Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-23 / 29. szám

1955. július 23.

IS isésvIaai^Süii Sseraáiivíös értekezlet

Július 18-án délelőtt középeurópai időszámítás szerint 11 óra 16 perekor a Nemzetek Palotájának tanácstermében megkezdődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország négyhatalmi kormányfői értekezlete.

A négyhatalom küldöttsége

A Szovjetunió részéről az értekezleten kormányküldöttség vesz részt, amely a következő személyekből áll: N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió -külügyminisztere, G. K. Zsukov a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, A. A. Gromikov a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese.

Az Amerikai Egyesült Államokat az értekezleten D. Eisenhower elnök, J, DtUles külügyminiszter, D. Mac-Arthur kiil- ügyminisztériumi tanácsos, L. Merchant, az európai ügyek államtitkár helyettese és D. Anderson az elnök különleges tanácsadója képviseli.

Az Egyesült Királyság küldöttségének élén A. Eden miniszterelnök áll. A küldöttség tagjai: H. MacMillan külügyminiszter, N. Brook, a kabinetiroda titkára, i. Kirkpatrick külügyi államtitkár, a külügyminiszter állandó helyettese, H. Caccia külügyminiszter helyettes.

Franciaország küldöttsége; E. Faure miniszterelnök, A. Pmay külügyminiszter, L. Joxe moszkvai francia nagykövet, A. Berard a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, R. de Mafgerie, a külügyminisztérium politikai osztályának iga/aa- tója.

Délelőtt 11 óra 16 perc

Délelőtt 11 óra 16 perckor a kormányküldöttségek vezetői és tagjai elfoglalták helyüket az értekezlet asztalánál. A küldöttségek tanácsadói és szakértői szintén a teremben voltak.

Ezután Dag Hammarskjöld az ENSZ főtitkára üdvözölte a értekezlet részvevőit, az Egyesült Nemzetek nevében. Rámutatott arra, hogy a négyhatalmi kormányfői értekezlet célkitűzései szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének és valamennyi tagállamának érdekeivel.

— Amikor sikereket kívánok önöknek fontos feladatukhoz — mondotta Hammarskjöld — azoknak a népeknek nevében beszélek, akiknek eszményei az Egyesült Nemzetek Szervezetében testet öltöttek.

oííiag

S;"V\

Argentin fiatalok üzenik:

ISMÉT TALÁLKOZUNK

Eszembe jut az argentin delegáció hazatérésének napja a bukaresti VIT-ről. — Már a kikötőben a fiatalok hatalmas tömege várt bennünket, s mi alig győztünk válaszolni a rengeteg kérdésre. Az eisü napon elindultunk, hogy beutazzuk egész Argentínát és elmondjuk a bukaresti élményeinket.

Ez a körút nem volt eredménytelen: mélven bevéstük az argentin ifjúság szívébe a béke és barátság eszméjét. Cordova vidékén például radikális párthoz tartozó fiatalok — noha a párt vezetői ezt nagyon rosszallót ták — bekapcsolódtak munkánkba, s ma már ők is tevékeny előkészítői a varsój találkozónak.

Még Bukarestben elhatározták. hogy nagv találkozót rendezünk az imperialisták által elnyomott latin- amerikai országok fiataljai részére. Ez a nagyszerű eszme meg is valósult. — Igaz, hogv Chile kormánya betiltotta ezt a fesztivált, de minden nehézsé" ellenére Brazília egyik legszebb városában Sao Paolóban mégis megtartottuk. E találkozó, részvevői meggyőződtek arról, hogy érdekeik közösek. Az Ibirapuera hatalmas kertjeiben, az Ipirang-mú- zeumban, a szabadtéri találkozón és mindenütt, ahol csak összegyűltek a fiatalok. megvitatták életük lényeges kérdéseit és egyetértésre jutottak.

Sao falóban ünnepélyesen megígértük egymásnak, hogy ezt az első találkozót több másik is követi majd. így köszöntünk el: „Viszontlátásra”. A mielőbbi viszontlátásra Sao Paolo Mentevideo, La Paz, Buenos Aires utcáin. És voltak, akik igv búcsúztak: „A közeli viszontlátásra, Varsóban!”

Igen, Varsóban! Fiataljaink már tudják, milyen

nagyszerűek a Világifjúsági Találkozók és ezéit lelkesen készülnek rá most is. Kiállításokat. versenyeket, találkozókat rendeznek — nagy sikerrel. Lopezben például kiállítást rendeztek a különböző iskolák ifjú festőinek és szobrászainak "műveiből. A legjobbakat Varsóba kü’djük. Rosarióban plakát- pályázatot hirdettek: a bíráló bizottságban két hires festőművész is helvet foglalt. La Plataban. az Alma- fuerte színházban sokszáz ember nézte meg a fesztivállal kapcsolatos színielö- adást. Az ország kü’önboző vidékein sportversenyek folynak.

De az argentin fiatalok nemcsak kulturális és sport- versenyekkel köszöntik a VIT-et. Tevékeny harcot folytatnak a háborús készülődések ellen, az atomfegyver betiltásáért, hazájuk függetlenségéért. Ennek számos módja van. A közelmúltban. a fesztiválra készülő ifjú művészek például levelet tettek közzé, amelyben tiltakoztak a „Standard Oil” nevű északamerikai nagv vállalat demagóg' célú „pályázata” ellen. Ez a pályázat ugyanis, a Standard Oilt a művészet „pártfogójaként” akarja feltűntetni.

a>.

Nagyszámú küldöttségünk készül Varsóba és a kulturális élet sok kimagasló sze- —-»lyisége ígérte meg a fesztivál támogatását. A leghíresebb argentin sportolók is részt akaTnak venni a találkozón. Sajnos, az argentin sportszövetség — bizonyos körök nyomására — megtiltotta tagjainak a VIT- eken való részvételt és a jelenlegi varsói utazást is meg akarják akadályozni. De az argentin fiatalok el vannak szánva, hogv meg- valsítják akaratukat.

Szfárdan hiszünk a VIT sikerében. J. ALVAREZ

9j

' N. A. Bulganyin

Munkáscsaládból származik, 1917 óta a bolsevik párt tagja. Résztvptt a Nagv Októberi Szocialista Forradalomban. A fiatal Szovjetunió e'.sö éveiben az ellenforradalmárok tábora ellen harcolt. Később a Legfelső Gazdasági Tanácsban tölt _be vezető állást. Vezetése alatt a moszkvai vi'Jamosművek két év alatt teljesítették az elstl ötéves tervet. 1931-ben a Népbiztosok Tanácsának elnöke, később a Szovjet Állami Bank vezetője. A háborúban a nyugati front háborús tanácsának a tagja. A háború után a Minisztertanács elnökhelyettese és hadügyminiszter. 1955 február óta a Szovjetunió élén áll. — Nevéhez fűződnek a nehézipar fel'endítéséről szóló határosatok, a parlagon heverd földek megművelésére irányuló hatalmas mozgatóm és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tett lépések. A varsói konferencián elhangzott beszéde, tárgyalásai Ausztriával és Jugoszláviával, Adenauer, meghívása Moszkvába, azt mutatják, hogy teljesen Lenin és* Sztálin politikáját dröveti. Ez a politika bizalmat biztosít kormánya és népei szamara Géniben is.

Anthony Eden

Sir Anthony Eden 57 éves. Konzervatív politikus, háromszor vök már külügyminiszter, míg Churchill utóda nem lett. Eden hamarább értette meg mint miniszter társai, hogv milyen veszélyt rejteget a német fasizmus. Felismerte, hogv Hitler nemcsak kelet felé készül. 1935-ben Moszkvában Sztálinnal és Molotowal együtt megbeszélte az európai kollektív biztonsági rendszert, és hazajövetele után lelkes rádióelö- adásokat tartott a Szovjetunióról. Chamberlain azonban ellenezte ezt az irányzatot. 1938- ban. amikor Chamberlain odadobta hit’eréknek Csehszlovákiát. Eden volt az. aki figyelmeztette a brit népet a hibás politikára. 1941—42-ben Eden mint külügyminiszter résztvett az angol-szovjet szerződések megkötésénél, és Potsdamban is jelen volt a békekötésné1. Ekkor azonban Eden irányt változtatott és mindenütt olyan helyeken látjuk, melyeket nehéz eddigi magatartásával ösz- szeegveztetni. Jelen van a bonni egyezség a párizsi szerződések és az észak-atlanti szerződés megkötésénél.

Edgar Faure

Ügyes, furfangos politikusnak szeretne látszani és mindig opportunistának bizonyul. — Franciaország legamerikaiabb miniszterelnöke. — 1945-ben

Nümbergben a legélesebb bírónak mutatkozott, de nemsokára már a NATO megszületése körül foglalatoskodik."

Faure húsz éves korában fejezte be jogi tanulmányait, azután keleti nyelvekkel foglalkozott és tökéletesen beszél oroszul. 1952-ben rövid ideig miniszterelnök, majd pénzügy- miniszter. Tisztában van a francia munkás és paraszt helyzetével. tudja, hogy milyen embertelen adóba kerül az atlanti politika. Mint volt kö’tségveté- si miniszter tisztában van azzal is, hogv a francia nemzet- gazdaság mennyire az amerikai monopolizmustól függ. Nem ismeretlen előtte, hogv a francia nép a békét kívánja és gyűlöli a német militarizmust.

Dwight D. Eisenhower

Kiképzésére nézve katona. — Negyven éves korában még csak főhadnagy. Csak a második világháborúban csinált karriert. Mint MacArthur parancsnoka, Eisenhower dolgozta ki a Fülöp-szigetek védelmét a japán támadás el'en. — Azután vezérkari főnök lett és az amerikai hadsereg európai parancsnoka 1942—43. és 44- ben előkészítette az európai inváziót, mellyel Chui chili több mint két évig várakozott, hogy legvöngítse a szovjet hadsereget. A háborúk történetében a normandiai partraszállás egyedülálló. Franciaország felszabadítása és Nyugat-Németor- szág megszállása már nem volt olyan dicsőségéé. Eisenhower mint hadvezér igen népszerű volt. így került a newyorki Columbia egyetem rektori székébe, maid az Egyesült Államok elnöke lett. A multimilliomosok kormányának élére került és John F. Dulles, a Wall Street ügyvéde lett a külügyminisztere. Amerikában sok hang emlékezteti az elnököt az amerikai-szovjet együttműködésre.

Bulganyin miniszterelnök végezetül Kina jogainak elismer réséről beszélt és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság a tajvani kérdést az Egyesült Államokkal való közvetlen tárgyalások útján akarja megoldani.

Az értekezleten hétfőn Eisenhower elnökölt. A tárgyalások további napirendjét nem állapították meg.

A Réme! kérdésről tanácskoztak kedd sélután a kormányfők

_______________________________________________ i

Bíztató légkörin kezdődön meg a kormányfők ártekezEste

Ha a genfi értekezlet legfontosabb feladata az államok kö- ' zötti bizalom megszilárdítása — és &zt senki se kísérelte meg '■ kétségbe vonni, — úgy az értekezleten elhangzott minden

megnyilatkozást abból a szempontból kell elbírálni, hogy elO- mozdítja-e ennek a célnak az elérését, avagy sem, konkrét lépést jelent előre \a nemzetközi feszültség enyhítése terén, avagy sem.

A Szovjetunió, mint isméretes az elmúlt hónapokban .;o- 1 rozatos lépéseivel jelentősen hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A szovjet kormány nemcsak nyilatkozatokkal, hanem határozott, a vitás, kérdések rendezésére irányuló 1 lépésekkel készült Genfre. Ilyen lépés volt az osztrák állam- szerződés sikeres megkötése; a szovjet leszerelési javaslat, az egész világ közvéleménye által nagyjelentőségűnek elismert kezdeményezés a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatának normalizálására, továbbá a Szovjetunió javaslata a Nyugat- Németországgal való diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok felvételére.

Bulganyin a Szovjetunió Miniszertanácsának elnöke az ér- - tekezlet feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása központi kérdésű feladatok. Majd hozzátette: minden ^ erőnket megfeszítjük e cél elérése végett és reméljük, a ta- í nácskozás többi résztvevői is erre fognak törekedni.

A genfi értekezlet első napján elhangzott a négy kormányfő nyilatkozata. Elsőnek Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok elnöke, másodiknak Faure francia miniszterelnök beszélt, az értekezhet délelőtti ülésén. A délutáni ülésen Eden angol miniszterelnök és Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke beszélt.

Az értekezlet bíztató légkörben kezdődött meg és ezt a hangulatváltozást a nemzetközi sajtó is jelzi. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutatott arra. hogy a napirenden lévő és megoldásra váró kérdések egyrészében a megállapodás elérése végett beható véleménycserére van szükség, más felvetett kérdéseket pedig tovább kell tanulmányozni. Vannak olyan kérdések, amelyekben különbözők a vélemények, ez azonban — . hangsúlyozta Bulganyin — a szovjet kormány véleménye szerint nem lehet akadálya az értekezlet eredményes munkájának.

Bulganyin a legfontosabb kérdéseket a következő sorrendben vetette fel:

Elsősorban a leszerelés kérdésével foglalkozott, ismertette a Szovjetunió javaslatait és hangsúlyozta, hogy a szovjet koimány egyetért Faure francia miniszterelnök javaslatával, aki felszólalásában a hadikiadások' csökkentését javasolta az egyes országok költségvetésében.

A leszerelés kérdése után Bulganyin az európai biztonság , problémájával foglalkozott és az európai biztonságai szervezet megteremtésével kapcsolatban konkrét javaslatokat terjesztett elő az országok csatlakozását és eddigi másirányú kötelezettségeik fokozatos felszámolását illetően. Bulganyin hangsúlyozta. hogy a szovjet kormány érdeklődéssel várja az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország véleményét a lefegyverzés, az atomfegyver betiltása, a kollektív biztonság kérdéseivel kapcsolatban.

Bulganyin rámutatott arra, hogy feltétlenül szükséges a külföldi csapatok kivonása az európai országok területétől. Mindez, a leszerelés, az európai biztonság rendszerének megteremtése a szovjet kormány véleménye szerint hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és döntő mértékben elősegítené a német kérdés megoldását.

Az értekezleten Eisenhower elnök felvetette az úgynevezett „kelet-európai országok kérdését”, valamint a „nemzetközi kommunizmus’’ kérdését is. Ezekre a kérdésekre sem Eden angol miniszterelnök, sem Faure francia miniszterelnök nem tértek ki. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus országoknak a kérdésével az értekezlet nem foglalkozhat, mert ez az illető országok belügyeibe való beavatkozást jelentené. A népi demokratikus rendszert ezekben az országokban maguk, az országok népei hozták létre szabad akaratkinyüvánításuk útján. Senki sem hatalmazott fel bennünket arra — mondotta Bulganyin, — hogy ezeknek az országoknak a helyzetét mérlegeljük.

A NÉGY KORMÁNYFŐ =Iljicsov, a genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség szóvivője kedd este sajtóértekezleten ismertette a kormányfők kedd délután megtartott ülésének eseményeit. Elöljáróban közölte, hogy először Eden angol, majd Bulganyin szovjet miniszterelnök beszélt. Ezután Eisenhower elnök mondott beszédet, majd Faure francia miniszterelnök, aki egyébként elnökölt az ülésen. A kormányfők ‘megelégedésüket fejezték ki a külügyminiszterek eredményes és gyümölcsöző délelőtti munkája felett, mert gyorsan megállapodtak a napirenden.

Eden felszólalásában megelégedését fejezte Id, hogy sok közös szempont áll fenn a német kérdésben és mindenki egyetért Németország egyesítésének szükségessége kérdésében. Eden azonban rámutatott arra, hogy Bulganyin hétfői kijelentéseiben van egy pont, amely nyugtalanságot okoz neki Ez a pont az, hogy a kollektív biztonsági rendszer megteremtése előfeltétele a német kérdés megoldásának. A kollektív biztonság megteremtése, ahogyan ezt Bulganyin javasolta, Eden szerint rendkívül bonyolult: sok szempontot kellene ehhez összeegyeztetni, ő — Eden — egyszerűbbnek tartaná saját javaslatát, amely szerint a négy nagyhatalom és az egyesített Németország kössön biztonsági szerződést.

Ezután Bulganyin mondott rövid beszédet és ebben hangsúlyozta: Németország egyesítésének kérdése és általában a német kérdés a háború utáni problémák egyik legfontosabbika. Hogy megoldást lehessen elérni, a kérdést azzal összefüggésben kell megvizsgálni és azt figyelembevéve kell döntést hozni, hogy Németországot fel- fegyverzik és katonai csoportokba vonják be. A jelenlegi helyzetben, amelyet az jellemez, hogy Nyugat-Németország beléphet a Nyugateurőpai Unióba és a NATO-ba, a körülmények még nem' alkalmasak az

egységes Németország megteremtéséhez. Az egyesítés feladatát másképpen kell megvalósítani, lépésről-lépésre és az idő segítségével.

Bulganyin ezután ismét hangoztatta:

a nemzetközi feszültség enyhülése és a hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés megoldását, megteremtené a szükséges előfeltételeket Németország békés és demokratikus alapokon végbemenő egyesítéséhez. Ezzel kapcsolatban utalt az államok közti bizalom helyreállításának szükségességére.

Eisenhower felszólalásában rámutatott: kötelességének tartja leszögezni, hogy a NATO védelmi szerv és semmiféle fenyegetést nem jelent senki számára.

Németországot — mondotta Eisenhower — olyan helyzetbe kell hozni, hogy senkit se támadhasson meg és senkit se fenyegethessen. Ami Amerikát illeti az Egyesült Államok semmiféle támadó háborúban sem vesz részt és ilyent nem támogat; háborút csak akkor viselne, ha megtámadnák.

Bulganyin erre azonnal megjegyezte: megelégedés^ sei veszi tudomásul Eisen- howernek ezt a kijelentését,

hisz Eisenhower elnöknek és ezt a bejelentését nagyfontossá gunak tartja: Eisenhowert egyébként is kitűnő államférfinak és hadvezérnek ismeri a Szovjetunió.

Végzetül az elnöklő Faure miniszterelnök leszögezte, hogy a német kérdésben véleménykülönbségek állnak fenn a kifejtett szempontok között, de reméli, hogy ezeket összhangba lehet hozni.

*

Szerdán a kormányfői értekezlet az európai biztonság kérdését, a napirend második pontját tárgyalták.