Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-16 / 28. szám

8 1955. július 16.­jelentés a CSISZ KB II. plenáris • •I / r rr\ üléséről 1955 július 9-én Prágában tartották meg a CSISZ KB 11. plenáris ülését, amely a CSKP Központi Bizottságának júniusi ülésén hozott hatá­rozatával kapcsolatosan az ifjúságra háruló feladatokkal foglalkozott. A CSISZ KB kiértékelte az ifjúsági brigádok határszélen végzett munkáját, megállapította, további ezer és ezer fiatalt kell á mezőgazdaságba szerezni, kitűzte az aratás, az EFSZ-ek megalapítása és fellendítése terén a CSJSZ- re váró feladatokat és megállapította a varsói VIT előkészületeivel össze­függésben álló feladatokat. Vladimír Vedra. a CSISZ KB titkára beszámolót tartott arról, hogy milyen feladatok várnak az Ifjúságra, harcban a mezőgazdaság színvonalá­nak emeléséért. A vitában 19 elvtárs és elvtársnő vett részt, majd Miroslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnöke, országgyűlési képviselő beszéde zárta be a vitát. » A CSISZ KB kiértékelte a CSISZ II. kongresszusa óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységét. Ebben az időszakban hazánk a szovjet hadsereg által történt felszabadításának dicső 10. évfordulója tiszteletére rendezett országos akció keretén belül sikerült a CSISZ befolyását az egész ifjúságra kiterjeszteni és az ifjúságot döntő feladatok teljesítésére megnyerni. A CSISZ megtisztelőnek tartja azt az elismerést melyben a CSKP KB a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget az ifjúsági brigádok toborzásáért és a határvidéken végzett sikeres munkájáért részesítette. Ez a megbecsülés bátorítást jelent a CSISZ számára és minden fiatal hazafit arra kötelezi, hogy alkotó erejét hazánk felvirágoztatására fordítsa. ARATUNK... Látogatás Bajoson Az ifjúság figyelmének és igyeke­zetének középpontjában a mezőgazda- sági termelés fellendítése érdekében indított országos mozgalom álljon. A CSISZ KB ezért elrendeli az összes szervnek, funkcionáriusnak és a CSISZ összes tagjainak, hogy a leg­közelebbi időszakban figyelmét ezen feladatok teljesítésére összpontosítsa. Augusztus végéig további tízezer fiút és lányt toborozzanak a mező- gazdasági ifjúsági brigádokba. A CSISZ, a Nemzeti Arcvonal szerveivel közösen indítson széleskörű felvilágo­sító kampányt és e hazafias feladat teljesítése érdekében, a CSISZ akti-. vák a munkahelyeken az ifjúság kö­rében harcos agitáciöt fejtsenek ki. A CSISZ KB elvárja, hogy a toborzás visszhangra talál azok között a kato­nák között, akik most szerelnek le és a felhívásra elsősorban a CSISZ funk­cionáriusai jelentkeznek. Azokban az ifjúsági brigádokban, melyek már most a határvidéken dol­goznak, nyerjük meg a fiúkat és lá­nyokat a mezőgazdaság számára ál­landó munkára. Nyújtsunk teljes se­gítséget azoknak, akik elhatározták, hogy új munkahelyükön maradnak és ezek példáját követve, valamint aktív együttműködésük segítségével nyer­jük meg a brigád többségét. A CSlSZ-re hárul az a feladat, hogy a brigád tagjait példás munka- fegyelemre szoktassa, a fiatalokat a szocialista munkaverseny kiszélesíté­séhez vezesse, a brigádokban alapo­san megszervezze a politikai nevelést, a sport és kultúréletet. Az ifjúsági brigádok kezdeményező, áldozatos munkájukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az állami gazdaságok a szocia­lista mezőgazdasági nagytermelés te­rén példaadók legyenek és minden erejükkel járuljanak hozzá a határ­vidék gazdasági és kulturális fellen­düléséhe A kerületi és főleg a járási veze­tőségek teljes felelősséget vállalnak a brigádok munkájáért és az a köteles­ségük, hogy a brigádoknak hathatós segítséget nyújtsanak. Vezessük az ifjúságot harcra az EFSZ-ek alakításáért és fellendülésé­ért. A CSISZ szervek harci lelkese­déssel nyerjék meg a falusi ifjúságot annak a haladó gondolatnak, hogy minél több EFSZ-t alakítsanak és építsenek ki. Ezért rendezzenek be­szélgetéseket a falusiakkal, menjenek kirándulásokra a jól működő EFSZ- ekbe, vegyék igénybe a helyi leadót és a szemléltető agitáció eszközeit. Az ifjúság gondoskodjon arról, hogy teljes mértékben kihasználják a gé­pesítést, a tudományos ismereteket és a mezőgazdaságban segítsen az új munkamódszerek bevezetésében. A CSISZ szervezetei fokozottabb mértékben gondosk jdjanak a fiatal szövetkezeti tagokról, hogy azok jó munkájukkal és az új munkamódsze­rek alkalmazásával harcoljanak az EFSZ-ek megszilárdításáért. A CSISZ feladata, hogy az üzemek­ben dolgozó fiatalokat, valamint, a falun lakó és iskolát végzett fiatalo­kat az EFSZ számára megnyerje. A gépállomások CSISZ szervezetei nyer­jék meg a parasztifjúságot az EFSZ- ek számára és annak, hogy új mun­kamódszereket alkalmazzanak és gon­doskodjanak a traktorosok alapos szakképzettségéről és politikái fejlett­ségéről. A védnökségek keretén belül a CSISZ üzemi szervezetei azzal segít­hetik a legjobban a falusi szerveze­teket, ha a faluba az aratásra, a gé­pek és szerszámok kijavítására kise­gítő brigádokat küldenek. Az üzemi szervezetek nyerjék meg a falusi fia­talokat, hogy azok térjenek vissza a mezőgazdaságba. Az üzemi szerveze­tek szoktassák meg a falun lakó CSISZ tagokat arra, hogy a falusi szervezetekben aktiv munkát fejtse­nek ki. Mozgósítsuk az ifjúságot arra, hogy az aratási munkákat sikeresen befe­jezzük, különösen az olyan falvakon, ahol nincsen EFSZ, ott a termés, be­takarítása érdekében szervezzünk if­júsági munkacsoportokat. Nyerjük meg a parasztiíjúságot és mutassunk rá arra, hogy milyen hasznos a kö­zös munka. Az EFSZ-ekben a falva­kon, a gépállomásokon, az állami gaz­daságokon, az ifjúság körében bonta­koztassunk .<1 szocialista munkaver- senyt az aratási munkák időbeni tel­jesítése és az állami leadás teljesíté­se érdekében. A tagsági Igazolványok kicserélésé­vel kapcsólatosan hangsúlyozzuk ki a CSISZ tagság jelentőségét, szervez­zünk be új tagokat, különösen a pa- i asztiiatalokat. A CSISZ szervei adjanak lendületet M tata kulturális, sport és társadalmi éfetén«k. A mostani időszakban a CSISZ ren­dezzen nemzeti béke és barátsági fesztiválokat és készítse elő az ara­tási ünnepségeket. * * * Az I. Országos Spartakiád teljes sl~ ' kerei arra buzdítják a fiúkat és leá­nyokat, hogy rendszeresen tornássza­nak és sportoljanak, arra kötelezi a CSISZ szerveit, hogy az önkéntes sportszervezetekkel és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségével közö­sen gondoskodjanak a fiatalság test­nevelésének további fellendüléséről, sport és testnevelési versenyeket, sátortáborokat, turista kirándulásokat rendezzenek és a nyári hónapokban a fiatalok és a gyermekek tevékeny­ségének súlypontját helyezzék át a természetbe. Naponta ismertessük a tiatalsággal a varsói V1X jelentőségét és nyerjük meg a fiatalokat, hogy úgy az ipar, mint a mezőgazdaság terén kötele­zettségvállalásokat tegyen és azokat következetesen teljesítsék. Biztosítsuk a fesztiváli szolidaritási alap sikerét, ezzel bebizonyítjuk ba­rátságunkat a világ haladó ifjúságá­val, továbbá biztosítsuk az ifjúság és a többi lakosság tömeges részvételét a varsói VIT tiszteletére rendezett nemzetközi stafétafutásban és ren­dezzünk beszélgetéseket a VIT-rői. Ezek az akciók kifejezésre juttat­ják ifjúságunk örömét és lelkesedését hazánk boldog és szabad élete felett és kifejezi ifjúságunk igyekezetét harcban a világbéke fenntartásáért és megszilárdításáért. A CSISZ KB meg van róla győződve, hogy ami becsü­letes, hazafias ifjúságunk teljesíti pártunk a mezőgazdaság hathatós megsegítésére vonatkozó irányelveit és jelentkezik az ifjúsági brigádokba, további ezer és ezer hektár földet müvei meg, segít a termés behordá- sában és elősegíti az EFSZ-ek felépí­tését. A CSKP, kormányunk és népünk merész tetteket vár az ifjúságtól. Az ifjúság már több ízben bebizonyította, hogy nem retten vissza a nehézsé­gektől és legyőzi gz akadályokat. Nem kételkedünk benne, hogy a fiatalok most is bátran és félelmet nem is­merve, új otthonaikba sietnek és azokra a munkahelyekre, ahol a fia­talokra hazánknak a legnagyobb szük­sége van. Az ifjúság becsületesen teljesíti hazafias kötelességét. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Semmiben sem különbözik a falusi lányoktól. Arcát már r-égen jól meg­barnította a nyári napsütés, s a majdnem kicsinek mondható termete, hol itt, hol ott tűnik fel a gazdaság épületeiben. Jellemző rá, hogy állan­dóan tesz-vesz, mindig talál munkát, egyszóval nem szereti a tétlenséget. Mindamellett nagyon csendes, nehe­zen kezdi el a beszélgetést, de ha már elkezdte, nehéz tőle megválni. S hogy eláruljam, Tallósi Margitról, a bajcsi állami gazdaság ógútai udva­rának fiatal sertésgondozójáról van szó. Itt okvetlenül el kell mondanom, hogy milyen érdekes is volt a talál­kozásunk. A gazdaság udvarán keresztül ha­ladva egy kislánnyal találkoztam. Kö­szöntöttük egymást és elmondtam, hogy Virág János csoportvezetővel, de főleg Tallósi Margit elvtársnővel, a nemrégiben kitüntetett sertésgon­dozóval szeretnék elbeszélgetni. Ez nem is okozott nagyobb gondot, Vi­rág elvtársat mindjárt meg is talál­tuk, és hosszasan elbeszélgettünk. Elmondta a telep történetét, beszélt a sikerekről és a hiányosságokról, egyszóval mindenről, mint egy igazi gazda. — Most pedig felkeresem Tal­lósi Margitot, — gondoltam magam­ban. Majd meg is kérdeztem — hol találhatnám meg. — Akkor nem is kell messzire menned, elvtárs, — fe­lelt a csoportvezető — hisz itt ül melletted. Nagyot néztem, hisz’ öt szólítottam még elsőnek, ő hozott össze Virág elvtárssal is. Végighall­gatta beszélgetésünket, néha-néha bele is sióit, bizonyított, de csak nem árulta el kilétét. Erre aztán na­gyot nevettünk mind az öten, mert közben még ketten hozzánk szegőd­tek s köztük volt Margit apja is. Aztán kaptuk magunkat, bejártuk az egész udvart és az épületeket. Itt már nem volt olyan csendes. Ügy beszélt a sertésnevelésről, mintha már legalább évek óta azt csinálta volna. Pedig csak három hónapja szánta el magát, hogy otthagyja a mezei munkaesoportot és sertéste­nyésztő lesz. Igaz, hogy van kitől ta­nulnia. Apjával együtt dolgozik. És miért ne segítené lányát beiktatni é munka titkaiba, ha sző szerint nem is titokról, de nélkülözhetetlen szak­tudásról és gyakorlatról van szó, ami nélkül a hasonló munka elképzelhe­tetlen. — Bizony, nem csak olyan akármi­lyen munka ez — szőtte tovább a szálakat a fiatal állatgondozó. — A fizetés csakis az ügyességünkön mú­lik. Főleg attól függ, hogy egy anya­kocától hány malacot, milyen súlyban választunk el. — Bizony így van. Ezt mondta Virág elvtárs is. Á gondozók versenyben állnak egymással. Ezt a versenyt azonban könnyű kiértékelni. A szaporulat és a súly ellenőrzése bizony egyszerű dolog. Hát ilyen fontos helyen dolgozik Tallósi Margit. És jól dolgozik. Jó munkáját nemcsak a fizetése igazolja. Tudnak róla a járáson is. Ezért kapta meg a CSISZ ógyallai járási bizottsá­gának vánderzászlaját. És ami még nagyon fontos, nem egyedüli fiatal a telepen. Rajta kívül még két fiatal CSISZ-tag dolgozik ott. Reméljük, hogy idővel hármuknak a CSISZ-csoport segítségéve! sikerül bekapcsolniuk még több .fiatalt is az állattenyésztésbe. Hisz’ tizenkét ser- „tésgondozóből három fiatal már jelent valamit. A telepen dolgozó fiatalok jó mun­kája mellett nem szabad megfeled­keznünk a CSISZ járási bizottságának segítségéről sem. Naoy részük van nekik is abban, hogv rövid másfél Kővár, Nagycsalomija, Zsély kör­nyékén, amint az autóbusz elrobog a gabonatáblák mentén húzódó or­szágúton, észrevehettük, hogy meg­kezdték az aratást. Alighanem ünne­pélyes kezdés volt, mert a kombáj­nokon, önkötözőgépeken, kékinges CSISZ-tagok ültek és teljesen lekö­tötte őket a munka. Idem néztek a mellettük e'síhanó autóbuszra, a munkaszeretetük erősebb a kíván­csiságnál. Nagykürtösön aztán bementem a gépállomásra. A legjobb CSISZ üze­mi szervezet működik itt, a járásban nincs neki párja. Bár nem sok üzemi szervezet van a kékkői járásban, de a pótori bányateleppel versenyezve kiverekedni az, első helyet, nem ép­pen kis munka. Sok fontos dologra is '.ehet abból következtetni, hogy pontosan a gépállomáson működik a legjobb CSISZ-szervezet. A traktoris­ták, kombájnosok, a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók legjobb segí­tői nem egyszer megmutatták már a falu felemelkedésének útját. Ez utat járva, jaj de messzire értek, hacsak azt vesszük is tekintetbe, hogy az olyan faluban, ahol már szövetkezeti gazdálkodás van, sok fiatal dolgozik odahaza a mezőgazdaságban, amelyik faluban pedig még nincs szövetkezet, ott ui iáinkon is megszámolhatjuk a fiatalokat. A kékkői járásban több körülmény- közrejátszása folytán elég nehéz volt a szövetkezeteket olyan szilárd alapokra helyezni, amilyenen most vannak. Ez a traktorosoknak is felelősségteljes munkát adott, bi­zony nagyon jól kellett dolgozniuk a szövetkezet földjein, hogy lássa az egyénileg dolgozó paraszt, hogy job­ban meg lehet művelni a földet, ha eltűnnek, a barázdák. Természetes & gépállomáson sok fiatal dolgozó van, állandóan emelik szakképzettségüket és mindenkor kiállnak a falu szocia­lizálásának ügye mellett. A gépállomás üzemi szervezete kapta meg a CSISZ járási vándor- zászlaját, s ezzel tűntették ki a já­rás legjobb üzemi szervezetét. Kanyó Lászlótól, a járási vezető titkártól megérdeklödtem, miért ez a legjobb szervezet. Kanyó László azután röviden elmondta, hogy a po­litikai iskolázást nemcsak elkezdték a gépállomáson, hanem be is fejez­ték, még a brigádközpontokban is jól ment a politikai iskolázás. Pontosan terv szerint dolgoznak, nem mulaszt­ják el a tagsági gyűléseket és magas munkateljesítményt érnek el a CSISZ-tagok. Az üzemi szervezet tö­rődik azzal, hogy minden fiatal a legjobb munkateljesítményt érhesse el. Pérsze ez csak pár mondat Ka­nyó Lászlóval, folyatott beszélgeté­semből. Több jót is mondott a gép- állomás szervezetéről, de gyerünk vissza újra a gépállomás CSISZ-íag- jai közé. A legfontosabb az, hogyan gondos­kodhat az üzemi szervezet arról, hogy minden fiatal a legjobb mun­kateljesítményt nyújthassa. Ezen mi is sokat törtük a fejün­ket, — beszélik a gépállomáson. Kü­lönösen Molnár János érdeme, hogy mégis sikert ériek el. ö bizony már több éve itt dolgozik, régóta CSISZ- tag, töviről-hegyire isméri a gépállo­mást. Tudta azt, hogyha a brigád­központokkal keveset törődnek és nincs élénk szervezeti élet a falva­kon dolgozó traktoristák közt, akkor a gépállomás szervezete rossz úton halad. Hiszed közvetlenül a gépállo­máson nem sok .CSISZ-tag dolgozik. A gépállomás fiataljai kint dolgoz­nak a brigádközpontokon, rájuk kei! hát terelni a figyelmet. Az Üj Ifjú­ság kétszer is irt erről a fontos kér­désről, ez is segítette a fiatal trak­toristákat, hogy meg kell javítani a brigádközpontok szervezeti életét. Ezt pedig leginkább úgy érhetik e;, hogyha a brigádközpbntokon CSISZ munkacsoportokat alakítanak. így ír­ta ezt az Üj Ifjúság is, így csinálták a kékkői járás brigádközpontjain is. így megvalósul a szoros kapcsolat a gépállomás és a brigádközpontok közt. Minden brigádközponton CSISZ munkacsoportot alakítottak, csapat­vezetőt választottak, aki irányítja a munkacsortot, alkalomadtán az üzemi szerűidet elnökének, aki a gépállo­máson' tartózkodik, beszámol az el- végswtt munkáról. De nem bürokratikus úton! Nem ke'f hetenként két-három jelentést kül­deni a gépállomásra, az üzemi szer­vezet elnöke úgyis kilátogat a trak­toros brigádközpontokra, meg az in­struktorok is látogatják a brigádköz­pontokat, szóból is megérthetik egy­mást és az üzemi szervezet elnöke leellenőrizheti a brigádközpont szer­vezeti munkáját. Az első CSISZ munkacsoportokat tavasszal alakították és az eredménye csakhamar megmutatkozott. Például Maksi Barnabás, aki a busái brigád­központ fiatal traktorosa jobban be­kapcsolódhatott a szervezeti életbe, amióta munkacsoportot alakítottak. Vállalta, hogy 200 %-ra teljesíti a nyári munkák tervét, 200 liter üzem­anyagot takarít meg és versenyre hívta fel a többi traktoristát is. Ba­lázs László, az ipolyvarbói brigád­központon 123%-ra téliesítetté a tavaszi munkák tervét. Halgass Bé­la a kovácsi brigádközponton 150 %-ra teljesítette a tavaszi munkák tervét és ugyanígy áLlja meg a he­lyét a nyári munkáknál is. Egy-két példából láthatjuk, hogy milyen fontos _ a jó szervezeti élet a gépállomáson és ha a brigádközpon­tokon is fellendítjük a szervezeti é'etet. elősegítjük a termelési ered­ményeket. BAGOTA ISTVÁN hónap leforgása alatt a telepen tizen­három fiatal lett CSISZ-taggá. így megkönnyebbül a járás munkája :s és az új CSISZ-csoport nagy segítségére lesz a bajcsi/ állami gazdaság többi udvarain dolgozó ifjúsági munkacso­portoknak is. (sá.) ★ ★ ★ * Ebeden minden gabonát kombájnnal aratunk. Kombájnjainkat úgy előkészítettük, hogy két rostán megy keresztül a mag s így a tarlóról nem a tisztító­ba, hanem egyenesen a magtárba hordjuk a gabonát. Brigádunk ifjúsá­gi brigád, neve járásszerte ismeretes. Traktorosaink mind odaadóan dolgoz­nak, újból elsők akarnak lenni az aratási és cséplési versenyben. Brigá­dunk legfiatalabb tagja Morvái József, jelenleg a CSISZ járási vezetősége „legjobb traktoros” verseny zászlajá­nak birtokosa. Vele együtt brigádunk minden tagja igyekezik valóra váltani aratási jelszavunkat: gyorsan, szem­veszteség nélkül! GÄBLER MÁRIA brigádvezető Nagykürtösön jól csinálják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents