Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-16 / 28. szám

♦ 1955. július 16. Szövetkezeti ünnep Nehéz felhők úszkáltak az égen va­sárnap reggel. Népiesen szólva lógott az eső lába. Ez azonban nem nagyon zavarta a nagymegyeri járás lakossá­gát abban, hogy méltón megünnepel­je a nemzetközi szövetkezeti napot. A járás több községében Balonyon, Olesán, Nyárasdon, rendezték meg a szövetkezeti napot. Az ünnepélyre és az árukiállilásra meghívták a közeli EFSZ tagjait és a falvak lakosságát. Az ünnepségeket a fogyasztási szö­vetkezet járási vezetősége izervezte és irányította a CSKP telyi szerveze­tei és a tömegszervezetek segítségé­vel. A községekbe, ahol a szövetkeze­ti napot tartották, előadókat küldtek ki, akik ismertették a szövetkezetek eddigi munkáját és a rájuk váró fe­ladatokat. A szövetkezeti nap előestéjén Nagy- megyeren ünnepi akadémiát rendez­tek. Az akadémiának nagy sikere volt A tekintélyes számú nézőközönség meg volt elégedve úgy a kultúrmű­sorral, mint a divatbemutatóval. Az esős időre való tekintettel a különböző üzletek úgy oldották meg az eladás kérdését, hogy az üzleteket nyitva tartották. Délelőtt tíz órakor a járókelők és a vásárlók arra figyel­tek fel, hogy a városka utcáin fiatal fiúk, lányok futnak a JNB épülete felé. Az V. V1T tiszteletére indított staféta-futás volt ez. A staféták az egyes helyi szervezetek üdvözletét küldték az V. V1T résztvevőinek. Délután megkezdődtek a járás egyes községeiben a nemzetközi szö­vetkezeti nap ünnepségei. Én Kalács­ka elvtárssal Balonyra mentem. A fogyasztási szövetkezet épületének környéke az eső ellenére is hangos volt a vásárlók és kiváncsiak vidám beszédétől. Az első pillanatban úgy: tetszett, hogy csal. az eső elől búj­nak az eresz alá, de aztán kisült, hogy vásárolni akarnak az eresz alatt elhelyezett árucikkekből. Ki fazekat, ki kerékpárgumit, esetleg babát és más játékot vásárolt. Közben az óra mutatója gyorsan haladt előre. A vásárlás lázában gyor­san szaladt az idő és előjött a három óra, amikor megkezdődött az ünne­pély. Az ünnepélyen résztvett a köz­ség lakosságának nagy része s jó néhány látogató jött a szomszédos községekből is. A kultúrműsor után, melynek keretében felléptek a balo- nyi, csilízradványi és szapi CS1SZ alapszervezetek kultúrcsoportjai, meg­kezdődött az ünnepély legérdekesebb része, a divatbemutató. Kis gyerme­kek, fiatal lányok és fiúk mutatták be a különböző szabású munka- és kimenő ruhákat. Muhovics elvtársnő pedig néhány jó tréfával fűszerezve ismertette az egyes öltönyök árát, minőségét és előnyét. A jelenlevők tetszését különösen egy zöldszinü. lenvászonból készült munkaruha nyer­te meg. De tetszett mindenkinek a többi bemutatott ruha is és voltak olyanok, akik tréfásan megkérdezték Muhovics elvtársnőtől, hogy mikor vásárolhatják meg az egyes ruhákat. Ma, vagy pedig holnap. A divatbemu­tató után megkezdődött a vidám táncmulatság, hogy az ülésben elfá­radt lábakat felfrissítsék a csárdás gyors ütemére. Ez az ünnepély tanúbizonysága volt annak, hogy népünk,_ köztük Csallóköz népe is, tisztában van a szövetkezés eszméjével és megbecsüli azt. VARGA ERNŐ Vásárolják a csilíznyáradi EFSZ barackját a balonyi szövetkezeti napon. Ott lesznek a moszkvai kiállításon Termelő szövetkezeteink és a helyi gazdálkodás üzemei sok olyan cikket termelnek, melyek külföldön is a leg­jobb hírnévnek örvendenek. Például a külföldön rendezett kiállításainkon gyakran láthatók azok a halászati fel­szerelések, melyeket Olomoucban gyártanak. Ilyen halászati felszerelé­seket küldenek most Moszkvába az őszi kiállításra. Sumperkből fatokko- kat szállítanak Kínába és Bulgáriába, Csőhajlítókat és gáztelítöket Lengyel- országba. Az emlékek néha megragadják az embert és nem tudjuk lerázni őket. Egyszer csak nem is tudod hogyan és itt rajzanak körülötted, olyan fris­sen és színesen, mintha csak most születtek volna. Nem és nem rázhatod le őket, pa­pírra kívánkoznak. 1943-ba nézünk vissza. * * * Emlékeztek még fiúk. Feri, Milán, Timo? Malackán együtt jártunk a gimnázium IV. osztályába és a fe- rencrendiek internátusában laktunk. Hozzáfűzöm még azt is, hogy akko­riban nagy kiváltságot jelentett a diák számára, ha az internátusbán lakha­tott. Nagy dolog volt, hogy fizettek érted, ha nem fizettek máris szed­hetted cókmókodat. Fiúk emlékeztek még a prefektus páterek nevelőmódszereire ? Bizonyára nem feledkeztetek meg ezekről és főleg a legnépszerűbb nevelő mód­szerről „a teára való meghívásról”. Jómagam is abban a szerencsében részesültem, hogy „teára” lettem hi­vatalos. Mégpedig páter Gecik Aurél, az internátus főnöke hívott meg. Ha valahol még él, ne haragudjon, hogy a volt negyedikesek felelevenítik az elmúlt idők porlepte történetkéit. Hi­szen Gavlovic az önképzőkör össze­jövetelein maga hívta fel a diákok figyelmét arra, hogy írjanak — hát most eleget tettünk felhívásának F.gy kicsit ugyan másképp, mint ahogy ő azt elképzelte, de ez már nem tarto­zik rá. Tehát az a megtiszteltetés ért, hogy „teára hívtak”. Csak szó­ban, akkoriban még nem volt divatos a nyomtatott meghívó. Már nem emlékszem mit követtem el, de az igazság kedvéért még meg kell jegyeznem,hogy nem lehetett va­lami komoly dolog. No és a büntetés, illetve „a tea“ így játszódott le. — Cipőt levetni! — ordította páter Aurél. Levetettem a cipőmet. — Le a harisnyával, lábakat fel — hangzott a további parancs. Teljesí­tettem és páter Aurél csak úgy hí­zott a gyönyörtől, nádpálcájával pon­tosan végigmért a legérzékenyebb helyen, a talpam és a lábujjak között, mégpedig hbszonötször 'és a lelke csak úgy ugrándozott az örömtől, amikor tüzetesen végignézte a lila foltokat Pedig n m túlozok, de csú­nya véraláfutásos csíkok voltak. Még az internátus „rossz szelleme’” Gervát fráter is, aki a csonttöréstől kezdve Új utakon a siker télé A rendszertelen életmód árt az emberi szervezetnek, hasonlóképpen a terv rendszertelen teljesítése is árt az üzemnek. Nem jó, fia a tervet a hót ap végén kapkodva, lóhalálban teljesítik, mert ez megdrágítja a ter­melést, kimeríti az embereket, ide­gességet idéz elő a munkahelyen és' a termékek minősége is csak rosz- szabb lesz. A terv egyenlőtlen telje­sítését különösen a 10 napból álló hetek (dekádok) között lehet látni. A hónap első tíz napján rendszerint sokkal algcscmyabban teljesítik a tervet, mint a harmadik héten. A könnyű iparhoz tartozó szlovákiai üzemekben például az első hét ter­vének teljesítése és a harmadik hét teljesítése között 8.4% különbség van. Néhány nappal ezelőtt a kézsmárkt Tatral’an nemzeti vállalat .dolgozói a terv egyenletes teljesítése érdeké­ben felhívást intéztek a dolgozók­hoz és az nagy visszhangra talált. A terv egyenletes teljesítését tartja szem előtt az az új bérrendszer is, melyet a könnyűipar néhány üzemé­ben, így a mikulási Május 1. üzem­ben is bevezették már a terv egyen­letes teljesítését. Tavaly júniusban Helena levelet kapott egy katoná­tól, aki Mikuláson egy juniális mu­latság alkalmából mélyen belenézett a Helenka szemébe. Á katona neki­bátorodott és felajánlotta, hogy men­jenek együtt mulatságra és fürödni. Helena természetesen őrömmel ment volna fürödni is és táncolni is, de... Még egy levelet kapott. A mestet odanyomta a kezébe és a lelkiisme- rete nem engedte, hogy ne írja alá. Az ifjúsági műhely nem teljesítette a tervet, sokat kellett behozni. Bor­zasztó hőség volt és Helena csak úgy úszott az izzadságban s gépe mel­lett. Magába fojtotta a könnyeit, úgy sajnálta és úgy bosszankodott, hogy elmulaszt egy szép vasárnapot. Eljött a hónap vége és a műhely­ben egyszerre csak volt anyag bő­ven, a gépek nem romlottak el', ami­kor a 16-osokat is húzták. Az előző héten csak úgy lődörögtek a lányok egyik sarokról a másikba. A mikulási Május 1. üzemben sok ilyen vasárnap volt tavaly és Vys• kocáni mester egész héten azon törte a fejét', ■'hogy miképpen biztosítsa a vasárnapi ,műszakot, hogyan hozzák be, amit a két előző hétén elmulasz­tottak. Nem tudta sehogy sem rá­szoktatni az embereket, hogy hatkor jártának munkába és ne negyed, vagy félhétkor. Az egyik lány egyáltalában nem jött be, nem is jelentette, hogy miért, a másiknak elromlott a gépe, a harmadik meg arra panaszkodott, hogy nincs .megfelelő jóminöségü anyaga.. A mester minden 'volt, csak nem értett a termelés megszervezé­séhez. Eleget tett a panaszoknak, megkereste a Chemosvitból és a lo- vosici Béke-üzemből érkezett teker­csekben a hibákat. Megint csak esz­telen nekirohanás következett, nem teljesítették egyenletsen a tervet, a fonál minősége rossz volt és ezt már a vörhenyig mindent ichtiollal gyön­gyi tot t most nagykegyesen elhatároz­ta, hogy áldoz valamicskét a sárga kenőcséből. így • neveltek minket a ferencrendi • páterek, a prefektusok „teával” trak- táltak, az intendánsok fagyott fekete krumplival, Gervát fráter ichtiollal, de akadtak olyanok is, akik úgy akar­ták a fiúkat nevelni, hogy ismeretlen okoknál fogva lányoknak tekintették őket. Reggel ötkor jártunk misére. Páter Aurél mindig a felebaráti szeretetről prédikált. Hangszereknek mégcsak a nyomát se láttuk. Az internátusbán csak gazdagokat és szegényeket is­mertek. Azok, akik hetenként csoma­got kaptak hazulról, azoknak nem nagyon kellett igyekezni a leckékkel. Egy darab mákoskalácsért szívesen megírták a fogalmazási dolgozatot, tulajdonképpen ott kezdtem én is az újságírást. így éltünk mi ezerkilencszáznegy- venháromban, amikor különös szeren­csének számított a gimnazista számá­ra, hogy internátusbán lakhatott és amikor a bányász szaktanuló otthon­ról még nem tudtunk semmit. * * * Tizenkét év múlt el azóta. A na­pokban a nováki bányászotthon előtt mentünk el. Kedélyesen szórakoztak. Kubányi, az egyik tanuló látja el a helyi adót, az esti szél messzire viszi a vig nótaszót és a sporttelepen ko­moly röplabda mérkőzés folyik1 a ne­gyedik folyosó és a nevelők között. Mit tagadjuk, jól játszanak a fiúk. És a tekintély? Most mitsem számít Kemény és kimerítő mérkőzés után 3:2 arányban győztek. Becsüjetükre legyen mondva a sporttelepen kívül • csak a kész selyemanyagon vették észre. Pedig amikor az anyagot pontosan kézhez kapták,, a gépek hiba nélkül ■működtek és a terv már „égett”, a lányok a krepelési üzemben könnyen 170%-'’ is túllépték a teljesítményi normájukat. Milyen az a norma, melyet átlag­ban olyan magasan tudnak teljesíte­ni? Az ilyen normát csak találomra állapíthatták meg. Nem állapíthatták meg helyesen az olyan üzemben, ahol fontos a munkatermelékenység eme­lése. A teljesítményi norma megmu­tatja az aznapi munkateljesítmény képét. A normázók három hónapig ■ figyelték, ellenőrizték és együtt dol­goztak a lányokkal és az eredmény? Műszaki alapra fektetett normák, melyeket a Május 1. üzem krepmű- helyében már februárban bevezettek, és ezeket a normákat az üzem többi részlegei számára is kidolgozzák. Az üzem dolgozói ilyen értelemben fe­leltek a Jiholen felhívására. A CSISZ- tagok február óta 104%-ra teljesítik a t rvet, szigorított normák mellett pedig 76%-ra. Július végén az egész üzemben bevezetik az új bérrend­szert. A kezdet nehéz A Május 1. üzem ifjúsági műhe­lyében a lányok kezdték meg a har­cot a termelésben mutatkozó egész­ségtelen jelenségek és az indokolat­lan normák ellen. Az ifjúsági mű­helyben az új bérrendszer bevált. — Természetesen ez nem jött egyik napról a másikra. Az új bérrendszer bevezetését megelőzték a műszaki dolgozók tanácskozásai, a 10 perces munkamegbeszélések, a tagsági gyű­lések, o normázók nehéz munkája, erCmegfeszités és sokszor bizony még sírás is. _ Miért éppen ők kezdjenek bevezetni ilyen nehéz dolgot? Persze igaz, hogy a tervet egyenletesen kell teljesíteni és a piacot selejtmentes áruval' kell ellátni. Ma már minden vásárló pénzéért jó minőségű árut akar, nem úgy, mint még néhány evvel ezelőtt, amikor minden elkelt. Ez valóban így is van, dé miért nem kezdtek el az új bérrendszer beve- zeteset más üzemekben is? Ez volt az ellenvetésük. Ilyen kezdeti nehéz­ségek, amelyeken a krepelő üzem mar túlesett, várnak más üzemekre ]s: 4. Május 1. üzem krepelő mun- kasnbitől lehet tanulni. A következő példa is megmutatja, hogy az új bérrendszer mennyire elősegíti a'terv egyenletes teljesíté­sét: Adamciaková elvtársnő a 10 na­pos héten 74.7%-ra teljesítette a ter­vet, a második héten 100.1%-ra, a harmadikon vedig 82.5%-ra. Az egész hónap alatt 85.7%-ra. Az új bérrend- s?sr mellett a jutalmak felosztásánál Adamciaková elvtársnőnek qondos- °ani' kell arról, hogy egyenletesen teljesítse a tervet, mert a hetiterv teljesiteseert 40 Kcs jutalmat kap és az egesz havi terv teljesítéséért 150 Kcs jutalmat kap. A százalékot az alapfizetés után számítják ki. 10%- ot kap a heiiterv teljesítéséért. 45%- ot a haviterv teljesítéséért és 10%-ol újra helyreállt a tekintély és a va­csorához már mindnyájan fegyelme­zetten, rendben jöttek el. Azután végigmentünk az épületen és benéztünk a szobákba. A harma­dik folyosón Babocky, Michale, Hut- ník és Belányi vizsgára készülnek technológiából. Danis és Bajtala dá­mát játszanak, Danin Guszti fizikát tanul. TováSb megyünk,, víg harmonikaszó fogad bennünket. Nagy Feri a jövő mestere „gyakorol” — Návratil leg­nagyobb örömére, aki mohón hab­zsolja Verne egyik regényét. Szenve­délyes olvasó — mondják — a könyvtárosok réme, * A nagyteremben éppen ping-pong mérkőzés folyik a két Misi, Vrba és Dolinek Misi között. A fiúk itt iga­zán nem panaszkodhatnak. Könyvek, sportfelszerelés, harmonika áll rendel­kezésükre, jó az ellátásuk és minden­ki eljöhet ide, aki bányász akar len­oz önelszámolási rendszer alapján. A terv egyenletes teljesítése és a ter­mékek minősége érinti a mestereket is. mert ők is jutalomban részesülnek. Az új bérrendszer lehetővé tette a szocialista munkaverseny megváltoz­tatását is, amelynek szintén a terít teljesítését kell szem előtt tartani. Míg mostanáig a kiváló egyénekei értékelték ki, akik időlegesen rend­kívüli teljesítményeket értek el, most ezentúl mindenkit jutalomban része­sítenek, akiic az előírt követelmé­nyeknek eleget tett. Megint június van Helena szívesen menne három vagy négy órára a városba, hogy a, ked­vesevei beszélgessen és karikagyűrűt válasszon, de műszakra kell menni. Ma már azonban más a helyzet, mint tavaly. Megkérte a barátnőjét a má­sik műszakból, hogy helyettesítse, délután pedig majd ledolgozza az időt. Most már nem fordul elő,-hogy a gép álljon. Mindegyikük egyenlete­sen legalább 100%-ra akarja teljesí­teni a tervet. Maguk a lányok na­ponta figyelmeztetik a mestert a minőségre.’ — No, idefigyeljen mester elvtárs, maga csak haragszik ránk a minőség miatt és a Béke üzemből mi milyen csomós tekercset kapunk. Teoye csak félre, a legszívesebben a földhöz vág­nám. A másik műhelyben is sokat kiabálnak a rendetlenség miatt, hogy milyen anyagot kapnak. Egyik ügyel a máiskra, egyik műhely a másikra. A műszakok között nem áll be szü­net, pontosan kezdik a munkát, a krepelő műhelyben mindig pontosak. A krepelő munkásnők nem fogadták el azt az ajánlatot, hogy munkaidő alatt szépítgessék az üzem környé­két. Tavaly nem bántotta volna őket, ha az egyik munkásnő egyik, nap nem dolgozik és másnap behozná a munkát, ma azonban mindenki juta­lomban akar részesülni a terv egyen­letes teljesítéséért és nem akar szé­gyenben maradni. * * * Az ifjúsági műhelyben az építő sarokban vörös zászló díszeleg az üzem legjobb kollektívája számára. Ha az üzem megkapja á kormány vörös zászlaját és ebben reményked­nek is,-— akkor azt a krepelő üzem­nek is köszönhetik. Az új. bérrend­szer emeli a .munkatermelékenysédet, növeli az igazgatói alapot és sok. re­ménnyel kecsegteti a fiatal CSISZ- tagokat. — Brocko igazgató dvtárs ugyanis azt mondta, hogyha teljesítik kötelezettségvállalásaikat és brigád­munkákon segítik az EFSZ-t, akkor szép kirándulásra mennek. De mivel azt mondják, hogy a madár akkor enekel, ha előbb cukrot kap, a CSISZ- tagoknak előbb utolsó pontig telje­síteni kell a kötelezettségvállalásaikat és akkor az igazgató elvtárs szívesen nyúl az igazgatói alaphoz. M. MARTINSKA ni. Nem kell itt semmiért sem fi­zetni. A percek repülnek,' elérkezett a nyolc őrá, a fiúk reggel korán már a tárnában dolgoznak. A hangszóró el­hallgatott és vajon mit csinál most Kubányi — jutott hirtelen eszembe. Szobájában találtuk. írógép mellett ült. Mit ír? Délután tűntettek az irá­ni terror ellen és Richard most er­ről ír az ifjúsági sajtó számára. Kedélyes víg élet folyik a fiatal bányászok otthonában. Itt nem látunk sehol nádpálcát, fekete krumplit, de gazdagokat, vagy szegényeket se, de a többi kellékeket se, amelyek vala­mikor az internátusi neveléshez tar­toztak. És ha nádpálca nélkül is, de remek fiúk nőnek itt a bányászotthonban. A második osztály tanulói nemrég fejezték be „a tanoncidőt”. Első út­juk az áruházba vezetett, mindegyik új ruhát vásárolt és aztán közösen elmentek Prievidzére a fiatal bányá­szok otthonába látogatóba. Naponta lent járnak a 431 számú falnál, de most már nem mint tanu­lók, hanem mint kész bányászok. * * * Minket valamikor — emlékeztek még rá fiúk, olyan tanárok tanítot­tak, akiknek több doktorátusuk is volt — és nádpálcával neveltek. Saját tapasztalataitokból tudhatjátok, nogy sok időre volt szükség, amig leráztá-r tok magatokról a „nevelés“ következ­ményeit és sokan még mindig nyögik. Eszedbe jutnak ezek a régi emlé­kek most, amikor látod, hogy ma< hogyan nevelik a bányásztanulókat. Ilyen nevelésről és ilyen életről álmo­doztunk mi valaha az internátusbán. GAVRIL GRYZLOV

Next

/
Thumbnails
Contents