Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-03 / 35. szám

6 1ÖS5. szeptember 8, ^Tfßds4^L „Á sikeres aratás után most mindent elkövetünk, hogy bizto­sítsuk a takarmányt.” A mi CSISZ alapszervezetünk nyerte el a CSISZ SZLKB vándorzászlaját. Ezt-a kitüntetést úgy értük el, hogy minden figyelmünket a szövetkezeti földeken lévő értékes növények gondozására fordítottuk. Az ifjúság gond­jaira bízott részlegeken példásan gazdálkodtunk. Ötven kilogrammal emel­tük a kalászosok hektárhozamát. Előcsíráztatással emeltük a korai burgo­nya hozamát és 16 000,— koronával több jövedelmet biztosítottunk a szö­vetkezetnek. Jó cukorrépa-termést várunk, mert gondosan ápoltuk a répát. Niért lépett Bátora a szövetkezetbe Négy-öt évvel ezelőtt sokszor meg­fordultam Százdon. A hegyoldalhoz tapadt falu, ha szép is a fekvése, mégsem a legkellemesebb benyomást keltette az idegenben. Nem volt_ vil­lanyhálózata, kultúrháza és a nép is szegényen élt benne. Kezdetben a szövetkezetről sem igen akartak hal­lani. Nekünk jó úgy, mint öregapáink idejében volt, beszélték az emberek, ha dolgozunk, lesz mit ennünk, más meg nemigen kell. A szövetkezet ké­sőbb mégis megalakult, s ezzel kez­detét vette a falu fejlődése is. Ma már szép, új kultúrház van a falu­ban, szerelik a villanyi, jobban él a nép is. Több ruhát vásárol, keve­sebb is a gondjuk. A fiatalok mégis úgy látják, jobban is fejlődhetné a falu. adva vannak erre a lehetőségek. Sok itt a legelő, erdő, jó itt a föld, sok állatot kell tartani és gazdagodik a szövetkezet. Az elgondolásoknak, hogy gyakorlati értelmet is adjanak, beálltak a szö­vetkezetbe és az állattenyésztésbe mentek dolgozni. A fiatal tehéngon­dozók, borjúnevelők hajtják a leg­több hasznot a szövetkezetnek. Bá­tora József is egyike a legjobb bor- júnevelőknek. Hatalmas akácerdő szélén legelnek a borjúk,- de ő azon töri a fejét, hogy miért a nedvesebb földre mennek az állatok, amikor a szárazon is lefeküdhetnének. — Nagyon meleg van. tálán a vi- zenyősebb talaj hűsíti őket — mon­dom neki. — Az meglehet, én is erre gon­doltam. Nagy tudomány az állattenyésztés! Jó lenne, ha többen és jobban érte­nék ezt a mesterséget. Bátora Jó -séf pedig elhatározta, hogy tökéletesen megtanulja az ál­lattenyésztés mesterségét. _ Ha már a szövetkezetbe lépett, még nagyobb hasznot hajt a szövetkezetnek. Isko­lába megy maid, utána visszajön a faluba szebb, kövérebb borjúkat nevel mint most. Azért lépett a szövetkezetbe is, mert szereti a mezőgazdasági mun­kát, de legjobban az állatokat, bár alaposan meggondolta a dolgot, ami­kor belépett. Sokan azt mondták neki, miért mégy a szövetkezetbe, hiszen te fiatal vagy, jobban érvényesül- • hetsz, ha ipari munkát végzet. Menj el géplakatosnak, autószerelőnek, mert biztosabb a. kenyere egy iparosnak, mint egy szövetkezeti parasztnak. Es volt olyan idő, amikor azt gondolta, hogy valóben elmegy géplakatosnak. De a szövetkezet vezetőségének egy­két tagja beszélt vele. Gyerekkorod óta az állatok körül settenkedtél, miért hagynál most itt minket. Jó lesz neked a borjúknál az akácerdő szélén, olyan szabad leszel, mint a madár és ínyedre való munkát vé­gezhetsz. Látta, hogy értékelik a munkáját, ha a szövetkezetben dol­gozik. Döntött és odahaza maradt. A fost mégis elkívánkozik hazulról, mert tanulni akar. Tudja, hogy a friss, fiatal munkások képesek még ered­ményesebbé tenni a közös gazdálko­dást. Azt is tudja, hogy még nagyobb változások lesznek a faluban, ha az ifjúság élére áll a munkának. Kima- gaslóbb lesz a falu kultúrája, még jobb lesz az élet. Azért tanul hát, hogy többet tehessen a faluja érde­kében. . B. I. ivei tapasztalatból tudjuk, hogy a silózott takarmánynak milyen nagy a jelentősége, elhatároztuk, hogy a takarmány silózásában a szövetkezet segítségére sietünk. Már eddig 210 köbméter tavaszi takarmánykeveréket silóztunk. Mielőtt tovább végeznénk a takarmány további silózását, a CSISZ helyi csoportja az EFSZ vezetőségével, a zoo technikussal, valamint az ag- ronőmussal együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Az ifjúsági munkacsoport felelős­séget vállal a szövetkezeti takarmány silózásáért. A CSISZ-csoportok két szecskavágóval fognak dolgozni és munkaversenyt indítanak. A győztes csoport az EFSZ-től 200,— Kcs érté­kű jutalmat kap. 2. A silózásban olyan CSISZ-tagok is részt vesznek, akik különben nem dolgoznak állandóan az EFSZ-ben. Fia­tal munkások és diákok is. A vasár­napi műszakokon minden CSISZ-tag öt brigádórát dolgozik le. 3. Szeptember 1. és 10-e között 1100 métermázsa kukoricaszárat silóz­nak, szükség szerint répaszeleteket és más növényeket is. 4. A kukorica és a répa gyors be- hordásával lehetővé teszik, hogy az agrotechnikai időszak pontos betartá­sa mellett gyorsan elvégezzük a kö­zép- és mélyszántást. Egyidejűleg friss takarmánnyal is hozzájárulunk a tejhozam emeléséhez. Terv szerint minden tehénre 24 métermázsa takar­mányt számítottunk és mi darabon­ként számítva 2 métermázsával több takarmányt silóztunk. Szövetkezetünkben gondoskodunk az állattenyésztési termelés' fellendí­téséről és így nagy jövedelmet biz­tosítunk a szövetkezet számára. Felhívjuk a járás és kerület többi szervezeteit, hogy a takarmány siló­zásával járuljanak hozzá a hús, tej, vaj és más termékek hozamának eme­léséhez. A CSISZ damásdi alapszervezete Zzelízi járás. NYÁRASDI JEGYZETEIMBŐL Mikor három évvet ezelőtt először jártam ebben a csallóközi nagy falu­ban, még sejtelmem sem volt arról, hogy mennyi érdekesség és mennyi szépség rejtőzik ezekben az apró, itt- ott még nádfedeles, puritán fehérség­ben tündöklő házakban, de különösen ezekben a szűkszavú, feleslegesen ta­lán sohasem beszélő egyszerű pa­rasztemberekben. Azóta már többször voltam itt, is­merem az utcákat, külön-külön meg­néztem házait is, megcsodáltam a falu közepét szinte határként ketté­szelő vízmedencét, ismerőseim van­nak, — mégis mindmáig, — és egyre inkább — az a meggyőződésem, hogy emberi kincseiben, érdekességében, szépségében és igaziságában kimerít­hetetlen ez a falu. , sok minden közül csak valamit: (Mert ez is — habár csak puszta adatokról van szó —, érdekes. Érde­kes és igazi. Ez az utóbbi, vagyis hogy „igazi" emeli arra az értékre a tényeket, hogy hírük túlszárnyaljon a nyárasdi házakon és jegenyéken, tudja, ismerje, sőt dicsekedjen vele egesz országunk népe.) Aratóünnepély. Vasárnap este. Az ízlésesen kimeszelt, és sárgás­piros virágindákkal mintázott kultúr­teremben három sorban húzódnak az asztalok, az asztalokon borosüvegek, akik körülülik — parasztemberek. Öl­ben hozott csöppségek, anyák, apák, dereshajú megtört öregek ünnepelnek. Milyen felséges, nagy dolog ezt Magtárban az élet, egy egész év küz­delmének gyümölcse, ... a paraszt ünnepel! Az emelvényen fiatal lányok tán­colnak, az ifjúsági szervezet tagjai. Üdvözlő kultúrszámuk után egy tö­mött, feketebajuszú, az egyik kezére hibás ember jut szóláshoz. Találga­tom: negyven—negyvenötéves lehet. Dömény a neve. Szomszédom súgja: ez az elnök, a szövetkezet elnöke. Okosan, édes errevidéki hangsúly- lyal beszél, csak úgy fejből, a papirt is csak azért tartja kezében, hogy a számokat pontosan közölhesse a tag­sággal. Számok: a nyárasdi Egységes Föld­műves Szövetkezet (körülbelül 170 tagja van) kilencvenegy vagon gabo­natermésre számított ezen a nyáron, ez volt a terv. A termés több: száz­tizenegy vagon életet termelt a szö­vetkezet földje. Csak összehasonlítás­képpen: míg az egyéni gazdálkodók Nyárasdon hektáronként csak tizen­hét mázsa terméshozamot értek el, a szövetkezet földjén, minden hektáion huszonhét és fél mázsa termett... / Tovább hasonlítok: míg a nyárasdi egyéni gazdálkodók ; gabonabeadási kötelezettségüknek még máig sem tudtak eleget tenni, az Egységes Földműves Szövetkezet több vagon élettel többet szolgáltatott be. Es mindezen túl még a munkaegységek­re tervezett gabonamennyiségen kívül a tagság között szét osztanak tizen­három vagon gabonát. A szövetkezetben jelenleg 700.000^ korona készpénz van. A termelőesz­közökbe befektetett tiszta érték 3 mil­lió korona. Egy fiatal fiúval beszélgettem. A kertészetben dolgozik, könnyű munkát végez, minden hónapban ötszáz koro­nát keres, persze ezen kívül megkapja a neki járó terménymennyiséget. Az elnökkel beszélgetek. Ami prob­léma volt, nem tudták állandóan fog­lalkoztatni a szövetkezeti tagokat. Megoldás: Néhány héttel ezelőtt üzembe helyeztek egy téglavető gé­pet, amely évente legkevesebb száz­ezer téglát képes kitermelni. Ez azt jelenti, hogy a hézagos mezőgazdasá­gi munkaidőben is minden tag dol­gozhat, tovább jelenti: hogy a jövő évben minden munkaegységre a szö­vetkezet képes lesz tíz darab téglát adni a tagoknak. Számoljuk ki, nem sok ész kell hozzá, — és látjuk, hogy alig néhány év múlva eltűnnek majd Nyárasdon a nádjedeles, vályogból vetett házak. Számok voltak, nem sok ez, csupán néhány adat, egy piciny kép a nyá­rasdi emberek életéből, de amint a vízcseppben tükröződik a tenger, e néhány számban is úgy tükröződik a nyárasdi szövetkezeti tagok mája, sőt holnapja is. Repüljetek számok, repülj hír, re­pülj öröm! Szét az országban.. ! —kar— A KOMSZOMOL TAPASZTALATAI: Segítsük a tanítói nemes munkájában Azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyeket a Kommunista Párt a szovjet iskola elé állított, a fő szerep a tanítóé. A tanító adja meg a tanulóknak a rendszeres tudást és fejleszti ki náluk a szervezett tanulás és kulturális magatartás szokásait, ő alakítja ki a tanulók világnézetét, neveli őket a kommunista erkölcs, az éltető szovjet hazafiság szellemében. A szovjet emberek megbecsülik és tisztelik a tanító munkáját. „A néptanítók falanxa — mondja Sztálin elvtárs — országunk ama nagy dolgozóserege nélkülözhetetlen egységeinek egyike, amely a szocializmust építi,“ Néptömegeink felviíSgositásának, serdülő nemzedékünk tanításának óriási munkáját a szovjet tanítók 1250 000 főnyi serege végzi. A Szovjet­unióban megteremtettük a tanítók eredményes és gyümölcsöző munkájának feltételeit. A tanító nálunk olyae; magaslaton áll, ahol sohasem állott, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban, A lenini Komszomol a Kommunista Párttól tanulja meg nagyrabecsülni a tanító munkáját és tiszteletreméltó szerepét szocialista államunkban. A Komszomol az ifjúságot a tanítónak és munkájának szeretetére és tiszte­letére neveli. A Komszomol Központi Bizottsága jelentős munkát végez annak érde­kében, hogy a komszomol-szervezetek és a szovjet tanítóság között meg­erősítse a kapcsolatot. A Komszomol határozottan állást foglal a tanító tekintélyének általános megszilárdítása mellett. A Komszomol és a tanító­ság együttes munkájának kérdését állandó figyelemmel kísértük. A Komszomol Központi Bizottságának 1939. év decemberében megtartott X. plénuma arra kötelezte a komszomol-szervezeteket, hogy küszöböljék ki azokat az előforduló eseteket, amelyek a tanítókkal szemben való helyte­len magatartásról tanúskodnak. Azt javasolta a komszomol-s^ervezeteknek, vonják be a tanítókat a Komszomol iskolai problémáinak megvitatásába, minden iskolai munkájukban támaszkodjanak azok tapasztalatára és tu­dására. A Komszomol Központi Bizottságának 1944 márciusában megtartott XII. plénumán az iskolai komszomol-munka megjavításának kérdését vitattuk meg. A felgyülemlett tapasztalat alapján a plénum szervezeti intézkedések egész sorát léptette életbe. Ezek arra irányultak, hogy a Komszomol és tanítóság kapcsolatait kiszélesítsék és a tanító iskolai tekintélyét erősítsék. A Komszomol segítséget nyújtott a Pártnak és a népművelési szerveknek a tanítók marxista-leninista előképzése és képesítésük emelése terén. Egyúttal dicséretes hagyomány gyökerezett meg akkor, amikor a városi és kerületi tanítói értekezleteken komszomol-munkások részvételével meg­beszélték a tanulók oktatása és nevelése megjavításának terén a Komszo- mo! és az iskola együttműködésének kérdéseit. Sok területen, tájékon és köztársaságban a Komszomol-szervvel a népművelési ügyosztályokkal kar­öltve a Párt vezetése mellett politikai, természettudományos és neveié.,tani tárgyú előadásokat és beszámolókat szerveznek: megszervezik az új szín­darabok, filmek megtekintését, megszervezik a szovjet irodalom és művé­szet új alkotásainak megvilágítását. Hogy a tanítók a szovjet tudomány és technika vívmányaival, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság sztaha­novistáinak haladó munkamódszereivel megismerkedjenek, ipari üzemekbe és építkezésekhez, kolhozokba, szovhozokba és mezőgazdasági gépállomá­sokra kirándulásokat szerveznek. A fiatalság tanítóságunk jelentékeny részét tiszi ki. Évente a pedagógusképző­intézményekből az ifjú tanítók tízezrei mennek az iskolába. 1948-ban egye­dül a középiskolai tanárképző-intézetek 48 000 ifjú tanárt bocsátottak ki az iskolába. Avégből, hogy a Komszomol munkáját az ifjú tanítók között megjavítsa, a Komszomol Központi Bizottsága 1943-ban határozatot ho­zott a tanítói komszomol-szervezetek felállításáról. Ez az intézkedés tel­jes mértékben helyesnek bizonyult. Most 25 000 tanítói komszomolszervezet működik és ezek 224 000. komszomol-tanítót foglalnak egységbe. Az iskola életében a tanítói Komszomol-szervezetek fontos szerepet ját­szanak. Hatást fejtenek ki az iskolai tanítás folyamatára a tanulók Kom- szomol-szervezeteinek, úttörő őrseinek és rajainak munkájára. A tanító Komszomol-szervezetek segítségére vannak a fiatal tanítóknak képzett­ségük fokozásában, politikai és művelődési látókörük klszél'ésítésébfen. Az a feladatuk, hogy az ifjú tanítókat a Komszomol aktívabb tagjaivá tegyük. A tanítói Komszomol-szervezetek bátrabban terjesszenek az igazgatók, a népművelési szervek, a párt- és szovjet szervezetek elé az iskolai munka megjavításával kapcsolatos kérdéseket.Figyelembe kell vennünk ezeknek a szervezeteknek fontos jelentőségét az iskola életében és a kerületi bizott­ságoknak, valamint a városi bizottságoknak nap, mint nap javítaniok kell tevékenységük irányítását. A tanítók elméleti képzésének fokozására országunkban nagyszámú ma­gán- és esti tanfolyam működik. Ezeknek mintegy 300 000 hallgatójuk van. Évről-évre anélkül, hogy munkájuktól elszakadnának, a tanítók ezrei eme­lik pedagógiai műveltségüket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nép­művelés szervei nem fordítanak kellő figyelmet a magántanulás ügyére. Sok pedagógiai főiskola nem törődik a magánúton tanuló ngvelők igénylé­seivel, nem kíséri figyelemmel tanulmányaikat, nem küldi meg idejénen a tanmeneteket és a segédeszközöket. Ez arra vezet, hogy néhány magán­úton tanuló nevelő néha évekig foglalkozik ugyanazzal az évfolyammal és a tananyagot nem végzi el idejében. A vezető Komszomol-szervek kevéssé érdeklődnek a nevelők magánúton folyó tanulása iránt, Űj tanítókáderek képzése céljából a pedagógusképző-intézetek széles hálózata létesült. 337 középiskolai és általános iskolai tanárképző-intézetben, valamint 770 általános iskola tanítóképző-intézetben mintegy félmillió hall­gató tanul. A Komszomol nem kis munkát végzett a pedagógusképző-inté­zetek benépesítésének kérdésében akkor, amikor a tanár- és tanítóképző­intézetekbe a komszomolcok és az ifjúság ezreit irányította. Amint azt a múlt tanévi képesítő államvizsgák megmutatták, a közép- és általános iskolai tanárképző-intézetekben a tanítók készültségének mi­nősége jelentősen emelkedett. A hallgatók tudása magasabb színvonalra emelkedett. Egyúttal azonban a tanév eredményei a közép- és általános iskolai tanár, valamint elemi iskolai tanítóképző-intézetek munkájában fenn­álló nagy hiányosságokról tesznek tanúságot. A tanítás elméleti tudomá­nyos és ideológiai színvonala nem mindig felel meg a jólképesített nevelő- képzés feladatainak. Néhány professzor és előadó az egyes kérdések tár­gyalásakor eltűri az apolitikus magatartást, a burzsoá kultúra túlbecsü­lését. Néhány főiskolán a biológiai tudományok tanítása áltudományos, Mi- csurin-ellenes irányban folyt. Az orosz műveltség fejlődésének, a tudomány és technika történetének kérdéseit néha nem világítják meg kellőképpen. Sok főiskolán rossz a hallgatók önálló munkájának megszervezése. A gya­korlati és laboratóriumi munka gyakran nem tervszerű, hanem formális, érdektelen. Lényeges hiányosságok mutatkoznak a pedagógia tanításában és a pe­dagógiai gyakorlatok, vezetésében. A gyakorló jelölteket nem vonják be intenzíven gyakorlati tanításba. Néhány főiskolán gyenge lábon áll a hallgatók politikai nevelése. Az is előfordul, hogy egyes hallgatók fegyelmezetlenek. Ezek és egyéb hiányos­ságok arról tanúskodnak, hogy a Komszomol Központi Bizottsága XVI. plé­numának a főiskolák és technikumok komszomol-szervezeteinek munkájáról szóló határozatait sok pedagógusképző-intézetben lassan hajtják végre. Minden közép- és általános iskolai tanárképző-, valamint elemiiskolai taní­tóképző -intézet becsületbeli ügye, hogy elhárítsa az oktató-nevelő munká­ban mutatkozó hibákat, és biztosítsa olyan kiváló képesítésű tanítók kép­zését az iskolák számára, akik tökéletesen jártasak a nevelés művészetének alapvető elemeiben. A Komszomol-szervezeteknek tevékenyen segíteniök kell a pedagóguskép­ző-intézeteket feladataik megoldásában, az ifjúságnak1 a nemes tanítói munka mély tiszteletére való nevelésében. A Komszomol-szervezetek ja­vításának a hallgatók és a tanulók ideológiai nevelésén, segítsenek nekik abban, hogy alaposan elsajátítsák a tudományokat, hogy megtanulják a marxi-lenini elméletet, és hogy magukévá tegyék a tanítás elméletét és módszertanát. A Komszomol és a tanítóság együttes munkája jótékony hatással volt mindenféle iskolai munka megjavítására Kétségtelen, hogy kapcsolataink a tanítósággal továbbra is erősödni fognak. Minél szorosabb a kapcsolat a Komszomol és a tanító között, annál eredményesebben lehet majd a serdülő nemzedék iskolai oktatásának és kommunista nevelésének felada­tait megoldanunk. j. j. Jersova Iskolánk cadfa vár Lassan vége a nyárnak. A malmok­ban már az új termést őrlik s itt-ott már a levél is sárgul. Kissé elszomo­rodom, ha mindezt észreveszem, de szomorúságomat hamar eloszlatja az az öröjn, hogy egy hét múlva újból viszontlátom iskolámat. Minden tanév elején ellenőrzőm ma­gam. Visszatekintek az elmúlt év hi­báira, melyeket elkövettem, s az aka­dályokra, melyekkel küzdöttem. Ezt az ellenőrzést mindig helyesnek ta­láltam, mert úgy éreztem, erősebb a- karattal lelkiismeretesebben, hibáim­mal leszámolva, vághattam neki az új tanévnek. Ilyenkor nemcsak az elmúlt iskolaévet mérlegelem, hanem az is­kola előtti éveimet is. A nehéziparból kerültem a kassai magyar anyanyelvű ipariskolába, mint huszonegy éves fiatalember. Tanulni vágytam, tanulni akartam. Ezt el is értem. Jövőre érettségizem s több mint valószínű, hogy visszakerülök ahhoz az üzemhez, amelyből elindul­tam. De ez még messze van. Még tíz hónapon át kell szorgalmasan tanul­nom, hogy vágyaim teljesüljenek. Ha az eddig történteket mélyebben átgondoltam, érzem, hogy pártunknak, kormányunknak köszönhetem, hogy emberibb emberré lettem, hogy most itt anyanyelvemen szívhatom magam­ba a tudományt, s kapom az ösztön­díjat. Mindezért a jóért csak egyfé­leképp felelhetek: odaadó tanulással. Azt hiszem, így tudom majd megkö­szönni a pártnak és a közösségnek azt, hogy egész emberré növekedtem. Ügy érzem, a mély tudás az élet a- lapja. Gyertek, szerezzük meg minél töb­ben ezt az alapot! Szekerka Imre Ipariskola Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents