Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

I \ 955. május 28. ■W-Vßitäjz. Este munka után, ha szórakozni, zenét hallgatni szeretnénk és a rá­dióban éppen nincs kedvünkre való zene, elővesszük a gramofont, kike­resünk egy jó lemezt esetleg meg- törü'getiük a tűt és máris hallgatjuk a zenét. Közben talán arra gondo­lunk, hogy milyen okos dolog is ez a gramofon. De arra már ritkábban gondolunk, hogy miképp készül a gramofon. Arra pedig egyáltalán nem hogy mennyit dolgoznak egy gra­mofon elkészítésén a verebélyi gra- mof'mguár munkásai és a sok munka mellett néha meg mérgelődnek is. Az előkészítő műhelyben Itt Gyurcsík mester felügyelete alatt készítik elő a gramofonhoz szükséges fémalkatrészeket. Most már ne is csodálkozzunk rajta, hogy a gramofon olyan jól tud szórakoztat­ni bennünket Nagyrészt jókedvű, fia­tal lányok dolgoznak itt az eszter­gapadokon, fúrókon és köszörűgépe­ken. Az egyszerű vas'emezeket itt formálják át különböző alkatrészek­ké és talán itt tanulnak meg ezek- t(i: a fókedvű fiatal lányoktól dalol­ni és muzsikálni. Gyurcsík mester meg van eléged­ve a lányokkal. Jól dolgoznak, és pontosan betartják a mukafegyelmet. A vígság nem hát’áltatja Okét a munkában, sőt dul lva. jókedvvel gyorsabban megy a munka, mintha hallgatva, gép módjára dolgoznának, igaz, hogy nincsen éppen mindenki­nek állandóan jó kedve, de ezt is meg lehet érteni. Hisz fiatal lányok és akad néha valami, ami ideig-óráig elveszi egynek-egynek a' jó kedvét. De a jó közösség és összetartás azt is rövidesen jókedvre hangolja. — De leginkább az szokta elvenni jókedvünket — mondja a mester — hogy sokszor kevés az anyagunk és nem tudjuk rendszeresen teljesíteni a tervet. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a lányokat megtanítottuk bán­ni minden géppel, így aztán részben kiküszöböltük azt,' hogy munkaidő alatt senki se várjon ölhetett kezek­kel anyagra. Tervünket az utóbbi ideiben száz százalékon felül telje­sítjük — folytatja Gyurcsík elvtárs. De még többet is tudnánk termelni, ha a zizkovi üzem teljesítené szer­ződését és rendszeresen szállítaná a nyersanyagot De náluk úgy látszik az a szokás, hogy a hónap elején ké­jt íresebbet dolgoznak, mint a hónap végén. Ezt arró>l gondolom, hogy a hónap második leiében kapjuk meg azt az anyagot is, amit a hónap el­ső felében kellett volna kapni, Eb- bdl persze nagy rohanás keletkezik nálunk mert a terv teljesítésében nem akarunk lemaradni. Csak az a szerencse, hogy az elő­készítő1 műhelynek több olyan mun­kása van. mint Gajdos Ilonka, aki tervét átlag 110 százalékra teljesíti Jo munkájáért a múlt évben példás munkás címmel tüntették ki. Kér­désemre, hogy ezt a jó eredményt milyen módszerrel érte el, azt vála­szolta: „Hogy munkámat jól végzem, és a tervet rendszeresen teljesítem, annak az a titka, hogy abszencia nélkül dolgozom, és igyekszem a munkaidőt alaposan kihasználni A feldolgozásra szánt anyagot úgy he­lyezem el, hogy a kezemügyében le­gyen és a legrövidebb úton elérhes­sem.’’ Hol a hiba ? Hegedűs bácsi, a csiszoló műhely mestere, barátságos bácsika. De azért most haragos arcot vág arra a kér­désre, hogy a műhelyben hogyan megy a munka. — A munka menne jól — mondja — csak az a baj, hogy sokszor hiába dolgozunk Megtörténik az is, hogy a kész, kicsiszolt anyagot vissza kell adnunk a torrasztóknak, mert rósz- szül van megforrasztva. így volt a napokban is amikor több mint száz darab forrasztó kart kü'dtünk vissza a forrasztóknak, mert csiszolás köz­ben a forrasztás kitörött. De hamarosan felderül Hegedűs bácsi arca, amikor a műhely munká­saira terelődik a szó. Hegedűs bá­csi meg van elégedve úgy a fiúkkal, mint a lányokkal. De legjobban Dudás Juliskával. Juliska tervét át­lag 200 százalékra teljesíti és Hege­dűs bácsi szerint a legtöbb érdeme az, hogy mindenféle munkát el tud végezni. Ha kell, még attól sem vo­nakodik, hogy elmenjen az állomás­ra anyagot kirakni a vagonokból. De nemcsak hogy elmegy, de dolgozik is becsületesen. A vagon kiürítése elég nehéz munka, de teljes'tményé- vel sok férfit is lepipál. Ezután a forrasztókat néztük meg. Kíváncsi voltam arra, hogy hol is a hiba voltaképpen. A forrasztók- ban- vagy az anyagban. A kis mű­helyben vígan pattogott a forrasztó * ★ ★ ­pisztoly, fiatal fiúk, lányok dolgoz­nak itt is. A hajlitóból hozott karo­kat és különféle alkatrészeket for­rasztják. Elbeszélgettem a mesterrel a hibás alkatrészekről. — Hát igen — mondja a mester — akad hibás darab is, de nem mind a forrasztok hibájából. Igaz, sokszor hibásak a forrasztok is, hogy nem ügyelnek eléggé a munkára. Dp az anyag is hibás ebben. Sokszor akár­hogy vigyázunk is. mégis akad se- lejt, mert az anyag nem bírja ki a forrasztást Hogy javítsunk a mun­ka minőségén, műhelyünk kollektí­vája kötelezettséget vá'lalt. hogy azokat a rossz alkatrészeket, melyek a forrasztó hibájából történlek, in­gyen javítják meg Ezzel elértük azt, hogy a műhely minden dolgozója ügyel a munkájára, csökkenti a se­lejtes és így hozzájárul az önköltség csökkentéséhez is A sok üres doboz A forrasztómühely után a szere­lőkhöz mentünk Itt készül a sok különféle kisebb-nagyobb a’katrész- ből a kedvelt zenélő szerszám, a gra­mofon. A műhelyben halomra rakva a sok gramofon, azaz, csak az első pillantásra néz úgy ki. Ha közelebb­ről nézi az ember, rájön, hogy csak üres dobozok azok, amit az előbb kész gramofonnak gondolt. Kis Rozália, a műhelyfflnök, ked­vetlen is miatta, ö is haragosan be­szél a zizkovi testvérüzemről, ők az okai annak, hogy minden kis Idáikat kétszer kell kézbevenni. Ha idejé­ben megküldte volna a zizkovi üzem a rúgószerkezetet, akkor idejében el­tudták volna készíteni és küldeni a megrendelt árut. De nemcsak az a hátránya ennek, hogy ' nem tudták teljesíteni időben a megrendelést, ehhez még az is hozzáiánit, hogy lé­nyegesen növelik az üzem önköltsé­gét, mert minden egyes dobozt két­szer kell kézbevenni Először, ami­kor rászerelik a födelet, másodszor pedig, amikor belehelyezzük a rúgó­szerkezetet és más hiányzó alkat­részt. Ha ezt mind összeadjuk, rájövünk arra, hogy a ziikovi üzemek mennyi kán okoznak úgy a verebélyi gramo. fon-üzemnek, mint az államnak az­zal, hogy rendszerint későn kü'dik el a megrendelt alkatrészeket. Na­gyon helyes lenne, ha a zizkovi test­vérüzem utána nézne ezeknek a hi­báknak és kiküszöbölnék ezeket. Ajánlatos lenne, ha jobban megszer­veznék a szocialista munkaversenyt és ennek segítségével emelnék a munka termelékenységét és nem akadályoznák a verebélyi üzemet a terv teljesítésében. VARGA ERNŐ A gazdasági és minőségi ellenőrző bizotlságokrói Három újítási javaslat = 60.000 korona megtakarítás A mi műhelyünkben a 25 éves Vladimír Vondrous CSISZ-tag a leg­jobb munkás. — Vladoval együtt dolgozom és ezért ismerem olyan jól A munkahelyen nem szereti a rendetlenségét, a túróknak, vésőknek, mindennek a helyén kell lenni. Amikor a fűtőkészülék javításra szorult, Vlado műszak után is ottmaradt, csakhogy másnap minden rendben legyen és üzembe lehessen helyezni. Szívesen atj tanácsot és segítségére siet a fiatalabbaknak. Nemrég dolgozik a műhelyben, csak egy évvel ezelőtt szerelt le, de eddig már három újítási javaslatot nyújtott be. Vlado állandóan azon töri a fejét, hogy miképpen lehetne még gazdasá­gosabban dolgozni. Így például egy olyan hibát, melynek kijavítása három hetet vett volna igénybe és az üzem ennyi ideig nem dolgoz­hatna, öt nap alatt rendbehozott. A gyors szivattyú, melynek szűrőjét azelőtt hetenként kétszer-háromszor is javítani kellett, most már fél év őta javítás nélkül működik. Vlado ugyahis a szivattyút rugóval és simering-körökkel szerelte fel. Sokat foglalkoztatta az is, hogy a színes fémekből készült szálak miért törnek. A szita számára külön állványt készített és így most már nem vész el annyi drága anyag. Vladő három újítási javaslata az üzemnek 60.000.— korona megtakarítást jelent bohuslav Senk A kubrei Május 9-e üzemben a CSISZ-tagok minőségi ellenőrző bi­zottságot állítottak fel Örömmel üdvö­zöljük szándékukat, hogy a termelést gazdaságossabbá akarják tenni. Nagy kár, hogy nem fogták fel helyesen az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottsá­gok feladatát. Egyes részlegeken né­hol tíz tagból álló bizottságokat is szerveztek, összesén több mint 120 ember vett részt a bizottságban. Ezek azonban ahelyett, hogy munkatársai­kat felvilágosítanák és meggyőznék a gazdaságos munka jelentőségéről, mindegyik csak arra ügyel, hogy ta­karékoskodjon az anyaggal. Ezért pe­dig a gazdasági minőségi bizottságok felelősek. Nem hiba, ha minden üzemben megszervezik a bizottságokat és mű­ködésükkel alkalmazkodnak a helyi munkafeltételekhez, de természetesen bizonyos alapelvek minden munkahe­lyen érvényesíthetők. A gazdasági minőségi bizottságok kis kollektívák, két-három tagból áll­nak. akik harcolnak a gazdaságos ter­melésért és olyan eszközökhöz folya­modnak, melyek őket arra jogosítják, hogy valóban gazdasági minőségi bi­zottságoknak nevezhetik őket. Például arra ügyelnek, hogy fölöslegesen ne világítsanak, hogy munka után leál­lítsák a gépeket, ne pazarolják az áramot, a nyersanyagot, a tisztítóesz­közöket és kritizálják azokat, akiknek sok a selejtjük. A bizottságok nem osztogathatnak parancsokat olyan értelemben, mint ahogy azt a gazdasági vezetők, mes­terek és technikusok teszik. A gaz­dasági ellenőrző bizottságok arra szo­rítkoznak, hogy megfigyelik mennyire teljesitik a gazdasági vezetők paran­csait. Rámutatnak a mulasztásokra és kritizálják a henyélőket. Bírálhatják a gazdasági vezetőket is és élnek is ezzel a jogukkal, ha a műhelyben nem folyik gazdaságosan a munka. Néha elég, ha a bizottság tagja figyelmezteti valamelyik elvtár­sat, máskor viszont a mester figyel­meztetésére van szükség, esetleg ar­ra, hogy az egész ügyet a CSISZ- szervezet vezetősége tárgyalja meg. Végső esetben a faliújságot is fel kell használni, ahol karikatúrával vagy versben lehet kigúnyolni a bűnösöket. Sokszor büntetést kell kérni azokra, akik rosszul gazdálkodnak a közös vagyonnal. A CSISZ-szervezet azért szervezte meg ezeket a bizottságokat, hogy segítségére legyen az üzem ve­zetőségének. A szervezet vezetőségé­nek kötelessége ellenőrizni a bizottsá­gok tevékenységét. Hccsak azért szervezik a bizottsá­gokat, hogy a CSISZ éppen, hogy va­lami tevékenységet mutasson fel az nem vezet messzire. Az olyan bizott­ság, amely nincsen tisztában azzal hogy milyen feladatok várnak rá, an­nak nincsen hosszú élete. A gazda­sági ellenőrző bizottságok előtt nagy lehetőségek állnak. Életszínvonalunk emelése attól függ. hogy miképpen gazdálkodunk, csökkentjük az önkölt­ségeket és emeljük a termelés minő­ségét Ezen a téren még sok munka vár az üzemekre. Majdnem minden üzemben lehet ilyen bizottságot szer­vezni mindenekelőtt ott, ahol nem dolgoznak gazdaságosan, mert az ilye­nek ellen harcolni kell. A III. országos szakszervezeti kongresszusról Egységes forradalmi szakszervezeti mozgalmunknak történelmi feladata van: A kommunizmus iskolájává keli válnia a szocializmus építésében. A III. országos szakszervezeti kong­resszus, — amely május 19—22-e kö­zött volt hazánk fővárosában — ezzel a mércével mérte szakszervezeti mozgalmunk eddigi eredményeit, de ugyancsak ezen vezérfonál alapján tűzte ki további feladatait. A Ili. országos kongresszus né­pünk felszabadulása 10. évfordo lójá­nak napjaiban zajlott lé Kerek tíz év. Mennyiben vált szakszervezeti mozgalmunk ezalatt a tíz év alatt a szocializmus iskolájává? Egységes szakszervezeti mozgalmunk megbízha­tó tömegtámasza és segítője lett i szocializmus építésének hazánkban Valójában forradalmi lett bátran har­col az építés alattomos ellenség»!. el­len, a különböző burzsoá ideológiák: a szociáldemokrata és anarchoszindi- kalista káros befolyások ellen, ame­lyek dolgozó népünk egységének meg­bontására irányulnak Hogy mindez így igaz. bizonyítja kétéves és ötéves te vünk sikeres befejezése, februári győzelmünk, az, hogy az elmúlt tíz év latt több mint két millió dolgozó részesült üdültetésben, az utóbbi években több mint 200 ezer korsze­rűen felszerelt lakást adtunk át a népnek, a többszöri árleszállítás, és még Így sorolhatnánk soká. Frantisek Zupka elvtárs, aki a Központi Szakszervezeti Tanács ügy- vez°tőhelyettese, a kongresszuson el­hangzott beszédében három és fél milliós szakszervezetünk érdemeként említette többek között azt is, hogy a szocialista munkaverseny különösen ■Darunkban meghonosodott és mun­kásaink helyesen értelmezik. A nem ösztönszerű, hanem tudatos rr.unkaverseny, a munkateljesítmény szerinti következetes jutalmazás — ".mi hatásosan anyagilag érdekeltté i teszi a dolgozókat munkájuk eredmé­nyeinek megjavításában — a munka tartalmának, céljának, értelmének megértetésével nevelődik ki az a munkás, akivel ennyi siker után bát­ran vághatunk neki még nagyobb fel­adatoknak: a második ötéves terv .eladatai megvalósításának. A kongresszuson Zupka elvtárs né­hány komoly akadályról is beszélt, amelyek ma már, és egyre inkább gátolják gazdasági életünk előreha­ladását. Egységes szakszervezetünk feladata lesz ezeket a hibákat mi­előbb kiküszöbölni. Akadályként em­lítette a munkatermelékenység emel­kedése és a bérek közötti ma már kedvezőtlen viszonyt. Másik komoly hiba; a pontatlanul megállapított teljesítmény-normák (Sajnos gyakori eset) gyengítik az akkdrdbér hatásosságát. Saját érdekünkben iépten-nyomon keményen harcolnunk kell a bérfe­gyelem bármilyfajta megsértése ellen Nekünk dolgozóknak kell megterem­teni az új, magasabb fegyelmet, ami elsősorban is nem holmi papírokra, rendelkezésekre, határozatokra tá­maszkodik, hanem az ember tudatára, arra, hogy saját magának dolgozik. Illetve, saját magának árt, ha mun­káját nem becsületesen végzi el És csakis így biztosíthatjuk élet- színvonalunk további emelkedését így teremthetjük meg az ember szó­rakozásának, pihenésének, tanulásá­nak — egyszóval mondva; jő életének kedvező feltételeit. A III. országos szakszervezeti kong­resszuson felmerült a szakszervezet és az ifjúsági szervezet közötti vi­szony is. Számos üzemünkben az együttműködés nem kielégítő ~ Forra­dalmi szakszervezetünk ezek után job­ban fog gondoskodni a fiatalok se­gítéséről, oktatásáról, különösen a szakmabeli oktatásról, ifjúsági moz­galmunk funkcionáriusai és tagjai pedig nagyobb bizalommal forduljanak az idősebb elvtársikhoz. Nagyon sok szó esett gazdasági é- letünk egyik fő szakaszáról, a me­zőgazdaságról. A kongresszus kiemel­te, hogy a mezőgazdaságban pártunk X. kongresszusa által kitűzött fela­datokat elsősorban a munkásosztály Hozzájárulásával lehet elérni. Felmerült a munkások és dolgozó parasztok testvérisége elmélyítése védnökség) formájának a problémája? Nagyon helyesen rámutattak irra, hogy az ilyen segítségből gvakran hiányzik a legfontosabb az, hogy a védnökség segítségével átvinnék a mezőgazdaságba az ipari üzemek ma­gas termelési kultúráját is. És külö­nösen a termelés gazdaságossá téte­le terén nyert tapasztalatokat Tehát nem igaz az, hogy az inarban nyert sokoldalú tapasztalatok nagy részét nem lehet érvényesíteni szövetkeze­teinkben. Antonin Zápotockv elvtárs a dol­gozók öntudatos együttműködéséről és az „új gazda” felneveléséről töb­bek között ezeket mondotta: „A szo­cializmust nem lehet megálmodott vágyakon, vagy óhajokon építeni nem épül fel határozatokon és^ utasításo­kon sem. A szocializmust szorgalmas, közös munkával kel! felépíteni. De er­ről a nép széles tömegeit meg kell győzni. A dolgozók öntudatos együtt­működése nélkül nem lehet szocializ­must építeni.” Felszólalása után Zápotocky elvtárs felolvasta a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízá­sából a párt Központi Bizottságának a III. országos szakszervezeti kongresz- szushoz intézett levelét. További felszólalásokban a szak- szervezeti küldöttek tapasztalataikról, a szovjet tapasztalatok átvevőiének módjáról és alkalmazásairól beszéltek. Sokan hozzászóltak a néhány nappal ezelőtt megkötött varsói szerződés gondolatához. Dolgozóink helyeselték a varsói szerződést, amely biztosítja népünk további békés munkáját. A külföldi szakszervezeti küldöttsé­gek tagjai közül felszólalt Gurejev, a szovjet küldöttség vezetője és Sail— lant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. Szavai szerint a III. országos szak- szervezeti kongresszus erősíti a szak- szervezeti világmozga lomnak mostani nagy harcába vetett optimizmusát. Megerősíti a dolgozók nemzetközi egysége megvalósítására irányuló tö­rekvéseibe vetett bizodalmunkat. Összegezve: A III. Országos Szak- szervezeti Kongresszus nagyjelentő­ségű volt. Nemcsak azért, mert fog­lalkozott az elért eredményekkel és hibákkal, illetve kitűzte a további építési feladatokat, hanem azért is. mert behatóan foglalkozott a dolgo­zókkal; az új dolgozó ember nevelé­sének lényeges problémáival. A kongresszus erősebbé tette egy­séges forradalmi szakszervezetünket. Szakszervezetünk jobban tudja majd főfeiadatát teljesíteni: a szocializmus építését szervezni. Az embereket ne­velni. úgy nevelni, hogy munkájukat népgazdaságunk tervei teljesítésére és hazánk gazdagságának gyarapítására irányuló közös akarat és elszántsáq hassa át. KARDOS I A nováki bányászfiatalok hazánk megerősítéséért A nováki Béke-bánya fiatal bányá­szai is örömmel és megelégedéssel fogadták a varsói konferencia hatá­rozatait. Különösen az 541-es részle- I gén dolgozó fiatalok fogadták lelke­sedéssel a konferencia határozatait és elhatározták, hogy az év végéig 2.055 tonna szenet termelnek ki ter­ven felül Kötelezettségvállalásukkal köszön- S tik a V. Világifjúsági Találkozót a bányászok napját, és a Nagy Októ- ! béri Szocialista Forradalom évfordu- ! lóját is. Ezeket a kötelezettségválla- i !-'sokat még hazánk felszabadulásának [ 10 évfordulója alkalmából megtartott ünnepségeken hirdették ki. Annak hogy ezeket a kötelezettségvállaláso­kat a fiatal bányászok valóban telje­síteni fogják biztató jelei mutatkoz­nak. Március hónapban 24i'0Q.— Kcs-t takarítottak meg azzal hogy bevezették a vasból készült tsmosz- lopokkal való biztosítást ők az el­sők a nováki szénbányában, akik k vas támoszloookat használják A mun­kahely legjobb dolgozói közé tartoz­nak Machato János és Bielík János, akik úttörői voltak az új módszer bevezetésinek. Ha a CSISZ-ve7etőség *s a bánya vezetősége jobban figyelemmel kisérik majd a fiatalok tevékenységét, akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy a fiatalok terveit siker koronázza. NÉMETH SÁNDOR Prievidza A bányák hívnak, nem megyek egyedül A húszéves Vratislav Novotny ról a tábori Jisltra-üzemben mindenki elmondaná, hogy jó munkás, aki mindig teljesíti kötelességét. Néhány nap múlva azonban már másvalaki kerül a helyére. Ugyanis: Vratislav Novotnjj hallot­ta, hogy a jáchymovi bányákban munkaerőre van szükség és így most pénteken egy évre brigádmunkára jelentkezett. „Lehet, hogy hosszabb ideig is ottmaradok. Idefigyeljetek, az én eddigi munkámat egy idősebb férfi, vagy nő is elvégezheti és én mindig ott akarok lenni, ahol fiata­lokra van szükség. Beszélek majd a fiúkkal, remélem, hogy egy egész csoport indul majd tőlünk." MIROSLAV HELLER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents