Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-03 / 35. szám

'Itf.ÜfflíSiféL' 1955. szeptember 3. Mi!én Rázus elvtárs beszámolója a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága teljes ülésén ség lényeges fokozására a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági termelés állandó, emelé­sére Megvan minden előfeltételünk arra. hogy az EFSZ-eket gyorsabb ütemben létesítsük és a meglévőket kibővítsük. Azok a sikejrek, ame lyeket EFSZ-eink az utolsó években elértek, gazdaságunk anyagi-technikai alapjának szi lárdsága, a munkások és földműívesek szövet­ségének megszilárdításában elért eredmények minden előfeltételt megteremtenek arra nézve, hogy a szocializmus építésének fellendülése fal- „ vainkon sikeresen folyhasson. A szlovákiai kongresszus előkészületei olyan időszakban folynak, amikor dolgozó parasztsá­gunk legfőbb törekvése abban csúcsosodik ki, hogy sikerrel fejezze be az aratást, teljesítse beadási kötelezettségét az állammal szemben és agro­technikai határidőn belül végezze el az őszi munkálatokat. Az aratási munkák igazolták a kollektív gazdálkodás nagy előnyeit. Szemlél­tető példát nyújtanak arra nézve, hogy az egye­sített földeken sikeresebben használhatók ki a gépek és a tudomány legújabb ismeretei. Az ezidei aratás során mindezt szervezeteink és az ifjúság is ismételten tudatosította és rög­tön kezdettől fogva készségesen ment a szö­vetkezeti földekre és az egyénileg gazdálkodó földművesek földjeire, hogy learassa a gazdag termést, elvégezze a tarlóhántást és elvesse a tarlókeveréket. Példásan jártak el a palárikovói állami gazdaság ifjú traktorosai, akik éjjeli műszak során végezték el a tarlószántást. A CSISZ damásdi szervezetének nagy része volt az idei aratási munkák elvégzésében és 70 hek­tárnyi területen aratta le a gabonát. Ifjúságunk az aratás során 1955. augusztus 22-ig 836 773 brigádórát dolgozott le. 1,307 ál­landó készültségben levő ifjúsági brigád léte­sült. A somorjai járásban, amely elsőként tel­jesítette Szlovákiában a gabona beadási köte­lezettségét az állammal szemben, minden egyes faluban létesült ifjúsági brigád. El kell érni, hogy az ifjúsági brigádok, amelyek az aratás során létesültek, ne hagyják abba a munkát, hanem tovább segítsenek az őszi munkálatok­ban, a burgonya, a cukorrépa és a takarmány betakarításában. Az ifjúsági brigádok szerve­zéséből eredő tapasztalatok azt igazolják, hogy a közös munka hozzájárul a jó ifjúsági kollek­tívák létesítéséhez falvainkban. Sok EFSZ-ben fiatal szövetkezeti tagokból önálló munkacso- ortok alakultak, amelyek a szövetkezetben iharcolták az agro- és zootechnika vívmányai­nak hasznosítását, a mintaalapszabályok betar­tását, küzdöttek a munkakerülők ellen és ol­talmazták a szövetkezeti vagyont. Be kell azonban ismerni, hogy még nem használtunk ki minden erőt, amely ifjúságunk­ban rejlik és különösen az EFSZ-ek építésének és bővítésének úttörő feladatában marad el néhány helyen az ifjúság. Ennek oka a CSISZ gyenge nem folyamatos és rendszertelen munkájában keresendő a falvakon, az elégtelen tagsági alap­ban és főképp abban, hogy nem szentelnek elég nagy figyelmet ama forradalmi szerepnek, amelyet az ifjúságnak kellene játszanai a falu szocialista átépítésében, üj EFSZ-ek alakítása és a meglévők bővítése az ifjúság nagy harci feladata. Aj ifjak hatásosan segíthetnek a'z agi- tációban, a közép- és kisparasztok meggyőzé­sében és megnyerésében a közös gazdálkodás számára az EFSZ-ekbe. Hathatós segédeszköz lehet ezen feladatok teljesítésében a példás EFSZ-ek látogatása, a szövetkezeti tagokkal való beszélgetés, a kísérleti intézetek megtekin­tése, ahol aa ifjúság megszemlélheti a szövet­kezeti nagytermelés előnyeit. Falusi ifjúságunk mintaképéül szolgál a jamniky ifjúság, a spis- ská nová vési (iglói járásban), ahol a fia­talok a CSKP KB júniusi ülése után a többi kis- és középparasztokkal együtt előkészítő- bizottságot alakítottak, közös aratást és csép- lést szítettek elő az egész faluban. Ma már előkészítik a harmadik típusú szövetkezet üzemi rendjének elfogadását. A traktoristáknak és a kombájnistáknak is je­lentős mértékben hozzá kell járulniok az EFSZ- ek alakításához és fejlesztéséhez, hiszen a trak­toristák és kombájnisták sorainak nagyobb ré­szét fiatalok képezik. Igen, a fiatal mechaniku­sokra nagyon fontos feladat hárul, mert a technika zászlóvivői, és a technika nagyon fon­tos tényező a mezőgazdasági termelés fokozá­sában. Ettől függ nagy mértékben a jó termés. A gép- és traktörállomások dolgozóinak jómi- nőségü munkája jelentős mértékben hozzájárul az EFSZ-ek gazdasági és politikai megszilár­dításához és az új szövetkezetek alakításához. Éppen ezért kell szervezeteinknek a gép- és traktorállomásokon olyan légkört teremteniük, amelyben nem találja meg helyét a munkakerü­lő. Szükséges, hogy ne legyen egy traktorista sem, aki ne harcoljon a gép következetes és teljes kihasználásáért és az összes munkák jó­minőségű elvégzéséért agrotechnikai határidőn belül. A mezőgazdasági termelés lényeges emelése, a meglévő szövetkezetek megszilárdítása és az új szövetkezetek alakítása az egész ifjúság ügye. Nagy feladat hárul ebben a tekintetben az ifjúsági szervezetekre mind az üzemekben, mind az iskolákban. Az ő feladatuk az, hogy az összes tagokat vezessék, akik a falvakon laknak, aktív tevékenységhez a CSISZ falusi szervezetében és hogy a falvakra brigádokat küldjenek segítségül az őszi munkálatokban, valamint hogy támogatást nyújtsanak a sző vetkezet gazdasági berendezésének kiépítésé­ben, a gépek és eszközök javításában, a falu kulturális életének fejlesztésében, és hogy a falvakon lakó fiatalságot megnyerjék az EFSZ munkáira, a fiatal traktorosokat és más szak­embereket bevonják a mezőgazdasági termelés­be. Az állatenyésztési termetesben dolgozó sok fiatal sikerrel fokozza képességeit Oj mesterek nőnek akik jól töltik be hivatásukat. Csak az állami gazdaságokban 40 fiút és lányt tűntet­tek ki vándorzászlóval az állattenyésztési ter­melésben elért terv túlteljesítéséért. A paraszt ifjúság szakismeretei állandó nö­vekedésének nagy jelentősége van a mezőgaz­daság fejlődésében. Ezért a téli időszak folya­mán a CSISZ helyi szervei föfigyelmét a pa­raszt ifjúság szak-politikai és kulturális neve­lésére összpontosítjuk. Továbbra is ki kel! használni az ifjúság téli mezőgazdasági isko­láit, az üzemi és szövetkezeti munkaiskolákat, valamint a traktorosok tanfolyamait. A mi fel­adatunk az, hogy ez iskolák számára megnyer­jük a paraszt ifjúság túlnyomó többségét. Az e téren mutatkozó hiányosságokról tanúskodik az a tény, hogy az ifjúság téli mezőgazdasági iskoláit ez évben csak 5000 ifjú és leány láto­gatta, holott a mezőgazdaságba^ több mint 17 000 ifjú jött át. Minden erőnkkel oda kel! hatni, hogy a CSISZ II. kongresszusának irányelveit az ösz- szes falusi szervezetekben következetesen telje­sítsék. Az ifjúsági szarvezetek munkájában to­vábbra is buzdítani kell az ifjúságot a párt és a kormány irányelveinek teljesítésére, megnyer­ni az összes fiatal szövetKezetest, traktorost, az állami gazdaságok minden dolgozóját, az. egyénileg g'azdálkodó parasztok fiait és lányait, a fiatal asszonyokat, hogy küzdjenek a maga­sabb hektárhozamért, az állatállomány nagyobb hasznosságáért és hogy a mezőgazdasági tudo­mány új munkamódszereinek terjesztőivé vál­janak. Ezen a téren példát nyújtottak a CSISZ da­másdi alapszervezetének fiataljai, akik kötele­zettséget vállaltak, hogy 1.100 köbméternyi silót készítenek a kukoricákéra, répafej és a hulla­dék karéj felhasználásával. Ezzel a CS1SZ- tagok és a többi fiatalok hozzájárulnak az elég­séges takarmány biztosításához, a tehenek fejő- képességének fokozásához. A tervezett 24 mázsa takarmányt még 2 métermázsával emelik min­den egyes fejőstehén után. Gondolom, hogy szükséges, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma örömmel üdvözölje a damásdi egységes föld­műves szövetkezet fiataljainak ezt a nagyszerű kezdeményezését. Szükséges továbbá, hogy szó­lítsuk fel a falusi ifjúságot e példa követésére és hogy a példa a többi fiatalokat is a verseny kiszélesítésére serkentse, hogy több konkrét kötelezettségvállalásokkal segítsék teljesíteni a silózási tervet. Továbbá a fontos munkálatokkor az üzemek­ben dolgozó fiatalok, a tanulóiíjúság, a hivata­lok és az üzletek dolgozói köréből brigádökat szervezzünk a szövetkezeti dolgozók kisegíté­sére, továbbá az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, valamint az állami gazdaságok megsegítésére. Az ifjúság lelkes segítségére van szükség a különböző építkezésekben a si­lógödrök elkészítésében, a legelők gondozásá­ban, a tagositási munkálatokban, valamint az állattenyésztési termelés fokozására szükséges takarmány biztosításában. Az ifjúság, amely már néhányszor bebizonyí­totta hazafiságát munkájával, segítségével, ki­váltképpen most a CSISZ szlovákiai kongresz- szusának előkészítésében, segít megszilárdítani és létesíteni új EFSZ-eket és fiatal erejét, lel­kesedését az új szocialista falu építésének szol­gálatába állítja. Hatékonyan kell támogatni az iskola munkáját az új ember nevelésében E napokban új iskolai év kezdődik. Az isko­lák kapui megnyílnak, az ifjak és lányok tíz­ezrei előtt, akiket ama forró vágy hat át, hogy derék dolgozóivá váljanak gazdasági, kulturá­lis és közéletünk különböző szakaszainak. Az iskola munkájára jelentős mértékben ki­hat a CSKP KB határozata az iskoláztatás to­vábbi fejlesztéséről, amely hosszú évekre meg­szabja új iskolánk munkájának irányát, az új emberért folyó küzdelemben. A CSKP KB határozata értelmében az isko­lákban továbbra is csak az ifjúsági szövetség és a pionírok szervezete lesz a tanulók egye­düli szerve. A többi ágazatok ténykedése a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség által irányított érdekkörökben folyik majd. Ez a jelentőségtel­jes intézkedés még nagyobb mértékben fokozza közös felelősségünket a tanulóifjúság nevelésé­ért és egyidejűleg kiküszöböli középiskoláink életének túlszervezettségét. Most már csak ar­ról van szó, hogy az ifjúsági szervezetek he­lyesen értelmezzek ezt az intézkedést, hogy a szervezeti kérdések egyszerűsítése meghozza a politikai munka, és az önkéntes érdekkörök, elsősorban a technikai, a micsurini, a honvé­delmi, a turista és a kulturális körök munká­jának széleskörű fejlődését. A szakiskolákon különösen előtérbe lép a politikai nevelési munka hatékony elvégzése, már csak azért is, mert ezekben az iskolákban nem szerepel a tantervben a polgári nevelés, vagy más hasonló tantárgy. Szükséges, hogy a CSISZ eme szakiskolai szervezetei az eddiginél nagyobb mértékbn szervezzenek alkalmas elő­adásokat és beszélgetéseket, hogy a tanulók politikai látóköre a lehető legnagyobb mérték­ben kibővüljön, hogy az iskolákból olyan ifjak és leányok kerüljenek ki, akik szívügyüknek fogják tekinteni azt. hogy a lehető legjobban készüljenek fel jövő hivatásukra es olyan he­lyekre fognak jelentkezni, ahol a hazának rájuk a legnagyobb ‘szüksége lesz. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy néhány jellemző sort olvassak fel Irina Iros- nyikova, szovjet írónő „Valahol Szibériában“ című könyvéből: • „Állandóan és mindenben a komszomol fele­lősségérzetet ápolták bennünk. Minden komszomolistának úgy kellett tanul­nia, hogy kitűnő fokozatot nyerjen. Elégtelen: kapni, ez a komszomolistára nézve olyan nagy szégyent jelentett, hogy rögtön a sejt vezető­sége elé idézték De közülük mindenki megértette, hogy itt nemcsak errö’ az elégtelenről volt szó. Ezek a sztálini ötéves tervek első lépései voltak. Nagy építkezés folyt. A hazának ügyes kezekre volt szüksége. Nos tehát minden kom­szomolistának becsületbeli ügye volt, hogy úgy tanuljon, hogy mielőbb munkájának mesterévé váljon.“ (Valahol Szibériában a szlov. kiadás 54. oldalán). Igen, a tanulmányi munka társadalmi jelen­tőségének megmagyarázása minden tanulónak iskolai szervezeteink nagyon fontos tevékeny­ségét képezi, mert felkelti a tanulók érdeklődé­sét, a tanulmányi szak mély és teljes ismerete iránt. A tudás az eszmei ismeretek kibővítése iránti küzdelem hatékony szervezése a tanuló ifjúság között megkívánja, hogy a CSISZ szervezetek tevékenységében az iskolákban általánosan ér­vényesüljön a tagok kezdeményezése, érdekei és szükségletei, és hogy az ifjúsági szervezeti tevékenységet összekapcsolják népünk napi éle­tével és munkájával. Az iskolai szervezetek munkájának szűk tájékozódása, amely csak a tananyagra szorítkozik gyengíti az ifjúsági szervezetek életét, gátolja a széleskörű nevelő tevékenység kifejlődését. Ezért szükséges a szervezetek életét az iskolákba megszilárdítani, tartalmát sokoldalúvá és érdekessé tenni. Az ifjúsággal folytatott mindennapi munká­nak döntő tényezőjévé kell válniok az egyes osztályok szervezeteinek és a főiskolákon a munkacsoportoknak. A CSISZ tagoknak első­sorban ezen legkisebb kollektívákban kell tö- mörülniök gazdag és érdekes tevékenységben. Különös figyelmet kell szentelni az összes is­kolatípusok első évfolyamai szervezeteinek. Fel kell számolni azzal az állapottal, hogy az egyes mintaiskolák első évfolyamaiban az osztály szervezetek megalakítása hónapokig tar­tott. Ebben az iskolaévben tegyünk meg min­dent, hogy ezek a szervezetek már az iskolai év kezdetén az iskolai szervezet vezetősége tagjainak állandó személyes segítségével dol­gozzanak. Már az első napokban be kell szer­vezni az iskolákban az összes ifjakat és lányo­kat a CSISZ-be. Most főképp a mintaiskolák tanulói között végzett politikát nevelő munka javításáról van szó, úgy hogy. ez hozzáférhető és érthető legyen a 14—17 éves ifjak és leányok számára. Gaz­dag kulturális, testnevelési és szórakoztató te­vékenység segítséget fog jelenteni az iskola munkájában. Sokat várunk a technikai és az alkotó tech­nikai versenyek második évfolyamától is, ame­lyek a tanulókat a technikai találékonység, a kezdeményezés és az önállóság fejlesztéséhez vezetik és segítik az ifjúsági szervezet munká­jának gazdagítását és javítását' az iskolákban. E verseny első évfolyamában még nem kap­csolódott be elegendő számú diák. Mindazonál­tal azon tanulók eredményei, akik résztvettek a versenyben, figyelemre méltóak. Így például a bratislavai Elektroenergetikai ipariskola III. c osztályának 14 tagú kollektívája egy objek­tum modelt készített, amelyet az országos ki­állításon első díjjal jutalmazták. Jurás elvtárs ugyanezen iskola negyedik c, osztályának tanu­lója második fokú díjat nyert ellennyomású egytestű, többfokú gőzturbina javaslatáért és kiszámításáért. A nagyszombati ipariskolások 27 tagú kollektívája hat munkát adott át, ame­lyek közül a tornyos daru modellje harmadik díjat nyert. Figyelemreméltó eredményeket értek el a Selmecbányái ipariskola, a bratislavai gaz­dasági iskola, és á poprádi gazdasági iskola if­júsági szervezeteinek tagjai is. A versenyben résztvett egyes munkák termelési problémákat oldottak meg és a központi bizottság védjegy- zésre ajánlotta őket. örvendetes ez a tény is, hogy éppen a CSISZ iskolai bizottságának té­nyezői voltak azok, akik jó példával jártak elő. így például Ruman, a bratislavai Elektroener­getikai iskola, Gregus elvtárs, a bratislavai mü^ ipari iskola, Alexius elvtárs a nagyszombati gépipari iskola tanulója és mások.' A tapaszta­latok azt igazolták, hogy azok a tanulók akik versenytárgyakon dolgoztak, a záróvizsgákon lényegesen jobb eredményt értek el, mint a többi diák. A következő iskolai évben az iskolai igazgatóság hathatós támogatásával ezt a ver­senyt a szakiskolák összes típusaiban fejleszteni kell. Nagyon hálás munkát végeznek szerveze­teink, hogy ha megszervezik a tansegédeszkö­zök gyártását az általános művelődést nyújtó iskolák számára és ezáltal hozzájárulnak a ta­nítás sikeréhez. A tanszervezetek megjavított ténykedése fel­kelti a tanulók munkaszeretetét, tanulási vá­gyát és lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy isko­láinkból jó szakemberek, eszmeileg érett és erkölcsileg szilárd egyének kerüljenek ki, akik lelkesen fogják terjeszteni a szocializmus esz­méit és megvalósításának aktív harcosává lesz­nek. Minden figyelmünket a CSISZ munkájának szenteljük a szakiskolákban és az üzemi tanulőotthonokban A technika állandó tökéletesítése mind az iparban^ mind a mezőgazdaságban mindinkább több igényt támaszt a dolgozók szakképzésével szemben. A CSISZ szervezeteknek a szakisko­lákban és az üzemi tanonciskolákban már az első napoktól fogva meg kell szervezni az álta­lános és érdekes tevékenységet úgy, hogy segít­sék a nevelő dolgozókat és a diákokat munká­jukban és tanulásukban. Az elmúlt iskolai év folyamán szerzett ta­pasztalatok a nováky bányaiskolában, a szinnai szakiskolában és más tanterületen azt mutat­ják, hogy a legmegfelelőbb módszerek egyike a verseny, amely iránt a diákok között nagv érdeklődés mutatkozik. A kongresszus előtti időszakban meg fogjuk szervezni ama szocia lista kötele'zettségek vállalását, amelyek a ta­nulók normáinak túllépésére, a munka új for­máinak elsajátításéra, ' a selejt százalékának csökkenésére és szemléltető taneszközök elő­állítására irányulnak. A hivatás, valamint a technikai ismeretek bővítésére irányúié érdeklődés elmélyítését elő­segíti a technikai alkotás versenye. Nagyon szép eredményt értek el a múlt év folyamán a bratislavai vasutasok szakiskolájának és a dubnicai szakiskolának tanulói. Ezen szerveze­tek példájára meg kell nyerni nemcsak a szak­iskolák, hanem az üzemi tanonciskolák tanu­lóinak többségét is, a technikai körökben vég­zett munka ^számára. A múlt év igazolta, hogy a munka ott volt eredményes, ahol jól dolgoztak a CSISZ szer­vezetek, a tanuló-termelési csoportokban és ahol a szakiskola vezetősége ezekkel a veze­tőségekkel a tantermelési csoportokban folya­matosan együttműködött. Az új iskolai -vben el kell érnünk azt, hogy rögtön az iskolai év megkezdésekor kezdje meg működését a CSISZ szervezete is, a második és harmadik évfolyam tanuló-termelési csoportjaiban. Az első évfo­lyamokban arról van szó, hogy felesleges huza­vona nélkül megalakítsuk a CSISZ szerveze­teit és gondoskodjunk arról, hogy a tanulók minél nagyobb számban lépjenek be a CSISZ- be. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség pionír­szervezetének további felvirágoztatásáért A CSISZ föfeladatainak egyike továbbra is az marad, hogy javítsa a pionír szervezet irán­ti gondoskodást. Aláhúzza ezt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának je­lentős határozata is az általános iskoláztatás színvonalának emeléséről és további fejleszté­séről, amely ismételten hangsúlyozza a CSISZ pionír-szervezetének fontos hivatását a gyerme­kek szocialista nevelésében. A CSKP KB hatá­rozata kibővíti a CSISZ pionír-szervezetének te vékenységét és megkívánja áthatóan javítani tevő-: kenysége minden szakaszán annak munkáját, el­mélyíteni a pionír-szervezet együttműködését az iskolával és a családdal, továbbra is kibővíteni hatását a gyermekek nevelésére azáltal, hogy a pionír alakulatokba megnyerjük a gyerme­kek túlnyomó többségét. Habár ma a CSISZ pionír-szervezetében a pionírkorban lévő gyermekek több mint 69 szá­zaléka van megszervezve, ez minket nem elé­gíthet ki. Még mindig több mint 90 000 gyer­mek marad a pionír-szervezeten kívül és ehhez hozzájönnek a gyermekek további ezrei, ame­lyek az új iskolai évben elérik a kilencedik életévet. A pionír-szervezet főképpen a falvakban még mindig gyenge oldala a pionír mozgalomnak. Az általános iskolák egész sorában mem ala- kultak meg még a pionír-szervezetek, ahol leg­alább öt gyermek van pionír korban. Ez külö­nösen az eperjesi kerületre vonatkozik, ahol meg vannak az alapfeltételek pionír csoportok létesítésére 47 iskolában és a besztercebányai kerületre, ahol 43 kisosztályú iskolán lehetett volna pionír csoportokat létesíteni. Ezen hiá­nyosságok kiküszöbölésére különös figyelmet kell szentelni a hnustay, bártfai, stropkovi és svidniky járások pionír-szervezeteinek, amely járásokban van a legtöbb iskola pionír-szerve­zet nélkül. A pionír-szervezeteknek a gyermekekre gya­korolt befolyása kibővítésével együtt szükséges napról-napra javítani a pionír csoportok mun­kájának tartalmát és eszmei színvonalát, hogy megfeleljen a gyermekek céljainak, érdekeinek, kívánságainak és korbeli különlegességeinek, hpgv alá legyen rendelve ama nevelő céloknak, amelyeket a CSISZ második kongresszusa és a CSKP KB határozatai szabtak meg. Ezért szükséges, hogy a pionír gyűlések és összejö­vetelek magas színvonalát biztosítsuk, amely összejöveteleket a pionír vezetők irányítása mellett maguk a pionírok fognak előkészíteni. Mód felett szükséges, hogy a pionír-szerve­zetben sokkal inkább, mint az elmúlt években szervezzék meg a kollektív természetjárást, amely hozzájárul a csapatok és csoportok mun­kájának élénkítéséhez", kiváltképp, ha a termé­szetben való tartózkodást nevelő módon hasz­nálják ki a gyermekek természetes tulajdonsá­gainak és érdeklődésének fejlesztésére mint amilyen a regényesség, a kutatás és az új megismerések iránti vagy. Ne legyen egy pio- nír csoport sem, amely ne szervezné meg a szülőhely környékének bebarangolását, ne le­gyen egy piorrír csoport sem, amelyik nem ismertetné meg a pionírokat a szülőfalu vagy város történetével és gazdasági életével. Szü­lőhelye iránti szeretetét nyilvánítsák ki alkotó munkával, a szülőhely felvirágoztatásával. A barangolás előkészítésében lehetővé teszik a gyermekeknek, hogy megtanulják a termé­szetben való élés alapfeltételeit. A természet- járás kiszélesítése végett minél többet kell használnunk az „Ifjú turista“ jelvényt és elérni > “°Sy Szlovákiában 1956 év végéig legalább 18 0°0 gyermek nyerje el ezt a jelvényt. Az eddiginél sokkal szélesebb méretekben kell megszervezni _ a _ testnevelési és nemzetvédelmi nevelést, a pionír csoportokban, a hadsereggel e?yuí^iyiukodő szövetség és hadseregünk véd- nokségi alakulatainak segítségével. A pionír csoportok munkájának nagyon meg­kedvelt formája a fiatal technikusok és micsu- rinisták köreiben végzett munka. Ez a munka­forma nagyon hatékonyan segíti elő az iskola politechnikai nevelését és segít a gyermekek­nek abban, hogy az iskola befejezésével kivá­laszthassa magának a megfelelő hivatást, elmé­lyíti a tanulók tudását, felkelti kíváncsiságukat és érdeklődésüket a tudomány és technika iránt. A fiatal technikusok és micsurinisták mozgal­mának fellendítéséhez .nagyban hozzájárult a fiatal technikusok és micsurinisták versenye. Ezt a versenyt a jövő iskolai évben is ki kell terjeszteni úgy, hogy a fiatal technikusok ver­senyébe be kell kapcsolni legalább 50 000 pio- y 11 írt és a fiatal micsurinisták versenyébe 60 000 gyermeket. Nagyon helyes, hogy ha a fiatal micsurinisták körei kisér létezéssel foglalkoznak, és olyan növényeket termesztenek, amelyek hoz' (Folytatás az 5. oldalon) J

Next

/
Thumbnails
Contents