Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-30 / 30. szám
1955. július öO. SZERVEZETI ÉLETÜNK ALAPOSABB MUNKÁT Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusa komoly és határozott feladatokat tűzött a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elé. A CSISZ II. kongresszusa megtárgyalta ezen feladatok végrehajtásának módszereit. Népgazdaságunk egyik leggyengébb része a mezőgazdaság. Ezért adta feladatul pártunk az ifjúsági szövetségnek, hogy tízezer fiaial'al frissítse fel mezőgazdasági, kádereink sorát, akik majd elősegítik a gyorsabb, 'en- dületesebb fejlődést. Nem kis feladat ez. Tudjuk azt, hogy falvaink fiatalsága túlnyomórészt a gyárakban, városokban látja megvalósíthatónak életcélját. Nos, ez ellen a rossz és hely- te'en állásponttal szemben nem köny- nyű harcolni. Szövetségünk előtt áll egy másik fontos munka is: tagsági igazolványok kicserélése. Ezzel a lépéssel a CSISZ erősebb, tömörebb, szervezettebb lesz. Ezért fontos, az igazolványok pontos, előírás szerinti kicserélésének a végrehajtása. Természetes, hogy ennek a munkának nagy része a járási vezetőségek vállán nyugszik. Ezeket a kitűzött feladatokat azonban csak a titkárok nem tudják megvalósítani. Föltétien mozgósítaniok kell a járás valamennyi funkcionáriusát. Ez részben meg is történt már. Azért írom, hogy részben, mert több járásban az összehívott széleskörű plénumra nem jöttek el a meghívottak mind. Hogy mi-, ért nem, azt hiszem, azzal érdemes foglalkozni. Én legutóbb két járási plénumon vettem részt, Tornaiján és |Fü'eken. Sajnos, egyik sem sikerült úgy, ahogy kéne. Tornaiján a meghívottaknak alig a fele, Füleken még kevesebb jött be. A tornaijai járás másodtitkára, Dono Zoltán, azt hiszem helyes önkritikát mondott és elevenére ta- mntott a hiányosságoknak. Szerinte azért nem tudták bebiztosítani a gyűlést, mert nincs meg az eleven kapcsolatuk a fa’lisi szervezetekkel. Nem járnak ki eleget a szervezetekre s igy nincs teljes áttekintésük a szervezetek munkájáról, hiányosságáról. Azt hiszem, ez a kiinduló oka mindennek. Füleken sokkal, egyszerűbben intézték el a dolgot. Czene elvtárs, a járási titkár megállapította, h°gy „sajnos nincs még öntudatos tagsáA VIT tiszteletére A kétévenként megismétlődő Világifjúsági Találkozók már hagyomány- nyá váltak ifjúságunk életében. Sok szépet, jót Ígér minden ifjúsági találkozó a fiataloknak, sok kellemes tevékenységgel teszi színessé a fiatalok napjait. Am a fiatalok sem maradnak adósak. A VIT alkalmával erősítik a szövetkezeteket, emelik a termelékenységet az üzemekben és jobban dolgoznak az állami gazdaságokban. Például Nagyabonyban a szövetkezet istállót épített és a CSISZ-tagok a varsói VIT tiszteletére becserepezték az istálló tetejét, ami 2.000.— korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Ezenkívül 10 hektárnyi takarmányt gyűjtöttek fel 60 hektáron pedig összehordják a kévét az aratás ideje alatt. Három éjjel csépelni fognak a szövetkezetnek. Síkabonyban 10 tagot szereznek a fiatalok a Vöröskereszt egyesületnek és ifjúsági munkacsoportot alakítanak az EFSZ-ben. A nagyudvarnoki CSISZ-tagok 200 órát dolgoznak le a cséplésnél. A CSISZ SZLKB felhívása az ifjúsághoz Bajmócnak szép vidéke, fürdője, állat- és botanikus kertje, valamint történelmi nevezetességű kastélya van. Minden CSISZ-tag jól érzi magát, aki ide rándul ki, mint a képen látható újbányai pionírok is. ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Most két éve Bukarestben találkoztak az ifjúság legjobbjai. Vasárnapi műszakokkal és önkéntes brigádokkal segítsünk az aratási munkában. Vasárnap, 1955. július 31-én kezdődik Varsóban az V. Világifjúsági Találkozó, a világifjúság barátságának és egységének hatalmas manlfesztá- ciója. Ezekben a pillanatokban a fiatalok szive még hangosabban dobban, millió fiút és leányt a béke utáni vágy még Inkább fűti. A szabad népi demokratikus Csehszlovákia minden munkahelyén fokozott tevékenységgel és a' feladatok teljesítésével üdvözlik a VIT-et. A CSISZ-tagok és a fiatalok Öntudatosan teljesítik azokat a feladatokat, melyeket a CSKP a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatosan kitűzött az egész nép számára. Ezt bizonyítja az az újabb ezer és ezer fiatal, aki a határvidékre jelentkezett, hogy megművelje a parlagon heverő földet, ezt bizonyítja a fiatalok becsületes munkája az idei kombájnaratásban. A gabonaérés idején minden nap és minden óra drága. Különösen az idei gazdag kalászok és jó termés mellett gyors aratással, összehordással és gyors csépléssel kUzdjünk a mag veszteség ellen. Pártunk és kormányunk sokezer gépet biztosított a szövetkezetiek és az egyénileg gazdálkodók számára . és így lényegesen meggyorsul, gazdaságosabb lesz és könnyebben megy a fárasztó munka. Szlovákiában például az idén 1276 kombájn dolgozik, 573- al több mint tavaly. Most elsősorban az a feladatunk, hogy ezeket az értékes gépeket tökéletesen igénybe vegyük és alaposan kihasználjuk. A termés learatása, összekötözése, ki- cséplése s a szalma behordása mellett gondoskodni kell a tarlóhántásról, mint az első agrotechnikai intézkedésről, amely a hozam emelésére és második ötéves tervünk első termésének emelésére irányul. A CSISZ SZLKB a gépállomásokon, az állami gazdaságokon és a falvakban a CSISZ szervezeteihez fordul és elrendeli, hogy az aratást — saját határaikon belül — mulaszthatatlinul legfontosabb feladatuknak tekintsék. Továbbá felhívja a fiatal mezőgazdákat, a fiúkat és leányokat, hogy lelkes munkájukkal segítsék befejezni a békearatást. Fiatal kombájnosok és segédkom- bájnosok! Szervezzétek meg a nagyteljesítményű és a parasztok körében kedvelt gépek tökéletes kihasználását. A nap minden órájában használjátok ki a kombájnokat és vasárnap se álljon egyetlenegy kombájn sem. Fiatal traktorosok! A szövetkezetiekkel és a brigádosokkal együtt gyorsítsátok meg a gabona és a széna behordását, hogy a tarlóhántást elvégezhessék. CSISZ-tagok, traktorosok! Jelentkezzetek a második váltásra is, hogy ezer és ezer hektár földön elvégezhessétek a tarlóhántást. Az ifjúsági brigádok egyetértésben a gépállomások vezetőségével példamutatóan végezzék el a tarlóhántást. Fiatal szövetkezetiek! Az állami gazdaságok fiatal dolgozói és egyénileg gazdálkodó parasztok! Gondoskodjatok a tarlóhántás elvégzéséről, segítsetek a vegyes takarmány vetésében, ezáltal értékes, ízes takarmányról gondoskodtok. Szervezzetek brigádokat és ifjúsági munkacsoportokban vonuljatok ki a földekre a cséplőgépekhez, a gabona- behordashoz, a raktárokba. Aratási CSISZ-brigádok, induljatok ki a földekre! Fiúk és lányok! Vasárnaponként közösen induljatok az aratási brigádmunkára. A gabona és szalma behor- dásánál, szárításánál és tisztításánál nyújtott segítségetek sok-sok métermázsa megmentett gabonában mutatkozik majd meg. • Lelkes, közös munkával segítünk a szövetkezetieknek, a kis- és középparasztoknak. A falvakra kultúregyüttesekkel, énekszóval, örömmel menjünk! CSISZ- tagok és pionírok! A jól végzett munka után rendezzetek a falvakon eszt- rádműsorokat és mulatságokat. A ti kollektív, jól szervezett munkátok bizonyítsa be, hogy milyen 'Monyéi vannak a közös aratásnak s a közös gazdálkodásnak. *A ti becsületesen végzett munkátok, a ti dalotok és örömötök járuljon hozzá a fcékearatás és a paraszt munkájának megünnepléséhez. A VIT első napján aratási, vasárnappal járuljon hozzá ifjúságunk mezőgazdaságunk fellendítéséhez és örömteli munkával üdvözöljük a VIT- et. A mi üdvözletünk így hangzik: ,,Sok-sok ezer tonna gabona és brigádéra — elvégeztük a tarlóhántást, hogy emeljük a jövő termést.” A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága Ahogy Seregi György beszélt. .. Most kibeszélgethetjük magunkat Seregi Györggyel, ráér, szabadságon van. Borból jött haza Kisudvarnokra, egy határvidéki városkából, egy csallóközi kis faluba. Idehaza még az idős emberek, is azt kérdezik tőle, hogy mi újság a határvidéken? Üjság ott is csak az, ami itt, az ottani életről már inkább lehet beszélni. El is mondja, hogy 19 éves létére brigádvezetőnek választották és amennyire tudja vezeti is a 14 tagú brigádját. Mind a tizennégyen fiatalok, a többiek még fiatalabbak mint ő. Jó lenne, ha egy idősebb, komolyabb ember lenne a brigádvezető, jobban hallgatnának rája a fiatalok, jobban el tudná a brigád ügyeit intézni. Hogy mit dolgoznak? Mindent, ami jön sorba. Gabonát, krumplit, takarmányt termelnek az állami gazdaságban. A közelben még több munkacsoport dolgozik, akik Szlovákiából mentek oda. Ismerik egymást, sok lány is van ott, udvarolnak a lányoknak bizony a közel jövőben nem egy lakodalomra van kilátás. Van olyan fiafal is, aki ott szándékozik maradni — legalább is most ilyen gondolatai vannak — de van olyan is, aki haza kívánkozik. Leginkább az kívánkozik haza, aki kalandvágyból ment a határvidékre, nempedig munkavágyból. A szállásolás, az ellátás nem rossz, egyáltalában nem lehet rá panaszkodni. Persze az ételeket, amiket ott főznek, meg kell szokni, bizony sok fiatal van, aki életében először ott evett knédlit. Szórakozás ? Amilyet sajátmaguk találnak ki. Ellátogatnak a kocsmába is — némelyek igen sokszor, ami hiba —, de mozi is van ott, tánc is, kirándulást is lehet szervezni, szóval mindent úgyanúgy, mint idehaza, függően attól, hogy milyen ügyesek a fiatalok, hogy tudják a szórakozást is megszervezni. A kereset fontos tényező, erről is beszélni kell. Elsősorban ki hogyan dolgozik, attól függ a kereset. De a jó munkacsoport vagy brigádvezetó- nek pontosan jegyeznie kell ki, mit végez el, hol és mikor. Minden elvégzett munkát jegyezni kell és a gazdaság vezetőjével a feljegyzések alapján kell elszámolni, így nem károsodhat egy fiatal sem. De a munka- csoportban fegyelmet is kell tartani, mindenkit • feladattal ellátni és lógós embert nem tűrni, mert abban a csoportban, ahol pár lógós ember van, ami a csoportvezető bűne is, meg- lanyhul a munkafegyelem és keveset keresnek. A napi nyolc órai munka után sok Idő lenne az egyéb szórakozás mellett, értékesebb kultúrmunka végzésére is. Tanulni a határvidéken is kell, mert a tudást ott méginkább nélkülözi az ember, mint idehaza. Mégis meg kell állapítani — mondja a kérdésünkre Seregi György — nem minden fiatal olvas, tanul, azok közül, akik önként jelentkeztek a határvidékre. Pedig könyvre szert lehetne tenni, újságokat, folyóiratokat is lehet rendelni. Az is fontos lenne, hogy fenntartanák a fiatalok a kapcsolatokat azzal a CSISZ járási, kerületi titkársággal, vagy alapszervezettel" ahonnan éppen eljött a fiatal, mert hazulról ellátnák őket kultúranyaggal. B. I. Mi lesz hát Patason ? Patas, Csallóköz egyik * községe. Nem ismeritek? Nem hallottatok róla? Nem szégyen és nem változtat a dolgon. De vajon mit gondoljunk Patasrpl, a CSISZ járási vezetőségével kapcsolatosan. Már kilenc hónapja tartózkodom itt, de én még bizony nem hallottam arról,, hogy CSISZ gyűlés lett volna, vagy hogy a CSISZ valamit rendezne. Vegyük csak jobban szemügyre a clolgot. Patason.van EFSZ, most már tll. típusú.. A bratislavai Doprostav vállalt védnökséget az EFSZ felett. Az üzemi bizottság elnöke már többször járt erre, a kezdeményezésük: a helyi nemzeti bizottság két helyiséget adott az ifjúság rendelkezésére. Csakhogy a helyiségeket kissé rendbe kellett hozni. Varga Ernő elvtárs egyike az itteni legjobb szakembereknek, megígérte, hogy a fiatalok segítségével két héten belül rendbehozzák a helyiségeket. Azóta már hat hét is eltelt, de ebben az irányban még semmi sem történt. Nem hagyott nyugton a dolog, megkérdeztem hát, hogy mi lesz azzal a kultúrsarokka'. A védnökségi üzem új mezt vásárolt S^íuiballcsoport számára és megígérte, hogy cipőről, ping-pong asztalról, könyvtárról és sok másról gondoskodik. Meg vagyok róla győződve, hogy az Ígéretet be is tartják. De mi lesz a patasi fiatalokkal,? Érdemes megkérdezni a nagymegyeri járás CSISZ vezetőségét, vajon mi az oka annak, hogy ebben a községben Czuezor László csak papíron a CSISZ elnöke és a valóságban nem fejtenek ki semmilyen tevékenységei. Továbbá azt is megkérdeznénk, hogy vajon a CSISZ járási vezetőségét nem érdekli-e az aratás és nem akarnak-e résztvenni a munka sikeres megszervezésében. Vajon a patasi fiatalok mit felelnének erre a kérdésünkre, hogyan győzik az aratási munkát, , különösen a kedvezőtlen időjárás idején? • Azt hiszem még sok kérdés akadna és a nagymegyeri járás CSISZ szervezete nehezen adna feleletet kérdésünkre. Vasárnap július 24-én a védnökségi üzem Patason mulatsággal egybekötött sportnapot rendezett. Reméljük, hogy a sportnap alkalmából § fiatalok összefogtak és megindul a szervezeti élet. Egyelőre nem marad más hátra, mint remélünk és hiszünk, hogy a nagymegyeri járás CSISZ vezetősége felkeresi Patast és a többi szervezettel közösen megváltoztatja az itteni fiatalok egyhangú életét és sikerül eltávolítani azt az igen elterjedt betegséget, melyet. „Ígéreteknek" neveznek. Reméljük, hogy ehelyett majd a tettek beszélnek. VESELY JÓZSEF H „villámbrigád“ A komáromi gépállomás fiatal dolgozói az aratás előtt tagsági gyűlést tartottak. Ott volt a járási titkárság kiküldötte is és az aratási, cséplési | munkák gyors elvégzéséről volt szó. Akkor úgy határoztak a CSlSZ-tagok, hogy egy állandó gépjavító brigádot alakítanak, amely kijár az arató- . és cséplőgépekhez, azért, hogy a hibák javítását gyorsabban elvégezhessék Így nem kell a kombájnvezetünek, az önkötözögép kezelőnek a tarlóró — kis hiba esetén is —. a gépállomásra futni javítás végett. A javaslatot mindenki elfogadta és „villámbrigád” név alatt megalakult a, mozgóműhely. Azóta már sokszor rászorultak a „villámbrigád” mozgóműhelyére. Előfordult már, hogy két napon keresztül éjjel-nappal az őrs- újfalusi traktorosbrigád egyik hernyótól pás traktorát javították. Ebből a munkából Iván elvtárs vette ki legjobban a részét. Torma elvtárs, az önkötöző gépek javítására képezte ki magát és már több javítanivalója akadt. A gépjavítás mellett a legnagyobb feladat mégis csak a kombájn-vezetőkre hárul. Tóth elvtárs az S—4 mintájú kombájnnal arat és gépe eddig még nem szorult javításra. Nagyon szereti gépét, sokszor .megvizsgálja nincs-e rajta valami javítanivaló, hogy ezzel a nagyobb bajt elkerülje. Különben példás tagja az üzemi CSISZ szervezetnek és négyszer kitüntették már a jó munkájáért. A gépállomás igazgatósága a legjobb traktorjavítókat, kombájnvezetőket és traktoristákat az aratás után jutalomban részesíti. BUŰS LÁSZLÓ állami gépállomás, Komárom * é gunk". Mondjuk, hogy részben igaza van. Nem mindenki értette még meg az idők szavát, de azért van a járási vezetőség, hogy ez megváltozzon. De ez, és csakis ez nem lehet teljes mértékben az oka a sikertelenségnek. — Helyesebb lenne, ha ők is elgondolkodnának azon, hogy vajon mi'yen a kapcsolatuk a szervezetekkel. Én nem hiszem, hogy jó legyen. Hiába erősködik Czene elvtárs, hogy jól előkészítették a bővített plénum ülését, hogy nemcsak meghívót küldtek, hanem személyesen is elmentek. Ez rendben van. Lehet, hogy ebben az esetben' utána jártak a dolgoknak. Ennek azonban csak úgy lett volna foganatja, ha már az a biza'mas légkör az együttdolgozni- akarás, régen meg lett volna a falusi, illetve üzemi szervezetek és a járás vezetősége között. Természetes, nemcsak egyedül a járási vezetőség a hibás. Helytelen lenne ezt állítani. Felelősség terheli a szervezetek vezetőit is. Ök sem támogatják kellően a járási titkárságot. Sajnálatos tény, hogy m§g a tagsági díjak fizetése se megy úgy, ahogy kéne. Kovácsi, Balogfala, Nagydaróc, Bolgárom ■ és a többiek egyszerűen nem törődnek vele. Pedig ez a tagkönyvek kicserélésének egyik feltétele. S rossz benyomást tett az is, Logy a füleki Kovosmalt és a Békeüzem, amelyeknek sok tekintetben könnyebb a dolguk mint a falusi szervezeteknek nem tudták bebiztosítani részvételüket a járási p'énu- mon. A Kovosmaltból égy, a Békeüzemből két tag volt jelen. Ragyolc- ról, Nagydarócról, Galsáról, Balogfaláról, Sávolyról nem is beszélek. Onnan senki sem jött be. Jó lenne, hogyha a helyi szervezetek is megtárgyalnák ezeknek a. fegyelmezetlen elvtársaknak a magatartását. A füleki járásban vannak eredmények is. De ezekkel a hibákkal alaposan foglalkozni ke'l a járási vezetőségnek. Dolgozzanak alaposabban, járjanak többet a helyi szervezetekbe s intézzék higgadtabban, megfontoltabban az ügyeket. A füleki járásnak nem az utolsó helyeken kellene lennie a kerület járásai közül, hanem az e'sők között. A lehetőségek megvannak,, csak szívvel és ésszel .kell dolgozni. K. Z.
