Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-23 / 29. szám

1955. július 23. IS isésvIaai^Süii Sseraáiivíös értekezlet Július 18-án délelőtt középeurópai időszámítás szerint 11 óra 16 perekor a Nemzetek Palotájának tanácstermében meg­kezdődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország négyhatalmi kormányfői értekezlete. A négyhatalom küldöttsége A Szovjetunió részéről az értekezleten kormányküldöttség vesz részt, amely a következő személyekből áll: N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió -külügyminisz­tere, G. K. Zsukov a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere, A. A. Gromikov a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese. Az Amerikai Egyesült Államokat az értekezleten D. Eisen­hower elnök, J, DtUles külügyminiszter, D. Mac-Arthur kiil- ügyminisztériumi tanácsos, L. Merchant, az európai ügyek ál­lamtitkár helyettese és D. Anderson az elnök különleges ta­nácsadója képviseli. Az Egyesült Királyság küldöttségének élén A. Eden minisz­terelnök áll. A küldöttség tagjai: H. MacMillan külügyminisz­ter, N. Brook, a kabinetiroda titkára, i. Kirkpatrick külügyi államtitkár, a külügyminiszter állandó helyettese, H. Caccia külügyminiszter helyettes. Franciaország küldöttsége; E. Faure miniszterelnök, A. Pmay külügyminiszter, L. Joxe moszkvai francia nagykövet, A. Berard a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, R. de Mafgerie, a külügyminisztérium politikai osztályának iga/aa- tója. Délelőtt 11 óra 16 perc Délelőtt 11 óra 16 perckor a kormányküldöttségek vezetői és tagjai elfoglalták helyüket az értekezlet asztalánál. A kül­döttségek tanácsadói és szakértői szintén a teremben voltak. Ezután Dag Hammarskjöld az ENSZ főtitkára üdvözölte a értekezlet részvevőit, az Egyesült Nemzetek nevében. Rámu­tatott arra, hogy a négyhatalmi kormányfői értekezlet célki­tűzései szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének és valamennyi tagállamának érdekeivel. — Amikor sikereket kívánok önöknek fontos feladatukhoz — mondotta Hammarskjöld — azoknak a népeknek nevében beszélek, akiknek eszményei az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében testet öltöttek. oííiag S;"V\ Argentin fiatalok üzenik: ISMÉT TALÁLKOZUNK Eszembe jut az argentin delegáció hazatérésének nap­ja a bukaresti VIT-ről. — Már a kikötőben a fiatalok hatalmas tömege várt ben­nünket, s mi alig győztünk válaszolni a rengeteg kér­désre. Az eisü napon elin­dultunk, hogy beutazzuk egész Argentínát és el­mondjuk a bukaresti élmé­nyeinket. Ez a körút nem volt ered­ménytelen: mélven bevéstük az argentin ifjúság szívébe a béke és barátság eszmé­jét. Cordova vidékén pél­dául radikális párthoz tar­tozó fiatalok — noha a párt vezetői ezt nagyon rosszal­lót ták — bekapcsolódtak munkánkba, s ma már ők is tevékeny előkészítői a varsój találkozónak. Még Bukarestben elhatá­rozták. hogy nagv találko­zót rendezünk az imperia­listák által elnyomott latin- amerikai országok fiataljai részére. Ez a nagyszerű esz­me meg is valósult. — Igaz, hogv Chile kormánya betil­totta ezt a fesztivált, de minden nehézsé" ellenére Brazília egyik legszebb vá­rosában Sao Paolóban még­is megtartottuk. E találkozó, részvevői meggyőződtek ar­ról, hogy érdekeik közösek. Az Ibirapuera hatalmas kertjeiben, az Ipirang-mú- zeumban, a szabadtéri talál­kozón és mindenütt, ahol csak összegyűltek a fiata­lok. megvitatták életük lé­nyeges kérdéseit és egyet­értésre jutottak. Sao falóban ünnepélye­sen megígértük egymásnak, hogy ezt az első találkozót több másik is követi majd. így köszöntünk el: „Vi­szontlátásra”. A mielőbbi viszontlátásra Sao Paolo Mentevideo, La Paz, Buenos Aires utcáin. És voltak, akik igv búcsúztak: „A kö­zeli viszontlátásra, Varsó­ban!” Igen, Varsóban! Fiatalja­ink már tudják, milyen nagyszerűek a Világifjúsági Találkozók és ezéit lelkesen készülnek rá most is. Kiál­lításokat. versenyeket, talál­kozókat rendeznek — nagy sikerrel. Lopezben például kiállítást rendeztek a külön­böző iskolák ifjú festőinek és szobrászainak "műveiből. A legjobbakat Varsóba kü’djük. Rosarióban plakát- pályázatot hirdettek: a bí­ráló bizottságban két hires festőművész is helvet fog­lalt. La Plataban. az Alma- fuerte színházban sokszáz ember nézte meg a feszti­vállal kapcsolatos színielö- adást. Az ország kü’önboző vidékein sportversenyek folynak. De az argentin fiatalok nemcsak kulturális és sport- versenyekkel köszöntik a VIT-et. Tevékeny harcot folytatnak a háborús készü­lődések ellen, az atomfegy­ver betiltásáért, hazájuk függetlenségéért. Ennek szá­mos módja van. A közel­múltban. a fesztiválra ké­szülő ifjú művészek példá­ul levelet tettek közzé, amelyben tiltakoztak a „Standard Oil” nevű észak­amerikai nagv vállalat de­magóg' célú „pályázata” el­len. Ez a pályázat ugyanis, a Standard Oilt a művészet „pártfogójaként” akarja fel­tűntetni. a>. Nagyszámú küldöttségünk készül Varsóba és a kultu­rális élet sok kimagasló sze- —-»lyisége ígérte meg a fesz­tivál támogatását. A leghí­resebb argentin sportolók is részt akaTnak venni a ta­lálkozón. Sajnos, az argen­tin sportszövetség — bizo­nyos körök nyomására — megtiltotta tagjainak a VIT- eken való részvételt és a jelenlegi varsói utazást is meg akarják akadályozni. De az argentin fiatalok el vannak szánva, hogv meg- valsítják akaratukat. Szfárdan hiszünk a VIT sikerében. J. ALVAREZ 9j ' N. A. Bulganyin Munkáscsaládból származik, 1917 óta a bolsevik párt tag­ja. Résztvptt a Nagv Októberi Szocialista Forradalomban. A fiatal Szovjetunió e'.sö éveiben az ellenforradalmárok tábora ellen harcolt. Később a Leg­felső Gazdasági Tanácsban tölt _be vezető állást. Vezetése alatt a moszkvai vi'Jamosművek két év alatt teljesítették az elstl ötéves tervet. 1931-ben a Nép­biztosok Tanácsának elnöke, később a Szovjet Állami Bank vezetője. A háborúban a nyu­gati front háborús tanácsának a tagja. A háború után a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és hadügyminiszter. 1955 február óta a Szovjetunió élén áll. — Nevéhez fűződnek a nehézipar fel'endítéséről szóló határosa­tok, a parlagon heverd földek megművelésére irányuló hatal­mas mozgatóm és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tett lépések. A varsói konfe­rencián elhangzott beszéde, tár­gyalásai Ausztriával és Jugo­szláviával, Adenauer, meghívása Moszkvába, azt mutatják, hogy teljesen Lenin és* Sztálin poli­tikáját dröveti. Ez a politika bi­zalmat biztosít kormánya és népei szamara Géniben is. Anthony Eden Sir Anthony Eden 57 éves. Konzervatív politikus, három­szor vök már külügyminiszter, míg Churchill utóda nem lett. Eden hamarább értette meg mint miniszter társai, hogv mi­lyen veszélyt rejteget a német fasizmus. Felismerte, hogv Hit­ler nemcsak kelet felé készül. 1935-ben Moszkvában Sztálin­nal és Molotowal együtt meg­beszélte az európai kollektív biztonsági rendszert, és haza­jövetele után lelkes rádióelö- adásokat tartott a Szovjetunió­ról. Chamberlain azonban elle­nezte ezt az irányzatot. 1938- ban. amikor Chamberlain oda­dobta hit’eréknek Csehszlová­kiát. Eden volt az. aki figyel­meztette a brit népet a hibás politikára. 1941—42-ben Eden mint külügyminiszter résztvett az angol-szovjet szerződések megkötésénél, és Potsdamban is jelen volt a békekötésné1. Ekkor azonban Eden irányt változtatott és mindenütt olyan helyeken látjuk, melyeket ne­héz eddigi magatartásával ösz- szeegveztetni. Jelen van a bonni egyezség a párizsi szer­ződések és az észak-atlanti szerződés megkötésénél. Edgar Faure Ügyes, furfangos politikus­nak szeretne látszani és mindig opportunistának bizonyul. — Franciaország legamerikaiabb miniszterelnöke. — 1945-ben Nümbergben a legélesebb bí­rónak mutatkozott, de nemso­kára már a NATO megszületése körül foglalatoskodik." Faure húsz éves korában fe­jezte be jogi tanulmányait, az­után keleti nyelvekkel foglal­kozott és tökéletesen beszél oro­szul. 1952-ben rövid ideig mi­niszterelnök, majd pénzügy- miniszter. Tisztában van a fran­cia munkás és paraszt helyze­tével. tudja, hogy milyen em­bertelen adóba kerül az atlanti politika. Mint volt kö’tségveté- si miniszter tisztában van az­zal is, hogv a francia nemzet- gazdaság mennyire az amerikai monopolizmustól függ. Nem is­meretlen előtte, hogv a francia nép a békét kívánja és gyűlöli a német militarizmust. Dwight D. Eisenhower Kiképzésére nézve katona. — Negyven éves korában még csak főhadnagy. Csak a máso­dik világháborúban csinált kar­riert. Mint MacArthur pa­rancsnoka, Eisenhower dolgoz­ta ki a Fülöp-szigetek védel­mét a japán támadás el'en. — Azután vezérkari főnök lett és az amerikai hadsereg európai parancsnoka 1942—43. és 44- ben előkészítette az európai inváziót, mellyel Chui chili több mint két évig várakozott, hogy legvöngítse a szovjet hadsere­get. A háborúk történetében a normandiai partraszállás egye­dülálló. Franciaország felsza­badítása és Nyugat-Németor- szág megszállása már nem volt olyan dicsőségéé. Eisenhower mint hadvezér igen népszerű volt. így került a newyorki Columbia egyetem rektori szé­kébe, maid az Egyesült Álla­mok elnöke lett. A multimil­liomosok kormányának élére került és John F. Dulles, a Wall Street ügyvéde lett a külügyminisztere. Amerikában sok hang emlékezteti az elnö­köt az amerikai-szovjet együtt­működésre. Bulganyin miniszterelnök végezetül Kina jogainak elismer réséről beszélt és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság a tajvani kérdést az Egyesült Államokkal való közvetlen tár­gyalások útján akarja megoldani. Az értekezleten hétfőn Eisenhower elnökölt. A tárgyalások további napirendjét nem állapították meg. A Réme! kérdésről tanácskoztak kedd sélután a kormányfők _______________________________________________ i Bíztató légkörin kezdődön meg a kormányfők ártekezEste Ha a genfi értekezlet legfontosabb feladata az államok kö- ' zötti bizalom megszilárdítása — és &zt senki se kísérelte meg '■ kétségbe vonni, — úgy az értekezleten elhangzott minden megnyilatkozást abból a szempontból kell elbírálni, hogy elO- mozdítja-e ennek a célnak az elérését, avagy sem, konkrét lépést jelent előre \a nemzetközi feszültség enyhítése terén, avagy sem. A Szovjetunió, mint isméretes az elmúlt hónapokban .;o- 1 rozatos lépéseivel jelentősen hozzájárult a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez. A szovjet kormány nemcsak nyilatkozatok­kal, hanem határozott, a vitás, kérdések rendezésére irányuló 1 lépésekkel készült Genfre. Ilyen lépés volt az osztrák állam- szerződés sikeres megkötése; a szovjet leszerelési javaslat, az egész világ közvéleménye által nagyjelentőségűnek elismert kezdeményezés a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatának normalizálására, továbbá a Szovjetunió javaslata a Nyugat- Németországgal való diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok felvételére. Bulganyin a Szovjetunió Miniszertanácsának elnöke az ér- - tekezlet feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megszilár­dítása központi kérdésű feladatok. Majd hozzátette: minden ^ erőnket megfeszítjük e cél elérése végett és reméljük, a ta- í nácskozás többi résztvevői is erre fognak törekedni. A genfi értekezlet első napján elhangzott a négy kormány­fő nyilatkozata. Elsőnek Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok elnöke, másodiknak Faure francia miniszterelnök beszélt, az értekezhet délelőtti ülésén. A délutáni ülésen Eden angol miniszterelnök és Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke beszélt. Az értekezlet bíztató légkörben kezdődött meg és ezt a hangulatváltozást a nemzetközi sajtó is jelzi. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutatott arra. hogy a napirenden lévő és megoldásra váró kérdések egyrészében a megállapodás elérése végett beható véleménycserére van szükség, más felvetett kérdéseket pedig tovább kell tanulmá­nyozni. Vannak olyan kérdések, amelyekben különbözők a vélemények, ez azonban — . hangsúlyozta Bulganyin — a szovjet kormány véleménye szerint nem lehet akadálya az értekezlet eredményes munkájának. Bulganyin a legfontosabb kérdéseket a következő sorrend­ben vetette fel: Elsősorban a leszerelés kérdésével foglalkozott, ismertette a Szovjetunió javaslatait és hangsúlyozta, hogy a szovjet koimány egyetért Faure francia miniszterelnök javaslatával, aki felszólalásában a hadikiadások' csökkentését javasolta az egyes országok költségvetésében. A leszerelés kérdése után Bulganyin az európai biztonság , problémájával foglalkozott és az európai biztonságai szervezet megteremtésével kapcsolatban konkrét javaslatokat terjesz­tett elő az országok csatlakozását és eddigi másirányú köte­lezettségeik fokozatos felszámolását illetően. Bulganyin hang­súlyozta. hogy a szovjet kormány érdeklődéssel várja az Egye­sült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország véleményét a lefegyverzés, az atomfegyver betiltása, a kollektív biztonság kérdéseivel kapcsolatban. Bulganyin rámutatott arra, hogy feltétlenül szükséges a külföldi csapatok kivonása az európai országok területétől. Mindez, a leszerelés, az európai biztonság rendszerének meg­teremtése a szovjet kormány véleménye szerint hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és döntő mértékben elősegítené a német kérdés megoldását. Az értekezleten Eisenhower elnök felvetette az úgyneve­zett „kelet-európai országok kérdését”, valamint a „nem­zetközi kommunizmus’’ kérdését is. Ezekre a kérdésekre sem Eden angol miniszterelnök, sem Faure francia miniszterel­nök nem tértek ki. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus országoknak a kérdésével az értekezlet nem foglalkozhat, mert ez az illető országok belügyeibe való be­avatkozást jelentené. A népi demokratikus rendszert ezekben az országokban maguk, az országok népei hozták létre sza­bad akaratkinyüvánításuk útján. Senki sem hatalmazott fel bennünket arra — mondotta Bulganyin, — hogy ezeknek az országoknak a helyzetét mérlegeljük. A NÉGY KORMÁNYFŐ =­Iljicsov, a genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség szóvivője kedd este sajtóérte­kezleten ismertette a kormány­fők kedd délután megtartott ülésének eseményeit. Elöljáró­ban közölte, hogy először Eden angol, majd Bulganyin szovjet miniszterelnök beszélt. Ezután Eisenhower elnök mondott be­szédet, majd Faure francia mi­niszterelnök, aki egyébként el­nökölt az ülésen. A kormány­fők ‘megelégedésüket fejezték ki a külügyminiszterek ered­ményes és gyümölcsöző déle­lőtti munkája felett, mert gyorsan megállapodtak a napi­renden. Eden felszólalásában megelé­gedését fejezte Id, hogy sok közös szempont áll fenn a né­met kérdésben és mindenki egyetért Németország egyesíté­sének szükségessége kérdésé­ben. Eden azonban rámutatott arra, hogy Bulganyin hétfői ki­jelentéseiben van egy pont, amely nyugtalanságot okoz ne­ki Ez a pont az, hogy a kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtése előfeltétele a német kérdés megoldásának. A kollek­tív biztonság megteremtése, ahogyan ezt Bulganyin javasol­ta, Eden szerint rendkívül bo­nyolult: sok szempontot kelle­ne ehhez összeegyeztetni, ő — Eden — egyszerűbbnek tarta­ná saját javaslatát, amely sze­rint a négy nagyhatalom és az egyesített Németország kössön biztonsági szerződést. Ezután Bulganyin mondott rövid beszédet és ebben hang­súlyozta: Németország egyesí­tésének kérdése és általában a német kérdés a háború utáni problémák egyik legfontosabbi­ka. Hogy megoldást lehessen elérni, a kérdést azzal össze­függésben kell megvizsgálni és azt figyelembevéve kell döntést hozni, hogy Németországot fel- fegyverzik és katonai csopor­tokba vonják be. A jelenlegi helyzetben, amelyet az jelle­mez, hogy Nyugat-Németország beléphet a Nyugateurőpai Unió­ba és a NATO-ba, a körülmé­nyek még nem' alkalmasak az egységes Németország megte­remtéséhez. Az egyesítés fela­datát másképpen kell megvaló­sítani, lépésről-lépésre és az idő segítségével. Bulganyin ezután ismét han­goztatta: a nemzetközi feszültség enyhülése és a hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése nagymérték­ben megkönnyítené a né­met kérdés megoldását, megteremtené a szükséges elő­feltételeket Németország békés és demokratikus alapokon vég­bemenő egyesítéséhez. Ezzel kapcsolatban utalt az államok közti bizalom helyreállításának szükségességére. Eisenhower felszólalásában rámutatott: kötelességének tart­ja leszögezni, hogy a NATO védelmi szerv és semmiféle fenyegetést nem jelent senki számára. Németországot — mondotta Eisenhower — olyan helyzetbe kell hozni, hogy senkit se tá­madhasson meg és senkit se fenyegethessen. Ami Amerikát illeti az Egyesült Államok sem­miféle támadó háborúban sem vesz részt és ilyent nem támo­gat; háborút csak akkor visel­ne, ha megtámadnák. Bulganyin erre azonnal megjegyezte: megelégedés^ sei veszi tudomásul Eisen- howernek ezt a kijelenté­sét, hisz Eisenhower elnöknek és ezt a bejelentését nagyfontos­sá gunak tartja: Eisenhowert egyébként is kitűnő államfér­finak és hadvezérnek ismeri a Szovjetunió. Végzetül az elnöklő Faure miniszterelnök leszögezte, hogy a német kérdésben véle­ménykülönbségek állnak fenn a kifejtett szempon­tok között, de reméli, hogy ezeket összhangba lehet hozni. * Szerdán a kormányfői érte­kezlet az európai biztonság kérdését, a napirend második pontját tárgyalták.

Next

/
Thumbnails
Contents