy elhárítsa az oktató-nevelő munkában mutatkozó hibákat, és biztosítsa olyan kiváló képesítésű tanítók képzését az iskolák számára, akik tökéletesen jártasak a nevelés művészetének alapvető elemeiben. A Komszomol-szervezeteknek tevékenyen segíteniök kell a pedagógusképző-intézeteket feladataik megoldásában, az ifjúságnak1 a nemes tanítói munka mély tiszteletére való nevelésében. A Komszomol-szervezetek javításának a hallgatók és a tanulók ideológiai nevelésén, segítsenek nekik abban, hogy alaposan elsajátítsák a tudományokat, hogy megtanulják a marxi-lenini elméletet, és hogy magukévá tegyék a tanítás elméletét és módszertanát. A Komszomol és a tanítóság együttes munkája jótékony hatással volt mindenféle iskolai munka megjavítására Kétségtelen, hogy kapcsolataink a tanítósággal továbbra is erősödni fognak. Minél szorosabb a kapcsolat a Komszomol és a tanító között, annál eredményesebben lehet majd a serdülő nemzedék iskolai oktatásának és kommunista nevelésének feladatait megoldanunk. j. j. Jersova Iskolánk cadfa vár Lassan vége a nyárnak. A malmokban már az új termést őrlik s itt-ott már a levél is sárgul. Kissé elszomorodom, ha mindezt észreveszem, de szomorúságomat hamar eloszlatja az az öröjn, hogy egy hét múlva újból viszontlátom iskolámat. Minden tanév elején ellenőrzőm magam. Visszatekintek az elmúlt év hibáira, melyeket elkövettem, s az akadályokra, melyekkel küzdöttem. Ezt az ellenőrzést mindig helyesnek találtam, mert úgy éreztem, erősebb a- karattal lelkiismeretesebben, hibáimmal leszámolva, vághattam neki az új tanévnek. Ilyenkor nemcsak az elmúlt iskolaévet mérlegelem, hanem az iskola előtti éveimet is. A nehéziparból kerültem a kassai magyar anyanyelvű ipariskolába, mint huszonegy éves fiatalember. Tanulni vágytam, tanulni akartam. Ezt el is értem. Jövőre érettségizem s több mint valószínű, hogy visszakerülök ahhoz az üzemhez, amelyből elindultam. De ez még messze van. Még tíz hónapon át kell szorgalmasan tanulnom, hogy vágyaim teljesüljenek. Ha az eddig történteket mélyebben átgondoltam, érzem, hogy pártunknak, kormányunknak köszönhetem, hogy emberibb emberré lettem, hogy most itt anyanyelvemen szívhatom magamba a tudományt, s kapom az ösztöndíjat. Mindezért a jóért csak egyféleképp felelhetek: odaadó tanulással. Azt hiszem, így tudom majd megköszönni a pártnak és a közösségnek azt, hogy egész emberré növekedtem. Ügy érzem, a mély tudás az élet a- lapja. Gyertek, szerezzük meg minél többen ezt az alapot! Szekerka Imre Ipariskola Kassa
