Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-20 / 33. szám

2 1955. augusztus 20. Tagsági igazolvány — Nyikolaj Osztrovszkij, szovjet tró élete legválságosabb pillanataiban is a Komszomolra gondolt. Komszomol- tagsági igazolványát, amelynek már 1919-től birtokosa volt, párnája alá rejtette. Amikor megbénult az ajka, Nyikolaj édesanyjához fordult. — Anyácskám, húzd elő a komszo- mol igazolványom. Az édesanyja előhúzta a kis köny­vecskét fia párnája' alól és Nyikolaj jobb kezébe helyezte. Megszorította az igazolványt s néhány pillanatig néma maradt, majd később megnyu­godva, de nagy erőfeszítéssel ejtette ki a szavakat. — így ni, már jobban érzem ma­gam. köszönöm anyácskám! Miért becsülte Osztrovszkij oly nagyra a komszomol igazolványt s miért talált abban mindig erőforrás­ra? A Komszomol nevelte őt, ő pedig a Komszomolért élt és dolgozott. Eb­ből fakadt céltudatossága, életszere- tete, hősi kitartása és a győzelembe vetett hite. Sok CSISZ-tag, s bizonyára te is, fiatal elvtárs, csodálattal olvasto'k, vagy hallotok Nyikolaj Osztrovszkij komszomol-hős életéről. Életed egyik legszebb pillanatában, amikor társaid a CSISZ tagjai közé vettek fel, akkor is élénken magad elé képzelted hős­höz méltó életét és vágyát éreztéi va­lami nagy tettet véghezvinni hazád­ért. Türelmetlenül vártad, mikor ka­pod már meg a tagsági könyvecskét. Vágyad teljesült. Megkaptad a kis, aranyszínű jelvénnyel díszített kék könyvecskét. Örülsz neki. Hogyis le­hetne ez másképpen? Hisz most már előmutathatod, hogy a CSISZ tagja vagy. Bizonyíték a tagsági igazol­vány. Annak bizonyítéka, hogy szö­vetségünk hatalmas családjához tar­tozol. Ez a könyvecske pedig arra kötelez, hogy aszerint élj, ahogy ak­kor megfogadtad, amikor a szervezet elnöke azt a kezedbe adta. Munkahő­siességekre ösztönöz hazánk felvirá­goztatásáért, védelméért és szocialis­ta jövőjéért, hogy szüntelenül tanulj, képezd magad, küzdj meg a nehéz­ségekkel és könyörtelenül harcolj min­den ellen, ami gátol a boldog jövő felé vezető utunkon. Arra kötelez, hogy gazdag, örömteli és kulturális életet élj,, dolgozz úgy, hogy a CSISZ- ben való tagságod kiérdemeld. A tagsági igazolvány nem csupán akármilyen okmány. Ez a te legérté­kesebb okmányod. Becsüld meg és óvd, törődj vele. ügy, ahogy Nyikolaj a legértékesebb okmány Osztrovszkij törődött vele, ahogy azt a szovjet komszomolisták óvták, ami­kor a Nagy Honvédő Háborúban az igazolvánnyal a szívük felett harcol­tak szocialista hazájukért, mikor a szocializmus és a kommunizmus épí- ■ tésében hősi tejeket vittek véghez. Vérükkel jegyezték bele a Sztálin elv­társnak tett eskü szavait, hogy inkább életüket áldozzák, de nem hátrálnak meg, nem engedik, hogy az ellenség a szovjet földön pusztítson. Bizonyára ismered a Nagy Honvédő Háború hő­seit: Alexander Matroszovot, Zója Koszmogyemjanszkát, Jurij Szmirno- vot, Oleg Kosevojt és a hősök to­vábbi százait, akik azzal szereztek dicsőséget, hogy forrón szerették né­püket es nem sajnálták életüket sem feláldozni, amikor a haza veszélybe került. így parancsolta Sztálin elv­társ, erre kötelezett a komszomol iga­zolvány. A szmolenszki kerület Gal­kina nevű falucskájának komszomo- lista leányai is óva őrizték igazolvá­nyukat. Azon a napon, amikor a né­metek fejvesztve menekültek a falu­ból, Sura Fedorovová — a komszo- mol-szervezet titkára — gyűlésre hív­ta össze a komszomolistákat, hogy megtárgyalják, hogyan segítsenek a fasiszták által elpusztított falu újjá­építésében. — Lányok, itt az igazolványotok? — kérdezte és félénken tekintett kö­rül. Am nemsokára megnyugodva mosolygott. A jelenlévők mindannyian előhúzták az elrejtett komszomol .iga­zolványt, — Jól van, — lélegzett fel Sura — már féltem, hogy valaki félelmében nem semmisítette-e meg igazolványát. Itt az enyém is, tessék, ellenőrizzé­tek. .. Tehát a gyűlést megnyitom. A munkában tanúsított hősiesség és a tagsági igazolványról való gon­doskodás nem egy példáját találjuk meg nálunk is. öottwald és Zápo- tocky elvtársak, sok CSISZ-tagnak adományoetak különféle kitüntetése­ket, már sokakat- beírtak a CSISZ KB és SZLKB Becsületkönyvébe is. Ezeknek a példáját kövesd, ügy gon­doskodj igazolványodról, hogy azt bárhol büszkén felmutathasd. Ne kell­jen szégyent vallanod! hogy az nincs rendben, hiányzanak a tagsági bélye­gek, vagy éppenséggel, beszennyezted. Azt szokták mondani, hogy a tagsági igazolvány a CSISZ minden tagjának tükörképe. Ügyelj, arra, hogy a te tükörkéued a legszebb leeven. Csillag bajtárs az érsekújvári járás Kürt községéből jött alakulatunk­hoz. Már az első napokban észlel­tük, hogy Csillag bajtárs jó katona lesz. Nála is, épp­úgy, mint a többi magyar bajtársaknál nehézségek me­rültek fel a szlovák nyelv terén. Csil­lag bajtárs erős akarata és szorgalma leküzdötte a nehézségeket. Ma már jól beszéli a szlovák nyelvet és a gyakorlatok alkalmával Csillag baj­társ mindig kitűnik példamutatásával és szorgalmával. Bátor katonai fellé­péséért többször dicséretben részesült a felsorakozott egység előtt. A haza védelme érdekében kifejtett példás munkájáért alakulatunk CSISZ- szervezete CSISZ-tagságra javasolta Csillag bajtársat. A legközelebbi gyű­lésen a jóváhagyás után Csillag baj­társ vállalta, hogy a csehszlovák had­sereg napjáig megszerzi a példás ka­tona jelvényt. S mi bízunk abban, hogy Csillag bajtárs a jövőben is megállja a helyét. Viszontlátásra jövőre ! Sípos Béla írfa: Letelt a hónap. Búcsúzunk a perbenyíki és kis- tárkányi állami gazdaság dolgozóitól. Búcsúzunk, de csak rövid időre! Jövőre ismét itt arassuk maid e gazdag föld dús kalászait! Jövőre ismét kezet szo­rítunk a perbenyíki és kistárkáhyi állami gazdaság dolgozóival, akiket úgy megszerettünk. így mentünk el tavaly is, így búcsúztunk a perbenyíki szorgalmas dolgozóktól: viszontlátásra jövőre! S ez a barátság ebben az évben még jobban elmélyült. * A perbenyíki dolgozók a brigádisták részére július 31-én a II éves iskola parkjában búcsúestét rendeztek, amelyen kiértékelték a brigád- csoportok munkáját. A munkaversenyben a rozsnyói magyarnyelvű pe­dagógiai iskola tanulói lettek az elsők 123%-os munkateliesítméhy- nyel. A kassaiak a második helyet foglalták el a versenyben. Az egyéni versenyben ugyancsak a rozsnyói iskola egyik tanulója, Horkai Árpád lett az első kerületi méretben. Árpád már az első na­pokban kitűnt rendkívüli szívósságával és múnkaked vével. Erős. zömök, barna fiú az Árpi. Mindig jókedvű, mindenkihez közvetlen. Munkáját példásan végzi és igazi példaképe volt a csoportnak. A szocialista munkaversenyben 209% -os teljesítménnyel a „legjobb" brigádista el­nevezést nyerte. Jó munkájáért 1.200 koronát kapott és az állami gaz­daság igazgatósága az Ifjú gárda című könyvvel ajándékozta meg. — A CSISZ kerületi vezetősége jó munkája elismeréséül azt javasolja, hogy a nevét a CSISZ Központi Bizottsága becsületkönyvébe írják be. Ezenfelül tiszteletbeli Fucsík-jelvénnyel tüntették ki'. m Mi mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy Árpi a mi csopor­tunk tagja, a mi iskolánk tanulófa. De büszkék lehetnek szülei is, akik ilyen keménykötésű legényt neveltek. Könyvjutalomban részesültek még Kurucz Éva, Pásztor Borika és Hole ez Jolánka, akik a perbenyíki brigádnak szintén jó hírnevet szereztek 140 -os teljesítményükkel. Megemlítem még azt, hogy a mi iskolánkat díszíti majd a CSISZ kerületi bizottságának vándorzász­laja, amelyet az iskolaév megkezdésekor adnak át. Ez jog serkenjeni minket a tanulásban is. a A CSISZ Központi Bizottságának a CSISZ évzáró közgyűléseinek, a CSISZ helyi, járási, városi és kerületi konferenciáinak összehívásáról szóló határozatából. Terjesszük ki az Ifjúsági Szövetség befolyását Ez év elején ült össze a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség II. kongresz- szusa, amely nagy jelentőséggel bír szövetségünk további tevékenysége szempontjából. A kongresszus lefo­lyása és határozatai élénk érdeklő­dést és visszhangot váltott ki a fia­talok körében. A CSISZ évzáró köz­gyűlései és konferenciái kiváló alkal­mat nyújtanak arra, hogy értékeljük a II. kongresszus határozatainak tel­jesítését és teljesítésük biztosítására további feladatokat tűzzünk ki. A CSISZ évzáró közgyűlései és konferenciái értékelik az Ifjúsági Szö­vetség szervezeteinek, vezetőségeinek és tagjainak munkáját. Ellenőrzik a CSISZ szervezetei és szervei tervé­nek teljesítését, amelyet a II. kong­resszus hagyott jóvá, és a kongresz- szusi határozatok teljesítése érdeké­ben újabb terveket hagynak jóvá. A CSISZ évzáró közgyűlései és konferenciái megtárgyalják: 1. Az ifjúság széleskörű mozgalmá­nak fellendítése az ipar és a mező- gazdaság termelési terveinek teljesí­téséért és túlteljesítéséért, a szocia­lista munkaverseny további kiszélesí­téséért, az önköltség csökkentéséért, a gazdaságosságért és az új munka- módszerek alkalmazásáért. 2. Az ifjúság hazafias nevelése, po­litikai és szakképzettségéről való gon­doskodás, a CSISZ oktatási évébe va­ló bekapcsolása és az Ifjúsági Szö­vetség testnevelési, sport," kulturális és szórakoztató tevékenységének fel­lendítése. 3. A tagsági igazolványok kicseré­lésének biztosítása a szervezet minden tagja számára, az üzem. város, isko­la vagy tanulóotthon fiatalsága több­ségének megnyerése a CSISZ-be az­által, hogy a szervezet kerületén be­lül meglátogatunk' minden fiatalt és felajánljuk neki az Ifjúsági Szövetség­ben való tagságot. A CSISZ pionír­szervezete tevékenységének, főképpen sorai kibővítésének és a vezetők mun­kájának megtárgyalása. A CSISZ évzáró közgyűlésein és konferenciáin új vezetőséget és a Szö­vetség helyi, járási (körzeti), városi, kerületi; konferenciáira küldötteket vá­lasztanak. A vezetőségbe olyan fia­talokat kell választani, akik élvezik az ifjúság bizalmát, jó szervezők s akik példájukkal, lelkesedésükkel, erős akaraterejükkel és az egész ifjúsággal fenrintartott állandó kapcsolatukkal az egész fiatalság igyekezetét a CSISZ II. kongresszusa határozatainak tel­jesítésére tudják irányítani. Az évzá­ró jelentéséket, a további tevékenység terveit és az új vezetőségek javasla­tait az alapszervezetek vezetőségeinek ülésén és az Ifjúsági Szövetség szer­veinek ülésein a legnagyobb gondos­sággal kell előkészíteni. A CSISZ évzáró I^özgyűléseit és konferenciáit a következő időpontokban kell megtartani: 1955. szeptember 15-től november 12-ig meg kell tartani a CSISZ alap­szervezeteinek évzáró közgyűlését és CSISZ üzemi, iskolai, tanulóotthoni és állami gazdaság évzáró közgyűlé­sét vagy konferenciáját. 1955. november 12-től december 11- ig a CSISZ járási konferenciáit. 1956. január 7—8-án a CSISZ vá­rosi konferenciáit Prágában, Bratisla- vában, Brnóban és Osztraván. 1956. január 14—15-én, vagy 21— 22-én a CSISZ kerületi konferenciáit. 1956. > januárjában a CSISZ helyi alapszervezeteinek plenáris gyűlését, .vagy az Ifjúsági Szövetség összes alapszervezetei küldötteinek konferen­ciáját a városokban és nagyobb köz­ségekben. * * * Minden 20, vagy kevesebb taggal bíró szervezet, három tagú vezetősé­get és egy ellenőrt választ. Az a szervezet, ahol a tagok létszáma meg­haladja a húszat, tizenegy tagú veze­tőséget és két ellenőrt választ. Az új vezetőség alakuló ütésén elnököt vá­laszt saját soraiból. Az alapszervezet évzáró közgyűlése megválasztja a járási konferencia kül-j dötteit. Minden háromszáz, vagy kevesebb tagot számláló üzemi, iskolai, tanu­lóotthoni és állami gazdasági szerve­zet ■ évzáró közgyűlést hív össze. Azok a szervezetek, ahol a tagság létszáma meghaladja a 3Q0-at, az alapszervezetek évzáró közgyűlése után megtartják a CSISZ évzáró kon­ferenciáját. Az Ifjúsági Szövetség alapszerveze­tei a járási városokban', vagy nagyobb községekben, ahol a tagság létszáma nem haladja meg a 250-et, közös ple­náris gyűlést tartanak. Azokban a vá­rósokban, vagy községekben, ahof a Szövetség alapszervezeteinek tagsága egybevéve meghaladja a 250-et, ösz- szehívják. a CSISZ összes alapszerve­zetei küldötteinek konferenciáját. * * * A CSISZ alapszervezetek, helyi, Já­rási, városi, kerületi vezetőségeinek feladatául tűzzük ki, 'hogy haladék nélkül lássanak hozzá az Ifjúsági Szövetség évzáró közgyűléseinek és konferenciának előkészítéséhez, hogy ezek lefolyása az ifjúság nagyméretű felsorakozásává váljon íi CSISZ II. kongresszusa határozatainak és má­sodik ötéves tervünk feladatainak tel­jesítésére. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Készítsük elő a második ötéves terv első évének tervravasGaiát PAVOL MAJLING MEGBÍZOTT, A SZLOVÁK TERVHIVATAL ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJÁBÓL Az összes gazdasági szerveink irá­nyító munkájának egyik legfontosabb feladata népgazdaságunk fejlesztése 1956. évi terv javaslatának kidolgo­zása előtt állanak. E feladat teljesíté­sével biztosítanunk kell egy mozgó­sító, tudományosan megindokolt terv kidolgozását és ezzel biztosítani nép­gazdaságunk erejének szakadatlan növekedését, népünk anyagi és-kultu- rális színvonalának állandó emelkedé­sét. Az 1956. év nagyjelentőségű lesz népgazdaságunk további fejlődése szempontjából. Ebben az évben kezdik meg a második ötéves tervünk fel­adatainak teljesítését; amely jelentős történelmi időszaka lesz a szocializ­mus építésének Csehszlovákiában. Az építési terv fő súlypontja a má­sodik ötéves tervben is a nehézipar ágazatai termelésének fejlesztése lesz. Ezen ágazatok terjesztése biztosítja egész népgazdaságunk 'egyenletes fej­lődését, egész építési munkánk és technikai haladásának fejlődését, a munkatermelékenység szakadatlan fo­kozását, a nép kulturális-technikai mű­veltségének rohamos növekedését, or­szágunk termelési gazdaságának sok­oldalú. kihasználását. Nehézipari* ágazataink termelésének fejlesztésével építjük és szilárdítjuk hazánk biztonságát, a nehézipari gyárt­mányokkal, különösen gépipari gyárt­mányokkal piacokat szerzünk az egész világon. Különcsen a nehézipari ter­melés az, amellyel a kapitalista világ­ban propagáljuk népidemokratikus köz­társaságunk erejét, a népidemokrati­kus berendezés élönyeit. A második ötéves terv feladatai a népgazdaságunkban fennálló arányta­lanságok lényeges mérséklésének el-, érésére irányulnak éspedig a tüzelő­anyagok jelentősebb fokozott kiterme­lése, a kohászat további fejlesztése és a gépipari termelés színvonalának eme­lése útján. Népgazdaságunk arányos fejlődésének biztosításához az ország termelőerejének további hatalmas fej­lesztéséhez hozzá kell járulnia építő­iparunknak, mégpedig a munkaszerve­zés színvonalának aránytalanul maga­sabb fokra- való emelésével és az ed­diginél sokkal magasabb fokú techni­kával. A második ötéves terv meghoz­za falvainkon a szocializmus döntő győzelmét. A mezőgazdasági nagyter­melés további fejlődésével kiküszöböl­jük e szakasz nagyfokú lemaradását az ipari termelés mögött s ezzel két­ségtelenül megszilárdítjuk városaink és falvaink dolgozó népének erkölcsi-po­litikai egységét. A második ötéves tervben további ipari termelőágazatokat építünk ki, a termelésben érvényesítjük a világtu­domány és technika legújabb vívmá­nyait. Ehhez Szlovákia--nagymértékben járul hozzá. A fogyasztási ipar ágazataiban a terv biztosítja a termelés terjedelmé­nek további növekedését a meglévő kapacitások következetes kihasználásá­val, új létesítmények építésével és a munkatermelékenység egyidejű növe­lésével. Bővül a választék és növeke­dik közszükségleti cikkeink minősége is. Azután Pavol Majling megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnöke Ismertette Szlovákia’ népgazdasága 1956. évi fej­lesztésének feladatát. Kihangsúlyozta, hogy a nehézipar fejlesztése, a nép­gazdaság és a beruházási építkezések fejlesztése lesznek a döntő tényezők, amelyektől függ a lakosság életszín­vonala további növekedésének üteme és az egyes ágazatok lemaradása ki­küszöbölésének üteme, éspedig nem­csak 1956-ban, hanem a további évek­ben is a nehézipar előnybe helyezett fejlesztése mellett, főként" a niezőgaz- daság és a beruházási építkezések feltételeinek megteremtésében is. „A jövő évben lényegesen növekednie kell a mezőgazdasági termelés belterjessé­gének is. A mezőgazdasági termelés kívánt színvonala elérésében a leg­fontosabb feladat elsősorban a ta­karmányalapnak, a mezőgazdasági ter­mények hektárhozamainak növelése, valamint a tej- és hústermelés, szem­pontjából a legnagyobb hozamú takar­mányok vetésterülete nagyobbítása alapján történő bővítése lesz. Ennek alapján az ellenőrző számok megálla­pítják a hústermelésnek több mint egyharmadával, a tejtermelésnek több mint egynegyedével való növelését az 1954. évhez viszonyítva. E termelés elérése érdekében a mezőgazdasági területek minden egyes hektárján 4.3 mázsával kell növelni a takarmány­termesztést, s emeltet a lédús takar­mányok termelésének 23 %-al, a szé­na termesztésének 34.2 %-al kell nö­vekednie. Az ellenőrző számok által 1956-ra kitűzött feladatok elérése feltételezi a legelőkről és rétekről való gondosko­dás lényeges megjavítását, mert ezek népgazdasági termelésünk növelésének legnagyobb tartalékjai. A szlovákiai legelők és rétek szénaterffielésének legalább egy mázsával való növelésé­vel a tejtermelést olyan mértékben nö­velhetjük, hogy az a szlovákiai tej­üzemek által 1954-ben eladott tej- mennyiségnek majdnem kétharmadat teszi ki. Az 1956-ik évi ellenőrző szá­mok meghagyják a gép- és traktorál­lomásoknak, hogy még jobban segít­sék EFSZ-einket, egyénileg gazdálko­dó parasztjainkat, s hogy e segítség­ben munkájuk terjedelme 10.5 %-al növekedjék. Az EFSZ-eknél így bizto­sítjuk a munkák kétharmadának gépe­sítését, s az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknál feltételezzük az egész ter­jedelem több mint 20 °/o-os gépesíté­sét,. A mezőgazdaság fejlesztési terv feladatai a legfelelősségteljesebb, a legfontosabb feladatok a népgazdaság összes feladatai közül. E feladatok teljesítése meg fogja követelni, hogy sokoldalú segítséget nyújtsunk nép­gazdaságunknak a technika- és a be­ruházási építkezések útján, a szövet­kezeti tagok s a kis- és középparasz­tok között végzett tömegpolitikai mun­kával. Ezután Pavol Majling megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnöke rátért a beruházási építkezések terén, és a mi­nőségi fogyasztási normákért, a tech­nika további fejlődése terén fennálló feladatok ismertetésére, majd rátért az 1956-ik évre szóló tervjavaslat előkészítésénél ránk váró feladatok is­mertetésére. „Hogy jóminőségű és tudományosan indokolt. tervjavaslatot állítsanak ősz- sze. ehhez a szakosztályok és a válla­latok szoros együttműködése szüksé­ges. Ezt az együttműködést azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy a szakosztályok és az ellenőrző számok alapján a vállalatokkal kidolgoztatják a tervjavaslatokat a mutatók egész szélességében és ezután ezeket csak összegezik. A szakosztályoknak a vál­lalatoktól csupán néhány legfontosabb mutató kidolgozását kell kérniök, alá­támasztó adatok és számítások formá­jában, amelyekből azután a tulajdon­képpeni javaslat összeállításánál ki­indulnak. A kerületi tervezés szakaszán szo­ros együttműködésre van szükség az illetékes szakosztályok, valamint a kerületi nemzeti bizottságok igazgató­ságai között. A helyi gazdálkodásban a megvalósított decentralizálás után különösen szükséges a belkereskedel­mi szervek együttműködése a helyi gazdálkodás kerületi igazgatóságával. Egyik további nagyon fontos fela­dat helyesen megállapítani a jövő évi fejlődés feladatai meghatározásának kiinduló pontját. A kiinduló támasz­pont meghatározásától függ majd an­nak a fejlődésnek üteme is, amelyet a jövő évi tervben meghatározunk. Itt tudatosítani kell, hogy a nép­gazdaság arányos fejlesztése törvé­nyének betartása érdekében biztosítani kell a fejlődés dinamikáját. i Példás k atona

Next

/
Thumbnails
Contents