Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-30 / 17. szám

1955 április 5fi 7 /Qllják szaou kát Lassan iön a nyár, az üzemi kony­hákban a v nkáscsok és a háziasszo­nyok is előveszik a télen nem hasz­nált hűtőszekrényeket. A hűtőszek­rényt ma már ott látjuk csaknem minden háziasszony konyhájában, nem úgv mint a múltban hogy a hűtő­szekrény is. mint sok más, az urak Bacsó Pál, példás CsISz-tag tervét át­lag 185 százalékra teljesíti. fényűzései közé tartozott, amit csak egyes kiváltságosak engedhettek meg maguknak. Az aranyosmaróti hűtOszekrénygyár dolgozói is megértették ezt, igyekez­nek több és jobb hűtőszekrényt ké­szíteni, hogy eleget tudjanak tenni a nagy keresletnek. A napokban Aranyosmaróton jár­tam. Megnéztem a hűtöszekrénygyá- rat is. Amint beléptem a gyár udva­rára, az elsO pillanatban úgy tetszett, mintha eltévesztettem volna a ház- számot s gyárudvar helyett virágos­kertbe léptem volna. De a műhelyek­ből kihangzó gépek zaja megnyugta­tott. hogy jó helyen járok. Csak a vi­rágos udvar téveszti meg az embert egy másodpercre. Ez azt bizonyítja; hogy a gyár vezetősége a munkások­kal egytemben igyekszik kellemessé tenni a környezetet, ami nagyrészben hozzájárul a munkakedv és így a munkatermelékenység emeléséhez is. Hisz’ mennyivel jobb érzés, ha az ember egy szép. virágoskertté vará­zsolt. gyárudvarra lép be, mint az, ha rendetlen, hulladékokkal teleszórt udvaron kell keresztül menni. De nemcsak az udvaron van rend és tisztaság, így van ez a műhelyek­ben, és a többi munkahelyeken is. A dolgozók igyekeznek kellemessé tenni munkahelyüket és azt rendbetartani, így várják május elsejét, a munka ünnepét és május 9.-t. hazánknak a Szovjet Hadsereg áltál való felszaba­dításának 10. évfordulóját. A gyár dolgozói azonban nemcsak virággal üdvözlik e két nao” ünne­pünket, hanem jó munkájukkal is. Erről tanúskodik a fiatalok kezde­ményezése is. A fiatalok az üzem ve­zetőségének segítségével az egyik mű­helyet ifiú-'ági. műhellyé rendezték át Csupa le^kps fiatal dolgozik itt. Vagy önbizalommal fogtak munkához már­cius elsején. A fiatalok a munka meg­kezdésekor vállalták, hogy a műhely­tervet, amelyet eddig nem teljesítet­ek teljesíteni fogiák. sOt rendszere­sen túl is teljesítik maid. Adott szavukat megtartották. A márciusi tervet túlteljesítették és ez­zel részben b ehozták az előbbi hó­napok tervtel iesítésének elmaradását is. Minden feltétel mea van arra, hogy áprilisi tervüket szintén száz százalékon felül te1: útik. Ezzel megmutatták a gyár vezető­ségének és a többi dolgozóknak, hogy az ifjúság, a CsTSz-tagok. meaérdem- lik, beléjük vetett bizalmat. Tudnak jól dolgozni, emelni tudják a munka termelékenységét, még az olyan mun­kahelyeken is, ahol régi qépekkel dol­goznak, ahol a munkaviszonyok elég nehezek és ahol elfizflieg nem telje­sítették a tervet. De a többi műhelyben sem marad­nak el a fiatalok a terv teljesítésé­ben. Erre jó példa Bacsó Pál, aki normáját 186 százalékra teljesíti, Srámek Annus tervének 135 száza­lékos teljesítésével és Megli Ilonka, aki tervét átlag 160—180 százalékra teljesíti, valamint Porubec Gyula, aki­től nagyon sok olyan fiatal vehetne példát, aki már letöltötte a katona­idejét. Porubec elvtárs nem érzi ma­gát öregnek arra, hogy CslSz-tag le­gyen, mint sok más leszerelt fiatal Porubec elvtárs nemcsak azzal mu­tatja meg. hegy CsJSz-tao hogy rend­szeresen eljár a ” ' ekre és telje­síti azokat a feladatokat, amelyek a CsISz-tagsáqból reá hárulnak, hanem munkájával is bebizonyítja ezt Ter- v ‘ átlan 180 százalékra teljesíti. Nem maradnak el azonban a gyár többi dolgozói sem. Ök is munkafel­ajánlásokkal, normájuk szilárdításával üdvözlik. a munka ünnepét és felsza­badulásunk 10 évfordulóját. A gvár dolgozói vállalták, hogy az t955. évi tervüket amely 71 száza­lékkal maorisabb a múlt évinél, tel­jesítik. A műhelyekben vörös sarko­kat rendeznek be. és az udvaron, a járdák mellett padokat hél néznék el. Az adminisztrációs épületekben pedig az ablakokat virágokkal díszítik. . Értékes kötelezettséget vállaltak a villanyszere1 ők május 1. és május 9. tiszteletére. Vállalták, hogti a má­sodik negyedévben a tapolcsányi úton. a várostól a gyárig felállítják a vil­lanyhálózatot miáltal a dolgozók régi vágya teljesül Ezt munkaidő' után fogják elvégezni. Tekintettel arra, hogy ez elég nehéz munka, a villany­szerelők és karbantartók remélik, hogy ebbe a munkába belekapcsolódik a gyár többi dolgozója is és különö­sen a DSO Spartak iátékosai, mivel ez alkalommal bevezetik a világítást a Spartak újonnan elkészült stadion­jában is. . , VARGA ERNŐ Cirok és külföld Babina István többszörös újító az aranyosmaróti hűtőszekrény-gyár dol­gozója, már több alkalommal adott be újítójavaslatot, melyekkel több száz­ezer koronát takarított meg. Ez év februárjában készült el egyik újító- javaslatával, melynek alkalmazásával évente 50.000 koronát takarít meg az üzem. Babina elvtárs versenyre hívja ki a nvitrai kerület újítóit, hogy ki ad be több és értékesebb újítójavaslatot. Egy fiatal aki a helyén van Félig tél volt. félig tavasz. A nap­tár már a harmincadik tavaszi napot írta. de a hőmérő még telet muta­tott. Az utcán hózápor tombolt, s hi­deg szél sürgette menedék alá az embereket. A Vörös Hadsereg utcában egv autó vesztegelt tétlenül. A gépkocsivezető kellő buzgalommal kereste a hibát, de nem találta sehol. Az eredménvte'en munka, s a kellemetlen időjárás rossz hatással volt reá. sűrűn emlegette az aprószenteket. A járdán egy 17 éves fiú hozzáértő szemmel figyelte a gépkocsivezető munkáját. Egv ideig nézte néfcte. de sokáig nem bírt tétlenül maradni- ki­vette a soffOr k‘r”» 'ből a francia kul­csot. s úgv ahogy fel volt öltözve, a kimpnő ruhájában aláfeküdt a Skoda alá. A soffOr ugyan szégvelte a tör­ténteket a főnöke elOtt, mert a szak­mai tudása alaposan kudarcot vallott de nem utasította vissza a kéretlen segítséget, mert a legközelebbi autó­szere! ő-műhelv már régen becsukott. Szombat este nyolc óra volt A fiú talán 10 percig_ dolgozott az autó alatt, amikorra elkészült a iaví- tással. Felbúit a Skoda aló1, s csak annyit mondott: kész. S valóban a gyújtás után az autó szabályos brum- mogásba kezdett. Az autó hátsó ülésén Takács titkár ült. Szo'gálati úton volt. előadást tar­tott vidéken. Rábízhatta volna az el­rontott autót a soffőrre. s villamos­sal folytathatta volna az útját ha­záig. de valahogy a baitársi együtt­érzés arra késztette, hogy ne hagvja cserben a bajbajutott soff őrt. még ak­kor sem ha segíteni nem is tud neki. A soffőr különben olyan típusú ember volt. aki nem szeretett dolgoz­ni. s tanulni sem. Talán ezért válasz­totta ezt a foglalkozást. Könnvü mes­terségnek tartotta az autóvezetést, s a barátaitól többször hállctta. hogv a soffőr többször pihen, mint dolgozik A titkár, akinek semmi köze sem volt a gépkocsi hibához, úgv gondo'ta hogv hálátlanság lenne a fiút iutalom nélkül e'engedni. Hisz ha műhelvfr viszik az autót, akkor 'egalább 150 koronát fizetnek a javításért. Igaz. ezt az összeget nem ő fizette volna, do de mégis... Elővette a pénztárcáiét és egv 50 koronást kivéve belő’e a fiúnak nvúitotta. A fiú nem megalázásnak. — mert megdolgozott érte. — sőt munkája megbecsülésének tartotta a felaján­lott pénzt, de nem fogadta el. — Nem pénzért csiná'tam. — mon­dotta. — csak nem bírtam tovább nézni, hogv ez az ember — mutatott rá a sofförre, — egészen máshol ke­reste a hibát, mint ahol volt. A tit­kár értett a szóból, látta, hogv kivel van dolga, de azért mégsem akart adós maradni. — Gyere be elvtárs egv sörre. — invitálta a közeli kocsmába. Csóka tstyán. a fiatal esztergályos és autó­szerelő elfogadta a meghívást. * * * Csóka István a szakmája szerel­mese. A munkaerőtartalékok ottho­nában tanulja az esztergályos mes­terséget, az autószerelést pedig külön önszorgalmából Ha csak alkalma van rá. szívesen foglalkozik a motorjavi- tással és szereléssel is; Munkája irán­ti szeretetének köszönheti, hogv már fiatalon ió észté rcálvos és ügves sze­relő Mikor felkerült a munkaerőtartalék otthon szakintézetébe, nem tudott Amint címünk is elárulja, ebben a rövid írásban a cirokról és a külföld­ről esik majd szó. Ha a bratislavai kefegyárról beszélünk, nem okoz fel­tűnést a ciwk szóbahozása sem. De mi köze a ciroknak az ismeretlen külföldhöz? Hát lépjünk csak be a gyár udva­rába. <Persze a kapus először kitölti a belépésre jogosító nyomtatványt.) A szénkupac, ládák és fahasábok rengetegéből egy terjedelmes fészer emelkedik ki. Ez az első, ami meg­ragadja a látogató figyelmét. Alatta hatalmas gyékénybe csomagolt bálák, cirokkötegek. Rajtuk idegennyelvü felírás. Itt találkozunk eltlször a ci­rokkal és a külfölddel egy és ugyan­azon a helyen A cirok és a különféle gyökérféleségek fnéhány kefefajta alapanyaga) javarészt külföldről ér­kezett. Hagyjuk most azokat az ízléses ki­vitelű sok, közel kétszázféle kefét, amelyek meghódították a világpiacot. Kevés olyan tája van a világnak, aho­vá az itt készülő kefék el nem fut­nak. S a kefegyár dolgozóinak dicsé­retére legyen, a gyártmányaik köz­kedveltek, keresettek minőségileg ki­fogástalanok. Ezt tanúsítja az a tény is, hogy eddig egyetlen kifogás sem merült fel a külföldi küldeményekkel kapcsolatban. Maradjunk csak a ciroknál. A cir­kot a seprűkön kívül súrolókelék gyártásához is felhasználják, amelyek a hazai piacon is kelendőek. Felmerül a kérdés, vajon megfelelő-e a cirok erre a célra? Ugyanis elég sok a pa- nasz e kefékre, amelyek a háztartás­ban csaknem nélkülözhetetlenek. A jó súrolókefék nyersanyagát, a ..mexikói gyökeret’’ (így hívják a gyár dolgozói1 mint neve is mutatja külföldről hozzuk be. Ebből készül a háziasszonyok számára jólismert gyök­kefe. Azonban a külföldi piacon sem kapható állandóan. A monopolok sok­szor szándékosan tartják hosszabb ideig raktáron, hogi/ ezáltal is bizto­sítsák a magas árakat. A behozatal tehát nem rendszeres. A jóminöségü cirok, sikerrel helyet­tesítheti a mexikói gyökeret. A cirok pedig kitermelhető hazánkban is. Saj­nos. mindezideig a cirokból is beho­zatalra szorulunk (főleg Magyaror­szágból és Olaszországból.) Mi ennek az oka? A cirok nagyobb méretben történő termesztése hazánkban csak négy év óta folyik. Természetes, hiányzanak a megfelelő tapasztalatok is. De nem ez a főok. hisz Bratislava, Nyitra és Komárom környékén ennek ellenére is már szép eredményeket értek el. Sokkal komolyabb fogyatékosság az, hogy a cirok a tengerivel, burgonyá­val és répával egyidőben érik be és a termelők a sok munka mellett ke­vés figyelmet szentelnek a cirok be­takarításának. A mulasztás következ­Fischerová elvtársnó a fogkefe ké­szítésénél dolgozik, tervét állandóan 100 százalékon felül teljesíti. tében a cirok sokat veszt minőségi értékéből, sok esetben használhatat­lanná válik. így kénytelenek vagyunk a cirkot külföldről beszállítani. Ugye mégis van összefüggés kül­föld és cirok között? Hogyan érhet­jük el, hogy minél kevesebb kapcso­latunk legyen a „külfldi cirokkal?” A választ az olvasókra bízzuk, a jő ötleteket írják meg nekünk is. ZSILKA LÁSZLÓ Ügyeljünk a gépkocsik karbantartására szlovákul. Meg kellett tanulnia elő­ször szlovákul, hogv elsajátíthassa a szakmai tudást. Pista megtanulta mindkettőt. Most a legjobb ifjúmun­kások közé tartozik és újításon do1- gozik. Az újításáról nem akar be­szélni Szívesen elmagyarázza lénye­gét, ha kész lesz vele. De most nem szólna egy szót sem. Az újítására társai hívták fel a figyelmemet. Má- ius elseiére akar elkészülni vele. Sza­bad ideiét csaknem teüesén az újí­tásának szenteli. Vannak kételyei is. nem biztos tel­jesen a dolgában, megkért, hogy az újságba ne írjak erről. Ügy gondolom, a ke’lő önbazalom azért hiányzik be­lőle mert nem fordult segítségért az idősebb elvtársakhoz, sem pedig a szaktanító elvtársakhoz. Titko'ódzik az újítással előttük, meglepetésnek tar­togatja. * * * Csóka István kollektívja nem üres szavakkal, hanem a'kotó munkával készül megünnepelni a 10. szabad május elsejét. A kollektív valameny- nvi tagia munkafe'ajánlást tett, hogv méltón vegve ki részét a nagv ün­neplésből Csóka István munkafel­ajánlásán kívül — mint már fentebb említettem — az újításává1 is készül május elsejére. Végtelen örömet je­lentene számára ez a siker. A leg­jobb barátai, akiket beavatott a tit­kába. készségesen segítik Pistát. Mint az inasok sürögnek-forognak körü­lötte. ha az újításán dolgozik. Az esztergapad mellett Pista any- nvira otthon van. hogv a hozzá nem értő is azonnal észreveszi: ez a fiatal fiú a helyén van. El kell mondani azt is, hogv a cso­port tagjai tavaly egészen másképp látták május elsejét, mint ma. A cso­port ugvan tavalyi is tett munkafel­A gépkocsik a múltban nem szállí­tottak annyi embert és árut, mint ma. A szállított árumennyiség terén állandó emelkedés mutatkozik, mert az üzemi szállítás egyre kiszélesedik és a CSAD teheráru szállítása kis távolságokon egyre inkább átveszi a szállítás terhét. Az adott körülmények között egy­re inkább előtérbe lép a gépkocsik karbantartásának és gazdaságos ve­zetésének kérdése. Hiszen az állandó gondos kezelés meghosszabbítja a gépkocsik élettartamát és üzemképes­ségét, emeli a járat biztonságát, csök­kentheti az önköltségeket és feltár­hatja a forgalom lebonyolításának to­vábbi lehetőségeit. Az utóbbi két évben a gépkocsik ajánlást, de ennek teljesítésének az ellenőrzését elhanyagolták. Az idén okulva a tavaly hibákon, a CsISz- vezetősége versenyre hívott ki egy másik munkaerőtaitalék otthont. Az új versenyzési módszer helyesnek bi­zonyult, a két versenvző fél verseny­bizottságot szei-vezett. amelv ellenőrzi a felajánlások teljesítését és eszerint értékeli a versenyeredményeket is. Más téren is baj vo't tavalv. Sok ipari tanuló tehernek tartotta a zász­lókkal. arcképekkel és feliratokkal va­ló felvonulást. Sokan örültek, ha nem kellett vinniük semmit. S az önkén­tes vállalkozókat kinevették. Ma ezen a téren is sokat változtak az ipari ta­nulók. Ma: megbecsülés és dicsőség dolga a zászlókkal, az arcképekkel és a feliratokkal való felvonulás, A ta­nulók szinte versenyeznek azért, hogv vihessék a zászlókat. A tanulók va­lamennyien lelkesen készülődnek a májusi örömünnepre. Feliratokat ké­szítenek, amelyekkel felvonulnak majd. S ezeket akárkire nem is bíz­zák, hogv vigyék a menetben. Az első sorban a legjobb tanulók. Csóka Ist­vánokkal az élen vonulnak maid fel az ipari tanulóotthon fiataljai. A tanulóotthon fiataljai .tudják, hogv nagv ünnepre készül az ország. A 10. szabad május elseje nagyobb teljesítményekre,. iobb tanulmányi eredményekre serkenti»- Őket: nem akarnak adósak maradni. Meg akarják hálálni azt a gondoskodást, amit népi demokráciánktól kapnak, s erre igen jó alkalomnak tartják a májusi mun- kaversenvt. amit ők kezdeményeztek. A munkaversenv eredményei minden írott szónál többet mondanak. A ta­nulóotthon fiataljai már a májast felajánlást 2.5 százalékkal túlteljesí­tették. A szép példa bizonyára követőkre talál más munkaerőtartalékok tanuló­otthonaiban is. T.’ karbantartása lényegesen javult. Ja­vulást idézett elő a közlekedési mi­nisztérium azon határozata, mely el­rendeli a közlekedési eszközök terv­szerű karbantartását. E célból egy­séges karbantartási rendszert dolgoz­tak ki és felállították a hajtóerő használati norma táblázatát, valamint a kocsik teljesítményének kimutatá­sát egészen az általános javításig. A közlekedési minisztérium nemrég kiértékelte a tizenhat legjobb üzemi kollektívát. Ez a kiértékelés megmu­tatta, hogy már sok kocsivezetö és javító becsületbeli feladatának és ha­zafias kötelességének tekinti, hogy gazdaságosan bánjon a hajtóanyagok­kal és karbantartsa a rábízott gépko­csit. Például a brnói Pozemné Stav- by nemzeti vállalatnál 1953-ban még 40 százalékot tett ki a javítási szá­zalék, most pedig, mivel 30 típusról 7 típusra összpontosították a kocsi­állományt, így sikerült a javítási szá­zalékot 23 százalékra lenyomni. A holesovicei CSAD a legjobb kol­lektíva. A kocsivezetők szocialista gondoskodás alá vették a kocsikat és versenyeznek abban, hogy hány kilo­métert tesznek meg baleset nélkül. A üzemnek önálló gépjavító munka- csoportjai vannak, akik elvégzik az első és másodfokú műszaki ellenőr­zést is. A tervezett karbanartást 90 százalékon felül végzik el, a javítási százalék 14,5 százalékra csökkent. Az utóbbi időben lényegesen javult a gépkocsi közlekedés. Az 1953-as év­vel szemben 7 százalékra csökkent a teherautók javítási százaléka és majd­nem 4 százalékkal emelkedett a ko­csik használhatósága, dacára annak, hogy a kocsiállomány nem új. Álta­lánosságban elmondhatjuk, hogy míg 1953-ban az üzemek 20 százaléka gondoskodott tervszerűen a karban­tartásról, ma már az üzemek 50 szá­zaléka rendesen elvégzi a karbantar­tást. Az üzemek gazdasági vezetői nagy hibát követnek el, ha nem gondos­kodnak arról, hogy a gépkocsivezetők alaposan ismerjék az új karbantartási rendszert és tisztában tegyenek az anyagszükséglet) normával, valamint a teljesítményi lehetőségekkel és mind­ezt a gyakorlatban is alkalmazzák. Üzemeink szakszervezetei Is hibát követnek el, mert nem tőrödnek a szocialista munkaverseny fellendítésé­vel, a gépkocsik karbantartása és gazdaságos kihasználása terén. A gép­kocsi állomány képezi a forgalom le­bonyolításának alapját. A gépkocsik óriási értéket jelentenek és a hazai termelés jelentékeny részét alkotják. Tökéletes üzemképességük nagy kiha­tással van nemzetgazdaságunk fejlő­désére és megerősíti hazánk védelmi képességét. til .'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents