Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-20 / 33. szám

1955. augusztus 20. 5 KARL LIEBKNECHT Egész életét a proletariátus ügyének szentelte. Legfőbb érdeme, hogy 1904-ben Németországban megalapította a szocialista ifjúsági mozgalmat. „Az ifjúság nevelése egyúttal nevelés a militarlzmus el­len” — ezzel a jelszóval nyitotta meg a német szocialista ifjúsági szervezet első konferenciáját 1906-ban, Stuttgartban. Ezen a konferencián hozták azt a határozatot, hogy az ifjúsági mozgalom feladata: harcolni a militarizmus ellen, szocialista nevelést nvújtani az ifjúságnak és gazdasági védelmet adni az ifjúmunkásoknak Karl Liebknecht 1871 augusztus 8-án született és 1919 január 15-én gyilkolták meg Apja. Luxemburg Rózával a szociáldemokrata párt kimagasló tagjával egyidejűleg Au­gust Bebe! mellett a németországi szociáldemokrata párt első vezére volt Liebknecht együtt növekedett a munkás- mozgalommal. Politikai tevékenysége egybeesik a német imperializmus fejlődésével Liebknecht és Luxemburg Róza a német szociáldemokrácia baloldali szárnyához tartoztak. Liebknecht minden erejével a háború ellen küzdött Le­leplezte Krupp és a német háborús Iparhárók igazi ábrá­zatát és parlamenti beszédében rávilágított arra. hogy Krepp magasrangú tiszteket arra bírt rá. hogy katonai titkokat áruljanak el. Karl Liebknecht öröké napjainkban különösen időszerű és így hangzik’ minden erőnkkel küzdiünk Németország újra felfeqvverzése ellen mert csakis így őrizzük meg a békét. Minden erőnket feszítsük meg hogy létrejöjjön a nagyhatalmak békés megegyezése. Liebknecht beszédei, cikkei csodálatosan időszerűek ma is. Különösen az ifjúság rengeteget tanulhat tőle Szorgal­mas, végtelenül becsületes ember volt Liebknecht — aki teljesen háttérbe szorította egvéni érdekeit feláldozta egész­ségét és életét az eszméért. Élete nagyobb felét börtönben töltötte, és onnan írta megrázó leveleit. Kitartott és hitt a munkásosztály győzelmében és főleg azt hangsúlyozta: Amilyen az ifjúságunk — olyan lesz a jövőnk. A műkedvelő csillagászok ked­venc égiteste a Hold. Érthető, hiszen csillagászati szempont­ból csak eev ugrásnvira van a Földtől. Noha ez az ugrásnyi távolság nem kevesebb 384.000 kilométernél. Ez a távolság el­enyésző a bolvgók és még in­kább a csillagászok távolságá­hoz kénest. Közelsége miatt már kis távcsővel is fői megfigyel­hetők felszíni alakulatai. Ha pé­pig 100—200-szoros naevítású távcsővön keresztül vizsgáljuk, éppenséggel hasznos megfigye­léseket tehetünk. Sokaknak bizonyára feltűnt, hogy a Holdnak mindég ugyan­azt az oldalát látjuk. Holott a Hold forog a saját tengelye kö­rül. ez pedig látszólagos ellent­mondásban van az előbb meg­állapított ténnyel. A magyará­zata ennek az, hogy tengelv- kőrüli forgása énnen annvi ideig tart. mint a földkörüli kerin­gése tehát egv - hónapig. I Mielőtt rátérnénk a Hold csil­lagászati vizsgálatára, még egv érdekességet kell tisztáznunk. Ez pedig az időjárás és a Hold Sok évtizedes megfigyelések alapián mondhatjuk. a Hold és az időiárás között van némi ösz- szefüggés. A Hold Ténvváltozá- sai és az időiárás bizonyos kap­csolatot mutatnak egymással- Valószínű, hogv fényhatása ré­vén szól bele az időjárás irá­nyításába. ha nem is közvetle Érdekességek a Holdról KUITURKR0NIKA Augusztus 12-én, este 20 órakor a zürichi kanton! kór­házban szívroham következtében elhúnyt Thomas Mann, a legnagyobb jelenkori német író. A hanyatló polgári társa­dalomnak ez a kiváló bírálója és a nácizmus kérlelhetetlen ellensége élete utolsó pillanatáig résztvett a közéletben és más kulturális haladó tényezőkkel együtt erélyesen állást foglalt az atomfegyverek eltiltása mellett. Még ez év nya­rán ellátogatott a Német Demokratikus Köztársaságba és beszédét mondott Weimarban a Friedrich Schiller halá­lának 150-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepsége­ken. Thomas Mann június 6-án töltötte be 80-ik életévét. Hatalmas írót gyászol benne az emberiség a világ minden részén, ahol a kultúra, az igazság fényénél vezeti a népeket az igazságos társadalmi rend felé. Olyan író volt, aki kímé­letlenül szembe tudott nézni a világgal és önmagával, az emberi igazságért mindig messzehangzó szóval harcolt, a hitleri fasizmus és a háborúk ellen Olyan munkás volt, aki könyvtárakat dolgozott fel regényeihez. Közös magyar és szlovák nép­rajzkutatásokat folytat a Magyar Tudományos Akadémia, Ma­gyarországi szlovák és Szlová­kia magyarlakta falvaiban. Kétezernyotcszáz éves temetőt tártak fel a magyarországi kör- nyei homokbányában. A magyarországi ajkai ho mokbányában Tóth Péter bánya- mester bronzkori agyagurnára bukkant. A veszprémi Bakonyi Múzeum rendbehozatta és kiál­lítja a 70 cm. magas a becslés szerint négyezeréves urnát. * * * Nagaszakiban, az atombomba- támadás tO-ik évfordulóján ha talmas szobrot állítottak fel a városra ledobott bomba 70 000 ember áldozatának emlékére. * » * Augusztus 15-én, hétfőn este a Luőnica, ifjúsági művészegyüt tes 130 tagú küldöttsége Andrei Szarvas vezetésével vendégsze­replésre utazott a Szovjetunió­ba. Kéthetes ott-tartózkodásuk alatt megtekintik a Moszkvában megrendezett „A csehszlovák mezőgazdaság tíz éve“ kiállítást is. Az együttes nyolc tagja- szeptember 20-ig marad még a Szovjetunióban, ahol művészeti ‘■'"iilmánvokat végeznek. nül. inkább a felső légrétegek útján. A Hold iőval kisebb égitest mint a Föld. Ha képzeletbe a Földre helyeznénk, csak Közép- Afrikát tudnánk vele eltakarni. A Szovjetunió területe ióval na­gyobb a Hold felénk forduló arcánál. Teleholdkor igen erős ezüstös fénve van. Pedig ha a Holdba repülnénk, szomorú sö­tétszürke tái fogadna. A felü­lete csak hét százalékban veri vissza a Nap fénvét, csupán a Nan közelsége révén juttat a szemünkbe sok fénvt. Nekünk a Föld lakóinak eszünkbe sem jut. hogv a Holdról nézve mi- Iven ezüstös fénve volna Föl­dünknek ugyanezen ok miatt. Ha a Hold léggel vagv hóval lenne borítva, annvi napfényt verne vissza, hogv bele sem te­kinthetnénk. Kétszázszoros nagyítási táv- csövön keresztül igen szép lát­ványt nvúit a Hold. Hatalmas hegyláncok szabdallak keresztül vagv kráterek százait számol­hatjuk meg szerte-széiiel. Ilven nagyítás mellett olvan a Hold. mintha 2.000 kilométernyi távol­ságból figvelnők szabad szem­mel. Ha figyelmesebben vizsgál­juk, itt-ott halvány szinárnvala- tokat vehetünk észre, sőt az AU lasz és a Herkules kráterek fe­nekén zöldesbarna foltokat is láthatunk. Ez utóbbiakat már régóta figyelik a csillagászok. Helyzetük és alakjuk nem ál­landó. Valószínű, hogv valami­lyen vegvi folyamat iátszódhatik le ott. erős napsugárzás hatá­sára. Fokozzuk nagyításunkat mintegy 5—600-szorosra és meg­lepve tapasztaljuk, hogv a leg­több körbegvségnek egv része hiányzik. Mégpedig azoké. ame­lyek az úgynevezett tengerek — hatalmas mélvenfekvő siksá- ■ "gok — oldalán fekszenek és az az oldaluk hiányzik, amelv a síkságra néz. Ezek az úgyneve­zett romkráterek. Feltehető, hogv ezek a síkságok valóban tenge­rek voltak valamikor. Nézzük meg a Fracastorus nevű krá­tert. A kráter alsó oldala nyi­tott. betorkollik a Nektár ten­gerbe. Olvan akárcsak egv öböl. Joggal gondolhatunk arra. hogv a valamikori tenger ostroma, a víz romboló ereie okozta a krá­ter pusztulását. Sok ilven krá­tert figyelhetünk meg a Hold­ban. Vaion változik e a Hold fel­színe? Nem változik. Vagv ha változik is. olvan csekélv mér­tékben. hogv alig vehetiük észre. Ez pedig azért van, mert a Holdnak sem légköre, sem vize nincs. Az imént említett cse­kélv változásnak más az oka. A Hold kis tömegű égitest lévén, régen elvesztette a légkörét. — Vonzóereje nem volt elégséges a_ levegőrészecskék visszatartá­sára. Levegő híján víz sincs a felületén, hisz légkör nélkül a víz elpárolog. A legújabb szov­jet kutatások ugvan feltételez­nek egv igen csekélv légréteget, pár centiméternvi. esetleg méter­nyi vastagságút. Ezt a paránvi Jégburkot inkább a kőzetek bel­sejéből kiszabaduló gázok alkot­hatják. A levegő és a víz miatt alig változik a Hold felszíne. Föl­dünk hegyei valamikor jórészt jó­val magasabbak voltak, mint manapság. Csak a víz. iég és szélhordta törmelék pusztításai koptatták le őket évmilliók so­rán és koptatják ma is A Hol­don ilyesmi nincs. A Hold igen magas hegvei meredekek, élesen csipkézettek. A Hold hegveinek árnvéka a légkör híiárt és fény­szórás híján szurokfeketék és élesek. A hegvképző erőknek a Holdon kisebb vonzóerő állt el­len. mint a Földön. A kráter- hegvek keletkezését még nem látiuk elég tisztán Vulkáni úton csak kévtJ keletkezhetett, mivel az átmérőjük igen nanv. (Leg­nagyobb a Ciavius 235 kilomé­ter). Meteorok becsapódása nyo­mán is keletkezhetett egynéhány. A többség azonban feltehetően árapály erők révén jött létre. A felületi változást csak a hőmérséklet ingadozása révén támadt hegvomlások, lavinák'; rianások jelenthetik a Holdon. Egv-egv becsapódó meteor is okoz valamilyen jelentéktelen változást. Mit ielent az. hogy a hőmérséklet változás ilven mérvű változást szülhet? Könv- nven megérthetjük. Ahol a Nap süti a Hold felszínét, ott mint­egy 130 fok meleg van. De ott. ahol árhyék van. miután nincs levegő, ami kiegyenlítené a hő- mérsékleti különbségeket, ott 150 fokos hideg uralkodik. Igv a Hold kőzetei a meleg hatására kitágulnak, a hidegre Összehú- ződnak. Nagv feszültségek lép­nek fel bennük, és egv kisebb szikladarab szétnorlása már na- gvobbméretű hegvomlást idézhet elő. Hogy ilven jelenséget ész- revegvünk. ahhoz mintegv ezer­szeres nagyítás szükséges. A Holdat ekkor úgv látjuk, mintha 384 kilométer messzeségből néz­nénk szabad szemmel és egv körülbelül 100 méter átmArőiű tárgvat már észrevehetnénk a felszínén. A hegvomlások vagy rianásom látásához igen nagv szerencse. Illetőleg türelem kell. vagvis a Hold felszín egv pont­iét kitartóan kell figyelnünk. A nagvteliesífménvű távcsö­vekkel a Holdat már pontosan letérképezték. Mondhatiuk pon­tosabban mint a Földet. Nincs ismeretlen po..l ..fehér folt" a felületén. A nem látható felének egv részét is ismerjük, mivel a Hold néha olvan helyzetben van a Földhöz^éoest. hogv egv ke­veset enged látni abból is. \ Csökkentsük távcsövünk na­gyítását 80—100-szorosra. Ész­revesszük, hogv a Holdat vakitó fénvesíkok szabdalják keresziül- kasu! Egv-egv nagvobb kráter­ből látszanak kiindulni, de a legszebbek és leghosszabbak a Hold déli pólusához közel levő Tvcho kráterből sugároznak. A leghosszabb áttér a Hold északi pólusához, több mint 3.000 kilo­méter hosszú. Érdekes, hogy csak teleholdkor látszanak, va­lószínűleg azért, mert ilyenkor a Nap. a Hold látható felét tel­jes egészében megvilágítja. Mi­benlétük még ma is tisztázat­lan. Sokan arra gondoltak, hogv kiömlött lávafolvók. melvek meg­dermedve csillognak a napfény­ben. Ennek viszont nagyságuk mond ellent. Még sok más ha­sonló probléma nvitfát most fe­szegetik s bizonvára nemsokára tisztán ‘láttuk Nem is tetszik elképzelni. hogy miluen vechfe volt. Hetes vaov királv az istennek se akart jönni, a bank íolvton nőtt. már volt benne egv százas. A játékosok közül senkinek se volt annvi pénze. hogv megüsse az egészet, és a Vejvodáról már csurgóit a víz. Semmi mást nem lehetett hullani, csak az ö szavat, hogv „Hetes, királv. rétiről", ötösével rak­ták a koronákat, és minden elúszott. Egv kéményseprő mester tűzbe jött, hazament pénzért, és amikor már több mint százötven korona volt a- bankban, akkor megütötte. — Vejvoda szabadulni akart, az egésztől és ké­sőbb azt mesélte, hogv ő szedte volna a lapot akár harmincig, csak hogy ne' nyerjen, de ahelyett két ászt kapott. Ügy tett. mintha semmije se volna, és szándékosan azt mond­ja: „Tizenhat nyert." És annak a kémény­seprő mesternek összesen tizenötje volt. Hát nem pech? Az öreg Vejvoda egészen sápadt volt és kétségbe volt esve, köröskörül már káromkodtak és azt sugdosták, hogy svindlizik, és hogy egyszer már meg is verték hamis kár­tyázásért. pedig ö volt a legbecsületesebb kár­tyás a világon, és egymásután gurították be neki a koronákat. Már volt ottan ötszáz ko­rona. A vendéglős ezt nem bírta nézni. ÉP- pén ki volt készítve neki eQv csomó pénz a sörgyár számára, hát fogta, odaült vele. két­százas csomókban előretolta, aztán behunyta a szemét, megfordította a székét a szerencse ’•égett, és azt mondta hogy megüti az egész bankot „Niplt kártyákkal játszunk”, azt mond­ta. Az öreg Vejvoda nem tudom mit adott volna érte. hogy most már veszítsen. Min­denki bámult, amikor felcsapott magának e.QU lapot, és az egy hetes volt és ő megtartotta. A vendéglős már a markába nevetett mert neki huszonegye volt. Aztán' az öreg Vejvoda méa env hetest kapott, és azt is megtartotta. „Most egy ász jön vagy tizes”, mondta a vendéglős mérgesen, „a nyakamat teszem rá, Vejvoda úr. hogy befuccsol.” Borzasztó nagy csend volt. Vejvoda húz, és megjelenik a harmadik hetes. A vendéglős olyan fehér lett, mint a kréta, ez: volt az, utolsó vénze. ki­ment a konyhába és nemsokára bejött egy HA. aki nála ta'nult, hogy menüink és vág­tuk le a vendéglős , urat, mert ott lóo ez ablakkilincsen. Így hát levágtuk, feltámasz­tottuk és a játék folyt tovább. Már nem volt senkinek eou fillérje se. minden pénz ott feküdt a bankban Vejvoda előtt, aki egyre csak azt hajtogat‘ „Hetes, király rétiről”., és eladta volna a lelkét, hogy fuccs legyen, de mert fel kelletett csapja és odateave a kár­tyáit az asztalra sehogyse csalhatott és .nem húzhatott direkt többet. Már mindenki meg volt hülyülve a Vejvoda szerencséjétől, és mert nem volt már pénzük, megegyeztek, hogy cédulákat fognak betenni. Órák hosszat ment ez így, és az öreg Vejvoda előtt csak gyűltek az ezresek. A kéményseprő mester már több mint egy félmillióval tartozott a banknak, egv szenesember a Na Zderaze-ut- cából körülbelül eov millióval, a „Százéves Kávéház" házmestere nyolcsiázezer koronával és egy medikus több mint két millióval. Csak a pirikapénz több volt már háromszázezer ko­ronával. csupa popírszeletekből. Az öreg Vej­voda mindent megpróbált. Folyton kiment a klazettra, és mindig megkért valaki mást. hogy húzzon helyette és amikor visszajött, mondták neki, hogy nyert, mert huszonegyje volt. Új kártyapaklit hozattak, de az se segített sem­mit. Ha Vejvoda megállt tizenötön, a másik­nak tizennégy-je volt. Mindenki őrjöngve nézte az öreg Vejvodát.és a leGvadabbul egy utoa- kövező káromkodott, aki készpénzben össze­vissza nyolc koronát tett be. Ez nyíltan ki­jelentette. hogy egy ilyen, embernek, mint a Vejvoda, nem volna szabad élni a világon, és a legjobb lenne megrugdosni, kidobni és vizbefojtani, mint eov Icutvakölvköt. Nem is tetszik elképzelni, hogy az öreg Vejvoda mennyire kétségbe volt esve. A végén aztán támadt egy ötlete. „Én kimegyek a klozettra”, mondta a kéményseprőnek, „játsszon addig helyettem, mester úr". És csak úgy kalap nélkül kiszaladt a házból, és egyenesen a Mvslík- utcára futott rendőrökért. Talált egy vatrujt, és jelentette, hogy itt meg itt ebben a ven­déglőben hazárdjáték folyik. A rendőrök rá­parancsoltak. hogy menjen előre, ők majd mindjárt utána mennek. így hát visszament, és azzal fnnadták, hogy a medikus közben el­vesztett több mint két milliót és a házmester több mint hármat. A pinkapénz vedia ötszáz­ezer koronás céduláiral szaporodott. Nemsokára berontottak a rendőrök, és az útkövező el­kiáltotta magát: „Meneküljön, aki tud." De ezzel nem ment semmire se. Lefoglalták a bankot, mindenkit bevittek a rendőrségre. A Na Zderaze-utcni szenes ellenkezett, úgyhogy őt kerekes kosárban vitték. A bankban már több mint egy fél milliárdról voltak cédulák, és készpénzben ezerötszáz korona. „Ilyet még nem ett-’m”. mondta a rendőrinspektor, ami­kor ezt a szédítő összeget látta, „ez rosszabb, mifft a Monte Carlo". Mindenki ott maradt repaelib. kivéve az örea Vejvodá*. Az öreget mint feljelentőt kiengedték, és megígérték neki. hogy mint törvényes jutalmat megkapja a lefoglalt bank egyharmadát. valamivel több mint százhatvan- milliót, de 6 rendéiig hele- örült ebbe. és aztán össze-vissza járkált egész Prágában, és betörésbiztos páncélszekrényeket rendelt tucatszámra. Ezt , nevezik kártyasze­rencsének. Azután Éveik grogot főzött, s a dolog az­zal ért véget., hogy a tábori lelkész, miután éjszaka Éveiknek, sikerült naovnehezen fel­raknia az ágyra, könnyékben tört ki és zo­kogni kezdett: — Eladtalak, kamerád. g7ialázntnsan eladta­lak. Átkozz el engem, üssél, tűrni fogom. Odadobtalak az oroszlán torkába. Nem bírok a szemedbe nézni. Tépázzál enOemet harap­jál, nem számít. Nem érdemiek jobbat. Tudod, mi vagyok én? \ S a várnába temetve kisírt arcát, a tábori] lelkész halk, gyönge, lágy hangon azt mondta: — Én egy jellemtelen lator vagyok — és el­aludt. mintha fejbeverték volna. Másnap a tábori lelkész naavon korán ment el hazulról, kerülve Éveik pillantását, és csak késő éjszaka, jött haza eov kövér bokával. — Mutassa meg neki. Éveik, — mondta, továbbra is kerülve Éveik pillantását. — hogy minek hol a helye, hogy tájékozódva legyen, és tanítsa meg grogot főzni. Reggel pedig jelentkezzen Lükéi főhadnagynál. Évejk és az új ember egv kellemes éjszakát töltött el grogfőzéssel. Reggel felé a kövér baka már ”lig állt a lábán, s csak eQv furcsa egyveleget_ dünnvögött maga elé a legkülön­bözőbb népdalokból, amelyek összekavarodtak benne: — Chódov körül folyik eQv kis pa­tak, ott méri a ió piros sört az én babám. Hegy. hegy. magas hegy. mentek a szüzek a- úton. szánt egy paraszt fent a Fehérhegyen. — Téged nem féltelek. — mondta Évejk, ilyen tehetséggel sokáig meg fogod áV.ni a helyed a feldkurátnál. S így történt, hoav aznap délelőtt Lükéi főhadnagy először pillantott bele Éveik be­csületes és őszinte árcába, miközben a derék katona ekként jelentkezett nála: — Óberlajt- nant * úrnak alázatosan jelentem, hogv én va­gyok az a Évejk, akit a feldkurát úr elkár­tyázott. ír.­A tisztiszolgai intézmény eredete az ősidők homályába vész. Valószínűleg már Macedóniai * Főhadnagy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents