Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-16 / 28. szám
1955. július 16. SORAKOZOI N' j émeth Imre fiatal, szőke fiú. Alig tizenöt éves. Ebben az évben fejezte be az iskoláit, elég jó eredménnyel. A napokban határozta ei, hogy arra az életpályára lép, melynek pártunk és kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Mezőgazdász lesz. Igaz, eddig csak keveset do'gozott a mezőgazdaságban, akkor is csak úgy, ha a tanulás megengedte. Mégis megszerette ezt a munkát. Beszélgetés közben elmondta, hogy szereti a friss levegőn végzett mezőgazdasági munkát. Nagy hatással volt rá, amikor látta az EFSZ földjein dolgozó fiatalokat, akik közösen dolgoznak és vidám daluktól zeng a határ. Nem is csoda. Hisz ő maga is fiatal, vágyódik fiatal társak, barátok után. kikké1, kint a szabadban munka közben eldalolgathat. Németh elvtárs a mezőgazdasági munkák közül is a nehezebb részt választotta. A határszélre akar menni. Mégpedig nem kalandvágyból, hanem azért, hogy építsen és a haza javára jól kihasználja fiatal erejét. Szép tervei vannak. — Nappal becsületesen akar dolgozni, hogv társai ne csalódjanak benne, este pedig részt fog venni a határszélen elő fiatalok kultúréletében. Az iskolában és otthon Taksonyban is részt vett a CSISZ kultúréletében. Jól játszik klarinéton és bízik abban, hogv zenei tudását és a kultúréletben szerzett tapasztalatokat a határszélen a pihenés perceiben Iá tudja majd használni. Ügy fogja érezni magát ott is. mintha otthon lenne régi barátai közt. K amen elvtársnő, a pieski gépgyárból elsőnek jelentkezett a mezőgaizdaságba. Mikor csoportjuk Prágában a spartakiádon szép gyakorlataikért a hatalmas tapsokat kapta, még nem gondolt arra, hogy rövid idő múlva már nem gépe mellett, hanem valamelyik EFSZ vagy állami gazdaság ifjúsági munkacsoportjában foglal helyet. Hazatérte Után értesült pártunk felhívásáról s egy pillanatig sem tétovázott: jelentkezett. Hogy ez így történt, abban nagy szerepe van a prágai sparta- kiádnak, ahol ez a fiatal leány meglátta ás megérezte, hogy az ifjúság mindenre képes. — Szép, felemelő érzés közösen, vállvetve megoldani a nagy feladatokat, melyekről tudjuk, hogy mindannviunk érdekét szolgálják: ezért jelentkeztem a m zőgazdaságba. —( B osák Imre alig múlt tizenöt éves, ő is most fejezte be a nyolcéves iskolát jó eredménnyel. — Édesapja munkás, Bratíslavában dolgozik. Az iskolaév befejezése után és néha tanulás" közben is dolgozott már az EFSZ-ben. Megismerte a közös munka örömeit, melyről sokat tanult az iskolában is, ahol szocialista hazaszeretetre nevelték a tanulókat. Mikor meghallotta pártunk és kormányunk hívó szavát, elhatározta, hogy ő is a mezőgazdaságban fog dolgozni, mint sok más fiatal. Szüleivel alaposan megbeszélte ezt. Az az elhatározása, hogv a határszélen fog dolgozni, ahol legtöbb alkalma nyílik majd arra. hogy fiatal erejét felhasználja hazánk építése érdekében. . Mezögazdaságunk. a fiatalok ezreit várja, nagfi szükség van a dolgos kezekre. Am nem mondhatjuk, hogy az eddigi terméseredményeink mint például az idei is, nem mutatna emelkedő irányzatot, azonban ez a tény mégsem jelenti azt, hogy nem lehet már az eddiginél több hasznot kihúzni a földből. Ehhez ha hozzávesszük az állattenyésztés foltozását, arra ébredünk, hogy sokat termelhetünk még ha fokozzuk a mezőgazdasági termelést. Ez egyúttal jelenti a falu további felemelkedését is. Ezért pedig minden fiatalnak dolgozni kellSok fiatal jó munkásunk var. már a mezőgazdaságban. Az ipolynyitrai EFSZ-ben . Petik Matild fiatal lány a női munkacsoport legjobb munkása. — Gyakran bizony a férfiak sem tudnak versenyt tartani a munkacsoportjukkal. A százdi EFSZ is a javulás útjára tért, amióta fiatal munkaerőkkel szaporodott a tagság és egy pár CSISZ-tag bekerült a vezetőségbe is. A fiatalok jó kedvvel végzik a munkát! Dehogy cserélnék fel mással, hiszen mindenki dicséri őket, ha jól dolgoznak és bizony dús haszonból részesednek az elvégzett munka után. Egy fiatal sem teheti fel azt a kérdést, hogy jó-e a mezőgazdaságban dolgozni. Ma már a mezőgazdasági munka is nyugodt, jó megélhetést biztosít mindenki számára, aki rendes munkát végez. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok legjobbjaira azonban még vár a határvidék megművelése is. Soós Sándor, o nagymegyeri gépállomás gépszerelője szintén jelentkezett a határvidékre. Érzi, hogy neki ott is van teendője, helyette pedig idehaza más is elvégzi a munkát. Tudja, hogy a határvidéken 0 nagyobb, fontosabb feladatot teljesít, mint idehaza és oda nem mehet bárki. Neki lehetősége van rá, hogy menjen. kihasználja, ezt és elmegy. Többen jelentkeztek már a palántái járásból, a kassai kerületből is közel nyolcvanon, a rybárpolei üzemből is tjzen- Idlenc CSISZ-tág megy a határvidékre. Mindannmuk helyett idehaza más végzi maid el a munkát, vígan várják az indulás idejét. A határmenti rosszul megművelt vagy megműveletlen földterületek teremnek majd a fiatalok kezemunkája nyomán. A takarmány és korrdótermelé- sünk nagy méretben fellendül, ha a határvidék minden talp- alattnyi földje teremni fog. Ez a mezőgazdaság fejlődését jelenti és hazánk további felvirágzását. A fiatalok mindig képesek voltak nagy feladatok megoldására, e képességűket most is kihasználják és mindenki érdekét szolgálják ezzel- Fontos, hogy minden fiatal ezzel a tudattal menjen a határvidékre és gondoskodjon erről # a CSISZ* alapszervezet is. amelybe a fiatal tartozik. Ne forduljon elő, hogy a CSISZ alapszervezete ne foglalkozzon a határvidékre induló fiatal ügyeivel, gondjaival és ne segítsen problémái megoldásában. Lássa el tanáccsal, jólesik ez a hosszú útra és tovább levélváltás által tartsa fenn vele a kapcsolatokat. Ezáltal látja a fiatal, hogy odahaza is törődnek vele, rajta függ a CSISZ szerkezet szeme. így biztos, hogy jobban megállja a helyét, még vidámabban dolgozik s ezzel lelkesedése meghozza a méltó gyümölcsöt. —b— Szlovákiában eddig 433 ifjú CSISZ-tag fiú és leány jelentkezett a' határvidékre. A kerületek versenyében az eperjesi kerület vezet 149 jelentkezővel. Ebből a kerületből az első brigádok még a hét folyamán elutaznak a határszélre. egyogó, szép reg- ^ f] i gél volt, a Suma- j M va—hegyek félöl ^ I—felkelt a nap, a \ a fűszálakon még K\ ragyogott a har- 1 tJ\XJÍ mát. Friss, hódító szénaillat töltötte be a levegőt. Keskeny mezei úton parasztkocsi döcögött a jenini gazdaságból a kalistei major felé. Vagy öt kilométer távolságra vannak egymástól. A két gazdaság épületei mintha szigetet alkotnának, karcsú fenyőfák veszik körül. A szekéren komoly, alacsonyabb növésű férfi ült. Frantisek Ivicic, a jenini ifjúsági brigádfábor vezetője, mellette Anton Közel, a kaplicéi állami gazdaság tervezője, a jenini■ brigád „védnöke” és egy fiatal brigádos, aki most a lovakat hajtotta. A jeniniek a reggeli sorakozó után érkeztek • a kalistei brigád udvarára, amikor a CSISZ-zászló már fent lobogott a magas póznán és a bri- gádosok reggelire mentek. A jenini brigádot nem is kell bemutatni. A köztársaság „Szeretlek kedvesem Szeretlek tégedet Mint ember még soha Sohasem szeretett” Beszéljünk a szerelemről. Hadd szóljon szánk a szerelemről, amely lelkünk mélyén rejtőzik. Arról a szerelemről, amelyről a k-öltö azt írja, hogy felemeli az elesöket, ostorozza az aléltakat, korbácsolja a közömbösöket, arról a szerelemről, amelyet nem lehet elválasztani mindennapi munkánktól a tanulástól, az előrehaladástól, az építéstől. Arról a szerelemről, melyet a mi győzelmeink, harcaink és hatalmas munkánk gyújtott lángra, Egy ilyen egyszerű kedves szerelmi történet játszódott le az elmúlt napokban. A fiatalember 59 társával, leányokkal, fiúkkal együtt Vág- besztercén ült vonatra. Fiatalok voltak és mindnyájan ’el- kesedtek. Ez 1955 májusában történt. Brigádjuk, mint sok SZERETLEK... más hasonló brigád Rimarovba, az állami gazdaságba utazott. A fiút Pilátik Józsefnek hívják. Mielőtt a határszélre brigádmunkára jött Vágbesztercén volt hivatalnok. Megérkeztek, elhelyezkedtek Rimarovban és azonnal munkához fogtak. Hatvanan voltak együtt. Az itthon maradottak kíváncsian lesték a postát, a híreket. Jött is üzenet: megérkeztünk, jól megy sorunk, mindenünk van. Józsi szorgalmasan dolgozott. Pontosan, becsületesen és kitartóan. Munka után gyakran elbeszélgetett a Skala nevű gazdaság lakosaival. Oj ismerősökre, új barátokra talált, egyszer meglátta „őt”. Szép fiatal leány volt, Ott dolgozott a gazdaságban. A rokonszenv bimbója gyönyörű virággá nyílott. Szerelem lopódzott a szívükbe Józsi szívszorongva várta a találkozásokat és továbbra is szorgalmasan dolgozott, hát hogyisne, hiszen, ha nem dolgozna becsületesen, akkor nem volna joga a szerelemre. Hogy esne az esti séta, ha lustálkodásban töltötte volna a napot. Nem, ő valóban komolyan dolgozott. A szerelem tartalmat adott életének, boldogsággal töltötte el és minden vágya beteljesedett. Nézzétek csak meg a szobáját, kedvese fényképe fölött három zászlót találtok. A legjobb munkacsoport, a vágbesztercei Klement Gott- wald-üzem és a legjobb munkás vörös lobogóját. 1955. július 9-én volt az esküvőjük. El tudjátok képzelni milyen esküvő volt? Hatvan fiatal brigádmunkás ropta a táncot. Remegett a föld. szállt a nóta s két szempárból mélytüzű fény lobogott. Pilátik Józsi is táncra perdült ifjú feleségével s ez a tánc új élet felé vezetett. Tanú erre a három zászló is. PLÄVKOVÄ minden sarkában tudják, hogy a határvidéken legszebben végezték el a tavaszi munkálatokat és ezért a Komszomol vörös zászlójával tüntették ki őket. Azt a zászlót kapták, melyet a CSISZ II. kongresszusán a Komszomol küldöttsége ünnepélyesen Vecker elvtársnak adott át. Azonnal hozzá is fűzzük, hogy a.. brünni üzemekből a fiúk és lányok valóban megérdemelték a nagy megtiszteltetést. Mi mindent végeztek? 968 hektár parlagon heverő földet müveitek meg. 400 hektár tertö.etet még a tavaszi munkálatok során; a tavaszi munkát 100 százalékra elvégezték és tizenegy nappal rövidítették meg az agrotechnikai időszakot. És a kalistei gazdaságban? Csupa sudárnövésű. izmos szepesi fiú és lártv. mintha sorozáson szemelték volna ki őket. Michal Prikryl — a vezetőjük. Olyan fiú, aki örökké tesz-vesz és sose fárad ki. Hogy azelőtt asztalos volt? Mit sem számít. Fél év alatt megszokta a becsületes parasztmunkát. mintha gyerekkora óta mást se tett volna. Szilárd — és hogy brigád nyelven fejezzük ki magunkat „stabil” kollektíva. • * * A jenini vendégek Prikryl elvtárs szobájában jöttek ösz- sze. Jelen volt még az itteni brigád két tagja és az igazgatóságtól a brigád két „védnöke.” — Közel elvtárs hja a jegyzőkönyvet; „A kalistei és jenini brigád munkaversenyének kiértékelése a június 20- 30.-a közötti időszakban." Kezdjük a rétkaszálással. Kalistében és Jeninben is terv szerint tíz hektáron kellett elvégezni a kaszálást. A valóságban Kalistében öt hektárt és Jeninben tizenöt hektárt kaszáltak le. Mindenki előtt világos... .4 jeniniek győztek. Még sokáig vitatkoztak arról, hogy Kaiis- téban hogyan hozzák be a mulasztást. A kiértékelés majdnem délig tartott. A vegyes trágya előkészítése és a szárítás tekintetében jobbak a kalisteiek, a kerítést azonban a jeniniek szebben építették fel. Egész délután a mezőket járták. Helyszínen értékelték ki a munkát és csak este fejezték -be véglegesen a kiértékelést. Ezúttal a jenini brigád győzött. A széna kaszálása Segítette hozzá a sikerükhöz. Kezet szorítottak és gratuláltak a jeninieknek. Őszintén, szívből Az alkony az új lakóházak mellett találta Michal Prikrylt, a' gazdaság vezetőjét. Sokáig eltűnődött és a határmenti- hegyek felé nézett, amelyek lassanként már eltűntek a szürkületben. — Michal. tán csak nem bosszant, hogy nem mi. győztünk? — Hát biz’ a bosszant. Most azonban már arra gondolok, hogy milyen szép lesz itt lakni. Elhatároztam, hogy végleg itt maradok. Nemcsak én, hanem a brigádunkból még vagy tizen. És ami a leninieket illeti -- amondó vagyok, hogy néhány métermizsával még felű’múl- juk őket. PETER TRNJAK 4
