Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

»

Í955. május 28.A huszita forradalmi hagyományok

öröksége

Május JO-án emlékezünk meg a lipanyi-csatáréi, ahol a Táboriták forradalmi serege vereséget szenvedett a szövetséges cseh úri ellenforradalmi erőktől. 1434. május 30-val lezárult a cseh nép nyílt fegyveres harca a maradiság erői ellen. Dolgozó népünk a huszita forradalomban példát látott, erőt merített a huszita hagyományokból a reakció elleni harcban. A forradalmi zászlók vörös kelyhe állandó felhívás volt az elnyomók elleni harcra. A huszita hagyományok erősítették a haladó erőket. A cseh polgárság a 15. században mindenekelőtt a nemzeti és hazafias mozgalomhoz csatlakozott.

A Cseh Testvérek Egyesülete is a huszita hagyományok hirdetője lett Ján Blahoslav, Komensky, a Testvértársulat legkiválóbb szónokai, nemcsak Húsz János tanait hirdették, hanem a chiliazmus legforradaímibl hirdetőinek tanait is. Komensky megemlékezik a Cseh Egyház áldozatairól A csendes eretnek mozgalomban az osztályharc nyilvánul meg. Jagelló Lászlónak a Társulat áruló tagjai megírták, hogy a testvérek között az a gondolat terjed, hogy bosszút állnak a vértanúkért. A király azt felelte, hogy ha „zsizskáskodnak”, védekezni fog. Zsizskát követni annyit jelentett, mint a huszitaforradalmárok nyomdokait követni és fegyverrel a kézben harcolni a kizsákmá- nyolók elleni

A XVII század elején felcsendül „Fel a harcra csehek, harc áll előttetek" népdal. Ojra meg újra visszatér a cseh történelem ragyogó napjainak emléke. De hiába fújt riadót a vers, a cseh urak csak a saját zsebükkel törődtek, a cseh nép érdekelt félre dobták. II. Ferdinánd általános támadást indít minden huszita hagyomány ellen, ami csak veszélyeztetne a cseh és német feudálisok birtokait. A Habsburg szolgálatban álló jezsuiták a népből teljesen ki akarták irtani a huszita emlékeket. Ezért mar 1623-ban elrendelték Zsizska sírkövének lerombolását Csaszlavban. Húsz Jánosról, Zsizskáról gunydalokat terjesztettek, elrendelték a cseh huszita könyvek elégetését. A feudalizmus „sötétség" korának nem volt nagyobb ellensége, mint a forradalmi hagyományok. De a cseh dolgozó népet nem lehetett megtéveszteni. A huszita hagyomány forrás veit a 16. és a

18. századbeli parasztság számara. 1627-ben a sziléziai felkelés idejér.

Zsizska követésére hívja fel Ulicky Mátyás pap a parasztokat, hogy támadják meg uraikat. Az 1775-beli nagy sziléziai felkelés idején a parasztok harca egészen világosan megnyilvánult a huszita hagyományok követésével. 1775-ben a parasztok gyülekeztek Prokop Holy sírjánál Lipany mezején, hogy onnan induljanak a földesurak ellen.

A cseh burzsoázia a huszita forradalmi hagyományokat fegyvernek találta a császári udvar ellen. Ezért 1848-ban huszita jelszavak jelenned meg a prágai barikádokon. Megérthető, hogy e hangok hirdetői a cseh forradalmi demokraták voltak, akik husziták nyomdokait követték. Emanuel Arnold megírta ,.A husziták története, különös tekintette' Zsizska Jánosra” című könyvét A szilézia» nép között művéből részeket olvasott fel. Külön kiemelte a huszita forradalmi hagyományokat és a forradalom jelentőségét. A forradalmi demokrata, Karol Sabina, forradalmi tevékenységét a huszita mozgalmakra vezette vissza. A cséh nép a prága’ barikádokon ugyan az elen az ellenség ellen harcolt, mint a husziták, — a feudalisták ellen, A barikádosok ajkán felcsendült a „Szabadság dala", melyet a fiatal Smetana zenés:tett meg, Ján Kollár verse alapján.

„Leng a zászló — harcra, harcra! Isten velünk! Csehek talpra!

Védjük meg a jogainkat, dicsőségünk és cseh hazánkat! Országszerte zűg az ár, táboriták dala száll..."

A vers megmutatta, hogy a 48-as forradalom cseh barikádasai hol keresték elődeiket, — a huszita forradalmakban és kimagasló vezéreikben. A cseh munkásosztály is a kapitalizmus elleni harcra, a forradalmi hagyományokra támaszkodva indult el. •

A munkásosztály vezérei is felismerték a huszita forradalmi hagyományok jelentőségét. 1890. május 1- én a cseh munkásság először jelenik meg az utcán megünnepelni a munka ünnepét. Ján Neruda megemlékezik, hogy a munkások ezreinek lépéséből a huszita harcok dübörgése hallik A burzsoázia a forradalomtól rettegve, mindent támadott, ami a forradalomra emlékeztetett. így a huszitákat is mint a vallás fanatikus harcosait mutatta be. Masaryk mar 1920-ban elvetette: „A mi programunk Tábor” jelszót és elhajlott a forradalmi hagypmányoktól. Pctr Chelcickyt állította példaképnek o cseh nép elé. Chelcicky elméletben forradalmi követelményeket hirdetftt, de gyakorlatban szembefordult a tá- borita mozgalommal.

Csehszlovákia Kommunista Pártja nemcsak a munkásosztály védő pajzsa, hanem a huszita hagyományok hű őrzője is. Elegendő olvasni a kommunista lapokat,-meglátjuk,, hogy a huszita hagyományok elválaszthatatlan részévé váltak a munkásosztály harcának. Haken elvtárs ltja a nagy gazdasági válság idején: „A mai reakciós rezeim eltávolodik a huszita történelemtől, új példákat rángat flő, a „szenteskedő Vencelt, a gazdag feudális IV. Károlyt, a haza atyját, aki alatt a nép éhezett, és PodSbrad György urat, ellenforradalmárt, aki likvidálta a huszita forradalmat, szlovákok részére holmi Pribinát, Népre erőszakolt burzsoá szentek. A dolgozó nép csak a nép történelmére hivatkozhat, mert ezek ellen és az összes kizsákmányolők ellen lázadozott, tábor a mi programunk" Kommunista írók, publicisták, riadót fújtak a fasizmus ellen, mikor felemelkedett a horogkeresztes zászló.

Az újkori úri egység ellenforradalmi álamcsínyének visszaverése ulan 1948-ban a dicsőséges hagyomány beteljesült. Klement Gottwald az Alkot- mányozó Nemzetgyűlésen elmondott programbeszédében rámutatott erre: „Ti mentettétek meg országunkat egy új Lipánytól és egy új Fehérhegytől... az állam döntő kérdéseiben az igazi táboriták ivadékai jutnak szóhoz, Húsz János mester, troinovi Zsizska János, valamint Prokop Holy és Ján Rohác z Dubé követői.”

Meg emlékezési akció

A békevilágtanács az idén is felhívta a világ népeit a kultúra nagyjainak közös megünneplésére. Még a tavalyi szeptemberi ülésén kidolgozta azokat a jubileumokat, melyeket alkalmasnak talál a cél megvalósítása érdekében és így a világ összes népe á békeharc jegyében ünnepli meg Montesquieu halálának 200 éves évfordulóját, Cervantes spanyol író „Don Quijote" című regényének 350 éves jubileumát, H. Ch. Andersen dán meseíró születésének 150 éves fordulóját, Schiller német lírikus halálának 150 éves fordulóját, Miczkiewicz lengyel költő halálának 100 éves jubileumát, valamint a modern szabadvers megteremtőjének, Walt Whitman amerikai költő „Fűszálak" című verskötetének 100 éves jubileumát.

A nyitrai dolgozók már az elmúlt év folyamán is jelentős figyelmet fordítottak a békevilágtanács megem- lékezési akciójára és a Csehov ünnepségek keretében, szlovákiai viszonylatban az első helyet érték el. A békevédők kerületi választmányának elnöksége azonban az idén még szebb eredményeket szeretne felmutatni, s még nagyobb figyelemmel dolgozta ki az aktié programját.

Az első akció május 14-én valósult meg. A nyitrai békevédők színvonalas estét készítettek elő, hogy megemlékezzenek a „Don Quijote” megjelenésének 350 éves évfordulójáról. Az est műsorában Cervény Elvira elv- társnő Cervantesről emlékezett meg (1547—1616), rámutatván műve jelentőségére. Majd részleteket olvastak fel a könyvből, míg az estét a Közművelődés Háza mellett működő szinfonikus zenekar, a Mezőgazdasági Főiskola táncegyüttese, a nyitrai zeneiskola és Dr. Csillaghyné balettkarának fellépte tarkította.

Nans Cristian Andersennek megünneplését a békevédők június elsejére tervezik, s már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy Anti nyitrai kerületben

dersen méltó megünneplésben részesüljön. Andersen (1805—1875) valóban megérdemli, hogy a haladó világ és elsősorban az ifjúság megünnepelje, mert meséi nemcsak lebilincselő történetek, de egyszersmind oktatók is, melyben az igazság győzedelmeskedik. Nem hiába fintorgat- ta orrát a szegény cipész fiának elbeszélései felett a korabeli dán konzervatív kritika és felrótta Andersen meséinek, hogy túl demokratikusuk. A nyitrai bekevédqjc érintkezésbe léptek a nyitrai kerületi színház bábszínház csoportjával is,- hogy ebben az időben Andersen mesék feldolgozásával szórakoztassa és oktassa legfiatalabbjainkat.

Schiller (1750—1805) megünneplését a nyitrai kerületben két előadás keretében is megvalósítják. A mártom Hadsereg Színház június 29-én és 30-án mutatja be Nyitrán Schiller „Ármány és szerelem” című darabját, mely előtt Dr. Túri Nagy Lászlóné ismerteti a bátor német költő jelentőségét, akit fogházba vetettek az abszolutizmus urai. Az ősz folyamán még külön Schiller akadémiát rendeznek a békevédők, melynek keretében Cerveny Elvira taimr- nő tart előadást.

Hasonlóképp nagy súlyt helyeznek a nyitrai békevédők Adam Miczkiewicz (1789—1855) Lengyel forradalmi költő emlékestjére, aki forradalmi magatartása miatt volt .kénytelen élete legnagyobb részét emigrációban tölteni. Párizsi tartózkodása alatt a „Nemzetek tribünje” című lapot szerkesztette, s mint békeharcos dolgozott.

A nyitrai békevédők nagy súlyt helyeztek arra is, hogy hasonló ünnepségeket rendezzen lehetőség szerint minden járási székhely és nagyobb város, valamint az üzemek, így akarjuk a jubileumi évben a kultúrán át is megmutatni, hogy a világbéke megvédésében jelentős részt kívánunk venni.

MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ

HAMAR KÁLMÁN

Anyám munkába megy

Készül már jóanvám, Fésűt tűz hajába, Tesz-vesz magakörül — Most megy a munkába.

Egy percre most megáll . (Ugyan mire gondol?

‘ Minden mozdulatot Okosan megfontol.

Aztán köszön, kimegy..,

Szentében harcos tűz!

Az arcára a Nap Sugárrózsákat tűz.

így vagy szép Jóanyám!

Szivemnek vagy éke.

Munkád által épül:

A Jövő s a Béke.

SZEKERKA IMRE Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola.

A katonaorvosok fele azt állította, hogy Svejk nem más, mint „ein blöder Kerl." ** míg a másik fele közönséges gazembernek tartotta, aki gúnyt akar űzni a katonaságból.

** Hülye fickó.

Ha a lene lenét eszik is, — ordította Svejk- re a bizottság elnöke — akkor is elbánunk magával:

Svejk egy ártatlan gyermek isteni nyugalmával járatta Cégig pillantását a bizottságon.

A főtörzsorvos szorosan odalépett Svejkhez:

— Kiváncsi vagyok, maga tengeri disznó, hogy most vajon mit gondol magában.

'— Alázatosan jelentem, hogy én egyáltalá- barj nem gondolkozók.

— Himmeldonnerwetter,*** — üvöltötte az egyik bizottsági tag, a kardjával csörömpölve, — azt mondja, hogy egyáltalán nem gondolkozik. És mért nem gondolkozik, maga sziámi elefánt?

— Alázatosan jelentem, hogy azért nem gondolkozók, mert az a katonaságnál meg van tiltva a katonáknak. Amikor jenekkel ezelőtt a 91-es ezredben voltam, a kapitány úr mindig azt mondta nekünk: „A katonának nem szabad a saját fejével gondolkozni. Gondolkoznak 'helyette a feljebbvalói. Mihelyst egy katona elkezd gondolkqzni, akkor az már nem katona, hanem csak egy disznó, tetves civil- A gondolkodásból nem jön ki semmi más

— Fogja be a pofáját, — szakította félbe Svejket a bizottság dühöngő elnöke — magáról már hallottunk egyet s mást. Der Kerl meint: man wird glauben, er sei ein wirklicher Idiot... * *

Dehogyis idióta maga, Svejk, maga ecfy ravasz gazember, egy minden hájjal megkent csirkefogó, tetves kapcabetyár, érti...

— Alázatosan jelentem, hogy értem.

— Mondtam már, hogy fogja be a pofáját, nem hallotta?

— Alázatosan jelentem, hogy hallottam, hogy fogjam be a pofámat.

— Himmelherrgott, hát akkor fogja be a pofáját, mert ha megparancsoltam, akkor jól tudja, hogy magának kussolni kell.

— Alázatosan jelentem, hogy tudom, hogy nekem kussolni kell.

Az orvostiszt urak összenéztek, majd odahívták az, őrmestert.

— Ezt az embert. — mondta a főtörzsorvos, Svejkre mutatva — leviszi az irodába, es megvárja a jelentésünket. Majd a helyőrségi fogházban kiverik neki a fejéből az ilyen po*** Mennydörgés ménnvkő.

* A fickó úgv gondolja azt fogják hinni róla. hogy valóban idióta. *

(ázást. Ez a gazember olyan egyészséges, mint a makk, szimulál, és .még pofázik és gúnyt űz a feljebbvalóiból. Azt hiszi, hogy direkt az ő szórakoztatására jöttünk ide, hogy az egész katonaság egy nagy muri, egy vicces dolog. Majd a helyőrségi fogházban megmutatják magának. Svejk, hogy a katonaság nem bordély- Ház.

Svejk elvonult az őrmesterrel az irodába, s miközben áthaladtak az udvaron, ezt dúdolta:

Azt hittem, a katonaság tréfadolog lesz, ott maradok egy-két hétig, aztán vége lesz ...

S míg az irodában az ügyeletes tiszt azt ordítozta, hogy az ilyen gazembereket, mint Svejk. főbe kell lőni, odafent a kórtermekben a bizottság egymásután végezte ki a szimulánsokat. Hetven páciens közül csak kettő menekült meg. Egy, akinek levitte a lábát a srapnel, és egy másik, akinek valódi csontszuvasodása volt.

Csak ezekre nem mondatott ki a „tauglich" szócska, a többieket mind, beleértve a három haldokló tüdövészest is, harctéri szolgálatra alkalmasnak nyilvánították, és a főtörzsorvos nem mulasztotta el, hogy ebből az alkalomból beszédet intézzen hozzájuk.

Szónoklata, melyet a legváltozatosabb szitkok szőttek át meg át, igen velős volt. Barom és gané az egész társaság, s csak ha bátran fognak harcolni a császár őfelségéért, akkor térhetnek vissza az emberi társadalomba, s csakis ez esetben lesz nekik megbocsátva a háború után, hogy ki akartak bújni a szolgálat alól és szimuláltak. De ő, a főtörzsorvos, nem bízik ebben, és azt hiszi, hogy kötél van mindannyiukra.

Egy tejfelesszájú katonaorvos, tiszta és romlatlan lélek, engedélyt kért a főtörzsorvostól, hogy 0 is szólhasson a páciensekhez. Az 0 szónoklata optimizmusával és naivitásával ütött el a feljebbvalójáétól. Németül beszélt.

Hosszasan fejtegette, hogy azoknak, akik most elhagyják a kórházat és csatlakoznak ez- redükhöz a' harctéren, vitéz és lovagi magatartást kell tanusítaniok. ö meg van győződve róla, hogy a csatamezőn ügyes fegyveríorga- tók lesznek, minden egyéb háborús és magánügyükben pedig gáncstalan férfiak. Hogy legyőzhetetlen harcosokká válnak, emlékezve Radecky és Savoyai Jenő herceg dicsőségére.

Hogy vérükkel fogják megtermékenyíteni a monarchia dicsőségének tágas mezejét, es győzelmesen végrehajtják a feladatot, melyre a történelem szemelte ki őket. Vakmerőén, haláltmegvetö bátorsággal rontanak majd előre ezredeik golyólukgatta lobogói, alatt, új diadalok, új győzelmek felé.

Kint a folyosón aztán a főtörzsorvos azt mondta ennek» a naív embernek: — Kolléga úr, biztosíthatom magát, hogy minden hiába. Ezekből a csirkefogókból még Radecky vagy maga Savoyai Jenő herceg se tudna katonákat faragni. Szép szó vagy gorombaság, mindegy nekik. Csürhe ez. nem más.

9. Svejk a helyőrségi fogházban

Azoknak, akik nem akartak a frontra menni, a helyőrségi fogház volt az utolsó menedékük. Ismertem egy segédtanárt, aki nem akart, mint matematikus, a tüzérségnél lövöldözni, és ezért ellopta egy főhadnagy óráját, hogy a fogházba kerüljön. Tettét a legalaposabban megfontolta. A háború nem imponált neki és nem bűvölte el. Hogy az ellenségre lövöldözzön és a másik oldalon épp oly szerencsétlen matematikus segédtanárokat öljön halomra a srapneljeivel és gránátjaival, ezt 0 hülyeségnek tartotta.

— Nem akarom, hogy meggyűlöljenek az ilyen erőszakosságért, és nyugodtan ellopta az órát. Először is megvizsgálták az elmeállapotát, és amikor kijelentette, hogy meg akart gazdagodni, a helyőrségi fogházba szállították. Többen voltak ilyenek, akik lopás vagy szélhámosság miatt ültek a helyőrségi fogházban. Idealisták, és nem-idealisták. Olyanok, akik jövedelmi forrásnak tekintették a háborút, mindenféle számvevő altisztek a hátországból és a frontról, akik a legkülönbözőbb szélhámosságokat követték el a menázsival és a zsolddal, azután jelentéktelen kis tolvajok, ezerszer tisztességesebbek azoknál, akik ide- küldték őket. Továbbá ültek itt katonák sokféle más, tisztán katonai jellegű vétkekért, függelemsértésért, lázadási kísérletért, szökésért. Külön csoportot alkottak a politikaiak, akiknek nyolcvan százaléka teljesen ártatlan volt. de azért ennek a nyolcvan százaléknak a kilencvenkilenc százalékát is elitélték.

A hadbírói apparátus minden elképzelést felülmúlt. Ilyen bírósági apparátusa van minden államnak, amely az általános, politikai,