Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-13 / 32. szám

1955. augusztus 13.

A CS1SZ járási vezetőségeinek Ihyalmébe

'Wöntudatos CSISZ-tagokra vár a határszél

Az elmúlt hónapok során ifjúságunk soraiból százak és ezrek jelentkeztek a mezőgazdaságba a határvidék építésére. A gyárakban, üzemekben dolgozó ifjúság tavasz óta nagyobb figyelemmel fordul a falu felé. Pártunk és kormányunk, valamint a - CSISZ II. kongresszusa világos cé't tűzött a CSISZ elé: ifjú erőt a mezőgazdaságba. A pillanatnyilag nehezen megoldhatónak látszó elgondolás helyessége már az első hetekben_ bebizonyosodott, megmozdultak az ifjúság legjobbjai, útra Keltek a határszél felé.

Azóta, hogy az első szerelvény építeni akaró fiatalokkal elhagyta Szlovákiát, már eltelt egy fél év. — Hogy mi mindent tettek ezek a fiatalok s azok, akik utánuk mentek a mai napig csak az tudja, aki egy évvel ezelőtt keresztül utazta ezt a területet s most egy félév elteltével eljött megnézni, keresni a változást. Biztos megtalálja ezt. A jelenlévők nagyrésze valóra váltotta a hozzáfűzött reményeket, becsületes építőjévé vált a határszélnek.

Sajnos, nem mondhatjuk ugyanezt el mindenkiről. Vajon miért nem? Azért, mert sok járási vezetőség nem váltotta valóra a kitűzött; jelszót: a legjobb CSISZ-tagokat a határszélre! Az események azt mutatják, hogy sok járásban csak a jelentkezők számának a növelésére törekedtek, nem néztek meg figye'mesen minden fiatalt. — Ezért történt meg az, hogy a határszélre könnyelmű, kalandra vágyó fiúk és leányok is eljutottak. Főleg az elmúlt hónapban ideérkezett fiatalok között találunk ilyeneket. Ezek a fiata'ok nem meggyőződésből jelentkeztek, nem fűtötte őket a segíteni akarás tüze, csak pillanatnyi lelkesedés ragadt reájuk, a többieket fűtő igazi örömből ez a szalmaláng az első napi nehéz munka után kialudt. A legtöbbjüknek eszeágában sem volt bei'Ieszkedni a közösségbe és nem tudott egfütt örülni és küzdeni a többiekkel, így rövidesen magára maradt. Volt, akit gyorsan átnevelt a közösség, de a legtöbbjük már nincsen itt. Van, aki már néhány hét elteltével megbánta tettét és újból jelentkezett, leve'et írt a brigádnak, hogy vegyék vissza, már tudja, Ü volt a hibás, akkor szerette meg a kollektívát, amikor már távol volt tőle.

Mindezeket a hibákat el akarjuk kerülni a jövőben, ezért a CSISZ

járási vezetőségének sokkal nagyobb gondot kell fordítani a határszélre jelentkező fiatalok kiválasztására. — Nem szabad megtörténni annak, hogy az egyes funkcionáriusok vagy a járási vezetőségek rózsaszín képet fessenek a jelentkező fiatalok elé, mert ezáltal lecsökkenti a felelősség érzetét, amelyet a fiata'ok a cél elérése érdekében éreznek. Minden jelentkezőnek tisztában keli lennie azzal, hogy a határszélen .kemény munka vár reá. .Építeni, dolgozni kell itt. sokkal nehezebb körülmények között mint az ország be'sejében. Éppen ezért van szükség a fiatalokra. De a feladatot teljesíteni csak az képes, akit szilárd elhatározás köt a cél megvalósításához, akit fűt a vágy: a 'jjjjető legtöbbet tenni a közösségért, a hazáért.

Ha a határszél újjáépítése nem lenne kemény munka, harci feladat, akkor pártunk és kormányunk nem fordult volna felhívással a CSISZ felé: tegyétek termővé a határszéli földeket! Az ifjúsági szövetség vállalta a feladat teljesítését, meg is kezdte aít. Ma már villanyfény világít a rudolesi vö'gyben, a Nová-vesi hegytetőn, mind több lesz az újjáépített, gazdájára váró ház. A chebi járásban lévő völgyekben ebben az évben törték fel az ugart. Fiatalok vezették a traktorokat. A sokolovói járásban kaszáló gépek vágják a szénát, amit a párkányi, zselizi és Nyitra-környéki brigádosok gyűjtenek össze, szállítanak el. Traktort vezetnek, teheneket gondoznak, házat építenek, vízvezetéket ásnak, új é'etet teremtenek a völgyekben a hegytetőn. Messze a vasúttól egész kis gazdaságokat építenek, virágot ültetnek a kis kertbe és rendbeszedik a széttört kerítést, házuk homlokzatán vörös betűk csillognak: CSISZ-brigád.

Nappal dolgoznak, este rádiót hallgatnak, újságot olvasnak, faliújságot készítenek, gitárt pengetnek, 'eveíet írnak és olyassák a hazulról kapott leveleket, már ki tudja hányadszor. Azt mondták, olyan jó tudni, mi van az üzemben, a faluban. Micsoda örömtől fosztja meg a zselizi, a komáromi és a többi járások vezetősége ezeket a fiúkat, hogy nem írnak nekik! Nem is sejtik, mennyi örömet, mennyi új erőt kölcsönöz itt egy kis levél, egynéhány sor. Nem írnak nem figye'meztetik • erre az alapszervezet vezetőit sem. Pedig sok itt az alap- jäze. vezeti funkcionárius, járási veze* * *

Az olgyai leányok

Fent a levegőben madarak szólnak, majd hit télén eltűnnek — elrepülnek. A tábla túlsó végéről motorzúgás hallatszik, — úgylátszik, attól ijedtek meg — s néhány pillanat múlva máris feltűnik a kombájn. Méltóságteljesen úszik a kalásztengeren és szaporán csurgatja zsákokba az acélos, sárgapiros magokat. A kombájn mögött Kunyi József, az olgyai szövetkezet agronómusa lépked.

Ritkás bajusza alatt mosolyra nyílik az ajka. Szép a termés. Lesz bil- ven kenyér. — Csak a kévekötözők után ne maradnának a kévék kint a földeken! — Ember, több ember kellene — sóhajt magában és ráncos homlokára újabb barázda kerül. Léptei alatt felkavarodik az út pora és finoman rakódik a cipőjére. A kertészet felé igyekszik. Most ott is rengeteg a munka. Érik a paprika, paradicsom, uborka. Öntözni kell és gyomlálni. Nagy gondjait még a lányok vidám dalolása sem tudja elűzni.

— Mi oaj van, Józsi bácsi? — szól incselkedve Szabó Zsófi, egy a tizenhat lány közül. Barna szeme szögletéből tréfa kukucskál, de amint ránézett Józsi bácsi gondterhes arcára, elkomolyodik.

— Több ember kellene, lányok — mondja Józsi bácsi — nincs aki ösz- szehordja a kévét. A cséplőgépeknél is elkelne még a dolgos kéz. — Majd továbbmegy, talán éppen a cséplőgéphez.

Zsófi fejében egymást kergették a gondolatok. Hogyan lehetne ezen segíteni? Hirtelen felcsillant a szeme. Még a kapa is megállt a kezében. Csakhogy mit szól hozzá a többi lány — gondolta magában nem éppen a legv d ánabban. Mindenesetre beszélni fog a lányokkal. Alig várta, hogy vége legyen a munkának. Vacsora után pedig kerékpárra pattant, hogy meglátogassa, a csoport többi tagját. De kihez menjen legelőször? Hiszen a kezdeti sikertől nagyon sok függ. Kihez? Természetesen a többi Szabó-lányokhoz, éppen hatan dolgoznak a csoportban.

— Lányok, segíteni kell az aratásnál — toppant be hozzájuk Zsófi.

tőségi tag — ök mutattak példát, jöttek az elsők között — aki szeretné tudni mi van odahaza, hogy dolgoznak, nem utolsó sorban arra is kíváncsiak, vajon büszke-e rájuk a szervezet, vajon örülnek-e annak, hogy ők felépítettek egy házat. vagy behordtak egy vagon szénát? Miért nem írunk hát nekik?

A levelezés .azok közé a feladatok közé tartozik, amelyet a járási vezetők lebecsü'tek s az alapszervezet vezetőjét sem nevelték arra, hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn a brigá- dosokkal. Ez a „kicsiség” s még számtalan apró dolog jelentős szerepet játszik az előttünk álló nagy feladat teljesítésében.

Nem csak a somorjai és losonci járások vezetőségeinek szól a figyelmeztetés, hanem minden járási vezetőnek: teljesítsük a CSISZ II. kongresszusa határozatát, nyerjük meg az ifjúság széles tömegeit a mezőgazdaságba, de ne feledjük el megmagyarázni nekik, hogy a legfontosabb munkaszakaszra a határszélre csak a legjobb CSISZ-tagok mehetnek, mert az ottani munka neincsak nagy kitüntetés, hanem komoly felelősséget is von magáva1. Legyen iránymutató a jelszó: öntudatos CSISZ-tagokat a határszélre!

CSETÖ JÁNOS.

RETTEN

GÖMÖRBŐL

— Azt meg hogyan képzeled, — méltatlankodtak a lányok — most hagyjuk ott a kertészetet, amikor éppen a legtöbb munka van? — Nem úgy gondoltam, — magyarázta Zsófika. — A kertészetben is rendesen elvégezzük a munkánkat, de még azonkívül korán reggel és este, a munka után segítenénk a kévehordásnál is.

A lányokban talán még a lélegzet is elállt. Hogyan?... A megérdemelt pihenőjüket áldozzák fel? Nem kíván ez túlsókat tölünk? ... Aztán mintha valami eszükbe jutott volna, talán éppen friss kenyér illata — ki tudja —, összemosolyögtalc:

1— Bárhogy is lesz, mi veled tartunk Zsófika! Csakhogy nem reggel öt órától, hanem háromtól fogunk dolgozni. Ez lesz a mi felajánlásunk az V. Világifjsági Találkozó tiszteletére.

Azután már nem maradt más hátra, csak összejárni a többieket is. Azokat se kellett sokáig rábeszélni. Hiszen ők, a kertészet legjobb csoportja, csak nem hagyják el egymást.

Másnap reggel pedig érdekes látványban volt részük a derengő hajnali fényben siető embereknek. A hatalmas búzatáblán már nagy volt a sürgés-forgás. Szép, egyenes sorba rakott keresztek között fürgén libbent a tizenhat lány tarka szoknyája. És mire a többiek munkához láttak, addig a lányok tizenhat holdon keresztekbe rakták a kévét, majd vidám dalolással indultak a kertészet felé, hogy most ott folytassák a munkát.

Este pedig, amikor a többiek már pihenni tértek, őket tizenhatukat újra ott lehetett látni a földeken, ahogyan a holdvilágnál hordják a kévét, hogy másnap azt már csépelni lehessen. S így dolgoztak majdnem két hétig, szinte pihenés nélkül. Reggel három órától éjszaka tizenkettőig. Sokszor még tovább is. Saját fáradságos munkájukon kívül még tizenhat, férfi munkáját végezték el nap mint nap. Vidáman és dalolva. És miért? Csak azért, mert érezték, hogy szükség van rájuk.

KOPRLA PÁL

Gbmör, a Iankás dombjaival, zölde- lő völgyeivel festői szép vidék. Bányászattal és földműveléssel foglalkoznak itt az emberek. Az EFSZ-ek, állami gazdaságok, kis- és középparasztok egyre több élelmiszert adnak az ipari dolgozóknak. Most, hogy mezőgazdaságunk fejlődése oly döntő szakaszhoz érkezett, még keményebben dolgoznak. Sokan mennek innen a határvidékre is.

Az utóbbi napokban Betlérről is két fiatal jelentkezett a határvidék felvirágoztatá- tását elősegíteni. Az egyik Bendik András, fiatal, katonaviselt ember. A katonaságnál sok tapasztalatot szerzett, és tudja, milyen fontos küldetést teljesít, ha a határvidékre megy. Sok tapasztalata van már, nem lesz neki idegen a határvidék.

Én örömmel jelentkeztem a határvidékre, beszéli. Bár tudom, hogy sok nehézséget kell majd ott leküzdenem, nem számítok arra sem, hogy ez majd könnyen megy. Régi tapasztalatom már, hogy aki az előtte álló feladatok megoldását könnyűnek tekinti, sokszor csalódik. Ezért legjobb a legkeményebb munkára felkészülni. Fontos az, hogy végre oda mehetek, ahol tőlem telhetőleg a legjobban elő tudom segíteni a mezőgazdaság fejlesztését.

A másik jelentkező Hudák István, fiatalabb, mint Bendik András. A- mikor Bendik katona volt, sokszor gondolt arra Hudák István, hogy milyen jó lenne, ha együtt lehetnének. Hosszabb ideig még sem lehettek együtt és bizony senkiben sem találtak olyan jó barátot, mint egymásban. Most már végre együtt lehetnek, együtt mennek a határvidékre is, nem válnak el egymástól. Ha együtt lesznek, lelkesítik, bátorítják egymást, nagyobb feladatokat képesek megoldani. Hudák Istvánnak még nincsen sok élettapasztalata, de annál inkább ért a mezőgazdasághoz. Földműves családból származik, a föld adta mindig a kenyerét, a mezőgazdasági munka a legkedvesebb neki. Dehogy szakadna el a földtől, amely annyira a szívéhez nőtt. Tanulni is akar — betervezte ezt magának. Helyesen is teszi, mert művelt, okos emberek kellenek a mezőgazdaságba, és ha elvégzi az állattenyésztési szakiskolát, még nagyobb hasznot tud hajtani a társadalomnak, mint eddig. De. egy évre még elmegy a határvidékre, sok gyakorlatra tesz szert, aminek hasznát veheti majd az iskolában. Űj állattenyésztési eljárásokat ismer majd meg. Egy évre elbúcsúzik a gömöriektől és azt mondja, hogyha a határvidékre érkezik, ügy doigozik majd, hogy hosszú ideig megemlegessék az ottaniak a jó munkájáért.

3

Zatko József CSISZ-tag gabonabehordás közben a báni begyűjtési raktár előtt

Az ifjúsági munkacsoportokról

Egyszer az egyik CSISZ járási titkárral beszéltem. A kérdezgetésemre, hogy mi újság a járásukban, azt is elbeszélte, hogy jónéhány szövetkezetben ifjúsági, munkacsoport alakult. Megmondta melyik az a falu, ahol a CSISZ tagok a legeredményesebben dolgoznak a szövetkezetben. A dohányban is ifjúsági munkacsoport van, meg a kertészetben is — mondta a járási titkár és kimentem a faluba, elmentem a dohányföldre.

A dohánykapások nagyobbik része valóban fiatal, lány volt, egy-két idősebb asszony és vagy három korosabb ember egészítette ki a csoportot. A fiatalok az idősebbekkel együtt lelkesen dolgoztak, tréfálkoztak, hogy gyorsabban múljon az idő. Hogyan dolgoznak, mit termelnek ki ezek a fiatalok, kérdeztem a dohánytermelő munkacsoport vezetőjétől. Azonkívül ki volt az ifjúsági munkacsoport szervezője, érdeklődtem már nemcsak a munkacsoport vezetőjétől, hanem a fiataloktól is. Úgy néztek rám a kérdés után, mintha nem értenék mit beszélek. Azt gondolták magukban, hogy talán sohasem jártam szövetkezetben, "’azt. sem tudom talán milyen növény az, amit kapálnak, ha ilyen kérdést 'teszek fel; hogy ki szervezte meg az ifjúsági munkacsoportot.

A lányok közül némelyik nevetett és azon igyekezett, hogy ezt észre ne vegyem, a többi pedig rám sem nézett. Tudták, hogy arra célzok, nem a CSISZ alapszervezete a járási vezetőség segítségével szervezte-e meg az ő munkacsoportjukat. Hát persze, hogy nem! A CSISZ alapszervezetének, de még a járási bizottságnak sem jutott eszébe, hogy ifjúsági munkacso- portot kellene szervezni a szövetkezet megsegítésére. A szövetkezet vezetősége dohánytermelésre jelölte ki a fiatalokat és egy veröfényes napon, amikot már kint dolgoztak a dohányföldön, valahogy odavetődött a járási titkár és elkönyvelte az eredményt: ifjúsági munkacsoportot szerveztünk ebben a szövetkezetben jelentették a kerületnek is és még egy csomó más hivatalnak. A munkacsoportban dolgozó fiatalok pedig nem is tudták, hogy nekik már új nevük van, mennyire büszke rájuk a járási titkár és az alapszervezet elnöke is beszámolhat majd a legközelebbi járási és kerületi konferencián arról, hogy CSISZ munkacsoport alakult az ő szövetkezetükben. Egy szó mint száz, nem tudták ezek a fiatalok, hogy CSISZ munkacsoportban dolgoznak, rendkívül csodálkoztak azon, amikor én az ellenkezőjét állítottam. Azt elismerték, hogy közöttük sok CSISZ tag van, de bizony .a' CSISZ helyi szervezetének vezetői, sem pedig a i SISZ járási vezetősége nem sokat tett annak érdekében, hogy a dohányban 23 fiatal dolgozzon együtt.

Több faluban jártam már így, akkor is, amikor nemcsak a dohányba, hanem a kertészetbe mentem el, sőt már úgy is volt, hogy a járási titkár azt mondta, hogy van CSISZ munkacsoport a szövetkezetben, csak kü- lön-kü'ön dolgoznak, egyik CSISZ- tag itt, a másik amott, így mindenhová jut belőlük.

De azért akad és elég bőven olyan szövetkezet is, ahol az ifjúsági munkacsoportok valóban a CSISZ szervezetnek köszönhetik létezésüket.

Természetesen szervezésen múlik a dolog. A CSISZ gyűlésen a fiatalok megbeszé'jk, hogy mit tudnának tenni a szövetkezet további fellendítése érdekében. Egész biztos, hogy csak a dolgos kéz, csak a jó munka tudja fellendíteni a szövetkezetét. A CSISZ gyűlésen egyben meg is szervezik a munkacsoportot. Ez abból áll, hogy az alapszervezet vezetősége konkréten tudomást szerez arról, kik akarnak dolgozni majd a szövetkezetben, persze beszámítva azokat is, akik már ott dolgoznak. Valaki, akit ezzel a fiatalok megbíznak, besáél a szövetkezet vezetőségével - és azt mondja' a vezetőségnek, hogy ennyi és ennyi munkaerőt biztosítunk, a szövetkezet pedig biztosítson munkát a számunkra. A szövetkezet vezetősége egész biztos ad munkát a fiataloknak, örömmel fogadja az új munkaerőt. De az természetes, hogy néhány idősebb embert is ad majd a fiatalok közé, márcsak azért is, hogy legyen tanácsadó. És elkezdődhet a munka. — A CSISZ munkacsoport aztán felel a termelésért á rábízott szakaszon és törekedjen arra. hogy ne maradjon le a többi munkacsoport mögött. A járási vezetőség és az a.'apszervezet vezetősége, meg maguk a fiatalok is gondoskodnak a fiatal-munkások szórakozásáról, politikai neveléséről és szaktudásuk emeléséről. A fiatalok azért, hogy le ne maradjanak, dolgozzanak új, haladó munkamódszerekkel a legújabb agrotechnikai, vagy állattenyésztési eljárásokkal, törjék a fejüket, hogy mit találhatnak még ki a termelés fokozása érdekében. Előfordulhat az, hogy a CSISZ munka- csc ’ortból — ha már bebizonyította, hogy mit tud — néhányat áthelyeznek máshová dolgozni, hogy az idősebb szövetkezeti tagokat meggyőzze az új, haladóbb munkamódszerek fontosságáról.

Ha így alakítjuk meg a CSISZ munkacsoportot, akkor nagy munkát végez a szövetkezet érdekében és a csoport tagjai felelősségteljesebben dolgoznak. A CSISZ járási ’titkárai pedig komolyabban foglalkozzanak a szövetkezetben dolgozó fiatalokkal.

Megtartották a Nagymegyeri járási ifjúsági találkozót

A CSISZ nagymegyeri járási vezetősége, a VIT tiszteletére Ekecsen rendezte meg a járási ifjúsági találkozót. Ekecsre a járás minden falujából sok fiatal jött össze. Az ünnepély megnyitása után Gerhát Imre, CSISZ járási titkár tartott ünnepi beszédet. Értékelte a VIT jelentőségét és beszélt a járási CSISZ-szervezet feladatairól.

Az ünnepi beszéd után a kultúrcsoportok tartalmas kultúrműsorral szórakoztatták a közönséget. A közönségnek nagyon tetszett az ekecsi, nyá- rasdi, apácaszakállasi és a nemesócsai CSISZ alapszervezetek kultúrcsoport- jainak tánc- és énekszámai. A találkozón kiértékelték azt is, hogy mit tett a járási szervezet az aratás és cséplés gyors elvégzésének érdekében. A legtöbbet a lakszakállasi, csilizradványi, balonyi, ekecsi, kulcsodi és a tüssi alapszervezetek dolgoztak. A járásban körülbelül 2550 mázsa gabonát csépeltek ki, 1470 mázsa gabonát pedig kitisztítottak a fiatalok, körülbelül 150 hektáron pedig brigádmunkában összehordták a kévéket. Az ilyen munka után fiataljaink méltón megérdemlik a mulatságot, a jó szórakozást, amit az ifjúsági találkozó napján nagy sikerrel meg is rendeztek.

BEKE ÁRPÁD — NAGYMEGYER

Csehországba mentek a legjobb kombájnosok

Amikor hazánk déli részén befejezik az aratást, a legjobb kombájnosokat északabbra, Csehországba küldik, hogy ott arassanak tovább. A zselizi gépállomáson is ez történik. Az aratás már befejeződött és a cséplésnek is nemsokára vége lesz. Ezért a legjobb tíz kombájnvezetőt már kiválasztották és Csehországba küldik őket. A tíz közül a legjobbakat, Pap Jánost és Nagy Lajost ki is tűntették munkájukért. Köztük van még Pavlovics Gyö’gy, aki 139 hektárt aratott le kombájnjával és Így egyike a legjobb kombáj- nosoknak.