Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-16 / 28. szám

2

'ttj.rjßiiw#.

1955. július 16.

SZERVEZETI ÉLETÜNK

TILTAKOZUNK!

Nemcsak Léván és környékén, hanem mondhatnánk úgy, hogy országszerte ismerik a postai dolgozók Léván lévő kétéves tanuló-intézetének növendékeit. Vidám kultúrműsorukkal már két év óta szórakoztatják a környékét. A negyvenhét fiatal leány igazi elvtársi kollektívát alakított ki az elmúlt két év aíatt Most élik át a legforróbb napokat. A záróvizsgákat végzik. Mint mindig, most is vidámak, mert aki egész éven keresztül becsületesen tanul, annak nem kell félni a vizsgátó'. Még most az utoló napokban sem feledkeznek el figyelemmel kísérni az eseményeket. — Képünk röpgyűlésükről készült s bizonyítja negyvenhét leány szilárd elhatározását: tiltakozunk a nyugat-németorszagi ifjúsági vezetők elitélése ellen.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Daloló munkásifjűság

A rozsnyói magyar pedagógiai gimnázium növendékei az elmúlt évben egyhónapos brigádmunkán vettek részt a perbenyiki állami gazdaság földjein. Jól érezték magukat és elhatározták, hogy az ezévi szünetben is a perbenyiki állami gazdaság dolgozóinak segítenek az aratási és csép- lési munkákban. A perbenyiki kastély, amely a szünidőben olyan kihalt volt, most ismét fiatalos kacagástól, énekszótól hangos. A rozsnyói diákok csoportja mintegy 30 tagot számol. A kis csoporttal érkezett Sipos Béla az iskola CSISZ-szervezetének elnöke is, akit a fiatalok brigádvezetóvé választottak. A pedagógiai gimnázium tanulóinak másik része a királyhelmeci

Eljött

járásba érkezett a kistárkán.vi állami gazdaságba. A harmadik csoport Pel- sőcön maradt, hogy segítsen a pelsóci új iskola felépítésén.

A fiatalok vidámteli életet élnek. A perbenyiki állami gazdaságban dolgoznak a kassai pedagógiai gimnázium tanulói is. Ezek a fiatalok a királyhelmeci 11 éves középiskola perbenyiki épületében vannak elhelyezve. A Rozsnyóról érkező tanulók magyar gyerekek. A kassaiak legtöbbnyire szlovákok, akik nem tudnak magyarul. Munka után azonban semmi sem akadályozza őket abban, hogy a két csoport közösen szórakozzon, énekeljen és táncoljon.

KULCSÁR TIBOR

a nyár.

Meleg nyári este. Már majdnem nyolc óra és a nap még mindig bearanyozza a városi park terebélyes fáit. A Győzelem-tér felől autóbuszokon és villamosokon vidám fiatal fiúk és lányok érkeznek a park bejárata elé. Az emberáradat a fasoron keresztül a Zöld Színház felé hullámzik, egész a táncparkettig. Messzire elhallatszik a tánczene. A parkban ma a vasutas ifjúság mulatságát rendezi a „Tekmas”-üzem komszomol- bizottsága és a Komszomol járási vezetősége.

A színházban több együttes lép fel.. A mozdonyvezetők színjátszó műkedvelő köre és a „Vörös timár”-szö- vetkezet hangversenyt rendez. A zenekar orosz és külföldi szerzőktől népszerű szerzeményeket ad elő.

A fiatalok kedélyesen elszórakoztak. Az idő gyorsan elfutott — már éjfél felé járt az idő — az utcákon még fényesen világítottak az ívlámpák. Bizony még szívesen tovább táncoltak volna, csakhát holnap munkanap van.

Szabad idejükben majd kimennek a vízhez és hegyekbe. Innen ugyan elég messze vannak a hegyek-, a legkellemesebb, ha nagyobb csoportodban autón teszik meg az utat. Ki kell használni a szép nyári napokat.

A Tekmas-üzem Komszomol vezetőségének gyűlésén is sókat foglalkoztak az ifjúság nyári üdülésének kérdésével. Elénk vita folyt. Több nagyobb kirándulást kell rendezni — tolmácsolta többek kívánságát Nina Grebuová, a technikai osztály vezetőnője. Jaszna Poljanába feltétlenül el kell menni.

— Sposko Lutinovóba is — mondta Katarina Szucsková, az olvasztárok Komszomol szervezetének titkárnője. Csólnakon mehetnénk Őrlikig — mondta valaki a fiúk közül.

—Az Oka-folyó mentén, halászatra — mondták többen.

Az aktivisták több érdekes javaslattal jöttek. Gyalog és biciklitúrákat indítványoztak. Látogassák meg szülővárosuk nevezetességeit, keressék fel az orlovszko-kurszki kerületben a harcterek színhelyét, a régi saburí erődítményt is.

— Ne feledkezzünk meg a tanulókról sem —• mondta Hennái Nosin, a közszükségleti cikkek szakosztályának Komszomol titkára — hiszen védnökséget is vállaltunk egy iskola felett, rendezzünk városi pionír táborozást.

Nagyon helyes — bólangattak a többi elvtársak.

Borisz Fedorovics Hoszanov, a klub többi dolgozóival együtt ifjúsági barátsági összejöveteleket rendez. Ebből az alkalomból a művészeti együttes külön műsorra készül.

Leonid Kuznyecov Komszovwl-tag, fiatal modellezd olyan faliújságot szerkeszt, amely visszatükrözi az üzemben dolgozó fiatalok életét.

Beszélgetést rendeznek a munka- módszerek racionalizálásáról, a pihenésről is és jogi kérdésekben „tanácsadót” nyitnak.

A nyári terveket a szervezet gyűlésein beszélik - meg, a komszomolok nyílvánították véleményüket és kívánságaikat. Már eddig is sok mindent valósítottak meg. Az egyik fiú és leány csoport városi pionírtáborba ment. Ott segédkeztek a tábor kiépítésében és alaposan kipihenték magukat. Sokan közülük halászgattak. Sanyiko apa és fiának nagy szerencséje volt, majdnem egy fél púd halat hoztak haza. (púd orosz súlymérték — 16.38 kg.) A Tekmas- üzemben sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a munkanapokon is pihenjenek. A déli szünetben fél órára is szükségük van, hogy ösz- szejöjjenek az étteremben és aztán...

Erős ütéseket hallunk. Röplabdát játszanak. A vesztett csapat átadja helyét a kővetkezőknek, akik már türelmetlenül várják a sorrendet. De nemcsak a röplabdát szereti az üzemi ifjúság. A déli szünetben naponta hangversenyek zajlanak le.

A pénteket technikai pénteknek nevezik, mert akkor technikai filmeket vetítenek a klubhelyiségben és olvassák a „hét újdonságait."

A CSISZ igazolványok kicseréléséről

A CSISZ KB elnökségének határozata alapján ez év szeptemberétől 1956. januárjáig végrehajtják a CSISZ igazolványok kicserélését. A tagsági igazolványok kicserélésénél nagyon fontos, hogy a kicserélést jelentőség- teljes politikai feladatnak tekintsék. Elsősorban szem előtt kell tartanunk, hogy a tagsági igazolványok kicserélésével milyen célt követünk. Legfőbb célunk az, hogy elmélyítsük a CSISZ- szervek és szervezetek tevékenységét. A CSISZ tíz éves szervező és nevelő tevékenységének a mérlege kimutatja, hogy ez idő alatt szervezetünkben száz és száz fiatal nőtt fel, akik olyan derekasan vettek részt hazánk építésében, hogy ifjúságunk példaképei lettek.

Ezeket a fiatalokat a CSISZ megtanította, hogy hogyan kell jobban élni és dolgozni. A szervezet arra nevelte őket, hogy kollektív módon dolgozzanak és örüljenek az elért eredményeknek, melyeket közös munkával elértek. A szervezetben felnőtt fiatalok büszkék rá, hogy a szervezet megtanította őket a haza szeretetére és az áldozatos munkára. Természetes, hogy ezek a CSISZ-tagok munkahelyükön nemcsak jól dolgoznak, hanem egyben a CSISZ aktív tagjai is.

CSISZ-szervezeteink funkcionáriusainak vezetésével hathatós segítőtársai lettek pártunknak üzemeinkben és falvainkon a munkatermelékenység emelésében.

Míg 1949—51-ig üzemeinkben csak egyes CSISZ-tagok voltak élmunkások, ma már egész élmunkás-csoport- jaink, ifjúsági műhelyeink vannak, amelyek élenjárnak a munkatermelékenység emeléséért, gazdaságos termelésért és az önálló elszámolási rendszer bevezetéséért folyó harcban.

Falvainkon is működnék ifjúsági munkakollektívák, például Felsőpato- nyon, Vásárúton, Ekecsen, ahol minden tevékenységüket oda irányátják, hogy megszilárdítsák az EFSZ-eket. Ez azt bizonyítja, hogy. a szervezetek megértették a CSISZ II. kongresszusának határozatait és ennek szellemében cselekszenek. Helyes és szükséges, hogy lássuk az egész országban elért eredményeinket, de meg kell látnunk azt is, hogy nem minden területen kielégítőek ezek az eredmények. A mi célunk az, hogy javítsuk meg a CSISZ-szervezetek munkáját és tevékenységüket összpontosítsuk a CSISZ kongresszusa határozatainak teljesítésére. A CSISZ tagsági igazolványok' kicserélésével elérhetjük azt, hogy az üzemekben további élrr.un- káscsoportok és ifjúsági műhelyek alakuljanak. A falvakon pedig további munkacsoportok alakuljanak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A CSISZ járási vezetőségének az a feladata, különösen a mezőgazdasági vidékeken, hogy törődjön a

parasztifjúsággal. Naponta kísérjük figyelemmel a növénytermelésben és az állattenyésztésben az ifjúsági csoportok munkáját, segítsünk az új munkamódszerek bevezetésében és kisérjük figyelemmel eredményeiket.

Azok az eredmények, amelyeket a CSISZ eddig elért és amelyekért a Köztársasági Érdemrendet kapta, fokozzák kívülálló fiatalokban azt a vágyat, hogy a CSISZ tagjai lehessenek. Ez érthető is.

A mi hibánk, hogy eddig nem tettünk meg mindent ezeknek a fiataloknak az érdekében és sok esetben azt várjuk, hogy ők jöjjenek hozzánk és maguk kérjék belépésüket. A CSISZ II. kongresszusa után majdnem nyolcezer fiatal lépett szervezetünkbe kerületi méretben. Meg kell azonban állapítanunk, hogy országos méretekben ez csak jelentéktelen rész* az ifjúságnak. A falusi szervezetek és az üzemi CSISZ-szervezetek hátra maradnak az új tagok beszervezése terén.

Külön rá akarunk világítani arra, hogy a CSISZ KB XI. plénuma határozatainak félremagyarázásával a CSISZ járási vezetőségei és az alapszervezeteink nem követik azokat a munkamódszereket, amelyekre a plenáris gyűlés rámutatott és így újból régi hibáikba estek.

Különben mivel magyarázzuk azt a tényt, hogy áprilisban az alapszervezeteink két harmada egyetlenegy új tagot se vett fel és így megsértették a CSISZ KB plenáris ülésének határozatait. Ebből kifolyólag a járási vezetőségekre és az alapszervezetekre hárul az a feladat, hogy rendszeresen újabb ezer és ezer fiatalt szervezzenek a CSISZ kötelékeibe. A tagok beszervezésével egyidejűleg a járási vezetőségek és alapszervezetek gondoskodjanak a szervezet rendszeres és sokoldalú tevékenységéről és olyan feltételeket teremtsenek, hogy a fiatalok lássák, hogy a CSISZ valóban a fiatalok érdekeit szolgálja és lehetővé teszi, hogy kezdeményező tevékenységet fejtsenek ki.

Ezért helytelen lenne, ha a fiatalokat csak úgy akarnánk megnyerni a CSISZ számára, hogy általános előadást tartanánk a CSISZ jelentőségéről és rámutatnánk arra, hogy mi mindent végzett a szövetség és milyen feladatok várnak még teljesítésre. A,fiatalok csak akkor értik meg a faluban, az üzemekben és az iskolákban a CSISZ feladatait és céljait, ha megértik, hogy éppen a CSISZ testesíti meg a hazánkban élő fiatalok bonthatatlan egységét, amelynek olyan óriási jelentősége van társadalmi életünkben.

'.'ovábbi célunk az, hogy a CSISZ igazolványok kicserélésével rendet teremtsünk a nyilvántartásban. A mostani állapotot csak azzal magyarázhatjuk, hogy maguk a funkcionáriusok nem voltak tisztában azzal, hogy mennyire fontos a pontos nyilvántartás.

A CSISZ járási vezetőségei értsék meg, hogy ha a CSISZ bármilyen feladat teljesítése előtt áll, mindig tisztában kell lenni azzal, hogy az alapszervezetek milyen erősek és a tagság milyen összetételű. A járási vezetőség csak akkor szervezheti meg jól a feladatok teljesítését, ha az alapszervezet tisztában van az ifjúság erejével. A CSISZ alapszabályai értelmében minden CSISZ-tagnak az a kötelessége, hogy aktívan dolgozzon az alapszervezetben, résztvegyen a tagsági gyűléseken, fizesse a tagsági díjat. A szervezetek feladata viszont az, hogy minden tagot bekapcsoljon a szervezet munkájába és minden tagot külön feladatokkal bízzon meg. Számtalan példa bizonyítja, hogy sok aiapszervezetben még azt sem tudják, hogy kik a tagjaik.

Természetes tehát, hogy az ilyen körülmények között az alapszervezet nem kisérheti figyelemmel tagjai tevékenységét sem. A járási vezetőségek a tagsági igazolványok kicserélése idején vezessék rá az alapszervezeteket arra, hogy pontos kimutatást készítsenek arról, hogy a munkahelyen hány fiatal dolgozik és ezek között kik a CSISZ-tagok.

A tagsági igazolványok kicserélése idején tehát ezt a célt kövessük. Feladatunkat azonban csak akkor teljesíthetjük, ha a CSISZ funkcionáriusait alaposan előkészítjük ennek teljesítésére. Ez viszont azt jelenti, hogy az alapszervezetek funkcionáriusainak alaposan meg kell magyaráznunk, hegy mi a jelentősége a tagsági igazolványok kicserélésének.

A járási vezetőségek, amikor a tagsági igazolványok kicserélésével kapcsolatos munkatervüket kidolgozzák, konkrét célokat tűzzenek ki a termelőmunka, a nevelés és a szervezeti élet fellendítése terén.

A CSISZ szerveinek tudatában kell lenniök, hogy a munka súlypontja az alapszervezeteken nyugszik és ezért a CSISZ járási vezetőségeknek az a fő feladatuk, hogy gondoskodjanak az alapszervezetekröl. Ez azt jelenti, hogy a járásban már most ki kell szemelni a legügyesebb CSISZ-tagokat és meg kell őket bízni azzal, hogy a nekik beosztott alapszervezetekröl gondoskodjanak.

Csak akkor teljesíthetjük a CSISZ nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, ha az önkéntes dolgozók széles körét bevonjuk a munkába és alaposan megismertetjük velük a CSISZ KB elnökségének a tagsági igazolványokról' és a tagság nyilvántartásáról hozott határozatait.

WEISER EUGEN A CSISZ bratislavai kerületi vezetőségének titkára

Paksy László, a CSISZ nagymegyeri járási vezetőség tagja írja Ekecsrüí:

Az Üj Ifjúság július 2.-i számában érdekes levé'jre bukkantam, amelyben Kovács tanító elvtársnő élesen bírálja a tanyi ifjúsági szervezet munkáját. Kóvács elvtársnőnek részben igaza van. A tanyiak az utóbbi időben kissé lemaradtak a munkában. Persze, ebben hibát követett el a járási vezetőség is, mert nem látogatta kellőképpen a tanyi szervezetet.

Kovács elvtársníi már három éve tanítónő Tanyon. Azoknak az egyike, akiknek dolgozó népünk 'ehetővé tette, hogy tanuljon, és népünk legdrágább kincsét, ifjú nemzedékünket tanítsa, nevelje. S nézzük meg, hogyan viszonozza Kovács elvtársníi a belé fektetett bizalmat népünkkel szemben. Fiatal CSISZ- tag. Három hosszú év alatt nem vett részt egy tömegszervezet munkájába sem! Meg tudta állni három év óta, hogy nem vett részt a társadalmi munkában. Ezért hangzott ez furcsán, amikor elolvastam az Új Ifjúságban a cikket és ezért csodálkoztam el Kovács elvtársnő írásán.

Előbb kellett volna Alj ön ni Kovács elvtársnCnek, hogy a tanyi ifjúsági szervezet gyengén végzi a munkáját! Előbb kellett volna önkritikát gyakorolnia, hogy ebben ő is hibás, mert három éven keresztül semmit sem tett a szervezet érdekében! Egyszer sem jött be Kovács elvtársníi a járási titkárságra, hogy elmondja, milyen hibákat és nehézségeket észlelt Tanyon s hogy segítséget kérjen. A járási vezetőség többször foglalkozott a tanyi szervezet munkájával s a legtöbb esetben nem látott tiszta képet a helyi viszonyokról. Jól jött volna tehát, a fiatal tanítónő segítsége.

Miután Tanyon jártam a járási vezetőség megbízásából, megállapítottam, hogy Kovács elvtársnő kritikája semmit sem segített a szervezet munkájában. A fiatalok nyilván azt hangoztatták, hogy aki nem vesz részt a munkában, nem segít a hibák eltávolításában, az ne is kritizáljon.

„Ami késik, nem múlik" — mondja a régi közmondás. Kovács elvtársnő is elgondolkozhat ezen, és még nem késő, hogy behozza mulasztását. Reméljük, hogy a CSISZ nagymegyeri járási vezetősége egyetért véleményünkkel és segítségére lesz Kovács' elvtársnőnek munkája megjavításában. A szerkesztőség.

★

Lóbei Zoltán dunaszerdahelyi levelezőnk írja: Július 9.-én, szombaton már a kora reggeli órákban pattogós indulókkal ébresztették a község lakóit. A zene je'ezte, hogy ünnepre készül Dunaszerdahely népe. A CSISZ-tagok a falu végén várták a falvakról érkező stafétákat.

Az alapszervezetek ajándékát, amelyeket a fiatalok a VIT tiszteletére készítettek, délután két órakor adták át a CSISZ járási titkárának, Gyur- cgík elvtársnak.

A staféták átadásánál minden szervezet átadta ajándékát a VIT-re. Az ajándékok között ott vo't a dunaszerdahelyi baromfi konzerváló üzem fiataljainak ajándéka is. Az ízlésesen becsomagolt konzerveket színes szalag díszítette ezzel a felirattal: „A nyugatról érkezü fiataloknak." A staféta átadásával az a'ap- szervezetek értékes kötelezettségvállalásokat adtak át a VIT tiszteletére.

Az ünnepély befejezése után színes kultúrműsor következett. A du- naszerdahelyiek az „Öreg kulák" című egy felvonásos színművel 'éptek színpadra. Nagy sikert arattak a kürti, vásárúti, és bodaki tánccsoportok is.

Befejezésül még szeretnék egy pár szót szólni a vásárúti CSISZ-tagok munkájáról i^.

A vásárúti szövetkezet eddig sem tartozott a rosszak közé, de az utóbbi időben még inkább fellendült. Bizony nagyrészt ezt a fiataloknak is köszönhetjük, mert ifjúsági munkacsoportokat alakítottak és kezükbe vették a munka végét.

A dohánytermeléssel foglalkozó fiatalokra 15 hektárnyi vetemény van bízva és határidőre végeznek el minden munkát. A fiatalok végezték el a cukorrépa és a kukorica kapálását is. Szüllíi Jenő és Sipos Adolf CSISZ-tagok vezetésével és jó szervező munkájukkal ©'érték, hogy a fiatalokat — amíg a dohánytörés nem kezdődik — megnyerték az aratási munkákra. A legjobb fiatal munkások Kálmán Julianna, Madarász Mária, Androvics Irén, Csömör Ilona, Pintér Mária, Kovács Ilona, Gajdosik Jeníi, Hájas Lajos és Mátyás István.

Sípos Béla brigádvezetö írja: Örömmel jöttünk Perbenyíkre a rozsnyói magyar tanítási nyelvű ■Pedagógiai Iskolából. Jóleső érzés volt ismét találkozni a tavalyi ismerősökkel. Bélán munkavezető, Rontó, Kanda elvtársakkal, és az öreg Mislai bácsival. Fucskó elvtárssal, a gazdaság intézőjével megbeszéltük a munkatervet és másnap mára cukorrépában kezdtük meg a munkát. Eddig a legszebb eredményeket Holecz Joli, Gilányi Ica, Huszár Piroska, Kovács Ilonka és Kaskó. Olga érték el. 1